Keresés az archívumban

Repülőgépcsodák az Iparcsarnokban – Az óceánt átszelte, de Rómában lezuhant a Justice for Hungary gép pilótája A repülés valódi világába kaphattak betekintést azok, akik jegyet váltottak 90 éve az Endresz György Aviatikai Kiállításra, mert nemcsak a földön láthatták a repülőgépeket, de a szerencsések repülőutakat is nyerhettek. Az 1932. október 15-én megnyílt kiállítás egyben a szerencsétlen sorsú magyar óceánrepülőre, Endresz Györgyre emlékezett.

Mátyás király ezüstdénárját is megtalálták a régészek a József főhercegi palota újjáépítése során A budavári Szent György téren újjászülető József főhercegi palota építésekor a régészeti feltárás több különlegességet hozott felszínre: egy majdnem egészben megmaradt török kori rézkancsót, Mátyás király ezüstdénárját, értékes kerámia- és üveganyagokat találtak a szakemberek. Fellelték azt a lejárót is, amely egy természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezetett. A helyiséget feltehetően a középkorban használták.

Száznegyven éve leplezték le Petőfi Sándor szobrát Budapesten Több mint két évtizedre visszanyúló előzmények után, 1882. október 15-én leplezték le Petőfi Sándor híres budapesti szobrát, ahol később annyi politikai megmozdulást, ünnepi beszédet tartottak a szabadság eszméjének jegyében, hogy napjainkra ikonikussá vált az emlékmű. Hosszúra nyúlt viták, elapadó adománygyűjtés, az alkotás elkészítésére felkért szobrász halála nehezítette azt az utat, amelyet be kellett járni az ötlet felszínre bukkanásától a szobor felállításáig. Ezt a történetet járjuk körül írásunkkal.

Újabb műalkotásokat lehet megismerni a Fiumei úti sírkertben A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben újabb jelentős művészeti értéket képviselő síremlékekről és alkotójukról olvashatunk ismertetést QR-kód segítségével. Az intézmény Szoborpark programjába most bekerült húsz műemlékleírás között szerepel Miklós Andor mauzóleumának szobra, valamint Pállik Béla síremléke.

Megszépült a terézvárosi zeneiskola homlokzata Felújították a műemléki környezetben található Tóth Aladár Zeneiskola homlokzatát a VI. kerületi Szív utca 19–21. szám alatt. A patinás épület Feszl Frigyes tervei alapján épült 1874-ben. Az Erkel-iskolával közös udvart is átalakítják.

Ipari csuklósok a fővárosban: Velük fejeződött be a magyar villamosgyártás Budapest a villamosok városa. Elképzelhetetlen lenne a főváros a hosszú sárga járművek nélkül. Az elmúlt 140 évben hihetetlenül sok típus koptatta a síneket, de kevés olyan meghatározó jármű volt közöttük, mint az ipari csuklós.

Romantikus ékszerdoboz Zuglóban – 180 éve kezdték építeni a Hermina-kápolnát A Városliget keleti határát jelentő Hermina út egyik jellegzetes épülete a pici Hermina-kápolna. Mérete ellenére nagyon is meghatározó szerepe van, hiszen nemcsak az utat nevezték el róla, de a városrészt is, ahol áll: Herminamező. Stílusához illően története is romantikus, szépséget és tragédiákat egyaránt tartalmaz. A kis kápolna alapkövét éppen száznyolcvan évvel ezelőtt tették le.

Elárverezték a Vérhalom téri állami tulajdonú villát, amelyben Göncz Árpád lakott A II. kerületi, Vérhalom tér 7/b szám alatti kétszintes villát, amelyben az egykori köztársasági elnök, Göncz Árpád és felesége lakott, 833 millió forintért adták el. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. online árverésén a licit szombaton késő este zárult, a nyertes több száz millió forinttal ajánlott többet a kikiáltási árnál.

Egy urbánus költő, aki rajongott a hegyvidékért – 65 éve hunyt el Szabó Lőrinc Szabó Lőrinc költő, író, műfordító Miskolcról érkezett Budapestre az 1910-es évek végén. A fővárosban akkor már pezsgett az irodalmi és a kulturális élet, melynek ő is rövid idő alatt a részévé vált. Kávéházakba, irodalmi szalonokba járt, gyakran megfordult a Babits és a Hatvany Lajos körül kialakult alkotói közegben. Lakott a nyüzsgő Pesten, majd évtizedeken át a csendesebb Budán. Akárcsak a pesti élet, a budai környezet és életforma is megjelent műveiben. A Nyugat második nemzedékéhez tartozó Kossuth-díjas költő 65 éve hunyt el.

