Keresés az archívumban

A zuglói Millenárison játszották az első hazai nemzetközi futballmérkőzést – A magyar sport bölcsőjének nevezett pálya 125 éves A Millenárisról manapság mindenkinek a népszerű budai park jut eszébe, pedig a pesti oldal is büszkélkedhet Millenárissal. A zuglói Millenáris, amely Budapest első sportpályája, 125 éve működik, és sokan a magyar versenysport bölcsőjeként is emlegetik. A döntött kanyaros kerékpárospálya, azaz a velodrom, már megépítésekor is korának egyik legkorszerűbb pályája volt, az 1927-ben történt átépítés után az itt rendezett világbajnokságon tízezrek szurkoltak a lelátón. Magyarországon itt rendezték az első nyilvános nemzetközi futballmérkőzést.

Kulturális központ lesz a házak között rejtőzködő szlovák evangélikus templomból Felújítják és a magyarországi szlovákok kulturális és közösségi központjává alakítják Budapesten a Rákóczi út 57. szám alatti, a körülötte lévő épületektől takart egykori pesti szlovák evangélikus templomot. A több lépcsőben megvalósuló munkálatokat a magyar és a szlovák állam is támogatja, erről ma írták alá a felek a megállapodást.

A Millenniumi Földalatti Vasutat a bécsiek is irigyelték – Kiállítás nyílt a kisföldalattiról Ha valaki a Deák téren jár és van szabad fél órája, mindenképpen térjen be a Földalatti Vasúti Múzeumba, amelynek új kiállítása a 125 éves a Millenniumi Földalatti Vasutat mutatja be. Számos fotót, tárgyi emléket, tervet, makettet állítottak ki, amelyekből sok, eddig kevésbé ismert érdekesség derül ki a millennium évében épült és máig népszerű kisföldalattiról.

Budapest egykor és ma – 5 fotó alapján mutatjuk be, mennyit változott egy évszázad alatt a város A jelent a múlttal összehasonlítani mindig izgalmas: a városban járva gyakran felmerülhet bennünk, hogyan nézhetett ki ez vagy az az utca régen, mely házak álltak ott, és melyek épültek később. Ha egy archív képre nézünk, a ma is álló régi épületek, mint az Országház vagy éppen a Szent István-bazilika szilárd pontként segítenek minket a tájékozódásban, miközben rácsodálkozhatunk a hajdan kisvárosias hangulatú Csalogány utcára, a szinte felismerhetetlenül más Deák térre vagy éppen a régi Erzsébet hídra, amelyet sokan máig a legszebbek között tartanak számon.

Hálatemplomnak épült, Rákosi leromboltatta – 90 éve szentelték fel a Regnum Marianum-templomot A magyar Szent Korona másolata mint kupoladísz volt a 90 éve felszentelt Regnum Marianum templom egyik különlegessége. Az 1931. június 14-i felszentelése után húsz évvel a szakrális épületet a kommunista diktatúra lebontásra ítélte, falait felrobbantva tette a földdel egyenlővé. Kevés olyan XX. századi magyar templom ismert a Kárpát-medencei emlékanyagban, amelynek tragikus sorsához oly sok érzelem kötődne, mint a városligeti Regnum Marianum történetéhez.

A főváros legmeghatározóbb szobrait alkotta a 165 éve született Stróbl Alajos A 165 éve született Stróbl Alajos fővárosi szobrainak sokaságán szinte szédítő érzés végigtekinteni. Olyan jelentős műveket köszönhetünk neki, mint Szent István budavári lovas szobra, Arany János szobra a Nemzeti Múzeum előtt vagy épp a nemrég felújított budavári Mátyás-kút. De ő volt az is, akit kortársai „epreskerti várúr”-ként emlegettek, hiszen a művészetek otthonává varázsolta a terézvárosi Epreskertet, és még a lebontásra ítélt józsefvárosi kálváriát is odaszállíttatta, megmentve ezzel egy páratlan műemlékünket. Stróbl Alajos legszebb fővárosi alkotásait jártuk végig az évfordulón.

