Keresés az archívumban

Vízkereszt napján tartották a ferencvárosi Bolgár Kulturális és Oktatási Központ bokrétaünnepségét A IX. kerületi bolgár művelődési házzal szembeni telken, az ortodox templom közelében épül a Bolgár Kulturális és Oktatási Központ. Az épület bokrétaünnepségét vízkereszt napján, január 6-án tartották, amely egybeesik az ortodox keresztények karácsonyi ünnepével.

A Szent Korona hazatért – A Rákóczi-induló hangjai mellett emelték le az amerikai gépről a magyar ereklyéket Budapest és Magyarország 1978. január 5-én és 6-án a figyelem középpontjába került a nemzetközi sajtóban. Ennek oka az volt, hogy ekkor adta vissza a magyar nemzetnek a Szent Koronát az Amerikai Egyesült Államok. A Szent Koronát ünnepélyesen fogadták Budapesten.

A háromszor megalapított Műszaki Múzeum – Páratlan magyar emlékeket őriznek az 50 éve létrehozott gyűjteményben Ötven évvel ezelőtt harmadszor is megalapították a Magyar Műszaki Múzeumot. Az 1973. január 1-jén kelt alapító okirat szerint feladata a hazai természettudományi és technikai emlékanyag gyűjtése és ismertetése. A múzeum olyan különleges kincseket őriz, mint Jedlik Ányos 1828-ban megalkotott villanymotorja és 1855-ben készített elektromos kiskocsija, a világ első porlasztós motorja, az első magyar számítógép vagy a legelső Gömböc.

Így élt Pesten a mézeshetek után Petőfi Sándor és Szendrey Júlia Az ifjú, hazafias költővé váló Petőfi Sándor Pesten az 1840-es évek elején albérletből albérletbe költözött, a szerelem és a házasság azonban megváltoztatta addigi életét: albérlőből főbérlővé lépett elő. Ezeket a helyszíneket idézzük föl most nagy nemzeti költőnk születésének 200. évfordulóján, bemutatva, melyik utcában, melyik házban, milyen körülmények között élt ifjú feleségével a házasságkötés, a nászút, a mézeshetek után.

Így fejlődött Budapest 2022-ben – Középületek sorát adták át idén A 2022-es év szinte biztos, hogy negatív színezettel vonul majd be a történelembe, hiszen válságok sora terhelte, melyekből hazánk sem vonhatta ki magát. Ennek ellenére Budapest nagyon szépen fejlődött, sok beruházás ért véget idén: több új épület elkészült, és számos műemléket helyreállítottak. Az év utolsó napján visszapillantunk, és összefoglaljuk az esztendő történéseit.

Báró csepeli Weiss Manfréd főrendiházi tag halála Weiss Manfréd konzervgyárosból lett az egyik leggazdagabb magyar iparmágnás, a csepeli Acél- és Fémművek tulajdonosa. Amikor 100 évvel ezelőtt elhunyt, egy olyan dúsgazdag gyáriparost búcsúztattak, aki munkásainak kórházat, szülőotthont, szanatóriumot, bölcsődét építtetett, a szegények számára népkonyhát működtetett. Hatalmas birodalma, amelyben készültek szerszámgépek, varrógépek, tűzhelyek, kerékpárok, autók és repülőgépek is, évtizedekkel túlélte őt. A Csepel Vas- és Fémművek Trösztöt 1983-ban szüntették meg, egységeiből önálló vállalatok jöttek létre, s próbáltak megfelelni az egyre nehezebb piaci kihívásoknak.

