Keresés az archívumban

Gyártelepen épült fel Újpest egyik legszebb lakóháza Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy a kétemeletes magastetős neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. A karakteres homlokzat, a faragott kapu, a freskókkal díszített lépcsőház, a kovácsoltvas lépcsőkorlátok tovább erősítenék ezt az elképzelést. Azonban az épület Újpest szélén, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, az enyvgyáros Leiner testvérek építtették családjuk és az üzemük főtisztviselői számára. A ma önkormányzati bérházként működő épület az egykori újpesti ipar fénykorát idézi.

Ahol a mesterséget művészi szintre emelték – Az Iparművészeti Iskola története Az Iparművészeti Múzeum a közelgő felújításának köszönhetően az utóbbi időben gyakran szerepelt a hírekben. Gyönyörű épületét 130 éve adták át, az viszont kevésbé közismert, hogy Lechner Ödön remekműve nem csupán a múzeumnak adott új otthont: vele együtt költözött be az Iparművészeti Iskola is, mely egy különálló intézmény volt.

Megújult a csillagda a Könyves Kálmán Gimnázium tetején Korszerűsítették Újpesten a Könyves Kálmán Gimnázium tetején lévő Kulin-csillagdát. Felújították a forgatható, négy méter átmérőjű kupolát és új műszereket is beszereltek. A tervek szerint ősszel a nagyközönség előtt is megnyitják a csillagvizsgálót.

A nemzet mindenese – 240 éve született Fáy András Fáy András a reformkori értelmiség egyik meghatározó tagja volt és sokrétű tevékenységének köszönhetően Mikszáth Kálmán – a tőle megszokott humorral – a nemzet mindenesének titulálta. Valóban több szálon igyekezett előmozdítani a haza fejlődését: a kulturális életben írásaival, gazdasági téren pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ötletével. Nevét ma is számos intézmény őrzi, születésének kétszáznegyvenedik évfordulója alkalmából a Mester utcai Fáy András Gimnáziumot mutatjuk be.

A hiányzó láncszem – Az Iparművészeti Múzeum hátsó szárnya Az Iparművészeti Múzeum a világ első olyan múzeumépülete, amely nem valamelyik történelmi stílust idézi meg. Lechner Ödönt a magyar formanyelv megteremtése vezérelte akkor, amikor az ősi ázsiai építészethez nyúlt vissza, ugyanakkor a szerkezeteket tekintve modern is volt. Alkotása felmérhetetlen hatást gyakorolt a korára, pedig az nem is valósult meg teljes egészében. Írásunkban éppen az anyagi okokból elhagyott hátsó szárnyat mutatjuk be.

A budai Skála hatása Új, nagy „nyugati” áruház nyílt 50 éve Budán, ami egész más élményt hozott a vásárlásba, mint amit a szocialista hiánycikkgazdaságban élő magyarok addig megszoktak. Ez volt az 1976. április 3-án megnyílt, és 2007-ig létező Budai Skála.

Egy lipótvárosi épület színes története – 150 éves a Burián-ház Budapesten rengeteg bérház épült a XIX. század során, melyek gyakran nagyon hasonlóan néznek ki. Mégis sokuk őriz olyan jellegzetességeket, amelyek egyedivé teszik őket. Ilyen a szigorú szabályosságáról ismert Lipótváros egyik épülete is, a Zrínyi és az Október 6. utcák találkozásánál álló Burián-ház. Tervezője Kallina Mór, akinek ez a korai munkái közé tartozik, de már megfigyelhetők rajta olyan jelek, amelyek előre vetítik későbbi főműveit, például a Honvéd Főparancsnokságot.

Petőfi sógora, a magyar irodalomtörténet csillaga – A 200 éve született Gyulai Pál pesti lakóháza A reformkor írói és költői a mai napig meghatározzák nemzeti kultúránkat, fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petőfi vagy Vörösmarty munkásságát már a kortársaik elkezdték feldolgozni, közülük kiemelkedik Gyulai Pál. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a testvérét vette feleségül, igaz, csak a költő halála után. Együtt költöztek Pestre, a mai Bródy Sándor utcába, ahol a neves irodalomtörténész közel fél évszázadig lakott.

