Keresés az archívumban

Százötven éve dőlt el, milyen lesz Budapest második hídja A Margit hídra kiírt tervpályázat eredményéről 150 éve, 1872. március 9-én döntöttek. A nyertes Ernest Gouin elegáns ívhídelképzelése lett. A Margit-szigettől délre fekvő hidat reprezentatív céllal kívánták megépíteni, azt remélve, hogy emelni fogja a városegyesítés előtt álló Budapest fényét, és hozzájárul ahhoz, hogy Bécshez mérhető fővárosa legyen az országnak. A nagyszabású elgondolások ellenére az építési költségek leszorításáról kicsinyes vita folyt.

Elkészült a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új szakrendelője Befejeződött a X. kerületi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új szakrendelőjének építése. A beruházás 5,8 milliárd forintos kormányzati támogatásból valósult meg.

Egy lenyűgözően gazdag építészi életmű – 155 éve hunyt el Hild József Hazánk XIX. századi építészetének egyik legismertebb alakja volt Hild József. Hírnevét teljes mértékben kiérdemelte, hiszen a fellendülésnek induló Pest városképét nagyrészt az ő alkotásai határozták meg. A töretlen fejlődés okozta azonban legtöbb művének pusztulását is: a belvárosi épületei közül sokat lebontottak, hogy újabbaknak, nagyobbaknak adják át a helyüket. Szerencsére néhány épülete azért ma is áll, és hirdeti tervezőjének tehetségét.

Százötven éve alapították a Néprajzi Múzeumot Idén ünnepli alapításának 150. évfordulóját a Néprajzi Múzeum. Az intézmény, amely egész Európa egyik legnagyobb néprajzi gyűjteményével büszkélkedhet, hamarosan beköltözik a Városligetben épült új székházába.

Letették az új bolgár kulturális központ alapkövét a Ferencvárosban A IX. kerületi bolgár művelődési házzal szembeni telken a napokban letették az új Bolgár Kulturális és Oktatási Központ alapkövét.

Budapest legújabb hídja – Íves gyalogoshíd köti majd össze Csepelt Pesttel Már épül az a különleges gyalogoshíd Budapesten, amely a IX. kerületi atlétikai stadion mellől indulva végre bekapcsolja a város vérkeringésébe a csepeli szigetcsúcsot is. A szerkezet íves útpályával köti majd össze a szigetet a pesti oldallal, nemrég helyére emelt pilonja pedig 65 méter magasra nyúlik fel.

A török kor tanúja – Még mindig várat magára a Király fürdő felújítása Jó ideje várja felújítását a török kor egyik legemblematikusabb fennmaradt budapesti épülete, a jelenleg is zárva tartó Király fürdő. A felújítási munkálatokat még nem kezdték meg, noha 2017-ben kiírták az ötletpályázatot, és ki is választották a legjobb tervezetet, de a tényleges átalakítási munka bizonytalan ideig várat magára. Az épület legutoljára az 50-es években kapott teljes körű felújítást. Azóta voltak ugyan kisebb-nagyobb helyreállítási munkák, de mára igencsak rossz állapotban találjuk a fürdőt, amelynek története egészen a török hódoltság idejéig nyúlik vissza.

Egykori templom helyén épült óvoda Rákospalotán Elkészült a XV. kerület új óvodája, amely a XX. század elején lebontott óvárosi református templom és az ahhoz kapcsolódó egykori iskola telkén épült fel. Az új intézmény szeptembertől fogadja majd a gyerekeket.

35 éve teljesen felújították a Lánchidat, de a Kádár-címert nem cserélték le A Lánchidat a most zajló rekonstrukció előtt legutóbb 1986–1988-ban újították föl, az átkelőt 1987 március elsején zárták le az autók elől. A felújítás az akkor már rendkívül rossz állapotban lévő híd szinte minden részét érintette: a rozsdás láncokat éppúgy, mint a kapuzatok kőfelületeit, díszeit és az útpálya szerkezetét. Bár a kandelábereken ekkor már a koronás-babérkoszorús magyar címer díszlett, a pilonokon lévő Kádár-címerek cseréjére azonban, bár felmerült az ötlet, még éveket kellett várni.

