Keresés az archívumban

Íme, az első látványtervek a Budavári Palota helyreállításáról Befejeződött a Budavári Palota részletes műszaki, építészeti, művészettörténeti, valamint funkcionális felmérése, aminek köszönhetően mára pontosan ismerik a szakemberek a II. világháború utáni átalakításokat. Ezzel együtt elkezdődött az épületegyüttes teljes helyreállításának tervezése is. Az első látványtervek immáron elkészültek Gutowski Robert vezetésével.

Elegáns termeket rejtett a pompás neogótikus külső – A Pénzügyminisztérium belső terei A Pénzügyminisztérium egykori Szentháromság téri palotájának építése 120 évvel ezelőtt kezdődött. A Fellner Sándor által tervezett épületegyüttes külső homlokzata, reprezentatív helyiségeinek belmagassága, díszítései a pénzügyi igazgatás korabeli tekintélyét is érzékeltették. A palotát azonban évtizedek óta nem olyannak ismerjük, mint amilyennek 1901 és 1904 között felépült, mert a II. világháború után megcsonkítva állították helyre, a belső tereket is megfosztva díszeiktől. Ezeket az elegáns termeket is helyreállítják a folyamatban lévő rekonstrukció során, ezért most bemutatjuk, milyenek is voltak a minisztériumi palota belső terei eredeti állapotukban.

Egy felújítási program utolsó állomása: átadták a Széll Kálmán téri átjárót A Széll Kálmán tér óriási változásokon ment keresztül az elmúlt években, és noha már megszokhattuk a modern környezetet, a felújítási program valójában csak csütörtökön ért véget: átadták a teret a Krisztina körúttal összekötő átjárót. A passzázs ugyan rövidke, de kivitelezése annál bonyolultabb volt. Mégis megérte, mivel ez egy újabb, igen nagy lépés az akadálymentes Budapest felé.

Visszaemelték eredeti helyére a felújított Turul-szobrot a budai Várban Visszaállították eredeti helyére Donáth Gyula szobrászművész Turul-szobrát a Habsburg-kapu mellé a budai Várban. A megszépült alkotást egy 60 tonnás óriásdaru segítségével helyezték a talapzatára. A szakemberek patinamegőrző tisztítást és restaurálást végeztek a műalkotáson, bronzhegesztéssel javították ki a felület sérüléseit. A szobor belső vázát is megerősítették.

A legszebb pesti bölcsődét Ybl Miklós tervezte A józsefvárosi Nagy templom utca és Nap utca sarkán egy gyönyörű, neoreneszánsz stílusban készült ház áll. Már a tervezője, Ybl Miklós miatt is fontos, de a megrendelő, az Első Pesti Bölcsőde Egylet is különlegessé teszi a ma is nevelési feladatot ellátó épületet.

Elkezdődött az egykori Kútvölgyi úti kórház épületének felújítása Megújul az Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi tömbjének toronyépülete, a teljes rekonstrukció 11 ezer négyzetmétert érint. Erre főként azért van szükség, hogy amikor a Szent János Kórház területén megkezdődik az új, 80 ezer négyzetméteres korszerű kórháztömb építése, akkor a fekvőbeteg-részlegeket ide át lehessen helyezni, biztosítva a budaiak zavartalan ellátását.

Az utolsó munkálatokat végzik az új Néprajzi Múzeum épületén a Városligetben Az impozáns üveghomlokzat elkészült, és rövidesen lezárulnak a több mint 7000 négyzetméteres zöldfelületű tetőkert munkálatai is. A városligeti új Néprajzi Múzeum, amely 2022 tavaszán nyílik meg a nagyközönség előtt, Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye lesz.

A magyar színházak Trianonja – Emlékművet állítanak a szétszakított magyar színházi életnek A több mint száz éve szétszakított magyar színházi életnek állít emléket A magyar színházak Trianonja című szoborral a Nemzeti Színház. Böjte Horváth István alkotását a színház épülete előtt, a Hajóorrban avatják fel szombaton.

Felújítják a pesti Városháza háromszáz éves homlokzatát Megújul a Városház utca 9-11. szám alatt található műemléki épület homlokzata, restaurálják a kapualjakat, a nyílászárókat, szigetelési, vízelvezetési, elektromossági és tereprendezési munkákat is végeznek. A Városháza homlokzatának felújítására 2018-ban írt ki pályázatot Budapest Főváros Önkormányzata, a tervek 2019-ben készültek el.