Újpalotára is megérkezett a CAF-villamos – Egyelőre csak hétvégén közlekedik Csak hétvégenként és óránkét mindössze kétszer, de már a zuglói Mexikói utat és az újpalotai lakótelepet összekötő 69-es villamos vonalán is utazhatunk a modern CAF-villamosokkal. A vonalon közlekedő többi jármű egyelőre még az úgynevezett hannorveri villamos, amely magas lépcsője miatt sokaknak megnehezíti az utazást.

A háború után ideológiai rombolás dúlt a Várnegyedben Budapest ostroma a II. világháború legkegyetlenebb csatái közé tartozott, a legnagyobb sérüléseket a Várnegyed szenvedte el. A Várhegy környékén, az itt álló mintegy 6500 lakásból mindössze 1400 maradt meg épen. A pusztítás pedig a háború után is folytatódott: a kommunista diktatúra ideológiai okokból számos épületet rombolt le, holott azok megmenthetők, újjáépíthetők lettek volna. Számos ikonikus épület, köztük több templom és a Várkert is a kommunista „helyreállítás” áldozatává lett.

Eldőlt, hogy a Szent István park helyett Kispesten állítják fel az államalapító király szobrát Véglegessé vált, hogy Szent István király szobrát nem a róla elnevezett parkban, hanem Kispesten, a Templom téren állítják fel. Erről a főpolgármester a járványhelyzetben elrendelt egyszemélyi felhatalmazása alapján döntött június 14-én. A felhatalmazás június 15-ig volt érvényben. Korábban arra hivatkozva függesztették fel a szoborállítási munkálatokat a Szent István parkban, hogy az alkotás zöld területet vett volna el, holott egy korábbi szobor helyére került volna.

Árpád-házi királyok és szentek festője volt – Roskovics Ignác tizenkét műve ékesítette a Szent István-termet A XIX. század utolsó évtizedeinek és a századfordulónak egyik népszerű festőművésze volt Roskovics Ignác. Az életművét meghatározó egyházi és történelmi témájú alkotásai közül kiemelkedik a Budavári Palota Szent István-terme számára készített tizenkét festménye, amelyek alapján a Zsolnay-gyárban kerámiaképek készültek. Az alkotások, amelyek közül tíz a legfontosabb Árpád-házi királyainkat és szentjeinket, kettő pedig Szent István életének egy-egy jelenetét ábrázolja, augusztus 20-tól ismét látható majd az újraalkotott Szent István-teremben.

Az új katolikus templomok nem akarnak versenyezni a panelházak magasságával Budapest elmúlt évtizedekben épült templomai mind külsejükben, mint belső kialakításukban különböznek a korábbi korok nagyszabású, katedrális jellegű templomaitól. Bár különböző stílusban készültek, és jellemzően nincsenek égbe nyúló tornyaik sem, mégis a kerületük emblematikus épületeivé váltak.

Hunyadi Jánost 575 éve választották meg Magyarország kormányzójának – Budapest ma is őrzi emlékét Mátyás király édesapjára, történelmünk egyik legnagyobb alakjára mindennap emlékezhetünk a déli harangszót hallgatva. A harangozást még a nándorfehérvári diadal előtt rendelte el a pápa, hogy a keresztény seregek győzelméért fohászkodó imára hívjon, de a felszólítás a győzelem hírével gyakorlatilag egyszerre érkezett meg Budára, így a magyar hagyományban a kettő összekapcsolódott. Hunyadi Jánosnak a fővárosban több emléke, szobra is található. Ezeket jártuk végig a budai Vártól az Országház épületén át a Városligetig.

Átalakítják a Batthyány teret A járdák és a zöldterületek növelése, a gyalogosok igényeinek jobb kiszolgálása a célja a Batthyány tér ma kezdődött átalakításának – közölte a Budapesti Közlekedési Központ. A munkálatok miatt megváltozik a forgalmi rend és az itt közlekedő buszokra az áthelyezett megállókban lehet majd felszállni.

