Keresés az archívumban

A mélyszegénység világából virágos lakótelep – 65 éve kezdték bontani az egykori Mária Valéria-szükséglakótelepet A József Attila-lakótelep Budapest egyik, zöld területekkel, fákkal, bokrokkal leginkább ellátott városnegyede, 2012-ben még az ország legvirágosabb lakótelepe címét is elnyerte. Az itt lakók közül is egyre kevesebben tudják azonban, hogy volt idő, amikor ez a terület legkevésbé sem a komfortosságáról volt híres. A neve is más volt, mely már önmagában sokat elárult az itteni viszonyokról: Mária Valéria-szükséglakótelep.

Itt nyomtatták a Nemzeti dalt: kiemelt beruházás lett a belvárosi Horváth-ház felújítása Az 1817-ben Pollack Mihály tervei szerint épült Horváth-házban működött egykor a legendás Landerer és Heckenast nyomda, ahol 1848. március 15-én kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A leromlott állapotú ház rekonstrukcióját nemrég kiemelt beruházássá nyilvánították, a tervek szerint a felújítás után a Hess András Könyvesház működik majd benne.

A háború után csak a Lánchíd budai oldalán maradtak meg a főnemesi címerek A Lánchídon 170 évvel ezelőtt, megnyitása után három évvel két címert helyeztek el. Olyan családi, főnemesi jelképeket, amelyek arra a két emberre utaltak, akik nélkül nem épült volna meg a Pestet és Budát összekötő első állandó Duna-híd. Ők a legnagyobb magyar és a dúsgazdag bankár voltak, Széchenyi István és Sina György, akiknek a Lánchídtársaság közgyűlése így kívánt köszönetet mondani.

Parázs vitákat szült a kiépítése, mára a főváros egyik legelegánsabb része az Andrássy út Százötven éve, 1872. március 9-én írták alá azt a szerződést, amellyel ténylegesen is elkezdődhetett Pest reprezentatív sugárútjának, az Andrássy útnak a kivitelezése. Az útvonal kialakítása erősen megosztotta a közvéleményt, sokan luxusberuházásként tekintettek rá, amely az arisztokrácia igényeit szolgálja. A megnyitása után hamar kiderült, hogy az eredmény túlmutatott minden úri szeszélyen: ez volt a XIX. század második felének egyik legfontosabb városfejlesztési vállalkozása.

Százötven éve dőlt el, milyen lesz Budapest második hídja A Margit hídra kiírt tervpályázat eredményéről 150 éve, 1872. március 9-én döntöttek. A nyertes Ernest Gouin elegáns ívhídelképzelése lett. A Margit-szigettől délre fekvő hidat reprezentatív céllal kívánták megépíteni, azt remélve, hogy emelni fogja a városegyesítés előtt álló Budapest fényét, és hozzájárul ahhoz, hogy Bécshez mérhető fővárosa legyen az országnak. A nagyszabású elgondolások ellenére az építési költségek leszorításáról kicsinyes vita folyt.

Emlékmű épül a gettóban elhunytak tiszteletére a Klauzál téren A pesti gettó áldozatainak állítanak emlékhelyet a VII. kerületi Klauzál téren. Az alkotás egy bronzlemezből áll majd, amelyen háromezer szög nyoma lesz látható, emlékeztetve a temetetlen halottakra.

A másik Lechner – Hatvan éve hunyt el Kismarty-Lechner Jenő A Lechner név hallatán elsőre mindenki Lechner Ödönre gondol, hiszen a magyar építészeti formanyelv megalkotójaként építészettörténetünk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású alakja volt. Családtagjaira is mély benyomást gyakorolt, Jenő nevű unokaöccse is követte a pályán. Noha nagybátyjához nem mérhető, de Lechner Jenő a XX. század első felének egyik legtermékenyebb építésze és műemlékvédője volt. Hosszú és eseménydús élete 1962. február 26-án ért véget.

