Keresés az archívumban

A Nagyvásártelep múltja – Kilencven éve készült el a főváros élelmiszer-kereskedelmének központja Amikor 1897-ben átadták rendeltetésének a Központi Vásárcsarnokot a Fővám téren, a város vezetői úgy gondolták, hogy az akkor már évtizedek óta folyó élelmiszeripari fejlesztés, áruszállítás folyamatának végére sikerült pontot tenni. A Soroksári út mentén gőzmalmok, vágóhidak és húsipari üzemek sorakoztak, a Déli vasúti összekötő híd és a Fővám tér között pedig a Dunaparti teherpályaudvar létesítésével és a közraktárak felépítésével a kis- és nagykereskedők igényeit is maradéktalanul sikerült kielégíteni. Hamarosan kiderült azonban, hogy koránt sincs így, az átmenő áruforgalom napi biztosítására egy nagybani piacra égetően szükség van.

Harmincéves a ferihegyi repülőmúzeum Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli a ferihegyi Aeropark Repülőmúzeum, amely bemutatja egyebek mellett a repülés hőskorát, a Malév 66 éves történetét, valamint a modern légi közlekedés hétköznapjait. A látogatók betekinthetnek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Debreceni Nemzetközi Repülőtér mindennapjai mögé is.

Az átadások éve – A 2022-es esztendő legjobban várt építészeti fejlesztései Budapesten A fővárosban az utóbbi időben számos nagy léptékű beruházás a célegyenesébe ért, így hamarosan már a közönség is gyönyörködhet bennük. A teljesség igénye nélkül néhány példa: januárban nyit a Magyar Zene Háza, tavasszal pedig nem messze tőle a Néprajzi Múzeum. Március 15-től lesz látogatható az egykori Budai Postapalotában kialakított Pénzmúzeum. Az Operaház is újra megtelik élettel, valamint a vele szemben lévő egykori Állami Balettintézetben létesített szálloda is fogad már vendégeket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 2022-es a nagy átadások éve lesz.

Budapesten született 100 évvel ezelőtt Nemes Nagy Ágnes költő Ma száz éve született Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéista, aki a többi között olyan remekműveket jegyez, mint a Vándorévek vagy a Napforduló című kötet versei vagy a Mennyi minden gyermekversei. A költőnő Budapesten látta meg a napvilágot, és itt is hunyt el a XII. kerület, Királyhágó utca 5/b alatt – ahol mintegy harminchárom éven át lakott.

A Magyar Zene Háza a világ második legjobb kulturális látványossága lesz 2022-ben A hamarosan megnyíló Magyar Zene Házát a világ 22 legjobb, 2022-ben megvalósuló kulturális látványossága közé választotta az egyik legmeghatározóbb nemzetközi programajánló magazin, a Time Out. A Magyar Zene Háza olyan kulturális kuriózumokat előzött meg, mint a kairói Nagy Egyiptomi Múzeum.

Kényszerűségből költözött a Divatcsarnok az Andrássy útra – Hatvanöt éve nyílt meg új helyszínén az áruház A Magyar Divatcsarnok 1957-ben költözött a Rákóczi útról az Andrássy útra, a Párisi Nagy Áruház háború után államosított, könyvraktárként használt egykori épületébe. Az 1956-os forradalomban ugyanis annyira megsérült a Divatcsarnok Rákóczi út 72. szám alatti áruháza, hogy új helyszínt kellett keresni. Az Andrássy úti épület rendelkezésre állt, csak 10 vagonnyi eladatlan könyvtől kellett megszabadulni.

A budavári Hilton szállót 45 éve, szilveszter napján adták át A 45 évvel ezelőtt átadott Hilton szálló a város egykori legszebb barokk műemléke, a II. világháborúban megsérült jezsuita kollégium helyére épült. A régi épületnek csupán a Hess András tér felé eső nyugati fala maradt meg. Vannak, akik szerint a modern épületet sikerült belekomponálni a vári környezetbe, mások úgy vélik, hatalmas tömbjével zavarja a Mátyás-templom és a Halászbástya harmonikus látképét.

Ez történt idén Budapesten – Az építészet kiemelkedő éve volt a 2021-es esztendő a magyar fővárosban Az év utolsó napján régi szokás visszapillantani az eltelt esztendőre, számot vetni a történtekről, összegzést készíteni. Az alábbiakban mi is összefoglaltuk, milyen jelentős fejlesztések valósultak meg Budapesten 2021-ben, hogyan változott a főváros képe. A járványhelyzet miatti zárlat ellenére igen mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött.