Megkezdődött a XXII. kerületi Tétény-rét családi park építése A Nagytétényi Sváb Emlékhely körüli területen, a már meglévő fák árnyékában olyan szabadidős helyszínt alakítanak ki, ahol a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek tartogat majd valamit az új családi park. Többféle korosztálynak tervezett játszóterek, szabadtéri kondipark, foci- és strandröplabdapálya is készül, de lesz elkerített kutyafuttató és szánkódomb is.

Száz éve született Óbudán Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat csodacsatára Az újlaki téglagyár melletti grundon rongylabdával kezdte a focizást az MTK kiváló labdarúgója, aki a legendás Aranycsapattal 1952-ben olimpiai bajnok lett. Hosszú út vezetett Óbudától a világhírig, ám neki sikerült elérnie, amire sokan csak vágyakoznak. Száz éve született Hidegkuti Nándor.

Jövőre elkezdődhet a Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek felújítása A néhány éve befejeződött külső rekonstrukció után jövőre kezdődhet el a Czigler Győző által tervezett Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek a felújítása. A munkák során elbontják az utólagos hozzáépítéseket, és helyreállítják az eredeti térszerkezetet, épül egy galériaszint is, a korábban tervezett mélygarázs viszont kikerült a tervekből.

Zajos bérháztól az Akadémia palotájáig: sok helyen lakott Pesten Arany János A ma 205 éve született Arany János 1843-ban látta meg először Pestet, ám csak több mint másfél évtized múlva, 1860-ban lett a város állandó lakója, de az is maradt haláláig. A költő egykori pesti otthonai közül több épület ma is áll: a két, Üllői úti klasszicista ház éppúgy őrzi a költő emlékét, mint az Akadémia pazar palotája, amelyben élete végéig lakott.

Emlékmű épül a gettóban elhunytak tiszteletére a Klauzál téren A pesti gettó áldozatainak állítanak emlékhelyet a VII. kerületi Klauzál téren. Az alkotás egy bronzlemezből áll majd, amelyen háromezer szög nyoma lesz látható, emlékeztetve a temetetlen halottakra.

Emelkedő házak – Miként kezdődött Budapest világvárossá fejlődése? Az 1867-es kiegyezés eredményeként szédületes gazdasági fejlődés vette kezdetét hazánkban. Ez különösen a fővárosban volt szembetűnő, amely néhány évtized alatt egy közepes méretű településből Európa egyik legnagyobb városává változott. Budapestre özönlöttek az emberek vidékről, és sorra épültek a házak is, hogy az új városlakóknak legyen hol meghúzniuk magukat.

A szervezet, amelynek a Lánchidat köszönhetjük: 190 éve alakult meg a Hídegylet Közel ötven évig csak meddő tervek születtek a Pest és Buda közötti állandó híd megépítésére. Az elképzelések nemcsak műszaki okból buktak el, hanem azért is, mert se pénzügyi, se politikai támogatást nem sikerült szerezni a nagyszabású munkára. Ezt a reménytelennek tűnő helyzetet változtatta meg az éppen 190 évvel ezelőtt megalakult civil szervezet, a Hídegylet, amelynek köszönhetően végül felépülhetett a főváros első állandó Duna-hídja, a Lánchíd.

Elkezdődött az Aquincumi Múzeum fejlesztése – Élményszerűen mutatják be az ókori műemlékek csodáját Régóta várt fejlesztési munkálatok kezdődtek az Aquincumi Múzeumban, melyek során az intézmény Szentendrei úti rozsdás vaskerítésének helyére teljesen új élményfal épül, és új kiállítás is készül, amelyen a virtuális valóság segítségével pillanthatunk bele az egykor itt élő rómaiak életébe. Hogy pontosan mi is változik, arról Láng Orsolya, a múzeum igazgatója mesélt a Pestbudának.

Felújítják a Károlyi-palota belső tereit Felújítják a hatvanöt éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó V. kerületi Károlyi-palota belső tereit. A helyreállítás a műemléki védelem alatt álló egyemeletes, klasszicista épületet mintegy 1730 négyzetméteren érinti. Ennek részeként javítják a közönségforgalmat, helyrehozzák a díszes kapuzatot, restaurálják és bővítik a kiállítótereket, és akadálymentesítik az épületet. 2000-ben, a palota teljes körű felújításakor több helyen változtattak a XX. század első felében véglegesült architektúrán, ezeknek a változtatásoknak jó részét most megszüntetik. A palota várhatóan 2022 őszén készül el.