Csaknem ezer utcanév emlékeztet Budapesten a határon túli területekre Budapesten utcák, terek elnevezései is őrzik azoknak a területeknek az emlékét, amelyek az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátummal más államok fennhatósága alá kerültek. A csaknem ezer ilyen közterületből kerestünk fel néhányat a trianoni évfordulón, amely 2010 óta immár a nemzeti összetartozás napja is.

A Tabánban 270 éve szentelték fel a szerb ortodox templomot – Ma egy harangláb őrzi az emlékét A Döbrentei téren ma egy harangláb emlékeztet az egykori szerb ortodox templomra, amelyet 270 éve, 1751. június 3-án szenteltek fel. A csodatévő Szent Demeternek szentelt székesegyházat 1949-ben politikai okokból rombolták le.

Harmincöt évvel ezelőtt korlátozták a gépjárművek behajtását a Várba A budai Várba ma sorompókon keresztül lehet behajtani, kis buszok járnak csak az ódon falak között. A behajtási korlátozásokat 35 évvel ezelőtt vezették be, mert a forgalom veszélyeztette a műemléki épületeket és a Vár utcái alatt lévő barlangokat.

Az első budapesti gyereknapot 115 éve tartották – Évtizedekig folyt az utcai adománygyűjtés az ünnepen a szegény gyerekeknek Száztizenöt éve, 1906-ban tartottak először gyereknapot Budapesten, és igencsak meglepődnénk, ha egy időgép segítségével visszatérhetnénk az akkori fővárosi utcákra. Az esemény tulajdonképpen segélyakció volt az árva és rossz sorsú gyermekek javára, de mindezt olyan népünnepély kísérte, amely a korabeli beszámolók és képek tanúsága szerint megmozgatta a társadalom minden rétegét. Az adománygyűjtő perselyek mellett a legelőkelőbb asszonyok ültek, az utcákon zenészek, mutatványosok vonultak, és emberek sokasága mulatott és adakozott bőkezűen.

Évtizedekig csak tervben létezett, végül 1906-ra készült el Szent István első budapesti szobra Szent István szobra 115 éve áll a budai Várban, a Halászbástya mellett. Bár Magyarországon mindig nagy tisztelet övezte államalapító királyunkat, Stróbl Alajos nagyszerű alkotása elég hosszú idő alatt készült el, a kezdeményezés után közel 40 évvel, 1906-ban avatták csak fel István király első budapesti szobrát a Mátyás-templom szomszédságában.

Barlangból imahely – 90 éves a Sziklatemplom Azt gondolhatnánk, hogy a Gellért-hegy oldalában lévő Sziklakápolna egy réges-régi templom, holott meglepően fiatal, nincs százéves, magát a kápolnát ugyanis 1924-ben kezdték el kiépíteni, és 1931-ben szentelték fel. A kommunizmus alatt vasbeton fal zárta el a hívek elől, amit csak 1992-ben bontottak el.

Már minden stáció kőoszlopát felállították a Golgota téren A józsefvárosi Golgota téren már felállították azt a tizennégy kőszobrot, amelyekbe a bibliai stációképek, Jézus keresztútjának állomásait ábrázoló bronz domborművek kerülnek. A stációk helyreállítást Józsefváros Önkormányzata kezdeményezte 2019-ben, és állami támogatással valósul meg.

Hagyományos és modern protestáns templomok is épültek a rendszerváltozás után Budapesten Budapest szakrális építészetében a protestáns templomok művészi kvalitás tekintetében meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt harminc év fővárosi protestáns templomépítészetében főleg az évszázados hagyományokhoz történő erőteljes ragaszkodás figyelhető meg, de az állandó megújulás igényét képviselve több modern felfogású „Istenháza” mutatja a magyar protestantizmus nyitottságát a XXI. század új nyelvet beszélő architektúrája iránt. Pünkösdre készített összeállításunkban a rendszerváltás utáni budapesti protestáns templomépítészet legjelentősebb alkotásait mutatjuk be.

Két szép szurdokvölgy Budapest határában Különleges szépségű helyeken kirándultunk, ezúttal a főváros határában, ez azonban semmit sem von le értékükből. A Remete-szurdok és az Alsó-Jegenye-völgy naponta emberek százait, ezreit vonzza a kellemesebb hétvégi napokon. A sok érdekességet rejtő túra egy nap alatt kényelmesen teljesíthető.