Buda, Pest, Óbuda és a Margit-sziget összevonása: 150 éve hirdették ki a városegyesítési törvényt Budapest a világ egyik legszebb fekvésű fővárosa, melyre mi, magyarok igazán büszkék lehetünk. Mindig jólesik, ha egy külföldi látványosan rácsodálkozik például a Várból feltáruló panorámára. De nemcsak a természet ajándékának köszönhetjük ezeket az elragadtatott kifejezéseket, hanem az épített környezetnek is, melyet eleink teremtettek meg. Buda és Pest évszázadok óta élt egymás szomszédságában, mégis az egyesítésük adta meg azt a lendületet, amely azután oly sok fantasztikus épületet eredményezett a Duna két partján. Messzire nyúló előzmények után a városok összevonásáról az Országgyűlés 1872 végén hozott törvényt, melyet az uralkodó 1872. december 22-én szentesített, és másnap ki is hirdették.

Ilyen lesz az újjászülető Budavári Palota – Mostantól bárki megnézheti a terveket Elkezdődött a Budavári Palota helyreállítása, a napokban jelentek meg az újjáépítéséhez készült látványtervek, így ma már pontosan tudhatjuk, milyen lesz az épület a rekonstrukció befejezését követően. A neobarokk királyi palota 1890–1905 között a korábbi palota jelentős bővülésével épült, ám 1945 után a háborús sérülésekre hivatkozva átépítve, leegyszerűsítve újították fel. A Hunyadi-udvarban hétfőn megnyílt látogatóközpontban bárki megtekintheti az újjáépítés terveit.

Aki Budapest legszebb épületeiben dolgozott: több helyszínen megörökítették Lónyay Menyhért emlékét Lónyay Menyhért a kiegyezés után több fontos posztot is betöltött, először a pénzügyeket irányította, majd 1871-től gróf Andrássy Gyulát váltva az ország első számú vezetője lett. A Szent György téri Sándor-palotából nem költözött túl messzire, hiszen nem sokkal korábban készült el panorámás villája a mai Hunyadi János út tetején, a Dísz térre nyíló várkapu mellett. Az idei Lónyay-emlékév zárásaként az egykori akadémiai elnök és főrendiházi tag budapesti kötődéseit mutatjuk be.

Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes – üzente a 140 éve született Kodály Zoltán Kodály Zoltán a magyar zeneirodalom egyik legnagyobb alakja, aki nemcsak kiemelkedően tehetséges zeneszerző volt, hanem kutató és pedagógus is. Népdalgyűjtő munkáját 1905-ben kezdte meg, saját műveivel 1910-ben lépett a nagyközönség elé, az 1923-ban írt Psalmus Hungaricus pedig óriási nemzetközi sikert hozott. Zenepedagógiai módszerét ma is alkalmazzák az oktatásban. A zeneszerző egykori otthonában, a Kodály köröndön ma a róla elnevezett emlékmúzeum működik.

Átadták a Csodaszarvas-szobrot a volt Postapalota kertjében Felavatták a Csodaszarvas-szobrot a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum, vagyis az egykori Krisztina körúti Postapalota kertjében. A Pénzmúzeum jelképét, a hat méter magas talapzaton álló öt méter magas alkotást, amely a megújulást, a felemelkedést, a bőséget szimbolizálja, a Krisztina körúton közlekedő gyalogosok és autósok már messziről is jól láthatják.

Átadták a felújított Blaha Lujza teret – Több mint öt és fél éve jelentették be, mára megvalósult December 10-én vehették birtokba a közlekedők a felújított Blaha Lujza teret. A nemzet csalogányáról elnevezett tér átalakításáról 2017-ben döntött a Fővárosi Közgyűlés, amely 2018 márciusában a szükséges forrásokat is elkülönítette. A tényleges munkálatok azonban csak 2021 júniusában kezdődtek meg. A most átadott tér sok mindenben más lett, mint azt öt évvel ezelőtt elképzelték.

Építkezések 150 éve Pesten, a városegyesítés előtt Pest és Buda 1872-ben már a városok egyesítésre készült, Pesten nagyszabású városfejlesztési tervet fogadtak el, nagy beruházásokról döntöttek. Azonban mindemellett a városban egyéb épületek is emelkedtek. Nézzük, hogyan fejlődött a város, és mennyibe került egy lakóház felépítése!