Egy francia híd Budapesten – Százötven éve nyújtotta be a Margit híd terveit a párizsi mérnök A Margit hídra nemzetközi tervpályázaton keresték a tervezőt és a kivitelezőt. A híd helyéről nagyon sok vita folyt, hiszen az akkor még egyesítés előtt álló Budapest második hídját sokan másutt, a város déli részén képzelték el. A pályázatot egy francia mérnök nyerte el, aki fel is építette a hidat, ami sokban hasonlított ahhoz, ahogy ma a Margit hidat ismerjük.

Mégis elbontják a Nyugati téri felüljárót A Nyugati pályaudvar mellett húzódó negyvenéves felüljáró sorsa régóta vitakérdés, sokan egy meghaladott szemlélet emlékét látják benne, és az elbontása mellett foglalnak állást. Most, hogy a napokban Fürjes Balázs, a Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kihirdette az átalakítandó Nyugati pályaudvar és környéke tervpályázatának résztvevőit, bejelentésében azt is tisztázta, hogy a felüljárót mint „tájsebet” az átalakítások során elbontják.

Építési engedélyt kaptak az új Közlekedési Múzeum első épületei Az új Közlekedési Múzeum leendő kőbányai otthonának területén felújítanak 4 kisebb épületet, ezek tervezett rekonstrukciója most kapta meg az építési engedélyt. Jövőre, a kármentesítést és bontási munkálatokat követően megkezdődik a felújításuk. A központi múzeumi épületet még tervezik, az valószínűleg 2022-ben kap építési engedélyt.

A műemlékvédelem egykori Budavári Palotája – Új tulajdonosa lett a Táncsics utcai épületnek A budavári Táncsics Mihály utcában számos műemlék sorakozik, közöttük az 1. szám alatti barokk palotának különleges szerep jutott a műemlékvédelem területén: 1970-es helyreállítása óta itt működött az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve annak utódszervezetei egészen a legutóbbi időkig. Az épületet most eladta a magyar állam, így a jövőben új funkciót fog kapni. Ez azonban nem idegen tőle: hosszú története alatt sokféle tulajdonosa volt, akik eltérő módon használták a XVIII. században épült palotát.

Megváltozik a Blaha Lujza tér, 80 fát ültetnek el Összhatásában zöldebb lesz a megújuló Blaha Lujza tér, ahol a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elkezdte a fák ültetését. A meglévőkkel és az újakkal együtt 89 fa lesz a téren. A fák között van juhar, tölgy, berkenye és egy nagylevelű hárs is.

Édes élet a boldog békeidőkben – A Stühmer-gyár az alapítástól az államosításig Tibi csoki, Ropp ostya és Zizi drazsé. Generációk ismerték és kedvelték a Stühmer Csokoládégyár népszerű termékeit. Hogyan teremtette meg a kiegyezés időszakában Stühmer Frigyes Magyarország első és egyben legnagyobb csokoládégyárát a Józsefvárosban, és miért kellett átköltöznie az üzemnek a szomszédos Ferencvárosba? A gyárat a II. világháború után államosították, és a Kanadába került leszármazottak az 1990-es években sikertelenül próbálták visszaszerezni, mégsem merült feledésbe a több mint 150 éve alapított márkanév.

A Lovarda és a Főőrség között – A Csikós-udvar és a Stöckl-lépcső szerepe a Várban A Budavári Palota nyugati oldala az elmúlt években teherautók zajától volt hangos, hiszen a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépítették az egykori Királyi Lovardát és a Főőrség épületét. E gyönyörű épületek már korábban elkészültek, az utóbbi időben még a környezetüket képező Csikós-udvaron dolgoztak, amit végre szeptember közepén a közönség számára is megnyitottak. Egy rövid utazásra hívjuk az Olvasót, melyben keresztülvezetjük az udvaron, utunk végpontja pedig a szintén újjáépített, elbűvölő Stöckl-lépcső lesz.

Hosszú idő után elkelt az Andrássy úti egykori MÁV-székház A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közleménye szerint az állam eladta az Andrássy út és Izabella utca sarkán lévő volt MÁV-székházat. A műemléki védelem alatt álló ingatlanegyüttest, amelyet korábban öt alkalommal sikertelenül bocsátottak árverésre, az új tulajdonosnak szigorú műemlékvédelmi előírások mellett kell helyreállítania.

A költő és Budapest – Ma 100 éve született Pilinszky János Pilinszkynek a város élményét Budapest adta: fiatalon a város színeit, hangulatát magába szívta, és bár a világ számos nagyvárosát megismerte (járt például Rómában, Párizsban, Londonban, Bécsben vagy New Yorkban) a valódi nagyváros végig Budapest maradt a számára. A ma 100 éve született költő kisgyermekkorát a belvárosban töltötte, a Károlyi-kert közvetlen közelében, sokáig lakott családjával a Molnár utcában, első saját lakásához az Izabella utcában negyvenévesen jutott. A kávéházak, szerkesztőségek, eszpresszók és mozik ugyancsak fontos színterei voltak az életének és költészetének.