A Szabadság tér vonzásában – Árverezik a székesfőváros egykori közlekedési társaságának székházát A Szabadság tér szélén, az ikonikus óriások árnyékában megbúvik egy kisebb, de nem kevésbé takaros épület. Sorsa a szomszédaihoz hasonlóan igen fordulatos, eredetileg ugyanis a mai BKV elődje, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság építtette, az utóbbi másfél évtizedben viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal használta. A közelmúltban több belvárosi középülethez hasonlóan ezt is árverésre jelölték ki.

Már készül a Honvéd Főparancsnokság díszes homlokzati oszlopsora Süttői mészkőből készültek azok a monumentális, díszes faloszlopok, amelyek hamarosan a Honvéd Főparancsnokság külső homlokzatának két emeletet átfogó látványos elemeiként jelennek meg. Több darabban érkeztek a helyszínre, beépítésük megkezdődött. Ezek a háromnegyed oszlopok tartják majd az épület legfőbb ékességét, a már elkészült timpanont az abban lévő szoborcsoporttal.

Szintlépés a József Attila utcában – Pollack Mihály eladott bérháza A Belügyminisztérium nemrég értékesített hatalmas székháza mögött megbúvik egy kisebb épület, mely közel száz évvel idősebb a szomszédjánál. Pollack Mihály tervei szerint emelték még a XIX. század első felében, és eredetileg kétemeletes volt. A város fejlődésével párhuzamosan húztak rá további három szintet, így érte el a mai ötemeletes magasságát. A közelmúltban ezt a klasszicista gyökerű épületet is elárverezték a belügyminisztériumi épülettömb részeként.

Elkészült a kis belvárosi tér, ahová a Hermész-kutat is áthelyezték A Régi posta utca Duna felőli végében elkészült az a kis zöld tér, ahová a Váci utcában elbontott Hermész-kutat is áthelyezték. Az utcaszakaszt teljesen felújították, 10 új fát ültettek, utcabútorokat, ivókutat telepítettek, valamint a régi Pestet ábrázoló bronzmakettet is elhelyeztek.

Már láthatók a József főhercegi palota homlokzati díszei A budavári Szent György téren hamarosan befejeződik az 1968-ban elbontott, jelenleg újjáépítés alatt álló József főhercegi palota homlokzati díszeinek felhelyezése. Az állványzat lebontása is megkezdődött, így a déli oldalon már láthatók a részletek. A belső terekben a díszlépcsőházat és a dísztermet is eredeti állapotában építik újjá.

Már a homlokzati díszeket helyezik fel a Budavári Palota északi szárnyára Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán már megkezdődött a faragott homlokzati díszítőelemek felhelyezése. A nyugati oldalon az épület magassága már elérte a második emelet felső részét, így hamarosan elkezdődhet a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Itt már helyükre kerültek a süttői mészkőből újonnan kifaragott homlokzati díszítőelemek is, valamint elkészült a földszint és az első emelet közötti vasbeton boltozatsor.

Ismét megnyílt a Mária Magdolna-torony a budai Várban Újra megnyitotta kapuit a Mária Magdolna-torony az I. kerületi Kapisztrán téren, a budai Várban. A késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony a Kapisztrán tér legrégibb épülete. A XV. század végén a Mária Magdolna-plébániatemplom háromhajós épületének a nyugati oldalán húzták fel az öt emelet magasságú tornyot.

Újjászületnek a Honvédelmi Minisztérium egykori szobrai a Szent György téren A budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság Szent György téri oldalán visszaállítják az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát, az eredeti díszítőelemeket, a szobrokat, reliefeket, ornamentikákat. A harmadik emelet párkányán egykor négy kiemelkedő hadvezér szobra sorakozott, Árpád fejedelem, Hunyadi János, Zrínyi Miklós és Pálffy János, ezeket is újraalkotják.

Visszakerül a Honvéd Főparancsnokságra a Szent Korona és Magyarország címere Már készül a budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság egyik ékessége, a főhomlokzatot díszítő timpanon-szoborcsoport, amely még idén a helyére kerül. A közel négy méter magas, tizennégy méter széles műalkotás középpontjában Magyarország díszkeretbe foglalt középcímere található a Szent Koronával, amelyet balról és jobbról egy-egy angyal tart. Az allegorikus jelenet a magyar államiságot, a honvédelmet és a nemzeti dicsőséget szimbolizálja.