Kőbánya is tud meglepetéseket szerezni Kőbánya Budapest egyik leglesajnáltabb kerülete. Valljuk be, az utóbbi időkben is sajnos több internetes mémmel vagy bűncselekménnyel került be ez a városrész az országos sajtóba. Mi azonban vállalkoztunk arra, hogy a legrosszabbra is felkészülve bejárjuk a X. kerület zöld parkjait. Előrebocsátjuk, hogy a legtöbb helyen igen kellemes meglepetés ért minket. Az utcakép, a közbiztonság sokat javult az utóbbi időkben az általunk feltárt részeken. Nézzük csak meg!

Ferde pályás liftekkel nyílnak meg májusban az M3-as metró belvárosi állomásai Megnyílik májusban az M3-as metróvonal három állomása, a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák. Hazánkban először ezen a metróvonalon alakítanak ki ferde pályás felvonókat, amelyek összesen hat állomáson biztosítják majd az utasoknak a könnyebb közlekedést, másik három állomás a Ferenciek tere, az Arany János utca és a Nyugati pályaudvar megálló lesz.

Alig néhány évig lakhatott az Andrássy út egyik legszebb palotájában az építtető Bobula János „A sugárút egyik legszebb épülete” – így fogalmazott a korabeli sajtó, amikor 1882–1883-ban megépült az Andrássy út 62., vagyis az egykori Bobula-palota. Talán nem is ok nélkül nevezték így. A gondosan megtervezett épület, a kor híres művészeinek névsora, az egyedi berendezés mind arra utal, hogy jogos volt a dicséret. Sőt, az épület hűen tükrözte tulajdonosa anyagi helyzetét, társadalmi státuszát és az építészeti nézeteit is. Noha a házat ma mindenki inkább csak úgy ismeri, hogy „a Terror Háza melletti épület”, a Bobula-palota jóval többet érdemel ennél.

Aki felvirágoztatta a Tungsramot – Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Újpesten. A magyar izzógyártás és -fejlesztés atyjának, a Tungsram márkanév felvirágoztatójának, az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnökének és mecénásának, a lelkes lokálpatriótának és hazafinak bronzszobrát, Tóth Dávid szobrászművész alkotását az újpesti Aschner Lipót téren helyezték el.

Százötven éve jött létre az első műemlékvédelmi szervezet – Felmérték az épített örökséget Európa nagy részéhez hasonlóan hazánkban is a XIX. század elejétől kezdett egyre nagyobb tömegeket megmozgatni a műemlékek ügye, de az első, kifejezetten e célt szolgáló intézmény csak 1872-ben, tehát 150 évvel ezelőtt jött létre. A közös múlt iránti érdeklődésből természetszerűleg fakadt az épített környezet iránti felelősségvállalás is, hiszen azokban őseink munkáját tisztelhetjük.

Folytatódik a Blaha Lujza tér felújítása A fatelepítés előkészítésével folytatódik a VIII. kerületi Blaha Lujza tér felújítása. A gyökércellák a napokban megérkeztek, a fákat a téli időjárásnak megfelelően ültetik majd el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársai. A fásítást a burkolatépítés és a térbútorok kihelyezése követi majd a téren.

Megújulva várja az utasokat a Budavári Sikló Megújult a Duna-partot a Budavári Palotával 1870 óta összekötő Budavári Sikló. A világörökség részeként jegyzett vasút Margit és Gellért nevű kocsija új faborítást kapott, az ablakokat, ajtókat kicserélték rajtuk. A nagyjavítás során felújították a biztonsági berendezéseket, és helyreállították a sínpályákat is. A sikló mindennap reggel 8 és este 22 óra között várja az utasokat.

