Keresés az archívumban

Ékkő Budapest felett – A Jókai-kert megőrizte különleges báját Bár Jókai Mór nem a korabeli Budapest területén született és nevelkedett, mégis adott valamit a fővárosnak, ami pótolhatatlan. Az általa létrehozott kert és park a mai napig megőrizte báját a sok viszontagság ellenére. Ebben nagy szerepük van az itt található intézményeknek, amelyek igyekeznek megőrizni Jókai örökségét.

Harangzúgással, ágyúdörgéssel és Ferenc József beszédével nyílt meg 125 éve az Ezredéves Országos Kiállítás A magyar történelem kivételesen ünnepélyes pillanata volt a millenniumi kiállítás megnyitása. A monumentális tárlat egyszerre engedett betekintést az ország ezeréves múltjába, és segített számvetést készíteni a XIX. század gazdasági fejlődéséről. A kiállítás látogatói nemcsak bizonyságot szerezhettek arról, hogy Magyarország a sok viszontagság után reményteljes jövő előtt áll, hanem megtapasztalhatták, hogy élménygazdag programokban Budapest a legtöbb világvárossal felveszi a versenyt.

A magyar nemzet ezeréves múltjának ünnepe – Így született meg a millenniumi kiállítás ötlete A magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából tartott 1896-os millenniumi rendezvények központi eseménye a Városligetben megrendezett Ezredéves Országos Kiállítás volt. A fél éven át látogatható tárlat nemcsak a magyarság múltjába adott betekintést, hanem a kiegyezés utáni rendkívüli gazdasági fejlődés során elért eredménynek bemutatásának a lehetőségét is biztosította.

Visszakerül az eltüntetett felirat a Kossuth téri Igazságügyi Palotára Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főbejárata felett egykor latin felirat hirdette az épület igazságszolgáltatási szerepét, mivel 1949-ig itt működött a Kúria. A feliratot azonban az ötvenes években levésték, ám most, az épület felújításával és a legfőbb bírói szerv visszaköltözésével hetven év után az eredeti jelmondat is visszakerül a helyére.

Örökerdő jöhet létre Buda utolsó mocsaras élőhelyén Kérdőíven mérik fel az emberek álláspontját Buda utolsó mocsaras területének, a védett Mocsárosdűlőnek a fejlesztése kapcsán. A Fővárosi Önkormányzat a területen őshonos fafajok ültetésével örökerdőt hozna létre, elsősorban a terület funkciójával kapcsolatban várja a véleményeket május 5-ig.

Impozáns Vörösmarty téri palota volt a központja Haas Fülöp és fiai világhírű cégének A dualizmus korának legnívósabb szőnyeggyártó cégét Haas Fülöp ugyan még Bécsben alapította, de a későbbiekben világhírűvé váló vállalatnak Magyarországon volt két gyára, valamint Budapesten, a mai Vörösmarty tér egyik legszebb palotájában a központi áruháza és raktára. A szőnyeggyártást iparművészeti rangra emelő cég készítette egyebek mellett a Budavári Palota Szent István-termének díszes falikárpitját is, ami a díszterem újraépítésével együtt hamarosan szintén újjászületik.

Ötven éve avatták fel Marx és Engels budapesti szobrát A kommunizmus elméleti alapjait egy német filozófus és egy gazdag német kereskedő rakta le. Egyikük sem volt soha munkás, mégis a munkások tökéletes államáról szőttek terveket. A létező szocializmus Marxot és Engelst Lenin mellett a rendszer „apostolainak” tartotta, képük minden nevezetesebb helyen és eseményen ott volt, a két eszmealapítónak mégis csak viszonylag későn, 1971-ben lett szobra Budapesten, a Jászai Mari téren.

Alapítványi tulajdonba adja az állam a Váry Szabó-kúriát és a volt csillebérci úttörőtábort Állami ingatlanok átadásáról döntött ma az Országgyűlés: a Polgári Művelődésért, Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítványhoz kerül az 1844-ben épült II. kerületi Váry Szabó-kúria, az Erzsébet-táborokat szervező alapítvány pedig szintén ingyenesen megkapja az egykori úttörőtábor 46 hektáros területét Csillebércen.