Eltűntek a Római-part hangulatos csónakházai A Római-part már az 1900-as években is kedvelt dunai pihenőhely volt, az 1920-as évektől vált igazán népszerűvé. Az egykori csónakházak építészeti, sport- és kultúrtörténeti értékeinkről mesélnek – ma már leginkább csak fotókon.

Neogótikus csoda az Üllői úton – Aigner Sándor tervei alapján épült Ferencváros egyedi temploma Budapest világvárossá tételében óriási szerepet játszott az a nagy létszámú építészgárda, amelynek tagjai az 1870-es és 1910-es évek között szinte ontották magukból a szebbnél szebb terveket. Ma is álló középületeink és lakóházaink nagy része az ő munkájuk gyümölcse. Amennyire általánosan elfogadott ez a nézet, annyira igaz az a megállapítás is, hogy néhány tucat építőművészünket leszámítva a legtöbb mester neve a feledés homályába merült. Ilyen Aigner Sándoré is, aki a neogótika mestereként számos templomot tervezett. Fő műve az Örökimádás-templom Ferencvárosban.

Harangzúgással, ágyúdörgéssel és Ferenc József beszédével nyílt meg 125 éve az Ezredéves Országos Kiállítás A magyar történelem kivételesen ünnepélyes pillanata volt a millenniumi kiállítás megnyitása. A monumentális tárlat egyszerre engedett betekintést az ország ezeréves múltjába, és segített számvetést készíteni a XIX. század gazdasági fejlődéséről. A kiállítás látogatói nemcsak bizonyságot szerezhettek arról, hogy Magyarország a sok viszontagság után reményteljes jövő előtt áll, hanem megtapasztalhatták, hogy élménygazdag programokban Budapest a legtöbb világvárossal felveszi a versenyt.

A magyar nemzet ezeréves múltjának ünnepe – Így született meg a millenniumi kiállítás ötlete A magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából tartott 1896-os millenniumi rendezvények központi eseménye a Városligetben megrendezett Ezredéves Országos Kiállítás volt. A fél éven át látogatható tárlat nemcsak a magyarság múltjába adott betekintést, hanem a kiegyezés utáni rendkívüli gazdasági fejlődés során elért eredménynek bemutatásának a lehetőségét is biztosította.

Valaha öt tó volt a területén – Tíz érdekes kép a 250 éves Füvészkertről Jelenlegi helyén már 174 éve működik, legidősebb fái, a páfrányfenyők 200 tavaszt is megéltek már, tündérrózsáit hajdan a királyi család tagjai is csodálták. Területén, amely egykor a Festetics-kastély parkja volt, valaha 5 tó terült el, pálmaházát pedig generációk ismerték meg A Pál utcai fiúkból. Tíz érdekes kép alapján mesélünk az idén 250 éves Füvészkertről.

A historizmus mesterei: három építésznek köszönhetjük a legszebb minisztériumi palotákat A dualizmus időszakában négy minisztériumnak épült saját palota Budapesten. A Honvédelmi, a Földművelésügyi, a Pénzügy- és az Igazságügyi Minisztérium épületeit tervező Kallina Mór, Fellner Sándor és Bukovics Gyula nem véletlenül kapták feladatukat, az építészek ugyanis a historizmus korszakának jeles képviselői voltak, akiknek épületeivel városszerte találkozhatunk az Andrássy úttól a budai Várig.

Széchenyi kerekezett először a Duna-parton – Velocipéddel jártak a postaszolgák Nagy feltűnést keltettek az 1860-as évek végén Pest-Buda utcáin az első velocipedek. Az 1880-as évekre a kerékpár már meghódította Budapestet: egyesületek, kerékpáros-iskolák alakultak, társas kirándulásokat, felvonulásokat, versenyeket rendeztek. Velocipéddel közlekedtek a fővárosi postaszolgák, és a hadseregben is használták a járműveket. Kerékpáros-világbajnokságot is rendeztek a fővárosban, 1928-ban a Millenáris Velodrom Európa legkorszerűbb és leggyorsabb kerékpárpályája volt.

