Keresés az archívumban

Csak egy ház a sarkon – A magyar művelődéstörténet fontos helyszíne az Üllői úton Az Üllői út 17. szám alatt, az Erkel utca sarkán álló lakóház nem tűnik ki környezetéből, nincsenek különlegesebb épületdíszei, arányos és egyszerű. Mégis fontos és érdemes a bemutatni, mert olyan kiemelkedő személyiségek otthona és találkozási helye volt, akik óriási hatást gyakoroltak irodalmunkra, színházi életünkre, képzőművészetünkre és építészetünkre.

Autómentes lehet az Aquincumi híd? – Csak az M0-s következő szakaszának megépítése után lesz új Duna-híd Óbuda és Újpest között Ismét napirenden van az Aquincumi híd ügye, a főváros a lakosság véleményét kéri arról, hogy milyen legyen az új dunai átkelő, mely területek között teremtsen közlekedési kapcsolatot. Bár kivitelezése nem a közeljövőben várható, mert feltétele az M0-s autópálya 10-es és 11-es út közötti szakaszának megépítése, másrészt megelőzi a Galvani híd is, ám egy felvetést már most vitára bocsátottak: az alternatívák között szerepel, hogy a hídon autók ne közlekedhessenek.

A háború után csak a Lánchíd budai oldalán maradtak meg a főnemesi címerek A Lánchídon 170 évvel ezelőtt, megnyitása után három évvel két címert helyeztek el. Olyan családi, főnemesi jelképeket, amelyek arra a két emberre utaltak, akik nélkül nem épült volna meg a Pestet és Budát összekötő első állandó Duna-híd. Ők a legnagyobb magyar és a dúsgazdag bankár voltak, Széchenyi István és Sina György, akiknek a Lánchídtársaság közgyűlése így kívánt köszönetet mondani.

A budapesti lakások harmadában volt csak fürdőszoba az 1930-as években A XX. század első felében a budapesti lakások felszereltsége meg sem közelítette a ma megszokottat. Az 1930-ból származó statisztikai adatok szerint a lakások 23 százaléka nem rendelkezett vízvezetékkel, mindösszesen csak a harmadukban volt fürdőszoba, és kicsit több mint felében WC.

Újpalotára is megérkezett a CAF-villamos – Egyelőre csak hétvégén közlekedik Csak hétvégenként és óránkét mindössze kétszer, de már a zuglói Mexikói utat és az újpalotai lakótelepet összekötő 69-es villamos vonalán is utazhatunk a modern CAF-villamosokkal. A vonalon közlekedő többi jármű egyelőre még az úgynevezett hannorveri villamos, amely magas lépcsője miatt sokaknak megnehezíti az utazást.

Évtizedekig csak tervben létezett, végül 1906-ra készült el Szent István első budapesti szobra Szent István szobra 115 éve áll a budai Várban, a Halászbástya mellett. Bár Magyarországon mindig nagy tisztelet övezte államalapító királyunkat, Stróbl Alajos nagyszerű alkotása elég hosszú idő alatt készült el, a kezdeményezés után közel 40 évvel, 1906-ban avatták csak fel István király első budapesti szobrát a Mátyás-templom szomszédságában.

Csak az évtized második felében számíthatunk a zöldterületek növekedésére Budapesten Részletesen tanulmányoztuk a Fővárosi Közgyűlés által nemrég elfogadott Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervet. A Radó Dezső-tervnek is nevezett dokumentum lényegében összegzése azoknak a budapesti zöldterületi fejlesztéseknek, amelyekről már korábban kormányzati, kerületi vagy fővárosi döntés született, ezek közül több beruházás már megkezdődött és jelenleg is zajlik, s van néhány új elem, amely friss elképzelésként került be a közelmúltban közzétett programcsomagba.

