Keresés az archívumban

Csaknem ezer utcanév emlékeztet Budapesten a határon túli területekre Budapesten utcák, terek elnevezései is őrzik azoknak a területeknek az emlékét, amelyek az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátummal más államok fennhatósága alá kerültek. A csaknem ezer ilyen közterületből kerestünk fel néhányat a trianoni évfordulón, amely 2010 óta immár a nemzeti összetartozás napja is.

Játszóteret és fitneszparkot is építettek a hűvösvölgyi Nagyrétre Budapest egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén, a hűvösvölgyi Nagyréten a magyar erdők őshonos állat- és növényvilágát idéző tematikus játszóteret és egy szabadtéri fitneszparkot is kialakított a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Magyar Természetjáró Szövetség.

A Tabánban 270 éve szentelték fel a szerb ortodox templomot – Ma egy harangláb őrzi az emlékét A Döbrentei téren ma egy harangláb emlékeztet az egykori szerb ortodox templomra, amelyet 270 éve, 1751. június 3-án szenteltek fel. A csodatévő Szent Demeternek szentelt székesegyházat 1949-ben politikai okokból rombolták le.

Pesten 205 éve gyulladt fel az első gázlámpa Már a XVIII. században sok fejtörést okozott a pesti városatyáknak, hogy miképp lehetne biztosítani az éjszakai világítást a város utcáin, ezért 1715-ben elrendelték, hogy napnyugta után tilos gyertya vagy lámpás nélkül az utcán tartózkodni. Megjelentek a lámpahordozók, akik mécseseket, olajlámpákat vittek a gyalogosok előtt. A század végén kezdték felállítani a közterületen az olajlámpásokat, amelyek még mindig csekély fényt adtak. A megoldást a gázlámpa jelentette, amelyből az elsőt Pesten egy tudós kísérletező orvos, Tehel Lajos állította fel 1816. június 5-én. A lámpa a mai Egyetem téren, a Nemzeti Múzeum gyűjteményének helyet adó egyetemi épület homlokzatán gyulladt fel.

Budapesti kerékpáros útvonalakat terveztetne a BKK Négy budapesti kerékpáros nyomvonal tervezésére jelentetett meg ajánlati felhívást a Budapesti Közlekedési Központ az európai uniós közbeszerzések oldalán. Az utak majd az európai kerékpáros úthálózathoz, az EuroVelo-hoz csatlakoznak.

Aki tojással és túróval kevert festékkel színezte a legdíszesebb homlokzatát – 155 éve született Spiegel Frigyes építész Budapest egyik legdíszesebb szecessziós díszítésű lakóháza, a főváros legkeskenyebb épülete – mindkét „leg” Spiegel Frigyes gazdag alkotómunkáját dicséri. A 155 éve született építész korának elismert iparművésze is volt, a szecesszió és az art deco egyik hazai képviselője, aki belsőépítészként és a homlokzati ornamentika tervezőjeként is figyelemre méltó munkákat alkotott.

A Kútvölgyi kórház szerkezetét megerősítik, a homlokzatot felújítják Megerősítik az Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi Tömb, közismert nevén a Kútvölgyi kórház szerkezetét és folytatják a korábban abbamaradt homlokzati felújítást. A munkálatok során kicserélik a nyílászárókat, új hőszigetelést és klímaberendezéseket is kap a XII. kerületben lévő intézmény. A tervek szerint a tömb felújítása még idén befejeződik.

Újraalkották a Szent István-terem különleges mennyezetét és parkettáját Újabb szakaszához érkezett a Budavári Palota déli összekötő szárnyában található Szent István-terem kialakítása. A Várkapitányság közleménye szerint beépítették a látványos mennyezetet és parkettát, valamint az egyedi bútorok nagy része is elkészült. A következő feladat a pazar falburkolat kialakítása lesz

Nehezen szokták meg a budapestiek a 100 éve bevezetett 24 órás időszámítást Ma már természetes, hogy egy vonat nem délután 1-kor, hanem 13 órakor indul a Nyugati pályaudvarról, de 1921. június 1-jén ez meglepő újdonságnak számított. A száz éve bevezetett 24 órás időszámítás még évek múlva is szokatlan volt a budapestieknek, pedig még az órák számlapját is újratervezték miatta.