Megnéztük az új Néprajzi Múzeumot – Tavasszal adják át az épületet A Városligetben az utóbbi időben hatalmas változások történtek, melyeknek még nincs vége. A Műcsarnok mögötti hatalmas parkoló helyét egy lenyűgöző épület, az új Néprajzi Múzeum foglalta el. Nemcsak roppant méreteivel, hanem formájával is felhívja magára a figyelmet – teszi mindezt úgy, hogy közben tiszteletben tartja a környezete parkos jellegét. Tavasszal bárki felmehet majd az épület tetejére is, most egyelőre csak az érdeklődők szűkebb körének nyílt erre lehetősége.

Az épület, amely egykor könyvek otthona volt – A Révai Testvérek könyvesháza az Üllői úton Az Üllői út Kálvin tér és Nagyvárad tér közötti szakasza számos olyan épülettel rendelkezik, amelyek nem csupán építészeti értékeik miatt fontosak, de művelődéstörténeti szempontból is jelentősek. Szerencsére az elmúlt néhány évben ezek közül többet sikerült az eredeti tervek szerint felújítani. Az Üllői út 18. számú ház is ebbe a csoportba tartozik, sok évtizedes állagromlás után megújult. Az arra járók valószínűleg nem tudják, hogy amikor ez a ház 1898-ben felépült, a Révai Testvérek könyvesházának adott otthont.

36 hektáros park épülhet egy elhanyagolt csepeli rozsdaterület helyén Több mint három városmajornyi nagyságú parkot alakítanának ki tisztásokkal és nagy, zöld pihenőterekkel egy jelenleg elhanyagolt, lepusztult terület helyén, Észak-Csepelen. A tervek szerint az összesen 36 hektáros parkba legalább 1000 fát ültetnek, minimalizálják a burkolt felületeket, lesz közösségi kert, kis méretű üvegház, őshonos magyar háziállatokat bemutató parkrész, látogatóközpont és korosztályok szerinti játszótér. A vízpartra csónakházat és kishajókikötőt terveznek. A csepeli park 2025-re készülhet el. Mutatjuk a terveket!

Lebontották a Várban az egykori diplomataházat A budavári Szentháromság téren a héten befejezték az egykori diplomataház, a későbbi Burg Hotel bontását, melyből már csak törmelékhalmok maradtak. A Jánossy György és Laczkovics László által tervezett, 1981-re elkészült épület helyén a tervek szerint egy olyan ház épül majd, amely az eredetileg itt állt, második világháború után lebontott épületek külsejét idézi majd, illeszkedve az utcaképbe.

A XX. század kiemelkedő építésze volt: 90 éve halt meg Árkay Aladár Budapest-szerte számos épületet köszönhetünk Árkay Aladárnak: első önálló munkája az eredetileg szecessziós stílusban készült Andrássy úti Babocsay-villa, mely később, lecsupaszított formájában jugoszláv nagykövetségként vált ismertté, de ő tervezte a kissvábhegyi villanegyed házait is. Árkay későbbi épületei azonban már a modernizmust képviselik: a városmajori kistemplom vagy az art deco jegyeket is felmutató fasori református templom máig emblematikus részei a városképnek.

Középkor a századelőn – Aigner Sándor építészeti munkássága Pesten és Budán is áll egy-egy fontos, városképet meghatározó épülete, mégis alig ismerjük Aigner Sándor nevét. Az Üllői úti Örökimádás-templom és a Bartók Béla úti Szent Imre Kollégium is megvilágítja építészeti érdeklődését: a középkori stílusokban, neorománban és neogótikában tervezte épületeit. A budai Fő utcát is gazdagította volna egy hatalmas művével, 1912. január 30-án – tehát éppen száztíz évvel ezelőtt – bekövetkezett halála azonban megakadályozta ebben.

Megnyílt a Magyar Zene Háza a Városligetben A magyar kultúra napja alkalmából ünnepélyesen átadták a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Magyar Zene Házát a Városligetben. A különleges épületben megnyílt új intézmény 2022. január 23-tól érdekes zenei programokkal, izgalmas és interaktív zenetörténeti állandó kiállítással, valamint a következő hétvégén egy háromnapos programsorozattal várja a nagyközönséget.

