Keresés az archívumban

Apja árnyékában alkotott a ma 215 éve született Pollack Ágoston Pollack Ágoston, a klasszicista építészet kiemelkedő alkotójának, Pollack Mihálynak a fia számos köz- és magánépületet jegyzett Pesten és Budán. A legtöbbet mára lebontották, átépíttették, számos terve csak dokumentáció formájában maradt fenn. Pollack Ágoston együttműködött Ybl Miklóssal és édesapjával is, utóbbival együtt dolgozott például a Szent Rókus Kórház bővítésén. Pollack Ágoston tevékenysége és megítélése az apa remekművei árnyékában háttérbe szorult, noha tervei láttán elmondhatjuk, hogy korának jeles építészei közé tartozott.
Új utcanevekről döntött a Fővárosi Közgyűlés – Ezentúl Horn Gyula sétány is lesz Szabad-e egy ellentmondásos politikusról utcát elnevezni Budapesten? Ez volt az egyik legfontosabb kérdés a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén. Végül a testület megszavazta, hogy legyen Horn Gyula sétány a XIII. kerületben.
A Fiumei úti sírkertben avattak emléktáblát Jókai Anna tiszteletére Jókai Anna halálának ötödik évfordulóján avatott emléktáblát a Nemzeti Örökség Intézete a Fiumei úti sírkertben. A nemzeti emlékhelyen nemcsak tábla, de mostantól a főbejáratnál található tér is őrzi a kilencven éve született író nevét, aki a Nemzeti Kegyeleti Bizottság első elnöke volt.
Megkezdődtek a Jókai-kertben az építési munkák Megújul a Jókai-kert és benne a műemléki védettségű Steindl-villa, amely jövő ősztől egy új természetismereti kiállítóhelyként várja a látogatókat. Az építési munkálatok már megkezdődtek.
Budapest tündérváros: így ünnepelték Ferenc József megkoronázását A magyar főváros egyértelmű nyertese lett az osztrák–magyar kiegyezésnek, amelynek eredményeként Ferenc Józsefet 155 évvel ezelőtt, 1867. június 8-án a budavári Nagyboldogasszony-templomban magyar királlyá koronázták. Budapest a következő évtizedekben világvárossá fejlődött, így magától értetődő volt, hogy a koránázás 25. és 40. évfordulóján is többnapos ünnepségsorozatot tartottak. Diadalkapuk épültek, a Citadella ágyúi díszlövéseket adtak le, volt katonai díszszemle, fáklyás felvonulás, tűzijáték és szerenád, az utcákon százezres tömeg hömpölygött.
A pesti Sóhivatal vége – Így született a József nádor tér A Duna a mai napig fontos kereskedelmi útvonal, de a XIX. század első felében még nagyobb jelentősége volt a jól hajózható vízi útnak. Itt szállították többek között a sót is, amelynek raktározására és a hozzá kapcsolódó adók adminisztrációjára a pesti Duna-parton Sóhivatalt emeltek. Tőle délre, a Harmincadhivatal épületében pedig a kereskedelmi árucikkek vámügyeit lehetett intézni. A város fejlődése azonban kikényszerítette a lebontásukat, helyükön a József nádor teret alakították ki.
Harmincöt éve adták át a Közlekedési Múzeum újonnan épített szárnyát A Közlekedési Múzeum életében 35 éve nagy jelentőségű esemény történt, 8 év építkezés után átadták az új épületszárnyat. A múzeum súlyos helyhiányát ugyan enyhítette, de minden problémára nem adott megoldást a korszakban modernnek számító új szárny.
Egy 150 éve készült terv Pest fejlesztésére – Az Eskü téri híd különleges rajza Százötven éve még nem volt egységes Budapest, de már volt egységes terv a leendő főváros fejlesztésére. Már akkor számoltak a Hungária körúttal és azzal, hogy a mai Rákóczi utat meghosszabbítják a Dunáig.
