Keresés az archívumban

Alig néhány évig lakhatott az Andrássy út egyik legszebb palotájában az építtető Bobula János „A sugárút egyik legszebb épülete” – így fogalmazott a korabeli sajtó, amikor 1882–1883-ban megépült az Andrássy út 62., vagyis az egykori Bobula-palota. Talán nem is ok nélkül nevezték így. A gondosan megtervezett épület, a kor híres művészeinek névsora, az egyedi berendezés mind arra utal, hogy jogos volt a dicséret. Sőt, az épület hűen tükrözte tulajdonosa anyagi helyzetét, társadalmi státuszát és az építészeti nézeteit is. Noha a házat ma mindenki inkább csak úgy ismeri, hogy „a Terror Háza melletti épület”, a Bobula-palota jóval többet érdemel ennél.
Aláírták a szerződést, újabb lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz a Duna alatti vasúti alagút Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút kiemelt jelentőségű lesz, hiszen ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő vasúti közlekedésben. Ugyanakkor a fejlesztés jelentős hatással lesz a környezetre, ezért kell elkészíteni a környezetvédelmi hatásvizsgálati tanulmányt, amelynek szerződését a napokban írták alá. A vizsgálat a talaj, a barlangok és források felmérése mellett arra is kiterjed, növekszik-e majd a lakosság por- és zajterhelése, vagy sem.
Megújulhat a Markusovszky tér Ferencvárosban Pihenőpadokkal, új játszótérrel, kutyafuttatóval újulhat meg a IX. kerületi Markusovszky tér, amely alá 120 férőhelyes mélygarázs épülhet, de ötven fát is elültetnek a területen, ahol a zöld felületet is növelik. A 9000 négyzetméteres tér fejlesztéséről átfogó koncepcióterv készült, mutatjuk a látványterveket.
Épülhet a Gellért-hegyi sikló gyalogos-aluljárója és lépcsője Megkapta a leendő Gellért-hegyi sikló állomásához vezető alagút és a Hegyalja útra felvezető lépcső építésére szóló engedélyt a fejlesztésért felelős cég. Ezzel újabb lépéssel került közelebb a megvalósuláshoz a Citadellához felvezető sikló építése, amely várhatóan 2023 végén fejeződik majd be.
A hattyúdal – Lechner Ödön utolsó épülete Az elmúlt napokban gyakran jelent meg a médiában a Kőbányai Szent László Gimnázium. Bár csak az események háttereként volt látható, a nézőknek feltűnhetett az épület különleges homlokzata, annak egyedi díszítőelemei – magyarázatul az szolgál, hogy Lechner Ödönnek, a magyar építészeti formanyelvet megalkotó zseninek az utolsó alkotásáról van szó, amely 1914-ben, a mester halálának évében készült el.
Aki felvirágoztatta a Tungsramot – Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Újpesten. A magyar izzógyártás és -fejlesztés atyjának, a Tungsram márkanév felvirágoztatójának, az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnökének és mecénásának, a lelkes lokálpatriótának és hazafinak bronzszobrát, Tóth Dávid szobrászművész alkotását az újpesti Aschner Lipót téren helyezték el.
Márciusban nyit újra a felújított Operaház Öt évadnyi szünet után, immár teljesen megújulva március 12-én újra megnyitja kapuit a Magyar Állami Operaház az Andrássy úton. A nagyszabású helyreállítás és korszerűsítés során restaurálták az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota homlokzatát, korszerűsítették a színpadtechnikát, javították az akusztikát, átalakították a zenekari árkot, továbbá az Operaház közműhálózatát is cserélték. A ház ünnepi hangversennyel nyit, Plácido Domingo, Medveczky Ádám, Kesselyák Gergely és Kocsár Balázs főigazgató vezényletével.
