Keresés az archívumban

Megjelent a Pestbuda Magazin Felidézzük a köztulajdonban maradó a hegyvidéki Haggenmacher-villa történetét, megmutatjuk, milyen lett a felújított Ady Emlékmúzeum, sétálunk a Magyar Értéktárba került, 251 éves Füvészkertben, valamint azt is megtudhatják, hogy hol járt a kilencven évvel ezelőtt indult első autóbusz a Nagykörúton. Tartsanak velünk!

A Régi Műcsarnok történetét idézi meg a 150 éves Képzőművészeti Egyetem A Régi Műcsarnok néven is ismert főépületének frissen restaurált Lotz-freskói mellett a ház múltját idéző klasszikus és kortárs műalkotásokkal, valamint dokumentumokkal várja a közönséget február 15-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei című kiállítása. A tárlat az Egyetem 150 évét ünneplő programsorozat része.

Középkor a századelőn – Aigner Sándor építészeti munkássága Pesten és Budán is áll egy-egy fontos, városképet meghatározó épülete, mégis alig ismerjük Aigner Sándor nevét. Az Üllői úti Örökimádás-templom és a Bartók Béla úti Szent Imre Kollégium is megvilágítja építészeti érdeklődését: a középkori stílusokban, neorománban és neogótikában tervezte épületeit. A budai Fő utcát is gazdagította volna egy hatalmas művével, 1912. január 30-án – tehát éppen száztíz évvel ezelőtt – bekövetkezett halála azonban megakadályozta ebben.

Európai szintű oktatási intézménnyé alakítják a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumot Letették a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium új épületszárnyának alapkövét. A beruházás során a bencés alapítású csepeli gimnáziumban modern központi aulát, szakoktatási szárnyakat, könyvtárat, pavilonokat is kialakítanak. A középiskola felújítása a kormány 20 milliárd forintos támogatásával várhatóan 2023 októberére fejeződik be.

A régi pesti városfalat keresték egy pesti csőtörés után A csőtörések előfordulnak. Néha csak kellemetlenek, van, hogy komoly kárt okoznak, ritkán pedig érdekes felfedezéseket is eredményeznek. Ez történt a belvárosban, ahol 1972-ben egy csőtörés nyomán úgy vélték, hogy a régi pesti városfal egyik szakasza került napvilágra.

Egy épület két arca – A józsefvárosi Heinrich-udvar Az Üllői út páros oldalán, az Iparművészeti Múzeummal szemben áll egy neobarokk bérház, amelyet Heinrich Ferenc vaskereskedő építtetett. Nem messze tőle, a szomszédos Mária utcában pedig egy szecessziós jellegű raktárépület hosszú homlokzata húzódik. Az ember nem is gondolná, hogy a kettőnek köze van egymáshoz, pedig mégis: mindkettőt a Heinrich vaskereskedő család építtette. Utóbbi 1912-re készült el, vagyis száztíz évvel ezelőtt kezdhették el feltölteni áruval.

Megjelent a Pestbuda Magazin A hétvégén átadott Magyar Zene Házában jártunk, bemutatjuk Kölcsey Ferenc Batthyány téri szobrának történetét, felidézzük a 45 éve megszűnt zugligeti villamos múltját, valamint megmutatjuk, hogy milyen katonai épületek álltak az új budapesti kézilabdacsarnok helyén. Tartsanak velünk!

Megmentik a hegyvidéki Haggenmacher-villát A Magyar Állam megvásárolja az évek óta elhagyatottan álló hegyvidéki Haggenmacher-villát a Fővárosi Önkormányzattól, elővásárlási jogával élve, a ma megjelent Magyar Közlöny szerint. Azt is megtudtuk, hogy a megmentett műemléket közösségi célokra használják majd fel.

Keresik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának kivitelezőjét A józsefvárosi Palotanegyedben kap helyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új, egységes campusa. A 2027-ig tartó munkálatok részeként a Szentkirályi utca 26. szám alatt új campusépületet emelnek, a Bródy Sándor utca 15. szám alatti műemléki épületet felújítják, a Szentkirályi utca 28-30. számú palotát pedig átalakítják, és hozzákapcsolják a mellette lévő egyetemi épülethez. A kivitelezésre nyílt közbeszerzési pályázatot írtak ki.

