Keresés az archívumban

Százötven éve választotta díszpolgárrá Andrássy Gyula grófot Pest városa Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után halálra ítélték, és jelképesen fel is akasztották, alig két évtized múlva már miniszterelnökként, majd a Monarchia külügyminisztereként az ország egyik legfontosabb embere volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozásával óriási fejlődési lehetőséget teremtett Pest-Buda számára, nem csoda, hogy még életében róla nevezték el a Sugárutat Andrássy útnak. Idős korában pedig Duna-parti palotájából szemlélhette a gyarapodó magyar fővárost, amely 150 éve díszpolgárainak sorába választotta.

A budapesti panoráma gyöngyszeme – 125 éve készült el az újjáépített Mátyás-templom A főváros és az ország egyik legismertebb temploma a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagy ahogyan leggyakrabban emlegetjük, a Mátyás-templom. Az eltérő nevek főleg abból adódnak, hogy igen hosszú történelme során sokféle funkciót betöltött, illetve sokféle külsőt is öltött. A ma látható neogótikus épület a több évtizedes, Schulek Frigyes vezette átépítés eredményeként 125 évvel ezelőtt készült el.

Piacozás művészi környezetben – A millenniumra épültek a budapesti vásárcsarnokok A XIX. század végéig Budapesten élelmiszert leginkább csak piacokon és kisebb boltokban lehetett beszerezni. A millennium idejére azonban az egyre gyorsabban fejlődő fővárosban is elhatározták, hogy a város főbb pontjain vásárcsarnokokkal váltják föl a kofák kültéri standjait. Az ezután felépült hat nagy vásárcsarnok pedig nemcsak az élelmiszer-vásárlást emelte új szintre, de mára a városképnek is elengedhetetlen részeivé váltak.

80 éve vezették be a jobb oldali közlekedést Magyarországon A világ nagy részén manapság az autók az út jobb oldalán haladnak, az európai szárazföldön is ez a közlekedési rend van érvényben, bárhová is megyünk. Ez azonban nem mindig volt így: a jobbra hajtás Magyarországon csak 80 éve, 1941 novemberében lett általános, az európai kontinens országai közül az egyik utolsóként. Több járat azonban még ezután is az eredeti rend szerint közlekedett, a Kisföldalattin csak 1973-ban történt meg a váltás.

Megújul a Szabadság tér éke – A Magyar Nemzeti Bank visszakapja eredeti fényét A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, az intézmény jól ismert Szabadság téri épületét valójában még mint az Osztrák–Magyar Bank budapesti székházát adták át 1905-ben. A dualizmus időszakának gazdasági virágzása megjelenik a patinás, Alpár Ignác tervezte épületen is, amit a hamarosan kezdődő rekonstrukció remélhetőleg még inkább előtérbe hoz. A műemléki felújítás során az eredeti állapotokat építik vissza a belső térben, és korszerűsítik, energiatakarékossá teszik az egész épületet.

Egy elfeledett vasúti óriáshíd – A millenniumra épült, a háborúban elpusztult Az Újpesti vasúti híd mostohagyerek a budapesti hidak között, hisz még rendes neve sincs. Szinte alig esik róla szó, pedig immár 125 éve közlekednek itt vonatok, és fontos szerepe van a Budapest környéki közlekedésben. Most az első szerkezet születésére emlékezünk, amely 1896-ban a millenniumra épült, de a II. világháborúban elpusztították.

Száz éve volt a trónfosztás, de a Habsburg-emlékek velünk maradtak Száz évvel ezelőtt, 1921. november 6-án mondta ki a Nemzetgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. Magyarországon a Habsburgok évszázadokon keresztül uralkodtak. A XVIII. századtól erről többek között Budapest városrészeinek nevei, szobrok, emléktáblák és az ebben a korszakban átadott épületek, hidak mesélnek.

Kilencvenéves a kőbányai evangélikus templom, az első, modern építészeti elveket mutató budapesti protestáns épület A Kőbányai Evangélikus Egyházközség 1931-ben felszentelt temploma a főváros mértani középpontján található. A Kápolna utca 14. szám alatti épület a két világháború közötti magyar szakrális építészet kis méretű „ékszerdoboza”. Alaprajza az egyhajós centrális elrendezésű, barokk szakrális épületek világát idézi, külső megformálásában az art deco nyugat-európai épületeivel rokonítható.

