Keresés az archívumban

A Magyar Értéktárba került az ELTE Füvészkertje A Hungarikum Bizottság friss döntése értelmében felvették a Magyar Értéktárba az ELTE Füvészkertet. Ezzel az 1771-ben alapított botanikus kert a „hungarikumok előszobájába” került, és azon értékek egyike lett, amelyek nemzeti szempontból meghatározó jelentőségűek és hírnevünket világszerte öregbítik.

Egy épület két arca – A józsefvárosi Heinrich-udvar Az Üllői út páros oldalán, az Iparművészeti Múzeummal szemben áll egy neobarokk bérház, amelyet Heinrich Ferenc vaskereskedő építtetett. Nem messze tőle, a szomszédos Mária utcában pedig egy szecessziós jellegű raktárépület hosszú homlokzata húzódik. Az ember nem is gondolná, hogy a kettőnek köze van egymáshoz, pedig mégis: mindkettőt a Heinrich vaskereskedő család építtette. Utóbbi 1912-re készült el, vagyis száztíz évvel ezelőtt kezdhették el feltölteni áruval.

Megjelent a Pestbuda Magazin A hétvégén átadott Magyar Zene Házában jártunk, bemutatjuk Kölcsey Ferenc Batthyány téri szobrának történetét, felidézzük a 45 éve megszűnt zugligeti villamos múltját, valamint megmutatjuk, hogy milyen katonai épületek álltak az új budapesti kézilabdacsarnok helyén. Tartsanak velünk!

Megmentik a hegyvidéki Haggenmacher-villát A Magyar Állam megvásárolja az évek óta elhagyatottan álló hegyvidéki Haggenmacher-villát a Fővárosi Önkormányzattól, elővásárlási jogával élve, a ma megjelent Magyar Közlöny szerint. Azt is megtudtuk, hogy a megmentett műemléket közösségi célokra használják majd fel.

Kiállítóteret alakítanak ki a Groupama Arénában Korszerűsítik és fejlesztik az Üllői úti Groupama Arénát. A munkálatok részeként egy 225 négyzetméteres, kulturális célú kiállítóteret is kialakítanak a Fradi otthonaként is működő stadionban.

Kilencven éve jelentek meg a buszok a Nagykörúton – Ingyen utazhatott a közönség az első járaton A Nagykörút képéhez immár közel egy és negyedszázada hozzátartozik a villamos. A körút közlekedése elképzelhetetlen nélküle, ám volt idő, amikor a villamosok nem voltak elégségesek, ezért 1932-től, 57 éven keresztül autóbuszok is jártak a Nagykörúton. Épp 90 éve, 1932. január 25-én indultak el.

Átadták a felújított Bakáts teret Elkészült Ferencváros főterének, a Bakáts térnek a felújítása. A tér fejlesztését még 2016-ban kezdeményezte a IX. kerületi önkormányzat, 2018-ra pedig a tervek is megszülettek és a kivitelezést is előkészítették az önkormányzat megbízásából a szakemberek. A XIX. században kialakult térre növényeket, padokat, sakk- és malomasztalokat, ivókutakat telepítettek.

Keresik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának kivitelezőjét A józsefvárosi Palotanegyedben kap helyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új, egységes campusa. A 2027-ig tartó munkálatok részeként a Szentkirályi utca 26. szám alatt új campusépületet emelnek, a Bródy Sándor utca 15. szám alatti műemléki épületet felújítják, a Szentkirályi utca 28-30. számú palotát pedig átalakítják, és hozzákapcsolják a mellette lévő egyetemi épülethez. A kivitelezésre nyílt közbeszerzési pályázatot írtak ki.

A Róka-hegy, a főváros Grand Canyonja Bár a címben szereplő állítás természetesen hasonlat csupán, ugyanakkor az való igaz, hogy a Róka-hegyben lévő bányaüregek látványa az amerikai óriás völgyrendszerre hasonlít. A hegy nagy részét azonban az idők során már elhordták, illetve körbeépítették, ezért sajnos rókával sem egyszerű már a környéken találkozni. Azonban ami megmaradt a rögös múlt után a hegyből és környékéből, az mindenképpen megér egy kiruccanást.

