Keresés az archívumban

Újabb műemlékekkel gazdagodott Budapest Egy XIII. kerületi ingatlan és egy XXI. kerületi épületegyüttest nyilvánítottak műemlékké, ezzel tovább bővült a fővárosban lévő műemlékek listája. A múlt hét pénteken megjelent Magyar Közlönyben számos vidéki ingatlan mellett a Kartács utca 20. alatti lakóház, illetve a Kvassay híd szomszédságában lévő Kvassay-zsilip kiszolgálóépületei kaptak műemléki védelmet.

Száz éve repülhetünk utasként külföldre Budapestről Ma természetesnek tartjuk, hogy veszünk egy repülőjegyet, és egyszerűen csak felszállunk a repülőgépre. Kevesen gondolkodnak el azon, hogy vajon mióta tehetjük ezt meg. Pedig most évfordulót ünnepelünk: utasszállító repülőgépre Budapesten 100 évvel ezelőtt szállhattak fel először elődeink. Azóta hatalmas fejlődésen ment át az iparág és a turizmus is: a járvány előtti évben közel 16 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc repülőtéren.

Molnár-C. Pál újabb műveivel találkozhatunk a belvárosi főplébánia-templomban Molnár-C. Pál újabb két festményét helyezték el a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templomban csütörtökön. Korábban ő készítette el a szentély felett lógó feszületet és a főoltárképet is, mivel azok a II. világháborúban megsemmisültek.

A nagy változások előtt – Budapest a kiegyezés idején Az 1867-ben létrejött osztrák–magyar kiegyezés hazánk egyik virágkorát indította el. A 155 évvel ezelőtti egyezmény értelmében duális rendszer jött létre – innen származik a közkeletű dualizmus szavunk, mellyel az 1918-ig terjedő korszakot szoktuk jellemezni. Ez a felívelő éra nagy változásokat tartogatott magában: az iparosodás hatására egyre többen költöztek a városokba, különösen Budapest népessége nőtt robbanásszerűen. De milyen is volt a főváros az 1860-as évek második felében?

A Központi Vásárcsarnok – Videón a város értékei A Központi Vásárcsarnok, közkeletű nevén a Nagyvásárcsarnok ma Budapest egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága. Turisták tömegei keresik fel rendszeresen, hogy megismerjék Pecz Samu építész különleges alkotását és a csarnok semmi mással össze nem vethető sajátos hangulatát. Ezúttal a Pestbuda videós stábja is a Vámház körúti helyszínen járt, hogy bemutassuk a Nagycsarnok varázsát, Pecz Samu kivételes épületét, s egyben Budapest múltjának egy érdekes epizódját.

Léggömbbel Budapest felett – 120 évvel ezelőtt szállt fel a Turul A Városligetben megnyílt léghajós kilátó nem az első ilyen szerkezet Budapesten: már a millenniumi kiállításon is fel lehetett emelkedni léggömbbel a város fölé. A 120 évvel ezelőtt, 1902. május 1-én felbocsátott ballonnak, a Turulnak azonban nem a közönség szórakoztatása volt a célja, hanem a kutatás. A meteorológiai megfigyelések mellett számos légi felvételt is köszönhetünk neki, amelyek megmutatják, hogyan festett Budapest a magasból a XX. század legelején.

Restaurálják a krisztinavárosi Nepomuki Szent János-szobrot Felújítják a Horváth-kertben álló Nepomuki Szent János-szobrot. Az alkotás eredetije a XIX. század első felétől őrizte az Ördög-árok partját, ám a régi, megrongálódott szobrot a hatvanas években elbontották, helyette 1999-ben készült el a ma is látható szobor, amelynek azonban mára aktuálissá vált a restaurálása.

65 éve sugározta az első hivatalos adást a Magyar Televízió A televízió lassan százéves találmány, amelynek kifejlesztésén számos magyar kutató dolgozott a kezdetekkor. Magyarországon mégis csak az 1950-es években kezdtek el azon munkálkodni, hogy a hazai háztartásokban is lehessen fogni magyar adást. A kísérleti adások már 1956-ban elindultak, majd a forradalom után, 1957. április 26-án este már filmet is vetített a tévé, de az első „hivatalos" adást, a Hősök terei felvonulást politikai okból csak 1957. május 1-én sugározta a Magyar Televízió.