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

Már a homlokzati díszeket helyezik fel a József főhercegi palotára Az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota Szent György téri épületén jelenleg a homlokzati elemek felhelyezése történik. A lábazatra faragott mészkő került, a homlokzaton már láthatóak a díszítőelemek, a maszkkal és szalagdísszel mintázott ablakparapetek, a szárnyas oroszlánok, sasok és sarokcsúcsdíszek, valamint az ívsoros párkányok is.

Elkészült a Hunyadi udvar látványterve A budai királyi palota rekonstrukciójának részeként nemcsak magukat az épületeket, de a környező tereket is helyreállítják. A megújuló Hunyadi udvar látványterveit a héten tette közzé a Nemzeti Hauszmann Program.

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

Felújítások a Szent János Kórházban – Átadták a korszerűsített traumatológiai centrumot Átadták a teljeskörűen felújított és korszerűsített budai traumatológiai centrumot az Észak-budai Szent János Centrumkórházban. A Diós árok telephelyen, a 26-os épületben megújult az ambulancia, a sokktalanító, valamint a kisműtők helyiségei, a vizsgálók, a folyosók, kórtermek, a várótermek, a betegfogadó épület.

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

Ahol József Attila múzsája is lakott – Tisztviselőknek épült a Ganz-gyár százéves bérháza az Ugocsa utcában Száz évvel ezelőtt a lakásínség enyhítésére az állam nagyszabású lakásépítési akciót szervezett, melybe a vállalatokat is be akarta vonni. Ennek érdekében adókedvezményeket és kölcsönt ígért azoknak, akik bérlakások építésébe fogtak. Az akcióba bekapcsolódott a Ganz-gyár is, mely a kor egyik ismert építészével, Wälder Gyulával terveztette meg budai lakóházát a tisztviselői számára.

A József nádor tér gigásza – Banknak épült a Pénzügyminisztérium mai székháza A Pénzügyminisztérium hamarosan elkészülő várbeli központja méltó otthona lesz a nagy tekintélyű intézménynek, mely azért az elmúlt közel nyolcvan évben is egy patinás épületben működött. A József nádor téri székházat eredetileg a Magyar Általános Hitelbank számára tervezte Alpár Ignác, aki zseniálisan tudta kifejezni az építészet nyelvén a sikeres pénzintézet hatalmának nagyságát. Művét száztíz évvel ezelőtt a Magyar Építőművészet hasábjain is bemutatta, számos tervvel és fotóval illusztrálva, cikkünkben ezek egy részét is közöljük.

Egy ismeretlen tehetség – 150 éve született Schöntheil Richárd építész A budapesti kerületek közül építészeti szempontból talán Kőbánya tartogatja a legtöbb meglepetést. Bár a városrész az iparáról híres, a századfordulón számos elsőrangú lakó- és középületet emeltek itt. Ezek közül többet az éppen 150 évvel ezelőtt született Schöntheil Richárd tervezett. Az évforduló alkalmából bemutatjuk e tehetséges építész néhány érdekes alkotását.

Műemlék a Vámház körúton – Egy Ybl Miklós tervezte lakóépület és tulajdonosai A XIX. századi bérházak számos esetben a hazai építészet élvonalbeli mestereitől származtak, az utókor szerencséjére közülük több ma is áll, és akár egy egész utca- vagy házsor architektúráját meghatározzák. Ilyen az 1864-ben, 160 éve elkészült, Ybl Miklós által tervezett sarokház is a Vámház körút 15. alatt.

Világvárosi arculat a Várban – A Szentháromság tér átalakulása a Pénzügyminisztérium építésekor A Szentháromság tér nagy munkák helyszíne volt az utóbbi években, melyek gyümölcse lassacskán beérik: hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium helyreállított székháza. A XX. század legelején emelt hatalmas épület teljesen átformálta a környék arculatát, mely addig meglehetősen vegyes képet mutatott. Az alábbiakban a tér régi állapotát idézzük fel, ahol maga a Pénzügyminisztérium is megalakult több mint százötven évvel ezelőtt.

A Bakáts tér egyik gyöngyszeme - 140 éve készült el a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal épülete Ferencváros egyik legfontosabb része, sok tekintetben központja a Bakáts tér. Az Ybl Miklós által tervezett templom, az egykori Schöpf-Merei Kórház épülete vagy éppen a kórusáról is jól ismert iskola minden kerületi lakos és rengeteg fővárosi polgár számára egyet jelent a Bakáts térrel. Éppen 140 éve, 1884-ben lett kész az elöljáróság végleges otthona a Ráday utca sarkánál, mely a főváros legrégebben átadott, ma is ugyanazt a feladatot ellátó ilyen típusú középülete.