A Rác fürdő elkelt – Az árverésen a főváros fürdőüzemeltető cége vette meg Újabb mérföldkőhöz érkezett a Rác fürdő, amely felújítása után tíz éve üresen áll. A felszámolási eljárás során a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) egyedüli licitálóként, mintegy ötmilliárd forintos kikiáltási áron vásárolta meg a fürdőt és a hozzá épített szállodát. A nyitásra azonban még várni kell, hiszen az épületet ismét fel kell újítani.

Harmincöt évvel ezelőtt korlátozták a gépjárművek behajtását a Várba A budai Várba ma sorompókon keresztül lehet behajtani, kis buszok járnak csak az ódon falak között. A behajtási korlátozásokat 35 évvel ezelőtt vezették be, mert a forgalom veszélyeztette a műemléki épületeket és a Vár utcái alatt lévő barlangokat.

Holnaptól bezár az Örs vezér terén a Gomba – Még nem tudni, mi lesz az épület sorsa Találkozzunk az Örsön, a Gombánál! Ez a mondat gyakorta elhangzik a mai napig, hiszen az Örs vezér terén álló kör alakú épület legalább annyira ismert találkozóhely, mint a Nyugati téren vagy az egykori Moszkva téren az „óra”. A Gombában egykor forgalomirányító központ is működött, június 1-től pedig már a jegypénztárakat is bezárják. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a sorsa az 1971-ben készült, akkor modernnek számító épületnek.

Az első budapesti gyereknapot 115 éve tartották – Évtizedekig folyt az utcai adománygyűjtés az ünnepen a szegény gyerekeknek Száztizenöt éve, 1906-ban tartottak először gyereknapot Budapesten, és igencsak meglepődnénk, ha egy időgép segítségével visszatérhetnénk az akkori fővárosi utcákra. Az esemény tulajdonképpen segélyakció volt az árva és rossz sorsú gyermekek javára, de mindezt olyan népünnepély kísérte, amely a korabeli beszámolók és képek tanúsága szerint megmozgatta a társadalom minden rétegét. Az adománygyűjtő perselyek mellett a legelőkelőbb asszonyok ültek, az utcákon zenészek, mutatványosok vonultak, és emberek sokasága mulatott és adakozott bőkezűen.

Ágyúgolyót találtak a Dunában a Lánchíd mellett Két középkori, kőből faragott ágyúgolyót találtak a régészek a Duna medrében, akik a Lánchíd felújításához kapcsolódóan vizsgálják át a folyómedret. Az egyik olyan hatalmas, hogy nem tudták még a felszínre hozni. A lövedékek feltehetően késő középkoriak lehetnek. Sok más értékes régészeti lelet is előkerült.

Hadjárat indult a patkányok ellen 90 évvel ezelőtt Budapesten A patkányok ellen indított háborút a főváros 1931-ben, de az alaposan és hosszasan előkészített akcióba hiba csúszott. A tervezettnél kevesebb patkány hullott el, és sok volt a „civil" áldozat, azaz sok kutya, macska és madár is elpusztult.

Emléktáblát avattak Pilinszky János egykori lakóházán az Izabella utcában A negyven éve elhunyt és száz éve született Pilinszky Jánosra emlékezik idén a Kertész Imre Intézet. A féléves programsorozat nyitányaként ma a költő egykori, Izabella utcai lakóhelyén emléktáblát avattak, a Benczúr utcában pedig kültéri kiállításon mutatják be Pilinszky életét.

A metró mozgólépcsőjét a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomásánál tesztelték Mozgólépcső szállította az utasokat 1956 májusától néhány évig a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomásán. Egyfajta tesztként építették meg, fő célja nem is a Gyermekvasúton, akkori nevén Úttörővasúton utazók kényelmének biztosítása, hanem a kezelők és a használók oktatása, tapasztalatszerzésének segítése volt. Ekkor már épült a budapesti metró, és kellett egy tesztüzem a mozgólépcsőnek is.

