Keresés az archívumban

Magyaros lelkület – A reneszánsz ihlette Pesterzsébet különleges iskolaépületét A pesterzsébeti Lázár Vilmos Általános Iskola jellegzetes épülete könnyen magára vonzza a figyelmet. Bár fekvése miatt meglehetősen kiesik a főváros vérkeringéséből, tervezője okán mégis szorosan kapcsolódik Budapest építészeti magas kultúrájába: a budavári Bécsi kapu, a Jókai-síremlék tervezője, Lechner Jenő alkotása ez is, aki a terveket 1916. április 11-én, tehát éppen 106 évvel ezelőtt véglegesítette.

Hamarosan elkezdődhet az Artistaképző Intézet építése a Nyugati pályaudvar mellett Megkapta az építési engedélyt az Artistaképző Intézet új központja. Az épület a Nyugati pályaudvar szomszédságában lévő rozsdaövezet egy részére tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ részeként valósul meg egy egykori dízelmozdony-javító csarnok átépítésével és kibővítésével.

Állami mélygarázsokat árvereznek a Mammut I.-ben A Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ I. épületének parkolójaként használatosak azok az ingatlanok, amelyeket árverésen hirdetett meg a magyar állam.

Színházterem is volt az egykori Karátsonyi-palotában – 150 éve a királyi pár is járt Buda egyik legszebb főúri rezidenciáján A pesti főúri épületekben rendezett bálok és estélyek a fővárosi társasági élet megszokott eseményei közé tartoztak a XIX. század második felében. Színházi előadásra ritkábban került sor, s még ennél is ritkább megoldásnak számított, hogy az épületen belül szabályos színházat is kialakítsanak. A budai Karátsonyi-palota e ritka kivételek közé tartozott, ahol 150 évvel ezelőtt két vígjátékot is előadtak, amelyet Ferenc József és Erzsébet királyné is megtekintett.

Kezdődhet az építkezés a Gellért-hegyen – Megkapta az építési engedélyt a Mátyás Palota Egykor munkásőrbázis volt a Gellért-hegyen, a Somlói út 49–53. szám alatt, ahol hamarosan a Mathias Corvinus Collegium oktatási intézményei és otthona épül fel. A tehetséggondozó központ új épületegyüttesének tervei a napokban kapták meg az építési engedélyt, így kezdődhet a Mátyás Palotának nevezett székház kivitelezése.

A felszabadulás emlékművének készült, Budapest egyik jelképe lett a 75 éves Szabadság-szobor A 75 éve felavatott Szabadság-szobrot, eredeti nevén Felszabadulási emlékművet a főváros vezetése a Horváth-kertben helyezte volna el, ám a készítést felügyelő bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy Budapest egyik legmagasabb pontjára kerüljön. Így végül a Gellért-hegy ormára állították fel Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását. A rendszerváltás után megszabadították a megszállásra emlékeztető jelképektől, azóta a szabadságot és a függetlenséget szimbolizálja.

Elérte a legmagasabb pontját a Vöröskereszt-székház a budai Várban Bokrétaünnepet tartottak a budai Várban, az újjászülető volt Vöröskereszt-székházban, mivel az épület elérte a legmagasabb pontját. A második világháború pusztításai után lebontották a Hauszmann Alajos által tervezett Dísz téri palotát, ám a Nemzeti Hauszmann Program keretében most újra felépítik, a tartószerkezet mostanra készült el.

Két gyöngyszem a pesti Duna-parton – A Klotild-paloták Az Erzsébet híd pesti hídfője építészetileg többé-kevésbé egységesnek mondható, hiszen hasonló történelmi korban, a XX. század elején épült ki. Az épületek közül kettő nem is csak hasonlít egymásra, hanem egymás tükörképei, tulajdonképpen ikerpalotákról van szó. Nevük is azonos: az építtetőjük után Klotild-palotáknak szokás hívni, ugyanis Habsburg József főherceg felesége rendelte meg őket. Bár a pesti népnyelv a délire előszeretettel használja a Matildot is, amit a benne tavaly megnyílt szálloda is átvett. Az északiban pedig idén nyílik új hotel – ebből az alkalomból érdemes visszatekinteni az épületek történetére.