Csak egy ugrás a Sugár! – Negyven éve nyílt meg a bevásárlóközpont az Örs vezér terén Negyven évvel ezelőtt nyílt meg a szocialista bevásárlóközpont az Örs vezér terén, s bár az elnevezésére kiírt pályázaton a Terminál győzött, végül a Fővárosi Tanács a Sugár nevet adta a 29 ezer négyzetméteres, ismert állami tulajdonú üzleteket felvonultató korabeli plázának. Az áruház sok mindenben újdonságot hozott: egyes termékeket házhoz lehetett szállíttatni, előjegyzéses rendelést lehetett leadni, és akadálymentesen lehetett feljutni az emeletre. A Sugár jól eltalált reklámszlogenje egy nemzedék számára vált ikonikus mondattá.

Csak két év múlva újítják fel a ferihegyi utat 2018 második felében kezdődhet meg a Ferihegyi repülőtérre vezető út fejlesztése.

A Szent István-szobor felállítását felfüggesztették, nem épül új Nemzeti Galéria a Városligetben Az új Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén döntöttek a Szent István-szobor felállításának elhalasztásáról. A Városligetben a még el nem kezdett beruházások megvalósulását nem támogatja a közgyűlés, így nem ért egyet az új Nemzeti Galéria megépítésével sem. Ezek helyén park kialakítását tervezik.

Föl nem épült városháza, új Móricz-darab, bolond időjárás: erről írtak a lapok 100 éve Néha meglepődünk, néha mosolygunk, de gyakran érezzük úgy, a tegnapi lapot olvassuk éppen, pedig száz évet utaztunk vissza az időben. A régi újságokból sok érdekes epizódra bukkanhatunk elődeink életéből: sosemvolt városházáról, Shakespeare újrafordításának örökzöld kérdésköréről, a magyar irodalomról, de a furcsa időről is.

A legnagyobb áruház, amely nélkül szinte nem volt karácsony A Corvin Áruház az 1920-as évek közepétől Budapest egyik legjelentősebb nagyáruháza volt. Vezetése nem csak a kereskedelemhez, hanem a marketinghez is értett – nem az árut adták el, hanem az életérzést, hogy London, Párizs, Berlin után Magyarországon is egy helyen szinte minden beszerezhető kedvező áron. A november végén indult karácsonyi vásárra különböző programokkal, jelszavakkal készültek. Ezek közül a legmaradandóbb a „Nincs karácsony Corvin nélkül!” volt, melyet 1968-tól húsz éven át sulykoltak a vásárlók fejébe.

Országrészeket köt össze, de nem volt hírértéke a vasúti híd helyreállításának Budapest és az ország egyik legfontosabb hídja a Rákóczi híd melletti Összekötő vasúti híd. A mai hídszerkezet már a hatodik, mivel 2021–2022-ben új hidat, valójában három új hidat építettek a régiek helyére. A régi is két híd volt egymás mellett, hiszen mind a két akkori vágánynak külön szerkezet épült 70 évvel ezelőtt.

Akiket nem lehetett megtörni – Az új zugligeti szobrok üzenete Négy jelentős személyiség szobrát avatták fel a héten a XII. kerületi Zugligetben, a Szent Család parkban. Mind a négyen sziklaszilárdan kitartottak hitük és meggyőződésük mellett. Életük, példamutatásuk, áldozatuk arra figyelmeztet, hogy erkölcsi kötelességünk kiállni az értékeinkért – hangzott el az új zugligeti szobrok avatásán.

Az első óvodát a magyar elit nem szerette Mi vitt rá egy gazdag családból származó úrinőt, hogy megalapítsa az első magyar óvodát? Miért nem támogatta az alapítót a reformkori magyar elit? A Brunszvik Teréz által alapított első magyar óvoda 195 évvel ezelőtt, 1828. június 1-jén nyitotta meg kapuit.

A kilencven éve lebontott Tabánra emlékezünk – Nem épült fel a helyére tervezett modern város A főváros egyik legrégebb óta lakott budai városrészét, a Tabánt az évszázadok során sokszor érték különböző sorscsapások, de a területen mindig új élet fakadt. Az utolsó, XX. századi városrendezést azonban nem élte túl. A Tabán ma a főváros belső részének egyik legnagyobb zöld felülete, amelyre senki nem akar építkezni.

