Keresés az archívumban

Akiket nem lehetett megtörni – Az új zugligeti szobrok üzenete Négy jelentős személyiség szobrát avatták fel a héten a XII. kerületi Zugligetben, a Szent Család parkban. Mind a négyen sziklaszilárdan kitartottak hitük és meggyőződésük mellett. Életük, példamutatásuk, áldozatuk arra figyelmeztet, hogy erkölcsi kötelességünk kiállni az értékeinkért – hangzott el az új zugligeti szobrok avatásán.

Eldőlt, milyen lesz a határainkon túl nyugvó magyarok emlékhelye A határainkon túl nyugvó magyarok Fiumei úti sírkertben felállítandó emlékhelyére kiírt tervpályázat győztes alkotása 33 egymástól látszólag független, véletlenszerűen elhelyezett, de egyértelműen összetartozó táblát jelenít meg, amelyeken költőktől és íróktól vett idézetek olvashatók. A legjobbnak ítélt nyolc tervet a nagyközönség is megismerheti a Fiumei úti sírkertben most nyílt kiállításon.

Emléktáblát avattak Sztehlo Gábor evangélikus lelkész tiszteletére Emléktáblát avattak május 30-án Sztehlo Gábor szülőházánál, a Gellért-hegy oldalában álló Orlay utca 10. szám alatt. A gyermekmentő lelkész „gyermekei és unokái”, valamint a Sztehlo Gábor nevét viselő alapítvány, iskola és egyéb intézmények képviselői voltak jelen.

Isten ostora az Attila úton – Grandiózus emlékmű foglalta volna el a Vérmezőt Attila hun király megkerülhetetlen alakja az európai történelemnek és a hun–magyar rokonság hívei szerint népünkhöz is szorosan kapcsolódik. Szobra azonban még a húszas évek végén sem állt az országban, a hiány pótlására ezért 1929 májusában – 94 évvel ezelőtt – nagyszabású tervet készítettek, mely a Vérmező jelentős részét elfoglalta volna.

Átadták a felújított Lehel téri és Nagyvárad téri metróállomást A Nagyvárad téri és Lehel téri állomások mai ünnepélyes átadásával befejeződött a 3-as metróvonal 2017-ben kezdődött felújítása. Mától a szerelvények a teljes vonalon közlekednek, és az összes állomáson megállnak, amelyek mindegyike akadálymentesített.

Magyar gyártású 112 éves villamosok kerültek a Közlekedési Múzeumba Magyar gyárakban készült 1911-ben az a két villamos, amelyeket forgalomból való kivonásuk után, 1983 és 2023 között a Libegő alsó végállomásánál láthatott bárki, aki arra járt. Az egyikben büfé működött, a másik az itteni kemping recepciójaként szolgált. A járműmatuzsálemeket a XII. kerületi Zugligeti útról az új Közlekedési Múzeum területére, az Északi Járműjavítóba szállították, ahol felújítás után kiállítják őket.

A magyar historizmus nagymestere volt Alpár Ignác Alpár Ignác építész 95 éve hunyt el. Munkássága a historizmus stílusában fogant, bizonyítva, hogy a régi korok művészetét megbecsülve, azok egyes részleteit hol pontosan, hol csak hangulatukban megidézve lehet értékes életművet létrehozni. Legfontosabb alkotásai Budapesten valósultak meg, mégpedig egy olyan világvárosban, ahol a megrendelők részéről a múlt tisztelete és a korszerűség, a jól használható terek iránti igény egyidejűleg jelentkezett.

Az Adriától a Nemzeti Színházig – A 160 éve született Tőry Emil munkássága Tőry Emil a századfordulón tevékenykedő építészek derékhadának elismert tagja volt: nem teremtett ugyan új stílust, és nem gyűjtött maga köré követősereget, de épületeit magas színvonalon tervezte meg. Oktatói tevékenységét is lelkiismeretesen végezte a Műegyetemen, de nemcsak szavakkal, hanem számos könyvvel és tanulmánnyal is hozzájárult a jövő építészgenerációinak képzéséhez.