Ilyen lesz a Városháza Park – Kihirdették a tervpályázat eredményét Jövőre kezdődhet a Központi Városháza Károly körút felőli oldalán lévő, eddig parkolóként használt területet megújítása. A tavaly kiírt tervpályázat eredményét ma hirdették ki, a győztes terv alapján a mintegy 8000 négyzetméteres területen megőrzik a meglévő fákat, amelyek mellé újakat is ültetnek, számos új padot helyeznek ki, és lesznek csobogók is. A Városháza Park megújítása várhatóan 2024-re fejeződik be.

A Nemzeti Színház megpróbáltatásai – Számos épületben működött alapítása óta a nemzet teátruma 2002 óta áll és működik a Nemzeti Színház a Dunához közel eső, egykor vasúti csomópontnak helyet adó területen, a Rákóczi híd pesti oldalán. A helyszín is nagy változásoknak volt tanúja az elmúlt mintegy 200 év alatt, de a színház története sokkal fordulatosabban alakult. Mielőtt mostani otthonába költözött, számos épületben működött a társulat, kettőt ezek közül elbontottak, a többit eleve átmeneti megoldásként használták, közben pedig szinte évtizedenként felmerült az állandó otthon megépítésének gondolata, több alkalommal építészeti tervpályázatot is hirdettek. Más-más okokból, de ezek egyike sem jutott el a várt végkifejletig. Érdemes a meg nem valósult tervek és elképzelések ismertetésével felidézni a „Nemzeti” sorsának alakulását.

Emlékművet avattak a második világháború XII. kerületi áldozatainak Csütörtökön a városmajori Jézus szíve templom előtti parkos területen átadták a második világháború XII. kerületi civil és katonai áldozatainak emlékművét. A két gránittömbből álló emlékmű absztrakt módon ábrázolja azt a hiányt, amelyet a kioltott emberi életek jelentettek és jelentenek az érintetteknek.

Középkori temetőre bukkanhattak a régészek a XI. kerületben Az őskori nyomok között feltehetően középkori temetkezéseket találtak a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a Budafoki út mellett Újbudán. A területen korábban is előkerültek már kőkorszaki leletek és épületek nyomai, most valószínűleg a középkorban elpusztult Kocsola falu egykori temetőjére sikerült rábukkanni.

85 éve leplezték le Hadik András lovas szobrát a budai Várban A Csikós-szobrot is készítő ifjabb Vastagh György szobrászművész alkotását 1937-ben leplezték le az Úri utca és Szentháromság utca találkozásánál lévő kis téren az ország akkori vezetőinek jelenlétében. A Habsburg Birodalom egykori hadvezérének, Hadik Andrásnak és a 3. huszárezrednek emléket állító szoborhoz az ötvenes évek óta egy furcsa szokás is kötődik a ballagó műegyetemisták körében.

Méltó a főúri környezethez: 145 éve készült el az Ádám-palota és gyönyörű falfestményei A Nemzeti Múzeum szomszédságában, egy főúri palotának is beillő épületben 145 évvel ezelőtt, 1877 áprilisában már az utolsó simításokat végezték. Persze több ház is volt Budapesten, amely ezekben a napokban készült el, s az épület helyiségei már a lakók beköltözésére vártak, az Ádám-palota díszítésén azonban nem más dolgozott, mint a számos freskójáról ismert és híres Lotz Károly. A részleteit tekintve is gyönyörű, Múzeumkertre néző épület azóta is büszkén hirdeti az egykori alkotók tehetségét.

Új városközpont épül Zuglóban – Hamarosan elkezdődhet a Bosnyák tér és környezetének megújulása Hamarosan elkezdődhet a XIV. kerület főterének szánt Bosnyák tér megújulása. A tervek szerint nemcsak egy új városháza, szakrendelő és vásárcsarnok, hanem egy teljesen új negyed jön létre, és rehabilitálnák a Rákos-patak érintett szakaszát is. A korábban kiemeltté nyilvánított beruházás most kapott építési engedélyt.

