Keresés az archívumban

Hetvenöt éve jött létre Nagy-Budapest Hetvenöt évvel ezelőtt 23 települést csatoltak Budapesthez, ezzel létrejött a mai Nagy-Budapest. A főváros népessége egymillióról több mint másfél millióra nőtt, és alapjaiban változott meg az addig önálló hét város és tizenhat nagyközség lakóinak élete. Az évfordulóról, a döntés hatásairól kiállításokkal, előadásokkal és számos más programmal emlékezik meg a főváros könyvtára.

Az év végére megnyílhat a Biodóm a Fővárosi Állatkertben A Biodómban városi oázist szeretnének létrehozni növényekkel és állatokkal a Fővárosi Állat- és Növénykert szerves részeként. A növények mellett az év végére a jelenleg a nagy szikla belsejében található állatbemutató kerülhet a Biodóm 1,7 hektáros területére, elsősorban délkelet-ázsiai fajokkal.

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

Március 15-e a Magyar Nemzeti Levéltárban A nemzeti ünnep alkalmából családi nappal várják a látogatókat a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületben. A rendezvényen kiemelt figyelmet kap Jókai Mór pályafutása, születésének 200. évfordulója tiszteletére.

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

Munkácsy-emlékek a pesti Duna-parton A pesti Duna-partnak az Országháztól a Vigadóig ívelő szakaszán álló, közismert épületek jelentős szerepet játszottak Munkácsy Mihály életében. Művészi pályáján meghatározó ez a rövid idő alatt bejárható terület: ifjúként az MTA épületében elhelyezett Esterházy-képtárat csodálta, a Vigadóban a személyes jelenlétében adták elő Milton-festményét élőképben, utolsó monumentális alkotása pedig a Parlament számára készült Honfoglalás volt, amely most a Szépművészeti Múzeum kiállításán látható.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján megemlékezést tartottak a Vértanúk terén Budapesten, az V. kerületben, a 2019-ben újraalkotott Nemzeti vértanúk emlékművénél tartottak megemlékezést február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján.

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

Összefonódó történetek – Budapest és hídjai A Duna fővárosi szakaszán milyen elképzelések és események alakították a hidak sorsát és a városképet? Sok más érdekesség mellett e kérdésre is választ találunk Budapest Főváros Levéltárának új kiadványában, amely bemutatja Budapest hídjainak történetét.

A fiatal Munkácsy pesti lakhelyei – Lebontották a belvárosi házakat, ahol a festő élt és alkotott Munkácsy Mihály 19 évesen került fel Pestre, albérletben lakott, s mint első főbérlője visszaemlékezéséből tudhatjuk: sanyarú sorsa volt, sokszor ennie sem volt mit, a lakbérrel is el-elmaradozott. Hogy törlesszen, szállásadójáról és feleségéről is készített egy-egy portrét, amelyekért egyhavi lakbérét engedték el, s emellé még egy kabátot is kapott a neki szállást adó sokgyermekes családtól.

Új évre várva – Pesti szilveszter 100 évvel ezelőtt Ingyen bor, nagy tömeg, különleges programok és taxissztrájk köszöntötte száz éve Budapesten az 1925-ös évet, sokan tíz év óta az első igazi „békebeli szilvesztert” várták.

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja Az 1854-ben útjára induló Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna az olvasóinak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

Kalandozások Munkácsy Mihállyal – A festőfejedelem a fővárosban A kettős Munkácsy-évforduló, születésének idei 180., halálának jövő évi 125. évfordulója alkalmából nyílt meg november végén a Szépművészeti Múzeumban a Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítás. Az itthonról szinte felfoghatatlan világhírnevet elérő művész életéről, pályafutásáról és a személye körül nemzetközi szinten és itthon kialakult kultuszról ad átfogó képet a tárlat. Az évfordulóhoz és a kiállításhoz kapcsolódva cikkünk a fiatal Munkácsyt kíséri végig budapesti útjain.

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

A 150 éve született Bethlen István miniszterelnökre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Megemlékezést tartottak a 150 éve, 1874. október 8-án született gróf Bethlen István miniszterelnök jelképes sírjánál a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben.

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

Zarándokszállás nyílt az Erzsébet-kilátónál Az Erzsébet-kilátó egykori kapuőri épületéből zarándokszállás lett, amely a 420 kilométeres Magyar Zarándokúthoz tartozik, és Zugligetből költözött az új helyszínre. A János-hegyi, 12 férőhelyes szállás igazi kuriózum: szép környezet és csodálatos kilátás várja a zarándokokat.

Ahol remekművek születtek – Festő- és szobrászműtermek Budapesten Manapság már természetesnek vesszük, hogy a leghíresebb festményeink és szobraink mind szigorúan őrzött múzeumokban láthatók, pedig alkotóik egészen más körülmények között hozták létre azokat. A XIX. század végétől a műtermeket általában hangulatos villákban rendezték be, de a kevésbé tehetős művészek számára telepeket is létesítettek a főváros különböző pontjain.

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

Emléktáblát avattak Marsall László költő tiszteletére Márványtáblát állítottak Marsall László Kossuth-díjas költőnek egykori lakóházának falán, a XII. kerületi Schwartzer Ferenc utcában.