Pestbuda Magazin 2022. február 27. Beszámolunk arról, hogy 26 épületet nyilvánítottak védetté az I. kerületben, köztük a Déli pályaudvar főépületét, a Hilton szállót és budavári lakóházakat. Bemutatjuk a látványterveket az autómentes Városliget környezetéről, szó lesz a Fővám téri Sóház felújításáról is. Azt is megtudhatják, hogy mégsem épül sikló a Gellért-hegyen. Az Andrássy út 60. szám alatti Terror Háza Múzeumban jártunk, amely húsz éve nyílt meg. Tartsanak velünk!

A másik Lechner – Hatvan éve hunyt el Kismarty-Lechner Jenő A Lechner név hallatán elsőre mindenki Lechner Ödönre gondol, hiszen a magyar építészeti formanyelv megalkotójaként építészettörténetünk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású alakja volt. Családtagjaira is mély benyomást gyakorolt, Jenő nevű unokaöccse is követte a pályán. Noha nagybátyjához nem mérhető, de Lechner Jenő a XX. század első felének egyik legtermékenyebb építésze és műemlékvédője volt. Hosszú és eseménydús élete 1962. február 26-án ért véget.

Kőbánya is tud meglepetéseket szerezni Kőbánya Budapest egyik leglesajnáltabb kerülete. Valljuk be, az utóbbi időkben is sajnos több internetes mémmel vagy bűncselekménnyel került be ez a városrész az országos sajtóba. Mi azonban vállalkoztunk arra, hogy a legrosszabbra is felkészülve bejárjuk a X. kerület zöld parkjait. Előrebocsátjuk, hogy a legtöbb helyen igen kellemes meglepetés ért minket. Az utcakép, a közbiztonság sokat javult az utóbbi időkben az általunk feltárt részeken. Nézzük csak meg!

Folytatódik a fatelepítés előkészítése a Blaha Lujza téren Hatvanegy fát ültet el hamarosan a VIII. kerületi Blaha Lujza téren a Budapesti Közlekedési Központ. Egy részüket közvetlenül egybefüggő zöld felületbe, másokat a burkolatba Stockholm-módszerrel telepítik. Ez az eljárás elősegíti a városi fák gyökérzetének növekedését, vagyis javítja az életkörülményeiket. A téren zajló felújítás során egyebek közt kialakítanak egy vízjátékot, de folytatódik a burkolatok építése és a térbútorok kihelyezése is.

Nem érkezett megvalósítható elképzelés az új építészeti múzeum tervezésére kiírt pályázatra Nem talált megvalósításra érdemes pályaművet a Magyar Művészeti Akadémia bírálóbizottsága a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ tervezésére kiírt Építészet Ligete tervpályázaton. Az új épületet az egykori BM Kórház Bajza utca és Városligeti fasor sarkán lévő telekegyüttesén alakítják majd ki, miután meglesz a megfelelő pályamű.

Térképre vitt történelem – Miről mesélnek a budapesti utcanevek? A budapesti utcaneveket böngészve felmerülhet bennünk a kérdés: kikről is kapták a nevüket az utcák és terek, amelyeken naponta áthaladunk? Egy nemrégiben készült interaktív, bárki számára böngészhető térkép segít eligazodni a nevek útvesztőjében: például világosan kiderül belőle, hogy valós személyek éppúgy lehetnek névadók, mint kitalált szereplők, és egyes korszakok – például a XIX. század – pedig jóval több nevet adtak a városnak, mint mások. Kipróbáltuk az interaktív térképet, és izgalmas összefüggésekre bukkantunk.

Huszonhat I. kerületi épületet nyilvánított védetté a főváros, többségük a Kádár-korszakban épült Huszonhat, főleg 1956 és 1978 között emelt, I. kerületi ingatlan védetté nyilvánításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Ezek között szerepel a Déli pályaudvar főépülete, a budavári Hilton szálló épülete és több lakóépület. A Fővárosi Önkormányzat még januárban jelentette be, hogy közel száznyolcvan budapesti épület helyi védettség alá vételét tervezi.

