Keresés az archívumban

Egy bérbeadási szerződés és hatása A MÁV 95 éve bérbe adta egy vonalát a BHÉV-nek, nevezetesen a Óbuda–Filatorigát–Buda–Császárfürdő vonalát, ami lehetővé tette, hogy a szentendrei HÉV-ek sűrűbben járjanak. Ez a szerződés azonban még ennél is nagyobb jelentőségű.

Közlekedési adót vetett ki a járművekre a főváros 100 éve Adót vetettek ki a közlekedőkre a fővárosban 1924-ben. Addig is volt valamiféle adó, de ez elinflálódott. Az infláció megfékezésére tett kormányzati, központi intézkedések mellett a főváros is állandó aranykorona-alapú adót vetett ki a közlekedőkre.

Több mint 120 év után először emelik le a Hősök tere arkangyalát Teljeskörűen restaurálják a Millenniumi emlékmű ikonikus szobrát, a korinthoszi oszlopon álló Gábriel arkangyalt. A megújult szobor várhatóan 2025 első felében tér vissza a Hősök terére.

Az első „igazi” villamos Budapest és a villamosok elválaszthatatlanok. A villamosok már 135 éve részei a fővárosi utcaképnek, ugyanis 1889. július 30-án indultak el az első rendes, azaz nem kísérleti járművek az Egyetem tér és a Köztemető között.

A félhold árnyékában – Török kori emlékek Budapesten Hazánk történelmének egyik legnehezebb időszaka zajlott az 1920-as évek elején, az alapoktól kellett újjászervezni az ország működését. A sok teendő közé tartozott a diplomáciai kapcsolatok felvétele is a különböző államokkal, ez Törökországgal éppen 100 évvel ezelőtt történt meg. Bár kapcsolatunk nem volt mindig felhőtlen, mert középkori épületeink java része elpusztult a 150 éves török uralom alatt, de a megszállás idején épült, és máig megmaradt török emlékek ma már turisztikai látványosságnak és védendő értéknek számítanak Budapesten.

Város a városban – Kreatív és kortárs campusa lesz a református egyetemnek Milyen legyen egy új, XXI. századi egyetemváros? Erre a kérdésre is választ kellett adniuk azoknak az építészeknek, akik a Károli Gáspár Református Egyetem új központjának, a Markusovszky téri campusának megtervezésére jelentkeztek. Mostanra eldőltek a fő szempontok, és győztest is hirdettek a tervezői pályázaton.

Felújították a józsefvárosi Krúdy Gyula utca és Mária utca egy-egy szakaszát A VIII. kerületben két utcaszakasz újult meg a Lőrinc pap tér környékén. Szélesebbek lettek a járdák, fákat ültettek, növényágyásokat is telepítettek a Krúdy Gyula utca és a Mária utca egy-egy szakaszán.

A Nemzeti Múzeumtól a Közgyűjteményi Központig A Széchényi Ferenc által 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum 1847-ben kapta meg ma is álló, önálló épületét Belső-Józsefváros szívében, a Múzeum körúton. Részben az ebből kivált szakmúzeumokból, részben pedig a XX. században alakult más intézményekből jött létre a nemrég felállított Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, mely július 1-től kezdte meg működését.

Alig készült el az átépített Lánchíd, le kellett zárni 105 évvel ezelőtt A Lánchidat 1913 és 1915 között teljesen átépítették. Mindenki azt gondolta, hogy hosszú évekre, évtizedekre rendben lesz a megújult, modernizált szerkezetű híd, azonban alig 4 évvel később, 1919. június 22-én le kellett zárni a fogatolt és a motoros teherkocsik előtt. A rendőrség, amelyet akkor Vörös Őrségnek hívtak, hiszen ez a dátum a Tanácsköztársaság uralmára esett, azért döntött így, mert a híd útpályája tönkrement.

Zöldebb lesz a belvárosi Egyetem tér: 21 fát ültetnek Változatos térkialakítással, különböző korú és méretű fák ültetésével újítják meg a belvárosi Egyetem teret. A munkálatok várhatóan 2025 tavaszáig tartanak.