Felújították az Újlipótváros és Terézváros közötti gyalogos-kerékpáros alagutat A XIII. kerületi Bulcsú utcát a VI. kerületi Bajza utcával összekötő gyalogos-kerékpáros alagutat felújították. A megújult átjáróban a teljes belső felületet és a külső homlokzatokat is helyrehozták, elbontották és újjáépítették a világítást, felszámolták az alagút alatt húzódó közműárkot, és kicserélték az elavult lemezburkolatot.

Új szerepben a legendás Tengerszem étterem Aki az Üllői úton utazik – különösen a metrópótlás idején –, bizonyára felfigyelt a Pöttyös utcai metrómegállónál, a páros oldalon a folyamatos épületsort megtörő téren egy jellegzetes, kör alakú, oszlopos-üvegezett egyemeletes épületrészre, amely az elmúlt időszakban megújult. Az egykori legendás Tengerszem étterem épületét 2021-ben felújították, és ma rendelőintézetként fogadja a felnőtteket és a gyermekeket.

Budapest csatornázásáról 135 évvel ezelőtt döntöttek Budapest közállapotai a XIX. században sok területen hagytak kívánnivalót maguk után. A zsúfolt, gyorsan növekvő városban magas volt a halandóság, több alkalommal pusztítottak járványok. A gondot nemcsak az elképesztő zsúfoltság okozta, hanem a hiányos köztisztasági rendelkezések, például a csatornázás elégtelen volta.

A budai Vártól a Kossuth térig – Több épület is otthont adott az országgyűléseknek a Parlament megépüléséig A Parlament Budapest ikonikus épületének és legismertebb jelképének számít, de bő 140 éve a fővárosiak még nem tudhatták, hogy pár évtizeden belül milyen gyönyörű látvány fogja őket fogadni a Duna-parton. Egy igen hosszú folyamat vezetett ahhoz, hogy a Steindl Imre által tervezett épületben ülhessen össze a magyar Országgyűlés 1902-től. Bemutatjuk, hogy Budapest mely helyszínein üléseztek Magyarország egykori parlamenti képviselői a XVIII. század vége óta.

70 éve hunyt el Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk szerzője Molnár Ferenc a XIX. század végi Józsefvárosban született, szépirodalmi műveiben a VIII. kerület miliője rendszerint megjelenik. A világhírű író számos módon kötődik a fővároshoz, élt az Üllői úton, a József körúton, munkái egy részét a Centrál kávéházban írta, majd a harmincas években Budán vásárolt villát, ahova New York-i emigrációja miatt már soha nem költözött be. Legismertebb regénye, az 1907-ben kötetben kiadott, mára 37 nyelvre lefordított A Pál utcai fiúk hiteles részletességgel mutatja be a századforduló Budapestjének hangulatát és társadalmát, a grundon keresztül a gyerekek mindennapjait.

Elkészült a Walter Rózsi-villa felújítása A Fischer József által tervezett, VII. kerületi modernista villában először Walter Rózsi operaénekesnő és családja élt, majd a BM-kórház óvodája és gyermekorvosi rendelője lett. A most megújult épület a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítótereként nyílt meg.

Nemcsak tereket, hanem korokat is összeköt az újjászületett Hauszmann-féle rámpa a Csikós-udvaron A budai Vár egyik legújabb építménye a Főőrség mellől indulva köti össze a Hunyadi-udvart a Csikós-udvarral. Az eredetivel megegyező Hauszmann-féle rámpán végigsétálva nemcsak a krisztinavárosi panorámában gyönyörködhetünk, de izgalmas részleteket is felfedezhetünk: az építmény falai ugyanis több kor emlékeit őrzik.

Ötven évvel ezelőtt történt: súlyos vízhiány Budapesten A mostani aszályhoz hasonlóan ötven éve is jelentős vízhiány sújtotta Magyarországot és benne Budapestet, amelyet tovább súlyosbított az elöregedett vízvezeték-hálózat és a rendszeres csőtörések is. A helyzet 1971–1972-ben annyira kritikus volt, hogy az ipari üzemek vízfogyasztását korlátozták, és a lakosság is megérezte a vízhiányt, sok helyen ugyanis nem folyt víz a csapokból, így egy ideig lajtos kocsikkal kellett biztosítani a vízellátást.