Pestről Budára – Háborús sebesültek gyógyítására jött létre az Irgalmasrend kórháza A Betegápoló Irgalmasrend, amely több mint 370 éve érkezett hazánkba, elkötelezte magát a harcokban megsebesült katonák gyógyítása mellett, ezt a szolgálatot a rend tagjai a legmagasabb szinten teljesítették már a török háborúk idején is. Első hadikórházuk a volt Invalidus-házban, a mai Központi Városháza épületében nyílt meg az 1700-as években, majd Budán, a Frankel Leó úton alapítottak egy ispotályt. Ez az intézmény ma is működik Budai Irgalmasrendi Kórház néven.

Méhek a tetőn – Megújul a Postatakarékpénztár belső csarnoka A Szabadság tér szomszédságában a századfordulón felépült Postatakarékpénztárban már hónapok óta felújítási munkák folynak. Lechner Ödön fő művén kívül a mester három másik alkotása is helyreállítás alatt van: az Iparművészeti Múzeum, a Városliget melletti Sipeki Balás-villa és az Andrássy úti Drechsler-palota. Míg utóbbiak kívülről is látható, nagyobb volumenű változáson mennek keresztül, a Postatakarékpénztárnak a belső pénztárcsarnoka kapja vissza eredeti kupoláját. Egykoron ezt is a homlokzathoz hasonló fantáziadús ornamentika jellemezte, azonban a használat igényei szerint az idők során átalakították, de a történelem viharai sem kímélték.

A forradalom és a szerelem kertje – Múzeumkerti kalauz másként A Belváros egyik leghangulatosabb szabadtéri helyszíne a Múzeumkert, amely pár éve ismét teljes pompájában tündököl: szobrait, emléktábláit fürkészve, vagy a múzeum lépcsőjén, a padok egyikén megpihenve eszünkbe juthat, milyen gazdag múltja van ennek a különleges történelmi helyszínnek. E rendkívüli gazdagságot mutatja be egy hiánypótló kiadvány, a Múzeumkerti kalauz, mely címéhez méltóan végigkalauzol bennünket a kerten, felidézve a múltbéli eseményeket, számos meglepetést tartogatva az olvasónak.

Felavatták a Törőcsik Mari parkot Újbudán Csütörtökön felavatták a Törőcsik Mari parkot a XI. kerületben. A Feneketlen-tónál lévő, eddig névtelen parkos terület viseli mostantól a színészlegenda nevét.

Hatvan évvel ezelőtt is válaszút előtt állt Budapest – A főváros közlekedése az 1960-as években Budapest közlekedése 60 évvel ezelőtt is válaszút előtt állt. A szakemberek olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mennyire kell fejleszteni az addigra elavult tömegközlekedési hálózatot, hogyan kell a várost felkészíteni a várható autóforgalomra. E döntések meghozatalát tanulmányok is segítették. Egy 60 éve megjelent munka alapján mutatjuk be Budapest akkori közlekedési dilemmáit.

Hamarosan visszakapja díszes kupoláit a Károly körúti műemlék épület Hamarosan visszaépítik a Károly körút 3/A szám alatti szecessziós bérház impozáns tetőzetét. A századforduló után készült ház teteje a második világháborúban megsérült, és később leegyszerűsítve állították helyre. A napjainkban a Belvárosi Színháznak is otthont adó épület tetőrekonstrukcióját egy múlt héten megjelent kormányrendelet tette kiemelt beruházássá.

Újabb négy zöld buszvárót alakítottak ki a Belvárosban Tovább bővült a növényekkel beültetett, illetve befuttatott buszvárók száma a Belvárosban. A Hild téren, a Szervita téren, a Podmaniczky téren és a Jászai Mari téren átadták a zöld várakozóhelyeket, így immár nyolc zöld buszváró van a Belvárosban.

