Keresés az archívumban

Budapest tündérváros: így ünnepelték Ferenc József megkoronázását A magyar főváros egyértelmű nyertese lett az osztrák–magyar kiegyezésnek, amelynek eredményeként Ferenc Józsefet 155 évvel ezelőtt, 1867. június 8-án a budavári Nagyboldogasszony-templomban magyar királlyá koronázták. Budapest a következő évtizedekben világvárossá fejlődött, így magától értetődő volt, hogy a koránázás 25. és 40. évfordulóján is többnapos ünnepségsorozatot tartottak. Diadalkapuk épültek, a Citadella ágyúi díszlövéseket adtak le, volt katonai díszszemle, fáklyás felvonulás, tűzijáték és szerenád, az utcákon százezres tömeg hömpölygött.

A pesti Sóhivatal vége – Így született a József nádor tér A Duna a mai napig fontos kereskedelmi útvonal, de a XIX. század első felében még nagyobb jelentősége volt a jól hajózható vízi útnak. Itt szállították többek között a sót is, amelynek raktározására és a hozzá kapcsolódó adók adminisztrációjára a pesti Duna-parton Sóhivatalt emeltek. Tőle délre, a Harmincadhivatal épületében pedig a kereskedelmi árucikkek vámügyeit lehetett intézni. A város fejlődése azonban kikényszerítette a lebontásukat, helyükön a József nádor teret alakították ki.

Harmincöt éve adták át a Közlekedési Múzeum újonnan épített szárnyát A Közlekedési Múzeum életében 35 éve nagy jelentőségű esemény történt, 8 év építkezés után átadták az új épületszárnyat. A múzeum súlyos helyhiányát ugyan enyhítette, de minden problémára nem adott megoldást a korszakban modernnek számító új szárny.

Gróf, miniszter és magyar hazafi – Aki az első főúri rezidenciát építtette a Palotanegyedben Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen – üzente arisztokrata társainak gróf Festetics György, aki az osztrák fővárosban az 1850-es években, a magyar fővárosban, a mai Pollack Mihály téren az 1860-as években építtetett rezidenciát. Az itáliai palazzók mintájára Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz palota lenyűgözően szép lett, fényes tükörtermében, díszes szalonjaiban, elegáns márványtermében bolyongva eszünkbe juthat, hogy ugyanitt sétálhattak az 1867-es Andrássy-kormány tagjai is, lévén, hogy Festetics György is miniszteri posztot kapott. Járják be velünk ezt a fényűző palotát, amely az első főúri rezidencia volt a mágnásnegyedben!

Egy 150 éve készült terv Pest fejlesztésére – Az Eskü téri híd különleges rajza Százötven éve még nem volt egységes Budapest, de már volt egységes terv a leendő főváros fejlesztésére. Már akkor számoltak a Hungária körúttal és azzal, hogy a mai Rákóczi utat meghosszabbítják a Dunáig.

Trianon a magyar honvédelemre is óriási csapást mért – Az ország katonai erejét korlátozó törvény 1922-ben lépett hatályba A trianoni békediktátum kíméletlen rendelkezéseket hozott Magyarország számára katonai szempontból is: rendkívül alacsony számban, 35 ezer főben maximálták a hadsereg létszámát, meghatározták a fegyverek számát, a magyar hadiipart lényegében felszámolták. A korlátozó rendelkezésekkel a győztes hatalmak biztosítani kívánták a környező országok katonai fölényét, másrészt azt kívánták elérni, hogy Magyarországnak ne legyen lehetősége kétségbe vonni az 1920-ban meghúzott határokat. A katonai rendelkezésekről szóló törvény 1922-ben lépett hatályba, száz esztendő múltán erre emlékezünk.

Megnyílt a Szépművészeti Múzeum impozáns Barokk Csarnoka A Reneszánsz Csarnok, valamint a Román Csarnok mellett a most felújított, csaknem 800 négyzetméteres Barokk Csarnokot is birtokba veheti holnaptól a nagyközönség. Az építészeti stílusokat megjelenítő, historizáló három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva.