„Budapest világvárossá emeltessék” – 150 évvel ezelőtt hirdették meg a főváros nagyszabású kiépítését A magyar főváros világvárossá emelése már Pest és Buda egyesítése előtt megfogalmazódott, amikor is 1871-ben pályázatot írtak ki egy olyan szabályozási terv elkészítésére, amely kereteket ad a tervezett nagyszabású építkezéseknek. A 150 évvel ezelőtt zárult pályázatra számtalan olyan javaslat érkezett, amely hozzájárult a főváros jelenleg ismert szerkezetének és városképének kialakításához.

Nyolc építész és sokféle elképzelés – 1861-ben kezdték el tervezni a Tudományos Akadémia épületét November 3-án ünnepeljük a magyar tudomány napját, arra emlékezve, hogy 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon ajánlotta fel egyévi jövedelmét gróf Széchenyi István a Tudományos Akadémia létrehozására. 1861-ben nyolc hazai és külföldi építész adott be pályaművet az Akadémia épületére. A tervekből kiderül: eltérően képzelték el a tudomány palotájának városképi megjelenését. Sőt, a stílusról is élénk vita bontakozott ki.

Csoda Buda alatt – Harmincöt éve látogatható a Szemlő-hegyi-barlang A Szemlő-hegyi-barlangot ugyan már több mint 90 éve felfedezték, de csak 35 éve látogatható. Ez a főváros egyik legszebb és legérdekesebb föld alatti látványossága, ami nagyon nagy elismerés, hiszen Budapest alatt barlangkülönlegességek sora található.

Hol sírjaik domborulnak – Építészek a Nemzeti Sírkertben A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben hazánk legjelesebb alakjai alusszák örök álmukat. Köztük számos építész is található, hiszen munkásságukkal tevékenyen hozzájárultak az ország fejlődéséhez, köztiszteletben álló személyek voltak. Halottak napjának közeledtével kilátogattunk a temetőbe, hogy megnézzük síremlékeiket, amelyek maguk is valódi műalkotások.

Ahová egykor olimpiát is álmodtak – A Népszigeten megállt az idő Van egy hely Budapesten, amely majdnem világhírnevet szerzett magának. Végül azonban nem lett világhírű, sőt még rendes, becsületes névvel sem rendelkezik valójában. Mostani cikkünkben a súlyos elhanyagoltságában, kihasználatlanságában is szép Népszigetet járjuk be.

Ahol a szakralitás és a világi élet találkozott – 145 évvel ezelőtt kezdték el építeni a ferencesek bazárját Budapest egyik legpatinásabb étterme, a koronavírus áldozatává váló és felszámolás alatt lévő Kárpátia több mint nyolcvan évvel ezelőtt az egykori ferencesek bazárjában nyitotta meg a kapuját 1934-ben. Az üzleti célokat is szolgáló, hatalmas épületet már eleve úgy tervezték, hogy kávéházat és éttermet is működtetnek benne, de a neves fotós, Klösz György karrierje is jórészt ebből az épületből indult.

A Pucher-ház fordulatos története – Újságot is alapítottak az Andrássy út 53. számú házban 111 éve az Andrássy út 53. számú ház egyik III. emeleti szobájában született meg a XX. század egyik jellegzetes társasági lapjának, a Színházi Életnek az ötlete. Számos üzlet, iroda volt az épületben, de manapság az épület teteje is rejt érdekességet. Az Andrássy út és Eötvös utca sarkán álló lakóház tetejével sok minden történt az elmúlt 135 évben – legutóbb használatba vételi engedélyt kapott a nemrégiben elkészült tetőtér-beépítés.

Megnyitották az Eiffel Műhelyházat Hivatalosan is átadták a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházát, az intézmény összesen 33 ezer épített négyzetmétere és 3 hektáros parkja megújult. Az új kulturális központ nagy lehetőséget nyit meg az operajátszás számára.