A Feneketlen-tó: vadregényes táj Újbudán A XI. kerületi Szentimreváros egyik emblematikus helye a Feneketlen-tó, amely a XIX. század végén mesterségesen keletkezett. A mai Kosztolányi Dezső tér helyén működő téglagyár munkásai ugyanis egy mélyben futó vízfolyást véletlenül átvágtak, a rétegvíz a felszínre tört, és lassan feltöltötte az agyagmedret. A Feneketlen-tó és partja a múlt század derekáig elhanyagolt volt, ide hordták a két világháborúban a törmelékeket, romokat. 1958 és 1960 között azonban rendbe hozták, és parkot alakítottak ki körülötte, azóta a budapestiek kedvelt helye.

Budapest világhírű gyára volt, ma már alig van nyoma az egykori Magyar Optikai Műveknek Éppen 100 éve, 1922-ben kapta alapítója után a Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. nevet az az üzem, amely később Budapest egyik legnagyobb, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világhírű gyára lett. Az 1939-től Magyar Optikai Művek néven működő gyárnak egykor számos épülete uralta a Csörsz utca környékét, ahol azonban mára a MOM néven és a művelődési házon kívül alig emlékeztet valami az egykori gyárra.

Városligeti híd, Margit-szigeti víztorony – Sok mindent köszönhet Budapest Zielinski Szilárdnak Az első magyar műszaki doktort 120 éve, 1902. január 17-én avatták fel. Ő volt Zielinski Szilárd, aki amellett, hogy doktori értekezését egy Budapest alatti vasúti rendszerről írta, a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Nélküle más lenne a víztorony a Margit-szigeten, a róla elnevezett híd a Városligeti-tó fölött, de a Lánchíd is.

Gutenberg méltó örökösei – Legendás könyvkiadók és nyomdák nyomában Budapest mint a nemzet fővárosa egyben a magyar kultúra fellegvára is. Itt található a legtöbb múzeum, könyvtár, színház és természetesen kiadó is. Ezeknek a döntő többsége a XIX. századi fejlődések eredményeképp jött létre, amelyek kulcsfontosságúak voltak a magyar művelődéstörténetben. Cikkünkben három kiemelkedő könyvkiadóval, illetve könyvnyomdával ismerkedhetünk meg.

Budapest messze ható vonzereje – Külföldi építészek alkotásai a fővárosban Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, amit elsősorban a páratlan fekvésének köszönhet. A külföldiek ma sem tudnak betelni a látvánnyal, talán ennek is szerepe lehet a nemzetközi építészeti tervpályázatok iránti általános nagy érdeklődésben. A legújabb nemzetközi tendert a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására hirdették meg. Ennek apropóján visszatekintünk az időben, bemutatunk néhány jelentősebb alkotást, amelyeket külföldi építészek terveztek.

Kezdődhet a Semmelweis Egyetem józsefvárosi tudásparkjának tervezése Hamarosan elkezdődhet a Semmelweis Egyetem Sience Park elnevezésű tudásközpontjának tervezése a Józsefvárosban, pályázat útján ugyanis megtalálták a nyertes tervezőirodát. Az Egészségipari és Biotechnológiai Science Park meghatározó szerepet vállal majd a mindennapi gyógyításban és a betegellátásban, valamint azt a célt szolgálja, hogy Magyarország versenyképességét növeljék az egészségipar és biotechnológia területén.

A Nagyvásártelep múltja – Kilencven éve készült el a főváros élelmiszer-kereskedelmének központja Amikor 1897-ben átadták rendeltetésének a Központi Vásárcsarnokot a Fővám téren, a város vezetői úgy gondolták, hogy az akkor már évtizedek óta folyó élelmiszeripari fejlesztés, áruszállítás folyamatának végére sikerült pontot tenni. A Soroksári út mentén gőzmalmok, vágóhidak és húsipari üzemek sorakoztak, a Déli vasúti összekötő híd és a Fővám tér között pedig a Dunaparti teherpályaudvar létesítésével és a közraktárak felépítésével a kis- és nagykereskedők igényeit is maradéktalanul sikerült kielégíteni. Hamarosan kiderült azonban, hogy koránt sincs így, az átmenő áruforgalom napi biztosítására egy nagybani piacra égetően szükség van.