A jövőben a Várkert Bazárban is láthatjuk majd a Nemzeti Múzeum kiállításait A Nemzeti Múzeum évente legalább két kiállítást rendez ezentúl a Várkert Bazárban a Várkapitánysággal kötött együttműködés keretében, elsőként a Világkiállító magyarok 170: Magyarország a világkiállításokon 1851–2021 című tárlatot mutatja be a Déli palotákban idén ősszel. A Magyar Menyasszony című kiállítást pedig két helyszínen, a Múzeum épületében és a Várkert Bazárban párhuzamosan rendezik majd meg.
Világraszóló magyarok találmányait mutatja be a Millenáris új kiállítása A magyar tudomány, ipar, technika mintegy 600 kiemelkedő személyiségét és találmányait mutatja be 6000 négyzetméteren, 1,5 kilométeres útvonalon az Álmok Álmodói 20 - Világraszóló magyarok, magyar találmányok című tudománytörténeti kiállítás mától a Millenárison. Megelevenedik a magyar közlekedéstörténet, az orvoslás és élettudományok, az infokommunikáció, de az ipari és energiaszektor jelentős magyar fejlesztéseit is megismerhetik a látogatók. A tárlat célja, hogy bemutassa, a magyarok nemcsak a múltban voltak sikeresek, hanem ma is bírnak ezekkel a tulajdonságokkal.
Egykor nehezen szokták meg őket, mára Budapest látványosságaivá váltak a 125 éve átadott vásárcsarnokok Budapest világvárossá fejlődésének a korszerű élelmiszer-ellátás az egyik fontos tényezője volt. A városvezetés elengedhetetlennek találta a fedett, egészségügyileg is megfelelő elárusítóhelyeket, a folyamatosan ellenőrzött árukészletet, a megszabott árakat és a rögzített nyitvatartási időt, de ezeknek a feltételeknek az addig működő, szabadtéren rendezett piacok csak kevéssé vagy egyáltalán nem tudtak eleget tenni. Mindezek szabályozására tervezték a vásárcsarnokokat: a Fővám téri Központi Vásárcsarnok, a Rákóczi téri, a Klauzál téri, a Hunyadi téri és a Hold utcai éppen 125 éve, 1897. február 15-én nyitott meg.
A Feneketlen-tó parkja viselheti Törőcsik Mari nevét Bár több újbudai helyszín is szóba került, a most lezárult szavazáson a voksolók több mint 50 százaléka azt választotta, hogy a Feneketlen-tó körüli park viselje a jövőben Törőcsik Mari nevét. A 2021-ben elhunyt színésznő hosszú évekig élt a XI. kerületben, 2016-ban pedig díszpolgári címet kapott. Ahhoz azonban, hogy a Feneketlen-tó körüli park felvegye Törőcsik Mari nevét, még szükség van a kerületi képviselő-testület döntésére, illetve a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyására is.
Átadták a Haggenmacher-villa kulcsait, megmenekült az épület A Magyar Állam élt elővásárlási jogával, és megvásárolta a Fővárosi Önkormányzat által privatizálni kívánt XII. kerületi Haggenmacher-villát, amelynek helyén egykor az Istenszeme fogadó működött. A kulcsokat a napokban adták át. Az értékes műemlék tehát köztulajdonban marad, a tervek szerint a felújítást követően közösségi célokra használják majd.
Grófi családokról mesélnek a Reviczky utca címeres palotái Kevés olyan épületet lehet látni Budapesten, ahol egy-egy főnemesi címer a maga teljességében tárul fel előttünk, úgy és abban a formában, ahogy egykor a rangemelési oklevélen szerepelt. Ezért is kuriózum és érdekesség, hogy a józsefvárosi Reviczky utca vonalán két ilyennel is találkozhatunk. Az egyik a Károlyi, a másik a Wenckheim családé. Mind a kettőt megmutatjuk!