115 évvel ezelőtt lett kész teljesen a Pénzügyminisztérium palotája Kevésbé ismert, hogy 1907. október 7-én fejeződtek be teljesen a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának építési munkálatai. Az építkezés érdemi munkáira 1901 októbere és 1904 decembere között került sor, ám az utómunkálatok azonban 1907 októberéig folytatódtak. S több sarkalatos dátum is kapcsolódik magához az építkezéshez.

Egy életút pesti állomásai: tragikus sors jutott Batthyány Lajosnak Október 6-án nemcsak az Aradon kivégzett 13 honvéd főtisztre emlékezünk, hanem a Pesten, az Újépület (Neugebäude) udvarán kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős kormányának mártírhalált halt miniszterelnökére is. A kivégzés helyén 1926 óta örökmécses áll, méltó emléket állítva a grófnak, aki életét adta a magyar szabadságért. A reformkori ellenzék vezérévé vált Batthyány 1841-ben költözött Pestre, a főváros számos nevezetes helyszínén megfordult, ezeket gyűjtöttük össze a tragikus évfordulón.

130 éve költözött be mai otthonába a Madách Imre Gimnázium A VII. kerületi Állami Gymnasium, vagyis a mai Madách Imre Gimnázium 1892 szeptemberében nemcsak az új tanévet, hanem új otthonát is köszönthette. Az 1881-ben alapított intézménynek több mint 10 éven át nem volt önálló épülete, bérelt helyiségekben folyt a tanítás. Az oktatási ügyeket irányító vallás- és közoktatási miniszter, Trefort Ágoston idősebb Bobula János építészt bízta meg a gimnázium terveinek elkészítésével. Ám Trefort időközben elhunyt, és az új miniszternek más elképzelései voltak a gimnázium épületéről.

A Nagykörúton kötött ki az elszabadult vasúti személykocsi Hatvan évvel ezelőtt, 1962. október 4-én egy vasúti kocsi a Nyugati pályaudvar nagycsarnokának tolatóbakját átszakítva, az üvegfalat áttörve kifutott a Nagykörútra. A balesetet emberi mulasztás okozta, de egy vasutas lélekjelenlétének köszönhetően nem történt tömegszerencsétlenség.

Az óbudai Buszesz területén bronzkori eredetű vízelvezető árokrendszert találtak Óbudán az egykori szeszgyár, a Buszesz területén folyó régészeti feltáráson a római kori rétegek alatt őskori eredetű vízelvezető védművet azonosítottak. Az árokrendszer az árvízvédelmet biztosította. Az egykori épületekhez tartozó cölöplyukakat, tároló- és hulladékgödröket is találtak.

Mutatjuk, milyen lett a leégett, de most újjáépített Ráday utcai kollégium Tragikus körülmények között égett le 2019-ben a református kollégium a IX. kerületben, a Dunamelléki Református Egyházkerületnek a Ráday utca, Köztelek utca, Markusovszky tér, Biblia utca által határolt telkén. Helyén, a Markusovszky tér felőli oldalon most elkészült az új kollégiumi szárny, de emellett teljesen átalakították a Ráday utca, Köztelek utca által határolt, 1912-ben birtokba vett patinás központi épületet is. A megújult székházban a Ráday utca 28. szám felől a püspöki hivatalt, a Köztelek utca felől a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karát lehet megközelíteni.

Nyolcvanöt éve átadták, de hét év múlva felrobbant a kiszélesített Margit híd A Margit híd igazi luxusberuházásként készült el az 1870-es években, egy francia mérnök irányítása alatt. Ám Budapest második dunai átkelőjének forgalma nagyon alacsony maradt egészen a század végéig. Azonban az 1930-as évek elején már keskenynek bizonyult, ezért az átépítésről és a kiszélesítésről döntöttek. Az avatást 85 évvel ezelőtt, 1937. október 1-jén tartották.

Egykor gőzfürdő volt, most hotel épül a Kazinczy utcában A VII. kerületi Kazinczy utca 40–48. szám alatt, öt telek összevonásából jött létre az a terület, amelyen most 270 szobás hotel épülhet, kétszintes mélygarázzsal. A munkák részeként az utca egy szakaszát is felújítják, a telkeken jelenleg álló épületeket, így várhatóan a Táncművészeti Főiskola volt acél-üveg tömbjét és a historizáló, húsüzemként, majd szórakozóhelyként ismert 48-as számú házat is elbontják.