A Kölcsey-szobor sorsa: a románok lefejezték, a budapestiek újraalkották Kölcsey Ferenc első budapesti szobrának története igen kalandos: a Batthyány téren 1939-ben felavatott, alacsony emelvényről lenéző költő évtizedekkel ezelőtt még egy sokkal méltóbb helyről figyelhette a fővárosi járókelőket. A budapesti alkotás eredetijét 125 éve avatták fel a mostani helyétől több száz kilométerre, Nagykárolyban. Cikkünkben a magyar kultúra napja alkalmából bemutatjuk, hogy mi okból került a műalkotás Erdélyből Budapestre, és hogy miért mozdították el eredeti helyéről a Batthyány téren.

A Feneketlen-tó: vadregényes táj Újbudán A XI. kerületi Szentimreváros egyik emblematikus helye a Feneketlen-tó, amely a XIX. század végén mesterségesen keletkezett. A mai Kosztolányi Dezső tér helyén működő téglagyár munkásai ugyanis egy mélyben futó vízfolyást véletlenül átvágtak, a rétegvíz a felszínre tört, és lassan feltöltötte az agyagmedret. A Feneketlen-tó és partja a múlt század derekáig elhanyagolt volt, ide hordták a két világháborúban a törmelékeket, romokat. 1958 és 1960 között azonban rendbe hozták, és parkot alakítottak ki körülötte, azóta a budapestiek kedvelt helye.

Ahol régen kaszárnya állt, most sportcsarnok működik – A Ferenc József gyalogsági laktanya története A Népligettel szemben egy olyan katonai objektum állt több mint száz évig, melynek látványa nagymértékben meghatározta az Üllői út, Könyves Kálmán körút kereszteződését. Helyén ma hatalmas kézilabdacsarnok áll, amelyben éppen most zajlik az első nemzetközi sportesemény. Az új épületnek még nagyon rövid a története, de jó alkalmat kínál ahhoz, hogy megismerkedjünk a régiével.

Edzőcsarnok épül az atlétikai stadion mellé a Csepel-szigeten Megközelítőleg 12 000 négyzetméter alapterületű csarnok épül a Csepel-sziget északi csúcsán a Nemzeti Atlétikai Központ részeként. Az edzőcsarnok amatőr és profi sportolóknak egyaránt napi szintű edzési lehetőséget biztosít majd, de versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz. A csarnok körül egy közparkot is kialakítanak.

Városligeti híd, Margit-szigeti víztorony – Sok mindent köszönhet Budapest Zielinski Szilárdnak Az első magyar műszaki doktort 120 éve, 1902. január 17-én avatták fel. Ő volt Zielinski Szilárd, aki amellett, hogy doktori értekezését egy Budapest alatti vasúti rendszerről írta, a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Nélküle más lenne a víztorony a Margit-szigeten, a róla elnevezett híd a Városligeti-tó fölött, de a Lánchíd is.

45 éve szűnt meg a legendás zugligeti villamosvonal Az egyik legkedveltebb villamosvonalat, melynek utolsó, ikonikus villamosjárata az 58-as volt, 45 évvel ezelőtt, 1977. január 17-én szüntették meg. A budai oldal egyik első villamosvonala volt a zugligeti, mely már 1896-ban, a millennium évében elindult, és bár az 1977-es leállás után járt helyette kezdetekben az 58V pótlóbusz, majd a 158-as busz, manapság pedig a 291-es busz, mind a mai napig sokan várják a fővárosban a villamosvonal újraélesztését.

Egy életút pest-budai állomásai: Mikszáth Kálmán a fővárosban Az írói ambíciókat dédelgető Mikszáth Kálmán az 1860-as évek derekától kisebb-nagyobb megszakításokkal közel negyven esztendőt töltött el a fővárosban, ahol egyedül vagy a családjával együtt számtalan helyen lakott. A sok-sok helykeresésbe alighanem belejátszott a változó anyagi helyzete, az alkotásra alkalmas hely megtalálása s betegeskedő szervezete egyaránt. Ma, az író születésének 175. évfordulóján ebből mutatunk be néhány helyszínt.

