Budavári emlékek – Együttműködés a kulturális értékek megőrzéséről
Együttműködési megállapodást írt alá a Budavári Önkormányzat és az Országos Széchényi Könyvtár a Budavárhoz köthető kulturális értékek megőrzéséről. A cél kiadványok digitalizálása, bemutatása és közkinccsé tétele, könyvek közös kiadása, valamint az I. kerületben élt híres emberek emlékezetének megőrzése.
Keresés az archívumban
45 éve avatták fel a Planetáriumot
2022. augusztus 18. 16:00
Budapesten jelenleg nem működik a Planetárium, az 1977. augusztus 20-án megnyílt épület ugyanis egyszerűen tönkrement, a vetítőgép pedig végzetesen elavult. A felújítás évek óta csúszik.
Egy ferencvárosi régiség nyomában – 200 éve épült az első templom a Bakáts téren
2022. augusztus 17. 12:30
A Bakáts téri templom Ybl Miklós korai remekművei közé tartozik, mely 1879 óta nem csupán a tér legfontosabb épülete, de Ferencváros egyik jelképe is. Évek óta csodálhatjuk megújított külsejét, a belső terek rekonstrukciója pedig belátható időn belül teljesen elkészül. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy a IX. kerület legismertebb terén már 1822 óta működött templom. 200 évvel ezelőtt úgy épült meg, hogy a megrendelő és a használók is tudták, csak addig szolgálja a környék katolikus lakosságát, amíg állandó templomra nem cserélik. Bár a „csere” nem ment minden nehézség nélkül, 1865-ig ez volt a „Franzstadt” katolikusainak hitéleti központja.
Augusztus 22-én véget ér a forgalomkorlátozás a Lánchíd budai hídfőjénél
2022. augusztus 16. 10:00
Véget ért a forgalomkorlátozást igénylő munka a Lánchíd budai hídfőjénél, de a Halász utca és a Döbrentei tér közötti útszakasz az augusztus 20-i nemzeti ünnep és a tűzijáték miatt még lezárva marad augusztus 22-ig. A Lánchíd korszerűsítési munkái során a szakemberek a budai hídfőnél is elvégezték a híd stabilitása szempontjából kulcsfontosságú szerkezeti elemek rekonstrukcióját.
Az Országház csendes alapkőletétele
2022. augusztus 15. 13:00
A magyar Országház a világ egyik legszebb parlamenti épülete. A hatalmas házat, amelyet Steindl Imre tervezett, 1885-ben kezdték meg építeni, az alapkövet pedig közel két évvel később rakták le, valójában mindenféle ünneplés nélkül.
Amikor majdnem lebontották a Rókus Kórházat
2022. augusztus 14. 14:30
A pesti tanácsban 150 éve felmerült, hogy elbontanák a Rókus Kórházat. A tervet nem az egészségügy visszafejlesztése szülte, hanem épp annak fejlesztése. A városatyák új, modernebb kórházat szerettek volna, másutt.
Pest zöld folyosója: a Rákos-patak mentén jártunk
2022. augusztus 13. 10:00
Ma már nem élnek rákok benne, és a közelében lakókat nem fenyegeti árvízveszély. Négy kerületen folyik át, jelentőségét mutatja, hogy több városrész is viseli a nevét. A Rákos-patak térsége régen fontos szerepet töltött be az ország történelmében, Rákos mezeje sokáig az országgyűlések helyszíne volt. Ha ma végigsétálunk a patakparton, talán meglepődünk, hogy milyen sokféle módon hasznosítják a környékét.
Hétezer éves, fabéléses kutat találtak a régészek a Budafoki útnál
2022. augusztus 12. 17:00
A XI. kerületi Budafoki útnál zajló ásatáson a régészek egy hétezer éves kutat tártak fel, melyet egy nagy fa kivájt törzséből alakítottak ki. A területen korábban egy újkőkori és egy Árpád-kori település részletei kerültek napvilágra.
