Keresés az archívumban

Felavatták a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát Szakrális, közösségi és kulturális térként nyílt meg csütörtökön a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. Az 1872-ben Otto Wagner tervei alapján épült zsinagóga évtizedekig üresen állt, rekonstrukciója tavaly év végére fejeződött be.

A Budavári Palota őrei – A magyar testőrségek hagyományai elevenednek meg a Főőrség kávéházában A Hunyadi-udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes szépségében áll a Főőrség épülete, melyben a nemrég megnyílt kávéház a magyar testőrségek hagyományait eleveníti fel, az emeletén kialakított tárlat pedig eredeti egyenruhák és fegyverek, korabeli dokumentumok másolatainak segítségével mutatja be hazánk katonai alakulatának történetét. A kávézó kínálata a budapesti kávéházi kultúra fénykorát idézi, belső tere pedig a testőri egyenruhák színeire utal, mely a magyar nemzeti uniformisok egyik csúcsteljesítménye volt. A PestBudának Bottyán István ügyvezető mesélt a megújult Főőrség múltjáról és jelenéről.

Százötven éve szentesítették a Nagykörút megépítéséről szóló törvényt Árvízelvezető csatorna, esetleg ipartelepeket kiszolgáló hajózható vízi út vagy inkább elegáns útvonal? A XIX. században számos terv született a Nagykörút helyére, a kérdést 150 éve zárta le egy törvény.

Június 16-án teljesen lezárják a Lánchidat: kezdődik a tényleges felújítás A Lánchíd-felújítás előkészítése utolsó szakaszába ért, a pesti hídfő mellett már felállították és összeszerelték a 12 tonna teherbírású, több mint 30 méter magas toronydarut, június 16-án pedig teljesen lezárják a hidat. Az autósok jövőre, a gyalogosok pedig 2023-ban kapják vissza a Budapest egyik jelképének számító, 1849-ben átadott átkelőt.

Lezárják egy hónapra a Nyugati pályaudvart A Nyugati pályaudvar tavaly megkezdődött felújításában az utas- és vágánycsarnok rekonstrukciója már 95 százalékban elkészült, most karbantartási munkák miatt június 19-én az egész épület bezárja kapuit és csak július 18-án nyit újra. A főváros egyik legforgalmasabb, évente 18 millió utast fogadó pályaudvarát legutóbb 1978-1988 között újították fel.

Felújítják a Mikszáth tér szökőkútját Józsefvárosban A 2014-ben egyszer már felújított, de két éve nem működő szökőkút javítása június közepén kezdődik meg.

Kihunyt neonok – Sok reklámtábla emlékeztet még a régi világra a Rákóczi úton Hajdan neonfeliratok százai borították színes fénybe a budapesti éjszakát, de a folyton kiégő és energiapazarló csövek helyét már évtizedekkel ezelőtt átvették a korszerűbb hirdetések. A szocializmus reklámfeliratai közül azonban sok tábla vagy annak rozsdás maradványa a mai napig eredeti helyén látható, rombolva a városképet.

Aláírták a szerződést, még a nyáron elkezdődik a Blaha Lujza tér felújítása Bár a korábbiakhoz képes egyszerűbb formában, de még nyáron megkezdődik Budapest egyik legfontosabb, évtizedek óta elhanyagolt csomópontjának felújítása. A beruházás keretében nemcsak a tér felszínét építik át, de a térhez kapcsolódó főutak és járdák érintett szakaszait is.

Hunyadi Jánost 575 éve választották meg Magyarország kormányzójának – Budapest ma is őrzi emlékét Mátyás király édesapjára, történelmünk egyik legnagyobb alakjára mindennap emlékezhetünk a déli harangszót hallgatva. A harangozást még a nándorfehérvári diadal előtt rendelte el a pápa, hogy a keresztény seregek győzelméért fohászkodó imára hívjon, de a felszólítás a győzelem hírével gyakorlatilag egyszerre érkezett meg Budára, így a magyar hagyományban a kettő összekapcsolódott. Hunyadi Jánosnak a fővárosban több emléke, szobra is található. Ezeket jártuk végig a budai Vártól az Országház épületén át a Városligetig.

Elkészült a Szilágyi Dezső téri református templom belső terének a felújítása A néhány éve elvégzett külső restaurálás után mostanra elkészült a Szilágyi Dezső téri református templom belső terének felújítása is. Az idén 125. éve felszentelt, Petz Samu által tervezett templomban többek között restaurálták a padokat, az üvegablakokat és új padlóburkolatot is letettek.

