Keresés az archívumban

Ötven évvel ezelőtt történt: súlyos vízhiány Budapesten A mostani aszályhoz hasonlóan ötven éve is jelentős vízhiány sújtotta Magyarországot és benne Budapestet, amelyet tovább súlyosbított az elöregedett vízvezeték-hálózat és a rendszeres csőtörések is. A helyzet 1971–1972-ben annyira kritikus volt, hogy az ipari üzemek vízfogyasztását korlátozták, és a lakosság is megérezte a vízhiányt, sok helyen ugyanis nem folyt víz a csapokból, így egy ideig lajtos kocsikkal kellett biztosítani a vízellátást.

Értékes leletek kerültek elő a Budavári Palotában folyó kutatások során Különleges leletekre bukkantak a Budavári Palota falkutatása és alapfeltárása során. A most előkerült töredékek, fal- és csempedarabok azért jelentősek, mert segíthetnek meghatározni, hogy milyen is volt pontosan a Hauszmann Alajos tervei alapján a múlt századfordulón kibővített palota.

Megújul a Városmajor: nagyobb zöld felület és egy tó is lesz a parkban A megújuló Városmajor a most kihirdetett győztes terv alapján egyszerre lesz természetközeli pihenőkert, zöld tisztásokkal, napozóréttel és játszóterekkel, közösségi sportpályákkal felszerelt családbarát szabadidőpark. A burkolt felületek csökkentésével 240 év után először nő a park területe: 15 ezer négyzetméterrel több lesz a zöld. A tervekben egy tó is szerepel, amelyet a templom mögött alakítanának ki.

Munkásszállóból irodaház – Még idén elkészülhet az egykori Postás Hotel felújítása Az Ecseri úti metrómegállónál, az Üllői út 114–116. szám alatt toronyház magasodik az ég felé. Egykor a fejlődő posta munkaerőigénye hívta életre az épületkomplexumot, amely modern, gépesített postahivatal, munkásszálló és oktatási központ volt egyben. A torony fél évszázad után most funkciót vált, és a jelenleg is zajló felújítást követően, várhatóan még idén irodaházként nyit újra.

Megkapta az építési engedélyt az új Közlekedési Múzeum Megkapta az építési engedélyt az új Közlekedési Múzeum, így kezdődhet a kiviteli tervek készítése. Ez a munka várhatóan jövő év elejére fejeződik be, ezt követően írják majd ki a pályázatot az építési munkákra. A múzeum új otthona a X. kerületi Kőbányai úton, az egykori Északi Járműjavító területén lesz, megépítését összekapcsolják az ország egyik legjelentősebb ipari örökségi területének rehabilitációjával.

Szerelem a Belvárosban – Így élt Ady és Csinszka az V. kerületben Ady és Csinszka 1917-ben költözött Budapest belvárosába, az V. kerületi Veres Pálné utca 4–6. szám alatti ötemeletes bérház egyik első emeleti, utcára néző lakásba. Ez volt a költő utolsó otthona. Ady születésének 100. évfordulója alkalmából 1977-ben egy emlékmúzeumot alakítottak itt ki, azóta bárki megtekintheti, milyen körülmények között élt a magyar irodalom egyik leghíresebb szerelmespárja. Ady és Csinszka egykori közös lakását nemrég felújították, az emlékmúzeum látnivalóit is bővítették.

Átadták a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély könyvtárát Ismét látogatható gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter híres könyvtára egykori pesthidegkúti kastélyában. Több mint ezer eredeti kötetet sikerült összegyűjteni a rekonstruált könyvtárszobába.

Farkas-erdő, a mókusok földje – Újpest is tartogat meglepetéseket Az újpesti Farkas-erdő egy nagyszerű kirándulóhely az újpesti lakosok számára, de a távolabbi kerületekből is érdemes ellátogatni ide, ha egy könnyed, erdőlakó állatokban gazdag sétára vágyunk. Ám ennél azért árnyaltabb a kép, mert nádas, fenyves, valamint tájékoztató táblák és rengeteg kihelyezett erdei bútor várja a látogatókat.

A Margit híd – Videón a város értékei A Margit híd Budapest egyik legszebb hídja. Idén ünnepeljük a 150 éves évfordulóját annak a fontos eseménynek, hogy 1872-ben megkezdődött az építése, egy francia mérnök tervei szerint. A Lánchíd után ez volt Budapest második átkelője, amely összekötötte a két városrészt a Duna fölött. Pest-budai történetek című sorozatunkban videón mutatjuk be a város értékeit és érdekességeit.