Megújul Munkácsy Mihály síremléke a Fiumei úti sírkertben Felújítják Munkácsy Mihály síremlékét, Telcs Ede alkotását, amely a Fiumei úti sírkertben található, és műemlékileg is védett. A tervek szerint a munkálatok tavaszra fejeződnek be, a megújult sírhelyet a festőművész halálának 123. évfordulóján, 2023. május 9-én avatják majd fel.

A 180 éve született Csiky Gergely drámaíróra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Csiky Gergely drámaíróra, a magyar polgári dráma megteremtőjére emlékeztek születésének 180. évfordulója alkalmából a Fiumei úti sírkertben. A temető egyik művészparcellájában található a 2001 óta védett síremlék, amelynek teljes körű rekonstrukcióját elvégezték. A Senyei Károly által készített neobarokk díszszarkofág oldalán Csiky Gergely domborműves portréját láthatjuk.

Amikor válság volt a húszas évek Budapestjén: lakásépítési programot indított a főváros Budapesten a dualizmus időszakában a legtöbb bérházat magánbefektetők emelték, hiszen ekkoriban hatalmas kereslet volt rá: nagy tömegek költöztek fel a fővárosba. A tendencia az első világháború után is folytatódott, de ekkor a gazdasági környezet már közel sem volt olyan kedvező, ezért maga a székesfőváros indított kislakás-építési programot. Közülük több épület is 1926 novemberére–decemberére készült el, az első lakók kilencvenhat évvel ezelőtt költözhettek be.

Egy eltűnt világ szokásai – Így készültek az ünnepre a Kárpát-medencében Valódi időutazásra hívja a látogatókat az a szabadtéri fotókiállítás, amely december 6-án nyílt meg a Budavári Palota Duna felőli teraszán, valamint a Várkert Bazárban. A régi fényképek a Kárpát-medencei népek karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó, ma már sokak számára ismeretlen szokásait mutatja be, elvezetve a látogatókat egy eltűnt világba, dédszüleik korába.

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját A Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontjában, a II. kerületi Szépvölgyi úton egy korszerű, interaktív kiállítást alakítottak ki. A látogatók megismerhetik a budai barlangrendszereket, a terület védett denevérfajait, valamint megérinthetik a barlangokban keletkezett ritka kőzeteket és ásványokat. A fejlesztés során megújult a barlang fogadóhelye, és kialakítottak egy oktatótermet is.

A Ludovika Akadémia: 150 éves a magyar tisztképzés Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben nyílt meg a Ludovika Akadémia, a honvédtisztképző katonai iskola. A magyar tisztképzés megindításáról az 1808-as országgyűlésen határoztak, ám ténylegesen csak 64 évvel később indult meg az oktatás. Az akadémia saját épülete a VIII. kerületben ugyan már 1830–1836 között felépült közadakozásból, Pollack Mihály tervei szerint, ám a klasszicista palota évtizedekig használaton kívül volt. Egy 1872-es törvény azonban ismét elrendelte a magyar királyi honvédségi akadémia felállítását.

Séta az időben – A budai zsidóság közel 800 évnyi történetéről mesélnek a várbeli házak Bár a budavári zsidóság története a várossal egyidős, kevésbé köztudott, hogy hány helyszínen találkozhatunk a közösség emlékeivel, és hány ház őriz történeteket a középkortól egészen a XXI. századig. A Várkapitányság Budai Vársétáinak idegenvezetője most ebbe nyújtott betekintést a Shalom, Buda! című vársétán a Pestbudának.

Átadták az újjáépült Tamariska Cserkészházat Csepelen A csepeli Tamariska-dombon, az egykori gázcseretelep helyén 2019-ben épült egy cserkészház, amelynek egy része idén februárban leégett. Az újjáépített Tamariska Cserkészházat vasárnap avatták fel.