Az építkezéseket a válság sem állította meg – Az Andrássy út első neoreneszánsz házai Az utóbbi néhány, válságokkal tarkított évhez hasonlóan az elmúlt évszázadokban is akadtak gazdasági nehézségek, melyek az építőiparon is éreztették hatásukat. Ilyen volt az 1873-as is, ami a korszak gigaberuházását, az Andrássy út kiépítését érintette nagyon érzékenyen. Szerencsére itt az építkezések már 1872-ben – tehát 150 évvel ezelőtt – elkezdődtek, és néhány bérház hamarosan meg is valósult, jó példával járva elöl a további építkezések érdekében.

Ma 75 éve adták be Budapesten az első kötelező oltást a tbc ellen – A morbus hungaricus még ma sem tűnt el Tüdőbaj, gümőkór, morbus hungaricus – mind egy sokáig szinte gyógyíthatatlan, és jórészt halálos betegség, a tbc nevei. Nem véletlen, hogy morbus hungaricusnak is ismerték e kórt, mivel itthon nagyon gyakori volt. Mára ugyan még nem sikerült teljesen legyőzni, de van ellene védőoltás, ami Magyarországon évtizedek óta kötelező. Budapesten 1947 szeptember végén vezették be, elsőként a XIII. kerületben.

Szerelmes verseiért rajongott a pesti közönség – 250 éve született Kisfaludy Sándor Méltó nyitánya volt a XIX. század magyar irodalmának Kisfaludy Sándor első kötete, a Himfy szerelmei – A kesergő szerelem című könyv, amely Budán jelent meg 1801-ben. A szenvedélyes szerelmi életét lírában megfogalmazó Kisfaludy már fiatalon nagy hatású tudóssá és irodalmárrá vált, a Magyar Tudós Társaság és a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. Az ő támogatásával adta ki testvére, Kisfaludy Károly a magyar irodalmat népszerűsítő jeles évkönyvét, az Aurorát. Kisfaludy Sándor ma 250 éve született.

Megnyílt a Riz Levente Sport- és Rendezvényközpont Rákosmentén A XVII. kerületi Néppark szomszédságában megépült, 6000 négyzetméteres, kétszintes sport- és rendezvényközpont lehetőséget nyújt a sportolásra, kulturális események megtekintésére és a találkozásra. A közösségi teret a kerület korábbi vezetőjéről, Riz Levente polgármesterről nevezték el.

Az idén ünnepeljük az Országos Széchényi Könyvtár megalapításának 220. évfordulóját Több mint negyven évig vándorolt Széchényi Ferenc gróf adománya a Nemzeti Könyvtár 220 évvel ezelőtti megalapítását követően, mígnem állandó helyére, a Magyar Nemzeti Múzeumba költözött. Később a gyűjteménynek innen is mennie kellett, cikkünkben bemutatjuk a különböző pesti helyszíneket.

A király ajándéka, avagy a tíz szobor legendája 125 éve történt, hogy Ferenc József 1897. szeptember 25-én tíz szobrot ajándékozott Budapestnek. A szobrok nagy része mind a mai napig előkelő dísze a városnak, többször írtunk is már róluk. Most azonban annak jártunk utána, hogy mi késztethette Ferenc Józsefet az ajándékozásra.

Hamarosan eredeti külsejét mutatja majd a Vöröskereszt Egylet egykori székháza Az eredetileg Hauszmann Alajos, illetve Hültl Dezső által tervezett budavári épület újjáépítése 2021-ben kezdődött, nemrég pedig már a szerkezetépítési munkák is befejeződtek, így a tető és homlokzat építése mellett ősszel elindulnak a belső munkálatok. A Dísz tér 1–2. szám alatti ház rekonstrukciójával egy hetvenéves városképi seb gyógyulhat be.

A városfejlődést is segítette a Pest és Buda között 255 éve felállított hajóhíd Pest és Buda között közel 100 éven át egy 255 éve felállított hajóhíd biztosította a közlekedést. Ám az 1767-től használt hajóhidat húsz évvel később áthelyezték, nem mellesleg azért, mert új városrész építését tervezték a pesti városfalaktól északra. A híd az új helyén egészen a Lánchíd megnyitásáig, azaz 1849 végéig szolgálta a forgalmat.