Megmutatjuk, hogy milyen lesz a megújuló Nyugati pályaudvar Egy világhírű brit építésziroda nyerte meg a Nyugati pályaudvarra és környezetének fejlesztésére kiírt nemzetközi tervpályázatot. A zsűri azért döntött így, mert az új terv tiszteli Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe – hangzott el a mai eredményhirdetés után.

Meseországot idézik a különleges cseppkövek Budapest alatt – A Pál-völgyi-barlangban jártunk Idén tavasszal lesz 120 éve, hogy Déry József, a Turisták Lapja szerkesztője éppen a Szépvölgyi úton sétált felfelé, amikor a Pál-völgyi kőfejtőben, a bányaőri lakás kertjében földbe szúrt, apró cseppkőpálcikákra figyelt fel. Kérésére a bányaőr levezette őt a bánya nyugati szegletében nyíló üregbe, amelynek bejáratát nem sokkal azelőtt, a bányászati tevékenységnek köszönhetően találták meg. Akkor még nem tudták, hogy az üreg, a ma Harcsaszájúnak nevezett Látóhegyi-barlang egy sokkal hatalmasabb, immár 32 kilométeres barlangrendszer része.

Kétszintes épületet kapnak Hűvösvölgyben a vasutas gyerekek Elérte a legmagasabb pontját az a kivitelezés alatt álló új, korszerű szálláshely, amely Hűvösvölgyben épül a gyermekvasutasok nyári táboraként. A tervek szerint a munkálatok júniusban fejeződnek be, így a gyerekek már idén nyáron birtokba vehetik az épületet.

Az első budapesti Duna-hidakat külföldiek tervezték – Angol és francia mérnökök kapták a megbízást Bár a hídépítésnek nagy hagyományai vannak Budapesten, a XIX. században jó ideig nem volt itthon megfelelő szaktudás és technológia ehhez a munkához. Külföldi mérnökök építették eredetileg a Lánchidat, a Margit hidat és a vasúti hidat is. Az első teljesen magyar dunai átkelő a Ferenc József híd volt, amely az ezeréves Magyarország ünnepére, a millenniumra készült el 1896-ban.

Új idősotthon épülhet a XVI. kerületben Kiírták a közbeszerzést a XVI. kerületi Kertvárosi Idősek Otthona megvalósítására. A beruházás részeként az idősotthon szomszédságában egy közösségi parkot is kialakítanak.

Megnyílt a Pünkösdfürdő park Átadták a III. kerületben a Pünkösdfürdő parkot. A kikapcsolódási és sportolási lehetőségek mellett változatos növényvilág is várja az ide látogatókat.

Átadták a Bástya parkot a Belvárosban A Mátyás király uralkodásának idején emelt pesti városfal mellett alakították ki a Belváros új közösségi terét, a Bástya parkot. Aki ellátogat ide, a Gellért-hegyi Sziklakápolnáig ellátó kilátópontot, igényes játszóteret és várostörténeti galériát talál. Az új fákkal, növényekkel zöldebbé tett teret tegnap vehette birtokba a nagyközönség.

A Kerepesi úttól a Rákóczi hídig – Húsz éve nyílt meg az új Nemzeti Színház A magyar nyelvű színjátszás igénye hívta életre a reformkorban a Nemzeti Színházat, amelynek igencsak hányatott sorsa volt: évtizedekig a mai Astoriánál működött, majd a Blaha Lujza téren talált otthonra, de első épületét lebontották, a másodikat pedig felrobbantották. Végleges helyét tervezték többek között az Erzsébet térre, a Városligetbe, végül az elmaradt világkiállítás egyik telkén épült fel, a pesti Duna-parton, a Lágymányosi hídnál. Húsz évvel ezelőtt adták át.

Szecessziós budai házban nyílt meg az Egyszülős Központ Egy szép szecessziós házban, egy egykori bankfiók földszinti irodáinak helyén alakították ki az új budai Egyszülős Központot. A családokat segítő intézmény hétfőn nyitotta meg kapuit a XII. kerületi Magyar jakobinusok terén.

Minimális energiafelhasználású bölcsődét adtak át a XXII. kerületben Hétfőn nyílt meg Budafok-Tétény legújabb és egyben legkorszerűbb épülete, a Zöldike Tagbölcsőde. Az épület minimális energiafelhasználású, szinte passzívházként tud működni.

Százhúsz éve hunyt el Tisza Kálmán miniszterelnök, Budapest fejlesztője Ezekben a napokban emlékezünk meg a monarchiabeli Magyar Királyság legmeghatározóbb miniszterelnökéről, borosjenői Tisza Kálmánról, aki éppen 120 esztendővel ezelőtt, 1902. március 23-án hunyt el józsefvárosi lakásában. A kortársai által Generálisként emlegetett politikus, aki kormányfői tisztségéből adódóan a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is elnöke volt, kiemelkedően sokat tett Budapestért.

