Keresés az archívumban

Megkapta az ingatlanszakma Oscar-díját a Magyar Zene Háza A Magyar Zene Háza nyerte idén a fődíjat az „ingatlanszakmai Oscarnak” is nevezett cannes-i kiállításon. Az idén január végén átadott különleges városligeti épülettel először kapta magyar fejlesztés a zsűri fődíját.

Több mint háromszáz éve nyitottak patikát a pesti Belvárosban A mai Váci utca 32. – Kígyó utca 2. szám alatti saroképület telkén a török hódoltság után Pest első polgári, nyilvános jogú gyógyszertára, a Szentháromság patika állt. Építtetője és tulajdonosa Herold Heinrich Siegfried gyógyszerész volt. A remek fekvésű terület a gyógyszertár elköltözése után üzletek sorának adott otthont az elmúlt évszázadokban, és számos magas rangú bérlője volt: itt működött a Zöld fához címzett posztóüzlet, melynek cégérét Barabás Miklós festette, de a híres Kilián könyvkereskedő család egyik reprezentatív könyvesboltja is a házban kapott helyet. A ma is nagyon leromlott állapotú épület kerületi egyedi védelem alatt áll, és kiemelt régészeti lelőhely.

Megújul a Fradi Népligeti Sportközpontja Megkezdődhet az FTC új Népligeti Sportközpontjának tervezése. A beruházás keretében több új sportlétesítmény is épülhet a meglévő területen: egy 5000 négyzetméteres futballcsarnok és egy szintén ekkora kézilabda-aréna, de vízilabda- és jégkorongarénát is terveznek.

A mélyszegénység világából virágos lakótelep – 65 éve kezdték bontani az egykori Mária Valéria-szükséglakótelepet A József Attila-lakótelep Budapest egyik, zöld területekkel, fákkal, bokrokkal leginkább ellátott városnegyede, 2012-ben még az ország legvirágosabb lakótelepe címét is elnyerte. Az itt lakók közül is egyre kevesebben tudják azonban, hogy volt idő, amikor ez a terület legkevésbé sem a komfortosságáról volt híres. A neve is más volt, mely már önmagában sokat elárult az itteni viszonyokról: Mária Valéria-szükséglakótelep.

245 éve dőlt el, hogy Budára költözik az ország legrégebb óta működő egyeteme Hazánk legrégebb óta működő egyeteme, a mai ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogelődje Nagyszombatban kezdte meg a működését 1635-ben. Költöztetését Mária Terézia határozta el, s bár felmerült, hogy a pesti Invalidus-palotában, a mai Központi Városháza épületében helyezik el, végül 1777-ben Budára, a Várba költözött.

Megkezdődött a Bálna felújítása Megújul a főváros ikonikus épülete, a Bálna. Az épület komplex rekonstrukciója keretében felújítják a fő- és melléképületeket, kicserélik a sérült üvegelemeket. Az új díszkivilágítás már el is készült, így március 15-e alkalmából nemzeti színekben pompázik a ház.

„Homokbuczkák, dudva, kóró és vadnövények” – Ilyen volt a Magyar Nemzeti Múzeum környezete 1848. március 15-én Petőfi és a márciusi ifjak 1848. március idusán Pest-Budán történelmet írtak. A nevezetes nap helyszínei közül a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a múzeumpalota előtti tér vált leginkább emblematikussá. Az eseményt minden évben megidézzük, a szereplőkről is megemlékezünk, de a forradalom helyszíneiről csak említés szintjén szólunk. A múzeumépület és környezete tekintetében most kivételt teszünk és bemutatjuk, milyennek láthatták a forradalmárok egykor a legendás helyszínt.

Itt nyomtatták a Nemzeti dalt: kiemelt beruházás lett a belvárosi Horváth-ház felújítása Az 1817-ben Pollack Mihály tervei szerint épült Horváth-házban működött egykor a legendás Landerer és Heckenast nyomda, ahol 1848. március 15-én kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A leromlott állapotú ház rekonstrukcióját nemrég kiemelt beruházássá nyilvánították, a tervek szerint a felújítás után a Hess András Könyvesház működik majd benne.

