Keresés az archívumban

Az épület, amely egykor könyvek otthona volt – A Révai Testvérek könyvesháza az Üllői úton Az Üllői út Kálvin tér és Nagyvárad tér közötti szakasza számos olyan épülettel rendelkezik, amelyek nem csupán építészeti értékeik miatt fontosak, de művelődéstörténeti szempontból is jelentősek. Szerencsére az elmúlt néhány évben ezek közül többet sikerült az eredeti tervek szerint felújítani. Az Üllői út 18. számú ház is ebbe a csoportba tartozik, sok évtizedes állagromlás után megújult. Az arra járók valószínűleg nem tudják, hogy amikor ez a ház 1898-ben felépült, a Révai Testvérek könyvesházának adott otthont.
36 hektáros park épülhet egy elhanyagolt csepeli rozsdaterület helyén Több mint három városmajornyi nagyságú parkot alakítanának ki tisztásokkal és nagy, zöld pihenőterekkel egy jelenleg elhanyagolt, lepusztult terület helyén, Észak-Csepelen. A tervek szerint az összesen 36 hektáros parkba legalább 1000 fát ültetnek, minimalizálják a burkolt felületeket, lesz közösségi kert, kis méretű üvegház, őshonos magyar háziállatokat bemutató parkrész, látogatóközpont és korosztályok szerinti játszótér. A vízpartra csónakházat és kishajókikötőt terveznek. A csepeli park 2025-re készülhet el. Mutatjuk a terveket!
175 éve égett le a Pesti Német Színház, a város egykor legnagyobb teátruma A mai Vörösmarty tér Duna felé eső oldalát az elmúlt 200 évben nagyon sok épület szegélyezte, elsőként az 1812-ben átadott Pesti Német Színház. Bár a hatalmas, 3500 néző befogadására alkalmas épületben a kor kiváló magyar művészei is felléptek, például Déryné, másodkarnagya pedig egyidőben maga Erkel Ferenc volt, a teátrum azonban alig 35 évig működhetett, ugyanis 1847. február 2-án leégett.
Az egykori Járitz-villában nyílik meg a Szent János kórház új részlege Az 1942-ben elkészült, II. kerületi Bauhaus stílusú Járitz-villában alakítják ki a Szent János Kórház új gyermek- és ifjúságpszichiátriai rehabilitációs részlegét. A villát 1941 és 1942 között építtette Járitz István autókereskedő Fischer József tervei alapján, az épületben egykor luxuslakások voltak.
Megújul a Szilágyi Erzsébet fasor Tizenhat rossz állapotú, menthetetlen fát vágnak ki a Főkert munkatársai a Szilágyi Erzsébet fasorban, de helyükre és az ősszel kivágott, szintén menthetetlen példányok helyére egy éven belül 32 új egyedet ültetnek. A tavaly ősszel kezdődött és idén januártól márciusig folytatódó fasorfelújítási munkálatok során összesen 367 fa igényel valamiféle beavatkozást a II. és XII. kerület határán húzódó Szilágyi Erzsébet fasorban.
Lebontották a Várban az egykori diplomataházat A budavári Szentháromság téren a héten befejezték az egykori diplomataház, a későbbi Burg Hotel bontását, melyből már csak törmelékhalmok maradtak. A Jánossy György és Laczkovics László által tervezett, 1981-re elkészült épület helyén a tervek szerint egy olyan ház épül majd, amely az eredetileg itt állt, második világháború után lebontott épületek külsejét idézi majd, illeszkedve az utcaképbe.
Ilyen lesz az új józsefvárosi sétány Várhatóan tavasszal megkezdődik egy új gyalogosbarát sétány kiépítése a Józsefvárosban, a Rákóczi téri vásárcsarnok környezetében. Az ígéretek szerint több teret kapnak majd a gyalogosok, játszóteret építenek, és fákat ültetnek. Elkészült a látványterv, mutatjuk.
A XX. század kiemelkedő építésze volt: 90 éve halt meg Árkay Aladár Budapest-szerte számos épületet köszönhetünk Árkay Aladárnak: első önálló munkája az eredetileg szecessziós stílusban készült Andrássy úti Babocsay-villa, mely később, lecsupaszított formájában jugoszláv nagykövetségként vált ismertté, de ő tervezte a kissvábhegyi villanegyed házait is. Árkay későbbi épületei azonban már a modernizmust képviselik: a városmajori kistemplom vagy az art deco jegyeket is felmutató fasori református templom máig emblematikus részei a városképnek.