A 175 éve elhunyt József nádor már évtizedekkel a Közmunkatanács előtt tervszerűen fejlesztette Budapestet József nádor 175 éve halt meg Budán. A Firenzében született nagyherceget ugyan más pályára szánták, de 1795-től helytartóként, majd 1796-tól nádorként egészen haláláig, 1847-ig sokat tett Magyarországért, valamint Pestért és Budáért. Halálának évfordulóján csokorba szedtük, mit köszönhet neki Budapest.

Gutenberg méltó örökösei – Legendás könyvkiadók és nyomdák nyomában Budapest mint a nemzet fővárosa egyben a magyar kultúra fellegvára is. Itt található a legtöbb múzeum, könyvtár, színház és természetesen kiadó is. Ezeknek a döntő többsége a XIX. századi fejlődések eredményeképp jött létre, amelyek kulcsfontosságúak voltak a magyar művelődéstörténetben. Cikkünkben három kiemelkedő könyvkiadóval, illetve könyvnyomdával ismerkedhetünk meg.

Vándorkiállítás mutatja be a rákosmezei Királydomb történetét Nemzeti emlékhely született! címmel vándorkiállításon mutatja be a rákosmezei Királydombot a Magyar Patrióták Közössége. A mai Kőbányán, a Rákos-patak mellett a középkori országgyűlések színhelyét korhű dokumentumok és hiteles ábrázolások segítségével jeleníti meg az installáció. A tárlat célja, hogy az Országgyűlés által 2020-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánított, de a köztudatban méltatlanul elfeledett helyszínt visszaemelje a nemzeti emlékezetbe. A kiállításon az 1505-ben hozott, nevezetes rákosi végzés kópiája is látható.

Közel száznyolcvan épület kerülne helyi védelem alá a fővárosban egy tervezet szerint Elsősorban az 1945 és 1980 között épült, köztük budavári lakóházakat, két lakótelepet, két egykori pártházat és egy munkásszállót is helyi védelem alá helyezne a Fővárosi Önkormányzat egy új tervezet szerint. A Fővárosi Közgyűlés számára készült előterjesztés kilenc oldalon keresztül sorolja a megőrzendő épületek listáját, a közel 180 tételes listán van a budavári Hilton szálló, a Déli pályaudvar főépülete, valamint több kerületben, köztük a Belvárosban a háború után elbontott házak helyére tervezett modern épületek sora.

Budapest messze ható vonzereje – Külföldi építészek alkotásai a fővárosban Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, amit elsősorban a páratlan fekvésének köszönhet. A külföldiek ma sem tudnak betelni a látvánnyal, talán ennek is szerepe lehet a nemzetközi építészeti tervpályázatok iránti általános nagy érdeklődésben. A legújabb nemzetközi tendert a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására hirdették meg. Ennek apropóján visszatekintünk az időben, bemutatunk néhány jelentősebb alkotást, amelyeket külföldi építészek terveztek.

Ilyen lesz a Nyugati pályaudvar mellé tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ A Fővárosi Nagycirkuszban holnap megnyíló XIV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál mai előnapján tartott szakmai és tudományos konferencián bemutatták a Nyugati pályaudvar mellett felépítendő Nemzeti Cirkuszművészeti Központ épületének makettjét is. A résztvevők az európai cirkuszépületek történetével ismerkedhettek, s ennek alkalmából egy kiállítás is nyílt.

A történelmi környezethez illő épület kerül a budavári Szentháromság térre – állítja a tervező A történelmi múlt iránti tiszteletet figyelembe vevő, a Várnegyed arculatához és az UNESCO világörökségi környezetéhez szorosan illeszkedő ház lesz a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Szentháromság téri új konferencia-központja – mondta el lapunknak az épületet tervező Reisz Ádám, a Rapa Architects vezetője. Azt is kifejtette, hogy a homlokzat visszaépítésnél a kiindulási alap a háború előtti állapot volt, hiszen erről a korról áll rendelkezésre olyan vizuális információmennyiség, amire alapozhattak.