Megnyílt a Magyar Zene Háza a Városligetben A magyar kultúra napja alkalmából ünnepélyesen átadták a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Magyar Zene Házát a Városligetben. A különleges épületben megnyílt új intézmény 2022. január 23-tól érdekes zenei programokkal, izgalmas és interaktív zenetörténeti állandó kiállítással, valamint a következő hétvégén egy háromnapos programsorozattal várja a nagyközönséget.

A Kölcsey-szobor sorsa: a románok lefejezték, a budapestiek újraalkották Kölcsey Ferenc első budapesti szobrának története igen kalandos: a Batthyány téren 1939-ben felavatott, alacsony emelvényről lenéző költő évtizedekkel ezelőtt még egy sokkal méltóbb helyről figyelhette a fővárosi járókelőket. A budapesti alkotás eredetijét 125 éve avatták fel a mostani helyétől több száz kilométerre, Nagykárolyban. Cikkünkben a magyar kultúra napja alkalmából bemutatjuk, hogy mi okból került a műalkotás Erdélyből Budapestre, és hogy miért mozdították el eredeti helyéről a Batthyány téren.

Sétánnyá alakítják a Városliget legforgalmasabb útját Aszfaltozott autóút helyett valódi parki sétánnyá alakítják vissza a Városligetet kettévágó Kós Károly sétányt, az átépítés terveire vonatkozó tendert ma írta ki a Városliget Zrt. Az autómentesítés érdekében csúcsidőn kívül az Állatkerti körutat is elzárják a forgalom elől, és autómentes lesz a jövőben a Hősök tere is.

A Feneketlen-tó: vadregényes táj Újbudán A XI. kerületi Szentimreváros egyik emblematikus helye a Feneketlen-tó, amely a XIX. század végén mesterségesen keletkezett. A mai Kosztolányi Dezső tér helyén működő téglagyár munkásai ugyanis egy mélyben futó vízfolyást véletlenül átvágtak, a rétegvíz a felszínre tört, és lassan feltöltötte az agyagmedret. A Feneketlen-tó és partja a múlt század derekáig elhanyagolt volt, ide hordták a két világháborúban a törmelékeket, romokat. 1958 és 1960 között azonban rendbe hozták, és parkot alakítottak ki körülötte, azóta a budapestiek kedvelt helye.

Felújítják a közlekedési parkot a Városligetben Kibővítik és felújítják a városligeti KRESZ-parkot a Liget Budapest Projekt keretében. A parkban, ahol a gyermekek játékosan sajátíthatják el a biztonságos közlekedés alapjait, kialakítanak egy közlekedési tematikájú játszóteret, és több lesz a zöldfelület is.

A Magyarországról elhurcolt németségért avattak emlékművet Sashalmon A magyarországi németek XX. századi tragédiáját bemutató emlékművet adtak át a XVI. kerületben a Sashalmi sétány és a Romhány utca kereszteződésében. R. Törley Mária szobrászművész alkotását a Német Nemzetiségi Önkormányzat állíttatta a kerületből elhurcoltak emlékére.

Ahol régen kaszárnya állt, most sportcsarnok működik – A Ferenc József gyalogsági laktanya története A Népligettel szemben egy olyan katonai objektum állt több mint száz évig, melynek látványa nagymértékben meghatározta az Üllői út, Könyves Kálmán körút kereszteződését. Helyén ma hatalmas kézilabdacsarnok áll, amelyben éppen most zajlik az első nemzetközi sportesemény. Az új épületnek még nagyon rövid a története, de jó alkalmat kínál ahhoz, hogy megismerkedjünk a régiével.

Megvan az engedély, folytatódhat a Gellért-hegyi sikló építésének előkészítése Új építési engedélyt kapott a Gellérthegyi SIKLÓ Kft., így folytatódhat a sikló kialakításának előkészítése. A tervek szerint ha a pálya elkészül, a járművek 72 másodperc alatt érnek majd fel a Hegyalja úti végállomástól a hegy tetejére. A beruházás 2023. második felében készülhet el.