A lovak lóbőrbe bújtatott csontvázak, a kocsisok rongyos banditaalakok – Így bírálták a lóvasúti közlekedést 145 évvel ezelőtt Több ezer ló szolgálta egykor Budapest közlekedését, ám az 1866-os első lóvasúti járat megindulását követően hosszú út vezetett a fellendülésig. Sokan remélték 145 évvel ezelőtt, hogy a Margit hídon 1879. június 20-tól megindított szolgáltatás jelentős változást hoz. Az aranykor azonban alig másfél évtizedig tartott, hiszen a lóvasutat gyorsan kiütötte az új csoda, a villamos.

Vagonlakók Budapesten – Akiket elküldtek, és akik önszántukból jöttek A 100 évvel ezelőtti összesített adatok szerint a trianoni döntéssel elcsatolt országrészekből 1924-ig több mint négyszázezren települtek át Csonka-Magyarország területére, főként Budapestre. A szülőföldjüket elhagyni kényszerült, földönfutóvá vált emberek lakhatását jó ideig lehetetlen volt megoldani, sokan éveken át ugyanabban a vagonban laktak, amelyben megérkeztek a fővárosba.

Dugóra várva – Kitiltották a lassú járműveket Budapest belvárosából Budapest vezetői 65 évvel ezelőtt, 1959-ben komolyan aggódtak a budapesti forgalomért. Ugyan a járműállomány a mainak a töredéke volt, de már lassú haladást, dugókat vizionáltak, ezért 1959-ben a lassú, forgalmat zavaró járműveket, a teherautókat, a lovas kocsikat és a kerékpárokat 1959 június közepén kitiltották Pest belvárosából.

Pest és a gőzhajózás a XIX. század első felében Széchenyi István 190 éve, egy hajnali órában Pesten felszállt egy menetrend szerinti hajóra, hogy az Al-Dunához utazzon. Ez az út egyrészt az Al-Duna szabályozásának ellenőrzéséről szólt, másrészt a gróf papírra vetette, milyen volt gőzhajón utazni akkoriban.

Amit a járvány sem tört meg – A magyar építészet elmúlt öt éve a Műcsarnokban A Műcsarnok harmadik alkalommal ad helyet az Építészeti Nemzeti Szalonnak, mely ezúttal is egy ötéves periódus építészeti termését vonultatja fel. Nem indult könnyen a tárgyalt időszak, hiszen az évtized elejét uraló egészségügyi válsághelyzet az építőiparban is éreztette hatását, de a kiállítást végignézve azt kell mondanunk: ez egyáltalán nem látszik. Nagyszerű alkotások valósultak meg, melyeket a tárlat is látványosan mutat be.

Hogy tetteit senki ne feledje: 145 éve avatták fel Eötvös József szobrát A nemzet megfogadta az intést, hogy a nagy férfiak tettei ne feledtessenek el – ezekkel a szavakkal avatták fel 145 évvel ezelőtt Eötvös József szobrát a Lánchíd pesti hídfőjénél. A nagyszabású ünnepségre még Andrássy Gyula is hazatért Bécsből, a környező házakat fellobogózták, számos szervezet és rengeteg magánszemély helyezett el koszorút a talapzaton.

Átadták az új gyalogátkelőhelyet az Astoriánál Elkészült a gyalogátkelő az Astoriánál, így már akadálymentesen, gyorsabban lehet átkelni a Rákóczi úton, és a babakocsival vagy kerekesszékkel közlekedőknek sem kell kerülőt tenniük. Az új jelzőlámpás zebra a Múzeum körút és a Károly körút járdáit köti össze.

A Bethlen-udvart húsz éven át akarták lebontani, de ma is áll Mozi, posta, kalapszalon is volt a Tabánban 1924–25-ben felépült túlméretezett állami bérházban, melyet Bethlen-udvarnak neveztek el. A Tabán bontásakor felmerült ennek az épületnek az eltüntetése is, s ez a gondolat az 1950-es évekig rendszeresen felbukkant. Útjában volt a Tabán helyére elképzelt új városrésznek, az ide tervezett nagyszabású sugárútnak. Ezek nem valósultak meg, ám a hatemeletes bérház a háborús pusztítás ellenére száz éve áll az Attila úton.