Folytatódik a pesti alsó rakpart teljes megújítása A pesti Duna-part újabb szakasza újul meg, ennek részeként elkezdődik a Fővám tér előtt futó Salkaházi Sára rakpart és a Közraktár utca áttervezése. A munkák során csillapítják a rakpart forgalmát, új gyalogosfelületeket alakítanak ki. A tervek szerint a Havas utca és a Közraktár utca között az egész Duna-parti szakaszon könnyen és biztonságosan lehet majd végigsétálni.
115 éve indult el a villamos a Várkert rakparton A villamos pályája a Lánchídnál alagútban, a föld alatt kerüli meg a budai hídfőt. Építésekor azonban a vonalvezetésről 9 évig vitatkozott a fővárosi tanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, nehezen tudták eldönteni, hogy a felső vagy az alsó rakparton vezessék-e el a villamost. Végül csak sikerült lezárni a vitát, így 115 éve, 1907-ben elindulhatott a villamosközlekedés a Lánchídtól délre.
Megjelent a Pestbuda Magazin Felidézzük a köztulajdonban maradó a hegyvidéki Haggenmacher-villa történetét, megmutatjuk, milyen lett a felújított Ady Emlékmúzeum, sétálunk a Magyar Értéktárba került, 251 éves Füvészkertben, valamint azt is megtudhatják, hogy hol járt a kilencven évvel ezelőtt indult első autóbusz a Nagykörúton. Tartsanak velünk!
A Régi Műcsarnok történetét idézi meg a 150 éves Képzőművészeti Egyetem A Régi Műcsarnok néven is ismert főépületének frissen restaurált Lotz-freskói mellett a ház múltját idéző klasszikus és kortárs műalkotásokkal, valamint dokumentumokkal várja a közönséget február 15-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei című kiállítása. A tárlat az Egyetem 150 évét ünneplő programsorozat része.
Amikor már nem gyárból jött a gáz – Így állt át Budapest az új fűtési módra Budapesten fél évszázada határozták el, hogy a belvárosból kiszorítják a légszennyező szénfűtést és áttérnek a gázra. Akkoriban kétféle gázt is használtak a háztartásokban: a szénből előállított városit és a földgázt. Előbbit azonban idővel egyre inkább kiszorította a hatékonyabb földgáz, amelyhez viszont a hálózatokat is át kellett építeni, a gázkészülékeket pedig kicserélni. Az átállás ötven éve, 1972-ben nagy lendületet kapott, mindez azonban áldozatokkal is járt: a városi gázt előállító Óbudai Gázgyár napjai ekkortól kezdve meg voltak számlálva.
Középkor a századelőn – Aigner Sándor építészeti munkássága Pesten és Budán is áll egy-egy fontos, városképet meghatározó épülete, mégis alig ismerjük Aigner Sándor nevét. Az Üllői úti Örökimádás-templom és a Bartók Béla úti Szent Imre Kollégium is megvilágítja építészeti érdeklődését: a középkori stílusokban, neorománban és neogótikában tervezte épületeit. A budai Fő utcát is gazdagította volna egy hatalmas művével, 1912. január 30-án – tehát éppen száztíz évvel ezelőtt – bekövetkezett halála azonban megakadályozta ebben.
Egy éledező zöld terület Budapesten: a Péterhalmi-erdő és környéke Budapest kevéssé ismert zöld területeit bemutató cikksorozatunkból eddig a XVIII. kerület kimaradt, pedig itt is vannak felfedezésre érdemes parkok, erdők. A helyiek bizonyára minden szegletét ismerik ezeknek, de a távolabbi kerületek lakóinak is nyújt élményeket a „Kökintúli” kerület. Szeretnénk megmutatni, hogy minden kerület rendelkezik természeti értékekkel, a legtöbbször sajnos nagyon elrontott várostervezés és városrendezés ellenére is.
Európai szintű oktatási intézménnyé alakítják a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumot Letették a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium új épületszárnyának alapkövét. A beruházás során a bencés alapítású csepeli gimnáziumban modern központi aulát, szakoktatási szárnyakat, könyvtárat, pavilonokat is kialakítanak. A középiskola felújítása a kormány 20 milliárd forintos támogatásával várhatóan 2023 októberére fejeződik be.