Megújulás és újrakezdés jöhet Pasaréten : őszre készülhet el a ferences templom felújítása és a plébánia új épülete Hamarosan új lendületet kaphat Budapest egyik első modern templomának élete: a Rimanóczy Gyula tervezte, 1934-ben elkészült Pasaréti téri épületben a közelmúltban kezdődött el az az igen látványos beruházás, amely során megújul a templomhoz tartozó plébániaépület, korszerű könyvtár létesül, és a szomszédban felépül a modern templom stílusát továbbvivő közösségi ház is. A munkák miatt a II. kerületi templomot július–augusztusban lezárják, az átépítés várhatóan ősszel fejeződik be.

Folytatódik a Szeretetkórház újjáépítése – Már majdnem elkészültek az új tornyok A II. számú kórházépület átépítésével folytatódnak a 2019 óta zajló építési munkálatok a Mazsihisz budapesti Szeretetkórházában. A leendő főépület, benne az új járóbeteg szakrendelővel és a hatvan ágyas rehabilitációs részleggel várhatóan egy év múlva készül el az Amerikai úton, a ház két jellegzetes, új tornya azonban már most is látható és heteken belül elnyeri végleges állapotát.

Valaha öt tó volt a területén – Tíz érdekes kép a 250 éves Füvészkertről Jelenlegi helyén már 174 éve működik, legidősebb fái, a páfrányfenyők 200 tavaszt is megéltek már, tündérrózsáit hajdan a királyi család tagjai is csodálták. Területén, amely egykor a Festetics-kastély parkja volt, valaha 5 tó terült el, pálmaházát pedig generációk ismerték meg A Pál utcai fiúkból. Tíz érdekes kép alapján mesélünk az idén 250 éves Füvészkertről.

Pótolják a fákat a csepeli strandon Ütemezetten zajlik a Csepeli Strandfürdő faállományának cseréje. Az elöregedett, beteg fűzfákat kivágják, ám pótlásukról korábban már gondoskodtak. Az elmúlt években negyven fát ültetett és további fásítást is tervez a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt.

Sokan felesleges luxusberuházásnak tartották a Margit híd megépítését A Margit híd ma az egyik legfontosabb budapesti híd, amelyen villamosok százai és utazók tízezrei kelnek át mindennap. Megnyitásakor, 145 éve azonban sokan nem értették, hogy a külvárosba minek egy ilyen drága híd?

Visszakapja nagy tornatermét az Óbudai Árpád Gimnázium Jó ütemben halad az Óbudai Árpád Gimnázium tornatermének építése. A beruházással az iskola hamarosan visszakapja egykori nagy tornatermét, amelyet 1965-ben a Bláthy Ottó Ipari Technikumnak adtak és előadóteremmé alakítottak. A gimnázium számára akkor csak egy kisebb tornaterem maradhatott meg.

A historizmus mesterei: három építésznek köszönhetjük a legszebb minisztériumi palotákat A dualizmus időszakában négy minisztériumnak épült saját palota Budapesten. A Honvédelmi, a Földművelésügyi, a Pénzügy- és az Igazságügyi Minisztérium épületeit tervező Kallina Mór, Fellner Sándor és Bukovics Gyula nem véletlenül kapták feladatukat, az építészek ugyanis a historizmus korszakának jeles képviselői voltak, akiknek épületeivel városszerte találkozhatunk az Andrássy úttól a budai Várig.

Széchenyi kerekezett először a Duna-parton – Velocipéddel jártak a postaszolgák Nagy feltűnést keltettek az 1860-as évek végén Pest-Buda utcáin az első velocipedek. Az 1880-as évekre a kerékpár már meghódította Budapestet: egyesületek, kerékpáros-iskolák alakultak, társas kirándulásokat, felvonulásokat, versenyeket rendeztek. Velocipéddel közlekedtek a fővárosi postaszolgák, és a hadseregben is használták a járműveket. Kerékpáros-világbajnokságot is rendeztek a fővárosban, 1928-ban a Millenáris Velodrom Európa legkorszerűbb és leggyorsabb kerékpárpályája volt.

Teljesen átépítik a Citadellát – Parkok, teraszok várják majd a látogatókat A régészeti feltárások után megkezdődött a Citadella és közvetlen környezetének átépítése. A látványterveken is jól látható, hogy az egykori erőd falait több helyen megnyitják, átjárhatóvá teszik. Új kilátóteraszokat, parkokat, zöldterületeket alakítanak ki az erődön és az udvarában. A tervek szerint a teljes beruházás 2023-ra készül el.