Egykor kofák árultak a ferencvárosi Csarnok téren, most vásárlók és turisták pihennek kellemes környezeben Bár 1896 előtt nem is létezett a ferencvárosi Csarnok tér, a Központi Vásárcsarnok megnyitása után mozgalmas élet kezdődött a IX. kerület legkisebb, de annál különlegesebb terén, ahol egy 2016-os szállodaépítés során több száz sír is előkerült, felvillantva a terület mozgalmas múltjának egy részletét.

Szerkezetileg elkészültek az II. kerület Szent Angéla iskola új épületrészei – megtartották a bokrétaünnepet Bővítik a budai Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium épületét. A fennállásának századik évfordulóját jövőre ünneplő II. kerületi intézmény meglévő épülete mellé új aula és szaktantermek épülnek, valamint megújul a könyvtár is. Az új épületrészek szerkezete a napokban készült el, így több száz éves hagyományt követve megtartották a bokrétaünnepet.

Évtizedekig csak tervben létezett, végül 1906-ra készült el Szent István első budapesti szobra Szent István szobra 115 éve áll a budai Várban, a Halászbástya mellett. Bár Magyarországon mindig nagy tisztelet övezte államalapító királyunkat, Stróbl Alajos nagyszerű alkotása elég hosszú idő alatt készült el, a kezdeményezés után közel 40 évvel, 1906-ban avatták csak fel István király első budapesti szobrát a Mátyás-templom szomszédságában.

Barlangból imahely – 90 éves a Sziklatemplom Azt gondolhatnánk, hogy a Gellért-hegy oldalában lévő Sziklakápolna egy réges-régi templom, holott meglepően fiatal, nincs százéves, magát a kápolnát ugyanis 1924-ben kezdték el kiépíteni, és 1931-ben szentelték fel. A kommunizmus alatt vasbeton fal zárta el a hívek elől, amit csak 1992-ben bontottak el.

Pünkösd napján leltek gyógyvízre a mai Pünkösdfürdő területén A történet szinte meseszerű, mert onnantól kezdve, hogy Ember Sándor jogtanácsos, későbbi országgyűlési képviselő egy dunai evezőtúra során véletlenül értesült a Békásmegyer melletti terület felparcellázásának szándékáról, és egy gyors döntéssel megvásárolta a földet, mintha minden arannyá változott volna a keze között. Hamarosan kiderült, hogy a terület egész Európában páratlan régészeti leleteket rejt, majd 1934 pünkösdjén gyógyvizet is találtak a telken, ahol hamarosan, 1935 nyarán megnyílt a ma Pünkösdfürdő néven ismert strand.

Hagyományos és modern protestáns templomok is épültek a rendszerváltozás után Budapesten Budapest szakrális építészetében a protestáns templomok művészi kvalitás tekintetében meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt harminc év fővárosi protestáns templomépítészetében főleg az évszázados hagyományokhoz történő erőteljes ragaszkodás figyelhető meg, de az állandó megújulás igényét képviselve több modern felfogású „Istenháza” mutatja a magyar protestantizmus nyitottságát a XXI. század új nyelvet beszélő architektúrája iránt. Pünkösdre készített összeállításunkban a rendszerváltás utáni budapesti protestáns templomépítészet legjelentősebb alkotásait mutatjuk be.

Két szép szurdokvölgy Budapest határában Különleges szépségű helyeken kirándultunk, ezúttal a főváros határában, ez azonban semmit sem von le értékükből. A Remete-szurdok és az Alsó-Jegenye-völgy naponta emberek százait, ezreit vonzza a kellemesebb hétvégi napokon. A sok érdekességet rejtő túra egy nap alatt kényelmesen teljesíthető.