Az átadások éve – A 2022-es esztendő legjobban várt építészeti fejlesztései Budapesten A fővárosban az utóbbi időben számos nagy léptékű beruházás a célegyenesébe ért, így hamarosan már a közönség is gyönyörködhet bennük. A teljesség igénye nélkül néhány példa: januárban nyit a Magyar Zene Háza, tavasszal pedig nem messze tőle a Néprajzi Múzeum. Március 15-től lesz látogatható az egykori Budai Postapalotában kialakított Pénzmúzeum. Az Operaház is újra megtelik élettel, valamint a vele szemben lévő egykori Állami Balettintézetben létesített szálloda is fogad már vendégeket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 2022-es a nagy átadások éve lesz.

Elkészült a Csikós-udvart és a Hunyadi udvart összekötő Hauszmann-rámpa a budai Várban Elkészült az újjáépített Csikós-udvart és a Hunyadi udvart összekötő Hauszmann-féle rámpa, amely külső megjelenésében szervesen illeszkedik a várfal többi részéhez, így a nemrégiben felújított Ybl-támfalhoz is. Ezentúl a rámpán is újra fel lehet jutni gyalog a Budavári Palota szintjére.

Kényszerűségből költözött a Divatcsarnok az Andrássy útra – Hatvanöt éve nyílt meg új helyszínén az áruház A Magyar Divatcsarnok 1957-ben költözött a Rákóczi útról az Andrássy útra, a Párisi Nagy Áruház háború után államosított, könyvraktárként használt egykori épületébe. Az 1956-os forradalomban ugyanis annyira megsérült a Divatcsarnok Rákóczi út 72. szám alatti áruháza, hogy új helyszínt kellett keresni. Az Andrássy úti épület rendelkezésre állt, csak 10 vagonnyi eladatlan könyvtől kellett megszabadulni.

A budavári Hilton szállót 45 éve, szilveszter napján adták át A 45 évvel ezelőtt átadott Hilton szálló a város egykori legszebb barokk műemléke, a II. világháborúban megsérült jezsuita kollégium helyére épült. A régi épületnek csupán a Hess András tér felé eső nyugati fala maradt meg. Vannak, akik szerint a modern épületet sikerült belekomponálni a vári környezetbe, mások úgy vélik, hatalmas tömbjével zavarja a Mátyás-templom és a Halászbástya harmonikus látképét.

Velük indult Budapest világvárossá fejlődése – 150 éves fénykép mesél a városépítőkről A kiegyezést követően valóságos metropolisszá fejlődő Budapest építésében kiemelkedő szerepe volt azoknak az építészeknek, akiket Borsos József 1871-ben csoportképen örökített meg. Ybl Miklós, Baumgarten Antal, Unger Emil, Wéber Antal és munkatársaiknak olyan épületeket köszönhet a város, mint az Operaház, a Fővámház, a Várkert Bazár, az Andrássy út több villaépülete, vagy éppen a Pollack Mihály tér palotái: a Festetics-, Károlyi- és Esterházy-palota.

A magyar műemlékvédelem ikonja – 175 éve született Forster Gyula Forster Gyula a magyar műemlékvédelem mindeddig legtehetségesebb irányítója volt. A XIX. század végén és a XX. század elején több évtizeden keresztül határozta meg e szakterület szellemi és gyakorlati irányát is. Az épületek helyreállítása ügyében nem rettent meg vitába szállni az ország legtekintélyesebb építészeivel sem, hogy igazát érvényre juttassa, jelentős mértékben hozzájárult például a Belvárosi plébániatemplom megmaradásához.