Ők tették zölddé Budapestet – A főváros leghíresebb kertészeinek nyomában A város parkjai a legkedveltebb pihenőhelyeink közé tartoznak: a Városligetben, a Margit-szigeten vagy épp a Gellért-hegyen mindenki szeret sétálni, azt azonban már jóval kevesebben tudják, kik tervezték ezeket a zöld területeket. Pedig a fővárosi kertészek által ültetett fák között közel kétszáz éves példányok is akadnak. A Föld napján a főváros leghíresebb kertészeit mutatjuk be.

A Nemzeti Kaszinó 150 éve vásárolta meg belvárosi székházát – Ybl tervei alapján építették át Mint oly sok minden a XIX. századi Pest-Budán, a Nemzeti Kaszinó alapítása is Széchenyi István nevéhez fűződik. Ez a klub az ország sorsán javítani akaró főurak, politikusok találkozóhelye volt már a reformkortól kezdve. Éppen 150 éve, 1871-ben sikerült saját székházat vásárolnia, az addig csak bérelt Cziráky-palotát a mai Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán. A Hild József tervezte, majd Ybl Miklós által átalakított belvárosi épületben nemcsak a főúri elit tagjai cseréltek eszmét, de megfordult itt Rudolf trónörökös és VII. Edward angol király is. Sajnos, ezt az épületet sem láthatjuk ma, a II. világháború után lebontották.

Újpalotán 50 éve adták át az első lakást A budapesti lakótelepek közül az egyik legnagyobb az újpalotai, amelynek első lakását 50 évvel ezelőtt, 1971 tavaszán adták át. Eredetileg 12 752 lakást terveztek, végül összesen 15 500 készült el az 1970-es évek második felére. A XV. kerületi házgyári lakásokban átlagosan 5 fő lakott.

ICOMOS-díj a Salgótarjáni utcai zsidó temető gondozásáért Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Példaadó Műemlékgondozásért díjjal ismerte el a műemléki világnap alkalmából a Nemzeti Örökség Intézetét a Salgótarjáni utcai zsidó temető helyreállításáért, karbantartásáért és a közönségnek való bemutatásáért.

Lakbérhátralék miatt félévente költözködött József Attila családja a Ferencvárosban Ferencváros, azon belül is a Ferenc tér környéke volt a lakóhelye születésétől egészen 14 éves koráig a magyar költészet egyik legnagyobb alakjának, József Attilának. Az édesapa, József Áron 1908-ban elhagyta családját, amikor a legkisebb gyermek, Attila hároméves volt. Bár addig is sokat költöztek, ezután szinte félévente kellett új otthon után néznie az örökös lakbérhátralékkal küzdő Pőcze Borbálának.

Római kori kisgyermek sírjára bukkantak a régészek egy Bécsi úti építkezésen Késő római kori kőládasírt tártak fel Óbudán egy Kolosy tér közelében zajló építkezésen, az aquincumi Katonaváros egykori temetőjében. A sír egy kisgyermek maradványait rejtette, aki mellé egykor edényeket és pénzérmét is temettek, a feje alá pedig cserépből készült fejtámaszt helyeztek.

Ötven éve adták át a rózsadombi SZOT-szállót – Eredetileg sikló vitte volna fel a vendégeket Fél évszázada része a városképnek Budapest egyik legvitatottabb épülete, a rózsadombi SZOT-szálló. A gyógyüdülő hatalmas, 114 méter hosszú épületében egykor akár 500 vendég is pihenhetett egyszerre, akiket mikrobusz szállított a közeli Lukács fürdőbe, mivel az eredeti tervekkel ellentétben végül sem sikló, sem lift nem épült hozzá. A gigantikus ház később évtizedekig üresen állt, napjainkban azonban luxusapartmanházként született újjá.

Látványtervek – 2027-ben nyithat meg a Pázmány budapesti campusa a Magyar Rádió volt épületeiben Városképi szempontból is jelentős változást hoz a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek a Magyar Rádió egykori épületeiben létrejövő campusa. A várhatóan 2027-re elkészülő beruházás során ugyanis több jelentős épület is megújul majd a Nemzeti Múzeum mögött fekvő területen, például a rádió egykori Márványtermét is magába foglaló Esterházy-palota vagy a végletesen leromlott állapotú Károlyi-palota, de új épületeket is emelnek majd.

Helyreállítják a Széchenyi fürdő szabálytalanul elbontott kabinsorát Megkezdődhet a Széchenyi Gyógyfürdőben 2020 elején szabálytalanul elbontott első emeleti, a fürdő 1927-es kibővítésének idejéből származó kabinsor helyreállítása.