Trianon a magyar honvédelemre is óriási csapást mért – Az ország katonai erejét korlátozó törvény 1922-ben lépett hatályba A trianoni békediktátum kíméletlen rendelkezéseket hozott Magyarország számára katonai szempontból is: rendkívül alacsony számban, 35 ezer főben maximálták a hadsereg létszámát, meghatározták a fegyverek számát, a magyar hadiipart lényegében felszámolták. A korlátozó rendelkezésekkel a győztes hatalmak biztosítani kívánták a környező országok katonai fölényét, másrészt azt kívánták elérni, hogy Magyarországnak ne legyen lehetősége kétségbe vonni az 1920-ban meghúzott határokat. A katonai rendelkezésekről szóló törvény 1922-ben lépett hatályba, száz esztendő múltán erre emlékezünk.
Megnyílt a Szépművészeti Múzeum impozáns Barokk Csarnoka A Reneszánsz Csarnok, valamint a Román Csarnok mellett a most felújított, csaknem 800 négyzetméteres Barokk Csarnokot is birtokba veheti holnaptól a nagyközönség. Az építészeti stílusokat megjelenítő, historizáló három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva.
Kutak, források, fürdők a XII. kerületben: a víz szerepéről nyílt kiállítás a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben Már Mátyás idejében is a hegyvidéki kutak biztosították a budai Vár vízellátását, de Erzsébet királyné és József nádor is svábhegyi vizet ivott – derül ki a Hegyvidék és a víz kapcsolatát bemutató új kiállításon, amely a Lóvasút Rendezvényközpont mellett, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény épületében nyílt meg szerdán.
Ferenc József ajándéka – 120 éve avatták fel Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobrát a Kodály köröndön Ferenc József király 125 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy tíz szobrot ajándékoz a nemzetnek, és ő maga fedezi a magyarság jeles személyiségeit megformáló köztéri műalkotások elkészítésének költségeit. Ezek közül az első két emlékművet 120 évvel ezelőtt avatták fel a Kodály köröndön, ám Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobra közül ma csak az első látható az eredeti helyén. Az évforduló alkalmából jártunk utána, hogyan alakult a Kodály körönd szobrainak sorsa az elmúlt évszázadban.
Felavatták a Siketlimpiai Bajnokok Falát az Olimpia Parkban A belvárosi Olimpia Parkban elhelyezték a 62 magyar hallássérült sportoló nevét tartalmazó falat.
Megújul a Semmelweis Egyetem Ferenc téri épülete Az Egészséges Budapest Program keretében kibővítik és felújítják a Semmelweis Egyetem Ferenc téren lévő épületét. A beruházás során egy lifttel is gazdagodik a ferencvárosi, historizáló stílusú oktatási épület.
Feltárul a modern építészet világa – Bejártuk a Walter Rózsi-villát A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítási épülete tulajdonképpen önmagában is egy kiállítási tárgy. Az intézménynek több mint fél évszázados fennállása óta még nem volt saját kiállítótere, most viszont egy igazán autentikust kapott: egy modern villát, amelyben a látogatók nemcsak a faliszövegekből és képekből nyerhetnek információt erről a stílusról, hanem a térben is érzékelhetik annak jellegzetességeit.
Csak egy ház a sarkon – A magyar művelődéstörténet fontos helyszíne az Üllői úton Az Üllői út 17. szám alatt, az Erkel utca sarkán álló lakóház nem tűnik ki környezetéből, nincsenek különlegesebb épületdíszei, arányos és egyszerű. Mégis fontos és érdemes a bemutatni, mert olyan kiemelkedő személyiségek otthona és találkozási helye volt, akik óriási hatást gyakoroltak irodalmunkra, színházi életünkre, képzőművészetünkre és építészetünkre.
Nemsokára elkezdődhet a Műcsarnok felújítása Hamarosan megújul a Hősök tere egyik éke, a Schickedanz Albert tervezte Műcsarnok. A millenniumi kiállításra, 1896-ra elkészült épület felújításának első ütemeként a homlokzatot restaurálják, amelyre nemrég kapták meg az örökségvédelmi engedélyt.