Petőfi Sándor több helyen is lakott a Nemzeti Múzeum környékén A Nemzeti Múzeum 1848. március idusán az egyik fontos helyszín volt a márciusi ifjak, köztük Petőfi Sándor életében. Fél évtizeddel korábban Petőfi élete szintén több ponton kapcsolódott ehhez a környékhez, hiszen 1843-as és 1844-es pesti tartózkodásának fő helyszínei a múzeum körüli területen lelhetők fel. Több olyan, napjainkban már nem létező épület is volt a környéken, ahol a költő egy rövid időre megfordult, vagy éppen szállást bérelt.

Közel 5 év után ma megnyitja kapuit a felújított Operaház A Magyar Állami Operaház épületében 2017 októberében kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok. A közel 5 évig tartó felújítás nem csupán Budapest egyik építészeti ékkövének továbbragyogását szolgálja, de XXI. századi alapkövetelményeket is reprezentálja. Az Operaház építésének története is bizonyítja, hogy ezek a követelmények is időről időre változtak.

Aranyrúd a mélyben – Március 15-én nyit a Pénzmúzeum a Buda Palotában A Széll Kálmán tér egyik legismertebb épülete, az egykori Budai Postapalota az utóbbi években óriási változásokon ment keresztül. A Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, és 2018-ban kezdte meg átalakítással egybekötött felújítását. Külseje visszakapta régi fényét, belső tereit viszont modernizálták, és egyúttal az új funkcióihoz igazították: nagyobb részét a bank felügyeleti központja foglalta el, az északi szárnyban pedig a Pénzmúzeumot rendezték be, amely március 15-én nyitja meg kapuit. A sajtó képviselőinek viszont már bemutatták, az eseményen mi is ott voltunk.

Átadták a XIII. kerületi Vizafogó parkot Kedden átadták a XIII. kerületben a Vizafogó parkot. A terület úgynevezett ökopark, vagyis a tervezés során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy ökológiai szempontból fenntartható legyen. Egy új, másfél méter mély mesterséges tavat is kialakítottak, amely egyben a legfőbb látványelemként is szolgál.

Parázs vitákat szült a kiépítése, mára a főváros egyik legelegánsabb része az Andrássy út Százötven éve, 1872. március 9-én írták alá azt a szerződést, amellyel ténylegesen is elkezdődhetett Pest reprezentatív sugárútjának, az Andrássy útnak a kivitelezése. Az útvonal kialakítása erősen megosztotta a közvéleményt, sokan luxusberuházásként tekintettek rá, amely az arisztokrácia igényeit szolgálja. A megnyitása után hamar kiderült, hogy az eredmény túlmutatott minden úri szeszélyen: ez volt a XIX. század második felének egyik legfontosabb városfejlesztési vállalkozása.

Elkészült a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új szakrendelője Befejeződött a X. kerületi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új szakrendelőjének építése. A beruházás 5,8 milliárd forintos kormányzati támogatásból valósult meg.

Egy lenyűgözően gazdag építészi életmű – 155 éve hunyt el Hild József Hazánk XIX. századi építészetének egyik legismertebb alakja volt Hild József. Hírnevét teljes mértékben kiérdemelte, hiszen a fellendülésnek induló Pest városképét nagyrészt az ő alkotásai határozták meg. A töretlen fejlődés okozta azonban legtöbb művének pusztulását is: a belvárosi épületei közül sokat lebontottak, hogy újabbaknak, nagyobbaknak adják át a helyüket. Szerencsére néhány épülete azért ma is áll, és hirdeti tervezőjének tehetségét.

Százötven éve alapították a Néprajzi Múzeumot Idén ünnepli alapításának 150. évfordulóját a Néprajzi Múzeum. Az intézmény, amely egész Európa egyik legnagyobb néprajzi gyűjteményével büszkélkedhet, hamarosan beköltözik a Városligetben épült új székházába.

A török kor tanúja – Még mindig várat magára a Király fürdő felújítása Jó ideje várja felújítását a török kor egyik legemblematikusabb fennmaradt budapesti épülete, a jelenleg is zárva tartó Király fürdő. A felújítási munkálatokat még nem kezdték meg, noha 2017-ben kiírták az ötletpályázatot, és ki is választották a legjobb tervezetet, de a tényleges átalakítási munka bizonytalan ideig várat magára. Az épület legutoljára az 50-es években kapott teljes körű felújítást. Azóta voltak ugyan kisebb-nagyobb helyreállítási munkák, de mára igencsak rossz állapotban találjuk a fürdőt, amelynek története egészen a török hódoltság idejéig nyúlik vissza.