Ipartörténeti érték Óbudán: 100 évvel ezelőtt épült fel a Budapesti Harisnyagyár elődje Egy apróhirdetésben keresett munkatársat balatoni nyaralójába a Budapesti Harisnyagyár 1989-ben. Akkor még valószínűleg senki sem sejtette, hogy néhány éven belül megszűnik a legendás óbudai vállalat, amely idén ünnepelhetné megalapításának 100. évfordulóját. Az ipartörténeti emlékek rajongóinak, valamint a gyár egykori dolgozóinak és leszármazottaiknak sovány vigaszként szolgálhat az a tény, hogy a hajdani gyár épületei a mai napig állnak, és remélhetőleg – ipartörténeti műemlékként – a jövőben is állni fognak majd.

Egy igényes lap a főváros múltjáról – 120 éve indult a Budai Napló Budapestet a XX. század első felében szinte elárasztották a sajtótermékek, óriási változatosságot mutatva mind a fennállás időtartamát, mind a megjelenés gyakoriságát tekintve. A tömegből lokálpatriotizmusával kitűnt a Budai Napló, melyet 1903-tól 1938-ig olvashattak a Duna jobb partján lakó fővárosiak. Főszerkesztője-tulajdonosa, az érdekes nevű Viraág Béla végig ügyelt arra, hogy a lap magas színvonalat képviseljen.

Új kerékpáros útvonalak épülnek Kőbányán Kőbányán megkezdődött a kerékpárút-hálózat hiányzó szakaszainak kiépítése. Kerékpársávokat, kerékpárutakat és forgalomcsillapított övezeteket is kialakítanak. A főváros X. kerületében a munkálatok előreláthatólag idén nyáron be is fejeződnek.

Technikai bravúr az évszázados falak között – 80 évvel ezelőtti templombővítések Budapest utcáit járva sok-sok templomban gyönyörködhetünk, melyek az állandóság szimbólumai: míg a város folyamatosan változik körülöttük, ők őrzik eredeti képüket. A körülmények olykor mégis kikényszerítik az átalakításukat, hiszen ezeket is rendszeresen használják, így meg kell felelniük bizonyos elvárásoknak. A XX. század első felében több templom bővítése került napirendre, ezek közül kettőt mutatunk be.

Egy háztömböket alakító templom – 111 éve zajlott a Kálvin téri pályázat A Kálvin teret városképi szempontból mindig is kiemelt figyelem övezte, hiszen Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja. Fontosságát jelzi, hogy 111 évvel ezelőtt nagyszabású pályázatot hirdettek a modernizálására, mely során azonban az ott álló református templomot meg kellett kímélni. E tekintélyt parancsoló épület nagyban befolyásolta a beérkezett pályamunkák stílusát is.

A Gellért-hegyen állt egykor Buda és Pest legrégebbi keresztútja Pesten és Budán a törökök kiűzése után számos keresztutat állítottak, amelyeket a húsvéti időszakban keresztény szokás szerint a budai és pesti lakosok gyakran felkerestek. A megmaradt régi keresztutak mellett vannak azonban olyanok, melyekről már csak írásos és néhány képi emlékünk maradt fenn. Ilyen a Gellért-hegy egykori híres kálváriája és keresztútja is, melyet több mint 300 évvel ezelőtt is jártak már a pest-budai hívek.

Százötven éve készült el Pesten az első hazai gyártású mozdony Pesten 1873-ban a magyar ipar fejlődésében lényeges esemény történt. A Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárában elkészült az első hazai gyártású mozdony, amelyet azonnal ki is állítottak a bécsi világkiállításon.

Felújítják a Dráva parkot a XIII. kerületben A XIII. kerületben felújítják a Hegedűs Gyula utca, a Dráva utca és a Visegrádi utca által határolt közparkot, a fejlesztés koncepcióterve már elkészült. Új fákat ültetnek, növényeket telepítenek, játszódombot, napozórétet alakítanak ki, a parkot átszelő út vonalvezetése a park nevének megfelelően a Dráva folyó mederkanyarulatait idézi majd.

Zenélő okospadot adtak át a Városligetben Liszt és Chopin műveit játszó okospaddal gazdagodott a Városligeti promenád. A zenélő okospadot a Lengyel Intézet ajándékozta Budapestnek, hogy emléket állítson a két nemzet világhírű zeneszerzőinek.

Átadták az Arany János utcai és a Nyugati pályaudvari metróállomást A 3-as metró újra a teljes vonalon, Kőbánya-Kispest és Újpest-központ között jár, de a Nagyvárad téren és a Lehel téren nem állnak meg a szerelvények. Március 20-án megnyitották az utasforgalom előtt a felújított Arany János utcai és Nyugati pályaudvari metróállomást, a Dózsa György úti állomás megközelítése pedig akadálymentes lett.