Ha nem buknak el az 1848-as törekvések, ma másutt lenne a Szabadság tér Tudják, hol volt 1848-ban a Diadal utca vagy a Szabad sajtó utca? Nem ott, ahol sokan gondolnák. Az 1848-as forradalom alatt a pesti és a budai utcanevek is változtak.

Hidak helyett alagutak? – Egy meg nem valósult terv a XIX. századból Pest és Buda összekötésére Budapesten már 130 évvel ezelőtt is komolyan felmerült az a terv, hogy hidak helyett közúti alagutak épüljenek a Duna alatt. A javaslattevők azzal érveltek, hogy az alagutak olcsóbbak, jobban fenntarthatók és hadászatilag kevésbé sebezhetők. Évekig napirenden volt ez az elképzelés, de az alagutak végül nem épültek meg.

Kegyeleti emlékhely készül a Fiumei úti sírkertben azoknak a magyaroknak, akiknek nem hazánkban van a nyughelyük A Nemzeti Örökség Intézete egy jelképes emlékhelyet kíván létrehozni a Fiumei úti sírkertben, amely minden olyan egykori honfitársunk szimbolikus kegyeleti tere, akiknek nincs országhatárainkon belüli nyughelye, vagy azért, mert más országok területén található a sírhelyük, vagy pedig azért, mert a XX. század traumatikus eseményei nem tették lehetővé, hogy bárhol is sírhelyük lehessen.

Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes – üzente a 140 éve született Kodály Zoltán Kodály Zoltán a magyar zeneirodalom egyik legnagyobb alakja, aki nemcsak kiemelkedően tehetséges zeneszerző volt, hanem kutató és pedagógus is. Népdalgyűjtő munkáját 1905-ben kezdte meg, saját műveivel 1910-ben lépett a nagyközönség elé, az 1923-ban írt Psalmus Hungaricus pedig óriási nemzetközi sikert hozott. Zenepedagógiai módszerét ma is alkalmazzák az oktatásban. A zeneszerző egykori otthonában, a Kodály köröndön ma a róla elnevezett emlékmúzeum működik.

Átadták a Lánchidat, de autók és gyalogosok még nem közlekedhetnek rajta December 16-tól szabad az út a Lánchídon a BKK járataival, a taxival, a kerékpárral, a motorkerékpárral és a segédmotoros kerékpárral közlekedők előtt. A gyalogosok előtt a tervek szerint 2023 őszén nyitják meg a hidat.

Nem szüntetik meg a fogaskerekűt A hegyvidékiek javaslatát elfogadva a Fővárosi Közgyűlés arról döntött, hogy támogatja a fogaskerekű felújítását és nyomvonalának meghosszabbítását. Tehát nem szüntetik meg a fogaskerekűt. A felújítás ideje alatt úgynevezett igényvezérelt telebusszal biztosítják a közlekedést.

Egyelőre nem kezdődik el az Országház belső felújítása A 120 éves Országház külső felújítása ugyan befejeződött, de az energetikai, gépészeti, biztonsági rendszereit és elektromos hálózatát is korszerűsíteni kell. A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormányhatározat a várhatóan többéves belső felújítás lehetőségeinek megvizsgálásáról szól. A kormány arról döntött, hogy amikor az anyagilag lehetséges, támogatja a sok szempontból elavult Országház belső rekonstrukciójának elindítását.

Nem lesz karácsonyi díszkivilágítás a fővárosban A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében nem lesz díszvilágítás a főváros által kezelt utcákban, például a Váci utcában, a Városháza parkban, az Andrássy út egy részén és a Batthyány téren.

Nem engedi lezárni a múltat a pártház az egykori Köztársaság téren Bár a sötét múltú pártház évek óta folyamatosan pusztul az egykori Köztársaság, ma II. János Pál pápa téren, egyelőre sem lebontani, sem átépíteni nem sikerült. Sőt, nemrégiben életveszélyessé nyilvánították, és lezárták közvetlen környékét, így ahelyett, hogy a terveknek megfelelően lakóházzá építenék át, a szocreál épület továbbra is a XX. század és az 1956-os forradalom véres eseményeire emlékeztet bennünket.