A fővárosi vállalkozók közel kétharmada ellenzi a pesti alsó rakpart végleges lezárását A budapesti vállalkozások többsége nem ért egyet a pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszának az autóforgalom előli végleges lezárásával. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint ez akadályozhatja a térségben a lakosság, a vállalkozások és a közületek ellátását is.

Kutak, források, fürdők a XII. kerületben: a víz szerepéről nyílt kiállítás a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben Már Mátyás idejében is a hegyvidéki kutak biztosították a budai Vár vízellátását, de Erzsébet királyné és József nádor is svábhegyi vizet ivott – derül ki a Hegyvidék és a víz kapcsolatát bemutató új kiállításon, amely a Lóvasút Rendezvényközpont mellett, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény épületében nyílt meg szerdán.

Ferenc József ajándéka – 120 éve avatták fel Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobrát a Kodály köröndön Ferenc József király 125 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy tíz szobrot ajándékoz a nemzetnek, és ő maga fedezi a magyarság jeles személyiségeit megformáló köztéri műalkotások elkészítésének költségeit. Ezek közül az első két emlékművet 120 évvel ezelőtt avatták fel a Kodály köröndön, ám Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobra közül ma csak az első látható az eredeti helyén. Az évforduló alkalmából jártunk utána, hogyan alakult a Kodály körönd szobrainak sorsa az elmúlt évszázadban.

Felavatták a Siketlimpiai Bajnokok Falát az Olimpia Parkban A belvárosi Olimpia Parkban elhelyezték a 62 magyar hallássérült sportoló nevét tartalmazó falat.

Feltárul a modern építészet világa – Bejártuk a Walter Rózsi-villát A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítási épülete tulajdonképpen önmagában is egy kiállítási tárgy. Az intézménynek több mint fél évszázados fennállása óta még nem volt saját kiállítótere, most viszont egy igazán autentikust kapott: egy modern villát, amelyben a látogatók nemcsak a faliszövegekből és képekből nyerhetnek információt erről a stílusról, hanem a térben is érzékelhetik annak jellegzetességeit.

Csak egy ház a sarkon – A magyar művelődéstörténet fontos helyszíne az Üllői úton Az Üllői út 17. szám alatt, az Erkel utca sarkán álló lakóház nem tűnik ki környezetéből, nincsenek különlegesebb épületdíszei, arányos és egyszerű. Mégis fontos és érdemes a bemutatni, mert olyan kiemelkedő személyiségek otthona és találkozási helye volt, akik óriási hatást gyakoroltak irodalmunkra, színházi életünkre, képzőművészetünkre és építészetünkre.

Fecskelakótelepet állítottak fel a Merzse-mocsár szomszédságában Fecskelakótelepet állítottak fel egy Merzse-mocsár melletti lovarda területén a Főkert és a Magyar Madártani Egyesület szakemberei a XVII. kerületben. A fecskék idevonzása és a fészkelésük segítése mellett ez egyben kísérlet is, ha beválik, a jövőben újabb, fecskéknek szánt lakótelepeket is kihelyeznek majd.

Az Országház utca rejtett kincse – Egy kalandos történetű díszterem A budai Várban, a keskeny Országház utca egy- és kétemeletes házai között sétálva nem is gondolnánk, hogy az egyik milyen hatalmas dísztermet rejt. Pedig tulajdonképpen logikus, hiszen az utca neve már sugallja, hogy egykor itt az ország legnagyobb főurai is megjelentek, nekik pedig reprezentatív terem dukált. A kalandos történetű helyiség életében 1929. májusának végén fordulópont következett be, ugyanis több évtizedes elhanyagoltság után visszaadták régi fényét.

Veterán villamosokkal gazdagodott a BKV járműparkja Hosszas kutató- és előkészítő munka eredményeképpen két különleges, veterán villamossal gazdagodott a BKV Zrt. járműparkja. Az egyik egy 1895-ben gyártott motorkocsi, a másik pedig egy 1910-ben készült pótkocsi. A tervek szerint hamarosan elkezdődhet a restaurálásuk.