Kossuth Lajos első köztéri szobra Budapesten – A zugligeti erdőben kell felkeresnünk a különleges alkotást Kevesen tudják, hogy a zugligeti Mátyás király út végén, az erdőben egy hatalmas talapzaton áll egy különleges, 110 éves Kossuth-szobor. Az egykori reformkori politikus születésének 220. évfordulóján felelevenítjük, hogy pontosan milyen körülmények között került a zugligeti erdőbe a műalkotás, és azt is megvizsgáljuk, hogy vajon tényleg ez volt-e az első köztéri Kossuth-szobor Budapesten.

Székelyföldről érkezett, és Budán lelt otthonra a 125 éve született Tamási Áron Tamási Áron író, az Ábel-trilógiák és számos remekmű szerzője Farkaslaka, Kolozsvár és Budapest között élt a második világháborúig. 1944-ben Budapestre költözött. Az ostromot barátoknál és Bajor Gizi színésznő otthonában vészelte át, majd megkapta Kádár Erzsébet festő és író Alkotás utcai bérlakását. Otthonában, ahol haláláig élt, született egyebek közt a Bölcső és Bagoly vagy egyik legérettebb műve, a Hazai tükör. Itt mondta tollba immár ágyban fekvő betegként befejezetlen önéletrajzi vallomását, a Vadrózsa ágát. A Kossuth- és négyszeres Baumgarten-díjas író 125 éve született.

Nem érhette meg az Országház átadását a százhúsz éve elhunyt Steindl Imre Steindl Imre neve összeforrott fő művével, a budapesti Országházzal. A világ egyik legnagyobb parlamenti épületének köszönhetően a mestert az egyetemes művészettörténet is számontartja, ami kevés magyar építészről mondható el. Sokat kellett azonban dolgoznia, hogy idáig jusson, munkásságának főbb állomásai szerencsére ma is láthatók, és nagyrészt a fővárost ékesítik. Az alábbiakban bemutatjuk a kevésbé ismert budapesti épületeit is, így emlékezve az építészre halálának 120. évfordulóján.

Budapest székesfőváros megemlékezése Kossuth Lajos születésének centenáriumán Kossuth Lajos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezetője volt. Már életében kultusz alakult ki körülötte, sok településen díszpolgárrá választották, itáliai otthonában is sokan felkeresték, 1894-es budapesti temetésén hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. Születésének 100. évfordulóján, 1902. szeptember 19-én méltó módon kívánt megemlékezni róla az ország.

A pesti Duna-korzó pezsgésének festője – Vaszary János eddig nem ismert műveit először állították ki Budapesten is tanult, tanított, lakott és alkotott Vaszary János festőművész. Amikor a XX. század elején, házasságkötése után a budai Várnegyed melletti Attila útra költözött, már a magyar festészet egyik sztárjaként tartották őt számon. Képei között megjelenik a főváros ábrázolása is, többek között egyik újonnan felfedezett művén, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria most megnyílt Vaszary-kiállításán is láthatunk.

Szobortalanítás Budapesten – Harminc éve bontották el a szocialista korszak emlékműveit Harminc évvel ezelőtt kezdődött meg az elmúlt rendszerhez kötődő szobrok eltávolítása Budapest közterületeiről. A szocialista korszak idején emelt emlékműveket, köztük Marx és Engels, Lenin, Kun Béla szobrait a XXII. kerületben kialakított szoborparkba szállították, ahol szabadtéri kiállításon azóta is megtekinthetők.

Kiállítás nyílt a magyar műemlékvédelem 150 évéről A magyarországi műemlékvédelem idén 150 éves. A Pesti Vigadóban most megnyílt kiállításon több mint hatszáz négyzetméteren mutatják be az eltelt másfél évszázad gazdag múltját. Megismerkedhetünk a különböző műemléktípusokkal, az elmúlt évek díjazott helyreállításaival, a műemlékvédelem története pedig idővonalon követhető végig.

A nyolcvan éve elhunyt Móricz Zsigmond pesti otthonai Az Üllői útról nemcsak Kosztolányi Dezső (Üllői úti fák), de Móricz Zsigmond is eszünkbe juthat. A XX. századi magyar realista prózairodalom egyik legnevesebb alkotója ugyanis húsz évig lakott Üllői úti otthonaiban, ahol olyan meghatározó művek születtek, mint a Tragédia vagy a Légy jó mindhalálig. Az író az első felesége öngyilkossága után a Fővám tér egyik bérházába költözött lányaival, majd rövid ideig a Bartók Béla út egy premodern stílusú házának lakásában élt. Móricz Zsigmond, akinek nevét köztéri alkotások, közintézmények, irodalmi ösztöndíj és számos közterület őrzi, nyolcvan éve hunyt el.