Nem érhette meg az Országház átadását a százhúsz éve elhunyt Steindl Imre Steindl Imre neve összeforrott fő művével, a budapesti Országházzal. A világ egyik legnagyobb parlamenti épületének köszönhetően a mestert az egyetemes művészettörténet is számontartja, ami kevés magyar építészről mondható el. Sokat kellett azonban dolgoznia, hogy idáig jusson, munkásságának főbb állomásai szerencsére ma is láthatók, és nagyrészt a fővárost ékesítik. Az alábbiakban bemutatjuk a kevésbé ismert budapesti épületeit is, így emlékezve az építészre halálának 120. évfordulóján.

A pesti Duna-korzó pezsgésének festője – Vaszary János eddig nem ismert műveit először állították ki Budapesten is tanult, tanított, lakott és alkotott Vaszary János festőművész. Amikor a XX. század elején, házasságkötése után a budai Várnegyed melletti Attila útra költözött, már a magyar festészet egyik sztárjaként tartották őt számon. Képei között megjelenik a főváros ábrázolása is, többek között egyik újonnan felfedezett művén, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria most megnyílt Vaszary-kiállításán is láthatunk.

Újra nyitva az Iparművészeti Múzeum üvegcsarnoka – Az Esterházy család soha be nem mutatott műkincseit lehet megnézni Ideiglenesen megnyitotta kapuit a 2017 óta felújítás miatt zárva tartó Iparművészeti Múzeum. A Lechner Ödön által tervezett, a millenniumi ünnepségek zárásaként 1896-ban átadott épületnek az üvegcsarnoka és a földszinti galériája látogatható, ahol az Esterházy hercegi kincstár háborúban megsérült és soha ki nem állított műkincseiből láthatunk különleges válogatást.

Az első „modern Déli” 60 éve épült, de ma már nem láthatjuk A Déli pályaudvar 1861 óta szolgálja a vasúti forgalmat. Megnyitása óta a mostani már a harmadik állomásépülete. A legérdekesebb valószínűleg a második épület volt, amelyet 60 évvel ezelőtt, 1962-ben adtak át, és amely alig 13 évig állt eredeti formájában. Ez első „modern Déli”-re emlékezünk.

Ilyen is lehetett volna Budapest – A meg nem valósult fővárosi tervekről nyílt kiállítás A jó közlekedés megteremtésében és fenntartásában minden ember egyformán érdekelt. Sok koncepció látott napvilágot Budapest közel 150 éve során, amely segíteni vagy színesíti kívánta közlekedési lehetőségeinket: legyen siklóvasút, mely felvezet a Gellért-hegyre? Kerüljön valahová gyalogoshíd a Dunán? Legyen kétszintes a Hungária körgyűrű? A meg nem valósult, de a tervezőasztalig sikeresen eljutott közlekedésfejlesztési víziók bemutatására vállalkozik a június 21-én megnyílt kiállítás a Közlekedési Múzeum új helyszínén, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában.

35 éve teljesen felújították a Lánchidat, de a Kádár-címert nem cserélték le A Lánchidat a most zajló rekonstrukció előtt legutóbb 1986–1988-ban újították föl, az átkelőt 1987 március elsején zárták le az autók elől. A felújítás az akkor már rendkívül rossz állapotban lévő híd szinte minden részét érintette: a rozsdás láncokat éppúgy, mint a kapuzatok kőfelületeit, díszeit és az útpálya szerkezetét. Bár a kandelábereken ekkor már a koronás-babérkoszorús magyar címer díszlett, a pilonokon lévő Kádár-címerek cseréjére azonban, bár felmerült az ötlet, még éveket kellett várni.