Értékes leletek kerültek elő a Budavári Palotában folyó kutatások során Különleges leletekre bukkantak a Budavári Palota falkutatása és alapfeltárása során. A most előkerült töredékek, fal- és csempedarabok azért jelentősek, mert segíthetnek meghatározni, hogy milyen is volt pontosan a Hauszmann Alajos tervei alapján a múlt századfordulón kibővített palota.

Munkásszállóból irodaház – Még idén elkészülhet az egykori Postás Hotel felújítása Az Ecseri úti metrómegállónál, az Üllői út 114–116. szám alatt toronyház magasodik az ég felé. Egykor a fejlődő posta munkaerőigénye hívta életre az épületkomplexumot, amely modern, gépesített postahivatal, munkásszálló és oktatási központ volt egyben. A torony fél évszázad után most funkciót vált, és a jelenleg is zajló felújítást követően, várhatóan még idén irodaházként nyit újra.

Szerelem a Belvárosban – Így élt Ady és Csinszka az V. kerületben Ady és Csinszka 1917-ben költözött Budapest belvárosába, az V. kerületi Veres Pálné utca 4–6. szám alatti ötemeletes bérház egyik első emeleti, utcára néző lakásba. Ez volt a költő utolsó otthona. Ady születésének 100. évfordulója alkalmából 1977-ben egy emlékmúzeumot alakítottak itt ki, azóta bárki megtekintheti, milyen körülmények között élt a magyar irodalom egyik leghíresebb szerelmespárja. Ady és Csinszka egykori közös lakását nemrég felújították, az emlékmúzeum látnivalóit is bővítették.

Átadták a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély könyvtárát Ismét látogatható gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter híres könyvtára egykori pesthidegkúti kastélyában. Több mint ezer eredeti kötetet sikerült összegyűjteni a rekonstruált könyvtárszobába.

Megmutatjuk, hogy milyen lesz a megújuló Nyugati pályaudvar Egy világhírű brit építésziroda nyerte meg a Nyugati pályaudvarra és környezetének fejlesztésére kiírt nemzetközi tervpályázatot. A zsűri azért döntött így, mert az új terv tiszteli Budapest építészeti örökségét, és jól illeszkedik a környező városrész szövetébe – hangzott el a mai eredményhirdetés után.

Kétszintes épületet kapnak Hűvösvölgyben a vasutas gyerekek Elérte a legmagasabb pontját az a kivitelezés alatt álló új, korszerű szálláshely, amely Hűvösvölgyben épül a gyermekvasutasok nyári táboraként. A tervek szerint a munkálatok júniusban fejeződnek be, így a gyerekek már idén nyáron birtokba vehetik az épületet.

Új idősotthon épülhet a XVI. kerületben Kiírták a közbeszerzést a XVI. kerületi Kertvárosi Idősek Otthona megvalósítására. A beruházás részeként az idősotthon szomszédságában egy közösségi parkot is kialakítanak.

Felújítják a belvárosi Károlyi-palotát – Így készül a Petőfi-évfordulóra az irodalmi múzeum Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából megújul a róla elnevezett irodalmi múzeum otthona, az V. kerületi Károlyi-palota. A nagy múltú, klasszicista stílusú épületben jelentős belső átalakításokat terveznek, de a leglátványosabb változások kívül lesznek: összenyitják a palotaudvart a Károlyi-kerttel, és egy ösvényt is kiépítenek, amely a Múzeum körutat fogja összekötni az Egyetem térrel. Aki a felújítás után belép a Károlyi utcai főkapun, azonnal érzékeli a változást: itt kávézó és vonzó terek várják majd a látogatókat.

Angyalföldtől Óbudáig – 135 éve született Kassák Lajos A 135 éve született Kassák Lajos 17 éves korában költözött Érsekújvárról Budapestre. A költő, festőművész, a magyar avantgárd mozgalom elindítója közel 40 évig Angyalföldön élt, majd a II. világháborút követően Békásmegyeren egy romos parasztházat utalt ki neki alkotói munkásságára és megrongálódott lakására tekintettel az akkori kormány. Élete utolsó tizenhárom évében Óbudán, a Bécsi út 98. szám alatti házban találjuk.