ICOMOS-díj a Salgótarjáni utcai zsidó temető gondozásáért Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Példaadó Műemlékgondozásért díjjal ismerte el a műemléki világnap alkalmából a Nemzeti Örökség Intézetét a Salgótarjáni utcai zsidó temető helyreállításáért, karbantartásáért és a közönségnek való bemutatásáért.

Jókai leghűségesebb olvasói – Száz év után kerülhet a Jókai térre Stróbl Alajos Olvasó lányok című szobra Nemcsak a könyveknek, a szobroknak is megvan a maguk sorsa – erre gondolhatunk a terézvárosi Jókai tér most kezdődő felújításának terveit látva. Jókai Mór 1921-ben felállított szobrának árnyékában ugyanis feltűnik egy kisebb alkotás, mely a Városliget fái alól lehet ismerős sokunk számára. Az Olvasó lányok szobrát az alkotó Stróbl Alajos eredetileg is a Jókai téri Jókai-szobor mellékalakjainak szánta, ez a terv azonban akkor nem valósult meg. A végül csak később elkészült, 1929-ben felállított Olvasó lányok szobra most a Városligetből kerülhet át az eredetileg neki szánt helyre.

Csak az évtized második felében számíthatunk a zöldterületek növekedésére Budapesten Részletesen tanulmányoztuk a Fővárosi Közgyűlés által nemrég elfogadott Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervet. A Radó Dezső-tervnek is nevezett dokumentum lényegében összegzése azoknak a budapesti zöldterületi fejlesztéseknek, amelyekről már korábban kormányzati, kerületi vagy fővárosi döntés született, ezek közül több beruházás már megkezdődött és jelenleg is zajlik, s van néhány új elem, amely friss elképzelésként került be a közelmúltban közzétett programcsomagba.

Kiválasztották a XII. kerületi második világháborús emlékművet A hiány és a remény szimbolikája - így értékelte a bírálóbizottság azt a győztes emlékműtervet, amely a XII. kerületben, a városmajori templom melletti területen épül majd fel, és a második világháború helyi áldozatainak állít emléket. Lezárult a szoborpályázat, bemutatták a legszebb alkotásokat.

Pápák Budapesten – Több egyházfő is járt a magyar fővárosban a megválasztása előtt Igazi meglepetésként hatott a közelmúltban a bejelentés: Ferenc pápa idén ősszel Budapestre látogat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére. Hasonló eseményre legutóbb épp harminc éve, 1991-ben került sor, amikor II. János Pál pápa járt a magyar fővárosban. Rajta kívül négy olyan katolikus egyházfőről tudunk, aki megfordult Budapesten, igaz még azelőtt, hogy római pápává választották. De mit ismertek meg az eddigi pápák a fővárosunkból? XI. Piusz 1891-ben itt látott először villamost, XXIII. János 1930-ban a Szent Imre-emlékévre érkezett, XII. Piusz és VI. Pál az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson vett részt. Bár még egyikőjük sem pápaként járt nálunk, mégis sokat jelentett számukra és a magyarok számára, hogy megismerték Budapestet.

A Duna-korzó elfeledett épülete – Százötven éve készült el a Hungária Nagyszálló Az 1871-ben épült Hungária Nagyszállót Budapest első modern szállodaépületeként tartjuk számon, a főváros és Magyarország gazdasági növekedésének a szimbóluma volt. Az európai fővárosok mintáit követve Szkalnitzky Antal tervezte, a helyszínválasztást a pesti rakpart kiépítése tette lehetővé. Nevéhez méltón – Grand Hotel Hungária – minden kényelmet kielégített a maga korában, a Dunára és a budai Várra néző ablakainak köszönhetően egyedülállóan csodálatos panorámával rendelkezett. Ma már hiába keresnénk ezt az épületet is a Duna-korzón: a belvárosi folyópart teljes szállodasorával együtt a Hungária Nagyszálló is megsemmisült a II. világháborúban.