Pestbuda Magazin 2022. február 13. Beszámolunk arról, hogy helyreállítják a budai Várban a Hunyadi-udvar egykori rámpáját. Felidézzük a százötven éve létrejött első műemlékvédelmi szervezetet. Bemutatjuk a máig megosztó, húsz éve átadott Lehel Csarnok épületét. Azt is megtudhatják, hogy újraalkotják a felújítás alatt álló Lánchíd díszes kandelábereit, valamint azt, hogy miért volt népszerű jármű a magyar Ikarus trolibusz. Tartsanak velünk!
A Lánchíd kandeláberei: átadásakor olajlámpák adták a fényt, most LED-világítást szerelnek fel A Lánchíd világítására szerződést kötöttünk a Holddal: így kifogásolta egy pesti élclap a XIX. század közepén, hogy rosszak a látási viszonyok az első fővárosi hídon. A jelenleg felújítás alatt álló Lánchíd kandelábereit az 1914-es állapotuknak megfelelően állítják helyre, de energiatakarékos LED-lámpákkal szerelik fel őket. A híd 1849-es átadása óta a világítás több alkalommal változott, ezeket mutatjuk be.
Magyarország legnagyobb fedett sportlétesítménye volt, de leégett – Negyven éve adták át a Budapest Sportcsarnokot Negyven éve adták át a közönség számára Magyarország akkori legnagyobb fedett sportcsarnokát, a 12 ezer férőhelyes Budapest Sportcsarnokot. A hatalmas épületben számos sportág világversenyeit rendezték meg, de fellépett itt sok magyar és világhírű külföldi zenekar és előadó is, így az Iron Maiden, a Metallica, a Deep Purple, Elton John vagy Tina Turner. Az épület 1999-ben teljesen leégett, elbontották, s helyén ma a Papp László Sportaréna áll.
Elkészültek a Rákospalota–Újpest vasútállomás első látványtervei Megújítják és korszerűsítik Budapest legelavultabb vasútállomását, a Rákospalota–Újpest megállót. A vasútállomás elhanyagolt, szűk, nem akadálymentes, miközben naponta tízezrek veszik igénybe az utazáshoz. A Budapest Fejlesztési Központ a kormány megbízásából elkészíttette az első látványterveket, amelyek szerint az új vasútállomáson a mai szűk peronok helyét tágas, fedett, korszerű középperonok veszik át. A peronok megközelítése teljesen akadálymentes lesz, a történeti állomásépület pedig megmarad és megújul a fejlesztések során.
Felújítják az ifjúsági tábort Csepelen A csepeliek kérésére egy családias szabadidőparkot alakítanának ki a XXI. kerületi Hollandi úti ifjúsági tábor, vagyis a régi úttörőtábor helyén. Az önkormányzat a csepeliekkel közösen, a kerületben élők igényeire szabva akarja megtervezni a helyszínt, ezért egy kérdőívet tett közzé és lakossági fórumot is tartott. A koncepciótervet a beérkezett válaszok és ötletek alapján készítik el. A szabadidőpark a Kis-Duna-parti fejlesztések részeként jönne létre.
Egy elfeledett rámpa – A Budavári Palota újabb részletét építik vissza A Budavári Palota nemcsak egy kívül-belül gyönyörű építészeti alkotás volt a XX. század közepéig, hanem káprázatos rendezvények helyszíne is, ahová hintókon, majd később elegáns autókkal érkeztek a vendégek. A főbejárat 1905 után a Szent György tér felől nyílt, egy újonnan épített szárnyépületben, melynek a túloldalához egy rámpa is csatlakozott. Ez a szintkülönbséget áthidaló építmény is része lesz a palota jövőbeli rekonstrukciós munkáinak.
Tovább növekszik a zöldbuszvárók száma a Belvárosban Tovább bővül a növényekkel beültetett, illetve befuttatott buszvárók száma a Belvárosban, miután az V. kerületi önkormányzat folytatja zöldítési programját. A Hild téren, a Szervita téren, a Podmaniczky téren és a Jászai Mari téren készülő zöldvárakozóhelyekkel együtt immár nyolc zöldbuszváró lesz a Belvárosban.