A Szabadtéri Színpad elődje volt: száz éve nyílt meg a Park mozi a Városmajorban Az elmúlt száz év alatt rengeteg minden változott a Városmajorban, de a kultúra és a garantált szórakozás mindvégig jelen volt, és a mai napig megtalálható a főváros első közparkjában. A Városmajori Szabadtéri Színpad elődje, a szabadtéri Park mozi immár több mint száz éve nyílt meg itt, de ezt követően is nagyon érdekesen alakult a park sorsa. 1935-ben felépült a méltán híres színpad is, amely a környezetével együtt folyamatos átalakulásokon esett át az eltelt évszázadban, beleértve a legutóbbi időket is.

Koponyák a Halászbástya alatt – Az elfeledett Szent Mihály-kápolna A XIX. század utolsó éveiben, a Halászbástya alapozását megelőző munkák során egy koponyákat rejtő üreg bukkant elő a föld alól, amelyre Schulek Frigyes építész a Vár egyik régi kazamatájaként hivatkozott. Ám sejthette eredeti funkcióját, mert megőrzésre érdemesnek ítélte, de a hely ezután ismét feledésbe merült, hogy a XX. század derekán megint rátaláljanak: immár a középkori Szent Mihály-kápolnaként azonosítva a helyet, amely 1997 óta a Halászbástya egyik legérdekesebb részletét jelenti.

A Hegyvidék első gyöngyszemei – Hild József budai villái A XIX. század első felében növekedésnek indult Pestről egyre többen költöztek ki a budai hegyekbe, hiszen a forgalom és zsúfoltság helyett ott nyugalom és friss levegő várta őket. A nagyobb telkek szabadon álló, kertes villák építését is lehetővé tették, melyek közül sokat a korszak legtöbbet foglalkoztatott építésze, Hild József tervezett.

A dualizmus kultúrpápájának nevezték – 125 éve halt meg Pulszky Ferenc Pulszky Ferenc negyedszázadon át volt a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, és ott bábáskodott a korszakban létrejött többi múzeum megalapításánál. De Pulszky Ferenc sokkal több volt, mint a Magyar Nemzeti Múzeum talán legjelentősebb igazgatója, ő volt a dualizmus „kultúrpápája".

Befejeződött a bibliai teremtéstörténetet ábrázoló freskó felújítása a városmajori templomban Befejeződött a teremtés hét napját ábrázoló monumentális Aba-Novák Vilmos-freskó helyreállítása a városmajori templomban. A 160 négyzetméteres freskó a teremtést bemutató hét nagy képből és 42 kis méretű, biblikus témájú képből áll. Most már a hetedik napot ábrázoló rész is eredeti szépségében látható a mennyezeten.

Ráépítettek két szintet, de még mindig üresen áll a belvárosi Főposta műemlék épülete Közel 150 évvel ezelőtt, 1873-ban készült el a Belvárosban a Magyar Királyi Főposta impozáns épülete. A három utca által határolt postapalota alaprajzát és költségtervét Koch Henrik, a belső udvar üvegtetejének terveit pedig Szkalnitzky Antal készítette. A Petőfi Sándor, a Párizsi és a Városház utcák által határolt műemlék épület is magántulajdonba került, s már több mint tíz évvel ezelőtt szállodává akarták alakíttatni, ám az egykori Főposta ma is használaton kívül van.

A Casanova-mítosztól Szent Erzsébet vándorbotjáig – A Batthyány tér és épületei Az Országházzal szemben, a Duna túloldalán fekvő Batthyány tér a budai Víziváros legforgalmasabb része. A jelenleg részfelújítás alatt álló tér épületei színes városképi együttest alkotnak: templom, vásárcsarnok, egykori fogadó, kolostorépület és kisebb lakóházak váltakozását láthatjuk. Fejlődését szolgálták kereskedők és egyházi rendek, állítólag innét menekült a nőcsábász Casanova, fontos összekötő pont volt Pesttel a második világégés után, ma pedig a felszín alatti közlekedést is segíti. Felidézzük múltjának főbb érdekességét.