Nem érkezett megvalósítható elképzelés az új építészeti múzeum tervezésére kiírt pályázatra Nem talált megvalósításra érdemes pályaművet a Magyar Művészeti Akadémia bírálóbizottsága a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ tervezésére kiírt Építészet Ligete tervpályázaton. Az új épületet az egykori BM Kórház Bajza utca és Városligeti fasor sarkán lévő telekegyüttesén alakítják majd ki, miután meglesz a megfelelő pályamű.

Zsúfolt otthonok, magas halandóság: nem volt könnyű életük a pestieknek 150 évvel ezelőtt Ma elképzelni sem tudjuk, milyen nyomorban éltek bizonyos városrészekben a pesti emberek a városegyesítés előtt. Az sem volt ritka a 150 évvel ezelőtti statisztikai adatok szerint, hogy több család lakott egyetlen szobában. Hamarabb meghaltak, akik olyan szobában éltek, ahol 6-10 ember zsúfolódott össze, az átlagos élettartam pedig még a legjobb helyzetű Belvárosban sem érte el a 26 évet. Cikkünkből kiderül, hogy főleg Ferencvárosban és Józsefvárosban volt nagy a nyomor, de a főváros többi kerületében sem javult a helyzet még hosszú ideig.

Amikor már nem gyárból jött a gáz – Így állt át Budapest az új fűtési módra Budapesten fél évszázada határozták el, hogy a belvárosból kiszorítják a légszennyező szénfűtést és áttérnek a gázra. Akkoriban kétféle gázt is használtak a háztartásokban: a szénből előállított városit és a földgázt. Előbbit azonban idővel egyre inkább kiszorította a hatékonyabb földgáz, amelyhez viszont a hálózatokat is át kellett építeni, a gázkészülékeket pedig kicserélni. Az átállás ötven éve, 1972-ben nagy lendületet kapott, mindez azonban áldozatokkal is járt: a városi gázt előállító Óbudai Gázgyár napjai ekkortól kezdve meg voltak számlálva.

Falusias utcából lett főúri környék – Nem először alakul át a Pollack Mihály tér A Nemzeti Múzeum mögött elhelyezkedő Pollack Mihály tér képe 2026-ra nagy átalakuláson megy keresztül annak köszönhetően, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát itt, a Magyar Rádió egykori épületeiben alakítják ki. Megmutatjuk, hogyan jött létre, és miként formálódott ez a helyszín a XIX–XX. század folyamán.

A soha el nem készült épület – 5 érdekesség a pesti Városházáról Az eredetileg sérült katonák ellátására épült, ám örökké befejezetlenül maradt Városház utca 9–11. szám alatti épület 300 éves története bőven tartogat izgalmas epizódokat: a mai Központi Városháza nemcsak az 1848-as forradalomban játszott szerepet, de több jelentős személyiség is született a falai között, és még egy vándorló Pallas Athéné-szobornak is otthont adott.

Az üvöltő Bengálik – Nem váltak be Budapesten az első csuklós villamosok Az 1950-es évek végére a meglévő budapesti villamosok egyre inkább kicsinek bizonyultak, így egy új, nagyobb befogadóképességű, csuklós villamost készítettek a hazai mérnökök, ez lett a Bengáli. A recept egyszerű volt, a típus tágas és formás, az első Budapesten megjelent csuklós villamosok mégsem voltak egyértelműen sikeresek.

A Szent István parkban nem kapott helyet – Államalapító királyunk szobrát Kispesten állították fel Az alkotást eredetileg a XIII. kerületi Szent István parkba szánták Lukács György szobrának a helyére, ám a Főváros másképp döntött, így államalapító királyunk 2,5 méter magas bronzszobra végül nem a róla elnevezett parkban, hanem a XIX. kerületi Templom téren kapott helyet.