Aki vonatra ültette az országot – Budapest sokat köszönhet Baross Gábor közlekedési miniszternek Baross Gábor, aki mindössze 6 évig lehetett közlekedési miniszter, a kinevezését 135 évvel ezelőtt kapta meg. Ő volt az, aki vonatra ültette az országot: az olcsó vasúti utazás megteremtésével a kispénzű vidéki emberek számára is elérhetővé tette Budapestet, s ezzel sokat segített a főváros fejlődésében.

A villanyrendőrök 95 éve vannak velünk – A Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa Ma természetesnek tartjuk, hogy a városképhez hozzátartoznak a közlekedési lámpák is. Automatikusan váltanak, esetleg a gyalogosoknak kell egy gombot megnyomniuk, ha át akarnak kelni. A mai közlekedési lámpák elődje még kézi kapcsolású volt, és itthon az első 95 éve jelent meg a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán.

A pesti utca 1926-ban az írók szemével – Híres emberek meséltek a lakóhelyükről Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1926-ban december 25-e éppúgy szombatra esett, mint az idén, 2021-ben. A Pesti Napló írókat és festőket kérdezett arról a pest-budai utcáról, amelyben laktak. Mindkét szakma képviselői – híven mesterségükhöz – a maguk eszközeivel örökítették meg mindezt. Tollal, ecsettel és ceruzával rajzolták meg életük helyszínét, a város egy-egy utcáját. Ebből mutatunk be néhányat.

Az első karácsonyfa – Közel kétszáz éves a fenyőállítás szokása Budapesten Annyi bizonyos, hogy a XIX. század első évtizedeiben már megjelent a karácsonyfa Pest-Budán, de hogy pontosan ki állította az első fát, azt eddig nem sikerült teljes bizonyossággal kideríteni. A legtöbb forrás szerint Brunszvik Teréz grófnőnek nagy szerepe volt a szokás elterjesztésében: az általa alapított kisdedóvóban, Budán, a mai Mikó utcában 1828. december 24-én már körbeállhatták a karácsonyfát a gyerekek, de elképzelhető, hogy az arisztokrata családok szalonjaiban előbb megjelent a feldíszített fenyő.

165 éve gyulladtak fel az első gázlámpák Pesten A budapesti éjszakában egykor több ezer gázlámpa biztosította a fényt, ezeket a lámpagyújtogatóknak egyenként kellett meggyújtaniuk minden este, majd eloltani hajnalban. A gázlámpák a XIX. század második felében élték fénykorukat, Pesten 165 éve gyulladtak fel az első utcai gázlángok a mai Rákóczi úton.

Velük indult Budapest világvárossá fejlődése – 150 éves fénykép mesél a városépítőkről A kiegyezést követően valóságos metropolisszá fejlődő Budapest építésében kiemelkedő szerepe volt azoknak az építészeknek, akiket Borsos József 1871-ben csoportképen örökített meg. Ybl Miklós, Baumgarten Antal, Unger Emil, Wéber Antal és munkatársaiknak olyan épületeket köszönhet a város, mint az Operaház, a Fővámház, a Várkert Bazár, az Andrássy út több villaépülete, vagy éppen a Pollack Mihály tér palotái: a Festetics-, Károlyi- és Esterházy-palota.

Felújítják az ELTE Trefort-kerti campusának épületét A nagyszabású helyreállítás és átalakítás során aulát, előadótermeket, új szinteket és zöldtetőket is kialakítanak az ELTE Trefort-kerti campusának épületében a VIII. kerületi Puskin utcában. A kiegyezés korának egyik legjelentősebb építésze, Szkalnitzky Antal által tervezett házban dolgozott és végezte kísérleteit Eötvös Loránd, itt működött az Élettani Intézet és hatvan évig az Orvosi Vegytani Intézet.

A magyar műemlékvédelem ikonja – 175 éve született Forster Gyula Forster Gyula a magyar műemlékvédelem mindeddig legtehetségesebb irányítója volt. A XIX. század végén és a XX. század elején több évtizeden keresztül határozta meg e szakterület szellemi és gyakorlati irányát is. Az épületek helyreállítása ügyében nem rettent meg vitába szállni az ország legtekintélyesebb építészeivel sem, hogy igazát érvényre juttassa, jelentős mértékben hozzájárult például a Belvárosi plébániatemplom megmaradásához.