Százezer ember a megnyitón, milliók a kiállításon – Húsz éve nyílt meg a Terror Háza Múzeum Húsz évvel ezelőtt, február 24-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapja előestéjén nyílt meg a Terror Háza, az egykori nyilas-, majd kommunista kínzóház, az Andrássy út 60. alatt. Hatalmas volt az érdeklődés, a megnyitón csaknem százezer ember jelent meg, hogy a magyar történelem két rettenetes korszakával megismerkedjen.

Élőhelykezelést tartott a Madártani Egyesület a Tétényi-fennsíkon A főváros egyik legnagyobb helyi védettségű, zömmel sztyeppréteket rejtő élőhelyén, a Tétényi-fennsíkon tartott élőhelykezelést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A XXII. kerületben lévő helyet nemrégiben tisztították meg több mint 4000 tonna illegálisan lerakott szeméttől, de az állat- és ritka növényfajok élőhelyének biztosítása folyamatos karbantartást igényel.

Mégsem épül sikló a Gellért-hegyen – A főváros eláll a szerződéstől Eláll a Gellért-hegyi sikló és az alsó állomásnál tervezett autóbusz-parkoló megépítésére vonatkozó 2009-es szerződéstől a Fővárosi Önkormányzat. A Fővárosi Közgyűlés mai döntését azzal indokolta, hogy a szerződés hatályba lépésétől számítva több mint tizenhárom év telt el anélkül, hogy a szerződés szerinti beruházás megvalósítását szolgáló érdemi kivitelezési munkák egyáltalán megkezdődtek volna.

Elkészültek a látványtervek az autómentes Városliget környezetéről Bemutatta a Városliget környezetének és benne a Szegedi úti új közúti-villamos felüljárónak, illetve a kapcsolódó új Rákosrendező állomásnak a közlekedésfejlesztési tanulmányterveit a Budapest Fejlesztési Központ. A fejlesztések célja, hogy a Városliget környezete autómentes legyen, a Kós Károly sétányt le lehessen zárni a forgalom elől, és a Hősök teréről is ki lehessen tiltani az autókat.

Tökéletesen illeszkedett a városszövetbe a Józsefvárosi Telefonközpont, ma elegáns szállodák működnek benne Az ipari épületeknek a városszövetbe való beépítése az 1880-as évek egyik fontos városfejlesztési kérdése volt. Egyfelől Budapest központjától egyre nagyobb távolságra próbálták elhelyezni – sok esetben áthelyezni – a zajos és szennyező anyagokat gyakorta kibocsátó nagyüzemeket, másfelől a közművesítés és kommunikáció fejlesztésére és kiszolgálására alkalmas központokat úgy kívánták a főváros vezetői megterveztetni, hogy azok minél jobban illeszkedjenek az adott utca vagy tér architektúrájába. Az utókor szerencséjére ez a szándék legtöbbször szemet gyönyörködtető eredményeket produkált, jó példa erre a József Távbeszélő Központ.

Folytatódik a Sóház felújítása a Fővám téren Folytatódik az Ulrich Keresztély tervezte, 1886-ban elkészült IX. kerületi Sóház felújítása. A Corvinus Egyetem használatában lévő épület déli szárnyának helyreállítása már tavaly elkezdődött, idén az északi szárnyában végeznek nagyobb munkálatokat. Az Ybl Miklós tervezte Fővámház mögött elhelyezkedő épületben helyreállítják a főkapukat, a homlokzatot, a tantermeket, a zsibongót, a gépészetet és az elektromos rendszert.

Már a XIX. században is tervezték a Nyugati és a Déli pályaudvar összekötését – Most a föld alatt jön létre a kapcsolat Az elmúlt években merült fel az az elképzelés, hogy alagúttal kötnék össze a Déli és a Nyugati pályaudvart. A Budapest Fejlesztési Központ terve mára egy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz, aláírták ugyanis a szerződést a Duna alatt építendő vasúti összekötő alagút környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére. Az egymáshoz viszonylag közel lévő Déli és Nyugati pályaudvar összekötésének gondolata nem új ötlet. Szinte azonnal felmerült azt követően, hogy 1861-ben megnyílt a Déli pályaudvar, igaz, akkor még föld feletti kapcsolatot képzeltek el.