Edzőcsarnok épül az atlétikai stadion mellé a Csepel-szigeten Megközelítőleg 12 000 négyzetméter alapterületű csarnok épül a Csepel-sziget északi csúcsán a Nemzeti Atlétikai Központ részeként. Az edzőcsarnok amatőr és profi sportolóknak egyaránt napi szintű edzési lehetőséget biztosít majd, de versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz. A csarnok körül egy közparkot is kialakítanak.

Budapest világhírű gyára volt, ma már alig van nyoma az egykori Magyar Optikai Műveknek Éppen 100 éve, 1922-ben kapta alapítója után a Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. nevet az az üzem, amely később Budapest egyik legnagyobb, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világhírű gyára lett. Az 1939-től Magyar Optikai Művek néven működő gyárnak egykor számos épülete uralta a Csörsz utca környékét, ahol azonban mára a MOM néven és a művelődési házon kívül alig emlékeztet valami az egykori gyárra.

Atlétikai csarnok, sporthotel is épül a Testnevelési Egyetem campusán, rekonstruálják a történeti kertet Atlétikai csarnokot 400 férőhelyes lelátóval, tetején sporttetővel, új uszodákat és sporthotelt is kialakítanak a Testnevelési Egyetem Alkotás utcai tömbjében Buda legnagyobb egyetemfejlesztésének második szakasza során. Ezenkívül a történeti kertet is rekonstruálják az intézmény Hauszmann Alajos által tervezett főépület körül.

A Jegenye-völgy és az Óbudai-sziget erdeje is természetvédelmi oltalom alá került Két értékes területet, a II. kerületi Jegenye-völgy és a III. kerületi Óbudai-sziget galériaerdeje került természetvédelmi oltalom alá a közelmúltban. A Jegenye-völgynek a számos ott élő szalamandra és a mára szinte teljesen eltűnt gyertyános- tölgyes erdő adja a legfőbb értékét, de ritka kincset jelentenek az ott található tiszta vizű források is. Ugyancsak ritkaság, mindemellett kiemelten védendő a 2,5 kilométer hosszú, természetközeli állapotú óbudai galériaerdő is.

Városligeti híd, Margit-szigeti víztorony – Sok mindent köszönhet Budapest Zielinski Szilárdnak Az első magyar műszaki doktort 120 éve, 1902. január 17-én avatták fel. Ő volt Zielinski Szilárd, aki amellett, hogy doktori értekezését egy Budapest alatti vasúti rendszerről írta, a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Nélküle más lenne a víztorony a Margit-szigeten, a róla elnevezett híd a Városligeti-tó fölött, de a Lánchíd is.

45 éve szűnt meg a legendás zugligeti villamosvonal Az egyik legkedveltebb villamosvonalat, melynek utolsó, ikonikus villamosjárata az 58-as volt, 45 évvel ezelőtt, 1977. január 17-én szüntették meg. A budai oldal egyik első villamosvonala volt a zugligeti, mely már 1896-ban, a millennium évében elindult, és bár az 1977-es leállás után járt helyette kezdetekben az 58V pótlóbusz, majd a 158-as busz, manapság pedig a 291-es busz, mind a mai napig sokan várják a fővárosban a villamosvonal újraélesztését.

Elindult a Pestbuda Magazin! Elindult videós hírműsorunk, a Pestbuda Magazin! Ezentúl minden héten beszámolunk a város fontos eseményeiről, évfordulóiról. A Várban jártunk, amikor a Burg Hotelről leverték a feliratot, megmutatjuk, milyen épületeket védetne le a főváros, beszámolunk József nádor és a város kapcsolatáról, felidézzük a 175 éve született Mikszáth Kálmán életének budapesti helyszíneit. Tartsanak velünk!