Egy világhírű magyar márka – Száznegyven éves a Törley Pezsgőgyár A Törley pezsgő a mai napig az egyik leghíresebb magyar termék, az ünneplések szinte kötelező eleme hazánkban, és számos külföldi országban is jelen van a márka. Mint annyi minden, e gyár gyökerei is a XIX. század második felére, a dualizmus időszakára nyúlnak vissza: Törley József 1882-ben, tehát éppen száznegyven évvel ezelőtt alapította meg a budafoki üzemét. Nemcsak az ott készített ital képvisel azonban igen magas színvonalat, hanem a család budapesti épületei is.

Tébolydából oktatási intézmény – Hamarosan kezdődik a lipótmezei volt elmegyógyintézet átalakítása Egykor az ország egyik legjobb pszichiátriai intézetének tartották a lipótmezei elmegyógyintézetet. A hivatalosan Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek hívott intézményt 2007-ben zárták be. Két éve született a döntés, hogy a hatalmas épületegyüttesben oktatási-nevelési intézményt fognak kialakítani. Az ezzel járó átalakítási és felújítási munkálatok hamarosan megkezdődnek, mert a fejlesztést a kormány kedden kiemelt beruházássá nyilvánította.

Lipótvárosban működött az egyik első magyar gépgyár Pest egyik első gépgyára gyakorlatilag a József Hengermalom melléküzemágaként működött, majd gazdasági okok miatt lett önálló gyár, amely így a magyar ipar egyik első gépgyárává tudott válni 175 évvel ezelőtt. Sajnos nem volt hosszú életű, de a hatása jelentős volt.

Pestről Konstantinápolyig – Kiállítás a dunai hajózásról Egy olyan kiállítást lehet megtekinteni a Gül Baba türbében, amely a XIX. század egyik legnagyobb vállalkozásának, a Duna keleti megnyitásának állít emléket. A tárgyak között láthatjuk annak a csónaknak, a Juliettának a modelljét, amelynek eredetijét Széchenyi István és útitársai használták, amikor egy lakóhajón, az erre a célra épített Desdemonán 1830-ban végigjárták a Dunát, felmérve a hajózás előtti nehézségeket.

Műterem a Belvárosban – A Strelisky fotográfusdinasztia Budapesten Strelisky Lipót az elsők között volt, aki az 1840-es években dagerrotípiával foglalkozott Budapesten. Dorottya utcai műtermében a kor politikusait, arisztokratáit, művészeit fotózta. Fia, a száz éve elhunyt Strelisky Sándor pedig az első fotós volt hazánkban, aki egy speciális technikával többszereplős fotográfiákat készített. A Strelisky-fotók ma felbecsülhetetlen értéket képviselnek, és segítik Budapest múltjának megismerését.

Futókörrel gazdagodott a Belváros Futókört alakítottak ki a belvárosi Olimpia park körül. Az új futókör napelemes, LED-kijelzős sebességmutató táblával, nyújtókorlátokkal, értékmegőrzővel és ivókúttal várja a futni vágyókat.

Kié a Duna-part? – A pesti és budai rakpartok funkciója az elmúlt kétszáz évben Mire valók a rakpartok, miért alakultak ki, hogyan használták őket a múltban? Kié a Duna-part, kit illet meg a használat joga? Mindezek a kérdések azért időszerűek, mert napvilágot látott az az elképzelés, hogy a pesti rakpartot a Lánchíd és az Erzsébet híd között végleg lezárják az autósok előtt.

Egy jó fekvésű műemlék hasznosítása – A régi budai városháza története Buda egyik legrégibb épülete a Szentháromság tér sarkán álló egykori városháza. Fennállásának nagy részében, közel két évszázadon keresztül eredeti funkciójának megfelelően használta a város vezetése, az utóbbi 150 évben azonban többször váltották egymást a tulajdonosai, és egymástól teljesen eltérő tevékenységeket folytattak a falai között.