A háború után elbontották, de 35 éve újra felépítették a Budavári Siklót A Budavári Sikló az első gépi hajtású tömegközlekedési eszköz volt a fővárosban, és fontos szerepet töltött be a Vár közlekedésében. A II. világháború után 40 évig nem épült újjá, csak 35 évvel ezelőtt, 1986. június 5-én indult el ismét. Ma már tömegközlekedési jelentősége elhanyagolható, de a turisták a Siklóból szívesen csodálják Budapest egyedi panorámáját.

Átalakítják a Batthyány teret A járdák és a zöldterületek növelése, a gyalogosok igényeinek jobb kiszolgálása a célja a Batthyány tér ma kezdődött átalakításának – közölte a Budapesti Közlekedési Központ. A munkálatok miatt megváltozik a forgalmi rend és az itt közlekedő buszokra az áthelyezett megállókban lehet majd felszállni.

„A legpazarabb kandalló, ami eddig Magyarországon készült” Aligha vonná bárki kétségbe, hogy az ország leghíresebb kandallója a királyi palota Szent István-termében állt. Az igényesen megtervezett és kivitelezett, Zsolnay majolikából készült iparművészeti remekmű elkészítését Zsolnay Vilmos még megérhette, de a beszerelését már nem felügyelhette: nem sokkal korábban elhunyt. A szerencsés utókor azonban hamarosan megcsodálhatja a II. világháború után megsemmisített alkotást, hiszen az újjászülető Szent István-teremben az egykori műremeket ismét megépítették a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Cikkünkben a kandalló újratervezésének kulisszatitkaiba engedünk bepillantást.

Kültéri fotókiállítás nyílt az Összetartozás Emlékhelyénél A Kossuth téren, az Összetartozás Emlékhelyénél látható a hétvégén az a kültéri tárlat, amely a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából nyílt meg. A nemzeti újrakezdés éve jegyében meghirdetett pályázat válogatott fotóit bemutató tárlaton közeli és távoli vidékekre utazhatunk egyszerre, megismerve és átérezve, hogy hogyan látják a világot a magyarok 2021-ben, magyar szemmel.

Felállították a restaurált Forum Romanum-oszlopot a Múzeumkertben Restaurálása és részleges rekonstrukciója után újra felállították a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében azt az oszlopot, amelyet 1929-ben az olasz főváros ajándékozott Magyarországnak. Az oszlop Rómából, a Forum Romanum egykori Béke templomából származik, ezért is nevezeik Forum Romanum-oszlopnak.

Csaknem ezer utcanév emlékeztet Budapesten a határon túli területekre Budapesten utcák, terek elnevezései is őrzik azoknak a területeknek az emlékét, amelyek az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátummal más államok fennhatósága alá kerültek. A csaknem ezer ilyen közterületből kerestünk fel néhányat a trianoni évfordulón, amely 2010 óta immár a nemzeti összetartozás napja is.

Játszóteret és fitneszparkot is építettek a hűvösvölgyi Nagyrétre Budapest egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén, a hűvösvölgyi Nagyréten a magyar erdők őshonos állat- és növényvilágát idéző tematikus játszóteret és egy szabadtéri fitneszparkot is kialakított a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Magyar Természetjáró Szövetség.

A Tabánban 270 éve szentelték fel a szerb ortodox templomot – Ma egy harangláb őrzi az emlékét A Döbrentei téren ma egy harangláb emlékeztet az egykori szerb ortodox templomra, amelyet 270 éve, 1751. június 3-án szenteltek fel. A csodatévő Szent Demeternek szentelt székesegyházat 1949-ben politikai okokból rombolták le.

Pesten 205 éve gyulladt fel az első gázlámpa Már a XVIII. században sok fejtörést okozott a pesti városatyáknak, hogy miképp lehetne biztosítani az éjszakai világítást a város utcáin, ezért 1715-ben elrendelték, hogy napnyugta után tilos gyertya vagy lámpás nélkül az utcán tartózkodni. Megjelentek a lámpahordozók, akik mécseseket, olajlámpákat vittek a gyalogosok előtt. A század végén kezdték felállítani a közterületen az olajlámpásokat, amelyek még mindig csekély fényt adtak. A megoldást a gázlámpa jelentette, amelyből az elsőt Pesten egy tudós kísérletező orvos, Tehel Lajos állította fel 1816. június 5-én. A lámpa a mai Egyetem téren, a Nemzeti Múzeum gyűjteményének helyet adó egyetemi épület homlokzatán gyulladt fel.