Egy életút pest-budai állomásai: Mikszáth Kálmán a fővárosban Az írói ambíciókat dédelgető Mikszáth Kálmán az 1860-as évek derekától kisebb-nagyobb megszakításokkal közel negyven esztendőt töltött el a fővárosban, ahol egyedül vagy a családjával együtt számtalan helyen lakott. A sok-sok helykeresésbe alighanem belejátszott a változó anyagi helyzete, az alkotásra alkalmas hely megtalálása s betegeskedő szervezete egyaránt. Ma, az író születésének 175. évfordulóján ebből mutatunk be néhány helyszínt.

A 175 éve elhunyt József nádor már évtizedekkel a Közmunkatanács előtt tervszerűen fejlesztette Budapestet József nádor 175 éve halt meg Budán. A Firenzében született nagyherceget ugyan más pályára szánták, de 1795-től helytartóként, majd 1796-tól nádorként egészen haláláig, 1847-ig sokat tett Magyarországért, valamint Pestért és Budáért. Halálának évfordulóján csokorba szedtük, mit köszönhet neki Budapest.

Felújították Ady Endre egykori otthonát a Belvárosban Január 18-án megnyílik a felújított Ady Emlékmúzeum az V. kerület Veres Pálné utca 4-6. szám alatt. Ady Endre utolsó otthona, amely ma emlékmúzeumként a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja, barátságosabb közönségforgalmi terekkel, megújított kiállítással, új múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és programsorozatokkal várja az érdeklődőket.

Gutenberg méltó örökösei – Legendás könyvkiadók és nyomdák nyomában Budapest mint a nemzet fővárosa egyben a magyar kultúra fellegvára is. Itt található a legtöbb múzeum, könyvtár, színház és természetesen kiadó is. Ezeknek a döntő többsége a XIX. századi fejlődések eredményeképp jött létre, amelyek kulcsfontosságúak voltak a magyar művelődéstörténetben. Cikkünkben három kiemelkedő könyvkiadóval, illetve könyvnyomdával ismerkedhetünk meg.

Megtisztítják a Tétényi-fennsíkot az építési és egyéb hulladékoktól A budapesti közműtársaság szakemberei a XXII. kerületi Tétényi-fennsík területéről eltávolítják az évtizedekkel ezelőtt lebontott katonai célú épületek törmelékeit és egyéb hulladékokat. A fennsíkot visszaadják az őshonos növényvilágnak. A természetvédelmi terület számos védett növény- és állatfaj otthona.

Visszaállítják az ELTE és a BME épületének lerombolt kupoláját Rekonstruálják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szent Gellért téri és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetem téri épületének historikus kupolás tetejét, amelyek a II. világháború pusztításai során semmisültek meg. A rekonstrukció során visszaépítik a kupolához kapcsolódó tetődíszeket, valamint a lerombolt épületszobrászati elemeket is.

Vándorkiállítás mutatja be a rákosmezei Királydomb történetét Nemzeti emlékhely született! címmel vándorkiállításon mutatja be a rákosmezei Királydombot a Magyar Patrióták Közössége. A mai Kőbányán, a Rákos-patak mellett a középkori országgyűlések színhelyét korhű dokumentumok és hiteles ábrázolások segítségével jeleníti meg az installáció. A tárlat célja, hogy az Országgyűlés által 2020-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánított, de a köztudatban méltatlanul elfeledett helyszínt visszaemelje a nemzeti emlékezetbe. A kiállításon az 1505-ben hozott, nevezetes rákosi végzés kópiája is látható.

Közel száznyolcvan épület kerülne helyi védelem alá a fővárosban egy tervezet szerint Elsősorban az 1945 és 1980 között épült, köztük budavári lakóházakat, két lakótelepet, két egykori pártházat és egy munkásszállót is helyi védelem alá helyezne a Fővárosi Önkormányzat egy új tervezet szerint. A Fővárosi Közgyűlés számára készült előterjesztés kilenc oldalon keresztül sorolja a megőrzendő épületek listáját, a közel 180 tételes listán van a budavári Hilton szálló, a Déli pályaudvar főépülete, valamint több kerületben, köztük a Belvárosban a háború után elbontott házak helyére tervezett modern épületek sora.