Több ezer tonna hulladéktól tisztították meg a Tétényi-fennsíkot Több mint 4100 tonna építési hulladéktól tisztították meg a XXII. kerületi Tétényi-fennsíkot a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) kertészeti és hulladékgazdálkodási szakemberei. Ezzel a védett természeti területet, amely Budapest legnagyobb kiterjedésű száraz rétjeit fogja össe, visszaadták az őshonos növényvilágnak.
Százötven éve jött létre az első műemlékvédelmi szervezet – Felmérték az épített örökséget Európa nagy részéhez hasonlóan hazánkban is a XIX. század elejétől kezdett egyre nagyobb tömegeket megmozgatni a műemlékek ügye, de az első, kifejezetten e célt szolgáló intézmény csak 1872-ben, tehát 150 évvel ezelőtt jött létre. A közös múlt iránti érdeklődésből természetszerűleg fakadt az épített környezet iránti felelősségvállalás is, hiszen azokban őseink munkáját tisztelhetjük.
Megszépül a kelenföldi Duna-part, biciklis- és gyalogossétányt is terveznek A Kopaszi-gát vonalától délre, a kelenföldi Duna-parton a jelenleg elhanyagolt és sok helyen gazos terület helyett egy 3,6 kilométer hosszú gyalogos- és biciklissétány jön létre a tervek szerint. A XI. kerületben tehát egy igazi zöldfolyosó épül futópályával, tűzrakó hellyel és minőségi, zöld pihenőterekkel, ahol a környéken élő újbudaiak munka után sportolhatnak, piknikezhetnek és kikapcsolódhatnak.
Folytatódik a Blaha Lujza tér felújítása A fatelepítés előkészítésével folytatódik a VIII. kerületi Blaha Lujza tér felújítása. A gyökércellák a napokban megérkeztek, a fákat a téli időjárásnak megfelelően ültetik majd el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársai. A fásítást a burkolatépítés és a térbútorok kihelyezése követi majd a téren.
Épülhet a sportközpont a Józsefvárosi pályaudvar elhagyatott területén Az 1867-ben épült, ma elhagyatottan álló Józsefvárosi pályaudvar helyén épül fel a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia új utánpótlás-nevelési központja. Hat nagyméretű labdarúgópályát, egy kisebb palánkos műfüves pályát, valamint kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki a rozsdaterületen 2022 novemberére.
Szerkezetkész a leégett diákotthon helyén épülő Ráday Kollégium Szerkezetkész a Károli Gáspár Református Egyetem új, korszerű Ráday Kollégiuma Belső-Ferencvárosban, a 2019-ben tragikus körülmények között leégett diákotthon helyén. Az új épület tetőterében, a közel 100 férőhelyes kollégium felett egy kápolnát is kialakítanak, de lesz zeneterem, tetőterasz és a Török Pál Kari Könyvtár is itt kap helyet. A helyreállítás mellett megújul a Dunamelléki Református Egyházkerület teljes székháza, ennek részeként a Ráday utcai régi épület homlokzatát az 1911-es állapotának megfelelően restaurálják.
Húsz éve adták át a Lehel Csarnok épületét A nagy múltú, több mint százéves Lehel téri piac helyén húsz évvel ezelőtt adták át a Lehel Csarnok épületét. A hatalmas, több mint háromszáz üzlethelyiséget magában foglaló ötemeletes csarnok megítélése a mai napig nagyon megosztó. A sokak által csak kofahajónak nevezett, posztmodern stílusban épült csarnokban naponta több ezer ember vásárol. Hogy lehet az, hogy bár már az 1900-as években is csarnokot akartak tervezni ide, mégis egészen a 2000-es évekig kellett várni erre? Ennek jártunk utána.