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

Akinek nincs szobra a Hősök terén – III. Béla király emlékezete a fővárosban Mintegy fél évszázaddal Buda alapítása előtt, 1189-ben kétszer is diplomáciai találkozó helyszíne volt Óbuda: III. Béla király nyáron itt látta vendégül a keresztes hadjáratra induló német-római császárt, majd fél évvel később ugyanitt fogadta a császár követét. Az utókor által Magnus Bela Rex néven emlegetett királyt Székesfehérváron temették el, de a XIX. században a budavári Mátyás-templomban helyezték el földi maradványait. Cikkünkben felidézzük, milyen lehetett Óbuda a király 835 évvel ezelőtti itt-tartózkodása idején.

Bródy Sándor íróra emlékeztek halálának 100. évfordulója alkalmából A Nemzeti Örökség Intézete Bródy Sándor halálának 100. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott az író, drámaíró és publicista sírjánál a Kozma utcai izraelita temetőben. A síremléket, amely 2005 óta védett, a centenáriumra felújították.

Színház és söröző is volt a Kilián laktanyában – 180 éve tervezték az Üllői úti kaszárnyát Az egykori Mária Terézia, majd Kilián laktanya nevét minden hadtörténet vagy várostörténet iránt érdeklődő ismeri, de az épület születésének körülményeiről vagy sorsának gyakori változásairól valószínűleg kevesebben tudnak. Az eltelt majdnem két évszázad alatt a volt kaszárnya nagyon sok változást ért meg, már régóta nem katonák lakják, de hogy a városlakók számára is használható, elérhető épület lesz-e (és ha igen, mikor), arról még nem született végleges elképzelés.

Ahol világhírű tudósok tanultak – 120 éves a Fasori Evangélikus Gimnázium Hazánk számos világhírű tudóst adott a világnak, akik felfedezéseikkel és találmányaikkal egészen átformálták a XX. századot. Bár többségük nem Magyarországon futott be ragyogó karriert, az ahhoz szükséges alapismereteket hazai iskolákban sajátították el. Közülük kiemelkedik a Fasori Evangélikus Gimnázium, mely éppen 120 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a tanulók előtt. A tanév kezdetén cikkünkben az intézmény történetétől olvashatnak.

A Keleti pályaudvar tervezője – Az ismeretlen Rochlitz Gyula Rochlitz Gyula neve kevéssé ismert, pedig meghatározó épületeket tervezett Budapesten. A legtöbben talán a Keleti pályaudvart ismerik, de más munkáit is megtaláljuk a fővárosban. Rochlitz egész pályafutása alatt a MÁV épületeit tervezte, de olyan alkotásokhoz is köze volt, mint az Operaház.

Öt érdekesség a 140 éves Keleti pályaudvarról Nemcsak a közlekedési gondokat oldotta meg, de a magyar ipar büszkeségének is számított az 1884. augusztus 15-én átadott Keleti pályaudvar, ahonnan másnap gördültek ki az első szerelvények. Az épület több szempontból úttörőnek és hipermodernnek számított, noha az építkezés nem indult könnyen. Az évfordulóra öt érdekes tény felidézésével emlékezünk.

Meglepően kevés magyar olimpiai bajnoknak van szobra Budapesten Miközben hazánk a sikeresebb nemzetek közé tartozik az olimpián, több száz olimpiai bajnokunk közül alig néhánynak van méltó szobra Budapesten. Ám így is akadnak érdekes alkotások. Míg a prímet az Aranycsapat tagjai viszik, a legtöbb olimpiai aranyérmet nyert magyar sportoló egész alakos szobrát hiába keresnénk.

Egy ismeretlen tehetség – 150 éve született Schöntheil Richárd építész A budapesti kerületek közül építészeti szempontból talán Kőbánya tartogatja a legtöbb meglepetést. Bár a városrész az iparáról híres, a századfordulón számos elsőrangú lakó- és középületet emeltek itt. Ezek közül többet az éppen 150 évvel ezelőtt született Schöntheil Richárd tervezett. Az évforduló alkalmából bemutatjuk e tehetséges építész néhány érdekes alkotását.

Szobrot állítanak a budavári Szent György tér közepére A Szabadság oszlopa a budavári Szent György tér közepén áll majd, tetején Hungária nőalakjával, a talapzaton három oroszlánnal, az emlékmű allegorikus formában jeleníti meg a 12 pontot. A tér teljesen újjáépül, elbontják a Szent Zsigmond-templom alapfalait jelképező köveket, az egykori romterületen park épül, a polgárváros felől érkezőket nemzeti lobogóval díszített fogadótér várja majd.

Műemlék a Vámház körúton – Egy Ybl Miklós tervezte lakóépület és tulajdonosai A XIX. századi bérházak számos esetben a hazai építészet élvonalbeli mestereitől származtak, az utókor szerencséjére közülük több ma is áll, és akár egy egész utca- vagy házsor architektúráját meghatározzák. Ilyen az 1864-ben, 160 éve elkészült, Ybl Miklós által tervezett sarokház is a Vámház körút 15. alatt.

Alig készült el az átépített Lánchíd, le kellett zárni 105 évvel ezelőtt A Lánchidat 1913 és 1915 között teljesen átépítették. Mindenki azt gondolta, hogy hosszú évekre, évtizedekre rendben lesz a megújult, modernizált szerkezetű híd, azonban alig 4 évvel később, 1919. június 22-én le kellett zárni a fogatolt és a motoros teherkocsik előtt. A rendőrség, amelyet akkor Vörös Őrségnek hívtak, hiszen ez a dátum a Tanácsköztársaság uralmára esett, azért döntött így, mert a híd útpályája tönkrement.