Titkos barlang a Libegő mellett: a János-hegy sziklaüregében jártunk Ha csak egy-két óra szabadidőnk van, de azt szeretnénk egy rövid és tartalmas kirándulással eltölteni a budai hegyekben, akkor ideális választás lehet a Budapest XII. kerületében, a János-hegy északnyugati lejtőjén megbújó, titkos alagútra emlékeztető átjáróbarlang felkeresése. A kevésbé ismert, részben természetes, részben mesterséges eredetű sziklaüreg ugyanis nagyon könnyen és gyorsan megközelíthető.

Ahol egy filmcsillag lakott száz évvel ezelőtt – Rózsahegyi Kálmán villája Rózsahegyi Kálmán a múlt század első felének egyik legnagyszerűbb színészóriása volt, a színpadon túl számos kultikus filmben is játszott. Ötvenedik születésnapjára rajongói egy családi házzal szerették volna meglepni, melyre gyűjtést indítottak. A terveket Lechner Jenő készítette el száz évvel ezelőtt, 1923-ban, és zseniális ötletével, remek stílusérzékével egy pazar luxusvillát alkotott. A színész három évvel később az Amerikai Egyesült Államokból hazatérve foglalhatta el új otthonát.

Kegyeleti emlékhely készül a Fiumei úti sírkertben azoknak a magyaroknak, akiknek nem hazánkban van a nyughelyük A Nemzeti Örökség Intézete egy jelképes emlékhelyet kíván létrehozni a Fiumei úti sírkertben, amely minden olyan egykori honfitársunk szimbolikus kegyeleti tere, akiknek nincs országhatárainkon belüli nyughelye, vagy azért, mert más országok területén található a sírhelyük, vagy pedig azért, mert a XX. század traumatikus eseményei nem tették lehetővé, hogy bárhol is sírhelyük lehessen.

Megelőzte a rádiót: magyar találmány volt a telefonhírmondó, amely azonnal eljuttatta a híreket a közönséghez Amikor Puskás Tivadar találmányának köszönhetően Budapesten 1893. február 14-én megkezdte működését a Telefonhírmondó, a rádiózás még ismeretlen fogalom volt. A mikrofonba felolvasott híreket a telefonhálózaton keresztül eljuttató szolgáltatás felkeltette a nagyközönség érdeklődését, ami nem meglepő. A magyar főváros ezekben az években hatalmas fejlődés alatt állt: egymás után készültek el a palotaszerű középületek és bérházak, az utakon már villamosok közlekedtek, és javában zajlott a millenniumi ünnepségek megszervezése, vagyis egy bizakodó korszakban érkezett az új találmány.

Kilencven éve kísérték utolsó útjára gróf Apponyi Albertet Apponyi Albertet halála után egy egész nemzet gyászolta, ravatalát az ország legfontosabb középületében állították fel, ahol hosszú sorokban két napon át közel félmillióan hajtottak fejet. Sírhelyét az akkor koronázó főtemplomként emlegetett Mátyás-templomban jelölték ki, a koporsóját a Kossuth térről a Szentháromság térig díszhintón szállították 1933. február 14-én, a temetési menet útvonala mentén tömegek álltak, hogy kifejezzék tiszteletüket az előtt a hazafi előtt, aki a leghitelesebben képviselte a világ és a magyarság szemében a nemzet ügyét.

Színház is volt egykor az Osztálysorsjáték Palotában – 105 éve kezdődött a teátrum története az Eskü téren Ahol manapság autók kanyarodnak le az Erzsébet hídról a pesti rakpartra, a második világháború előtt egy hatalmas és gyönyörű épület állt: az Osztálysorsjáték Palota. A századfordulón emelték neobarokk stílusban, de már a szecesszió is rányomta a bélyegét. Belsejét azonban többször átalakították, legjelentősebb mértékben Medgyaszay Vilma színháza számára. Ennek klasszicista terveit Lechner Jenő 1918 februárjában, tehát éppen 105 évvel ezelőtt készítette.

Úton a Nagy-Budapest felé Budapest területe több alkalommal változott az elmúlt 150 évben. Az 1950-es nagy városegyesítés, a mai Budapest kialakítása nem a semmiből jött, ekkor már évtizedek óta szó volt arról, hogy Budapestet és környékét egyben fejlesszék, az elképzeléseket összehangolják.