Felújították Gazdagréten a Dzsungel játszóteret Nyárra elkészült a gazdagréti Dzsungel játszótér felújítása. Az elöregedett, elhasználódott, rossz állapotú eszközöket kicserélték, új játékokat és számos növényt is telepítettek.

Budapesti kerékpáros útvonalakat terveztetne a BKK Négy budapesti kerékpáros nyomvonal tervezésére jelentetett meg ajánlati felhívást a Budapesti Közlekedési Központ az európai uniós közbeszerzések oldalán. Az utak majd az európai kerékpáros úthálózathoz, az EuroVelo-hoz csatlakoznak.

Aki tojással és túróval kevert festékkel színezte a legdíszesebb homlokzatát – 155 éve született Spiegel Frigyes építész Budapest egyik legdíszesebb szecessziós díszítésű lakóháza, a főváros legkeskenyebb épülete – mindkét „leg” Spiegel Frigyes gazdag alkotómunkáját dicséri. A 155 éve született építész korának elismert iparművésze is volt, a szecesszió és az art deco egyik hazai képviselője, aki belsőépítészként és a homlokzati ornamentika tervezőjeként is figyelemre méltó munkákat alkotott.

Emlékművet állítottak a Margit hídnál a Hableány sétahajó áldozatainak A Margit híd pesti hídfőjénél egy több mint 7 méter hosszú és másfél-két méter magas szürke gránittömb emlékeztet a Hableány sétahajó két évvel ezelőtti tragédiájára. Az emlékműre rávésték a baleset 28 áldozatának nevét, amelyeket egy-egy spotlámpával világítanak meg.

A Kútvölgyi kórház szerkezetét megerősítik, a homlokzatot felújítják Megerősítik az Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi Tömb, közismert nevén a Kútvölgyi kórház szerkezetét és folytatják a korábban abbamaradt homlokzati felújítást. A munkálatok során kicserélik a nyílászárókat, új hőszigetelést és klímaberendezéseket is kap a XII. kerületben lévő intézmény. A tervek szerint a tömb felújítása még idén befejeződik.

Újraalkották a Szent István-terem különleges mennyezetét és parkettáját Újabb szakaszához érkezett a Budavári Palota déli összekötő szárnyában található Szent István-terem kialakítása. A Várkapitányság közleménye szerint beépítették a látványos mennyezetet és parkettát, valamint az egyedi bútorok nagy része is elkészült. A következő feladat a pazar falburkolat kialakítása lesz

Nehezen szokták meg a budapestiek a 100 éve bevezetett 24 órás időszámítást Ma már természetes, hogy egy vonat nem délután 1-kor, hanem 13 órakor indul a Nyugati pályaudvarról, de 1921. június 1-jén ez meglepő újdonságnak számított. A száz éve bevezetett 24 órás időszámítás még évek múlva is szokatlan volt a budapestieknek, pedig még az órák számlapját is újratervezték miatta.

A Rác fürdő elkelt – Az árverésen a főváros fürdőüzemeltető cége vette meg Újabb mérföldkőhöz érkezett a Rác fürdő, amely felújítása után tíz éve üresen áll. A felszámolási eljárás során a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) egyedüli licitálóként, mintegy ötmilliárd forintos kikiáltási áron vásárolta meg a fürdőt és a hozzá épített szállodát. A nyitásra azonban még várni kell, hiszen az épületet ismét fel kell újítani.

Harmincöt évvel ezelőtt korlátozták a gépjárművek behajtását a Várba A budai Várba ma sorompókon keresztül lehet behajtani, kis buszok járnak csak az ódon falak között. A behajtási korlátozásokat 35 évvel ezelőtt vezették be, mert a forgalom veszélyeztette a műemléki épületeket és a Vár utcái alatt lévő barlangokat.

Holnaptól bezár az Örs vezér terén a Gomba – Még nem tudni, mi lesz az épület sorsa Találkozzunk az Örsön, a Gombánál! Ez a mondat gyakorta elhangzik a mai napig, hiszen az Örs vezér terén álló kör alakú épület legalább annyira ismert találkozóhely, mint a Nyugati téren vagy az egykori Moszkva téren az „óra”. A Gombában egykor forgalomirányító központ is működött, június 1-től pedig már a jegypénztárakat is bezárják. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a sorsa az 1971-ben készült, akkor modernnek számító épületnek.

Felavatták a Fiumei úti sírkert megújult honvédségi parcelláját A Nemzeti Sírkert 52-es parcelláját, amelyet a honvédség hősi halottai számára alakítottak ki, a magyar hősök emléknapja alkalmából, vasárnap avatták fel. Az átadást megelőző felújítás során a Hősök parcelláját bővítették, új térkövet raktak le, padokat és köztéri lámpákat is kihelyeztek, valamint újraparkosították a területet.