Idén átadják a felújított Blaha Lujza teret Év végéig befejeződik a Blaha Lujza tér felújítása. November 29-én elkezdődött a műszaki átadás-átvétel, még lehetnek kisebb javítási munkálatok, de a teret még az idén birtokba vehetik a gyalogosok. Tizenegy kis méretű, úgynevezett mikroszobrot is elhelyeztek a növénykazetták ülőfelületén. Az alkotások az egykori Népszínház, majd Nemzeti Színház színészlegendáit mutatják be egy-egy ikonikus szerepükben.

Megújuló Citadella: katonai erőd volt, most átvágják a falait Évtizedeken át méltatlan állapotok uralkodtak a Gellért-hegy tetején, a Citadella környékén, ám tavaly tavasszal, a régészeti feltárásokat követően elkezdődött a volt katonai erőd megújítása, átalakítása. Most következik az erődfalak átvágása a látványterveknek megfelelően, valamint a rondella új funkciók szerinti kialakítása és a szükséges szerkezetépítési munka.

A Magyar Zene Háza elnyerte az egyik legrangosabb amerikai építészeti elismerést Számos korábbi szakmai díj után a Magyar Zene Háza Európa után Amerikában is sikert aratott. Az ikonikus épület a világ egyik legrangosabb építészeti fődíját nyerte el, a Design of the Year elismerést.

A romantika mestere volt – 100 éve hunyt el Máltás Hugó Máltás Hugó a kevéssé ismert építészeink közé tartozik, pedig rendkívül hosszú pályát futott be, és matuzsálemi kort élt meg: kilencvennégy évesen hunyt el 1922-ben. Hogy neve nem került be a köztudatba, az a sokkal többet foglalkoztatott kortársainak, elsősorban Ybl Miklósnak a számlájára írható. Pedig Máltás is meglehetősen nagy számban tervezett, különösen a romantika időszakában. Alkotásaiból az alábbiakban mutatunk be egy összefoglalást.

Thék Endre, Róth Miksa, Jungfer Gyula nyomában – Visszahozzák a századfordulós tudást, oktatni fogják a szépmíves mesterségeket Budapesten a korábban elpusztult történelmi jelentőségű épületek közül többet sikerült újraalkotni az utóbbi években, de a kézműves szakemberek hiánya miatt a megvalósítás hatalmas kihívást jelentett. A jelenleg folyamatban lévő és a jövőben tervezett rekonstrukciókat segíti majd, hogy a jövő évtől olyan képzés indul, amelyen ezeket a művészi tehetséget is igénylő mesterségeket lehet magas színvonalon elsajátítani – hangzott el csütörtökön a Hauszmann Alapítvány konferenciáján a budai Várban.

Aki Újpestet alapította: 225 éve született gróf Károlyi István Gróf Károlyi Istvánnak hatalmas birtoka volt Pest környékén, többek között Fóton és a mai Újpest területén. Eleinte csak megengedte, hogy megtelepedjenek a földjén az emberek, majd 1840-ben már szerződésben is rögzítette, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak. Károlyi gróf előírta, hogy a földjén építkezőknek a házaikat az utcai fronton kell elhelyezniük, hogy dísztelen és jó ízléssel ellenkező épület ne rombolhassa a látványt. Újpest alapítójára emlékezünk születésének 225. évfordulóján.

Hetven éve adták át az újjáépített Petőfi hidat Amikor a mai Petőfi híd elődje 1937-ben elkészült, még alig volt forgalom rajta, hiszen a budai oldal jórészt beépítetlen volt. Csak rövid idő adatott neki, Budapest többi dunai átkelőjével együtt nyolc év múlva elpusztult. Amikor megkezdődött a hidak újjáépítése, több átkelő helyreállítása is megelőzte, végül csak 1952-ben adták át. Az új szerkezet három méterrel szélesebb lett, és kerékpárút is volt rajta, ami abban az időben azért is volt fontos, mert sokan azzal jártak munkába, hiszen személyautó magánhasználatban nem lehetett.