Az I. világháború előtti megjelenésüket kapják vissza a Lánchíd kandeláberei Az 1914-es megjelenésük szerint restaurálják és rekonstruálják a szakemberek a felújítás alatt álló Lánchíd történelmi, díszes világítóoszlopait. A híd eredeti közvilágítási oszlopaiból összesen négy nagy, három lámpatesttel felszerelt Széchenyi-korabeli bronzkandeláber maradt meg. A többi, mára elveszett lámpatestekről nincs részletes szakmai tervdokumentáció, ezért azokat korabeli fotók, dokumentumok és cikkek segítségével rekonstruálják.
Hetven éve mutatkozott be az Ikarus 60 troli Az 1950-es években kényszerűségből kezdték el gyártani azokat a magyar gyártású szóló, azaz nem csuklós trolibuszokat, amelyek az 1970-es évek közepéig közlekedtek. Ugyan szovjet technikát alkalmaztak, de a karosszéria ugyanaz volt, mint az akkor megjelenő Ikarus 60-as buszé. Az első Ikarus 60T, azaz troli 70 éve mutatkozott be a budapesti nagyközönségnek.
Megnéztük az új Néprajzi Múzeumot – Tavasszal adják át az épületet A Városligetben az utóbbi időben hatalmas változások történtek, melyeknek még nincs vége. A Műcsarnok mögötti hatalmas parkoló helyét egy lenyűgöző épület, az új Néprajzi Múzeum foglalta el. Nemcsak roppant méreteivel, hanem formájával is felhívja magára a figyelmet – teszi mindezt úgy, hogy közben tiszteletben tartja a környezete parkos jellegét. Tavasszal bárki felmehet majd az épület tetejére is, most egyelőre csak az érdeklődők szűkebb körének nyílt erre lehetősége.
Megújult a belvárosi Arany János utca első szakasza Elkészült az V. kerületi Arany János utca első szakaszának felújítása. A Széchenyi rakpart és a Tüköry utca közötti rész rekonstrukciója során rengeteg növényt, köztük számos fát ültettek, emellett kerékpártárolóval, új utcabútorokkal, kiszélesített járdákkal, valamint egy utcai ivókúttal is gazdagodott az utca. Az Arany János utca második, Podmaniczky térig tartó szakaszának felújítása várhatóan márciusban kezdődik.
Szobrot állítottak Szepesi Györgynek, a legendás sportriporternek Angyalföldön kapott szobrot a száz éve született Szepesi György, a legendás sportriporter, az Aranycsapat „tizenkettedik tagja".
Az épület, amely egykor könyvek otthona volt – A Révai Testvérek könyvesháza az Üllői úton Az Üllői út Kálvin tér és Nagyvárad tér közötti szakasza számos olyan épülettel rendelkezik, amelyek nem csupán építészeti értékeik miatt fontosak, de művelődéstörténeti szempontból is jelentősek. Szerencsére az elmúlt néhány évben ezek közül többet sikerült az eredeti tervek szerint felújítani. Az Üllői út 18. számú ház is ebbe a csoportba tartozik, sok évtizedes állagromlás után megújult. Az arra járók valószínűleg nem tudják, hogy amikor ez a ház 1898-ben felépült, a Révai Testvérek könyvesházának adott otthont.
36 hektáros park épülhet egy elhanyagolt csepeli rozsdaterület helyén Több mint három városmajornyi nagyságú parkot alakítanának ki tisztásokkal és nagy, zöld pihenőterekkel egy jelenleg elhanyagolt, lepusztult terület helyén, Észak-Csepelen. A tervek szerint az összesen 36 hektáros parkba legalább 1000 fát ültetnek, minimalizálják a burkolt felületeket, lesz közösségi kert, kis méretű üvegház, őshonos magyar háziállatokat bemutató parkrész, látogatóközpont és korosztályok szerinti játszótér. A vízpartra csónakházat és kishajókikötőt terveznek. A csepeli park 2025-re készülhet el. Mutatjuk a terveket!