Látta már az új Krúdy-szobrot a Belvárosban? – A köztéri alkotást az egykori Belvárosi Kávéház közelében állították fel Krúdy egyik kedvelt helye volt az egykor a déli Klotild-palotában működött Belvárosi Kávéház, itt írta meg a Szindbád-novellák jelentős részét. Ennek az eseménynek állít emléket a most felállított zsánerszobor a Ferenciek tere közelében.

Fákat ültetnek a pesti alsó rakparton Megújul a pesti alsó rakpart, ahol gyalogos sétányt és fasort alakítanak ki. A Parlament és a Margit híd közötti szakaszon november 22-én elkezdődött a 34 darab, három méter törzsmagasságú kocsányos tölgy elültetése.

Felújítják a gyönyörű MÁV-bérház homlokzatát a Kodály köröndön Elkezdődhet a közel 140 éves Kodály köröndi MÁV-bérház rendbetétele. Helyreállítják az állami tulajdonú ingatlan homlokzatát, kicserélik és javítják a nyílászárókat, egyúttal elhárítják a balesetveszélyt.

Környezetvédelmi engedélyt kapott a Gellért-hegyi sikló építése Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Gellért-hegyre tervezett sikló építése. Az engedély kiemeli, hogy a munkálatoknak számos természetvédelmi előírásnak és világörökség-védelmi elvárásnak kell megfelelnie.

Világhírű építészek tervezik újra a Nyugati pályaudvart és környékét – 12 iroda adhatja be munkáját jövő tavaszig Új városrész születik a Nyugati pályaudvar környékén, és ez hatalmas érdeklődést váltott ki az egész világban, hiszen négy földrészről jelentkeztek építészek Budapest egyik legfontosabb helyszínének újratervezésére. A ma közzétett döntés szerint japán, brit, francia, holland, magyar, spanyol, svéd, olasz és osztrák irodák kaptak lehetőséget az új mélyállomás és az Eiffel-csarnok új funkciójának megtervezésére, a Nyugati tértől a Városligetig terjedő hatalmas terület újragondolására.

95 éve nyílt meg a Puskin mozi elődje, a Fórum filmszínház A Puskin mozinak otthont adó, 1895-ben Czigler Győző tervei szerint emelt épületben 1926 óta filmszínház működik, előtte a Magyar Világ kávéház volt az épület földszintjén. Az egykori Fórum filmszínházban vetítettek először hangosfilmet Magyarországon 1929-ben, igaz, ezt majdnem meghiúsította egy szabadalmi per.

Kezdődik a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusának felújítása Az új oktatási és innovációs központot, amelyet a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusából alakítanak ki, világszínvonalú egyetemek épületei inspirálták. Ez lesz az első olyan hazai egyetemi tér, melynek kivitelezése során a fenntarthatósági szempontokat teljes mértékben figyelembe veszik. Arról az épületről van szó, amelyben 1999 végéig az Államigazgatási Főiskola működött.

Hamarosan elkészül a Makovecz-templom, amelynek alapkőletételén még az építész is jelen volt Makovecz Imre, az organikus építészet mestere számos épület mellett sok templomot is tervezett. A rákoskerti Mennybemenetel-templom terveit 2008 és 2009 között készítette el, amelyhez a szükséges anyagi források abban az időben nem álltak rendelkezésre. Két évvel ezelőtt azonban elkezdődött a templom építése, amely mára a befejezéséhez közeledik. A napokban már az új harangot is elhelyezték a tornyában.

A modern építészet mestere volt a ma ötven éve elhunyt Árkay Bertalan Árkay Bertalan vitathatatlanul a modern magyar építészet egyik kiválósága volt. Az egyik legemblematikusabb munkáját, a Városmajori Jézus szíve templomot apjával, Árkay Aladárral jegyezte, de a két világháború közötti modern villaépítészetben is maradandót alkotott.

Kiállítással tiszteleg Makovecz Imre előtt a Magyar Nemzeti Múzeum Fotókiállítással emlékezik a magyar organikus építészet emblematikus alakja, Makovecz Imre halálának 10. évfordulójára a Magyar Nemzeti Múzeum.