Több mint háromszáz éve nyitottak patikát a pesti Belvárosban A mai Váci utca 32. – Kígyó utca 2. szám alatti saroképület telkén a török hódoltság után Pest első polgári, nyilvános jogú gyógyszertára, a Szentháromság patika állt. Építtetője és tulajdonosa Herold Heinrich Siegfried gyógyszerész volt. A remek fekvésű terület a gyógyszertár elköltözése után üzletek sorának adott otthont az elmúlt évszázadokban, és számos magas rangú bérlője volt: itt működött a Zöld fához címzett posztóüzlet, melynek cégérét Barabás Miklós festette, de a híres Kilián könyvkereskedő család egyik reprezentatív könyvesboltja is a házban kapott helyet. A ma is nagyon leromlott állapotú épület kerületi egyedi védelem alatt áll, és kiemelt régészeti lelőhely.

Az utolsó pillanatban mentették meg, ma már újra régi fényében tündököl a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély Idén lesz 90 éve, hogy elhunyt gróf Klebelsberg Kunó, a Horthy-korszak első felének kultuszminisztere. De az idei évhez egy másik évforduló is kapcsolódik: öt évvel ezelőtt, 2017-ben a nagyközönség számára is megnyitották a néhai miniszter felújított, pesthidegkúti kastélyát, amely mára a főváros II. kerületének egyik kultúrtörténeti kincsévé vált.

A mélyszegénység világából virágos lakótelep – 65 éve kezdték bontani az egykori Mária Valéria-szükséglakótelepet A József Attila-lakótelep Budapest egyik, zöld területekkel, fákkal, bokrokkal leginkább ellátott városnegyede, 2012-ben még az ország legvirágosabb lakótelepe címét is elnyerte. Az itt lakók közül is egyre kevesebben tudják azonban, hogy volt idő, amikor ez a terület legkevésbé sem a komfortosságáról volt híres. A neve is más volt, mely már önmagában sokat elárult az itteni viszonyokról: Mária Valéria-szükséglakótelep.

Felhúzták az ország legnagyobb lobogóját a megújuló Citadellán Március 15-én húzták fel hazánk legnagyobb nemzeti színű zászlóját a felújítás alatt álló Citadellára. A 72 négyzetméter felületű lobogó éjjel-nappal ékesíteni fogja a főváros emblematikus épületét.

245 éve dőlt el, hogy Budára költözik az ország legrégebb óta működő egyeteme Hazánk legrégebb óta működő egyeteme, a mai ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogelődje Nagyszombatban kezdte meg a működését 1635-ben. Költöztetését Mária Terézia határozta el, s bár felmerült, hogy a pesti Invalidus-palotában, a mai Központi Városháza épületében helyezik el, végül 1777-ben Budára, a Várba költözött.

„Homokbuczkák, dudva, kóró és vadnövények” – Ilyen volt a Magyar Nemzeti Múzeum környezete 1848. március 15-én Petőfi és a márciusi ifjak 1848. március idusán Pest-Budán történelmet írtak. A nevezetes nap helyszínei közül a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a múzeumpalota előtti tér vált leginkább emblematikussá. Az eseményt minden évben megidézzük, a szereplőkről is megemlékezünk, de a forradalom helyszíneiről csak említés szintjén szólunk. A múzeumépület és környezete tekintetében most kivételt teszünk és bemutatjuk, milyennek láthatták a forradalmárok egykor a legendás helyszínt.

Hamarosan elkezdődhet a Magyar Nemzeti Levéltár óbudai épületének megújulása Nemsokára megkezdhetik a Levéltár Lángliliom utcai raktárának és kutatótermének fejlesztését. A beruházás keretében nemcsak felújítják, hanem bővíteni is fogják az épületet, a technikai szempontból a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt föld feletti raktárakban megfelelő módon lehet majd őrizni az iratanyagot, illetve lehetőség nyílik azok kutatására is.