Egy városrész vált lakhatatlanná – Máig nem tudjuk, ki robbantotta fel a csepeli hadianyagraktárat 95 évvel ezelőtt Nagy erejű robbanás rázta meg Csepelt és Budapest déli részét 1926. augusztus 12-én, délután háromnegyed hétkor. A 95 évvel ezelőtti katasztrófa csepeli és budafoki házakban okozott súlyos károkat: betörte az ablaküvegeket, lesöpörte a cserepeket a háztetőkről. Szerencsére emberéleteket nem követelt a robbanás, amelynek tűzcsóváját és hangját egész Budapesten lehetett látni, illetve hallani.

Már többen is terveztek siklót a Gellért-hegyre, de sem a fogaskerekű, sem a gőzsikló nem valósult meg Vajon mi lehet a magyarázata, hogy a XIX. század második felétől a jóváhagyott, engedélyezett tervek ellenére eddig soha nem kezdődött el a Gellért-hegyi sikló építése? Fuchs Guidó már 1884-ben, majd az 1890-es években Balázs Mór, Miller Vince Ede és Novák Ferenc is letette az asztalra saját elképzeléseit. A megvalósítás közelébe azonban egyikük sem jutott el.

Budapest nem került fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára Az UNESCO mai döntése alapján nincsenek veszélyben a főváros világörökségi helyszínei.

Egyszer volt, hol nem volt a Vidámpark – Az 1800-as évek elején települt a Városligetbe az egykori Vurstli Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.

Az új katolikus templomok nem akarnak versenyezni a panelházak magasságával Budapest elmúlt évtizedekben épült templomai mind külsejükben, mint belső kialakításukban különböznek a korábbi korok nagyszabású, katedrális jellegű templomaitól. Bár különböző stílusban készültek, és jellemzően nincsenek égbe nyúló tornyaik sem, mégis a kerületük emblematikus épületeivé váltak.

Holnaptól bezár az Örs vezér terén a Gomba – Még nem tudni, mi lesz az épület sorsa Találkozzunk az Örsön, a Gombánál! Ez a mondat gyakorta elhangzik a mai napig, hiszen az Örs vezér terén álló kör alakú épület legalább annyira ismert találkozóhely, mint a Nyugati téren vagy az egykori Moszkva téren az „óra”. A Gombában egykor forgalomirányító központ is működött, június 1-től pedig már a jegypénztárakat is bezárják. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a sorsa az 1971-ben készült, akkor modernnek számító épületnek.

Használt hidak Budapesten? – Nem most merült fel először az átkelők újrahasznosításának ötlete A napokban olvashattuk, hogy a lebontandó Összekötő vasúti híd darabjait Budapesten más, kisebb hidakhoz használnák fel, például a Hajógyári-szigeten. Első pillantásra elég furcsa ötletnek hangzik, hogy valahol egy használt hídból szülessen új, de a dolog egyáltalán nem ritka, még Budapesten sem. Több olyan híd is van a fővárosban, amelyikhez egy korábban elbontott átkelő elemeit használták fel.

Még idén új II. világháborús szobor készülhet a XII. kerületben, a turulszobrot nem nevezik át Már az idén elkészülhet a XII. kerületben, a városmajori templom melletti parkban az új második világháborús emlékmű, az arra kiírt pályázat a hónap közepén zárul. Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester várhatóan megfontolásra javasolja majd, hogy a 2005-ben ugyancsak ebből a célból állíttatott kerületi turulszobrot mégse minősítsék át első világháborús emlékművé, hanem legyen ott egy tájékoztató tábla a szimbólumról és történetéről.

Még egy új Duna-híd épül, amelyről eddig nem sok szó esett A Galvani úti híd beruházása során valójában két Duna-híd épül. Az egyikről, a Duna nagy ágát áthidaló ferdekábeles hídról sok szó esett már, de a párjáról, a soroksári ágat áthidalóról kevés, pedig ez is egy szép és jelentős híd lesz.

Nem döntöttek Szent István szobráról Mégsem döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés arról az előterjesztésről, amely szerint Szent István szobrát a XIII. kerületi Szent István park helyett Kispesten állítanák fel. A XIII. kerületi polgármester javaslatára elhalasztották az erről az indítványról szóló szavazást.