Az első budapesti gyereknapot 115 éve tartották – Évtizedekig folyt az utcai adománygyűjtés az ünnepen a szegény gyerekeknek Száztizenöt éve, 1906-ban tartottak először gyereknapot Budapesten, és igencsak meglepődnénk, ha egy időgép segítségével visszatérhetnénk az akkori fővárosi utcákra. Az esemény tulajdonképpen segélyakció volt az árva és rossz sorsú gyermekek javára, de mindezt olyan népünnepély kísérte, amely a korabeli beszámolók és képek tanúsága szerint megmozgatta a társadalom minden rétegét. Az adománygyűjtő perselyek mellett a legelőkelőbb asszonyok ültek, az utcákon zenészek, mutatványosok vonultak, és emberek sokasága mulatott és adakozott bőkezűen.

Már életében teret neveztek el Pesten a nemzet ügyvédjéről – 175 éve született Apponyi Albert Budapest egyik fontos belvárosi terét már életében elnevezték róla, száz évvel ezelőtt az egész ország által ünnepelt hős volt, akinek születésnapján díszsorfalat álltak a fővárosiak. A nemzet ügyvédjének nevezték, ezt a címet a trianoni békediktátumot megelőző tárgyalásokon elmondott híres védőbeszédével érdemelte ki a ma 175 éve született Apponyi Albert. Bár életében és halála után is Magyarország egyik legnagyobb fiának tartották, a háború után igyekeztek őt elfeledtetni. Ma nem sok minden emlékeztet az egykor mindenki által tisztelt politikusra a magyar fővárosban.

Ágyúgolyót találtak a Dunában a Lánchíd mellett Két középkori, kőből faragott ágyúgolyót találtak a régészek a Duna medrében, akik a Lánchíd felújításához kapcsolódóan vizsgálják át a folyómedret. Az egyik olyan hatalmas, hogy nem tudták még a felszínre hozni. A lövedékek feltehetően késő középkoriak lehetnek. Sok más értékes régészeti lelet is előkerült.

Hadjárat indult a patkányok ellen 90 évvel ezelőtt Budapesten A patkányok ellen indított háborút a főváros 1931-ben, de az alaposan és hosszasan előkészített akcióba hiba csúszott. A tervezettnél kevesebb patkány hullott el, és sok volt a „civil" áldozat, azaz sok kutya, macska és madár is elpusztult.

Emléktáblát avattak Pilinszky János egykori lakóházán az Izabella utcában A negyven éve elhunyt és száz éve született Pilinszky Jánosra emlékezik idén a Kertész Imre Intézet. A féléves programsorozat nyitányaként ma a költő egykori, Izabella utcai lakóhelyén emléktáblát avattak, a Benczúr utcában pedig kültéri kiállításon mutatják be Pilinszky életét.

Június 7-én kezdődik a pesti rakpart, július elején a Blaha Lujza tér felújítása Két jelentős budapesti rekonstrukció is megkezdődik idén nyáron: másfél hét múlva indul a pesti alsó rakpart Margit híd és Parlament közötti szakaszának megújítása, amely során a gyalogosoknak kedvezve megszüntetik a kihasználatlan, burkolt felületeket és fákat is ültetnek. A Blaha Lujza tér évek óta várt rekonstrukciója pedig a tervek szerint júliusban indulhat el, de a korábbiakhoz képest egyszerűbb formában.

A metró mozgólépcsőjét a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomásánál tesztelték Mozgólépcső szállította az utasokat 1956 májusától néhány évig a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomásán. Egyfajta tesztként építették meg, fő célja nem is a Gyermekvasúton, akkori nevén Úttörővasúton utazók kényelmének biztosítása, hanem a kezelők és a használók oktatása, tapasztalatszerzésének segítése volt. Ekkor már épült a budapesti metró, és kellett egy tesztüzem a mozgólépcsőnek is.

Egykor kofák árultak a ferencvárosi Csarnok téren, most vásárlók és turisták pihennek kellemes környezeben Bár 1896 előtt nem is létezett a ferencvárosi Csarnok tér, a Központi Vásárcsarnok megnyitása után mozgalmas élet kezdődött a IX. kerület legkisebb, de annál különlegesebb terén, ahol egy 2016-os szállodaépítés során több száz sír is előkerült, felvillantva a terület mozgalmas múltjának egy részletét.