Felhőkarcoló-tervek Budapesten – A Károly körútra, az Astoriához és Rákóczi útra is terveztek magasházakat A PestBudán a napokban bemutattuk a most épülő Mol-tornyot, amely Budapest első igazi magasháza lesz. Nem lesz valódi felhőkarcoló, mert azokat az épületeket hívjuk így, amelyeknek magassága eléri a 150 métert, és a Mol-torony, ha kicsivel is, de alatta marad ennek a határnak. Magasházakat már közel 100 éve terveznek Budapesten, több építész túlszárnyalta volna az Országház és a Szent István-bazilika 96 méteres magasságát.

Kétszáz éve született Lónyay Menyhért, a kiegyezést követő első pénzügyminiszter Kétszáz éve született Lónyay Menyhért politikus, publicista, a kiegyezés utáni első pénzügyminiszter, Magyarország volt miniszterelnöke, ennek alkalmából megemlékezést tartottak Budapesten.

Felújítják a Bajza utca egyik impozáns szecessziós palotáját Felújítják Baruch Sámuel szecessziós bérházát a VI. kerület, Bajza utca 44. szám alatt. A rekonstrukció első ütemeként a földszintet és az első emeleti helyiségeket állítják helyre. A háromemeletes palota 1899-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján.

Harmincéves a ferihegyi repülőmúzeum Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli a ferihegyi Aeropark Repülőmúzeum, amely bemutatja egyebek mellett a repülés hőskorát, a Malév 66 éves történetét, valamint a modern légi közlekedés hétköznapjait. A látogatók betekinthetnek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Debreceni Nemzetközi Repülőtér mindennapjai mögé is.

Az átadások éve – A 2022-es esztendő legjobban várt építészeti fejlesztései Budapesten A fővárosban az utóbbi időben számos nagy léptékű beruházás a célegyenesébe ért, így hamarosan már a közönség is gyönyörködhet bennük. A teljesség igénye nélkül néhány példa: januárban nyit a Magyar Zene Háza, tavasszal pedig nem messze tőle a Néprajzi Múzeum. Március 15-től lesz látogatható az egykori Budai Postapalotában kialakított Pénzmúzeum. Az Operaház is újra megtelik élettel, valamint a vele szemben lévő egykori Állami Balettintézetben létesített szálloda is fogad már vendégeket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 2022-es a nagy átadások éve lesz.

Budapesten született 100 évvel ezelőtt Nemes Nagy Ágnes költő Ma száz éve született Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéista, aki a többi között olyan remekműveket jegyez, mint a Vándorévek vagy a Napforduló című kötet versei vagy a Mennyi minden gyermekversei. A költőnő Budapesten látta meg a napvilágot, és itt is hunyt el a XII. kerület, Királyhágó utca 5/b alatt – ahol mintegy harminchárom éven át lakott.

Kényszerűségből költözött a Divatcsarnok az Andrássy útra – Hatvanöt éve nyílt meg új helyszínén az áruház A Magyar Divatcsarnok 1957-ben költözött a Rákóczi útról az Andrássy útra, a Párisi Nagy Áruház háború után államosított, könyvraktárként használt egykori épületébe. Az 1956-os forradalomban ugyanis annyira megsérült a Divatcsarnok Rákóczi út 72. szám alatti áruháza, hogy új helyszínt kellett keresni. Az Andrássy úti épület rendelkezésre állt, csak 10 vagonnyi eladatlan könyvtől kellett megszabadulni.

Negyven éve jelentek meg a maszek taxik Budapest utcáin Az 1980-as években egyre nagyobb szerephez jutott a szocialista rendszerben is a magánszektor. A taxizásban 40 évvel ezelőtt jött el a változás, a fővárosban 1982-től dolgozhattak magántaxisok. Eleinte Ladák, Zastavák, Daciák szállították az utasokat.

A budavári Hilton szállót 45 éve, szilveszter napján adták át A 45 évvel ezelőtt átadott Hilton szálló a város egykori legszebb barokk műemléke, a II. világháborúban megsérült jezsuita kollégium helyére épült. A régi épületnek csupán a Hess András tér felé eső nyugati fala maradt meg. Vannak, akik szerint a modern épületet sikerült belekomponálni a vári környezetbe, mások úgy vélik, hatalmas tömbjével zavarja a Mátyás-templom és a Halászbástya harmonikus látképét.