A régi pesti városfalat keresték egy pesti csőtörés után A csőtörések előfordulnak. Néha csak kellemetlenek, van, hogy komoly kárt okoznak, ritkán pedig érdekes felfedezéseket is eredményeznek. Ez történt a belvárosban, ahol 1972-ben egy csőtörés nyomán úgy vélték, hogy a régi pesti városfal egyik szakasza került napvilágra.
Idézetekkel lettek gazdagabbak a híres alkotók nevét viselő budai utcanévtáblák A II. kerületben a híres alkotók nevét viselő utcanévtáblák alá kiegészítő táblák kerültek. A táblákon vagy az alkotótól származó, vagy az alkotóról szóló idézetek olvashatók. Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen az idén 175 éve született Mikszáth Kálmán nevét viselő utca táblája is értékes adalékokkal lett gazdagabb.
A római kor építészeti emlékeit szeretnék népszerűsíteni Óbudán Sétányt és kőtárat is kialakítanak a most kezdődő fejlesztés során az Aquincumi Múzeumban, valamint az egykor itt állomásozott római katonák mindennapjait is látványos kiállításon tervezik bemutatni a látogatóknak. Ezzel is népszerűsíteni szeretnék a Római Birodalom korából Aquincum településen és Óbuda más részein fennmaradt régészeti és építészeti emlékeket a III. kerületben.
Az európai állatkertek élmezőnyében szerepel a Fővárosi Állat- és Növénykert Európa 126 vezető állatkertje közül a 15. helyen áll a Fővárosi Állat- és Növénykert az európai állatkertek nem hivatalos ranglistáján, az úgynevezett Sheridan-listán. A listát a látogatói élmény, a szolgáltatások és a kertben folyó szakmai munka értékelése alapján határozzák meg.
Bemutatták az újbudai zöldfolyosó tanulmányterveit Online lakossági fórumon mutatta be a Déli Körvasút mentén létrehozandó újbudai zöldfolyosó közösségi tervezéssel készült tájépítészeti tanulmányterveit a Budapest Fejlesztési Központ. A nagyközönség, a résztvevők számos olyan javaslatot tettek, amelyek beépültek a most ismertetett tervekbe.
Egy épület két arca – A józsefvárosi Heinrich-udvar Az Üllői út páros oldalán, az Iparművészeti Múzeummal szemben áll egy neobarokk bérház, amelyet Heinrich Ferenc vaskereskedő építtetett. Nem messze tőle, a szomszédos Mária utcában pedig egy szecessziós jellegű raktárépület hosszú homlokzata húzódik. Az ember nem is gondolná, hogy a kettőnek köze van egymáshoz, pedig mégis: mindkettőt a Heinrich vaskereskedő család építtette. Utóbbi 1912-re készült el, vagyis száztíz évvel ezelőtt kezdhették el feltölteni áruval.
Megjelent a Pestbuda Magazin A hétvégén átadott Magyar Zene Házában jártunk, bemutatjuk Kölcsey Ferenc Batthyány téri szobrának történetét, felidézzük a 45 éve megszűnt zugligeti villamos múltját, valamint megmutatjuk, hogy milyen katonai épületek álltak az új budapesti kézilabdacsarnok helyén. Tartsanak velünk!
Megmentik a hegyvidéki Haggenmacher-villát A Magyar Állam megvásárolja az évek óta elhagyatottan álló hegyvidéki Haggenmacher-villát a Fővárosi Önkormányzattól, elővásárlási jogával élve, a ma megjelent Magyar Közlöny szerint. Azt is megtudtuk, hogy a megmentett műemléket közösségi célokra használják majd fel.
Kilencven éve jelentek meg a buszok a Nagykörúton – Ingyen utazhatott a közönség az első járaton A Nagykörút képéhez immár közel egy és negyedszázada hozzátartozik a villamos. A körút közlekedése elképzelhetetlen nélküle, ám volt idő, amikor a villamosok nem voltak elégségesek, ezért 1932-től, 57 éven keresztül autóbuszok is jártak a Nagykörúton. Épp 90 éve, 1932. január 25-én indultak el.