Száz éve vette fel Vilma királynő nevét a Városligeti fasor – Budapest bővelkedik holland emlékekben A Városligeti fasor már több mint kétszáz éves, de villákkal és középületekkel szegélyezett elegáns úttá, Pest elitövezetének részévé a XIX. század utolsó harmadában vált. Sikeres emberek sora építtetett itt magának lakóházat vagy nyaralót, az itteni szanatóriumokban kezeltette magát sok híresség. Fogalommá vált a Városligeti fasor neve, mégis 100 évvel ezelőtt, 1921-ben átnevezték Vilma királynő útra. Különös történet, amelyben a hollandok segítségnyújtását kívánta megköszönni Budapest.

Számos Krisztus-ábrázolás jeleníti meg a nagyhét és húsvét eseményeit Budapesten Budapest közterein Jézus ábrázolásaival minden kerületben találkozhat az utcán figyelmesen járó polgár. Legtöbbször katolikus templomok közelében állított vagy közutak melletti keresztek emlékeztetnek Krisztus kereszthalálára, de több kálvária, szobor és épületmozaik is megjeleníti a húsvéthoz kötődő eseményeket: a Megváltó szenvedéstörténetét és feltámadását. Virtuális sétánk a legértékesebb alkotások közül ad válogatást, reménységet is sugallva 2021 húsvétján.

Indul a templomfelújítási program Húsvét előtt, nagyszerdán jelentős templomrekonstrukciós programot hirdetett a kormány: 25,7 milliárd forintot csoportosítottak át a templomok felújítására.

Eredetileg a Városliget kapuja volt – A Rondó története Hamarosan megkezdődik a Városliget történelmi bejáratának számító, Christian Heinrich Nebbien tervezte Rondó helyreállítása a Liget Projekt keretein belül. Az egész park talán legjobban megőrződött része az eredeti rendeltetésének megfelelően a pihenést, a sétát és a rekreációt fogja szolgálni. Ennek apropóján utánajártunk a Rondó történetének.

Buda első református temploma volt Pecz Samu neogótikus mesterműve a Szilágyi Dezső téren A millennium évében készült el, tehát éppen 125 éves Pecz Samu neogótikus mesterműve, a Szilágyi Dezső téri református templom. Azelőtt Budán nem volt saját istentiszteleti helyük a reformátusoknak, gyülekezetüket a budavári evangélikusok fogadták be. Első templomuk felépítését magas rangú politikusok és közéleti személyiségek támogatták, még Ferenc József is hozzájárul anyagilag a költségekhez. A főváros ingyen adta át a Dunára néző telket, de kikötötte, hogy arra monumentális templomot kell építeni. Pecz Samu alkotása, amelyet 1896. március 29-én szentelték fel, megfelelt ennek a követelménynek: a Szilágyi Dezső téri református templom a budai Duna-part meghatározó épülete lett, megjelenésével jelentős mértékben járul hozzá Buda látképének harmóniájához.

Alig három évtizedig díszítették Budapestet a földalatti gyönyörű lejárócsarnokai A kontinens első földalatti vasútját 1896. május 2-án, a millenniumi ünnepségek nyitónapján adták át az utazóközönségnek, mindössze tizenkilenc hónapnyi építkezést követően. A Budapest világvárosi jellegét erősítő különleges közlekedési eszköz a pesti belvárost kötötte össze a Városligettel. A megvalósítás nem csak föld alatti, de felszíni építkezésekkel is járt: az Operaház kivételével minden megállóhelynél lejárócsarnok is készült. Ezek a díszes kis építmények később azonban egytől-egyig áldozatul estek a városkép „modernizálásának".

Aki a Lánchíd oroszlánjait alkotta – Városszerte találkozhatunk Marschalkó János szobraival A budapesti Lánchíd egyre közeledő felújítása miatt aktuálissá válik, hogy amíg tehetjük, kerekedjünk fel, és még párszor keljünk át rajta! Fedezzük fel újra az ismert, de talán elfelejtett részleteket, olvassuk el a feliratokat, tanulmányozzuk a címereket, a névadó láncszemeket és főleg: gyönyörködjünk a látványban! Utoljára pedig: ne feledkezzünk meg az oroszlánokról! Ha pedig hazatérve további tudással szeretnénk gazdagodni, ismerkedjünk meg a híres szobrok alkotójával: Marschalkó Jánossal!