Átadták a szalézi rend új óbudai épületeit Átadták a szalézi rend új oratóriumát és a tartományfőnökség épületét Óbudán. Az oratórium egyfajta közösségi térként fog majd működni.

Felújítják a belvárosi Károlyi-palotát – Így készül a Petőfi-évfordulóra az irodalmi múzeum Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából megújul a róla elnevezett irodalmi múzeum otthona, az V. kerületi Károlyi-palota. A nagy múltú, klasszicista stílusú épületben jelentős belső átalakításokat terveznek, de a leglátványosabb változások kívül lesznek: összenyitják a palotaudvart a Károlyi-kerttel, és egy ösvényt is kiépítenek, amely a Múzeum körutat fogja összekötni az Egyetem térrel. Aki a felújítás után belép a Károlyi utcai főkapun, azonnal érzékeli a változást: itt kávézó és vonzó terek várják majd a látogatókat.

Hamarosan átadják a megújuló M3-as metró három állomását Újabb szakaszához közeleik az M3-as metró rekonstrukciója. A tervek szerint májusban fogják átadni az utazóközönségnek a megújult Kálvin tér, Corvin-negyed és Semmelweis Klinikák állomásokat.

Megújulhat a Széchenyi István tér és a Clark Ádám tér Hamarosan folytatódhatnak a Széchenyi István tér és a Clark Ádám tér felújulásával, átalakításával kapcsolatos tervezési munkák. A Lánchíd pesti hídfőjénél megszüntetik a tér körbejárhatóságát, míg a budai hídfőnél a tér a gyalogosok és a kerékpárosok számára is körbejárhatóvá válik.

Angyalföldtől Óbudáig – 135 éve született Kassák Lajos A 135 éve született Kassák Lajos 17 éves korában költözött Érsekújvárról Budapestre. A költő, festőművész, a magyar avantgárd mozgalom elindítója közel 40 évig Angyalföldön élt, majd a II. világháborút követően Békásmegyeren egy romos parasztházat utalt ki neki alkotói munkásságára és megrongálódott lakására tekintettel az akkori kormány. Élete utolsó tizenhárom évében Óbudán, a Bécsi út 98. szám alatti házban találjuk.

Lenyűgöző belső terek – Bejártuk a felújított Postapalotát A Széll Kálmán tér legismertebb épülete az egykori Budai Postapalota, mely 1926-os átadása óta uralkodik méltóságteljesen a környék fölött. A Magyar Posta 2008-ban kiköltözött belőle, így hosszú évekig üresen állt, csak 2016-ban talált vevőre. 2018-ban a Magyar Nemzeti Bankhoz került, és az ekkor kezdett rekonstrukciónak köszönhetően az épület az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum néven született újjá. Történtek hatalmas változások, de azokat gondos odafigyeléssel hajtották végre, és a belső terek úgy újultak meg, hogy az eredeti állapotokra is utalnak. Bejártuk a felújított épületet.

Megkapta az ingatlanszakma Oscar-díját a Magyar Zene Háza A Magyar Zene Háza nyerte idén a fődíjat az „ingatlanszakmai Oscarnak” is nevezett cannes-i kiállításon. Az idén január végén átadott különleges városligeti épülettel először kapta magyar fejlesztés a zsűri fődíját.

Több mint háromszáz éve nyitottak patikát a pesti Belvárosban A mai Váci utca 32. – Kígyó utca 2. szám alatti saroképület telkén a török hódoltság után Pest első polgári, nyilvános jogú gyógyszertára, a Szentháromság patika állt. Építtetője és tulajdonosa Herold Heinrich Siegfried gyógyszerész volt. A remek fekvésű terület a gyógyszertár elköltözése után üzletek sorának adott otthont az elmúlt évszázadokban, és számos magas rangú bérlője volt: itt működött a Zöld fához címzett posztóüzlet, melynek cégérét Barabás Miklós festette, de a híres Kilián könyvkereskedő család egyik reprezentatív könyvesboltja is a házban kapott helyet. A ma is nagyon leromlott állapotú épület kerületi egyedi védelem alatt áll, és kiemelt régészeti lelőhely.

Új sportcsarnokkal bővült a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Átadták a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium új tornacsarnokát. A 3700 négyzetméteres új csarnokot egy üvegfolyosó köti össze az 1929-ben épült gimnázium neobarokk épületével.