Százötven éves az első magyar nyelvvédő folyóirat Százötven éve, 1872. január 12-én jelent meg Szarvas Gábor szerkesztésében a Magyar Nyelvőr című nyelvművelő folyóirat első száma. A lap a XIX. században állást foglalt a nyelvújítási vitákban, fellépett az idegenszerű fordulatok ellen. Helyesírási, nyelvhelyességi szabályokat is lefektetett, és nagy érdeme volt a nyelvjárások, a népnyelv megismertetésében.

Budapest messze ható vonzereje – Külföldi építészek alkotásai a fővárosban Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, amit elsősorban a páratlan fekvésének köszönhet. A külföldiek ma sem tudnak betelni a látvánnyal, talán ennek is szerepe lehet a nemzetközi építészeti tervpályázatok iránti általános nagy érdeklődésben. A legújabb nemzetközi tendert a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására hirdették meg. Ennek apropóján visszatekintünk az időben, bemutatunk néhány jelentősebb alkotást, amelyeket külföldi építészek terveztek.

Ilyen lesz a Nyugati pályaudvar mellé tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ A Fővárosi Nagycirkuszban holnap megnyíló XIV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál mai előnapján tartott szakmai és tudományos konferencián bemutatták a Nyugati pályaudvar mellett felépítendő Nemzeti Cirkuszművészeti Központ épületének makettjét is. A résztvevők az európai cirkuszépületek történetével ismerkedhettek, s ennek alkalmából egy kiállítás is nyílt.

Vízbetörés a metróalagútba: az építők attól tartottak, hogy veszélybe kerültek a Rákóczi úti házak Az Astoria és a Blaha Lujza tér között, az épülő metróalagútban, de már a kifúrt szakaszon történt 1967-ben az a vízbetörés, amely megdöbbentette a budapestieket, és kérdéseket vetett fel a metró esetleges biztonságát illetően. Az 55 évvel ezelőtti váratlan homok- és vízbetörés nemcsak a leendő utasok körében okozott riadalmat, de a szakemberek is attól tartottak, veszélybe kerülhetnek a Rákóczi úton álló lakóházak. A veszély elhárítása után az építők próbálták megnyugtatni a fővárosiakat, hogy a kész metróalagútban majd nem kell tartani hasonló balesetektől.

Sétány épül a kelenföldi Duna-parton Buda déli szakaszán, a XI. kerületi kelenföldi Duna-parton egy 20-30 méter szélességű új, szabadidős gyalogossétány kialakítása várható, a közelmúltban pályázatot írtak ki a megtervezésére.

A történelmi környezethez illő épület kerül a budavári Szentháromság térre – állítja a tervező A történelmi múlt iránti tiszteletet figyelembe vevő, a Várnegyed arculatához és az UNESCO világörökségi környezetéhez szorosan illeszkedő ház lesz a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Szentháromság téri új konferencia-központja – mondta el lapunknak az épületet tervező Reisz Ádám, a Rapa Architects vezetője. Azt is kifejtette, hogy a homlokzat visszaépítésnél a kiindulási alap a háború előtti állapot volt, hiszen erről a korról áll rendelkezésre olyan vizuális információmennyiség, amire alapozhattak.

Felhőkarcoló-tervek Budapesten – A Károly körútra, az Astoriához és Rákóczi útra is terveztek magasházakat A PestBudán a napokban bemutattuk a most épülő Mol-tornyot, amely Budapest első igazi magasháza lesz. Nem lesz valódi felhőkarcoló, mert azokat az épületeket hívjuk így, amelyeknek magassága eléri a 150 métert, és a Mol-torony, ha kicsivel is, de alatta marad ennek a határnak. Magasházakat már közel 100 éve terveznek Budapesten, több építész túlszárnyalta volna az Országház és a Szent István-bazilika 96 méteres magasságát.

A pesti Duna-parton épült volna fel a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya Még az idén elkészül a MOL új székháza, mely egyben a főváros első felhőkarcolója lesz. A tetőn elhelyezett műszaki berendezésekkel együtt 143 méteres toronyházat Budán, a lágymányosi városrészen építik fel, egy hasonló méretű épületet viszont a pesti Duna-partra is terveztek még a két világháború között. Lechner Jenő Magyar Történelem Tornyának tervében egyszerre jelentek meg egy idegenforgalmi szolgáltatóközpont hétköznapi feladatai és egy nemzeti panteon magasztos funkciói.