A szecessziós építészet mestere – Százötven éve született Ullmann Gyula A századfordulón Budapest rendkívül sokszínű város volt, és ez az építészetén is láthatóvá vált. Több stílus is hódított párhuzamosan, amelyek közül a Bécsben kialakult szecessziót legkövetkezetesebben Ullmann Gyula építész munkái képviselték, aki Kármán Gézával vezetett közös irodát. Születésének 150. évfordulóján bemutatjuk Ullmann gyönyörű fővárosi épületeit.

Pestbuda Magazin 2022. február 20. Bemutatjuk a 125 éve átadott vásárcsarnokokat, megtudhatják, hogy miről mesélnek a Reviczky utca címeres palotái. Márciusban nyit a felújított Operaház, jártunk a Millenárison megnyílt Álmok Álmodói 20 - Világraszóló magyarok, magyar találmányok című kiállításon, ahol a tárlat társkurátorát kérdeztük. Az is kiderül, mi volt Lechner Ödön utolsó alkotása. Tartsanak velünk!

30 éve döntött a kormány a Lágymányosi híd megépítéséről A mai Rákóczi hídról, amely sokáig Budapest legfiatalabb Duna-hídja volt, éppen 30 évvel ezelőtt, 1992. február 20-án hozott döntést az akkori kormány. Már az 1960-as években terveztek hidat ide, így egy nagyon hosszú, három évtizedes folyamat zárult le az elhatározással. Ezután megkezdődhetett a híd építése, amely 1995-ben fejeződött be, az eredetileg tervezett villamos azonban csak 2015-ben haladt át rajta először.

Modernizálták az ELTE Márton Áron Szakkollégiumának budapesti épületét Felújították az ELTE Márton Áron Szakkollégiumának 518 férőhelyes épületét a III. kerület Kunigunda útján. Az intézmény 2016-ban került az ELTE vagyonkezelésébe, és még abban az évben döntött a kormány a 15 milliárd forintos felújításról. Ennek első eleme a most átadott kollégium modernizálása. Az elmúlt években az ELTE összes kollégiumában voltak fejlesztések és korszerűsítések.

Csoda Kőbányán – Az Eiffel Műhelyházban jártunk A Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza a X. kerület és egész Budapest egyik új színfoltja. A MÁV egykori Északi Járműjavítójából úgy vált egy színes programokat kínáló kulturális központtá, hogy közben az Operaház működését is segíti. Nemcsak a komplex funkciója miatt érdekes a Műhelyház, de az eredetileg 1886-ban épült csarnok közelmúltban befejezett felújítása is remekül sikerült.

Bontják a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusát A pesti Duna-partról is jól látható, hogy elkezdődött a Corvinus Egyetem XI. kerületi Ménesi úti campusának bontása. Helyére új egyetemi épületet építenek, ám a terület a tervek szerint továbbra is szerves része lesz a városszövetnek. Az új, várhatóan jövőre elkészülő épületben oktatási és kutatási tereket, kollégiumot, professzori apartmanokat, közösségi és reprezentációs, illetve sportolásra, rekreációra alkalmas helyiségeket alakítanak ki.

Ferde pályás liftekkel nyílnak meg májusban az M3-as metró belvárosi állomásai Megnyílik májusban az M3-as metróvonal három állomása, a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák. Hazánkban először ezen a metróvonalon alakítanak ki ferde pályás felvonókat, amelyek összesen hat állomáson biztosítják majd az utasoknak a könnyebb közlekedést, másik három állomás a Ferenciek tere, az Arany János utca és a Nyugati pályaudvar megálló lesz.

Megújul az Állatorvosi Egyetem neoreneszánsz épületegyüttese Megújul az Állatorvosi Egyetem Steindl Imre tervei alapján készült, Zsolnay majolikákkal és Róth Miksa ólomüvegeivel díszített épületegyüttese. Az 1881-ben elkészült Rottenbiller utcai épületeket, amelyek ma Európa egyik legrégebbi állatorvosképző egyetemének adnak otthont, a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően állítják helyre. Ennek részeként restaurálják a vöröstégla falazatokat, a tetőszerkezeteket, a nyílászárókat, a burkolatokat, de az épületek gépészeti, villamossági rendszerei is megújulnak.