Átadták a felújított Bakáts teret Elkészült Ferencváros főterének, a Bakáts térnek a felújítása. A tér fejlesztését még 2016-ban kezdeményezte a IX. kerületi önkormányzat, 2018-ra pedig a tervek is megszülettek és a kivitelezést is előkészítették az önkormányzat megbízásából a szakemberek. A XIX. században kialakult térre növényeket, padokat, sakk- és malomasztalokat, ivókutakat telepítettek.
Keresik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának kivitelezőjét A józsefvárosi Palotanegyedben kap helyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új, egységes campusa. A 2027-ig tartó munkálatok részeként a Szentkirályi utca 26. szám alatt új campusépületet emelnek, a Bródy Sándor utca 15. szám alatti műemléki épületet felújítják, a Szentkirályi utca 28-30. számú palotát pedig átalakítják, és hozzákapcsolják a mellette lévő egyetemi épülethez. A kivitelezésre nyílt közbeszerzési pályázatot írtak ki.
A Róka-hegy, a főváros Grand Canyonja Bár a címben szereplő állítás természetesen hasonlat csupán, ugyanakkor az való igaz, hogy a Róka-hegyben lévő bányaüregek látványa az amerikai óriás völgyrendszerre hasonlít. A hegy nagy részét azonban az idők során már elhordták, illetve körbeépítették, ezért sajnos rókával sem egyszerű már a környéken találkozni. Azonban ami megmaradt a rögös múlt után a hegyből és környékéből, az mindenképpen megér egy kiruccanást.
Megnyílt a Magyar Zene Háza a Városligetben A magyar kultúra napja alkalmából ünnepélyesen átadták a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Magyar Zene Házát a Városligetben. A különleges épületben megnyílt új intézmény 2022. január 23-tól érdekes zenei programokkal, izgalmas és interaktív zenetörténeti állandó kiállítással, valamint a következő hétvégén egy háromnapos programsorozattal várja a nagyközönséget.
A Kölcsey-szobor sorsa: a románok lefejezték, a budapestiek újraalkották Kölcsey Ferenc első budapesti szobrának története igen kalandos: a Batthyány téren 1939-ben felavatott, alacsony emelvényről lenéző költő évtizedekkel ezelőtt még egy sokkal méltóbb helyről figyelhette a fővárosi járókelőket. A budapesti alkotás eredetijét 125 éve avatták fel a mostani helyétől több száz kilométerre, Nagykárolyban. Cikkünkben a magyar kultúra napja alkalmából bemutatjuk, hogy mi okból került a műalkotás Erdélyből Budapestre, és hogy miért mozdították el eredeti helyéről a Batthyány téren.
Sétánnyá alakítják a Városliget legforgalmasabb útját Aszfaltozott autóút helyett valódi parki sétánnyá alakítják vissza a Városligetet kettévágó Kós Károly sétányt, az átépítés terveire vonatkozó tendert ma írta ki a Városliget Zrt. Az autómentesítés érdekében csúcsidőn kívül az Állatkerti körutat is elzárják a forgalom elől, és autómentes lesz a jövőben a Hősök tere is.
A Feneketlen-tó: vadregényes táj Újbudán A XI. kerületi Szentimreváros egyik emblematikus helye a Feneketlen-tó, amely a XIX. század végén mesterségesen keletkezett. A mai Kosztolányi Dezső tér helyén működő téglagyár munkásai ugyanis egy mélyben futó vízfolyást véletlenül átvágtak, a rétegvíz a felszínre tört, és lassan feltöltötte az agyagmedret. A Feneketlen-tó és partja a múlt század derekáig elhanyagolt volt, ide hordták a két világháborúban a törmelékeket, romokat. 1958 és 1960 között azonban rendbe hozták, és parkot alakítottak ki körülötte, azóta a budapestiek kedvelt helye.
Felújítják a közlekedési parkot a Városligetben Kibővítik és felújítják a városligeti KRESZ-parkot a Liget Budapest Projekt keretében. A parkban, ahol a gyermekek játékosan sajátíthatják el a biztonságos közlekedés alapjait, kialakítanak egy közlekedési tematikájú játszóteret, és több lesz a zöldfelület is.
A Magyarországról elhurcolt németségért avattak emlékművet Sashalmon A magyarországi németek XX. századi tragédiáját bemutató emlékművet adtak át a XVI. kerületben a Sashalmi sétány és a Romhány utca kereszteződésében. R. Törley Mária szobrászművész alkotását a Német Nemzetiségi Önkormányzat állíttatta a kerületből elhurcoltak emlékére.