„Budán fogok lakni, de csak azért, hogy közel legyek Pesthez” – 145 éve született Ady Endre Ady Endre a húszas évei végén érkezett Budapestre, és belevetette magát a nagyvárosi életbe. Éjszaka mulatott, nappal kávéházi asztalok mellett írta korszakalkotó líráját. A Három Hollóban egy fallal leválasztott asztal mellett dolgozott, de a Bristolban vagy a Meteorban is mindennapos vendég volt. Albérletekben, szállodai szobákban lakott, majd szanatóriumokban töltötte napjait, míg végül Csinszkával kötött házassága után saját otthona lett Budapest belvárosában. A ma 145 éve született Ady Endrére emlékezünk.

Száz éve oldották fel a trianoni repülési tilalmat A repülés az I. világháború után vált a civil emberek számára is elérhetővé. Az európai országok utas- és postaforgalmában sorra jelentek meg az új járatok, egyre több várost kötött össze repülőgép. Azonban Budapest csak később kapcsolódhatott be a légi közlekedésbe, mert a trianoni békediktátum alapján hazánkat sújtó repülési tilalom 1922. november 17-ig érvényben maradt.

A Múzeumkert, ahol Petőfi is járt – A szabadság, a szerelem, a történelem színtere A Magyar Nemzeti Múzeum kertje egy szimbolikus hely, az 1848. március 15-i események emblematikus helyszíne, amely a nemzet kertje elnevezést is kiérdemelte. Budapest egyik legkedveltebb közparkjáról van szó, amely már a XIX. században is a városlakók népszerű pihenőhelye volt. A Múzeumkertben híres írók, szabadsághősök szobrait láthatjuk, legrégebbi fái közé tartozik az a japánakác, amely már látta Kossuth Lajos 1894-es temetését, itt játszottak a Pál utcai fiúk Molnár Ferenc híres regényében. Videónkból kiderül, mennyit kellett régen a padon üldögélésért fizetni, mit dolgozott itt a későbbi albán királyné, és mióta ünneplik meg március 15-ét a szabadság és szerelem kertjében.

A modern Budapest megteremtője – 125 éve hunyt el Lechner Lajos A Lechner egy jól csengő név az építészi és a mérnöki világban: előbbi elsősorban Lechner Ödönnek, utóbbi pedig Lechner Lajosnak köszönhető. Az azonos családnév ellenére nem voltak rokonok, a művészi és műszaki tehetség egymástól függetlenül is összesűrűsödött bennük. Az éppen 125 évvel ezelőtt elhunyt Lajos egészen más pályán is mozgott, mint a nála bő egy évtizeddel fiatalabb Ödön. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi mindent köszönhet neki hazánk és különösen Budapest.

Egy legendás építésziroda – A Királyi Palota kiválóságainak budapesti alkotásai A Nemzeti Hauszmann Programnak és az elmúlt évek újjáépítési munkálatainak köszönhetően már a köztudatba is bekerült, hogy a Budavári Palota századfordulós bővítési munkálatait Hauszmann Alajos tervezte. Az kevésbé ismert tény, hogy amikor 1891-ben – Ybl Miklós halála után – átvette a feladatot, Györgyi (Giergl) Géza már évek óta dolgozott az épületen. Persze Hauszmann se tétlenkedett, a megbízatást éppen azzal érdemelte ki, hogy számos jelentős építészeti alkotással gazdagította az országot és főleg Budapestet. Kettejük mögé több fiatalabb építész – többségében Hauszmann tanítványai – is felsorakozott, akik a későbbiekben fontos fővárosi épületek alkotóivá váltak. Budapest egyesítésének 149. évfordulóján most ezt, a Budavári Palota építésében részt vevők fővárosi örökségét kívánjuk bemutatni.