A síremlékművészet remekei a Fiumeiben – Szoborparkként is megismerhetjük a sírkertet A Fiumei Úti Nemzeti Sírkert nem csupán az ország nagyjainak nyugvóhelyeként érdemel kiemelt figyelmet, de a síremlékekhez tartozó szobrok, műalkotások is felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Alaposabb megismerésükhöz mostantól a sírkertben járva már a telefonunkat is használhatjuk: a művészeti szempontból legkiemelkedőbb szobrokról és alkotójukról QR-kód segítségével olvashatunk ismertetést.

Új barlangot találtak Budán A II. kerületi Alsó Törökvész út egy szakaszán megsüllyedt a járda, ezt feltárva kiderült, hogy hasadékok és egy barlang rejtőzik a föld alatt.

200 éve született Bókai János, a Stefánia Gyermekkórház megteremtője Bókai János korának legismertebb és legelismertebb magyar gyermekorvosa volt. 1841-ben került Pestre, ahol az egyetem elvégzése után egy életre elkötelezte magát a szegény gyermekek gyógyítása mellett. Fia visszaemlékezéseiből élénk képet kaphatunk a XIX. századi Pestről, különös tekintettel arra, hol lakott és dolgozott a hazai gyermekgyógyászat egyik megalapozója, az Üllői úti gyermekgyógyászati klinika megteremtője.

Több mint százéves villamossal utazhatunk a Hűvösvölgybe a hét végén E hét vasárnap egy újabb nosztalgiajárattal utazhatnak majd az érdeklődők. Az egyik legszebb vonalon, a Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy között fog közlekedni az 1906-ban a budai Schlick-gyárban készült 2624-es pályaszámú villamos.

Valóságos üzletközpont volt a korabeli Pesten a Nagy Kristóf-ház A Váci utca 6. számú egykori háza a benne működő gyógyszertár hatalmas Szent Kristóf-szobráról kapta a nevét, ezután kezdték el az épület előtt lévő térséget is Kristóf térnek nevezni. A Hild József tervei alapján két-, majd idővel háromemeletesre bővült épületben azonban a patikán kívül számos más üzlet is működött, többek között a ruhakereskedő Rothberger Jakab divatáruboltja, amely a császári és királyi udvari szállító címet is elnyerte.

A Közeledési Múzeum megújult tárlatával nyílik meg az Északi Járműjavító Megújult időszaki kiállítással nyit újra a hétvégén a Közlekedési Múzeum leendő otthona, az Északi Járműjavító. A tavalyi időszakos kiállításhoz képest kétszer nagyobb területen és számos újdonsággal várják az érdeklődőket. A kiállításon az Északi Járműjavítót és a hazai vasút történetét bemutató kiállításon túl meg lehet majd tekinteni a múzeum legújabb szerzeményeit is.

Beadták a bontási kérelmet a Márványmenyasszony épületére A legendás I. kerületi vendéglő épületére tavaly elrendelt ideiglenes védettség nemrég lejárt, így május 24-én beadták a bontási s egyben egy új lakóház építésére vonatkozó kérelmet. Bár az épületet az idők során többször átépítették már, az 1793-ban alapított Márványmenyasszony vendéglő kultúrtörténeti jelentőségét többek között az adja, hogy helyet adott Széchenyi István 1836-os és Wesselényi Miklós 1845-ös lakodalmának is.

Gótika a kapu mögött – Megújul a budai Vár egyik legtöbbet kutatott lakóháza Felújítják az Országház utca 9. szám alatti egyemeletes műemlék épületet. A budai Várnegyed egyik legtöbbet kutatott lakóháza a XV. században épült, majd a XVII. században barokk stílusban átépítették. A XIX. században egy újabb jelentős átalakításon ment keresztül. A ház kapualjának gótikus ülőfülkéi kiemelkedő értéket képviselnek a Várnegyedben, de homlokzata is figyelemreméltó.