A vasút ismét fontos közlekedési eszközzé válhat Budapesten A kormány elfogadta a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát, amelynek célja az agglomerációt érintő közösségi közlekedés folyamatos fejlesztése 2040-ig. Ennek része, hogy megépülnek egyebek között az északi és déli peremhidak, valamint a Kelenföldet, a Déli és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút, amivel több mint 100 éves terv válik valóra.

Aki vonatra ültette az országot – Budapest sokat köszönhet Baross Gábor közlekedési miniszternek Baross Gábor, aki mindössze 6 évig lehetett közlekedési miniszter, a kinevezését 135 évvel ezelőtt kapta meg. Ő volt az, aki vonatra ültette az országot: az olcsó vasúti utazás megteremtésével a kispénzű vidéki emberek számára is elérhetővé tette Budapestet, s ezzel sokat segített a főváros fejlődésében.

Megmentik a múlt emlékeit: felújítják a Jókai-kertet és a Steindl-villát Hamarosan kezdődhet az új látogatóközpont kialakítása a XII. kerületi, Költő utcai Jókai-kertben. A munkálatok része a mára romos Steindl-villa felújítása, kibővítése és a történeti kert rendbetétele. A villa termeiben természetismereti kiállításokat, foglalkoztató- és előadótermeket alakítanak ki, az épület bővítésével pedig további fogadótereket hoznak létre.

A villanyrendőrök 95 éve vannak velünk – A Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa Ma természetesnek tartjuk, hogy a városképhez hozzátartoznak a közlekedési lámpák is. Automatikusan váltanak, esetleg a gyalogosoknak kell egy gombot megnyomniuk, ha át akarnak kelni. A mai közlekedési lámpák elődje még kézi kapcsolású volt, és itthon az első 95 éve jelent meg a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán.

Nyolcvanéves a rákospalotai evangélikus nagytemplom Rákospalotán 1936-ban vetődött fel az evangélikus nagytemplom építésének igénye. A László György és Szalkay Jenő tervezte, modern elemekkel kialakított épület idén nyolcvanéves.

A pesti utca 1926-ban az írók szemével – Híres emberek meséltek a lakóhelyükről Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1926-ban december 25-e éppúgy szombatra esett, mint az idén, 2021-ben. A Pesti Napló írókat és festőket kérdezett arról a pest-budai utcáról, amelyben laktak. Mindkét szakma képviselői – híven mesterségükhöz – a maguk eszközeivel örökítették meg mindezt. Tollal, ecsettel és ceruzával rajzolták meg életük helyszínét, a város egy-egy utcáját. Ebből mutatunk be néhányat.

Az első karácsonyfa – Közel kétszáz éves a fenyőállítás szokása Budapesten Annyi bizonyos, hogy a XIX. század első évtizedeiben már megjelent a karácsonyfa Pest-Budán, de hogy pontosan ki állította az első fát, azt eddig nem sikerült teljes bizonyossággal kideríteni. A legtöbb forrás szerint Brunszvik Teréz grófnőnek nagy szerepe volt a szokás elterjesztésében: az általa alapított kisdedóvóban, Budán, a mai Mikó utcában 1828. december 24-én már körbeállhatták a karácsonyfát a gyerekek, de elképzelhető, hogy az arisztokrata családok szalonjaiban előbb megjelent a feldíszített fenyő.

Márciusra elkészül a Pénzmúzeum az egykori Postapalotában Március közepén megnyitja kapuit a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont az egykori Postapalotában a Széll Kálmán téren. A Sándy Gyula tervezte, 1924 és 1926 között emelt épület belső felújítása során restaurálták a lépcsőházak különleges kidolgozású korlátait, a kovácsoltvas kilincsekkel díszített tölgyfa kapukat, és sikerült működő állapotban megőrizni a páternosztert is.