Az első magyar vasút 195 éve épült – Kőbányáról szállított építőanyagot a különleges szerkezet
2022. augusztus 12. 12:00
Az első magyar vasútvonal a mai Pestről Kőbányára vezetett. Az 1827-ben épült, különleges technikai megoldással megvalósított 7,6 kilométeres szakasz nem volt nyereséges, és 7 hónap után meg is szűnt.
Egy elfeledett foglalkozás: vízárusok Pest és Buda utcáin
2022. augusztus 11. 13:30
A víz alapvető létszükséglete az életnek, így jelentősége kiemelten fontos volt minden korban. Ma már természetes, hogy a csapból folyik a víz, de régen ez nem így volt, a vizet is árusok hordták a házakhoz, hogy mosni, főzni, tisztálkodni, és ami a legfontosabb, inni tudjanak az emberek. A XIX. században Pest és Buda jelentős fejlődésnek indult, az igényeket a helyi kutak és források már nem tudták teljesen kielégíteni, így megjelentek a vízárusok, akik pénzért mérték a portékájukat.
Bobula János tervezte a 150 éves pesti középiskola épületét
2022. augusztus 10. 15:00
150 évvel ezelőtt, 1872-ben kezdték meg az oktatást a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnáziumban, vagyis a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Az intézmény első 15 évében még nem rendelkezett önálló épülettel, egyik bérleményből a másikba kerültek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston az 1880-as években bízta meg idősebb Bobula Jánost, hogy tervezze meg a ma is álló iskola épületét a Szentkirályi és a Trefort utca sarkán, aminek átadására 135 évvel ezelőtt, 1887-ben került sor.
Új kerékpársávok Budán
2022. augusztus 9. 14:00
A XI. kerületi Október huszonharmadika és az Irinyi József utcában a felújítás részeként kétoldali irányhelyes kerékpársáv épült. Így a Bogdánfy utca és a Petőfi híd közötti kerékpárút meghosszabbításával tovább bővült a fővárosi kerékpárút-hálózat.
Aki magyar királyi herceg volt – Százötven éve született Habsburg–Lotaringiai József
2022. augusztus 9. 11:30
Negyven évig, 1944-ig élt a budai Várban, Szent György téri palotájában, a magyar közéletben aktív szerepet játszott, az Országgyűlésben felsőházi tag volt, még az Akadémia is elnökké választotta. Habsburg–Lotaringiai József, aki József nádor unokája volt, 150 éve született. Emlékét beárnyékolja, hogy felesküdött a Károlyi-féle népköztársaságra, és a nyilasokkal is megfért. Földi maradványait 1992-ben hozták haza és a Budavári Palota kriptájában temették el.
Budapesten sokan féltek a gyermekbénulás elleni oltástól, de végül sikerült legyőzni a kórt
2022. augusztus 8. 13:30
A járványos gyermekbénulás az 1950-es években több hullámban az ország számos pontján szedte áldozatait. Budapesten és az országban az első oltási kampány 65 évvel ezelőtt, 1957 július végén, augusztus elején zajlott. Ám a fővárosban jóval kevesebben oltatták be a gyermeküket, mint máshol, mert sokan tartottak az oltástól. Végül sikerült legyőzni ezt a rettenetes vírusos betegséget.
Lengyel–magyar két jó barát – Báthory István budapesti szobrának kálváriája
2022. augusztus 7. 12:30
A lengyel és a magyar nép barátsága évszázadokra nyúlik vissza, amelyet a középkorban uralkodó királyok alapoztak meg. Közülük az egyik legjelentősebb Báthory István volt, aki erdélyi fejedelemként szerezte meg a lengyel trónt is. Emlékét a két világháború között is ápolták, és 1933-ban – az uralkodó születésének négyszázadik évfordulóján – szobrot is terveztek állítani neki Budapesten, mely végül csak egy negyedszázaddal később került a helyére.