Lakóházakat is lebontottak a 45 éves BAH-csomóponti felüljáró építése érdekében A BAH-csomópont felett húzódó 660 méteres felüljáró Budapest forgalmában nélkülözhetetlen szerepet tölt be, hiszen valójában ez a Balaton kapuja. A hatalmas híd 45 éve készült el, és azóta emberek tízmilliói hajtottak át rajta, hogy elérjék a Balatont vagy az Adriát. Az építkezésnek azonban ára is volt: összesen 73 lakás tűnt el miatta, s lebontották a régi vámházat is.

Ilyen volt az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum a Budavári Palotában Magyar díszruhában fogadta Bécsben az Országgyűlés küldöttségét, magyarul mondta utolsó szavait – talán ezek is hozzájárultak, hogy felfoghatatlan tragédiaként élte meg az ország Erzsébet királyné 1898-as meggyilkolását. A királyi palotában 1908-ban nyílt meg az emlékmúzeuma. Az ott bemutatott tárgyak egy része 2021. november 27-től megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Wittelsbachok – Sisi családja című kiállításon. Ebből az alkalomból meséljük el, milyen is volt az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum a Budavári Palotában.

Búcsú a Böszörményi úti irodaházaktól A XII. kerületben két Böszörményi úti, valamint egy Beethoven utcai irodaház helyén az önkormányzat nagyszabású ingatlanfejlesztést tervez. Az egyik épületet eredetileg a vidéki postamesterek számára építették, a másik a Dolgozó Ifjúság Szövetségének székháza volt, majd sokféle vállalat és szervezet vette birtokba, a harmadik pedig évtizedekig a fővárosba látogató vidéki és külföldi diákok olcsó szállásául szolgált, de jó pár évig a Schola Europa Akadémia otthona volt.

A másik budavári szálloda – Az egykori Burg Hotel és ami előtte volt A budai Vár legjelentősebb szállodája kétségtelenül a Hilton. Ezt nemcsak a világhírű márkanév, hanem az épület mérete és panorámás fekvése is magyarázza. Alig száz méterre tőle viszont két évtizedig tartotta a versenyt a nagy vetélytárssal a kis Burg Hotel. Hozzá hasonlóan ez is egy modern épület, elődei a II. világháborúban pusztultak el. Ám most ismét változás előtt áll a terület: az épületre részleges bontási engedélyt adtak ki, a belső terekben már meg is indult a munka.

Fényűző főúri rezidenciából lett a terrorkülönítmények kivégzőhelye – Százharmincöt éve épült a Teréz körúti Batthyány-palota Budapest egyik legszebb neoreneszánsz palotáját építtette fel az Oktogon közelében Batthyány Géza gróf, aki távoli rokonát, a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök lányát vette feleségül. A Teréz körút 13. szám alatti közös otthonukat a kor neves építészével, Hauszmann Alajossal terveztették meg, de feltételül szabták, hogy az a firenzei Strozzi-palota másolata legyen. Harminchárom év múlva a Tanácsköztársaság terrorkülönítménye vette birtokba a fényűző rezidenciát, pincéjében Cserny József alakulata több embert megkínzott és meggyilkolt.

A művészet temploma – 115 éves a Szépművészeti Múzeum épülete A Szépművészeti Múzeum az ország egyik legismertebb épülete, mely nélkül elképzelhetetlen a Hősök tere. Pedig ezt emelték a legkésőbb, a szemközt álló Műcsarnoknál például tíz évvel fiatalabb. Mérete és komolysága azonban feledteti ezt a tényt – és persze már nem is fiatal, éppen 115 évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség előtt. Ennek kapcsán bemutatjuk a történetét és gyönyörű belső tereit is, amelyek Közép-Európa egyik leggazdagabb műgyűjteményének adnak helyet.