Veterán villamosokkal gazdagodott a BKV járműparkja Hosszas kutató- és előkészítő munka eredményeképpen két különleges, veterán villamossal gazdagodott a BKV Zrt. járműparkja. Az egyik egy 1895-ben gyártott motorkocsi, a másik pedig egy 1910-ben készült pótkocsi. A tervek szerint hamarosan elkezdődhet a restaurálásuk.
A síremlékművészet remekei a Fiumeiben – Szoborparkként is megismerhetjük a sírkertet A Fiumei Úti Nemzeti Sírkert nem csupán az ország nagyjainak nyugvóhelyeként érdemel kiemelt figyelmet, de a síremlékekhez tartozó szobrok, műalkotások is felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Alaposabb megismerésükhöz mostantól a sírkertben járva már a telefonunkat is használhatjuk: a művészeti szempontból legkiemelkedőbb szobrokról és alkotójukról QR-kód segítségével olvashatunk ismertetést.
Új barlangot találtak Budán A II. kerületi Alsó Törökvész út egy szakaszán megsüllyedt a járda, ezt feltárva kiderült, hogy hasadékok és egy barlang rejtőzik a föld alatt.
200 éve született Bókai János, a Stefánia Gyermekkórház megteremtője Bókai János korának legismertebb és legelismertebb magyar gyermekorvosa volt. 1841-ben került Pestre, ahol az egyetem elvégzése után egy életre elkötelezte magát a szegény gyermekek gyógyítása mellett. Fia visszaemlékezéseiből élénk képet kaphatunk a XIX. századi Pestről, különös tekintettel arra, hol lakott és dolgozott a hazai gyermekgyógyászat egyik megalapozója, az Üllői úti gyermekgyógyászati klinika megteremtője.
Több mint százéves villamossal utazhatunk a Hűvösvölgybe a hét végén E hét vasárnap egy újabb nosztalgiajárattal utazhatnak majd az érdeklődők. Az egyik legszebb vonalon, a Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy között fog közlekedni az 1906-ban a budai Schlick-gyárban készült 2624-es pályaszámú villamos.
Felújítják az Ecseri úti metrómegálló környékét Az Ecseri úti metrómegálló felszíni rendezésére írt ki tervpályázatot Ferencváros Önkormányzata. A téren egységes arculatú, új pavilonokat terveznek, a buszmegállók pedig kikerülnek a tér szélére, így több hely jut majd új növényeknek. A munkálatok várhatóan jövő tavasszal kezdődhetnek meg.
Valóságos üzletközpont volt a korabeli Pesten a Nagy Kristóf-ház A Váci utca 6. számú egykori háza a benne működő gyógyszertár hatalmas Szent Kristóf-szobráról kapta a nevét, ezután kezdték el az épület előtt lévő térséget is Kristóf térnek nevezni. A Hild József tervei alapján két-, majd idővel háromemeletesre bővült épületben azonban a patikán kívül számos más üzlet is működött, többek között a ruhakereskedő Rothberger Jakab divatáruboltja, amely a császári és királyi udvari szállító címet is elnyerte.
Beadták a bontási kérelmet a Márványmenyasszony épületére A legendás I. kerületi vendéglő épületére tavaly elrendelt ideiglenes védettség nemrég lejárt, így május 24-én beadták a bontási s egyben egy új lakóház építésére vonatkozó kérelmet. Bár az épületet az idők során többször átépítették már, az 1793-ban alapított Márványmenyasszony vendéglő kultúrtörténeti jelentőségét többek között az adja, hogy helyet adott Széchenyi István 1836-os és Wesselényi Miklós 1845-ös lakodalmának is.
Gótika a kapu mögött – Megújul a budai Vár egyik legtöbbet kutatott lakóháza Felújítják az Országház utca 9. szám alatti egyemeletes műemlék épületet. A budai Várnegyed egyik legtöbbet kutatott lakóháza a XV. században épült, majd a XVII. században barokk stílusban átépítették. A XIX. században egy újabb jelentős átalakításon ment keresztül. A ház kapualjának gótikus ülőfülkéi kiemelkedő értéket képviselnek a Várnegyedben, de homlokzata is figyelemreméltó.