Elhalasztják a volt BÁV-székház átalakítását – Egyetemi épület lesz, egyelőre leáll a tervezés A korábbbi tervek szerint a Károli Gáspár Református Egyetem költözne be a IX. kerületi Kinizsi és Lónyay utca sarkán álló egykori központi zálogház műemlék épületébe. A tavasszal kiírt közbeszerzési eljárást azonban eredménytelennek nyilvánították forráshiány miatt.

A ház, ahol Mikszáth Kálmán visszanyerte életkedvét Az irodalmat kedvelők bizonyára sokszor gondolkodtak már azon, hogy kedvenc szerzőjük egy-egy remekműve milyen körülmények között született. Milyen környezetben készült az a bizonyos vers vagy regény, milyen lelkiállapotban volt a költő vagy író, kávéházban dolgozott-e, vagy otthon, esetleg a szabad levegőn, egy fa árnyékában ülve vetette papírra a híres sorokat, mondatokat. Mi most Mikszáth Kálmán Lónyay utcai otthonát mutatjuk be, ahol az írónak több regénye is született.

Akinek a remekműveit lebontották:155 éve hunyt el ifj. Zitterbarth Mátyás Egy nagyváros fejlődése mindig együtt jár épületek bontásával is, hiszen a régiek helyére kerülnek az újak, amelyek már megfelelnek a korszerű igényeknek. A XIX. század első felében alkotó ifj. Zitterbarth Mátyás életműve nagyrészt ennek a jelenségnek esett áldozatul. Pedig zseniális építész volt, amit az is bizonyít, hogy Pest városának elöljárói fontos középületek tervezését bízták rá. Az alábbiakban megismerhetik elpusztult és még álló alkotásait is.

Egy IV. században épült római kori villát kutattak a régészek Aquincum utolsó korszakából Egy III. kerületi, harsánylejtői római kori villát és környezetét kutatták az elmúlt hetekben a régészek, az épület az antik Aquincum utolsó korszakában, a IV. században épült. A szakemberek szerint ekkor már a polgárváros lakóinak többsége beköltözött a katonaváros falai közé, Aquincum egykori villaövezetében pedig katonák vagy katonai védelmet fizetni tudó előkelők laktak.

Mindennapi melegünk – Ötven évvel ezelőtt kezdett elterjedni a gázfűtés Budapesten A gázfűtés Budapesten tömegesen csak az 1970-es években épült ki, és utána annyira népszerű lett, hogy jóval könnyebb volt eladni az ilyen lakásokat, mint a villany- vagy távfűtéseseket. Az energiaárak jelentős növekedése miatt nagy valószínűséggel ismét változtatni kell a fővárosi lakások fűtésének módján. De nézzük, mivel világítottak, és hogyan fűtöttek elődeink az elmúlt másfél évszázadban!

Elérte a legmagasabb pontját a Honvéd Főparancsnokság épülete Az újjáépítés alatt álló egykori Honvéd Főparancsnokság Dísz téri épülete elérte a legmagasabb pontját, tetejére már a kupola szerkezetét is felhelyezték. Ebből az alkalomból a hagyományokat követve bokrétaünnepséget tartottak. A bokrétafát a kupolát ékesítő laterna acélvázával együtt emelték a palota tetejére az ünnepségre meghívott vendégek előtt.

„A hazának élni, Pestet fővárossá emelni” – Károlyi György már fiatalon fogadalmat tett, hogy Magyarországot fogja szolgálni A belvárosi Károlyi-palota építtetője, gróf Károlyi György Széchenyi István barátja volt, hozzá hasonlóan ő is önzetlenül támogatta a főváros és az ország felemelkedését, az egyik leggazdagabb főnemesi család tagjaként. A Tudományos Akadémia egyik alapítója, a Lánchíd megépítésének támogatója, a Nemzeti Színház megmentője. Az 1802-ben született és 1877-ben elhunyt mecénásra emlékezünk, halálának 145. évfordulóján.