Ma is megvannak a föld alatt az óbudai királyi, majd királynéi vár maradványai
2022. augusztus 6. 13:00
Kevesen tudják, hogy Óbudán a középkorban királyi-királynéi vár állott. A városrész impozáns középkori épületeihez hasonlóan sajnos ez a vár is szinte teljesen megsemmisült. Az 1908 és 1984 között végzett régészeti ásatások a Kálvin köz 2–4., illetve az 1–3–7. számú telkeken tárták fel a romjait. A palotaszárny nyugati és déli falára épült rá az itt álló református templom nagy része 1786-ban, amely egyébiránt a reformátusok legrégebbi fővárosi temploma. Az 1908–1909-ben Kós Károly tervei alapján átépített parókia pincéjében a mai napig láthatóak a várkápolna bejáratának és padlózatának részletei.
Amikor még jegesemberek járták Pest és Buda utcáit
2022. augusztus 5. 12:00
Tombol a kánikula Budapest utcáin, és egyre forróbb napok köszöntenek ránk. E szokatlanul meleg időszakban minduntalan a felfrissülés lehetőségeire gondolunk, na és a hűtésre, a jég jótékony hatására. A múlt században a budapesti utcák egyik jellegzetes figurája volt a jegesember, aki az élelmiszerek hűtéséhez, a jégvermek feltöltéséhez szállította, és igény szerinti méretre darabolta a hatalmas jégtömböket. Jóval az első hűtőszekrények megjelenése után, még az 1950–1960-as években is járták a jegesek Pest és Buda utcáit, miként ezt a korabeli fényképek is tanúsítják.
Hídavatás: átadták a felújított és kibővített déli Összekötő vasúti hidat
2022. augusztus 4. 17:30
A mai Rákóczi híd melletti részen eredetileg 1877-ben épült az első vasúti átkelő, a hidat azóta többször átépítették, kapacitásának kibővítése már az 1910-es években felmerült, de csak most bővítették háromvágányosra. A vonal az ország egyik legfontosabb kelet-nyugati irányú vasúti összeköttetése. A mintegy 500 méter hosszú hídon naponta 150 személy- és száz tehervonat halad át, tavaly 2,8 millió utas használta.
Haladjunk! – Ahogy a nőképzést a XIX. századi Pesten elképzelték
2022. augusztus 4. 11:00
Még a XIX. századi Pesten is gyakori vélekedés volt, hogy a nők taníttatása teljesen felesleges. A nem főúri családoknak fenntartott leányiskolákban leginkább szabás-varrást és háztartástant tanítottak. A szemléletbeli változást Veres Pálné indította el, amikor 155 éve tanácskozásra hívta a Tigris szállóba az irodalommal, művészetekkel foglakozó nőtársait. Az általuk alapított nőképző egylet tanintézetében nyelveket, irodalmat, számtant, gondolkodástant, történelmet, természettant, földrajzot, lélektant, esztétikát, művelődéstörténet, egészségtant, hittant is a tanultak a lányok a könyvvitel, a rajz és a gyorsírás mellett.
Egy elfeledett emlékmű a Szabadság téren – Az Ereklyés Országzászló üzenetei
2022. augusztus 3. 12:00
A Szabadság tér napjainkban is számos szobornak és emlékműnek ad otthont, és nem volt ez másként a XX. század első felében sem. A trianoni békediktátum után itt állították fel az elszakított országrészekre emlékeztető allegorikus szobrokat, majd pedig az Országzászlót. Ez utóbbi ötlete 1927 augusztusában – kilencvenöt évvel ezelőtt – fogalmazódott meg, amit már egy fél évvel később tett is követett.