Pazar belsőt rejtett Lipthay Béla báró egykori palotája a budai Duna-parton Bár Lipthay Béla neve keveseknek csenghet ismerősen, az 1848-as forradalmat is végigharcoló arisztokrata a XIX. század második felében a főváros közéletének aktív tagja volt: palotát is terveztetett magának a Duna-partra Ybl Miklóssal, ám a neoreneszánsz épület végül Unger Emil tervei szerint épült fel a Lánchídtól délre 1874-ben. A Lotz Károly és Benczúr Gyula freskóival díszített, a II. világháborúban megsérült épületet 1949-ben bontották le.

Átadták a felújított pasaréti ferences templomot, plébániát és közösségi házat A pasaréti ferencesek Páduai Szent Antal Plébániáján felújították a rendházat és a templomot, valamint egy új, korszerű közösségi plébániaépületet hoztak létre. Az idősebb Rimanóczy Gyula által tervezett pasaréti templomot 1934-ben szentelték fel, és legutóbb az 1980-as években esett át nagyobb rekonstrukción.

125 éve avatták fel Lechner Ödön életművének koronáját, az Iparművészeti Múzeum épületét Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti palotáját 1896. október 25-én adták át ünnepélyes keretek között, az avatás az ezredéves ünnepségek látványos lezárását jelentette. A különleges, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte épület legfontosabb jellegzetességei a színpompás Zsolnay kerámiák, amelyek számos helyen díszítik a jelenleg felújítás alatt álló palotát.

A ledöntött emlékművek a régi időkről mesélnek Október 23-án az 1956-os forradalom kitörésének euforikus eseményére, a Sztálin-szobor ledöntésére is emlékezünk. Ma az egykori szovjet diktátor monumentális szobrának csupán a csizmája tekinthető meg, az is csak azonos méretű másolatban a XXII. kerületi Memento Parkban, ám a rendszerváltáskor elbontott köztéri alkotásokból az eredetieket láthatjuk a múzeumként működő szobortemetőben. Az 1990-ben megbukott kommunista diktatúra szobrait jelentős alkotók, köztük Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pátzay Pál, Varga Imre készítették.

Himnusz, Szózat, nemzeti forradalom – Térjenek haza, emberek! – hangzott el az Országház erkélyéről Évtizedekig még archív fotókat sem láthattunk az 1956-os eseményekről, hiszen nagy bajba került a diktatúra alatt, akinél ilyet találtak, de mára egyre több felvétel lát napvilágot a forradalom helyszíneiről, a pesti utcákról. Ma már szabadon nézegethetjük a lelkes felvonulókat, a jelképértékű helyszíneken a szabadságot ünneplőket, a Sztálin-szobor szétdarabolását és sajnos a Budapest utcáit ellepő tankokat, a szétlőtt házakat, a Kossuth téren fekvő halottakat, a sortűz áldozatait. Emlékük előtt is tisztelegve jártuk végig a forradalom helyszíneit.

Az első világháborúban pusztult el az Árpád gőzhajó, amely 185 éve készült Óbudán Az első Óbudán készített gőzhajót, az Árpádot 1836. október 18-án bocsátották vízre. Megépítéséhez nagyon sok dolognak kellett összetalálkoznia a Duna óbudai szakaszán.

Kiírták a tervpályázatot a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására Nemzetközi tervpályázatot írt ki a Nyugati pályaudvar környékének megújítására a Budapest Fejlesztési Központ. A feladat összetett: parképítés, minőségi városi terek, középületek és vasúti mélyállomás tervezése. Megújul az Eiffel-csarnok műemléki épülete, a Nyugati pályaudvar teljes környezete és ezzel együtt a fővárosi vasúti infrastruktúra is.

A budai Duna-part pentagonja – A teljesen megújult Szilágyi Dezső téri templomban jártunk A Szilágyi Dezső téri református templomot 1896 virágvasárnapján vehették birtokba a hívek, tehát idén ünnepelte építésének 125. évfordulóját. Az Egyházközség számontartotta a jubileumot, és már két évvel ezelőtt megkezdték az épület belső felújítását, amely nagyrészt márciusban fejeződött be. Az építészet hónapja – és a reformáció emléknapjának közeledte – apropóján megnézhettük, milyen lett az új enteriőr.