Búcsú a Deák tér ikonikus fájától – Kivágják a megdőlt fenyőt Kivágják a Deák tér ikonikus fáját, a padok fölé hajló himalájai selyemfenyőt. A megdőlt fa sokak kedvenc találkozóhelye volt, s mivel a budapestiek kötődtek hozzá, a Főkert is érzékeny búcsút vett tőle a honlapján. Közölték: sem átültetni, sem alátámasztani nem lehet, nincs más lehetőség, csak a kivágás, mivel a közkedvelt fa balesetveszélyes.

Szobrot állítottak Adam Mickiewicz lengyel költőnek Óbudán Felavatták Adam Mickiewicz lengyel költő szobrát a róla elnevezett parkban Óbudán. Az ünnepségen elhangzott: a lengyel–magyar barátság egyik példája ez, hiszen amíg Varsóban Petőfi Sándornak van szobra, illetve utcát is elneveztek róla, Budapesten a lengyel irodalom egyik legnagyobb alakjának, Mickiewicznek állítottak most szobrot.

Ilyen is lehetett volna – Egy százéves terv a Néprajzi Múzeumhoz Vasárnap ünnepélyes keretek között átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben. Az intézmény százötven éves fennállása során ez az első saját, múzeumi célra szánt székháza, bár tervek korábban is készültek hozzá. Közel száz évvel ezelőtt, 1923-ban is lezajlott egy pályázat, melyre változatos terveket nyújtottak be.

Hamarosan kezdődik a Déri Miksa utca megújulása Hamarosan elkezdődhetnek a felújítási munkálatok a józsefvárosi Déri Miksa utcában. A tervek szerint egy szakaszon sétálóutcát alakítanak ki, helyet kap itt játszótér, kondipark, sakkasztal, illetve 59 fát is elültetnek. A munkálatok ősszel fejeződnek be.

Átadásakor mindenkit lenyűgözött a Hungária fürdő épülete Bár a VII. kerületben lévő, Dohány utcai egykori Hungária fürdő gyönyörű szecessziós homlokzata és az épület nagy része megmenekült a pusztulástól, ám jelenlegi formájának kialakításakor jelentős átépítésen esett át, több részét elbontották. A vele egy kézben lévő, a szomszédos telken álló Continental szállót azonban az ezredforduló évében teljesen lebontották, helyén kortárs hotelépületet emeltek.

Átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben Május 22-én, vasárnap ünnepélyes keretek között átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben. Mint ismeretes, a beruházás a Liget Budapest program keretében valósult meg a Műcsarnok mögötti, Dózsa György úti egykori hatalmas parkoló helyén. A megnyitón elhangzott: a Liget Budapest program, Európa legnagyobb kulturális beruházása teljes egészében meg fog valósulni.

Megnyílt a nagyközönség előtt a Walter Rózsi-villa a Bajza utcában Stílusosan a múzeumok világnapján, május 18-án költözött be első kiállítóhelyére a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a felújított Walter Rózsi-villába, amelyet május 19-től lehet látogatni. Az 1936-ban készült épület különlegessége, hogy ez a főváros egyetlen látogatható modernista villája.

Erős vár Kispesten – Kilencvenöt éves a kispesti evangélikus templom A kispesti Templom tér neve beszédes, hiszen három felekezet is ezen a szép helyen építette fel templomát: a katolikus, a református és az evangélikus. Közülük ez utóbbi a legújabb, bár már ez sem fiatal, hiszen 1927. május 22-én, vagyis éppen kilencvenöt évvel ezelőtt avatták fel. Tornyának különleges formája hűen tükrözi építése korának szemléletmódját, belső tere pedig az evangélikus hagyományokat.

Visszatér az Ikarus 60-as – Közel 70 éves busz a fővárosi utakon Vasárnap egy hetvenéves busszal, az Ikarus 60 típussal utazhatnak az érdeklődők. A buszt eredetileg az első ötéves terv keretében tervezték meg, és 1952-től a hatvanas évek végéig járta Budapest utcáit. Az Ikarus 60 típusú autóbusz azon az úton fog járni, amelyiken az első útjait is megtette: Kőbánya alsó vasútállomás és Rákoskeresztúr, Városközpont között, Rákoscsaba érintésével.