Kívül-belül felújítják a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházát A jegybank alapításának századik évfordulójára, 2024-re eredeti szépségében újítják fel az intézmény székházát a Szabadság téren. Az épület 1905-ban készült, külső megjelenésében azóta változatlan, belső tereit azonban a II. világháború után jelentősen átalakították, csorbítva ezzel műemléki értékét. Most kívül-belül visszakapja eredeti szépségét.

Eltűntek a Római-part hangulatos csónakházai A Római-part már az 1900-as években is kedvelt dunai pihenőhely volt, az 1920-as évektől vált igazán népszerűvé. Az egykori csónakházak építészeti, sport- és kultúrtörténeti értékeinkről mesélnek – ma már leginkább csak fotókon.

Két év múlva kezdődhet a csepeli HÉV felújítása Mindkét irányba meghosszabbítják a csepeli HÉV-et, a munkálatokat több ütemben végzik. Az első ütemben – 2023-tól – új végállomást építenek a XXI. kerületben az Erdősor utcában, ezzel párhuzamosan korszerűsítik a vonalat a Kvassay hídtól. A második ütemben a Közvágóhídnál összekapcsolják a ráckevei vonallal, és a föld alatt vezetve a Kálvin térig meghosszabbítják. Ennek a kivitelezése legkorábban 2024-ben kezdődhet.

Hadrianus palotájának maradványait 170 éve találták meg a Hajógyári-szigeten A Római Birodalom egyik legsikeresebb császára volt Hadrianus, aki egyidőben Pannonia provincia helytartója is volt. A II. században épített helytartói palotája az akkori Aquincum településen volt. Az egykori hatalmas épület maradványait 170 éve fedezték fel, amikor az Óbudai Hajógyár bővítette a telephelyét. A romokat azóta többször is kutatták a mai Hajógyári-szigeten.

Hosszabb ideig lesz alkalmas a Normafa a téli sportolásra A Hegyvidéki Önkormányzat megkezdi a Normafánál az Anna-rét melletti kedvelt szánkózó- és sífutóterület hópótlásának előkészítését. A munkálatok során egy csőrendszer kerül a földbe, amihez a téli szezonban csatlakoznak a hókészítő eszközök. A munkálatok befejeztével várhatóan 3-3,5 hónapon keresztül lesz használható téli sportolásra a terület.

Aki megalkotta az ismeretlen történetíró szobrát – 150 éve született Ligeti Miklós Ligeti Miklós szobrászművész élete szorosan kötődik a fővároshoz: a Várnegyedben született, a Várkert Bazár műtermeiben kezdett ismerkedni a szobrászattal, majd sikeres szobrászként a Stefánia úton volt műteremháza. Pályája csúcsa a Városligetben található Anonymus-szobor, amely Budapest egyik jelképe lett. Ligeti Miklós legfontosabb budapesti szobrait kerestük fel születésének 150. évfordulóján.

Az ország első nagyszabású iparművészeti kiállításának a Károlyi-palota adott otthont A 145 évvel ezelőtti februári árvízi károk enyhítésére és az árvízkárosultak megsegítésére az országban több helyen is adománygyűjtésbe fogtak. Ehhez kapcsolódott az a páratlan műkincseket bemutató iparművészeti kiállítás is, amelyet nem egy közgyűjteményben, hanem gróf Károlyi Alajosnak a Nemzeti Múzeum mögött felépült palotájában rendeztek 1876 májusában.

Újabb villamosok érkezhetnek a fővárosba Megállapodott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a CAF-villamosok gyártójával. A BKK 2022. május közepéig hívhatja le a 2014-es szerződésben foglalt 51 opciós járművet az eredeti árakon.

150 éve bocsátották vízre az Osztrák-Magyar Haditengerészet legkorszerűbb hajóját A Lajta monitort, korának egyik legkorszerűbb hadihajóját 150 évvel ezelőtt, 1871. május 17-én bocsátották vízre. Az egykori Osztrák-Magyar Haditengerészet egykori, máig megmaradt folyami hadihajója múzeumként működik. Különlegessége, hogy monitor típusú folyami változatból a Lajta monitor az egyetlen a világon.