Az Országházzal szemben találtak méltó telket az Igazságügyi Palotának – 125 éves a Kúria épülete Hauszmann Alajos neve az utóbbi időben a várbeli építkezések miatt elsősorban a királyi palota építészeként forog a köztudatban, de számos más alkotás is fűződik a nevéhez Budapesten. Az egyik legnevezetesebb és legjobban sikerült műve a Kúria Kossuth téri épülete, melyet éppen 125 évvel ezelőtt, 1896. október 20-án adtak át ünnepélyes keretek között, a millenniumi ünnepségek keretében.

Erzsébet tér, végállomás – Húsz éve szűnt meg a buszpályaudvar a belváros közepén Immár húsz éve nem indít és nem fogad buszokat az Erzsébet téri buszpályaudvar. A XX. század nagy részében még természetes volt, hogy a mindenki által könnyen megközelíthető központi terekről induljanak az autóbuszok, azonban a városfejlesztési szempontok változása miatt a buszpályaudvarok szép lassan kiszorultak a belső városmagból. Felszámolták az V. kerületi, Erzsébet téri buszpályaudvart is.

Húsz éve avatták fel a Filozófiai kertet a Gellért-hegyen Immár húsz éve áll a Filozófiai kert című szoborkompozíció a Gellért-hegyen. Az alkotást, amely a világ meghatározó gondolkodóit és világvallások alapítóit ábrázolja, Wagner Nándor magyar származású, egykor Japánban élő szobrászművész ajándékozta Budapestnek.

Az üvöltő Bengálik – Nem váltak be Budapesten az első csuklós villamosok Az 1950-es évek végére a meglévő budapesti villamosok egyre inkább kicsinek bizonyultak, így egy új, nagyobb befogadóképességű, csuklós villamost készítettek a hazai mérnökök, ez lett a Bengáli. A recept egyszerű volt, a típus tágas és formás, az első Budapesten megjelent csuklós villamosok mégsem voltak egyértelműen sikeresek.

Építész és festő – 175 éve született Schickedanz Albert, a Hősök tere tervezője Kevés olyan művész volt Magyarország történelmében, aki két művészeti ágban is jelentőset alkotott. Schickedanz Albert közéjük tartozott, hiszen festőként és építészként is remekműveket hozott létre. Benne az is különleges, hogy munkásságának nagy része egyetlen tér megformálásában, a mai Hősök terében összpontosult, nevéhez kötődik a Millenniumi emlékmű mellett a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum megtervezése is.

Paloták sorát tervezte az Andrássy útra a 175 éve született Feszty Adolf A kiegyezést követő évtizedek jelentős építésze, a neoreneszánsz paloták mestere volt Feszty Adolf. A korabeli lapok szerint legalább harminc épületet tervezett a mai Andrássy útra, ám jelenleg tizenegyről tudjuk biztosan, hogy az ő munkája. Így is joggal nevezhető a hivatalosan 1876-ban átadott, reprezentatív Sugárút egyik meghatározó építészének.

Volt egyszer egy fiúárvaház – József nádorról kapta a nevét a Pollack Mihály tervezte Josephi­num A szüleiket elveszítő fiatal gyerekek támogatását, nevelését, napi szükségleteik kielégítését Magyarországon egészen a XVIII. század közepéig az egyházak vállalták magukra. Az első városi árvaház Kőszegen nyílt 1741-ben, majd a következő évtizedekben sorra épültek Selmecbányán, Sopronban, Nagyszombatban, Veszprémben a települések által fenntartott és működtetett hasonló intézmények. Pesten, bár jeles polgárok adományoztak jelentős összegeket erre a célra az 1790-es években, csupán 100 évvel a kőszegi megnyitása után rakták le a József nádorról elnevezett, első ilyen típusú nevelőintézet alapkövét.

Kilencven éve szentelték fel Budapest egyik legnagyobb templomát Az 1931. október 8-án felszentelt Rezső téri Magyarok Nagyasszonya templom a Szent István-bazilika után a főváros második legnagyobb temploma lett. Noha erről az előkelő helyéről azóta letaszították, mai napig az élmezőnyben található. Nemcsak mérete tekintélyt parancsoló azonban, hanem építésének hosszú és kacifántos története is.