Kezdődhet az ötletelés a Népligetről – Tervpályázatot írt ki a főváros
2022. augusztus 2. 19:00
A Népliget megújítására írt ki pályázatot a Fővárosi Önkormányzat, a feladatra olyan tervezőcsapatok jelentkezhetnek, amelyeknek legalább egy tagja tájépítész. A Népligetről tavaly elfogadott stratégiai terv alapján kell megfogalmazniuk, hogyan képzelnék el Budapest 130 hektáros, 2005 óta védett közparkjának a jövőjét.
Száz éve hunyt el a híres magyar feltaláló – Bánki Donát itthon maradt, mert a hazáját kívánta gazdagítani
2022. augusztus 2. 13:00
A világ első porlasztós motorját Csonka Jánossal együtt készítette el, nevét viseli a másik találmánya, a Bánki-turbina, és ő tervezte az egykori Boráros téri Elevátor-háznak, a háború után lebontott gabonaátrakodó épületnek a gépészeti berendezését is. Bánki Donát a Ganz-gyár legendás mérnöke és a Műegyetem neves tanára volt. Budapesten hunyt el 1922. augusztus 1-jén.
Városszerte megcsodálhatjuk a 85 éve elhunyt Zala György szobrait
2022. augusztus 1. 11:30
A Hősök terén álló Millenniumi emlékmű központi szoborcsoportját Gábriel arkangyallal éppúgy Zala Györgynek köszönhetjük, mint a Kossuth tér eredeti Andrássy- és Tisza István-szobrát, vagy éppen Erzsébet királyné méltóságteljes ülő szobrát a mai Döbrentei téren. Zala korának egyik legfoglalkoztatottabb szobrásza volt, örökségének pedig építészeti vonatkozása van: pesti villáját ugyanis nem más tervezte meg, mint a szecesszió mestere, Lechner Ödön.
A városegyesítés előtt kezdték meg a Margit híd építését – 150 éve indult a cölöpözés
2022. augusztus 1. 9:00
Pest és Buda második hídja volt a Margit híd, amelynek építését 150 éve, 1872. augusztus 1-jén kezdték meg, még a városegyesítés előtt. Sokan bírálták a kijelölt helyszínt, de a kormány úgy döntött, hogy az új dunai átkelőnek csatlakoznia kell a tervezett Nagykörúthoz, és azon keresztül a Sugárúthoz. A hidat egy francia mérnök tervezte, és az általa alapított francia cég építette, négy év alatt készült el.
Amikor a török szultán Pesten és Budán járt
2022. július 31. 10:30
A török szultán érkezett Pest-Budára 1867 nyarán. Az egynapos látogatás alkalmából a pestiek népünnepélyt szerveztek, 72 ágyúlövéssel üdvözölték a vendéget. Abdul-Aziz pasa mindössze pár órát tartózkodott itt, járt a Várban a királyi palotában, és a programjába egy pesti sétakocsikázás is belefért, majd ugyanúgy, ahogy érkezett, hajón elutazott.
Budapest első főpolgármestere 125 éve hunyt el
2022. július 30. 11:00
A városegyesítés időpontjától, 1873-tól volt Budapest főpolgármestere Ráth Károly, akit összesen négy alkalommal választottak újra. Abban a negyedszázadban töltötte be ezt a posztot, amikor a magyar főváros világvárossá fejlődött. Szemtanúja volt az Andrássy út, a Nagykörút kialakításának, láthatta, hogyan épülnek fel Budapest híres épületei, közintézményei, iskolái, kórházai. Még részt vett a millenniumi ünnepségeken, és főpolgármesterként hunyt el 125 évvel ezelőtt, 1897. július 30-án.
A Nemzeti Múzeum belső átalakítása – Rejtett emelettel is bővült az épület
2022. július 29. 9:00
A Magyar Nemzeti Múzeum hazánk egyik ikonikus épülete, ezért 1847-es átadása óta minden korban odafigyeltek állapotára. A XX. század elejére viszont már olyan mértékben megnőtt a gyűjteménye, hogy a túlságos zsúfoltság ellehetetlenítette a működését. Az őrzött anyag egy részét más épületekbe szállították, majd 1926-ban elkezdődött a nagyszabású helyreállítása, melynek keretében 1927-ben – kilencvenöt évvel ezelőtt – egy rejtett, harmadik emeletet is kialakítottak benne.