Egykori templom helyén épült óvoda Rákospalotán Elkészült a XV. kerület új óvodája, amely a XX. század elején lebontott óvárosi református templom és az ahhoz kapcsolódó egykori iskola telkén épült fel. Az új intézmény szeptembertől fogadja majd a gyerekeket.

Zajos bérháztól az Akadémia palotájáig: sok helyen lakott Pesten Arany János A ma 205 éve született Arany János 1843-ban látta meg először Pestet, ám csak több mint másfél évtized múlva, 1860-ban lett a város állandó lakója, de az is maradt haláláig. A költő egykori pesti otthonai közül több épület ma is áll: a két, Üllői úti klasszicista ház éppúgy őrzi a költő emlékét, mint az Akadémia pazar palotája, amelyben élete végéig lakott.

Emlékmű épül a gettóban elhunytak tiszteletére a Klauzál téren A pesti gettó áldozatainak állítanak emlékhelyet a VII. kerületi Klauzál téren. Az alkotás egy bronzlemezből áll majd, amelyen háromezer szög nyoma lesz látható, emlékeztetve a temetetlen halottakra.

A szervezet, amelynek a Lánchidat köszönhetjük: 190 éve alakult meg a Hídegylet Közel ötven évig csak meddő tervek születtek a Pest és Buda közötti állandó híd megépítésére. Az elképzelések nemcsak műszaki okból buktak el, hanem azért is, mert se pénzügyi, se politikai támogatást nem sikerült szerezni a nagyszabású munkára. Ezt a reménytelennek tűnő helyzetet változtatta meg az éppen 190 évvel ezelőtt megalakult civil szervezet, a Hídegylet, amelynek köszönhetően végül felépülhetett a főváros első állandó Duna-hídja, a Lánchíd.

Elkezdődött az Aquincumi Múzeum fejlesztése – Élményszerűen mutatják be az ókori műemlékek csodáját Régóta várt fejlesztési munkálatok kezdődtek az Aquincumi Múzeumban, melyek során az intézmény Szentendrei úti rozsdás vaskerítésének helyére teljesen új élményfal épül, és új kiállítás is készül, amelyen a virtuális valóság segítségével pillanthatunk bele az egykor itt élő rómaiak életébe. Hogy pontosan mi is változik, arról Láng Orsolya, a múzeum igazgatója mesélt a Pestbudának.

Pestbuda Magazin 2022. február 27. Beszámolunk arról, hogy 26 épületet nyilvánítottak védetté az I. kerületben, köztük a Déli pályaudvar főépületét, a Hilton szállót és budavári lakóházakat. Bemutatjuk a látványterveket az autómentes Városliget környezetéről, szó lesz a Fővám téri Sóház felújításáról is. Azt is megtudhatják, hogy mégsem épül sikló a Gellért-hegyen. Az Andrássy út 60. szám alatti Terror Háza Múzeumban jártunk, amely húsz éve nyílt meg. Tartsanak velünk!

A másik Lechner – Hatvan éve hunyt el Kismarty-Lechner Jenő A Lechner név hallatán elsőre mindenki Lechner Ödönre gondol, hiszen a magyar építészeti formanyelv megalkotójaként építészettörténetünk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású alakja volt. Családtagjaira is mély benyomást gyakorolt, Jenő nevű unokaöccse is követte a pályán. Noha nagybátyjához nem mérhető, de Lechner Jenő a XX. század első felének egyik legtermékenyebb építésze és műemlékvédője volt. Hosszú és eseménydús élete 1962. február 26-án ért véget.

Kőbánya is tud meglepetéseket szerezni Kőbánya Budapest egyik leglesajnáltabb kerülete. Valljuk be, az utóbbi időkben is sajnos több internetes mémmel vagy bűncselekménnyel került be ez a városrész az országos sajtóba. Mi azonban vállalkoztunk arra, hogy a legrosszabbra is felkészülve bejárjuk a X. kerület zöld parkjait. Előrebocsátjuk, hogy a legtöbb helyen igen kellemes meglepetés ért minket. Az utcakép, a közbiztonság sokat javult az utóbbi időkben az általunk feltárt részeken. Nézzük csak meg!