Lakóházakat is lebontottak a 45 éves BAH-csomóponti felüljáró építése érdekében A BAH-csomópont felett húzódó 660 méteres felüljáró Budapest forgalmában nélkülözhetetlen szerepet tölt be, hiszen valójában ez a Balaton kapuja. A hatalmas híd 45 éve készült el, és azóta emberek tízmilliói hajtottak át rajta, hogy elérjék a Balatont vagy az Adriát. Az építkezésnek azonban ára is volt: összesen 73 lakás tűnt el miatta, s lebontották a régi vámházat is.

Átadták a Kiscelli-Doberdó tanösvényt Óbudán A most megnyílt óbudai Kiscelli-Doberdó tanösvény a Kiscelli-fennsík természeti és kulturális értékeit mutatja be. A tanösvény több mint egy kilométer hosszú, és hét állomás segítségével ismerteti a terület változatosságát.

Ahol a 12 éves Liszt is játszott – A Hét választófejedelem fogadó a pesti társasági élet központja volt A Belvárosban, a Váci utca 9. szám alatt, a Hét választófejedelem fogadó emeletén tartották Pest legelőkelőbb báljait az 1800-as évek első évtizedeiben. A fogadóban megszállt II. József is, itt adta első pesti koncertjét a 12 éves Liszt Ferenc. Az első pest-budai állandó híd terveit is a Hét választófejedelem nagytermében csodálhatta meg a közönség. A házat 1840-ben lebontották, a helyére épült Hild József háromemeletes klasszicista bérháza, ami ma a Pesti Színháznak ad otthont.

Katasztrófaturisták a XIX. században is voltak – Tömegek gyűltek össze a szerencsétlen építőmunkások jajkiáltására a Ferenciek terén Szédületes iramban indult meg a városegyesítés után Budapest kiépítése, hatalmas, sokszintes házakat húztak fel néhány hónap alatt, ám ritkán fordult elő az építkezéseken baleset. Az egyik ilyen a Ferencziek Bazára kivitelezésekor történt, amikor egy leomló fal nyolc munkást temetett maga alá. A sérültek jajkiáltására a pestiek pillanatok alatt ellepték a környéket. Múltidéző cikkünk bepillantást enged abba, hogy hogyan kezelték a XIX. században a hatóságok az építési baleseteket.

Köztéri szobrot állítottak Benyovszky Móricnak Józsefvárosban Köztéri szobrot kapott Benyovszky Móric a VIII. kerületi Józsefvárosban. A XVIII. századi magyar világutazó 280 éve született, 235 éve hunyt el, bronz portréjának avatása a Benyovszky-emlékév záróeseménye volt.

Ma is áll a Magyar Tanítónők Otthona – A szegény sorban élő pedagógusok költözhettek be a tornyos épületbe Az Orczy út elején, közel a Nagyvárad térhez áll egy középkori várat idéző, toronnyal rendelkező ház, csendesen megbújva a környező fák mögött. Kevesen tudják, hogy egykor ez az épület a fővárosi, szegény sorban élő tanítónők otthonaként működött.

A legszegényebb és legkisebb kerület volt Erzsébetváros, de a királyné nevét akarta felvenni A VII. kerület viszonylag fiatal városrész, a városegyesítéskor, 1873-ban választották le Terézvárosból, mert azt túl nagynak és túlságosan népesnek találták. Az így létrehozott új kerület a legkisebb területű városrésze lett Budapestnek, de ekkor még nem volt saját neve. A XIX. század második felében lendületes fejlődésnek indult, a kerület vezetése azonban úgy gondolta, hogy az identitáshoz saját név is jár, ezért 1881 decemberében azzal a kéréssel fordultak a királyi párhoz, hogy a városrész hadd vehesse fel Erzsébet királyné nevét.

Emlékművet állítanak a kényszermunkára elhurcoltaknak Sashalmon A Sashalomról kényszermunkára, málenkij robotra elhurcoltakért állítanak emlékművet a XVI. kerületi Sashalmi sétányon. Innen indultak el 1945 januárjában a Szovjetunió internálótáboraiba a kerületből deportáltak. Az 5+1 stációból álló szoborcsoport első darabját az esemény emléknapján avatják fel.