Hamarosan megújul a Vérmező Hamarosan elkezdődik a Vérmező megújítása. A parkba új padokat és új hulladékgyűjtőket helyeznek ki, felújítják a játszótér gumiburkolatát, illetve 4000 négyzetméteren gyepesítenek, és virágot is ültetnek.

Autómentes lehet az Aquincumi híd? – Csak az M0-s következő szakaszának megépítése után lesz új Duna-híd Óbuda és Újpest között Ismét napirenden van az Aquincumi híd ügye, a főváros a lakosság véleményét kéri arról, hogy milyen legyen az új dunai átkelő, mely területek között teremtsen közlekedési kapcsolatot. Bár kivitelezése nem a közeljövőben várható, mert feltétele az M0-s autópálya 10-es és 11-es út közötti szakaszának megépítése, másrészt megelőzi a Galvani híd is, ám egy felvetést már most vitára bocsátottak: az alternatívák között szerepel, hogy a hídon autók ne közlekedhessenek.

Új kandeláberek és térkövezés – Így halad a Blaha Lujza tér rekonstrukciója Már látható, hogy milyen kandeláberek fogják megvilágítani a megújuló Blaha Lujza teret, mivel a 24 új lámpaoszlopból már felállítottak 7 darabot. Emellett folyamatosan rakják le a szakemberek a növénykazetták körüli kiskockaköveket is, amivel párhuzamosan kialakítják a fák kereteit, melyekbe az ősszel fognak elültetni 28 fát.

Egy szenzációs hely újjászületése – Száztíz éve nyitották újra az Állatkertet A Fővárosi Állat- és Növénykert Budapest egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja: a látogatókat egzotikus élőlények sokasága csábítja a Városliget északi felébe. A fő attrakciót jelentő állatok és növények mellett a kulisszákat adó épületek sem mindennapi alkotások, így az összkép valóban lenyűgöző. A bájos építmények nagy része az 1910-es évek legelején létesült, és az Állatkertet többéves zárva tartás után 1912. május 20-án, vagyis éppen száztíz évvel ezelőtt nyitották meg újra.

Losoncot kötötték össze Budapesttel a 155 éves Józsefvárosi pályaudvarról induló vonatok A budapesti pályaudvarok közül a harmadikként megnyílt Józsefvárosi pályaudvar eredetileg egy magánvasút számára épült, amely csődbe ment. A céget az állam vette át, és ez a döntés jelentős változásokat idézett elő a magyar közlekedéspolitikában.

A középkori várkastélyok ihlették az egykori Fackh-villát az Andrássy úton A II. világháborúban megsérült, ezért lebontották az Andrássy út egyik hangulatos villáját, amely a Nyugati Vasút igazgatójának családi házaként épült fel még az 1880-as évek elején. Az épületet a XX. század elején megvette a magyar állam, amely később átengedte egy női szerzetesrendnek, így nem meglepő, hogy ekkor kápolna is épült itt. A háború után a döntéshozók nem kegyelmeztek a villának, helyére modern lakóházat építettek.

Íme, a Váci utca legidősebb lakóháza A Váci utca 13. és a Régiposta utca 15. szám alatti klasszicista saroképület a Váci utca legöregebb, ma is álló háza, és a kutatások szerint a főváros első háromemeletes lakóháza volt. Itt nyitotta meg kapuit Pest első műkereskedése, majd a XIX. század második felében Európa egyik legelőkelőbb divatszalonjának, az Alter és Kiss Divatháznak adott helyet. Híres bérlője volt Mikszáth Kálmán. A ház az elmúlt több mint 215 év alatt több csonkítást szenvedett el, de a restaurálásoknak köszönhetően eredeti szépségét jórészt ma is őrzi.

Díjat nyert a Belvárosi Sportközpont A Vadász utcában található Belvárosi Sportközpont díjat nyert egy szlovéniai szakmai megmérettetésen. Az elismerést hat különböző kategóriában ítélték oda, a sportközpont, illetve tervezőcsapata építészet kategóriában kapott elismerést.