Vonattal Pestre és Budára – A kiegyezésig csak magánvasutak működtek az országban
2022. július 28. 9:00
Ma természetes, hogy felülünk a vonatra vagy repülőre, és a világ bármely pontjára eljuthatunk Budapestről. Másfél évszázaddal ezelőtt azonban ez még egész máshogy volt. Nézzük meg, hogy 155 évvel ezelőtt, a kiegyezés évében hova tudott elutazni valaki Pestről vagy Budáról vonattal!
Így élt az anyák megmentője – A korabeli Pest-Buda is megelevenedik a Semmelweis Ignácról készülő filmben
2022. július 26. 15:00
Semmelweis Ignác szülészorvos, sebész és tanár a Tabánban született, abban a házban, amelyben ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum működik. Korszakalkotó tevékenységét, a gyermekágyi láz okának felderítését és megelőzésének kidolgozását sokáig nem ismerte el a tudományos szakma hazánkon kívül. Semmelweis jelentősége ma már vitathatatlan, a világhírű orvosok közé tartozik. Életéről most történelmi film készül, melyen megelevenedik a korabeli Pest-Buda is.
Tamási Áron 125 – Kiállítás nyílt az Andrássy úton
2022. július 25. 19:00
A Tamási Áron-emlékév keretében a Magyar Művészeti Akadémia kerítéskiállítást rendezett a magyar irodalom nagy alkotójának tiszteletére. A 125 éve született író életművéhez kapcsolódó, 17 tablóból álló tárlat októberig látható az Andrássy út 101. szám alatt.
Tervek egy világvároshoz – Budapest városrendezésének kezdetei
2022. július 25. 10:00
Budapest aranykora egybeesett az ország gazdasági szárnyalásával: az 1867-es kiegyezés után szédületes fejlődésnek indult a Duna mindkét partján fekvő város. A növekedés szabályozott mederbe terelése érdekében az Országgyűlés 1870-ben megalapította a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melynek első feladatai közé tartozott egy általános városrendezési terv beszerzése. Ennek alapján 1872-ben – százötven évvel ezelőtt – el is készült Pest első átfogó rendezési terve.
Fürdők a magasból – Ahogy a madarak látják
2022. július 24. 13:00
A tomboló nyárban sokan hűsölnek Budapest nagy hírű fürdőiben, amelyek nemcsak gyógyhatásuk és ásványokban gazdag vizeik miatt vonzóak, de többségük turisztikai látványosság is, felbecsülhetetlen értéket képviselnek építészeti örökségünkön belül is. Kívülről és belülről sokan ismerik e remekműveket, de felülnézetből talán még kevesen látták. E különleges nézőpontból, légi fotókon a fürdők környezetét is megszemlélhetjük.
Pest utolsó önálló éve – Csak 34 négyemeletes ház állt a városban az egyesítés előtt
2022. július 22. 11:00
A Duna partján 150 évvel ezelőtt három kisváros állt. A települések közül a legnagyobb a bal parti Pest volt, amelyben már majdnem 5700 épület volt. Budapest még csak a tervekben és a jogszabályokban létezett, de Pest folyamatosan épült, fejlődött. A városegyesítés előtti utolsó önálló évben, 1872-ben 206 új lakóházat adtak át, de jól mutatja a korabeli életformát és közlekedési lehetőségeket, hogy ugyanebben az évben még 28 istálló is épült.