A világot jelentő deszkák hűlt helye – Lajta Béla és az első Nemzeti Színház Lajta Béla a magyar építészettörténet egyik legzseniálisabb alakja volt, akit szerencsére már saját korában is megfelelően értékeltek, és az utókor is tisztelettel ápolja emlékét. Tanulmányok hosszú sora, valamint több könyv is megjelent már életéről és munkásságáról, három évvel ezelőtt mi is megemlékeztünk halálának 100. évfordulójáról. Ma születésének jubileumát ünnepeljük, ugyanis 150 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Ebből az alkalomból egy szívéhez közel álló témát, az egykori Nemzeti Színházhoz készített terveit mutatjuk be.

Az elegancia mestere volt – 120 éve született Rimanóczy Gyula A hazai építészet egyik meghatározó alakja, Rimanóczy Gyula egyéni módon ötvözte a kor modern törekvéseit nemzeti jellegű és klasszikus elemekkel. Életművében olyan, a főváros arculatát meghatározó munkákat találunk, mint a ferences templom és rendház Pasaréten, az egykori Postás Nyugdíjas Otthon épülete a Cházár András utcában, a Dob utcai postapalota vagy a zuglói Páduai Szent Antal-plébániatemplom a Bosnyák téren. A 120 éve született építészre emlékezünk.

Kerékpárosbarát fejlesztések kezdődnek három kerületben Közbeszerzési pályázatokat hirdettek a II., a III. és a XIII. kerületet érintő kerékpárhálózat fejlesztésére. A munkálatok idén nyáron kezdődnek, céljuk a kerékpáros közlekedés biztonságának növelése, a kerékpározás ösztönzése.

Lezárult a Népliget tájépítészeti ötletpályázata Tizenhat pályamű érkezett a Népliget tájépítészeti ötletpályázatára, amely a mai napon lezárult. Bár hamarosan megkezdődik az értékelés, Budapest 130 hektáros közparkjának megújítására még jó pár évet várni kell: csak 2027-re tervezték be az első ütem megvalósítását a fővárosi Radó Dezső-tervben.

Városszéli mocsárból közpark: 205 éve adományokat kértek a Városliget fásítására Kétszázötven évvel ezelőtt a mai Városliget helyén, kint a város szélén mocsár és ökörlegelő terült el. Ugyan voltak kísérletek a terület fásítására, de előfordult az is, hogy a kiültetett facsemetéket az ökrök egyszerűen lelegelték. A Liget kialakításnak a tervei ugyan 1817-re elkészültek, de hiányzott a megvalósításhoz szükséges pénz. Ezért 205 évvel ezelőtt adománygyűjtés kezdődött a közpark kialakítására.

Aki a szecesszió híve lett: a 155 éve született Sebestyén Artúr építészeti öröksége A ma 155 évvel ezelőtt született Sebestyén Artúr a századforduló egyik fontos építésze volt. A Műegyetem elvégzése után Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, építészeti munkásságát kezdetben a neobarokk formák határozták meg, aztán egyre jobban a magyaros motívumok felé fordult a figyelme. Számos épületet tervezett a fővárosban, vidéken és a határokon túl. Legismertebb munkája a szecesszió kihagyhatatlan alkotása, a Gellért Szálló és Gyógyfürdő.

Csodálatos palotával ajándékozta meg Fellner Sándor Budapestet Amikor a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri új palotáját 1905. január 16-án ünnepélyes keretek között átadták, Lukács László pénzügyminiszter a jeles eseményt pályafutása egyik fénypontjának nevezte. Fellner Sándor építész az ünnepségen nemcsak az új épület kulcsait nyújtotta át a miniszternek, hanem egy meglepetéssel is készült: ekkor leplezték le a Szentháromság térre néző díszterem festett üvegablakát, rajta Lukács Lászlót portréjával. Cikkünkben nemcsak a fényes átadási ünnepségről számolunk be, de bemutatjuk az elpusztult dísztermi üvegablak mára elkészült rekonstrukciós tervét is.