Itt nyomtatták a Nemzeti dalt: kiemelt beruházás lett a belvárosi Horváth-ház felújítása Az 1817-ben Pollack Mihály tervei szerint épült Horváth-házban működött egykor a legendás Landerer és Heckenast nyomda, ahol 1848. március 15-én kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A leromlott állapotú ház rekonstrukcióját nemrég kiemelt beruházássá nyilvánították, a tervek szerint a felújítás után a Hess András Könyvesház működik majd benne.

Petőfi Sándor több helyen is lakott a Nemzeti Múzeum környékén A Nemzeti Múzeum 1848. március idusán az egyik fontos helyszín volt a márciusi ifjak, köztük Petőfi Sándor életében. Fél évtizeddel korábban Petőfi élete szintén több ponton kapcsolódott ehhez a környékhez, hiszen 1843-as és 1844-es pesti tartózkodásának fő helyszínei a múzeum körüli területen lelhetők fel. Több olyan, napjainkban már nem létező épület is volt a környéken, ahol a költő egy rövid időre megfordult, vagy éppen szállást bérelt.

Gábor Áron rézágyúja a budai Várban – A budapestiek saját szemükkel láthatják a népdalból ismert tüzérségi eszközt Méltó helyszínen, az újjászületett budavári Főőrség épületében tekinthető meg az az egyetlen hiteles, Gábor Áronhoz köthető rézágyú, amelyet a híres népdalból mindenki ismerhet. Az 1848–49-es szabadságharcot bemutató tárlaton a látogatók megcsodálhatják magát az ágyút, de a forradalomhoz és a megtorlás időszakához köthető sok más érdekes tárgyat is.

Közel 5 év után ma megnyitja kapuit a felújított Operaház A Magyar Állami Operaház épületében 2017 októberében kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok. A közel 5 évig tartó felújítás nem csupán Budapest egyik építészeti ékkövének továbbragyogását szolgálja, de XXI. századi alapkövetelményeket is reprezentálja. Az Operaház építésének története is bizonyítja, hogy ezek a követelmények is időről időre változtak.

Aranyrúd a mélyben – Március 15-én nyit a Pénzmúzeum a Buda Palotában A Széll Kálmán tér egyik legismertebb épülete, az egykori Budai Postapalota az utóbbi években óriási változásokon ment keresztül. A Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, és 2018-ban kezdte meg átalakítással egybekötött felújítását. Külseje visszakapta régi fényét, belső tereit viszont modernizálták, és egyúttal az új funkcióihoz igazították: nagyobb részét a bank felügyeleti központja foglalta el, az északi szárnyban pedig a Pénzmúzeumot rendezték be, amely március 15-én nyitja meg kapuit. A sajtó képviselőinek viszont már bemutatták, az eseményen mi is ott voltunk.

A háború után csak a Lánchíd budai oldalán maradtak meg a főnemesi címerek A Lánchídon 170 évvel ezelőtt, megnyitása után három évvel két címert helyeztek el. Olyan családi, főnemesi jelképeket, amelyek arra a két emberre utaltak, akik nélkül nem épült volna meg a Pestet és Budát összekötő első állandó Duna-híd. Ők a legnagyobb magyar és a dúsgazdag bankár voltak, Széchenyi István és Sina György, akiknek a Lánchídtársaság közgyűlése így kívánt köszönetet mondani.

Zivataros évszázadok tanúja – Húsz éve adták át a felújított Sándor-palotát A Sándor-palota a Budai Vár egyik kiemelkedően fontos épülete. A XIX. század elején magáncélra épült, erre azonban mára csak a neve utal. Rendkívül kedvező, központi fekvésének köszönhetően az 1867-es kiegyezést követően a mindenkori miniszterelnök lakott benne, és bár a második világháborút követő évtizedekben megszakadt e hagyomány, de az ezredforduló után ismét fontos szerephez jutott: a Köztársasági Elnöki Hivatal költözött falai közé.

Parázs vitákat szült a kiépítése, mára a főváros egyik legelegánsabb része az Andrássy út Százötven éve, 1872. március 9-én írták alá azt a szerződést, amellyel ténylegesen is elkezdődhetett Pest reprezentatív sugárútjának, az Andrássy útnak a kivitelezése. Az útvonal kialakítása erősen megosztotta a közvéleményt, sokan luxusberuházásként tekintettek rá, amely az arisztokrácia igényeit szolgálja. A megnyitása után hamar kiderült, hogy az eredmény túlmutatott minden úri szeszélyen: ez volt a XIX. század második felének egyik legfontosabb városfejlesztési vállalkozása.