Mozgókonyhákkal enyhítettek Budapesten a háborús nyomoron 105 évvel ezelőtt Az I. világháború közvetlenül ugyan nem érintette a hátországot, nem bombázták Budapestet az ellenséges repülők, mint a II. világháborúban, de a harcok következményeként a főváros lakói is nélkülöztek. Ezen 1916-ban mozgókonyhákkal kívántak segíteni: főzeléket és tésztaételeket szállítottak ki Budapesten a szegényebb negyedekbe.

Aki Budapest artézi kútjait fúrta – 200 éve született Zsigmondy Vilmos Budapest sokat köszönhet Zsigmondy Vilmosnak: a vállalkozó szellemű bányamérnök az egyik első nemzetközi szakértőként sikeresen elindította a magyarországi termálkincs kitermelését. Ő fúrta a Margit-sziget artézi kútját, és az ő nevéhez fűződik az akkori világ egyik legmélyebb, majdnem egy kilométerre lenyúló kútjának kifúrása is a Városligetben, amely lehetővé tette a Széchenyi fürdő megnyitását.

Toszkánai mester öntötte Budapest ikonikus szobrait – A Millenniumi emlékmű munkálataihoz hívták fővárosunkba az olasz szakembert Budapest történetében szép számmal szerepeltek idegenben született mesterek, akik itt megtelepedve jelentős mértékben járultak hozzá a város fejlődéséhez. Különösen az építészet és az iparművészet területén jeleskedtek a leginkább német nyelvterületről származó szakemberek. Most egy olyan, mára némileg elfeledett mesterre szeretnénk felhívni a figyelmet, aki a napfényes Toszkána helyett választotta hazájául a magyar fővárost. Raffaelo Vignali vagy magyarosan Vignáli Rafael szoboröntő a Millenniumi emlékmű munkálataira érkezett Budapestre.

Megnyílt a kávézó az újjászületett Főőrség épületében a budai Várban Péntektől bárki meglátogathatja a Főőrség épületét a Várban, az elmúlt években újjáépített házban ugyanis a századforduló hangulatát idéző kávézó, terasz és a magyar testőrségek 260 éves történetét bemutató kiállítás nyílt. A tárlat apropóját a mostani helyén álló eredeti épület funkciója adja, a Hauszmann Alajos által tervezett ház egykor ugyanis a palotát védő főőrség és a királyi testőrség kiszolgálására épült 1903-ban.

Hídroncsok a Dunában: a világháború pusztításának nyomai máig a víz alatt rejtőznek A napokban volt olvasható itt a PestBudán is, hogy elkezdődött a Duna medrének kutatása a Lánchíd környékén: a híd alatt régi hídroncsok, lőszerek után kutatnak. Bár a budapesti Duna-hidak felrobbantása óta eltelt több mint 75 év során a hídmaradványok nagy részét kiemelték, sok darab máig ott hever a folyó fenekén, így a következő hetekben gyakorlatilag bármi előkerülhet a mélyből.

Ötven éve kezdték meg a kék metró építését A budapesti metróhálózat fejlesztése új szakaszba lépett 50 éve, amikor elkezdték a város harmadik metróvonalának építését. Bár a tervek sokat változtak, és a 15 évre tervezett munka 20 évig tartott, de ma a 3-as metró az egyik legfontosabb közlekedési folyosó Budapesten.

Hamarosan lebontják Psota Irén józsefvárosi szülőházát A régi Budapest egy újabb részlete tűnik el, ugyanis nemsokára indul a józsefvárosi Tömő utca 23/A alatt álló épület bontása. Az 1880-as években épült négyszintes házat, amelyben Psota Irén színésznő is született, 2019-ben adta el az önkormányzat, az új tulajdonos már megkapta a bontási engedélyt.