Egy 190 éves javaslat az állandó magyar színház létrehozására
2022. július 21. 13:30
Az első állandó magyar nyelvű színház 1837 augusztusában nyílt meg Pesten, és egy közel 40 éves álmot váltott valóra. A színház építésének nagy lökést adott egy öt évvel korábbi mű, amely részletes és alapos javaslatot tett le az asztalra arról, hogyan lehetne egy magyar játékszínt alapítani, és a működést hosszú távon is biztosítani. Alkotója Széchenyi István volt, aki már ekkor, 1832-ben Buda-pestnek nevezte a magyar fővárost.
A társasági élet központja volt a Jókai–Feszty-villa, amelyet Petőfi-emlékházzá alakítottak át
2022. július 20. 9:00
Jókai Mór és a Feszty házaspár Bajza utcai, epreskerti villájában a XIX. század végének leglátogatottabb művészeti szalonja működött. A velencei paloták mintájára épült házban szinte mindenki megfordult, aki a művészeti, kulturális vagy politikai életben akkortájt számított. Jókai halála után öt évvel, 1909-ben ebben az épületben nyílt meg a Petőfi-ház, amely első ízben tárta a közönség elé a Petőfi-relikviákat. Itt mutatták be először a híres nyomdagépet is, melyen a Nemzeti dalt és a 12 pontot nyomtatták.
Átadták a Nelson Mandela parkot a Gellért-hegyen
2022. július 19. 12:00
Bár korábban sokan tiltakoztak ellene, a Gellért-hegy északi lejtőjén, a Filozófusok kertje és a Hegyalja út közötti területen átadták a Nelson Mandela parkot. A Fővárosi Önkormányzat az átadást a Dél-afrikai Köztársaság első színes bőrű elnökének 104. születésnapjára időzítette.
Felújítják a volt ifjúsági tábort Csepelen
2022. július 18. 19:00
Új családbarát szabadidőparkot hoznak létre a Kis-Duna-parton 2023 végére a XXI. kerületi Hollandi úti ifjúsági tábor helyén. A csepeli helyszínen játszóteret, gyalogossétányokat építenek, felújítják a meglévő csónakházat, valamint teniszpályákat is kialakítanak. A rossz állapotban lévő pavilon és az öltözőépületek bontása megkezdődött.
A magyar régészet bölcsője – Múlt és jövő találkozása az óbudai Flórián téren
2022. július 18. 14:00
Van egy tér Óbudán, amely a nevét a tűzoltók védőszentjének szobráról kapta. Persze előbb megvetették itt a lábukat a rómaiak is, akik nem gondolták, hogy egykori táboruk és fürdőjük romjait 2000 évvel később dózerrel és robbanóanyaggal próbálják meg eltüntetni egy szocialista mintavárosrész felépítésének kedvéért. Aztán jártak itt magyar királyok és királynék, törökök és Zichyek, a „Flórián-huszárok”. A nagy múltú városrészt napjainkban sajnos leginkább közlekedési csomópontként tartjuk számon.
Művészet az évszázados falak között – Az Egyetemi templom kevéssé ismert oldala
2022. július 17. 9:00
Pest belvárosában immár 280 éve magasodnak az Egyetemi templom falai: a magyar barokk építészet egyik gyöngyszeme közel húszévnyi kivitelezés után, 1742-ben került tető alá. Ez azonban nem jelentette a befejezését, a belső tér ugyanis ekkor még teljesen dísztelen volt. Az meglepően későn, csak a XIX. század közepére kapta meg méltó arcát, amit a XX. század elején további részletekkel egészítettek ki – a ma ismert templom tehát ekkor alakult ki.
Amikor megrendszabályozták a bérkocsisokat Budapesten
2022. július 16. 14:00
Kisebbfajta háború tört ki a budapesti rendőr-főkapitányság és a bérkocsisok között 105 évvel ezelőtt, 1917-ben. A főkapitány a sok visszaélés és szabálytalanság miatt mindenképpen szabályok közé kívánta terelni ezt a fajta közlekedési szolgáltatást, erre a bérkocsisok sztrájkkal fenyegetődztek.