Nyolcvan fát ültetnek a Blaha Lujza térre A felújítás alatt álló Blaha Lujza téren megkezdődött a fák kiültetése: összesen nyolcvan új fát telepítenek a számukra korábban kialakított kazettákba, ezek környezetében a gyökerek növekedését segítő váztalajt építettek ki. Az 1965-ben lebontott, illetve felrobbantott Nemzeti Színházra emlékeztet majd, hogy a térburkolatban megjelenik az épület körvonala, és a teátrum egykori székeire utaló, bordó színű köztéri bútorokat helyeznek el a téren. A felújítás ebben az évben fejeződik be.

Négy hétig tartottak volna a beszédek, ha mindenki szót kapott volna a Kossuth-szobor avatásán Hatvanezren jelentek meg aznap a Kossuth-szobor felavatásán, koszorút helyeztek el az ország legfőbb vezetői, a magyar települések képviselői, az Egyesült Államok és Torinó városának küldöttsége, számtalan külföldi ország képviselője, de a katolikus egyház kimaradt, és az ünnepségen a csehszlovák, a jugoszláv, a román követség tagjai sem nem vettek részt. Az emlékművet ma 95 éve, 1927. november 6-án avatták fel, de az eseményt hatalmas viták kísérték.

Marco Rossi a Szent István-teremben A Szent István-termet és a hozzá tartozó kiállítást a 2021. augusztusi átadása óta már több mint 100 ezren nézték meg. Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt a 100324. látogató.

A tanítók atyjától a forradalom kórházáig – A Péterfy Sándor utca nevezetességei A Péterfy Sándor utca egyike Külső-Erzsébetváros, benne az úgynevezett Csikágó negyed jellegzetes utcáinak. Ismertségét leginkább kórházának és az ott zajló 1956-os eseményeknek köszönheti, de névadója, a magyar „tanítók atyja” is lakott itt. Jellemző utcaképe a dualizmus idején épült körfolyosós lakóházak, de érintkezik az ország első hivatalos óvónőképző intézetével, volt sörgyári lerakattal és egykori piactérrel is. Lássuk, miről mesél nekünk ez az utca!

Gyertyagyújtás nemzetünk nagyjainak sírjainál a Fiumei úti sírkertben A Fiumei úti sírkertben november 1-jén gyertyát biztosítanak mindazoknak, akik a nemzeti sírkertben nyugvó nagyjainkra szeretnének emlékezni. A látogatók ünnepi szentmisén is részt vehetnek.

Budapest legrégebbi református templomai Budapest szakrális építészetében a református templomok művészi kvalitás és városképi szempontok tekintetében meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt két évszázadban a magyar főváros területén több mint hatvan református templom épült, amelyek közül az évszázados múltra visszatekintők egyszerre képviselnek egyháztörténeti és művészettörténeti értéket. Közülük a legrégebbieket mutatjuk be a reformáció napja alkalmából.

Újra látogatható az Uránia összes terme Közel hétéves kimaradás után ettől a hónaptól újra megnyílt az Uránia Nemzeti Filmszínház két alagsori terme, amelyek a díszterem alatt találhatók. A Fábri és Csortos vetítőhelyeket 2015-ben vizesedés miatt kellett bezárni.

A kettévágott pályaudvar – A Nagykörút útjában állt, ezért tolták hátrébb a Nyugatit Az első pesti pályaudvar – a Nyugati elődje, akkori nevén a Pesti indóház – az 1870-es évek elejére már nem volt képes az egyre növekvő vasúti forgalmat zökkenőmentesen lebonyolítani. A tulajdonos vasúttársaság el is kezdte a bővítést, de ekkor kiderült, hogy az épület a tervezett Nagykörút útjában áll. Ezért a régi csarnokot „megfelezték”, és az északi része fölé új pályaudvar épült. A ma ismert Nyugati pályaudvart 1877. október 28-án, azaz 145 éve adták át.