Alig néhány évig lakhatott az Andrássy út egyik legszebb palotájában az építtető Bobula János „A sugárút egyik legszebb épülete” – így fogalmazott a korabeli sajtó, amikor 1882–1883-ban megépült az Andrássy út 62., vagyis az egykori Bobula-palota. Talán nem is ok nélkül nevezték így. A gondosan megtervezett épület, a kor híres művészeinek névsora, az egyedi berendezés mind arra utal, hogy jogos volt a dicséret. Sőt, az épület hűen tükrözte tulajdonosa anyagi helyzetét, társadalmi státuszát és az építészeti nézeteit is. Noha a házat ma mindenki inkább csak úgy ismeri, hogy „a Terror Háza melletti épület”, a Bobula-palota jóval többet érdemel ennél.

Aláírták a szerződést, újabb lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz a Duna alatti vasúti alagút Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút kiemelt jelentőségű lesz, hiszen ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő vasúti közlekedésben. Ugyanakkor a fejlesztés jelentős hatással lesz a környezetre, ezért kell elkészíteni a környezetvédelmi hatásvizsgálati tanulmányt, amelynek szerződését a napokban írták alá. A vizsgálat a talaj, a barlangok és források felmérése mellett arra is kiterjed, növekszik-e majd a lakosság por- és zajterhelése, vagy sem.

Megújulhat a Markusovszky tér Ferencvárosban Pihenőpadokkal, új játszótérrel, kutyafuttatóval újulhat meg a IX. kerületi Markusovszky tér, amely alá 120 férőhelyes mélygarázs épülhet, de ötven fát is elültetnek a területen, ahol a zöld felületet is növelik. A 9000 négyzetméteres tér fejlesztéséről átfogó koncepcióterv készült, mutatjuk a látványterveket.

Épülhet a Gellért-hegyi sikló gyalogos-aluljárója és lépcsője Megkapta a leendő Gellért-hegyi sikló állomásához vezető alagút és a Hegyalja útra felvezető lépcső építésére szóló engedélyt a fejlesztésért felelős cég. Ezzel újabb lépéssel került közelebb a megvalósuláshoz a Citadellához felvezető sikló építése, amely várhatóan 2023 végén fejeződik majd be.

A hattyúdal – Lechner Ödön utolsó épülete Az elmúlt napokban gyakran jelent meg a médiában a Kőbányai Szent László Gimnázium. Bár csak az események háttereként volt látható, a nézőknek feltűnhetett az épület különleges homlokzata, annak egyedi díszítőelemei – magyarázatul az szolgál, hogy Lechner Ödönnek, a magyar építészeti formanyelvet megalkotó zseninek az utolsó alkotásáról van szó, amely 1914-ben, a mester halálának évében készült el.

A volt Beloiannisz-gyár és több más modern épület is helyi védelem alá kerülhet Újbudán A XI. kerület több modern épületét is helyi védelem alá venné a főváros a vonatkozó rendelet módosításával. Ilyen a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár 1962–1963-ra datált tömbje, az 1963-ban átadott hajdani Vertesz-irodaház vagy az Eszék utca, Fehérvári út sarkán álló, 1960-ban elkészült lakóház.

Aki felvirágoztatta a Tungsramot – Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Újpesten. A magyar izzógyártás és -fejlesztés atyjának, a Tungsram márkanév felvirágoztatójának, az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnökének és mecénásának, a lelkes lokálpatriótának és hazafinak bronzszobrát, Tóth Dávid szobrászművész alkotását az újpesti Aschner Lipót téren helyezték el.

Márciusban nyit újra a felújított Operaház Öt évadnyi szünet után, immár teljesen megújulva március 12-én újra megnyitja kapuit a Magyar Állami Operaház az Andrássy úton. A nagyszabású helyreállítás és korszerűsítés során restaurálták az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota homlokzatát, korszerűsítették a színpadtechnikát, javították az akusztikát, átalakították a zenekari árkot, továbbá az Operaház közműhálózatát is cserélték. A ház ünnepi hangversennyel nyit, Plácido Domingo, Medveczky Ádám, Kesselyák Gergely és Kocsár Balázs főigazgató vezényletével.