A Palotanegyed éke – Újjászületik a legkevésbé ismert Károlyi-palota Pesten több Károlyi-palota is található, melyek közül a Múzeum és az Ötpacsirta utcák sarkán álló jelentős átalakuláson megy át napjainkban. Jól is jön neki egy kis reflektorfény, mert a család többi épületéhez képest kevéssé ismert. Pedig forgalmas helyen áll, és igényes a homlokzata is, ráadásul a korszak egyik legtehetségesebb építésze, Szkalnitzky Antal tervezte. Ő éppen száznegyvenhat évvel ezelőtt hunyt el, a palota bemutatásával így előtte is tisztelgünk.

Mesélő házak tervezője – 150 éve született Karvaly Gyula A századfordulón rengeteg építész dolgozott Budapesten, bérházak sokaságát tervezték különböző stílusokban. Közéjük tartozott Karvaly Gyula is, akinek szecessziós munkái a legismertebbek. Születésének 150. évfordulója alkalmából kettőt mutatunk be, amelyekben közös, hogy a homlokzatokat érdekes domborművek díszítik.

Az Akadémián alakult meg, és egy különleges épületben kezdte meg a működését az idén 100 éves Magyar Nemzeti Bank Az 1924-ben megszületett önálló Magyar Nemzeti Bank új intézmény volt a magyar pénzügyi igazgatás történetében. Egy olyan épületben kapott helyet a Szabadság téren, mely még az elődje, az Osztrák–Magyar Bank számára készült. Az Alpár Ignác tervezte pénzpalota több újítást is tartalmazott, eltért az akkor megszokott építészeti megoldásoktól, ám ez kifejezetten a banképület előnyére vált.

Aki versenyre kelt az Országházzal – 170 éve született Wellisch Alfréd Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés szédületes gazdasági fejlődést indított el hazánkban, melynek egyik sikerágazata az építőipar lett. A konjunktúra számos építészirodának biztosított munkát, melyek közül talán Wellisch Alfrédé volt a legkeresettebb. A siker természetesen hatalmas vagyont hozott számára, melyet az Országház mellé épített, és azzal már-már versenyre kelő bérpalotájával fejezett ki. Születésének 170. évfordulóján egy kisebb válogatással emlékezünk az egyik legtermékenyebb magyar építészre.

Neogótikus gyöngyszem az egészség szolgálatában – A Szobi utcai egykori Mentőkórház A világ egyik legnehezebb hivatása a mentősöké, hiszen minden nap tragédiák sokaságával találkoznak. Áldozatkész munkájukra hazánkban minden évben május 10-én emlékezünk, 1887-ben ugyanis ezen a napon alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület. Ez alkalomból írásunkban a Szobi utcai egykori Mentőkórházat mutatjuk be, amely egy különlegesen szép, neogótikus épületben működött közel fél évszázadon keresztül.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

Pazar terek születnek újjá a Budavári Palotában Az egykori királyi palota évszázadokat átívelő fejlesztésének záróköve az északi szárny volt, melyet egy fogadóépületnek szántak. Mivel gyönyörű belső terekbe vezetett, ezt is azokhoz méltóan alakították ki, hogy felkészítse a látogatókat a pazar látványra. 2024-ben a Budavári Palota északi szárnyának újjászületése látványos szakaszához ér, ennek apropóján az alábbiakban bemutatjuk, milyen környezet is várta hajdan a vendégeket, illetve ez hogyan változott meg a XX. század második felére.

Ki volt Kolosy György, és miről mesél a róla elnevezett tér? A Dunához közel, három forgalmas út találkozásánál egy kicsi tér köti össze Budapest II. és III. kerületét. A történelmi városnegyed, Újlak főterének is számító Kolosy tér egy merénylettel megvádolt szabadságharcosról kapta a nevét. A tér sokak emlékében a régi vásárok hangulatvilágával forrott össze, egykori híres kávéháza jelentette a városnegyed társasági életének egyik központját, és itt állt a budai oldal egyik leghatalmasabb épülete, a tragikus sorsú Lujza Gőzmalom is.