175 éve égett le a Pesti Német Színház, a város egykor legnagyobb teátruma A mai Vörösmarty tér Duna felé eső oldalát az elmúlt 200 évben nagyon sok épület szegélyezte, elsőként az 1812-ben átadott Pesti Német Színház. Bár a hatalmas, 3500 néző befogadására alkalmas épületben a kor kiváló magyar művészei is felléptek, például Déryné, másodkarnagya pedig egyidőben maga Erkel Ferenc volt, a teátrum azonban alig 35 évig működhetett, ugyanis 1847. február 2-án leégett.
Az egykori Járitz-villában nyílik meg a Szent János kórház új részlege Az 1942-ben elkészült, II. kerületi Bauhaus stílusú Járitz-villában alakítják ki a Szent János Kórház új gyermek- és ifjúságpszichiátriai rehabilitációs részlegét. A villát 1941 és 1942 között építtette Járitz István autókereskedő Fischer József tervei alapján, az épületben egykor luxuslakások voltak.
Megújul a Szilágyi Erzsébet fasor Tizenhat rossz állapotú, menthetetlen fát vágnak ki a Főkert munkatársai a Szilágyi Erzsébet fasorban, de helyükre és az ősszel kivágott, szintén menthetetlen példányok helyére egy éven belül 32 új egyedet ültetnek. A tavaly ősszel kezdődött és idén januártól márciusig folytatódó fasorfelújítási munkálatok során összesen 367 fa igényel valamiféle beavatkozást a II. és XII. kerület határán húzódó Szilágyi Erzsébet fasorban.
Lebontották a Várban az egykori diplomataházat A budavári Szentháromság téren a héten befejezték az egykori diplomataház, a későbbi Burg Hotel bontását, melyből már csak törmelékhalmok maradtak. A Jánossy György és Laczkovics László által tervezett, 1981-re elkészült épület helyén a tervek szerint egy olyan ház épül majd, amely az eredetileg itt állt, második világháború után lebontott épületek külsejét idézi majd, illeszkedve az utcaképbe.
Ilyen lesz az új józsefvárosi sétány Várhatóan tavasszal megkezdődik egy új gyalogosbarát sétány kiépítése a Józsefvárosban, a Rákóczi téri vásárcsarnok környezetében. Az ígéretek szerint több teret kapnak majd a gyalogosok, játszóteret építenek, és fákat ültetnek. Elkészült a látványterv, mutatjuk.
A XX. század kiemelkedő építésze volt: 90 éve halt meg Árkay Aladár Budapest-szerte számos épületet köszönhetünk Árkay Aladárnak: első önálló munkája az eredetileg szecessziós stílusban készült Andrássy úti Babocsay-villa, mely később, lecsupaszított formájában jugoszláv nagykövetségként vált ismertté, de ő tervezte a kissvábhegyi villanegyed házait is. Árkay későbbi épületei azonban már a modernizmust képviselik: a városmajori kistemplom vagy az art deco jegyeket is felmutató fasori református templom máig emblematikus részei a városképnek.
Folytatódik a pesti alsó rakpart teljes megújítása A pesti Duna-part újabb szakasza újul meg, ennek részeként elkezdődik a Fővám tér előtt futó Salkaházi Sára rakpart és a Közraktár utca áttervezése. A munkák során csillapítják a rakpart forgalmát, új gyalogosfelületeket alakítanak ki. A tervek szerint a Havas utca és a Közraktár utca között az egész Duna-parti szakaszon könnyen és biztonságosan lehet majd végigsétálni.
115 éve indult el a villamos a Várkert rakparton A villamos pályája a Lánchídnál alagútban, a föld alatt kerüli meg a budai hídfőt. Építésekor azonban a vonalvezetésről 9 évig vitatkozott a fővárosi tanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, nehezen tudták eldönteni, hogy a felső vagy az alsó rakparton vezessék-e el a villamost. Végül csak sikerült lezárni a vitát, így 115 éve, 1907-ben elindulhatott a villamosközlekedés a Lánchídtól délre.