Ahol régen kaszárnya állt, most sportcsarnok működik – A Ferenc József gyalogsági laktanya története A Népligettel szemben egy olyan katonai objektum állt több mint száz évig, melynek látványa nagymértékben meghatározta az Üllői út, Könyves Kálmán körút kereszteződését. Helyén ma hatalmas kézilabdacsarnok áll, amelyben éppen most zajlik az első nemzetközi sportesemény. Az új épületnek még nagyon rövid a története, de jó alkalmat kínál ahhoz, hogy megismerkedjünk a régiével.
Budapest világhírű gyára volt, ma már alig van nyoma az egykori Magyar Optikai Műveknek Éppen 100 éve, 1922-ben kapta alapítója után a Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. nevet az az üzem, amely később Budapest egyik legnagyobb, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világhírű gyára lett. Az 1939-től Magyar Optikai Művek néven működő gyárnak egykor számos épülete uralta a Csörsz utca környékét, ahol azonban mára a MOM néven és a művelődési házon kívül alig emlékeztet valami az egykori gyárra.
Atlétikai csarnok, sporthotel is épül a Testnevelési Egyetem campusán, rekonstruálják a történeti kertet Atlétikai csarnokot 400 férőhelyes lelátóval, tetején sporttetővel, új uszodákat és sporthotelt is kialakítanak a Testnevelési Egyetem Alkotás utcai tömbjében Buda legnagyobb egyetemfejlesztésének második szakasza során. Ezenkívül a történeti kertet is rekonstruálják az intézmény Hauszmann Alajos által tervezett főépület körül.
A Jegenye-völgy és az Óbudai-sziget erdeje is természetvédelmi oltalom alá került Két értékes területet, a II. kerületi Jegenye-völgy és a III. kerületi Óbudai-sziget galériaerdeje került természetvédelmi oltalom alá a közelmúltban. A Jegenye-völgynek a számos ott élő szalamandra és a mára szinte teljesen eltűnt gyertyános- tölgyes erdő adja a legfőbb értékét, de ritka kincset jelentenek az ott található tiszta vizű források is. Ugyancsak ritkaság, mindemellett kiemelten védendő a 2,5 kilométer hosszú, természetközeli állapotú óbudai galériaerdő is.
Városligeti híd, Margit-szigeti víztorony – Sok mindent köszönhet Budapest Zielinski Szilárdnak Az első magyar műszaki doktort 120 éve, 1902. január 17-én avatták fel. Ő volt Zielinski Szilárd, aki amellett, hogy doktori értekezését egy Budapest alatti vasúti rendszerről írta, a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Nélküle más lenne a víztorony a Margit-szigeten, a róla elnevezett híd a Városligeti-tó fölött, de a Lánchíd is.
45 éve szűnt meg a legendás zugligeti villamosvonal Az egyik legkedveltebb villamosvonalat, melynek utolsó, ikonikus villamosjárata az 58-as volt, 45 évvel ezelőtt, 1977. január 17-én szüntették meg. A budai oldal egyik első villamosvonala volt a zugligeti, mely már 1896-ban, a millennium évében elindult, és bár az 1977-es leállás után járt helyette kezdetekben az 58V pótlóbusz, majd a 158-as busz, manapság pedig a 291-es busz, mind a mai napig sokan várják a fővárosban a villamosvonal újraélesztését.
Egy életút pest-budai állomásai: Mikszáth Kálmán a fővárosban Az írói ambíciókat dédelgető Mikszáth Kálmán az 1860-as évek derekától kisebb-nagyobb megszakításokkal közel negyven esztendőt töltött el a fővárosban, ahol egyedül vagy a családjával együtt számtalan helyen lakott. A sok-sok helykeresésbe alighanem belejátszott a változó anyagi helyzete, az alkotásra alkalmas hely megtalálása s betegeskedő szervezete egyaránt. Ma, az író születésének 175. évfordulóján ebből mutatunk be néhány helyszínt.
A 175 éve elhunyt József nádor már évtizedekkel a Közmunkatanács előtt tervszerűen fejlesztette Budapestet József nádor 175 éve halt meg Budán. A Firenzében született nagyherceget ugyan más pályára szánták, de 1795-től helytartóként, majd 1796-tól nádorként egészen haláláig, 1847-ig sokat tett Magyarországért, valamint Pestért és Budáért. Halálának évfordulóján csokorba szedtük, mit köszönhet neki Budapest.