Egy különleges hely Ferencvárosban – 100 éve nyílt meg az Unitárius Misszióház a Hőgyes Endre utcában Az Üllői útra nyílik egy kis utca, mely Hőgyes Endre orvosprofesszornak, a budapesti Pasteur Intézet alapítójának a nevét viseli. Nem véletlenül, hiszen valamikor itt működött ez az intézet. Az utcában található még egy érdekes épület, mely az unitárius vallásfelekezethez tartozók számára ugyan ismert, a városlakók többsége azonban nem biztos, hogy hallott róla. A ház igazán különleges, hiszen egyszerre lakóépület és templom.

Ahol Gárdonyi és Móricz is gyakori vendég volt – Volt egyszer egy Valéria kávéház a Nagykörúton A pesti Nagykörút fejlődésének is meghatározója a valamikori Valéria kávéház, hiszen az Üllői út és a József körút sarkán nyílt kávézó az egész környékre pezsgő társasági életet hozott. A több mint 130 éves neoreneszánsz, háromemeletes épület túlélte a háborúkat és a forradalmat, ám azóta többször átalakították.

Így élt Pesten a mézeshetek után Petőfi Sándor és Szendrey Júlia Az ifjú, hazafias költővé váló Petőfi Sándor Pesten az 1840-es évek elején albérletből albérletbe költözött, a szerelem és a házasság azonban megváltoztatta addigi életét: albérlőből főbérlővé lépett elő. Ezeket a helyszíneket idézzük föl most nagy nemzeti költőnk születésének 200. évfordulóján, bemutatva, melyik utcában, melyik házban, milyen körülmények között élt ifjú feleségével a házasságkötés, a nászút, a mézeshetek után.

Háros, a déli végek szépsége A főváros természeti szépségei eléggé szétszórtan helyezkednek el. Ez talán annyiból szerencsés, hogy legalább egy park, erdő vagy vízpart minden kerületre jut. Mostani utunk során a Duna fő ágának legdélebbi részét vesszük szemügyre Budapestnél. Azt a vidéket, ahol már évezredek óta összeér a csendes településekkel a szélesen, lassan áramló Duna. Ez a vidék a XXII. kerület legszebb Duna-parti része: Háros.

Báró csepeli Weiss Manfréd főrendiházi tag halála Weiss Manfréd konzervgyárosból lett az egyik leggazdagabb magyar iparmágnás, a csepeli Acél- és Fémművek tulajdonosa. Amikor 100 évvel ezelőtt elhunyt, egy olyan dúsgazdag gyáriparost búcsúztattak, aki munkásainak kórházat, szülőotthont, szanatóriumot, bölcsődét építtetett, a szegények számára népkonyhát működtetett. Hatalmas birodalma, amelyben készültek szerszámgépek, varrógépek, tűzhelyek, kerékpárok, autók és repülőgépek is, évtizedekkel túlélte őt. A Csepel Vas- és Fémművek Trösztöt 1983-ban szüntették meg, egységeiből önálló vállalatok jöttek létre, s próbáltak megfelelni az egyre nehezebb piaci kihívásoknak.

Egy kis Erdély Budapest szélén – Rákosmente evangélikus templomai A Pest szélén átcsordogáló pici Rákos-patak egy sor kerületnek adta a nevét a XVI. és a XVII. kerületben, többek között Rákosligetnek, Rákoskeresztúrnak, Rákosszentmihálynak, Rákoscsabának és Rákoshegynek. Az épített környezetükben is nagy a hasonlóság, falusias, kisvárosias képet mutatnak. Illetve közös még bennük az evangélikus templomaik közti nagy fokú hasonlóság is: az erdélyi erődtemplomokra emlékeztetnek.

Ötven éve adták át a HÉV Batthyány téri végállomását A szentendrei HÉV budapesti végállomását már többször áthelyezték, legutóbb éppen 50 évvel ezelőtt, amikor is a mai helyére, a Batthyány térre került. Az időzítés és a helyszín sem volt véletlen, hiszen a HÉV a szintén akkor átadott metróhoz tudott így kapcsolódni. A mostani végállomást 50 éve adták át, de lehet, hogy a jövőben ez is változni fog.

Átadták a Lánchidat, de autók és gyalogosok még nem közlekedhetnek rajta December 16-tól szabad az út a Lánchídon a BKK járataival, a taxival, a kerékpárral, a motorkerékpárral és a segédmotoros kerékpárral közlekedők előtt. A gyalogosok előtt a tervek szerint 2023 őszén nyitják meg a hidat.