Józsefvárostól a budai Várig – A XIX. század második felében számos templom újult meg Pest-Budán Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe és egyben a megújulás és újjászületés időszaka is. A XIX. század második felében jórészt minden katolikus templom egy ilyen megújuláson és átalakuláson ment keresztül. Külső homlokzatok és belső terek, tornyok és tetőzetek újultak meg, és nyertek a korábbi arculatukhoz képest szebb és látványosabb szakrális külsőt, ami az önálló esztétikai értékeken túl az egyházi építészet terén is Pest-Buda, később Budapest fővárosi rangját emelte. Ezekből mutatunk meg néhányat.

Menedék a város szélén – 30 éve szűnt meg a Csúcs-hegyi turistaház Az egykor rendkívül jól felszerelt, manzárdtetős turistaház 1926 óta fogadta a kirándulókat és a máriaremetei zarándokokat, a harmincas években több ezer turista fordult meg benne évente. Bár a II. világháborús hanyatlás után felújították, és visszatértek a vendégek, a rendszerváltást már nem sikerült túlélnie: magánkézbe került, és 1992-ben lebontották. Helyét ma már csak egy emlékkő és a Menedékház utca elnevezése őrzi.

Kivágják Óbudán a Pók utcai nyárfasort, őshonos fákat ültetnek a helyére Kivágnak az óbudai Pók utca mentén 96 beteg, életveszélyes nyárfát, amelyek helyére nagy termetű és nagy lombkoronájú őshonos fákat ültetnek. A munkálatok most áprilisban, illetve ősszel zajlanak majd.

Helyreállították a Golgota téri kálváriát Még a századforduló előtt épült a józsefvárosi Golgota téren lévő kálvária, amit 1971-ben elbontottak, a kápolnát pedig felrobbantották. Az elmúlt években sikerült helyreállítani a kálvária stációit, amelyeket ma, nagypénteken adtak át.

Kívül gótikus, belül magyaros – A Pénzügyminisztérium palotájának meglepő díszei A várbéli Szentháromság téren már évek óta nagy munka zajlik: helyreállítják a Pénzügyminisztérium egykori palotáját, mellyel egy gazdagon díszített, neogótikus épület születik újjá. Most arra világítunk rá, hogy a századfordulón mennyire áthatotta az építészeket – így a tervező Fellner Sándort is – a nemzeti érzés kifejezésének igénye. A Pénzügyminisztérium belső tereiben ugyanis rengeteg magyaros szecessziós részlet árulkodik erről.

Visszanyerte eredeti pompáját az egykori Belvárosi Kávéház a déli Klotild-palotában Az egykori Belvárosi Kávéház több évtizedes elfeledettség után Matild Café & Cabaret néven nyílik meg május 19-én a déli Klotild-palota épületében. A kétszintes, 300 férőhelyes kávéházat korabeli rajzok és fényképek alapján restaurálták.

Budapest légi kapuja – Így bővült ki 25 évvel ezelőtt a Ferihegyi repülőtér Budapest légi kapuja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A köznyelvben a régebbi neve után Ferihegyi reptérnek is nevezett légikikötő története igen kalandos, hiszen még a háború előtt kezdték tervezni, de csak utána adták át. A reptér életében több jelentős változás is történt azóta, ilyen volt a 2B terminál építése, ami éppen 25 évvel ezelőtt kezdődött.

A református egyetem költözik be az egykori BÁV-székházba A Károli Gáspár Református Egyetem költözik be az egykori ferencvárosi BÁV-székházba. Az elképzelés szerint az egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Pszichológiai Intézet és a Rektori Hivatal új otthonául szolgálna a IX. kerületi műemléki épület. A cél az egyetem fejlesztése és a korszerű oktatási környezet megteremtése.

A levegőből csodálhatjuk majd a várost – Ballon-kilátó nyílik a Városligetben Május elejétől egy több mint 100 méter magasra felemelkedő hőlégballonból is megcsodálhatjuk majd a fővárost, a városligeti Mimóza-dombon ugyanis üzembe helyezik a Ballon-kilátót, amely ritkaság lesz nemcsak hazánkban, de Közép-Európában is. A ballon régi hagyományt elevenít fel, hiszen az 1896-os millenniumi ünnepségek idején már működött egy hasonló eszköz a Ligetben.