Megjelent a Pestbuda Magazin Felidézzük a köztulajdonban maradó a hegyvidéki Haggenmacher-villa történetét, megmutatjuk, milyen lett a felújított Ady Emlékmúzeum, sétálunk a Magyar Értéktárba került, 251 éves Füvészkertben, valamint azt is megtudhatják, hogy hol járt a kilencven évvel ezelőtt indult első autóbusz a Nagykörúton. Tartsanak velünk!
A Régi Műcsarnok történetét idézi meg a 150 éves Képzőművészeti Egyetem A Régi Műcsarnok néven is ismert főépületének frissen restaurált Lotz-freskói mellett a ház múltját idéző klasszikus és kortárs műalkotásokkal, valamint dokumentumokkal várja a közönséget február 15-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei című kiállítása. A tárlat az Egyetem 150 évét ünneplő programsorozat része.
Középkor a századelőn – Aigner Sándor építészeti munkássága Pesten és Budán is áll egy-egy fontos, városképet meghatározó épülete, mégis alig ismerjük Aigner Sándor nevét. Az Üllői úti Örökimádás-templom és a Bartók Béla úti Szent Imre Kollégium is megvilágítja építészeti érdeklődését: a középkori stílusokban, neorománban és neogótikában tervezte épületeit. A budai Fő utcát is gazdagította volna egy hatalmas művével, 1912. január 30-án – tehát éppen száztíz évvel ezelőtt – bekövetkezett halála azonban megakadályozta ebben.
Egy éledező zöld terület Budapesten: a Péterhalmi-erdő és környéke Budapest kevéssé ismert zöld területeit bemutató cikksorozatunkból eddig a XVIII. kerület kimaradt, pedig itt is vannak felfedezésre érdemes parkok, erdők. A helyiek bizonyára minden szegletét ismerik ezeknek, de a távolabbi kerületek lakóinak is nyújt élményeket a „Kökintúli” kerület. Szeretnénk megmutatni, hogy minden kerület rendelkezik természeti értékekkel, a legtöbbször sajnos nagyon elrontott várostervezés és városrendezés ellenére is.
Európai szintű oktatási intézménnyé alakítják a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumot Letették a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium új épületszárnyának alapkövét. A beruházás során a bencés alapítású csepeli gimnáziumban modern központi aulát, szakoktatási szárnyakat, könyvtárat, pavilonokat is kialakítanak. A középiskola felújítása a kormány 20 milliárd forintos támogatásával várhatóan 2023 októberére fejeződik be.
A régi pesti városfalat keresték egy pesti csőtörés után A csőtörések előfordulnak. Néha csak kellemetlenek, van, hogy komoly kárt okoznak, ritkán pedig érdekes felfedezéseket is eredményeznek. Ez történt a belvárosban, ahol 1972-ben egy csőtörés nyomán úgy vélték, hogy a régi pesti városfal egyik szakasza került napvilágra.
Idézetekkel lettek gazdagabbak a híres alkotók nevét viselő budai utcanévtáblák A II. kerületben a híres alkotók nevét viselő utcanévtáblák alá kiegészítő táblák kerültek. A táblákon vagy az alkotótól származó, vagy az alkotóról szóló idézetek olvashatók. Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen az idén 175 éve született Mikszáth Kálmán nevét viselő utca táblája is értékes adalékokkal lett gazdagabb.
A római kor építészeti emlékeit szeretnék népszerűsíteni Óbudán Sétányt és kőtárat is kialakítanak a most kezdődő fejlesztés során az Aquincumi Múzeumban, valamint az egykor itt állomásozott római katonák mindennapjait is látványos kiállításon tervezik bemutatni a látogatóknak. Ezzel is népszerűsíteni szeretnék a Római Birodalom korából Aquincum településen és Óbuda más részein fennmaradt régészeti és építészeti emlékeket a III. kerületben.