Szeptemberre fejeződik be a Nyugati pályaudvar csarnokának felújítása A Nyugati pályaudvar csarnokában jelenleg még vakolatjavítás és homlokzatfestés zajlik, felújítják a nyílászárókat, valamint a Teréz körúti üvegfalnál és az Eiffel tér homlokzatánál található órák is megújulnak. Az 1877-ben átadott épület vágányok felőli tornyainak felújítása már befejeződött, felkerültek a díszablakok és a régi műpalafedést is természetes, antracit színű palára cserélték. A pályaudvar körúti homlokzatán lévő koronát is átfestették a tető acélszerkezetével azonos színárnyalatúra. A pályaudvar csarnokát szeptemberben vehetik újra birtokba az utasok.

Jókai leghűségesebb olvasói – Száz év után kerülhet a Jókai térre Stróbl Alajos Olvasó lányok című szobra Nemcsak a könyveknek, a szobroknak is megvan a maguk sorsa – erre gondolhatunk a terézvárosi Jókai tér most kezdődő felújításának terveit látva. Jókai Mór 1921-ben felállított szobrának árnyékában ugyanis feltűnik egy kisebb alkotás, mely a Városliget fái alól lehet ismerős sokunk számára. Az Olvasó lányok szobrát az alkotó Stróbl Alajos eredetileg is a Jókai téri Jókai-szobor mellékalakjainak szánta, ez a terv azonban akkor nem valósult meg. A végül csak később elkészült, 1929-ben felállított Olvasó lányok szobra most a Városligetből kerülhet át az eredetileg neki szánt helyre.

Csak az évtized második felében számíthatunk a zöldterületek növekedésére Budapesten Részletesen tanulmányoztuk a Fővárosi Közgyűlés által nemrég elfogadott Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervet. A Radó Dezső-tervnek is nevezett dokumentum lényegében összegzése azoknak a budapesti zöldterületi fejlesztéseknek, amelyekről már korábban kormányzati, kerületi vagy fővárosi döntés született, ezek közül több beruházás már megkezdődött és jelenleg is zajlik, s van néhány új elem, amely friss elképzelésként került be a közelmúltban közzétett programcsomagba.

Újabb szakaszához ért a Lánchíd felújítása: lezárják a pesti gyalogos-aluljárójárót A Lánchíd egy hónapja kezdődött felújításának újabb állomásaként április 16-án lezárják az átkelő pesti gyalogos-aluljáróját, a budai oldalon lévő átjárót azonban június közepéig még lehet használni. A rekonstrukció során mindkét aluljárót kiszélesítik majd. A Lánchídon a munkák kezdete, március 17-e óta a járdák lezárása miatt már nem lehet átsétálni, a BKK-buszok viszont ingyen viszik a gyalogosokat a Clark Ádám tér és a Széchenyi tér között, amíg a teljes hidat le nem zárják. A híd rekonstrukciója a tervek szerint 2023-ig tart majd.

Alig három hónap alatt épült fel a Régi Képviselőház – 155 éve vették birtokba az épületet a honatyák Pesten két épület is áll, amely a parlament számára épült. Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a Duna partján álló hatalmas, 1902-ben elkészült Országház a világ egyik legnagyobb, országgyűlésnek helyet adó épülete, ennél régebbi azonban a Régi Képviselőház Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palotája a Bródy Sándor utcában, amelyet éppen 155 évvel ezelőtt, 1866-ban vettek birtokba a honatyák.

Próbafúrásokkal elkezdődött az 5-ös metróvonal építésének első szakasza A Közvágóhíd és a Kálvin tér között tervezett alagút terveinek elkészítéséhez 93 helyszínen kezd próbafúrásos talajvizsgálatokba a Budapest Fejlesztési Központ, elsőként a Kálvin téren indult meg a munka. A csepeli és ráckevei HÉV-vonalak Kálvin térig történő meghosszabbításával és az 5-ös metró megépülésével gyorsabban lehet majd bejutni a déli városrészekből és az agglomerációból Budapest belső területeire.

Gettó-emlékhely épül az erzsébetvárosi Klauzál téren A VII. kerületi önkormányzat ötletpályázatot indít a megújuló Klauzál téren felállítandó köztéri alkotás létrehozására. A leendő emlékhely, amelyet a tervek szerint 2022-ben avatnak majd fel, az egykor a Klauzál teret is magába foglaló pesti gettónak állít majd emléket.