Búcsú a Deák tér ikonikus fájától – Kivágják a megdőlt fenyőt Kivágják a Deák tér ikonikus fáját, a padok fölé hajló himalájai selyemfenyőt. A megdőlt fa sokak kedvenc találkozóhelye volt, s mivel a budapestiek kötődtek hozzá, a Főkert is érzékeny búcsút vett tőle a honlapján. Közölték: sem átültetni, sem alátámasztani nem lehet, nincs más lehetőség, csak a kivágás, mivel a közkedvelt fa balesetveszélyes.
Szobrot állítottak Adam Mickiewicz lengyel költőnek Óbudán Felavatták Adam Mickiewicz lengyel költő szobrát a róla elnevezett parkban Óbudán. Az ünnepségen elhangzott: a lengyel–magyar barátság egyik példája ez, hiszen amíg Varsóban Petőfi Sándornak van szobra, illetve utcát is elneveztek róla, Budapesten a lengyel irodalom egyik legnagyobb alakjának, Mickiewicznek állítottak most szobrot.
Ilyen is lehetett volna – Egy százéves terv a Néprajzi Múzeumhoz Vasárnap ünnepélyes keretek között átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben. Az intézmény százötven éves fennállása során ez az első saját, múzeumi célra szánt székháza, bár tervek korábban is készültek hozzá. Közel száz évvel ezelőtt, 1923-ban is lezajlott egy pályázat, melyre változatos terveket nyújtottak be.
Átadták az istenhegyi Szent László Közösségi Házat Átadták az istenhegyi Szent László-plébániatemplomhoz tartozó új közösségi házat a XII. kerületben. A beruházással az egyházközség régi álma vált valóra, hiszen most már van egy olyan közösségi terük, ahol a szentmiséken kívül is tudnak találkozni különböző programok keretében. A stílusával a mellette álló templomhoz illeszkedő épület 150 fős rendezvényterme vetítővászonnal és modern hangosítási rendszerrel van felszerelve, így bármilyen előadásnak, koncertnek vagy filmvetítésnek helyet tudnak biztosítani benne.
Hamarosan kezdődik a Déri Miksa utca megújulása Hamarosan elkezdődhetnek a felújítási munkálatok a józsefvárosi Déri Miksa utcában. A tervek szerint egy szakaszon sétálóutcát alakítanak ki, helyet kap itt játszótér, kondipark, sakkasztal, illetve 59 fát is elültetnek. A munkálatok ősszel fejeződnek be.
Átadásakor mindenkit lenyűgözött a Hungária fürdő épülete Bár a VII. kerületben lévő, Dohány utcai egykori Hungária fürdő gyönyörű szecessziós homlokzata és az épület nagy része megmenekült a pusztulástól, ám jelenlegi formájának kialakításakor jelentős átépítésen esett át, több részét elbontották. A vele egy kézben lévő, a szomszédos telken álló Continental szállót azonban az ezredforduló évében teljesen lebontották, helyén kortárs hotelépületet emeltek.
Átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben Május 22-én, vasárnap ünnepélyes keretek között átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben. Mint ismeretes, a beruházás a Liget Budapest program keretében valósult meg a Műcsarnok mögötti, Dózsa György úti egykori hatalmas parkoló helyén. A megnyitón elhangzott: a Liget Budapest program, Európa legnagyobb kulturális beruházása teljes egészében meg fog valósulni.
Megnyílt a nagyközönség előtt a Walter Rózsi-villa a Bajza utcában Stílusosan a múzeumok világnapján, május 18-án költözött be első kiállítóhelyére a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a felújított Walter Rózsi-villába, amelyet május 19-től lehet látogatni. Az 1936-ban készült épület különlegessége, hogy ez a főváros egyetlen látogatható modernista villája.
Erős vár Kispesten – Kilencvenöt éves a kispesti evangélikus templom A kispesti Templom tér neve beszédes, hiszen három felekezet is ezen a szép helyen építette fel templomát: a katolikus, a református és az evangélikus. Közülük ez utóbbi a legújabb, bár már ez sem fiatal, hiszen 1927. május 22-én, vagyis éppen kilencvenöt évvel ezelőtt avatták fel. Tornyának különleges formája hűen tükrözi építése korának szemléletmódját, belső tere pedig az evangélikus hagyományokat.