110 éves ékszerdoboz a Bokréta utcában – Egy kocsigyártó dinasztia otthona A ferencvárosi Tűzoltó utca és Bokréta utca sarkán egy szemet gyönyörködtető lakóház áll, az arra közlekedők gyakran megállnak, hogy közelebbről megtekintsék épületkerámiáit, gondosan és művészien faragott kapuját vagy éppen a kupoláját díszítő kis saroktornyot. A ház valamikor a nemzetközi hírre szert tett Zupka-féle kocsigyártó, majd karosszériakészítő családi vállalkozás otthona volt, mely közvetlenül a gyár mellett épült 1912-ben. Az összeszerelő üzem helyén modern lakóház áll a Tűzoltó utcában, de a Bach János építész által tervezett egykori családi otthon az utókor szerencséjére megmaradt.

A Budavári Palota Zsigmond kori útját találták meg a régészek Luxemburgi Zsigmond korából származó, XV. század eleji út nagy felületű részletét tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a Budavári Palotánál, a Savoyai-terasz alatti területen. Középkori és a kora újkori rétegek is megfigyelhetők a feltárt útrészleten.

A Pestről Szolnokra vezető vasútvonal 175 éve nyílt meg Pestről 175 évvel ezelőtt már nem csak Vácra lehetett vasúton utazni, megnyílt ugyanis a Szolnokra vezető vonal is. Ez a dátum kevésbé közismert, mint az 1846-os, amely mint az első magyar vasút megnyitása ismert, valójában tévesen, mert akkor „csak” az első gőzvontatású vasútvonal nyílt meg. A szolnoki vonal 1847. szeptember 1-jei megnyitása legalább olyan fontos volt. Ugyanis ez Pestnek a kereskedelemben betöltött központi szerepét erősítette.

A régészeti csudák országa – A világ ismét Budapestre figyel Közel 150 évvel ezelőtt Rómer Flóris, a magyar régészet atyja és Pulszky Ferenc múzeumigazgató vezetésével egy hatalmas régészeti kongresszust tartottak Budapesten. Idén, 2022. augusztus 31. és szeptember 3. között ismét Budapesten a világ archeológusainak szeme, miután több mint hatvan országból mintegy 2100 szakember részvételével itt rendezik meg az Európai Régészek Szövetségének 28. találkozóját. Ez alkalomból egy kiállítás is nyílt „A régészeti csudák országa – országimázs 1876” címmel a Nemzeti Múzeum kerítésén, mely Budapest régészeti múltját és világhírét mutatja be.

Tehervonatok a Margit körúton – A gyárakat szolgálta ki a bel-budai vasút Gőzmozdony vontatta teherszállító szerelvények a Margit körúton? Ma ez igen furcsán hangzik, holott az 1990-es évek közepéig volt itt teherforgalom. Ez az iparvágány eredetileg egészen a Filatorigátig tartott, és 1892. szeptember 1-jén adták át, jobb parti körvasút néven.

Kiemelkedő épületeket alkotott Budapesten a 45 éve elhunyt Kós Károly Kós Károly a XX. századi magyar építészet kiemelkedő alakja. Tervezői elgondolását nagyban meghatározta a népi formanyelv, különösen az évszázados hagyományokat őrző erdélyi falvak építészeti öröksége. Budapesten a Fővárosi Állat- és Növénykert épületei mellett a Wekerletelep központjának kialakítása tette Kós Károly munkásságát a nagyközönség előtt ismertté.

Korának egyik legelegánsabb pesti szállója volt a bérházzá lefokozott Tigris Szálló Pest egyik legelegánsabb szállodája volt az V. Nádor utca 5. – Mérleg utca 10. szám alatti, Hild József tervezte Tigris Szálló a XIX. század derekán. Kávéháza és étterme is nevezetes volt, egy ideig az épületben működött a Kossuth Lajos vezette Pesti Hírlap szerkesztősége, de felolvasóesteket, komolyzenei koncerteket is tartottak itt az előkelő, művelt közönségnek. Az épületet 1901–1902-ben jelentősen átalakították, kissé talán le is fokozták, ennek ellenére ma is Hild József egyik legjobb középületeként tartjuk számon.

Légi parádé 1912-ben – Amikor még fizetni kellett a repülős bemutató megtekintéséért Elmaradt a légi parádé az idén augusztus 20-án, pedig a Szent István napi repülős bemutatók immár 110 esztendőre tekintenek vissza Budapesten. Az első augusztus 20-i légi bemutatót 1912-ben tartották, ugyanazzal a céllal, mint napjainkban: szemléltetni a pilóta tudását és megmutatni a repülőgép képességeit. A nagy és látványos eseményért akkor fizetni is kellett, ám utólag kiderült, a nézők többet vártak volna a pénzükért.