Szent Imre kultusza – Városrész, templom és köztéri szobor is őrzi a herceg emlékét a XVIII. kerületben Első királyunk, Szent István fiát ünnepelte az ország 90 évvel ezelőtt. Az apjával együtt 1083-ban szentté avatott Imre herceg halálának 900. évfordulóján, 1930–1931-ben nagyszabású emlékévet rendeztek, és róla nevezték el Pestszentimre községet is, amely 1950-től Budapest XVIII. kerületének részévé vált. A kerületben templom is viseli a herceg nevét, valamint a kerület első köztéri szobra is Szent Imre alakját mintázza.

Az Országház előtti Duna-szakaszon tanult meg úszni Hajós Alfréd, hazánk első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd kiemelkedő tehetségként számos sportágban és választott szakmájában, az építészetben is egyedülállót alkotott. Ő szerezte Magyarország számára az első olimpiai bajnoki címet, amikor 125 éve, az Athén közelében 1896. április 11-én rendezett tengeri versenyen a 100 méteres táv mellett az 1200 méteres viadalt is megnyerte. Építészként ő tervezte többek között a Margit-szigeti Nemzeti Sportuszodát és a Református Egyház zsinati székházát is Zuglóban.

Budapest leghosszabb műemlékei: a fővárosi rakpartok története A XIX. század derekáig a Duna kiépítetlen, sáros partjaihoz bárki lesétálhatott, áradás esetén azonban a víz útját sem állta semmi. A budapesti Duna-partok mentén 12 kilométer hosszan elnyúló, mára a városkép elengedhetetlen részeivé váló rakpartok megépülése óta azonban Budapest védve van az árvizektől. A pesti rakpart nemrég bejelentett rekonstrukciója kapcsán most bemutatjuk e csodálatos építmények történetét.

A költészet napját 65 éve ünnepeljük – Megmutatjuk, Budapest milyen szobrokkal tiszteleg a versírás előtt A tavalyi évhez hasonlóan sajnos az idén is zárt ajtók mögött ünnepeljük a költészet napját, így az egy évvel ezelőtti szoborsétánk után, amikor neves költőink emlékműveit kerestük fel, most több olyan alkotást szeretnénk bemutatni, amelyek Budapest híres épületein magát a költészetet ábrázolják.

Budapest élménykamrája – Kamaraerdő mindenki számára tartogat izgalmakat Budapest legnépesebb kerületének legnagyobb összefüggő erdőségében teszünk látogatást most. Erdőség, de rászolgál az élmény kifejezésre, hiszen egyetlen helyen ennyiféle szabadidős tevékenységre talán máshol nincs is mód Budapesten.

Különös viszállyal indult a főúri negyed története – Panaszt emelt az építkező gróf ellen a telekhatárát védő szomszéd A mágnásnegyedben található Bródy Sándor utca 5. szám alatti ház 1928 óta, közel kilencven esztendőn át volt a Magyar Rádió tulajdonában. A háromemeletes épület az 1870-es évek elején készült el az akkori tulajdonos Trisztinovits Mihály megbízásából, ám azt megelőzően az ingatlanon annak a Fejér István ügyvédnek a földszintes háza állt, aki a szomszédos Festetics-palota építésekor éles konfliktusba került a kivitelezést végző munkásokkal. A telekhatárát féltette az Ybl Miklós által tervezett, gróf Festetics György számára készülő palotától, a főúri negyed legelső rezidenciájától, ezért a városi hatósághoz fordult panaszával.

Pápák Budapesten – Több egyházfő is járt a magyar fővárosban a megválasztása előtt Igazi meglepetésként hatott a közelmúltban a bejelentés: Ferenc pápa idén ősszel Budapestre látogat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére. Hasonló eseményre legutóbb épp harminc éve, 1991-ben került sor, amikor II. János Pál pápa járt a magyar fővárosban. Rajta kívül négy olyan katolikus egyházfőről tudunk, aki megfordult Budapesten, igaz még azelőtt, hogy római pápává választották. De mit ismertek meg az eddigi pápák a fővárosunkból? XI. Piusz 1891-ben itt látott először villamost, XXIII. János 1930-ban a Szent Imre-emlékévre érkezett, XII. Piusz és VI. Pál az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson vett részt. Bár még egyikőjük sem pápaként járt nálunk, mégis sokat jelentett számukra és a magyarok számára, hogy megismerték Budapestet.

Idén befejeződhet a Csömöri úti felüljáró felújítása Várhatóan még ebben az évben befejeződik a Csömöri úti felüljáró korszerűsítése. A Csömöri utat és az újpalotai Drégelyvár utcát összekötő felüljáró kivitelezési munkái során május végéig beépítik az acélszerkezetű támaszokat, amelyekkel megerősítik a hidat. A nyár közepéig helyreállítják a sérült betonszerkezetek felületeit és december végéig visszatérhet a forgalom a hídra.