Az Akadémián alakult meg, és egy különleges épületben kezdte meg a működését az idén 100 éves Magyar Nemzeti Bank Az 1924-ben megszületett önálló Magyar Nemzeti Bank új intézmény volt a magyar pénzügyi igazgatás történetében. Egy olyan épületben kapott helyet a Szabadság téren, mely még az elődje, az Osztrák–Magyar Bank számára készült. Az Alpár Ignác tervezte pénzpalota több újítást is tartalmazott, eltért az akkor megszokott építészeti megoldásoktól, ám ez kifejezetten a banképület előnyére vált.

Új honvédemlékművet avatták a Fiumei úti sírkertben A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben több olyan személy is nyugszik, akiknek szerepük volt az 1848–49-es eseményekben, de központi emlékhely eddig nem állt a temetőben. A most felavatott honvédemlékműnél a 175 évvel ezelőtt történtek minden hősére emlékezhetünk, azokra is, akiknek már nincsenek meg a földi maradványai.

A honvédek 175 éve foglalták vissza Buda várát az osztrákoktól Budavár visszafoglalása 1849. május 21-én a magyar történelem egyik dicsőséges ünnepe. A 175 évvel ezelőtti események azonban jelentős kárt okoztak a magyar főváros látképében. Pest Duna-parti klasszicista palotasora nagyrészt leégett, 32 épület teljesen megsemmisült. A megtorlás más módon is nyomot hagyott a városképen: hamarosan Hentzi-emlékművet avattak a budavári Szent György téren és felépült a Citadella erőd a főváros szemmel tartására.

A 200 éve született Zirzen Jankára emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Zirzen Janka nevét kevesen ismerik, pedig a XII. kerületben utcát neveztek el róla, a II. kerületi Csalogány utcában pedig egy emléktábla hirdeti, hogy ott működött 1874-től az általa vezetett első állami tanítóképző intézet. Születésének 200. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést a nőnevelés és tanítóképzés jelentős alakjáról.

Az Albert Flórián Stadion története – Ötven éve adták át az FTC második Üllői úti pályáját A Ferencvárosi Torna Club hazánk legnépszerűbb sportegyesülete. A Fradi labdarúgócsapata rendelkezik a legtöbb bajnoki címmel és a legnagyobb, az ország minden részére kiterjedő szurkolótáborral. 1899. május 3-án alakult meg, tehát most tavasszal 125 éves. Egy másik kerek évforduló pedig az Üllői úthoz kapcsolódik, hiszen a 129. szám alatt 50 éve, 1974. május 19-én adták át azt a stadiont, melyhez a legtöbb ma élő drukker száz és száz emlékkel kötődik.

Emléktáblát avattak Mindszenty József tiszteletére a Belvárosban A Belvárosi-templom rózsakert felőli külső oldalán avatták fel Mindszenty József márvány emléktábláját. A bíboros ezen a helyen mondott beszédet 1948. augusztus 15-én.

Rendelet az útburkolatokról Ki burkolhatja le az utcákat? Ki fizeti ezt? Hogy lehet felszedni, miképp kell a munkákat koordinálni? Fontos kérdések, amelyeket fővárosi szabályrendelet határozott meg 120 éve.

A velocipéd 155 éve jelent meg a magyar fővárosban Kétkerekű, ember hajtja és veszélyes. Az új hóbort, a velocipéd 1869 tavaszán jelent meg Pesten, s a különös járművet a belvárosi Dorottya utcában már ekkor bárki megvásárolhatta. Sőt ugyanitt megnyílt az első tanoda, ahol a vállalkozó szelleműek, ha tanfolyami bérletet vásároltak, el is sajátíthatták a használatát.