A legnépszerűbb budapesti épület idén az Operaház és a Vajdahunyadvár volt Melyek a legnépszerűbb budapesti épületek? Ezt már a Google is méri. Az idei sorrend az Operaházzal és a Vajdahunyadvárral kezdődik.

Újabb műemléki helyreállítások a budai Várban – Megszépült a Habsburg-kapu, a Halászó gyerekek kútja és a környezetük A Budavári Palota környezetének egy újabb szegletét láthatjuk ugyanabban a formában, ahogyan a századforduló nagy mesterei, Hauszmann Alajos építész, Jungfer Gyula díszműkovács, Senyei Károly és Donáth Gyula szobrászok egykor megalkották. Tegnap átadták a műemléki felújításon átesett Habsburg-kaput, a hozzá tartozó lépcsőt, illetve a Halászó gyerekek kútját, és a környezetüket is felújították. A helyszínen jártunk, ahol nem csupán e míves munkák igényes helyreállítását szemlélhettük meg, de egy különleges ünnepi kiállítást, valamint egy meghitt hangulatú adventi vásárt is megtekinthettünk.

Elkészült az új multifunkcionális aréna az Üllői úton, a Népliget buszpályaudvar mellett Befejeződött a Budapesti Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycsarnok építése a IX. kerületi Üllő úton, a Népliget autóbusz-pályaudvar mellett. Az 50 000 négyzetméter belterületű csarnok sportesemények, kiállítások, konferenciák helyszínéül szolgál majd, elsőként a január 13-án kezdődő férfikézilabda-EB egyik otthona lesz. Az aréna környezetében 15 hektárnyi gondozatlan területet alakítottak át parkos zöld területté.

Ilyen volt az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum a Budavári Palotában Magyar díszruhában fogadta Bécsben az Országgyűlés küldöttségét, magyarul mondta utolsó szavait – talán ezek is hozzájárultak, hogy felfoghatatlan tragédiaként élte meg az ország Erzsébet királyné 1898-as meggyilkolását. A királyi palotában 1908-ban nyílt meg az emlékmúzeuma. Az ott bemutatott tárgyak egy része 2021. november 27-től megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Wittelsbachok – Sisi családja című kiállításon. Ebből az alkalomból meséljük el, milyen is volt az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum a Budavári Palotában.

Ötven éve mutatkozott be a kisföldalatti első új szerelvénye A kisföldalatti mai járművei 50 éve jelentek meg Budapest villamosvonalain. Igen, a felszínen, mert az első prototípusokat a villamosvonalakon próbálták ki. Miért volt szükség 50 évvel ezelőtt az új járművekre, és hogyan készültek?

Az Ördög-orom és környéke: a rejtett budai kincsek egyike Buda egyik legkönnyebben elérhető magaslatához vettük az irányt: az Ördög-orom a neve ellenére kedves, kiváló kirándulóhely a városhoz szokott embereknek, szinte még bakancsot sem kell húznunk. A környéken rengeteg a látványosság és nevezetesség, most ennek mutatjuk be egy kis szeletét egy rövid túra keretében.

Jövő év elejére készülhet el a Bakáts tér felújítása Ferencváros főterének, a Bakáts térnek a felújítását 2016-ban kezdeményezte a IX. kerületi önkormányzat. A tervek 2018-ra elkészültek, és a kivitelezést is előkészítették, ám a 2019-es választások után a programot újragondolták, így a munkálatok csak idén kezdődtek el. Ottjártunkkor éppen az új burkolatokat alakították ki a hangulatos, XIX. században formálódott Belső-Ferencvárosi téren, ahova növényeket, padokat, ivókutat, malom- és sakkasztalokat is telepítenek.

Búcsú a Böszörményi úti irodaházaktól A XII. kerületben két Böszörményi úti, valamint egy Beethoven utcai irodaház helyén az önkormányzat nagyszabású ingatlanfejlesztést tervez. Az egyik épületet eredetileg a vidéki postamesterek számára építették, a másik a Dolgozó Ifjúság Szövetségének székháza volt, majd sokféle vállalat és szervezet vette birtokba, a harmadik pedig évtizedekig a fővárosba látogató vidéki és külföldi diákok olcsó szállásául szolgált, de jó pár évig a Schola Europa Akadémia otthona volt.