Közösségi kert lesz a Szent István parkban
2022. július 15. 17:30
A XIII. kerületi Szent István parkban, a Pozsony út és Hollán Ernő utca közötti területen az eddig alacsony kerítéssel körbevett sarokparcellákat közösségi kertté alakítják. Felújítják a kosárlabdapályát is.
Egy IV. Béla által alapított monostor maradványait találhatták meg a régészek a Háros-szigetnél
2022. július 15. 14:00
Az 1264-ben alapított premontrei monostor maradványait találhatták meg a búvárrégészek a Háros-sziget mentén. A monostor IV. Béla idejében épült, és a török korban pusztult el. Az épület feltételezett helyét korábban több régész is kereste. A most vizsgált omladékmezőben sok középkori eredetű faragott követ találtak, köztük kváderköveket, ablakkeretek töredékeit, de újabb kori leletek is előkerültek.
255 éve szűnt meg a repülőhíd Pest és Buda között – A folyó sodrása működtette a különleges kompot
2022. július 14. 10:30
Buda és Pest között 255 éve épült fel az első – török kor utáni – hajóhíd, de addig is valahogy át kellett kelni a folyón. Ezt egy nagyon érdekes szerkezet tette lehetővé, amit repülőhídnak neveztek. A folyó sodrása működtette, és a mai Erzsébet híd, majd a Lánchíd vonalában oldotta meg az átkelést a Dunán 1767-ig.
A pesti főútvonalak építésze – 110 éve halt meg Schmahl Henrik
2022. július 13. 14:00
A Párisi Udvart és az Uránia Nemzeti Filmszínház épületét tervező Schmahl Henrik munkássága egy-két kivételtől eltekintve szinte teljes egészében Budapesthez kötődött. Az Ybl Miklós irodájából induló építész önállóvá válása után többféle stílusban tervezett, épületei főleg a város századforduló környékén kiépült legfontosabb útvonalait gazdagítják. Alkotásait megtaláljuk többek között az Andrássy úton, a Nagykörúton és a Rákóczi úton is.
A magyar ipar egyik legfontosabb üzeme volt a Láng Gépgyár – Lakóparkot építenek a helyére
2022. július 12. 9:00
Az 1868-ban alapított Láng Gépgyár egyike volt a magyar ipar legfontosabb üzemeinek. Sikeressége abban is mérhető, hogy viszonylag rövid idő alatt a 8-10 fős műhelyből több száz alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat lett. Láng László a Váczi körúton, a mai Bajcsy-Zsilinszky úton nyitotta meg műhelyét, majd 1873-ban költözött át a Váci úti telepére, ahol egészen a megszűnéséig működött. Az egykori gyár területén már csak négy, műemléki védelem alatt álló épület áll, amelyek köré hamarosan egy modern lakótelepet építenek.
Egy közutálatnak örvendő emlékmű a Várban – Ma 170 éve avatták fel a Hentzi-féle „szégyenoszlopot”
2022. július 11. 13:00
Budapesten számos olyan emlékmű, épület állt a múltban és áll jelenleg is, amely az egykori megszállókra emlékeztet, a magyarok ellen bűnöket elkövetőket dicsőíti. A legnagyobb ezek közül a Citadella, amit az osztrák hadsereg emelt, kifejezetten abból a célból, hogy Pest és Buda lakosságát fenyegesse. A budai Várban pedig egy olyan ember emlékművét állították fel, aki indokolatlanul lőtte Pest városát és az ottani polgárokat 1849-ben. A Hentzi-emlékoszlopot éppen 170 éve, 1852. július 11-én avatta fel a magyar szabadságharcot leverő Ferenc József.