Újra gyerektábor lesz az egykori Tündérbércen Csillebérc neve egybeforrt az úttörőtáborral és a gyermekvasúttal. Az Úttörő Köztársaságban, később Csillebérci Úttörőtáborban 1948-tól üdültek a gyerekek, majd a 2000-es évektől másfél évtizeden keresztül zajló pereskedés rendezte a terület tulajdonviszonyait. A közeljövőben újra gyermektábor üzemel majd Csillebércen.

Az első magyarországi filmvetítést 125 éve rendezték a nagykörúti Royal szállóban Nagy szerencse, hogy a honfoglalás időpontját a Magyar Tudományos Akadémia 896-ban állapította meg az eredetileg tervezett 895-höz képest. Ugyanis 1896-ban a hivatalos ezeréves évfordulót már olyan csodákkal is lehetett ünnepelni, mint az első hazai filmvetítések. Két helyen is láthatott a nagyközönség vetítéseket: a Lumière fivérek a Royal szállóban, az Edison-féle vetítések Lágymányoson zajlottak.

Megújul a terézvárosi Szinyei Merse Pál Gimnázium homlokzata Jövőre ünnepli alapításának 125. évfordulóját a VI. kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium, várhatóan ekkora készül el az 1897-ben, Hegedűs Ármin tervei alapján épült iskola Kmety utcai homlokzatának műemléki felújítása, amelyre most írták ki a pályázatot.

Neogótikus csoda az Üllői úton – Aigner Sándor tervei alapján épült Ferencváros egyedi temploma Budapest világvárossá tételében óriási szerepet játszott az a nagy létszámú építészgárda, amelynek tagjai az 1870-es és 1910-es évek között szinte ontották magukból a szebbnél szebb terveket. Ma is álló középületeink és lakóházaink nagy része az ő munkájuk gyümölcse. Amennyire általánosan elfogadott ez a nézet, annyira igaz az a megállapítás is, hogy néhány tucat építőművészünket leszámítva a legtöbb mester neve a feledés homályába merült. Ilyen Aigner Sándoré is, aki a neogótika mestereként számos templomot tervezett. Fő műve az Örökimádás-templom Ferencvárosban.

Futókörrel bővült a Rózsakerti Sportcentrum, a Duna-parton jégsátrat alakítanak ki Budafok-Tétényben elkészült az itt élők sportolási lehetőségét segítő beruházás, míg egy másik jelentős mérföldkőhöz érkezett. Budatétényben futókörrel bővült a Rózsakerti Sportcentrum és – egyelőre próbaként – felállították a jégsátrat a budafoki Duna-parton, a DunaFok Szabadidőparkban.

A Naplás-tó hű a nevéhez – Egy hely, ahol jó megpihenni Budapest legnagyobb felületű állóvize egészen fiatalnak mondható, 1978-ban hozták létre a Szilas-patak árvízvédelmi szabályozásakor. A Naplás-tó méltó a nevéhez, hiszen a naplás a napolás szó rövidített alakja, és a 16 hektáros vízterület, valamint a környezete felfedezéséért érdemes elnapolni egyéb teendőinket.

Közösségi tér épült a Rákos-patak partján Hamarosan a nagyközönség is birtokba veheti a Rákos-patak partján kialakított új pihenőhelyet. A XIII. kerületben a Hajdú utca és a Hajdú köz közötti gyalogoshíd déli oldalán a rézsű laposításával és egy vízparti stéggel tették kényelmesebbé a partot.

Európa kontinentális részén elsőként Budapesten épült földalatti vasút A millenniumi ünnepségek idejére, 1896 májusára készült el Budapesten a földalatti vasút, amelyen az átadást követően, 1896. május 8-án az uralkodó is utazott. Az avatásától fél évszázadon át Ferenc József nevét viselő földalatti vasutat a közbeszédben kisföldalattiként emlegetik, megépítése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Budapest a XX. század hajnalán Európa egyik leggyorsabban fejlődő világvárosa legyen. Európában elsőként Londonban, a földrész kontinentális részén viszont a magyar fővárosban épült az első földalatti, 125 évvel ezelőtt.