A Duna-korzó elfeledett épülete – Százötven éve készült el a Hungária Nagyszálló Az 1871-ben épült Hungária Nagyszállót Budapest első modern szállodaépületeként tartjuk számon, a főváros és Magyarország gazdasági növekedésének a szimbóluma volt. Az európai fővárosok mintáit követve Szkalnitzky Antal tervezte, a helyszínválasztást a pesti rakpart kiépítése tette lehetővé. Nevéhez méltón – Grand Hotel Hungária – minden kényelmet kielégített a maga korában, a Dunára és a budai Várra néző ablakainak köszönhetően egyedülállóan csodálatos panorámával rendelkezett. Ma már hiába keresnénk ezt az épületet is a Duna-korzón: a belvárosi folyópart teljes szállodasorával együtt a Hungária Nagyszálló is megsemmisült a II. világháborúban.

Száz éve vette fel Vilma királynő nevét a Városligeti fasor – Budapest bővelkedik holland emlékekben A Városligeti fasor már több mint kétszáz éves, de villákkal és középületekkel szegélyezett elegáns úttá, Pest elitövezetének részévé a XIX. század utolsó harmadában vált. Sikeres emberek sora építtetett itt magának lakóházat vagy nyaralót, az itteni szanatóriumokban kezeltette magát sok híresség. Fogalommá vált a Városligeti fasor neve, mégis 100 évvel ezelőtt, 1921-ben átnevezték Vilma királynő útra. Különös történet, amelyben a hollandok segítségnyújtását kívánta megköszönni Budapest.

A II. világháborúban megsérült Közlekedési Múzeum 55 éve nyílt meg Több mint két évtizedes kényszerszünet után, 1966. április 2-án megnyílt a Városligetben a Közlekedési Múzeum. A II. világháborúban, 1944-ben több bombatalálat is érte az épületet. A legértékesebb műtárgyakat ugyan időben óvóhelyre szállították, de így is felmérhetetlen volt a pusztítás: az épület mellett a gyűjteményben is jelentős kárt okozott a bombázás.

Kétszáz éve áll a főváros egyik legrégebbi kálváriája a kiscelli kastély mellett A húsvéti időszakban egykor Budán és Pesten is számos kálváriát, vagyis keresztutat kerestek fel az emberek. A város egyik legrégebbi, 200 évvel ezelőtt felállított kálváriája, amely a Kiscelli Múzeum mellől indul, napjainkban is az egyik legtöbbet látogatott keresztút a fővárosban, de nem volt ez másként régen sem: még 1956-ban, a forradalom évében is rengetegen járták végig a kiscelli keresztutat, erről egy 65 évvel ezelőtti fénykép is mesél nekünk.

Az első modern bevásárlóközpont Budapesten – 45 éve nyílt meg a budai Skála Áruház Volt egy áruház Budán, amely új színt és új minőséget hozott a nehézkes, szocialista állami áruházi rendszerbe. Nemcsak a korszerű kialakítás, a hatalmas, több mint 22 ezer négyzetméteres alapterület, hanem a viszonylagos árubőség is hozzájárult ahhoz, hogy hamar népszerű lett a 45 éve, 1976. április 2-án megnyílt Skála Áruház.

Hamarosan beépítik a helyére a Szent István-terem különleges Zsolnay-kandallóját A Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi termének egyik legszebb dísze lesz a több mint 2,5 méter széles és 4,5 méter magas kerámiakandalló, amelyet a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra szakemberei készítettek el. Több mint 5 éven át dolgoztak a 611 darabból álló remekmű rekonstrukcióján, melyhez közel egy kilogramm 24 karátos aranyat használtak fel. Az újjászületett Szent István-termet augusztus 20-ától a nagyközönség is megcsodálhatja.

Egykor parkettagyár volt a 85 éves Szent István park helyén Az 1936. április 1-én átadott zöld területet eredetileg Lipótvárosi parknak hívták, majd nagyon rövid ideig Rakovszky park volt, de már 1937-ben megkapta mai nevét, azóta Szent István parknak hívják. A gyönyörű díszkert helyén egykor parkettagyár volt, kialakítását az 1920-as években a Közmunkatanács akkori elnöke, Rakovszky Iván szorgalmazta. Újlipótváros legkedveltebb parkja 85 éves.