Finta József építész budapesti öröksége Finta József Kossuth-díjas építész életművének legjelentősebb része Budapesten valósult meg. Munkássága az elmúlt hat évtized alatt jelentősen meghatározta a magyar főváros városképét. A megépült házainak legjelentősebb része az idegenforgalom céljait szolgája, de pénzügyi és oktatási épületeket is tervezett. Munkáit sokan tartják funkcionálisan jól átgondolt, magas kvalitású alkotásoknak, mások azt kifogásolják, hogy Duna-parti szállodái kedvezőtlenül alakították a pesti látképet.

Egy mikroföldrengés, amely 50 éve megrendítette a magyar olajvállalatot Egy mikroföldrengés hatalmas tragédiát okozhatott volna 50 éve az OKGT-székház építésénél, de egy éhes szakmunkástanulónak köszönhetően a munkások megmenekültek. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházánál alapvetően a tervezési gondok okozták a bajt 1973 novemberében.

A Honvéd Főparancsnokság épületébe költözik a Hadtörténeti Múzeum A budai Várba, az egykori Honvéd Főparancsnokság épületébe költözik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A  Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászülető neoreneszánsz palota a végleges otthona a lesz a múzeumnak, amely három év múlva, 2026-ban költözik majd be a Dísz tér és a Szent György tér által közrefogott épületbe.

Hamarosan bontják a Magyar Rádió egykori józsefvárosi épületeit A VIII. kerület Palotanegyedében, a Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen nyolc épület teljes vagy részleges bontására írtak ki közbeszerzési felhívást. A Bródy Sándor 5–7. számú épület utcai homlokzata és utcai traktusa megmarad. A területen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa épül fel, amelynek átadását 2027-re tervezik.

Különleges homlokzat mesteri harmóniával – Egy 110 éves iskola a Mester utcából A mesterségek utcája volt egykor a Mester utca, hentesek, szikvízgyártók, tésztakészítők műhelyei szegélyezték. Amikor 110 évvel ezelőtt felépült itt a ma közgazdasági technikumnak helyet adó iskolaépület, környezetében már lakóházak álltak. A tervező, Hültl Dezső nem véletlenül volt a korszak egyik legkeresettebb építésze: a különleges, aszimmetrikus főhomlokzat, a változatos tetőforma és a díszítőelemek harmóniája ma is megállásra készteti az arra járót.

Vidéki építészdinasztia Budapesten – Hübner Jenő és Tibor fővárosi alkotásai A német eredetű Hübner család a XVIII. század elejétől Székesfehérváron élt, és a XIX. században az építészet vált meghatározó foglalkozásukká. Kezdetben még a szűkebb pátriájukon belül tevékenykedtek, a kiegyezés után azonban a fővárosi építőlázba is bekapcsolódtak. A százhatvan éve született Jenőnek és az ötvenkilenc évvel ezelőtt elhunyt Tibornak is értékes épületeket köszönhet Budapest.

Féltestvérek voltak, egyszerre építettek palotát: Széchenyi és Zichy grófok a Duna-parton Ma már csak régi fényképeken láthatjuk a Lánchídtól délre felépült egykori főúri palotasort a budai Duna-parton. Grófok és bárók építkeztek itt, hogy gondoskodjanak a királyi palotához méltóképpen illeszkedő környezet kialakításáról. Széchenyi Béla és Zichy Rudolf palotáit 140 évvel ezelőtt kezdték el építeni.

Egyetemi épület készült a Z generációnak Átadták a Budapesti Gazdasági Egyetem 6,3 milliárd forint állami forrásból felépült új, multifunkcionális hallgatói centrumát. A felsőoktatási intézmény zuglói telephelyén található épület a XXI. századi igényeknek megfelelően készült el.

Az égbe törő ívek mestere – 100 éve hunyt el Hofhauser Antal Hofhauser Antal építészként egy olyan korban alkotott, amelyben gombamód létesültek újabb és újabb épületek. E hatalmas versenyben mégis sikerült olyan műveket létrehoznia, amelyek egyszerre feleltek meg a közízlésnek, bizonyos jellegzetességeikkel mégis kitűntek a tömegből, és árulkodtak tervezőjük kilétéről. Ennek ellenére nevét ma már kevesen ismerik, halálának centenáriuma azonban remek alkalmat kínál munkásságának újrafelfedezésére.