Visszatér az Ikarus 60-as – Közel 70 éves busz a fővárosi utakon Vasárnap egy hetvenéves busszal, az Ikarus 60 típussal utazhatnak az érdeklődők. A buszt eredetileg az első ötéves terv keretében tervezték meg, és 1952-től a hatvanas évek végéig járta Budapest utcáit. Az Ikarus 60 típusú autóbusz azon az úton fog járni, amelyiken az első útjait is megtette: Kőbánya alsó vasútállomás és Rákoskeresztúr, Városközpont között, Rákoscsaba érintésével.
Hamarosan megújul a Vérmező Hamarosan elkezdődik a Vérmező megújítása. A parkba új padokat és új hulladékgyűjtőket helyeznek ki, felújítják a játszótér gumiburkolatát, illetve 4000 négyzetméteren gyepesítenek, és virágot is ültetnek.
Autómentes lehet az Aquincumi híd? – Csak az M0-s következő szakaszának megépítése után lesz új Duna-híd Óbuda és Újpest között Ismét napirenden van az Aquincumi híd ügye, a főváros a lakosság véleményét kéri arról, hogy milyen legyen az új dunai átkelő, mely területek között teremtsen közlekedési kapcsolatot. Bár kivitelezése nem a közeljövőben várható, mert feltétele az M0-s autópálya 10-es és 11-es út közötti szakaszának megépítése, másrészt megelőzi a Galvani híd is, ám egy felvetést már most vitára bocsátottak: az alternatívák között szerepel, hogy a hídon autók ne közlekedhessenek.
Új kandeláberek és térkövezés – Így halad a Blaha Lujza tér rekonstrukciója Már látható, hogy milyen kandeláberek fogják megvilágítani a megújuló Blaha Lujza teret, mivel a 24 új lámpaoszlopból már felállítottak 7 darabot. Emellett folyamatosan rakják le a szakemberek a növénykazetták körüli kiskockaköveket is, amivel párhuzamosan kialakítják a fák kereteit, melyekbe az ősszel fognak elültetni 28 fát.
Egy szenzációs hely újjászületése – Száztíz éve nyitották újra az Állatkertet A Fővárosi Állat- és Növénykert Budapest egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja: a látogatókat egzotikus élőlények sokasága csábítja a Városliget északi felébe. A fő attrakciót jelentő állatok és növények mellett a kulisszákat adó épületek sem mindennapi alkotások, így az összkép valóban lenyűgöző. A bájos építmények nagy része az 1910-es évek legelején létesült, és az Állatkertet többéves zárva tartás után 1912. május 20-án, vagyis éppen száztíz évvel ezelőtt nyitották meg újra.
Losoncot kötötték össze Budapesttel a 155 éves Józsefvárosi pályaudvarról induló vonatok A budapesti pályaudvarok közül a harmadikként megnyílt Józsefvárosi pályaudvar eredetileg egy magánvasút számára épült, amely csődbe ment. A céget az állam vette át, és ez a döntés jelentős változásokat idézett elő a magyar közlekedéspolitikában.
A középkori várkastélyok ihlették az egykori Fackh-villát az Andrássy úton A II. világháborúban megsérült, ezért lebontották az Andrássy út egyik hangulatos villáját, amely a Nyugati Vasút igazgatójának családi házaként épült fel még az 1880-as évek elején. Az épületet a XX. század elején megvette a magyar állam, amely később átengedte egy női szerzetesrendnek, így nem meglepő, hogy ekkor kápolna is épült itt. A háború után a döntéshozók nem kegyelmeztek a villának, helyére modern lakóházat építettek.