Mesés kelet a századforduló Budapestjén – A török építészet és a mulatók A honfoglalás ezredik évfordulója számos híres műalkotás és épület létrejöttének adott alapot, hiszen a múltjára egyébként is büszke nemzet egy gazdasági virágkorban élt. A magas kultúra emlékei azonban csak egy szeletét képezték az akkori változatos szórakoztatóiparnak, a szélesebb közönség könnyedebb szórakozásra is vágyott, amelynek kiszolgálására számos mulató jött létre. Érdekes, hogy azok néhány tekintetben mennyire hasonlítottak egymásra.

Egy francia híd Budapesten – Százötven éve nyújtotta be a Margit híd terveit a párizsi mérnök A Margit hídra nemzetközi tervpályázaton keresték a tervezőt és a kivitelezőt. A híd helyéről nagyon sok vita folyt, hiszen az akkor még egyesítés előtt álló Budapest második hídját sokan másutt, a város déli részén képzelték el. A pályázatot egy francia mérnök nyerte el, aki fel is építette a hidat, ami sokban hasonlított ahhoz, ahogy ma a Margit hidat ismerjük.

Megváltozik a Blaha Lujza tér, 80 fát ültetnek el Összhatásában zöldebb lesz a megújuló Blaha Lujza tér, ahol a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elkezdte a fák ültetését. A meglévőkkel és az újakkal együtt 89 fa lesz a téren. A fák között van juhar, tölgy, berkenye és egy nagylevelű hárs is.

95 éve nyílt meg a Puskin mozi elődje, a Fórum filmszínház A Puskin mozinak otthont adó, 1895-ben Czigler Győző tervei szerint emelt épületben 1926 óta filmszínház működik, előtte a Magyar Világ kávéház volt az épület földszintjén. Az egykori Fórum filmszínházban vetítettek először hangosfilmet Magyarországon 1929-ben, igaz, ezt majdnem meghiúsította egy szabadalmi per.

Több építészeti stílus mestere volt a 85 éve elhunyt Böhm Henrik Böhm Henrik a XX. század elejének egyik meghatározó magyar építésze volt, akinek munkáival nemcsak Budapesten, de szerte az országban és a Felvidéken is találkozhatunk. Hegedűs Árminnal 125 éve, 1896-ban társult, közös építészeti irodát nyitottak. Évtizedekig tartó együttműködésük során számos közintézményt, lakó- és bérházat, fürdő- és gyógyszállót terveztek a késő historizáló stílusirányzattól a szecesszión át a neobarokkig.

Megvan a tervezője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának – Mutatjuk a látványterveket Kihirdették a tervpályázat eredményét, melyet a Közti Zrt. és a Hamburg C Kft. nyertek meg. Így az ő elképzelései szerint épülhet fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új épületegyüttese 2026 tavaszára a Nemzeti Múzeum mögött, a Pollack Mihály tér, a Szentkirályi utca, a Múzeum utca és a Bródy Sándor utca által határolt területen, a VIII. kerületben.

Piacozás művészi környezetben – A millenniumra épültek a budapesti vásárcsarnokok A XIX. század végéig Budapesten élelmiszert leginkább csak piacokon és kisebb boltokban lehetett beszerezni. A millennium idejére azonban az egyre gyorsabban fejlődő fővárosban is elhatározták, hogy a város főbb pontjain vásárcsarnokokkal váltják föl a kofák kültéri standjait. Az ezután felépült hat nagy vásárcsarnok pedig nemcsak az élelmiszer-vásárlást emelte új szintre, de mára a városképnek is elengedhetetlen részeivé váltak.

Megújul a Szabadság tér éke – A Magyar Nemzeti Bank visszakapja eredeti fényét A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, az intézmény jól ismert Szabadság téri épületét valójában még mint az Osztrák–Magyar Bank budapesti székházát adták át 1905-ben. A dualizmus időszakának gazdasági virágzása megjelenik a patinás, Alpár Ignác tervezte épületen is, amit a hamarosan kezdődő rekonstrukció remélhetőleg még inkább előtérbe hoz. A műemléki felújítás során az eredeti állapotokat építik vissza a belső térben, és korszerűsítik, energiatakarékossá teszik az egész épületet.