Impozáns és kápráztató – Ilyennek látták a szemtanúk az épülő Országházat a 130 évvel ezelőtti bokrétaünnepen Van rajta vagy 2000 ablak, 700 ajtó, s a fölhasznált téglák száma meghaladja a 45 milliót – írták a lapok 130 évvel ezelőtt, amikor az akkori Tömő téren a már közel tíz éve épülő Országház falai elérték a legmagasabb pontjukat. Az ebből az alkalomból tartott bokrétaünnepen sok száz építőmunkás hallgatta meg a frakkba öltözött főpallér szónoklatát, volt zenés mulatság, és jutalmakat is osztottak.

Ilyen volt régen a 125 éves Közlekedési Múzeum A Közlekedési Múzeum 1899. május 1-én, 125 éve nyitotta meg kapuit. Az eredeti formájában 1944-ig fennálló intézmény egészen más volt, mint amit ma egy műszaki-közlekedési múzeumtól elvárunk, de akkor modernnek, sőt úttörőnek számított, hiszen Európában akkoriban kevés hasonló létesítmény volt.

Ahol jó lenni: átalakították a Szabadság téri játszóteret A belvárosi Szabadság téren, a volt Tőzsdepalota déli szárnya előtt található az a most átépített játszótér, amelyen a sokak által kedvelt kisvonat mellett immár csúszdával egybeépített kockavár is várja a gyerekeket. A felújítás során a klímatudatosság és az akadálymentesítés is a főbb szempontok között szerepelt.

Már 1848-ban is követelték, de csak 100 éve született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank A XIX. század folyamán többször megfogalmazódott az az elképzelés, hogy Magyarország gazdasági önállóságának megteremtése érdekében egy önálló magyar bankot kellene létrehozni és működtetni. Hazánk történelmi eseményei során ennek a megvalósítása nem sikerült sem 1848-ban, sem a kiegyezést követő időszakban. Az önálló Magyar Nemzeti Bank 100 éve, április 26-án született meg.

A Sas-hegy 50 éve látogatható Ötven éve látogatható a Sas-hegy. Hogyan maradt meg szabadon ez a kis terület az egyre terjeszkedő város közepén? Mikortól volt zárva, és miért csak a tudományos kutatómunkát végző szakemberek léphettek be a területre, külön engedéllyel?

Egressy Béni volt a Fiumei úti temető első híres halottja Egressy Béni zeneszerzőre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek születésének 210. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja.

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

Kinyíló oltárszárnyak – Ősi szokás elevenedik meg a Belvárosi plébániatemplomban Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük, de előtte negyvennapos böjtöt tartunk, emlékezve a Megváltó szenvedéseire. E kétezer éves szokáshoz a késő középkorban a templomi liturgia a szárnyasoltárok kifejlesztésével alkalmazkodott, melyekből sajnos hazánkban igen kevés maradt fenn. A Belvárosi plébániatemplomban azonban ma is megfigyelhetjük, hogyan működött ez a különleges oltártípus.

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

Mától láthatók a budapesti metró relikviái a M2-es Deák téri állomásának új kiállítótermében Idegenek is beléphetnek – az egykori diszpécserközpontban alakították ki a BKV új kiállítóterét, amely a 2-es metró Deák Ferenc tér állomásának peronjáról közelíthető meg. A Metró Kiállítóterem elnevezésű gyűjteményben a metrózás több mint fél évszázados történetét és működését lehet megismerni. Eredeti egyenruhákat, vezetőfülkét, cirill betűs feliratokkal ellátott vezetői pultot, kezelőasztalokat és egyéb relikviákat láthatnak az érdeklődők.

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

Megnyílt az utasok előtt a Nyugati pályaudvar új liftje Március 18-tól használhatják az utasok a Nyugati pályaudvar új peronfelvonóját, amellyel akadálymentesen megközelíthető az aluljáró a pályaudvar területéről. A keresztaluljáró felújítási munkálatai még zajlanak, várhatóan áprilisban fejeződnek be, ezután az átjáró is megnyílik az utasok előtt.

Átadták az ELTE Kecskeméti utcai felújított épületét Felújították az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épületét a Kecskeméti utca 10–12. szám alatt, illetve a hozzá csatlakozó Magyar utca 31–33. szám alatti épületszárnyat is. A műemlék épületegyüttest korszerűsítették, a teljes utcai és udvari homlokzatát felújították.

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.