Két építész pest-budai találkozásai: Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal Az Akadémia palotájának felavatására 1865. december 11-én került sor, amelynek építkezésén Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal életútja először kapcsolódott össze. Emellett még több olyan helye is van a városnak, például a Ferenciek tere vagy a Pollack Mihály tér környéke, ahol a két építész külön-külön, de egymáshoz közel tervezett hasonló épületeket. Ebből mutatunk be néhányat.

Látványos szakaszához érkezett a Nemzeti Atlétikai Stadion építése – Már látható az aréna végleges formája Helyére került az utolsó, előszerelt acélszerkezeti elem a 2023-as Atlétikai Világbajnokságra készülő létesítményen. A négy és fél hónapig tartó munkafolyamattal a Rákóczi híd és a Csepel-sziget csücske közötti területen épülő Nemzeti Atlétikai Stadion elnyerte végleges formáját.

A másik budavári szálloda – Az egykori Burg Hotel és ami előtte volt A budai Vár legjelentősebb szállodája kétségtelenül a Hilton. Ezt nemcsak a világhírű márkanév, hanem az épület mérete és panorámás fekvése is magyarázza. Alig száz méterre tőle viszont két évtizedig tartotta a versenyt a nagy vetélytárssal a kis Burg Hotel. Hozzá hasonlóan ez is egy modern épület, elődei a II. világháborúban pusztultak el. Ám most ismét változás előtt áll a terület: az épületre részleges bontási engedélyt adtak ki, a belső terekben már meg is indult a munka.

Fényűző főúri rezidenciából lett a terrorkülönítmények kivégzőhelye – Százharmincöt éve épült a Teréz körúti Batthyány-palota Budapest egyik legszebb neoreneszánsz palotáját építtette fel az Oktogon közelében Batthyány Géza gróf, aki távoli rokonát, a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök lányát vette feleségül. A Teréz körút 13. szám alatti közös otthonukat a kor neves építészével, Hauszmann Alajossal terveztették meg, de feltételül szabták, hogy az a firenzei Strozzi-palota másolata legyen. Harminchárom év múlva a Tanácsköztársaság terrorkülönítménye vette birtokba a fényűző rezidenciát, pincéjében Cserny József alakulata több embert megkínzott és meggyilkolt.

Újratemették Slachta Margitot, az első magyar országgyűlési képviselőnőt December 7-én a Fiumei úti sírkertben újratemették Slachta Margitot, a XX. század egyik meghatározó magyar női politikusát és emberi jogi aktivistáját, az első magyar országgyűlési képviselőnőt.

Új erdő születik Budapesten – Már megkezdték a fák telepítését a XVI. kerületben A Kertvárosban 2,9 hektár területen telepítenek fákat, majd további területeket vásárolnak a Szilas-patak mentén erdőtelepítésre.

110 éves az Erkel Színház – Eredetileg Népoperaként nyílt meg az ország legnagyobb teátruma Az Erkel Színház volt Népopera, Városi Színház, varieté és a Magyar Művelődés Háza, később mozi, majd az Operaház tagintézménye lett. Eredeti homlokzatát és belső tereit az idők során átépítették, a 110 év alatt egy valami nem változott: máig ez az ország legnagyobb befogadóképességű állandó kőszínháza.

Falusias utcából lett főúri környék – Nem először alakul át a Pollack Mihály tér A Nemzeti Múzeum mögött elhelyezkedő Pollack Mihály tér képe 2026-ra nagy átalakuláson megy keresztül annak köszönhetően, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát itt, a Magyar Rádió egykori épületeiben alakítják ki. Megmutatjuk, hogyan jött létre, és miként formálódott ez a helyszín a XIX–XX. század folyamán.

A művészet temploma – 115 éves a Szépművészeti Múzeum épülete A Szépművészeti Múzeum az ország egyik legismertebb épülete, mely nélkül elképzelhetetlen a Hősök tere. Pedig ezt emelték a legkésőbb, a szemközt álló Műcsarnoknál például tíz évvel fiatalabb. Mérete és komolysága azonban feledteti ezt a tényt – és persze már nem is fiatal, éppen 115 évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség előtt. Ennek kapcsán bemutatjuk a történetét és gyönyörű belső tereit is, amelyek Közép-Európa egyik leggazdagabb műgyűjteményének adnak helyet.