Az utolsó pillanatban mentették meg, ma már újra régi fényében tündököl a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély Idén lesz 90 éve, hogy elhunyt gróf Klebelsberg Kunó, a Horthy-korszak első felének kultuszminisztere. De az idei évhez egy másik évforduló is kapcsolódik: öt évvel ezelőtt, 2017-ben a nagyközönség számára is megnyitották a néhai miniszter felújított, pesthidegkúti kastélyát, amely mára a főváros II. kerületének egyik kultúrtörténeti kincsévé vált.

Megújul a Fradi Népligeti Sportközpontja Megkezdődhet az FTC új Népligeti Sportközpontjának tervezése. A beruházás keretében több új sportlétesítmény is épülhet a meglévő területen: egy 5000 négyzetméteres futballcsarnok és egy szintén ekkora kézilabda-aréna, de vízilabda- és jégkorongarénát is terveznek.

A mélyszegénység világából virágos lakótelep – 65 éve kezdték bontani az egykori Mária Valéria-szükséglakótelepet A József Attila-lakótelep Budapest egyik, zöld területekkel, fákkal, bokrokkal leginkább ellátott városnegyede, 2012-ben még az ország legvirágosabb lakótelepe címét is elnyerte. Az itt lakók közül is egyre kevesebben tudják azonban, hogy volt idő, amikor ez a terület legkevésbé sem a komfortosságáról volt híres. A neve is más volt, mely már önmagában sokat elárult az itteni viszonyokról: Mária Valéria-szükséglakótelep.

Felhúzták az ország legnagyobb lobogóját a megújuló Citadellán Március 15-én húzták fel hazánk legnagyobb nemzeti színű zászlóját a felújítás alatt álló Citadellára. A 72 négyzetméter felületű lobogó éjjel-nappal ékesíteni fogja a főváros emblematikus épületét.

245 éve dőlt el, hogy Budára költözik az ország legrégebb óta működő egyeteme Hazánk legrégebb óta működő egyeteme, a mai ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogelődje Nagyszombatban kezdte meg a működését 1635-ben. Költöztetését Mária Terézia határozta el, s bár felmerült, hogy a pesti Invalidus-palotában, a mai Központi Városháza épületében helyezik el, végül 1777-ben Budára, a Várba költözött.

Megkezdődött a Bálna felújítása Megújul a főváros ikonikus épülete, a Bálna. Az épület komplex rekonstrukciója keretében felújítják a fő- és melléképületeket, kicserélik a sérült üvegelemeket. Az új díszkivilágítás már el is készült, így március 15-e alkalmából nemzeti színekben pompázik a ház.

„Homokbuczkák, dudva, kóró és vadnövények” – Ilyen volt a Magyar Nemzeti Múzeum környezete 1848. március 15-én Petőfi és a márciusi ifjak 1848. március idusán Pest-Budán történelmet írtak. A nevezetes nap helyszínei közül a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a múzeumpalota előtti tér vált leginkább emblematikussá. Az eseményt minden évben megidézzük, a szereplőkről is megemlékezünk, de a forradalom helyszíneiről csak említés szintjén szólunk. A múzeumépület és környezete tekintetében most kivételt teszünk és bemutatjuk, milyennek láthatták a forradalmárok egykor a legendás helyszínt.

Hamarosan elkezdődhet a Magyar Nemzeti Levéltár óbudai épületének megújulása Nemsokára megkezdhetik a Levéltár Lángliliom utcai raktárának és kutatótermének fejlesztését. A beruházás keretében nemcsak felújítják, hanem bővíteni is fogják az épületet, a technikai szempontból a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt föld feletti raktárakban megfelelő módon lehet majd őrizni az iratanyagot, illetve lehetőség nyílik azok kutatására is.

Itt nyomtatták a Nemzeti dalt: kiemelt beruházás lett a belvárosi Horváth-ház felújítása Az 1817-ben Pollack Mihály tervei szerint épült Horváth-házban működött egykor a legendás Landerer és Heckenast nyomda, ahol 1848. március 15-én kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A leromlott állapotú ház rekonstrukcióját nemrég kiemelt beruházássá nyilvánították, a tervek szerint a felújítás után a Hess András Könyvesház működik majd benne.

Megmutatjuk, hogy milyen lett a felújított Operaház! Tegnap átadták a felújított Magyar Állami Operaházat. Most ebben a képriportban megmutatjuk, hogy miként ragyog régi pompájában Ybl Miklós remekműve!