Nem érkezett megvalósítható elképzelés az új építészeti múzeum tervezésére kiírt pályázatra Nem talált megvalósításra érdemes pályaművet a Magyar Művészeti Akadémia bírálóbizottsága a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ tervezésére kiírt Építészet Ligete tervpályázaton. Az új épületet az egykori BM Kórház Bajza utca és Városligeti fasor sarkán lévő telekegyüttesén alakítják majd ki, miután meglesz a megfelelő pályamű.

Térképre vitt történelem – Miről mesélnek a budapesti utcanevek? A budapesti utcaneveket böngészve felmerülhet bennünk a kérdés: kikről is kapták a nevüket az utcák és terek, amelyeken naponta áthaladunk? Egy nemrégiben készült interaktív, bárki számára böngészhető térkép segít eligazodni a nevek útvesztőjében: például világosan kiderül belőle, hogy valós személyek éppúgy lehetnek névadók, mint kitalált szereplők, és egyes korszakok – például a XIX. század – pedig jóval több nevet adtak a városnak, mint mások. Kipróbáltuk az interaktív térképet, és izgalmas összefüggésekre bukkantunk.

Huszonhat I. kerületi épületet nyilvánított védetté a főváros, többségük a Kádár-korszakban épült Huszonhat, főleg 1956 és 1978 között emelt, I. kerületi ingatlan védetté nyilvánításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Ezek között szerepel a Déli pályaudvar főépülete, a budavári Hilton szálló épülete és több lakóépület. A Fővárosi Önkormányzat még januárban jelentette be, hogy közel száznyolcvan budapesti épület helyi védettség alá vételét tervezi.

Százezer ember a megnyitón, milliók a kiállításon – Húsz éve nyílt meg a Terror Háza Múzeum Húsz évvel ezelőtt, február 24-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapja előestéjén nyílt meg a Terror Háza, az egykori nyilas-, majd kommunista kínzóház, az Andrássy út 60. alatt. Hatalmas volt az érdeklődés, a megnyitón csaknem százezer ember jelent meg, hogy a magyar történelem két rettenetes korszakával megismerkedjen.

Elkészültek a látványtervek az autómentes Városliget környezetéről Bemutatta a Városliget környezetének és benne a Szegedi úti új közúti-villamos felüljárónak, illetve a kapcsolódó új Rákosrendező állomásnak a közlekedésfejlesztési tanulmányterveit a Budapest Fejlesztési Központ. A fejlesztések célja, hogy a Városliget környezete autómentes legyen, a Kós Károly sétányt le lehessen zárni a forgalom elől, és a Hősök teréről is ki lehessen tiltani az autókat.

Tökéletesen illeszkedett a városszövetbe a Józsefvárosi Telefonközpont, ma elegáns szállodák működnek benne Az ipari épületeknek a városszövetbe való beépítése az 1880-as évek egyik fontos városfejlesztési kérdése volt. Egyfelől Budapest központjától egyre nagyobb távolságra próbálták elhelyezni – sok esetben áthelyezni – a zajos és szennyező anyagokat gyakorta kibocsátó nagyüzemeket, másfelől a közművesítés és kommunikáció fejlesztésére és kiszolgálására alkalmas központokat úgy kívánták a főváros vezetői megterveztetni, hogy azok minél jobban illeszkedjenek az adott utca vagy tér architektúrájába. Az utókor szerencséjére ez a szándék legtöbbször szemet gyönyörködtető eredményeket produkált, jó példa erre a József Távbeszélő Központ.

Már a XIX. században is tervezték a Nyugati és a Déli pályaudvar összekötését – Most a föld alatt jön létre a kapcsolat Az elmúlt években merült fel az az elképzelés, hogy alagúttal kötnék össze a Déli és a Nyugati pályaudvart. A Budapest Fejlesztési Központ terve mára egy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz, aláírták ugyanis a szerződést a Duna alatt építendő vasúti összekötő alagút környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére. Az egymáshoz viszonylag közel lévő Déli és Nyugati pályaudvar összekötésének gondolata nem új ötlet. Szinte azonnal felmerült azt követően, hogy 1861-ben megnyílt a Déli pályaudvar, igaz, akkor még föld feletti kapcsolatot képzeltek el.