120 éve nyílt meg a Batthyány téri vásárcsarnok Buda első vásárcsarnoka 1902-ben nyílt meg az akkori Bomba, a mai Batthyány téren. Az épület egy nagy vásárcsarnok-építési program részeként valósult meg egykor, és bár ma már inkább üzletközpont, hosszú története során felmerült az is, hogy teniszcsarnokká alakítják.

Hamarosan kezdődik a Margit körút zöldítése, a házakat is megtisztíthatják Jelentősen kizöldülhet a Margit körút: közel 5000 évelő és hagymás növény mellett legalább egytucatnyi új fát is elültetnek az út páros oldalán. Emellett tervezik, hogy pályázatot írnak ki a Margit körúton álló kőburkolatú házak homlokzatának megtisztítására.

Magyaros lelkület – A reneszánsz ihlette Pesterzsébet különleges iskolaépületét A pesterzsébeti Lázár Vilmos Általános Iskola jellegzetes épülete könnyen magára vonzza a figyelmet. Bár fekvése miatt meglehetősen kiesik a főváros vérkeringéséből, tervezője okán mégis szorosan kapcsolódik Budapest építészeti magas kultúrájába: a budavári Bécsi kapu, a Jókai-síremlék tervezője, Lechner Jenő alkotása ez is, aki a terveket 1916. április 11-én, tehát éppen 106 évvel ezelőtt véglegesítette.

Hamarosan elkezdődhet az Artistaképző Intézet építése a Nyugati pályaudvar mellett Megkapta az építési engedélyt az Artistaképző Intézet új központja. Az épület a Nyugati pályaudvar szomszédságában lévő rozsdaövezet egy részére tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ részeként valósul meg egy egykori dízelmozdony-javító csarnok átépítésével és kibővítésével.

Állami mélygarázsokat árvereznek a Mammut I.-ben A Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ I. épületének parkolójaként használatosak azok az ingatlanok, amelyeket árverésen hirdetett meg a magyar állam.

Színházterem is volt az egykori Karátsonyi-palotában – 150 éve a királyi pár is járt Buda egyik legszebb főúri rezidenciáján A pesti főúri épületekben rendezett bálok és estélyek a fővárosi társasági élet megszokott eseményei közé tartoztak a XIX. század második felében. Színházi előadásra ritkábban került sor, s még ennél is ritkább megoldásnak számított, hogy az épületen belül szabályos színházat is kialakítsanak. A budai Karátsonyi-palota e ritka kivételek közé tartozott, ahol 150 évvel ezelőtt két vígjátékot is előadtak, amelyet Ferenc József és Erzsébet királyné is megtekintett.

Kezdődhet az építkezés a Gellért-hegyen – Megkapta az építési engedélyt a Mátyás Palota Egykor munkásőrbázis volt a Gellért-hegyen, a Somlói út 49–53. szám alatt, ahol hamarosan a Mathias Corvinus Collegium oktatási intézményei és otthona épül fel. A tehetséggondozó központ új épületegyüttesének tervei a napokban kapták meg az építési engedélyt, így kezdődhet a Mátyás Palotának nevezett székház kivitelezése.

A felszabadulás emlékművének készült, Budapest egyik jelképe lett a 75 éves Szabadság-szobor A 75 éve felavatott Szabadság-szobrot, eredeti nevén Felszabadulási emlékművet a főváros vezetése a Horváth-kertben helyezte volna el, ám a készítést felügyelő bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy Budapest egyik legmagasabb pontjára kerüljön. Így végül a Gellért-hegy ormára állították fel Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását. A rendszerváltás után megszabadították a megszállásra emlékeztető jelképektől, azóta a szabadságot és a függetlenséget szimbolizálja.

Elérte a legmagasabb pontját a Vöröskereszt-székház a budai Várban Bokrétaünnepet tartottak a budai Várban, az újjászülető volt Vöröskereszt-székházban, mivel az épület elérte a legmagasabb pontját. A második világháború pusztításai után lebontották a Hauszmann Alajos által tervezett Dísz téri palotát, ám a Nemzeti Hauszmann Program keretében most újra felépítik, a tartószerkezet mostanra készült el.