Mit üzennek a budapesti Duna-hidak nevei? A budapesti Duna-hidak elnevezése nemcsak Budapest, de az ország történelmének egy-egy fejezetéről is árulkodik. Van olyan hidunk, például a Margit híd, amelyet az építése óta ugyanúgy nevezünk, mások több keresztelőn is túlestek már. Első budapesti Duna-hidunkat viszont, a sokáig névtelen Lánchidat hiába nevezték el 1915-ben Széchenyiről, máig eredeti, nem hivatalos nevén hívja mindenki.

Végéhez közeledik az Andrássy úti Haggenmacher-palota felújítása Schmahl Hernik építész korai remekműve, az Andrássy út 52. szám alatti bérpalota hamarosan visszanyeri egykori szépségét. Jelenleg a műemléki homlokzatot, a körfolyosókat és a loggiákat restaurálják.

Az utolsó simításokat végzik a Magyar Zene Házán Jövő év elején adják át a Magyar Zene Házát, amelyen már az utolsó simításokat végzik, a két koncertterem is elkészült. Az épületben megtalálható majd a varázslatok tere, a valóság tere és a világosság tere is, a ház mellett pedig zenei játszóteret is kialakítanak. A Liget Budapest program keretében felépülő Magyar Zene Háza múzeumi, előadóművészeti, oktatási és ismeretterjesztési feladatokat is ellát majd. Az intézmény ezer négyzetméteres, interaktív állandó kiállítása is megnyílik 2022 év elején.

A Páskom-liget és környéke: egy jobb sorsra érdemes zöld terület Budapest határán A XV. kerületnek ez a része évszázadok óta a környező vízfolyások időszakos elborítottságában szunnyadó félártéri erdők területe volt a Duna hordalékkúpján. Aztán jött a mezőgazdasági hasznosítás, és felborította az egyensúlyt: lecsapolások, szántások, erdőkivágások következtek, majd jött a XX. századi lakótelep-építés. Viszont nem a mai Budapesten járnánk, ha a helyi közösségek nem próbálnák megmenteni a környezetüket az urbanizációtól.

Íme, ilyen lesz a felújított Normafa Síház – mutatjuk a terveket Elkészültek az erősen leromlott állapotú Normafa Síház rekonstrukciós tervei. A díjnyertes pályázat építészei a harmincas években emelt épület eredeti karakterének visszaállítására törekedtek. A Síházhoz kapcsolódik majd egy új erdei pavilon is. A munkálatok várhatóan jövő tavasszal kezdődnek.

Kilencvenöt éve van műjég a városligeti korcsolyapályán Ma 95 éve, 1926. november 20-án a Városligetben átadták a gépi hűtéssel működtetett korcsolyapályát. A műjégnek köszönhetően meghosszabbodott a szezon, lehetővé téve a korcsolyázást akkor is, amikor a hőmérséklet nem csökken nulla fok alá. A városligeti volt az ország első, Európa második mesterséges jégfelülete.

85 éve szentelték fel a ferencvárosi Szent Vince-plébániatemplomot A historizáló építőművészet szép példája a ferencvárosi Mester utca és Haller utca találkozásánál álló Szent Vince-plébániatemplom, amelyet 85 évvel ezelőtt, 1936-ban szenteltek fel. Alkotója az a Fábián Gáspár volt, aki korának egyik legkiemelkedőbb építészeként mintegy ötven egyházi épületet tervezett. Az észak-itáliai román stílusú templomok mintájára készült, faragott homokkővel burkolt épület akár 2000 ember befogadására is alkalmas. Az 55 méteres torony tetejéből igazi körpanoráma nyújt élvezetet a lépcsősort megmászóknak.

Restaurálják a Lánchíd kőoroszlánjait A Lánchíd kőoroszlánjai a tervek szerint jövő év végére kerülnek vissza a helyükre, jelenleg restaurálják őket.

Építészeti nívódíjat kapott a Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka A Szent Margit Gimnázium mögött kialakított modern tornacsarnok érdemelte ki a 2021-es Budapest Építészeti Nívódíjat, amelyet tegnap este virtuálisan adtak át. Dicséretben részesült többek között az Eiffel Műhelyház és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rehabilitációja.

Negyvenéves a Nyugati felüljáró – Évek óta vita van a sorsáról Budapesten 40 évvel ezelőtt új felüljáró épült, az akkor Marx térnek nevezett Nyugati tér felett vezetett át az új átkelő, amelytől a főváros közlekedésének fejlődését várták. Ma már nagyon sokan inkább elbontanák, sőt 2019-ben be is jelentették, hogy Budapest elbúcsúzik a városképet csúfító szerkezettől, ám az elmúlt két évben nem sokat hallhattunk tervezett sorsáról.