A szecessziós építészet mestere – Százötven éve született Ullmann Gyula A századfordulón Budapest rendkívül sokszínű város volt, és ez az építészetén is láthatóvá vált. Több stílus is hódított párhuzamosan, amelyek közül a Bécsben kialakult szecessziót legkövetkezetesebben Ullmann Gyula építész munkái képviselték, aki Kármán Gézával vezetett közös irodát. Születésének 150. évfordulóján bemutatjuk Ullmann gyönyörű fővárosi épületeit.

30 éve döntött a kormány a Lágymányosi híd megépítéséről A mai Rákóczi hídról, amely sokáig Budapest legfiatalabb Duna-hídja volt, éppen 30 évvel ezelőtt, 1992. február 20-án hozott döntést az akkori kormány. Már az 1960-as években terveztek hidat ide, így egy nagyon hosszú, három évtizedes folyamat zárult le az elhatározással. Ezután megkezdődhetett a híd építése, amely 1995-ben fejeződött be, az eredetileg tervezett villamos azonban csak 2015-ben haladt át rajta először.

Csoda Kőbányán – Az Eiffel Műhelyházban jártunk A Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza a X. kerület és egész Budapest egyik új színfoltja. A MÁV egykori Északi Járműjavítójából úgy vált egy színes programokat kínáló kulturális központtá, hogy közben az Operaház működését is segíti. Nemcsak a komplex funkciója miatt érdekes a Műhelyház, de az eredetileg 1886-ban épült csarnok közelmúltban befejezett felújítása is remekül sikerült.

Megújul az Állatorvosi Egyetem neoreneszánsz épületegyüttese Megújul az Állatorvosi Egyetem Steindl Imre tervei alapján készült, Zsolnay majolikákkal és Róth Miksa ólomüvegeivel díszített épületegyüttese. Az 1881-ben elkészült Rottenbiller utcai épületeket, amelyek ma Európa egyik legrégebbi állatorvosképző egyetemének adnak otthont, a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően állítják helyre. Ennek részeként restaurálják a vöröstégla falazatokat, a tetőszerkezeteket, a nyílászárókat, a burkolatokat, de az épületek gépészeti, villamossági rendszerei is megújulnak.

Aláírták a szerződést, újabb lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz a Duna alatti vasúti alagút Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút kiemelt jelentőségű lesz, hiszen ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő vasúti közlekedésben. Ugyanakkor a fejlesztés jelentős hatással lesz a környezetre, ezért kell elkészíteni a környezetvédelmi hatásvizsgálati tanulmányt, amelynek szerződését a napokban írták alá. A vizsgálat a talaj, a barlangok és források felmérése mellett arra is kiterjed, növekszik-e majd a lakosság por- és zajterhelése, vagy sem.

Épülhet a Gellért-hegyi sikló gyalogos-aluljárója és lépcsője Megkapta a leendő Gellért-hegyi sikló állomásához vezető alagút és a Hegyalja útra felvezető lépcső építésére szóló engedélyt a fejlesztésért felelős cég. Ezzel újabb lépéssel került közelebb a megvalósuláshoz a Citadellához felvezető sikló építése, amely várhatóan 2023 végén fejeződik majd be.

A hattyúdal – Lechner Ödön utolsó épülete Az elmúlt napokban gyakran jelent meg a médiában a Kőbányai Szent László Gimnázium. Bár csak az események háttereként volt látható, a nézőknek feltűnhetett az épület különleges homlokzata, annak egyedi díszítőelemei – magyarázatul az szolgál, hogy Lechner Ödönnek, a magyar építészeti formanyelvet megalkotó zseninek az utolsó alkotásáról van szó, amely 1914-ben, a mester halálának évében készült el.

A volt Beloiannisz-gyár és több más modern épület is helyi védelem alá kerülhet Újbudán A XI. kerület több modern épületét is helyi védelem alá venné a főváros a vonatkozó rendelet módosításával. Ilyen a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár 1962–1963-ra datált tömbje, az 1963-ban átadott hajdani Vertesz-irodaház vagy az Eszék utca, Fehérvári út sarkán álló, 1960-ban elkészült lakóház.