Íme, a Váci utca legidősebb lakóháza A Váci utca 13. és a Régiposta utca 15. szám alatti klasszicista saroképület a Váci utca legöregebb, ma is álló háza, és a kutatások szerint a főváros első háromemeletes lakóháza volt. Itt nyitotta meg kapuit Pest első műkereskedése, majd a XIX. század második felében Európa egyik legelőkelőbb divatszalonjának, az Alter és Kiss Divatháznak adott helyet. Híres bérlője volt Mikszáth Kálmán. A ház az elmúlt több mint 215 év alatt több csonkítást szenvedett el, de a restaurálásoknak köszönhetően eredeti szépségét jórészt ma is őrzi.
Díjat nyert a Belvárosi Sportközpont A Vadász utcában található Belvárosi Sportközpont díjat nyert egy szlovéniai szakmai megmérettetésen. Az elismerést hat különböző kategóriában ítélték oda, a sportközpont, illetve tervezőcsapata építészet kategóriában kapott elismerést.
A budapesti művészélet kedvelt alakja volt: 155 éve született Iványi-Grünwald Béla A századforduló magyar festészetének megújítói között tartjuk számon a ma 155 éve született Iványi-Grünwald Bélát. Az Andrássy úti Mintarajziskolában tanult, később a budapesti művészélet egyik kedvelt és meghatározó alakja lett, a Fészek Klub egyik alapítója és törzstagja. Szintén alapítója a hivatalos művészetpolitikával elégedetlen képzőművészek egyesületének, a Nemzeti Szalonnak, amelynek az Erzsébet téren volt a székháza. Amikor 1940-ben a János Kórházban elhunyt, kortársai nemcsak a tehetséges művészt, hanem a mindig derűs társasági embert is búcsúztatták.
Átadtak három felújított állomást az M3-as metró vonalán Átadták az M3-as metró középső szakaszán a megújult Kálvin tér, Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák állomásokat. Ennek köszönhetően szombattól már Kőbánya-Kispesttől a Kálvin térig járnak a szerelvények. Folytatódik további hat állomás a felújítása, amelyeket a tervek szerint 2023. március 15-én fognak átadni.
Már ötven évvel ezelőtt konkrét tervek születtek a mai Rákóczi hídra A volt Lágymányosi, ma Rákóczi híd helyére már az 1970-es években hidat terveztek, pályázatot is kiírtak a feladatra. A győztes terv egy betonhíd lett volna, de az elképzelések később változtak mind a híd szerkezetével, mind a szerepével kapcsolatban, így a hídépítés végül csak évtizedekkel később valósult meg, egészen más formában. Az első pályázat eredményét 50 éve, 1972 májusában mutatták be a nagyközönségnek.
Erőd a város felett – A Citadella valódi története és közkeletű tévedések Egy külföldi turista talán el sem hiszi, hogy a Gellért-hegyet nem emberi kéz alkotta. A város közepén magasodva lenyűgöző kilátást kínál, és így kézenfekvő lehet a gondolat, hogy idegenforgalmi céllal építettük. Pedig a természet ajándékáról van szó, és a kilátást nemcsak a gyönyörködtetésre, hanem hadászati célokra is fel lehetett használni. Ez indokolta egy erődítmény építését a hegytetőre, melyet Citadellának neveztek el. Az építmény a Várkapitányság révén teljesen újjászületik, a jelenleg zajló munkálatokat most alkalmunk nyílt megtekinteni.
Új szárnnyal bővül a városmajori klinika Új négyemeletes szárnnyal bővül a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika a Városmajor utca 70. alatti telken, amelyben a Diagnosztikai Központ kap majd helyet. A klinika új és régi épülettömbjét a tervek szerint egy híd köti majd össze.
150 éve született Telcs Ede, aki a szobrászat több ágában is mesterműveket alkotott Telcs Ede a magyar szobrászat kiemelkedő alakja, budapesti művei között a reprezentatív köztéri emlékmű, a síremlék és az épületplasztika is megtalálható. A magyar fővárost díszítő műveit javarészt a Városligetben és a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, valamint a Belvárosban helyezték el. Munkássága összeforrt a világvárossá fejlődő Budapest jeles személyiségeinek életével, a legszorosabban Alpár Ignác építészével.