Egy lenyűgözően gazdag építészi életmű – 155 éve hunyt el Hild József Hazánk XIX. századi építészetének egyik legismertebb alakja volt Hild József. Hírnevét teljes mértékben kiérdemelte, hiszen a fellendülésnek induló Pest városképét nagyrészt az ő alkotásai határozták meg. A töretlen fejlődés okozta azonban legtöbb művének pusztulását is: a belvárosi épületei közül sokat lebontottak, hogy újabbaknak, nagyobbaknak adják át a helyüket. Szerencsére néhány épülete azért ma is áll, és hirdeti tervezőjének tehetségét.

Százötven éve alapították a Néprajzi Múzeumot Idén ünnepli alapításának 150. évfordulóját a Néprajzi Múzeum. Az intézmény, amely egész Európa egyik legnagyobb néprajzi gyűjteményével büszkélkedhet, hamarosan beköltözik a Városligetben épült új székházába.

Budapest legújabb hídja – Íves gyalogoshíd köti majd össze Csepelt Pesttel Már épül az a különleges gyalogoshíd Budapesten, amely a IX. kerületi atlétikai stadion mellől indulva végre bekapcsolja a város vérkeringésébe a csepeli szigetcsúcsot is. A szerkezet íves útpályával köti majd össze a szigetet a pesti oldallal, nemrég helyére emelt pilonja pedig 65 méter magasra nyúlik fel.

A török kor tanúja – Még mindig várat magára a Király fürdő felújítása Jó ideje várja felújítását a török kor egyik legemblematikusabb fennmaradt budapesti épülete, a jelenleg is zárva tartó Király fürdő. A felújítási munkálatokat még nem kezdték meg, noha 2017-ben kiírták az ötletpályázatot, és ki is választották a legjobb tervezetet, de a tényleges átalakítási munka bizonytalan ideig várat magára. Az épület legutoljára az 50-es években kapott teljes körű felújítást. Azóta voltak ugyan kisebb-nagyobb helyreállítási munkák, de mára igencsak rossz állapotban találjuk a fürdőt, amelynek története egészen a török hódoltság idejéig nyúlik vissza.

Egykori templom helyén épült óvoda Rákospalotán Elkészült a XV. kerület új óvodája, amely a XX. század elején lebontott óvárosi református templom és az ahhoz kapcsolódó egykori iskola telkén épült fel. Az új intézmény szeptembertől fogadja majd a gyerekeket.

35 éve teljesen felújították a Lánchidat, de a Kádár-címert nem cserélték le A Lánchidat a most zajló rekonstrukció előtt legutóbb 1986–1988-ban újították föl, az átkelőt 1987 március elsején zárták le az autók elől. A felújítás az akkor már rendkívül rossz állapotban lévő híd szinte minden részét érintette: a rozsdás láncokat éppúgy, mint a kapuzatok kőfelületeit, díszeit és az útpálya szerkezetét. Bár a kandelábereken ekkor már a koronás-babérkoszorús magyar címer díszlett, a pilonokon lévő Kádár-címerek cseréjére azonban, bár felmerült az ötlet, még éveket kellett várni.

Száz éve született Óbudán Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat csodacsatára Az újlaki téglagyár melletti grundon rongylabdával kezdte a focizást az MTK kiváló labdarúgója, aki a legendás Aranycsapattal 1952-ben olimpiai bajnok lett. Hosszú út vezetett Óbudától a világhírig, ám neki sikerült elérnie, amire sokan csak vágyakoznak. Száz éve született Hidegkuti Nándor.

Jövőre elkezdődhet a Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek felújítása A néhány éve befejeződött külső rekonstrukció után jövőre kezdődhet el a Czigler Győző által tervezett Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek a felújítása. A munkák során elbontják az utólagos hozzáépítéseket, és helyreállítják az eredeti térszerkezetet, épül egy galériaszint is, a korábban tervezett mélygarázs viszont kikerült a tervekből.