Zsúfolt otthonok, magas halandóság: nem volt könnyű életük a pestieknek 150 évvel ezelőtt Ma elképzelni sem tudjuk, milyen nyomorban éltek bizonyos városrészekben a pesti emberek a városegyesítés előtt. Az sem volt ritka a 150 évvel ezelőtti statisztikai adatok szerint, hogy több család lakott egyetlen szobában. Hamarabb meghaltak, akik olyan szobában éltek, ahol 6-10 ember zsúfolódott össze, az átlagos élettartam pedig még a legjobb helyzetű Belvárosban sem érte el a 26 évet. Cikkünkből kiderül, hogy főleg Ferencvárosban és Józsefvárosban volt nagy a nyomor, de a főváros többi kerületében sem javult a helyzet még hosszú ideig.

A jövőben a Várkert Bazárban is láthatjuk majd a Nemzeti Múzeum kiállításait A Nemzeti Múzeum évente legalább két kiállítást rendez ezentúl a Várkert Bazárban a Várkapitánysággal kötött együttműködés keretében, elsőként a Világkiállító magyarok 170: Magyarország a világkiállításokon 1851–2021 című tárlatot mutatja be a Déli palotákban idén ősszel. A Magyar Menyasszony című kiállítást pedig két helyszínen, a Múzeum épületében és a Várkert Bazárban párhuzamosan rendezik majd meg.

Átadták a Haggenmacher-villa kulcsait, megmenekült az épület A Magyar Állam élt elővásárlási jogával, és megvásárolta a Fővárosi Önkormányzat által privatizálni kívánt XII. kerületi Haggenmacher-villát, amelynek helyén egykor az Istenszeme fogadó működött. A kulcsokat a napokban adták át. Az értékes műemlék tehát köztulajdonban marad, a tervek szerint a felújítást követően közösségi célokra használják majd.

Grófi családokról mesélnek a Reviczky utca címeres palotái Kevés olyan épületet lehet látni Budapesten, ahol egy-egy főnemesi címer a maga teljességében tárul fel előttünk, úgy és abban a formában, ahogy egykor a rangemelési oklevélen szerepelt. Ezért is kuriózum és érdekesség, hogy a józsefvárosi Reviczky utca vonalán két ilyennel is találkozhatunk. Az egyik a Károlyi, a másik a Wenckheim családé. Mind a kettőt megmutatjuk!

A Lánchíd kandeláberei: átadásakor olajlámpák adták a fényt, most LED-világítást szerelnek fel A Lánchíd világítására szerződést kötöttünk a Holddal: így kifogásolta egy pesti élclap a XIX. század közepén, hogy rosszak a látási viszonyok az első fővárosi hídon. A jelenleg felújítás alatt álló Lánchíd kandelábereit az 1914-es állapotuknak megfelelően állítják helyre, de energiatakarékos LED-lámpákkal szerelik fel őket. A híd 1849-es átadása óta a világítás több alkalommal változott, ezeket mutatjuk be.

Elkészültek a Rákospalota–Újpest vasútállomás első látványtervei Megújítják és korszerűsítik Budapest legelavultabb vasútállomását, a Rákospalota–Újpest megállót. A vasútállomás elhanyagolt, szűk, nem akadálymentes, miközben naponta tízezrek veszik igénybe az utazáshoz. A Budapest Fejlesztési Központ a kormány megbízásából elkészíttette az első látványterveket, amelyek szerint az új vasútállomáson a mai szűk peronok helyét tágas, fedett, korszerű középperonok veszik át. A peronok megközelítése teljesen akadálymentes lesz, a történeti állomásépület pedig megmarad és megújul a fejlesztések során.

Egy elfeledett rámpa – A Budavári Palota újabb részletét építik vissza A Budavári Palota nemcsak egy kívül-belül gyönyörű építészeti alkotás volt a XX. század közepéig, hanem káprázatos rendezvények helyszíne is, ahová hintókon, majd később elegáns autókkal érkeztek a vendégek. A főbejárat 1905 után a Szent György tér felől nyílt, egy újonnan épített szárnyépületben, melynek a túloldalához egy rámpa is csatlakozott. Ez a szintkülönbséget áthidaló építmény is része lesz a palota jövőbeli rekonstrukciós munkáinak.

Tovább növekszik a zöldbuszvárók száma a Belvárosban Tovább bővül a növényekkel beültetett, illetve befuttatott buszvárók száma a Belvárosban, miután az V. kerületi önkormányzat folytatja zöldítési programját. A Hild téren, a Szervita téren, a Podmaniczky téren és a Jászai Mari téren készülő zöldvárakozóhelyekkel együtt immár nyolc zöldbuszváró lesz a Belvárosban.