Botrányos előtörténet, szenzációs végkifejlet – Százéves az Ostrom utcai Lukács-villa A Bécsi kapu térbe torkolló meredek Ostrom utca több értékes épületnek ad otthont, melyek igényes megjelenésükkel többnyire méltóak a kiemelt helyszínhez. Az 5-ös szám alatti egykori Lukács-villa keletkezésének története azonban botrányokkal tarkított, de ez a zavaros korszak számlájára is írható. Az éppen 100 éve elkészült villa falai azonban elrejtik ezt a csorbát, és a mai szemlélőnek már csak a tervező zsenialitásáról mesélnek.

A Tabán és a Gellért-hegy közé épült: 90 éve adták át a Hegyalja út első szakaszát A Hegyalja út napjainkban Buda egyik legfontosabb közlekedési útvonala, hiszen a Budaörsi utat köti össze a Erzsébet híddal. Létezése ma mindenki számára természetes, sokan errefelé jutnak el a Balatonra, de az eredeti Erzsébet híd építésekor az út még nem volt meg: 90 évvel ezelőtt adták át az első szakaszát, amelyet közmunkások építettek a gazdasági válság idején. A beruházás vitákat váltott ki, volt, aki a Tabán csendjét féltette.

Pénteken megnyitják a a Lánchidat: újra használhatják a buszok, a taxik, a motorral és a kerékpárral közlekedők December 16-ától a BKK járatai, a taxik, a kerékpárral, a motorkerékpárral közlekedők használhatják a Lánchidat. A híd felújítása folytatódik, többek között a műemléki elemek rekonstrukcióját és a járdaépítést végzik el. Gyalog majd a felújítás végleges szakaszának lezárta után, várhatóan 2023 őszén lehet használni a hidat.

Megújul Munkácsy Mihály síremléke a Fiumei úti sírkertben Felújítják Munkácsy Mihály síremlékét, Telcs Ede alkotását, amely a Fiumei úti sírkertben található, és műemlékileg is védett. A tervek szerint a munkálatok tavaszra fejeződnek be, a megújult sírhelyet a festőművész halálának 123. évfordulóján, 2023. május 9-én avatják majd fel.

Átadták a főváros legmagasabb épületét – Megnyílt a Mol új székháza Átadták a Mol Campust, Budapest legmagasabb irodaházát. A Kopaszi-gát mellett álló 143 méter magas épület tavasztól a nyilvánosság előtt is megnyitja a kapuit, és a látogatók a 29. emeleti kilátóteraszra is felmehetnek. A megnyitót követően a történelmi egyházak XI. kerületi képviselői megáldották az épületet.

Nyolcvan éve épült a Móricz Zsigmond körtéri Gomba – Egy emblematikus épület Újbudán, amelyet mindenki ismer Újbuda emblematikus épülete, a Gomba idén decemberben nyolcvanéves. A Móricz Zsigmond körtéren 1942-ben emelt forgalmi pavilon hatvan évig látta el eredeti funkcióját, míg el nem bontották a körülötte futó síneket. Az épület feladat nélkül maradt. Mire a fővárostól a XI. kerületi önkormányzat tulajdonába került, addigra romos volt, koszos, méltatlan az építészeti értékéhez és a hely atomszférájához. Tervpályázatot írtak ki a megmentésére, ennek nyomán született meg 2014-ben az a kortárs közösségi tér, amely egyszerre elegáns, funkcionális és kulturális igényeket is kielégít.

Amikor válság volt a húszas évek Budapestjén: lakásépítési programot indított a főváros Budapesten a dualizmus időszakában a legtöbb bérházat magánbefektetők emelték, hiszen ekkoriban hatalmas kereslet volt rá: nagy tömegek költöztek fel a fővárosba. A tendencia az első világháború után is folytatódott, de ekkor a gazdasági környezet már közel sem volt olyan kedvező, ezért maga a székesfőváros indított kislakás-építési programot. Közülük több épület is 1926 novemberére–decemberére készült el, az első lakók kilencvenhat évvel ezelőtt költözhettek be.

A Magyar Zene Háza elnyerte az egyik legrangosabb amerikai építészeti elismerést Számos korábbi szakmai díj után a Magyar Zene Háza Európa után Amerikában is sikert aratott. Az ikonikus épület a világ egyik legrangosabb építészeti fődíját nyerte el, a Design of the Year elismerést.