Szerkezetileg elkészültek az II. kerület Szent Angéla iskola új épületrészei – megtartották a bokrétaünnepet Bővítik a budai Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium épületét. A fennállásának századik évfordulóját jövőre ünneplő II. kerületi intézmény meglévő épülete mellé új aula és szaktantermek épülnek, valamint megújul a könyvtár is. Az új épületrészek szerkezete a napokban készült el, így több száz éves hagyományt követve megtartották a bokrétaünnepet.

Évtizedekig csak tervben létezett, végül 1906-ra készült el Szent István első budapesti szobra Szent István szobra 115 éve áll a budai Várban, a Halászbástya mellett. Bár Magyarországon mindig nagy tisztelet övezte államalapító királyunkat, Stróbl Alajos nagyszerű alkotása elég hosszú idő alatt készült el, a kezdeményezés után közel 40 évvel, 1906-ban avatták csak fel István király első budapesti szobrát a Mátyás-templom szomszédságában.

Barlangból imahely – 90 éves a Sziklatemplom Azt gondolhatnánk, hogy a Gellért-hegy oldalában lévő Sziklakápolna egy réges-régi templom, holott meglepően fiatal, nincs százéves, magát a kápolnát ugyanis 1924-ben kezdték el kiépíteni, és 1931-ben szentelték fel. A kommunizmus alatt vasbeton fal zárta el a hívek elől, amit csak 1992-ben bontottak el.

Pünkösd napján leltek gyógyvízre a mai Pünkösdfürdő területén A történet szinte meseszerű, mert onnantól kezdve, hogy Ember Sándor jogtanácsos, későbbi országgyűlési képviselő egy dunai evezőtúra során véletlenül értesült a Békásmegyer melletti terület felparcellázásának szándékáról, és egy gyors döntéssel megvásárolta a földet, mintha minden arannyá változott volna a keze között. Hamarosan kiderült, hogy a terület egész Európában páratlan régészeti leleteket rejt, majd 1934 pünkösdjén gyógyvizet is találtak a telken, ahol hamarosan, 1935 nyarán megnyílt a ma Pünkösdfürdő néven ismert strand.

Már minden stáció kőoszlopát felállították a Golgota téren A józsefvárosi Golgota téren már felállították azt a tizennégy kőszobrot, amelyekbe a bibliai stációképek, Jézus keresztútjának állomásait ábrázoló bronz domborművek kerülnek. A stációk helyreállítást Józsefváros Önkormányzata kezdeményezte 2019-ben, és állami támogatással valósul meg.

Hagyományos és modern protestáns templomok is épültek a rendszerváltozás után Budapesten Budapest szakrális építészetében a protestáns templomok művészi kvalitás tekintetében meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt harminc év fővárosi protestáns templomépítészetében főleg az évszázados hagyományokhoz történő erőteljes ragaszkodás figyelhető meg, de az állandó megújulás igényét képviselve több modern felfogású „Istenháza” mutatja a magyar protestantizmus nyitottságát a XXI. század új nyelvet beszélő architektúrája iránt. Pünkösdre készített összeállításunkban a rendszerváltás utáni budapesti protestáns templomépítészet legjelentősebb alkotásait mutatjuk be.

Történelmi emlékhely lett a Deák téri evangélikus templom A budapesti Insula Lutheranát, azaz a Deák téri evangélikus templom, gimnázium és múzeum épületegyüttesét a kormány a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Nemzeti Örökség Intézete támogatásával 2021. május 22-i hatállyal a történelmi emlékhelyek közé emelte.

Két szép szurdokvölgy Budapest határában Különleges szépségű helyeken kirándultunk, ezúttal a főváros határában, ez azonban semmit sem von le értékükből. A Remete-szurdok és az Alsó-Jegenye-völgy naponta emberek százait, ezreit vonzza a kellemesebb hétvégi napokon. A sok érdekességet rejtő túra egy nap alatt kényelmesen teljesíthető.

Kívül-belül felújítják a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházát A jegybank alapításának századik évfordulójára, 2024-re eredeti szépségében újítják fel az intézmény székházát a Szabadság téren. Az épület 1905-ban készült, külső megjelenésében azóta változatlan, belső tereit azonban a II. világháború után jelentősen átalakították, csorbítva ezzel műemléki értékét. Most kívül-belül visszakapja eredeti szépségét.

Eltűntek a Római-part hangulatos csónakházai A Római-part már az 1900-as években is kedvelt dunai pihenőhely volt, az 1920-as évektől vált igazán népszerűvé. Az egykori csónakházak építészeti, sport- és kultúrtörténeti értékeinkről mesélnek – ma már leginkább csak fotókon.