André Kertész hazatért – A világhírű fotós képeit a magyar állam vásárolta meg A józsefvárosi Teleki téren nőtt fel, Budapesten végezte iskoláit, önkéntesként harcolt az első világháborúban, és később az egyetemes fotótörténet egyik legnagyobb alakja lett. André Kertész néven vált világhírűvé. Fotográfiái most New Yorkból tértek haza: a magyar állam 1163 darab képét vásárolta meg, többségük 1925-ös Párizsba költözése előtt készült Magyarországon, a képek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Turultörténeti kiállítás nyílt a Hegyvidéken A turulmadár mint szimbólum történetét mutatja be a Hegyvidék Galériában nyílt kiállítás. A tárlat eredeti dokumentumok, műtárgyak és képek segítségével tárja fel a turul történetét az Árpád-kori gyökerektől a millenniumi ünnepségeken és a nyilasterroron keresztül napjainkig.

Szobrot állítottak Eötvös Lorándnak – Magyar szívvel szolgálta az egyetemes tudományosságot Az egyik leghíresebb magyar tudóst számos dombormű és mellszobor örökíti meg Budapesten, egész alakos szobra viszont korábban csak egy volt: 2016-ban állították fel Pesten, a róla elnevezett Egyetem központi épülete előtt. Most Budára, a XII. kerületi Gesztenyés kertbe is került szobra, és a hely ezúttal is szorosan kapcsolódik hozzá: a szomszédban működő Magyar Optikai Művek elődjében gyártották ugyanis legismertebb találmányát, a torziós ingát.

Kilencvenöt éve ég az örökmécses Batthyány Lajos kivégezésének helyszínén Már az 1870-es években elhatározták, hogy az 1849-ben kivégzett Batthyány Lajosnak emléket fognak állítani, de amíg más államférfiak szobrot kaptak, addig a miniszterelnök mártírhalálára örökmécsessel emlékeztek. Az emlékmű megvalósítására 1926-ban került sor, a ma is álló örökmécses felavatása a kivégzés napján, október 6-án történt Horthy Miklós kormányzó és számos közjogi méltóság részvételével.

A legnagyobb magyar tragikának tartották – 95 éve hunyt el Jászai Mari A Nemzeti Színház nagyasszonya volt, aki 1872-től egészen 1926-os haláláig, egy év kihagyással összesen 53 éven át volt tagja a legfontosabb hazai teátrumnak. A Kerepesi úton (a mai Rákóczi úton) lett a társulat tagja, velük együtt költözött a Népszínház épületébe, amikor az addigi játszóhelyet bontásra ítélték. A Blaha Lujza tér végül igazi otthona lett a Nemzetinek és Jászai Marinak is, itt ravatalozták fel, innen kísérték utolsó útjára 95 évvel ezelőtti halálakor.

Csoda zöldben: 125 éves a Szabadság híd, Budapest egyik legszebb dísze A Szabadság híd 125 éves. Budapest legrövidebb Duna-hídja sok érdekességet rejt. Átadásakor, a millennium évében Ferenc József verte be az utolsó, ezüstszegecset, a színe a zöld mellett volt már kék és szürke is, egy időben le akarták bontani, a rendszerváltás előtti felújításakor pedig fondorlattal helyezték rá vissza a történelmi magyar címert.

Az Alkotás utca nevét adó Teremtés-házat 85 éve bontották le Buda egyik híres épülete volt a Teremtés-ház, amely később Alkotás-ház néven az utca nevét is adta. A ház homlokzatán volt a Teremtés című dombormű, amit egész Buda egyik legszebb alkotásának tartottak. A mű valószínűleg Haydn 1800-ban a Budavári Palotában bemutatott Teremtés című oratóriumnak köszönheti a létét. Az épületet 85 évvel ezelőtt bontották le, helyére egy hatemeletes ház került. Az évforduló alkalmából bemutatjuk az egykori híres épület történetét.