Mesés kelet a századforduló Budapestjén – A török építészet és a mulatók A honfoglalás ezredik évfordulója számos híres műalkotás és épület létrejöttének adott alapot, hiszen a múltjára egyébként is büszke nemzet egy gazdasági virágkorban élt. A magas kultúra emlékei azonban csak egy szeletét képezték az akkori változatos szórakoztatóiparnak, a szélesebb közönség könnyedebb szórakozásra is vágyott, amelynek kiszolgálására számos mulató jött létre. Érdekes, hogy azok néhány tekintetben mennyire hasonlítottak egymásra.

Íme, az első látványtervek a Budavári Palota helyreállításáról Befejeződött a Budavári Palota részletes műszaki, építészeti, művészettörténeti, valamint funkcionális felmérése, aminek köszönhetően mára pontosan ismerik a szakemberek a II. világháború utáni átalakításokat. Ezzel együtt elkezdődött az épületegyüttes teljes helyreállításának tervezése is. Az első látványtervek immáron elkészültek Gutowski Robert vezetésével.

Elegáns termeket rejtett a pompás neogótikus külső – A Pénzügyminisztérium belső terei A Pénzügyminisztérium egykori Szentháromság téri palotájának építése 120 évvel ezelőtt kezdődött. A Fellner Sándor által tervezett épületegyüttes külső homlokzata, reprezentatív helyiségeinek belmagassága, díszítései a pénzügyi igazgatás korabeli tekintélyét is érzékeltették. A palotát azonban évtizedek óta nem olyannak ismerjük, mint amilyennek 1901 és 1904 között felépült, mert a II. világháború után megcsonkítva állították helyre, a belső tereket is megfosztva díszeiktől. Ezeket az elegáns termeket is helyreállítják a folyamatban lévő rekonstrukció során, ezért most bemutatjuk, milyenek is voltak a minisztériumi palota belső terei eredeti állapotukban.

Visszaemelték eredeti helyére a felújított Turul-szobrot a budai Várban Visszaállították eredeti helyére Donáth Gyula szobrászművész Turul-szobrát a Habsburg-kapu mellé a budai Várban. A megszépült alkotást egy 60 tonnás óriásdaru segítségével helyezték a talapzatára. A szakemberek patinamegőrző tisztítást és restaurálást végeztek a műalkotáson, bronzhegesztéssel javították ki a felület sérüléseit. A szobor belső vázát is megerősítették.

Az utolsó munkálatokat végzik az új Néprajzi Múzeum épületén a Városligetben Az impozáns üveghomlokzat elkészült, és rövidesen lezárulnak a több mint 7000 négyzetméteres zöldfelületű tetőkert munkálatai is. A városligeti új Néprajzi Múzeum, amely 2022 tavaszán nyílik meg a nagyközönség előtt, Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye lesz.

Édes élet a boldog békeidőkben – A Stühmer-gyár az alapítástól az államosításig Tibi csoki, Ropp ostya és Zizi drazsé. Generációk ismerték és kedvelték a Stühmer Csokoládégyár népszerű termékeit. Hogyan teremtette meg a kiegyezés időszakában Stühmer Frigyes Magyarország első és egyben legnagyobb csokoládégyárát a Józsefvárosban, és miért kellett átköltöznie az üzemnek a szomszédos Ferencvárosba? A gyárat a II. világháború után államosították, és a Kanadába került leszármazottak az 1990-es években sikertelenül próbálták visszaszerezni, mégsem merült feledésbe a több mint 150 éve alapított márkanév.

A Lovarda és a Főőrség között – A Csikós-udvar és a Stöckl-lépcső szerepe a Várban A Budavári Palota nyugati oldala az elmúlt években teherautók zajától volt hangos, hiszen a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépítették az egykori Királyi Lovardát és a Főőrség épületét. E gyönyörű épületek már korábban elkészültek, az utóbbi időben még a környezetüket képező Csikós-udvaron dolgoztak, amit végre szeptember közepén a közönség számára is megnyitottak. Egy rövid utazásra hívjuk az Olvasót, melyben keresztülvezetjük az udvaron, utunk végpontja pedig a szintén újjáépített, elbűvölő Stöckl-lépcső lesz.