Kezdődhet a Semmelweis Egyetem józsefvárosi tudásparkjának tervezése Hamarosan elkezdődhet a Semmelweis Egyetem Sience Park elnevezésű tudásközpontjának tervezése a Józsefvárosban, pályázat útján ugyanis megtalálták a nyertes tervezőirodát. Az Egészségipari és Biotechnológiai Science Park meghatározó szerepet vállal majd a mindennapi gyógyításban és a betegellátásban, valamint azt a célt szolgálja, hogy Magyarország versenyképességét növeljék az egészségipar és biotechnológia területén.

Kétszáz éve született Lónyay Menyhért, a kiegyezést követő első pénzügyminiszter Kétszáz éve született Lónyay Menyhért politikus, publicista, a kiegyezés utáni első pénzügyminiszter, Magyarország volt miniszterelnöke, ennek alkalmából megemlékezést tartottak Budapesten.

Hamarosan elkészül a felhőkarcoló a Kopaszi-gáton Várhatóan még idén átadják a XI. kerületi Kopaszi-gáton épülő 120 méteres Mol-székházat. Budapest legmagasabb épületében nemcsak irodák, de nyilvános terek is lesznek, így például a toronyház tetejére tervezett kilátóteraszról bárki megcsodálhatja majd Budapest látképét.

Megújul az ELTE Trefort utcai gyakorlógimnáziuma Felújítják az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnáziumának épületét. A Szentkirályi utca, Trefort utca sarkán álló, Bobula János által tervezett, 1887-ben készült, műemléki védelem alatt álló házat a rekonstrukció mellett bővíteni is fogják.

A Nagyvásártelep múltja – Kilencven éve készült el a főváros élelmiszer-kereskedelmének központja Amikor 1897-ben átadták rendeltetésének a Központi Vásárcsarnokot a Fővám téren, a város vezetői úgy gondolták, hogy az akkor már évtizedek óta folyó élelmiszeripari fejlesztés, áruszállítás folyamatának végére sikerült pontot tenni. A Soroksári út mentén gőzmalmok, vágóhidak és húsipari üzemek sorakoztak, a Déli vasúti összekötő híd és a Fővám tér között pedig a Dunaparti teherpályaudvar létesítésével és a közraktárak felépítésével a kis- és nagykereskedők igényeit is maradéktalanul sikerült kielégíteni. Hamarosan kiderült azonban, hogy koránt sincs így, az átmenő áruforgalom napi biztosítására egy nagybani piacra égetően szükség van.

A végéhez közeledik az óbudai parkfejlesztés – közel 400 őshonos fát ültettek Évtizedeken át kihasználatlan terület volt a békásmegyeri Táncsics park, a fejlesztésének kezdete 2014-ig nyúlik vissza, az uniós támogatást pedig 2018-ban nyerte el a programra a III. kerületi önkormányzat. Az idén tavasszal elkészülő parkban kényelmes pihenőket, korszerű játszóteret, gazdag növényvilágot alakítanak ki, és összesen 432 új fát telepítettek.

Felújítják a Bajza utca egyik impozáns szecessziós palotáját Felújítják Baruch Sámuel szecessziós bérházát a VI. kerület, Bajza utca 44. szám alatt. A rekonstrukció első ütemeként a földszintet és az első emeleti helyiségeket állítják helyre. A háromemeletes palota 1899-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján.

Negyvenöt éve tiltották ki az autókat a Belváros népszerű utcáiból Budapesten az 1960-as évektől egyre több gondot okozott, hogy a szűk belvárosi utcákat teljesen elfoglalták a gépkocsik, amelyek mellett alig fértek el a gyalogosok. Először csak a Váci utcából tiltották ki az autókat, ám 45 évvel ezelőtt több belvárosi utcában is megszüntették a gépjárműforgalmat, és onnantól kezdve csak a gyalogosok használhatták őket.