Gutenberg méltó örökösei – Legendás könyvkiadók és nyomdák nyomában Budapest mint a nemzet fővárosa egyben a magyar kultúra fellegvára is. Itt található a legtöbb múzeum, könyvtár, színház és természetesen kiadó is. Ezeknek a döntő többsége a XIX. századi fejlődések eredményeképp jött létre, amelyek kulcsfontosságúak voltak a magyar művelődéstörténetben. Cikkünkben három kiemelkedő könyvkiadóval, illetve könyvnyomdával ismerkedhetünk meg.
Megtisztítják a Tétényi-fennsíkot az építési és egyéb hulladékoktól A budapesti közműtársaság szakemberei a XXII. kerületi Tétényi-fennsík területéről eltávolítják az évtizedekkel ezelőtt lebontott katonai célú épületek törmelékeit és egyéb hulladékokat. A fennsíkot visszaadják az őshonos növényvilágnak. A természetvédelmi terület számos védett növény- és állatfaj otthona.
Visszaállítják az ELTE és a BME épületének lerombolt kupoláját Rekonstruálják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szent Gellért téri és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetem téri épületének historikus kupolás tetejét, amelyek a II. világháború pusztításai során semmisültek meg. A rekonstrukció során visszaépítik a kupolához kapcsolódó tetődíszeket, valamint a lerombolt épületszobrászati elemeket is.
Vándorkiállítás mutatja be a rákosmezei Királydomb történetét Nemzeti emlékhely született! címmel vándorkiállításon mutatja be a rákosmezei Királydombot a Magyar Patrióták Közössége. A mai Kőbányán, a Rákos-patak mellett a középkori országgyűlések színhelyét korhű dokumentumok és hiteles ábrázolások segítségével jeleníti meg az installáció. A tárlat célja, hogy az Országgyűlés által 2020-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánított, de a köztudatban méltatlanul elfeledett helyszínt visszaemelje a nemzeti emlékezetbe. A kiállításon az 1505-ben hozott, nevezetes rákosi végzés kópiája is látható.
Közel száznyolcvan épület kerülne helyi védelem alá a fővárosban egy tervezet szerint Elsősorban az 1945 és 1980 között épült, köztük budavári lakóházakat, két lakótelepet, két egykori pártházat és egy munkásszállót is helyi védelem alá helyezne a Fővárosi Önkormányzat egy új tervezet szerint. A Fővárosi Közgyűlés számára készült előterjesztés kilenc oldalon keresztül sorolja a megőrzendő épületek listáját, a közel 180 tételes listán van a budavári Hilton szálló, a Déli pályaudvar főépülete, valamint több kerületben, köztük a Belvárosban a háború után elbontott házak helyére tervezett modern épületek sora.
Százötven éves az első magyar nyelvvédő folyóirat Százötven éve, 1872. január 12-én jelent meg Szarvas Gábor szerkesztésében a Magyar Nyelvőr című nyelvművelő folyóirat első száma. A lap a XIX. században állást foglalt a nyelvújítási vitákban, fellépett az idegenszerű fordulatok ellen. Helyesírási, nyelvhelyességi szabályokat is lefektetett, és nagy érdeme volt a nyelvjárások, a népnyelv megismertetésében.
Budapest messze ható vonzereje – Külföldi építészek alkotásai a fővárosban Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, amit elsősorban a páratlan fekvésének köszönhet. A külföldiek ma sem tudnak betelni a látvánnyal, talán ennek is szerepe lehet a nemzetközi építészeti tervpályázatok iránti általános nagy érdeklődésben. A legújabb nemzetközi tendert a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására hirdették meg. Ennek apropóján visszatekintünk az időben, bemutatunk néhány jelentősebb alkotást, amelyeket külföldi építészek terveztek.
Ilyen lesz a Nyugati pályaudvar mellé tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ A Fővárosi Nagycirkuszban holnap megnyíló XIV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál mai előnapján tartott szakmai és tudományos konferencián bemutatták a Nyugati pályaudvar mellett felépítendő Nemzeti Cirkuszművészeti Központ épületének makettjét is. A résztvevők az európai cirkuszépületek történetével ismerkedhettek, s ennek alkalmából egy kiállítás is nyílt.