Egy ikonikus hely születése – 150 éves az Oktogon, melyet évtizedekig Nyolcszög térnek hívtak
2022. július 10. 12:30
Az Oktogont bátran nevezhetjük Budapest legegyedibb közlekedési csomópontjának: szabályos nyolcszög formájával a térképről is hamar feltűnik, könnyen megjegyezhető neve pedig a külföldiek számára felüdülést jelent, főleg a magyar viszonyok között. Ráadásul Európa-szerte híres tömegközlekedési útvonalak metszik itt egymást: a kontinens első földalatti vasútja, valamint a legforgalmasabb villamosjáratai. Születése is egybeesik a főváros aranykorának kezdetével: 150 évvel ezelőtt határozták meg mai formáját, és hosszú időn keresztül Nyolcszög tér volt a neve.
A Budavári Palota környezete – Megújulnak a történelmi kertek
2022. július 9. 9:00
A Nemzeti Hauszmann Program nemcsak a Budavári Palotanegyed épületeinek rekonstrukciójára, hanem az azokat körülfogó kertek megújítására is kiterjed. A királyi környezet a századfordulón értelemszerűen megkövetelte a szemet gyönyörködtető zöld felületeket is, amelyeken kertépítők serege dolgozott. E csodás környezet viszonylagos épségben vészelte át az ostromot, a második világháború utáni átépítés viszont nem kímélte, így tulajdonképpen e kertek is a tudatos rombolás óriási veszteseinek tekinthetők.
Híd a Marx tér felett – Ötven évvel ezelőtt így képzelték a Nyugati pályaudvar környezetének átépítését
2022. július 8. 11:00
Pár hónapja zárult le a Nyugati pályaudvar környékének rendezésére kiírt tervpályázat. Az új elképzelésekben egy élhetőbb, zöldebb pályaudvari környezetet és Nyugati teret vázoltak fel, és már nem számoltak a teret átívelő közúti felüljáróval. Ötven évvel ezelőtt azonban még egészen máshogy képzelték a pályaudvar jövőjét. Az akkor meghirdetett tervpályázat eredményét a sajtóban 1972. július 8-án közölték.
Felújítják az ELTE jogi karának Kecskeméti utcai épületét – A telken egykor a Csekonics-palota állt
2022. július 7. 19:30
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épülete a Kecskeméti utca 10–12. szám alatt található, illetve hozzá csatlakozik a Magyar utca 31–33. szám alatti épületszárny is. A műemlék épületegyüttest most felújítják, korszerűsítik. A telken egykor egy híres épület állt, a dúsgazdag Csekonicsok fényűző palotája.
Hébé kioszkja: így hívták az első pesti szabadtéri fagylaldát
2022. július 7. 13:00
Budapesten régi hagyománya van a fagylaltkészítésnek. Már a török uralom idején is készítettek gyümölcslevekből jeges italt a keleti árusok, majd az északolasz bevándorlók kezdtek fagylaltszerű édességet készíteni a XVIII. században Budán és Pesten. Azonban a mai fagylalt igazi diadalútja Fischer Péter cukrász nevéhez köthető Budapesten, aki 180 évvel ezelőtt nyitotta meg híres kioszkját a mai Vörösmarty téren.
Budavári emlékek – Együttműködés a kulturális értékek megőrzéséről
Együttműködési megállapodást írt alá a Budavári Önkormányzat és az Országos Széchényi Könyvtár a Budavárhoz köthető kulturális értékek megőrzéséről. A cél kiadványok digitalizálása, bemutatása és közkinccsé tétele, könyvek közös kiadása, valamint az I. kerületben élt híres emberek emlékezetének megőrzése.
Fákat ültettek, madárodúkat helyeztek el a Goldmann György téren
A Petőfi híd budai hídfőjénél parkfákat és cserjéket ültettek, öt madárodút helyeztek el. Egy nagyobb ágakból, gallyakból összeállított, ún. holtfasövényt is kialakítottak a parkban, amely búvó- és szaporodóhelyet szolgáltat a rovarok számára.
A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán
A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.