20 éve járnak Budapesten a hannoveri villamosok Budapest gazdag villamosparkjában hosszú idő után az első Nyugat-Európában gyártott járművek a jellegzetesen lenyíló lépcsős hannoveri villamosok voltak, amelyek 20 éve, 2001. október 3-án álltak első alkalommal forgalomba.

Ideiglenesnek szánták, 34 évig működött a Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren Amikor 1965. március 15-én felrobbantották a Nemzeti Színház régi épületét a Blaha Lujza téren, senki sem gondolta volna, hogy az intézmény három és fél évtizedig átmeneti helyen fog működni. A Nemzeti Színház 1966. október 1-jén tartotta nyitó előadását a Hevesi Sándor téren, az egykori Magyar Színház épületében, és egészen 2000-ig ez volt a társulat otthona.

Elkezdődik a Honvéd Főparancsnokság épületének újjáépítése a budai Várban A Dísz téren található, eredetileg Kallina Mór tervezte Honvéd Főparancsnokság torzója a rekonstrukció során visszakapja eredeti formáját, hasznos területe több mint a háromszorosára nő. A jövőben látogatóközpontként, a Budavári Palotanegyed kulturális és turisztikai kapujaként működik majd.

Felgyorsítják az új Közlekedési Múzeum beruházását – Jövőre kezdődhet az előkészítési munka Az Északi Járműjavító 2022-től hivatalosan is a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum otthonává válik. Előrehozzák a szükséges bontásokat, a szennyezett talaj környezeti kármentesítését és néhány kisebb épület rekonstrukcióját. A Dízelcsarnok múzeummá történő átépítése 2023-ban kezdődhet meg.

Modern, mégis magyaros – 80 éves az albertfalvi Szent Mihály-templom Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal ünnepe, a legnépszerűbb, leggyakrabban ábrázolt angyalé. Budapest több temploma is őt választotta patrónusául, melyek közül a legfiatalabb az 1941-ben felszentelt albertfalvi plébániatemplom. A modern, mégis magyaros épületet a közelmúltban új közösségi házzal is bővítették.

A semmiből épített sajtóbirodalmat a Dohány utcában Tolnai Simon, a magyar sajtómágnás Ritkán szoktunk szerkesztőségünkről kulisszatitkokat elárulni, most kivételt teszünk: amikor Budapest múltjában kutakodunk, sokszor keresünk információkat vagy fotókat a Tolnai Világlapjában is. Az újság első száma 120 évvel ezelőtt, 1901. szeptember 28-án jelent meg. Alapítója, Tolnai Simon a semmiből építette ki hatalmas sajtóbirodalmát, amelynek központja előbb a Károly körúti, lebontott Orczy-házban, majd a Dohány utcában volt. Utóbbi épület ma is áll, irodaházként üzemel.

A budai Várból telepítették ki az Afrika-kutató, vadászíró Széchenyi Zsigmondot Azt gondolhatnánk, hogy egy világutazó, Afrika-kutató élete irigylésre méltó. Széchenyi Zsigmondról azonban ez nem feltétlenül mondható el: a XX. század egyik legjelentősebb magyar utazóját és vadászíróját a kommunista rendszer meghurcolta és kitelepítette a budai Várból. Az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás részeként az expedíciókon készített fényképeiből nyílik kiállítás a budapesti Capa Központban.

A kispesti Wekerletelep is őrzi a száz éve elhunyt miniszterelnök emlékét Kispesten található a különleges hangulatú Wekerletelep. Kisebb-nagyobb házai egységes stílusban, egy kívülálló számára kibogozhatatlan, de szabályos rendben kialakított utcákba rendezve alkotják ezt a mesébe illő városrészt. Létrehozását a száz éve elhunyt Wekerle Sándor, az egyik legkiemelkedőbb magyar miniszterelnök kezdeményezte.

Ötven évvel ezelőtt autópályahidat terveztek a belváros szélére A növekvő gépjárműforgalom már évtizedekkel ezelőtt is problémát jelentett a fővárosban. Még az is felmerült az 1970-es évek elején, hogy egy hatalmas autópályahidat építenek a Dunán, Lágymányos térségében. Ha az a tervezett híd megvalósult volna, ma egész más Budapesten élnénk.