Velük indult Budapest világvárossá fejlődése – 150 éves fénykép mesél a városépítőkről A kiegyezést követően valóságos metropolisszá fejlődő Budapest építésében kiemelkedő szerepe volt azoknak az építészeknek, akiket Borsos József 1871-ben csoportképen örökített meg. Ybl Miklós, Baumgarten Antal, Unger Emil, Wéber Antal és munkatársaiknak olyan épületeket köszönhet a város, mint az Operaház, a Fővámház, a Várkert Bazár, az Andrássy út több villaépülete, vagy éppen a Pollack Mihály tér palotái: a Festetics-, Károlyi- és Esterházy-palota.

Felújítják az ELTE Trefort-kerti campusának épületét A nagyszabású helyreállítás és átalakítás során aulát, előadótermeket, új szinteket és zöldtetőket is kialakítanak az ELTE Trefort-kerti campusának épületében a VIII. kerületi Puskin utcában. A kiegyezés korának egyik legjelentősebb építésze, Szkalnitzky Antal által tervezett házban dolgozott és végezte kísérleteit Eötvös Loránd, itt működött az Élettani Intézet és hatvan évig az Orvosi Vegytani Intézet.

Lakóházakat is lebontottak a 45 éves BAH-csomóponti felüljáró építése érdekében A BAH-csomópont felett húzódó 660 méteres felüljáró Budapest forgalmában nélkülözhetetlen szerepet tölt be, hiszen valójában ez a Balaton kapuja. A hatalmas híd 45 éve készült el, és azóta emberek tízmilliói hajtottak át rajta, hogy elérjék a Balatont vagy az Adriát. Az építkezésnek azonban ára is volt: összesen 73 lakás tűnt el miatta, s lebontották a régi vámházat is.

Ahol a 12 éves Liszt is játszott – A Hét választófejedelem fogadó a pesti társasági élet központja volt A Belvárosban, a Váci utca 9. szám alatt, a Hét választófejedelem fogadó emeletén tartották Pest legelőkelőbb báljait az 1800-as évek első évtizedeiben. A fogadóban megszállt II. József is, itt adta első pesti koncertjét a 12 éves Liszt Ferenc. Az első pest-budai állandó híd terveit is a Hét választófejedelem nagytermében csodálhatta meg a közönség. A házat 1840-ben lebontották, a helyére épült Hild József háromemeletes klasszicista bérháza, ami ma a Pesti Színháznak ad otthont.

Köztéri szobrot állítottak Benyovszky Móricnak Józsefvárosban Köztéri szobrot kapott Benyovszky Móric a VIII. kerületi Józsefvárosban. A XVIII. századi magyar világutazó 280 éve született, 235 éve hunyt el, bronz portréjának avatása a Benyovszky-emlékév záróeseménye volt.

Megújítják a Bálna ikonikus épületét a Duna-parton A IX. kerületi Bálna héjszerkezetének megerősítésén jelenleg is dolgoznak a szakemberek, miközben elkezdődött az épület teljes körű felújításának és átalakításának tervezése. A Bálna gyakorlatilag teljesen megújul a jövőben, multifunkcionális tereket, konferencia- és rendezvénytermeket is kialakítanak benne.

A legszegényebb és legkisebb kerület volt Erzsébetváros, de a királyné nevét akarta felvenni A VII. kerület viszonylag fiatal városrész, a városegyesítéskor, 1873-ban választották le Terézvárosból, mert azt túl nagynak és túlságosan népesnek találták. Az így létrehozott új kerület a legkisebb területű városrésze lett Budapestnek, de ekkor még nem volt saját neve. A XIX. század második felében lendületes fejlődésnek indult, a kerület vezetése azonban úgy gondolta, hogy az identitáshoz saját név is jár, ezért 1881 decemberében azzal a kéréssel fordultak a királyi párhoz, hogy a városrész hadd vehesse fel Erzsébet királyné nevét.

Emlékművet állítanak a kényszermunkára elhurcoltaknak Sashalmon A Sashalomról kényszermunkára, málenkij robotra elhurcoltakért állítanak emlékművet a XVI. kerületi Sashalmi sétányon. Innen indultak el 1945 januárjában a Szovjetunió internálótáboraiba a kerületből deportáltak. Az 5+1 stációból álló szoborcsoport első darabját az esemény emléknapján avatják fel.