A Jókai tér a magyar irodalom tereként születik újjá Az Andrássy út oldalában megbúvó VI. kerületi Jókai téren a felújítást követően a jelenleginél lényegesen nagyobb lesz a zöldfelület és csökken a parkolóhelyek száma. Az októberben kezdődött munkálatok várhatóan 2022 második felében fejeződnek be.

A társasági élet központja volt a századfordulón, ma egyetemistáké a Balaton Kávéház A századforduló egyik exkluzív kávéháza volt a Rákóczi út és a Szentkirályi utca sarkán 1894-ben megnyílt Balaton Kávéház. A tulajdonos nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint felvenni a versenyt az ugyanekkor megnyílt New York Kávéházzal. Ismert politikusok, híres színészek, neves írók törzshelye lett a kávéház, amelynek pazar belső tereit sajnos ma már csak fényképről ismerhetjük. Nemrég egyetemisták vették birtokba a Szentkirályi utcai szárnyat, de az újonnan kialakított vizsgaközpontban már semmi nem emlékeztet a fényűző múltra.

Emlékévvel ünneplik meg Budapest egyesítésének 150. évfordulóját A főváros olyan emlékévet készül tartani 2023-ban, amely a lehető legváltozatosabb módon mutatja be Budapest történelmét. Az emlékévre három új kulturális teret is létrehoznak – hangzott el egy tegnapi sajtótájékoztatón.

Egy elrejtett kis utca a Várban – 85 éves a Babits Mihály sétány A Babits Mihály sétány Budapest egyik legromantikusabb utcácskája. A budai várfal mentén halad, és noha a közelben óriási a turistaforgalom, erre a viszonylag eldugott területre meglehetősen kevesen tévednek. Pedig az 1930-as években éppen azért hozták létre, mert onnan varázslatos panoráma nyílt az egész városra, és azt remélték, ez cukorként vonzza majd a külföldi látogatókat.

Iskola díszkerttel – Kezdődik a Jedlik Ányos Gimnázium felújítása A bencés alapítású csepeli gimnázium főépülete teljesen megújul, egy modern központi aulát, szakoktatási szárnyakat, könyvtárat, pavilonokat és díszkertet is kialakítanak a beruházás során.

Átadták a Katolikus Karitász országos központját a Bartók Béla úton A 90 éves fennállását ünneplő Katolikus Karitászt a rendszerváltás után szervezték meg újra, 1995-re alakult ki a segélyszervezet országos hálózata. Az intézmény központja 1990-től mostanáig Újbudán, egy Bartók Béla úti lakásban volt, ám a napokban a segélyszervezet saját épületbe költözött.

A város szélén épült fel 110 éve a Százados úti művésztelep, ma Józsefváros szerves része Egy kerítéssel határolt különleges és zárt világ, ahol művészek élnek és alkotnak. Így van ez immár 110 éve. Bárczy István polgármester támogatásával a főváros költségvetéséből épült fel a Százados úton az ország első művésztelepe 1911-ben tizenöt földszintes házzal és 28 műteremmel. A kezdetektől neves művészek alkottak itt, többek között Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pór Bertalan, Czigány Dezső. Az átadásakor még külterületnek számító térség ma Józsefváros szerves része.

Százötven éve választotta díszpolgárrá Andrássy Gyula grófot Pest városa Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után halálra ítélték, és jelképesen fel is akasztották, alig két évtized múlva már miniszterelnökként, majd a Monarchia külügyminisztereként az ország egyik legfontosabb embere volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozásával óriási fejlődési lehetőséget teremtett Pest-Buda számára, nem csoda, hogy még életében róla nevezték el a Sugárutat Andrássy útnak. Idős korában pedig Duna-parti palotájából szemlélhette a gyarapodó magyar fővárost, amely 150 éve díszpolgárainak sorába választotta.

A budapesti panoráma gyöngyszeme – 125 éve készült el az újjáépített Mátyás-templom A főváros és az ország egyik legismertebb temploma a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagy ahogyan leggyakrabban emlegetjük, a Mátyás-templom. Az eltérő nevek főleg abból adódnak, hogy igen hosszú történelme során sokféle funkciót betöltött, illetve sokféle külsőt is öltött. A ma látható neogótikus épület a több évtizedes, Schulek Frigyes vezette átépítés eredményeként 125 évvel ezelőtt készült el.

Teljesen megújítják a Bosnyák teret, új városközpont épül Zuglóban Zugló főtéren új városháza, piac és szakrendelő is épül, a Bosnyák tér és a Rákos-patak között pedig új városnegyedet alakítanak ki parkokkal, bevásárlóutcával, közösségi terekkel. A többfunkciós kerületi központ a tervek szerint 2024-ben készül el.