Kilencven éve született Kondor Béla, a profetikus képzőművész Kondor Béla Munkácsy-díjas képzőművész, költő. Már a Képzőművészeti Főiskolán 1956-ban készített „Jelenetek Dózsa György idejéből” című rézkarcsorozatával felhívta magára a kritikusok és az érdeklődő közvélemény figyelmét. A XX. század egyéni, szuggesztív hangulatú, lírai alkatú művésze. A belvárosi, Bécsi utcai műtermében bő egy évtized alatt több ezer grafika mellett a Margit-sziget történetét ábrázoló nagy méretű pannóját is megalkotta.

Bölcs, diplomatikus, barátságos vezetője volt a fővárosnak – 200 éve született Ráth Károly, Budapest első főpolgármestere Az 1873-ban egyesített Budapest első főpolgármestere Ráth Károly lett. Bár a jogász végzettségű városvezető már 52 éves volt, amikor elfoglalta ezt a fontos posztot, népszerűségének köszönhetően sokan úgy értékelték a tevékenységét, hogy egész életét a fővárosnak szentelte. Pozícióját 24 éven át töltötte be, mivel minden alkalommal őt választották újra, mindaddig, amíg tisztségéből halála el nem mozdította. Ma nevét nem viseli budapesti közterület, és szobrát sem találjuk a fővárosban.

Közel 120 éve szolgálja a közösséget a lazaristák gyönyörű neoromán temploma a Gát utcában A ferencvárosi Gát utca elsősorban József Attila miatt ismert szerte az országban, hiszen itt, a 3-as számú házban született a magyar költészet egyik legnagyobb alakja 1905. április 11-én. Azt már valószínűleg sokkal kevesebben tudják, hogy van ebben az utcában, éppen a költő szülőházával szemben egy kis alapterületű, de annál érdekesebb történettel rendelkező épületegyüttes: egy templom és egy iskola, amelyek a XX. század viszontagságai ellenére már közel 120 éve szolgálja a közösséget.

Kétszáz éve született Feszl Frigyes, a romantikus építészet legjelentősebb hazai mestere Feszl Frigyes legismertebb alkotása a pesti Duna-partot koronázó Vigadó épülete, de Budapest-szerte több ház is hirdeti munkásságát. Bár rengeteg elképzelése, így például az Országházra vonatkozó terve is megvalósítatlan maradt, az elkészült, romantikus stílusú épületei a XIX. század kiemelkedő magyar művészeti alkotásai közé tartoznak. Ám Feszl nemcsak hazánk építészettörténetének „aranykönyvébe” írta be a nevét, de iparművészeti tervei és gyönyörű vízfestményei is jelentősek, amelyeken az 1873-ban egyesített főváros fejlődését örökítette meg.

Megkezdődött a Habsburg-kapu felújítása és a Turul-szobor restaurálása a budai Várban Restaurálják a Budavári Sikló Szent György téri végállomásánál lévő, Hauszmann korából származó díszes kaput, a hozzá tartozó kerítést és lépcsőt, valamit Donáth Gyula 1905-ös alkotását, a várost vigyázó turulmadarat is.

Mór jegyek egy csipetnyi Velencével: 125 éves az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete Budapest ikonikus épülete, Schmahl Henrik építész életművének egyik legfontosabb alkotása már 125 éve áll a kultúra és szórakoztatás szolgálatában. Az Uránia mozinak és a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek egyaránt otthont adó különleges stílusú, mór jegyeket hordozó épület a jövőben új funkcióval bővül: az Ódry Színpad megszűnésével a hallgatók játszóhelyévé válik. Cikkünkben azonban nem a bonyolult átszervezési folyamattal foglalkozunk, hanem a főváros arculatának kialakításában is fontos szerepet játszó, nagyszabású épület izgalmas múltjával.