Petőfi Sándor több helyen is lakott a Nemzeti Múzeum környékén A Nemzeti Múzeum 1848. március idusán az egyik fontos helyszín volt a márciusi ifjak, köztük Petőfi Sándor életében. Fél évtizeddel korábban Petőfi élete szintén több ponton kapcsolódott ehhez a környékhez, hiszen 1843-as és 1844-es pesti tartózkodásának fő helyszínei a múzeum körüli területen lelhetők fel. Több olyan, napjainkban már nem létező épület is volt a környéken, ahol a költő egy rövid időre megfordult, vagy éppen szállást bérelt.

Gábor Áron rézágyúja a budai Várban – A budapestiek saját szemükkel láthatják a népdalból ismert tüzérségi eszközt Méltó helyszínen, az újjászületett budavári Főőrség épületében tekinthető meg az az egyetlen hiteles, Gábor Áronhoz köthető rézágyú, amelyet a híres népdalból mindenki ismerhet. Az 1848–49-es szabadságharcot bemutató tárlaton a látogatók megcsodálhatják magát az ágyút, de a forradalomhoz és a megtorlás időszakához köthető sok más érdekes tárgyat is.

Közel 5 év után ma megnyitja kapuit a felújított Operaház A Magyar Állami Operaház épületében 2017 októberében kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok. A közel 5 évig tartó felújítás nem csupán Budapest egyik építészeti ékkövének továbbragyogását szolgálja, de XXI. századi alapkövetelményeket is reprezentálja. Az Operaház építésének története is bizonyítja, hogy ezek a követelmények is időről időre változtak.

Korszerűsítik, és akadálymentessé teszik a Határ úti aluljárót Felújítják, és liftek beépítésével akadálymentessé teszik a Határ úti aluljárót a Budapesti Közlekedési Központ beruházásában. Az előkészítő munkálatok már ebben a hónapban elkezdődhetnek.

Aranyrúd a mélyben – Március 15-én nyit a Pénzmúzeum a Buda Palotában A Széll Kálmán tér egyik legismertebb épülete, az egykori Budai Postapalota az utóbbi években óriási változásokon ment keresztül. A Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, és 2018-ban kezdte meg átalakítással egybekötött felújítását. Külseje visszakapta régi fényét, belső tereit viszont modernizálták, és egyúttal az új funkcióihoz igazították: nagyobb részét a bank felügyeleti központja foglalta el, az északi szárnyban pedig a Pénzmúzeumot rendezték be, amely március 15-én nyitja meg kapuit. A sajtó képviselőinek viszont már bemutatták, az eseményen mi is ott voltunk.

A háború után csak a Lánchíd budai oldalán maradtak meg a főnemesi címerek A Lánchídon 170 évvel ezelőtt, megnyitása után három évvel két címert helyeztek el. Olyan családi, főnemesi jelképeket, amelyek arra a két emberre utaltak, akik nélkül nem épült volna meg a Pestet és Budát összekötő első állandó Duna-híd. Ők a legnagyobb magyar és a dúsgazdag bankár voltak, Széchenyi István és Sina György, akiknek a Lánchídtársaság közgyűlése így kívánt köszönetet mondani.

Zivataros évszázadok tanúja – Húsz éve adták át a felújított Sándor-palotát A Sándor-palota a Budai Vár egyik kiemelkedően fontos épülete. A XIX. század elején magáncélra épült, erre azonban mára csak a neve utal. Rendkívül kedvező, központi fekvésének köszönhetően az 1867-es kiegyezést követően a mindenkori miniszterelnök lakott benne, és bár a második világháborút követő évtizedekben megszakadt e hagyomány, de az ezredforduló után ismét fontos szerephez jutott: a Köztársasági Elnöki Hivatal költözött falai közé.

Átadták a XIII. kerületi Vizafogó parkot Kedden átadták a XIII. kerületben a Vizafogó parkot. A terület úgynevezett ökopark, vagyis a tervezés során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy ökológiai szempontból fenntartható legyen. Egy új, másfél méter mély mesterséges tavat is kialakítottak, amely egyben a legfőbb látványelemként is szolgál.

Parázs vitákat szült a kiépítése, mára a főváros egyik legelegánsabb része az Andrássy út Százötven éve, 1872. március 9-én írták alá azt a szerződést, amellyel ténylegesen is elkezdődhetett Pest reprezentatív sugárútjának, az Andrássy útnak a kivitelezése. Az útvonal kialakítása erősen megosztotta a közvéleményt, sokan luxusberuházásként tekintettek rá, amely az arisztokrácia igényeit szolgálja. A megnyitása után hamar kiderült, hogy az eredmény túlmutatott minden úri szeszélyen: ez volt a XIX. század második felének egyik legfontosabb városfejlesztési vállalkozása.