A budapesti művészélet kedvelt alakja volt: 155 éve született Iványi-Grünwald Béla A századforduló magyar festészetének megújítói között tartjuk számon a ma 155 éve született Iványi-Grünwald Bélát. Az Andrássy úti Mintarajziskolában tanult, később a budapesti művészélet egyik kedvelt és meghatározó alakja lett, a Fészek Klub egyik alapítója és törzstagja. Szintén alapítója a hivatalos művészetpolitikával elégedetlen képzőművészek egyesületének, a Nemzeti Szalonnak, amelynek az Erzsébet téren volt a székháza. Amikor 1940-ben a János Kórházban elhunyt, kortársai nemcsak a tehetséges művészt, hanem a mindig derűs társasági embert is búcsúztatták.

Már ötven évvel ezelőtt konkrét tervek születtek a mai Rákóczi hídra A volt Lágymányosi, ma Rákóczi híd helyére már az 1970-es években hidat terveztek, pályázatot is kiírtak a feladatra. A győztes terv egy betonhíd lett volna, de az elképzelések később változtak mind a híd szerkezetével, mind a szerepével kapcsolatban, így a hídépítés végül csak évtizedekkel később valósult meg, egészen más formában. Az első pályázat eredményét 50 éve, 1972 májusában mutatták be a nagyközönségnek.

Erőd a város felett – A Citadella valódi története és közkeletű tévedések Egy külföldi turista talán el sem hiszi, hogy a Gellért-hegyet nem emberi kéz alkotta. A város közepén magasodva lenyűgöző kilátást kínál, és így kézenfekvő lehet a gondolat, hogy idegenforgalmi céllal építettük. Pedig a természet ajándékáról van szó, és a kilátást nemcsak a gyönyörködtetésre, hanem hadászati célokra is fel lehetett használni. Ez indokolta egy erődítmény építését a hegytetőre, melyet Citadellának neveztek el. Az építmény a Várkapitányság révén teljesen újjászületik, a jelenleg zajló munkálatokat most alkalmunk nyílt megtekinteni.

Új szárnnyal bővül a városmajori klinika Új négyemeletes szárnnyal bővül a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika a Városmajor utca 70. alatti telken, amelyben a Diagnosztikai Központ kap majd helyet. A klinika új és régi épülettömbjét a tervek szerint egy híd köti majd össze.

150 éve született Telcs Ede, aki a szobrászat több ágában is mesterműveket alkotott Telcs Ede a magyar szobrászat kiemelkedő alakja, budapesti művei között a reprezentatív köztéri emlékmű, a síremlék és az épületplasztika is megtalálható. A magyar fővárost díszítő műveit javarészt a Városligetben és a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, valamint a Belvárosban helyezték el. Munkássága összeforrt a világvárossá fejlődő Budapest jeles személyiségeinek életével, a legszorosabban Alpár Ignác építészével.

Eredeti díszkandallók kerültek elő a Budavári Palota kutatása során Újabb értékes leletekre bukkantak a Várkapitányság szakemberei a Budavári Palotában végzett kutatások során, ugyanis többek között megtalálták a krisztinavárosi szárnyban lévő egykori Andrássy- illetve Deák-előcsarnokok díszkandallóinak darabjai mellett a királyi és a fejedelmi lakosztály közötti ebédlő márványkandallójának darabját is. A leletek jelentősen hozzájárulhatnak majd a minél hitelesebb rekonstrukcióhoz, mivel a kandallók mindig összhangban voltak az adott helyiséggel, így fontos támpontot tudnak nyújtani.

115 éve adták át a Zeneakadémia új épületét A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri palotáját éppen 115 éve, 1907. május 12-én adták át. A zeneművészet egyik legfontosabb épülete a kiváló építészpáros, Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján készült, de a kor kiemelkedő iparosai is kivették részüket a munkálatokból. Az építészek évekig dolgoztak a terveken, hogy a megrendelő által megfogalmazott igény szerint magyaros elemekkel díszített modern épületet emeljenek.