Keresés az archívumban

Felújítják a Károlyi-palota belső tereit Felújítják a hatvanöt éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó V. kerületi Károlyi-palota belső tereit. A helyreállítás a műemléki védelem alatt álló egyemeletes, klasszicista épületet mintegy 1730 négyzetméteren érinti. Ennek részeként javítják a közönségforgalmat, helyrehozzák a díszes kapuzatot, restaurálják és bővítik a kiállítótereket, és akadálymentesítik az épületet. 2000-ben, a palota teljes körű felújításakor több helyen változtattak a XX. század első felében véglegesült architektúrán, ezeknek a változtatásoknak jó részét most megszüntetik. A palota várhatóan 2022 őszén készül el.

Kőbánya is tud meglepetéseket szerezni Kőbánya Budapest egyik leglesajnáltabb kerülete. Valljuk be, az utóbbi időkben is sajnos több internetes mémmel vagy bűncselekménnyel került be ez a városrész az országos sajtóba. Mi azonban vállalkoztunk arra, hogy a legrosszabbra is felkészülve bejárjuk a X. kerület zöld parkjait. Előrebocsátjuk, hogy a legtöbb helyen igen kellemes meglepetés ért minket. Az utcakép, a közbiztonság sokat javult az utóbbi időkben az általunk feltárt részeken. Nézzük csak meg!

Nem érkezett megvalósítható elképzelés az új építészeti múzeum tervezésére kiírt pályázatra Nem talált megvalósításra érdemes pályaművet a Magyar Művészeti Akadémia bírálóbizottsága a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ tervezésére kiírt Építészet Ligete tervpályázaton. Az új épületet az egykori BM Kórház Bajza utca és Városligeti fasor sarkán lévő telekegyüttesén alakítják majd ki, miután meglesz a megfelelő pályamű.

Térképre vitt történelem – Miről mesélnek a budapesti utcanevek? A budapesti utcaneveket böngészve felmerülhet bennünk a kérdés: kikről is kapták a nevüket az utcák és terek, amelyeken naponta áthaladunk? Egy nemrégiben készült interaktív, bárki számára böngészhető térkép segít eligazodni a nevek útvesztőjében: például világosan kiderül belőle, hogy valós személyek éppúgy lehetnek névadók, mint kitalált szereplők, és egyes korszakok – például a XIX. század – pedig jóval több nevet adtak a városnak, mint mások. Kipróbáltuk az interaktív térképet, és izgalmas összefüggésekre bukkantunk.

Huszonhat I. kerületi épületet nyilvánított védetté a főváros, többségük a Kádár-korszakban épült Huszonhat, főleg 1956 és 1978 között emelt, I. kerületi ingatlan védetté nyilvánításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Ezek között szerepel a Déli pályaudvar főépülete, a budavári Hilton szálló épülete és több lakóépület. A Fővárosi Önkormányzat még januárban jelentette be, hogy közel száznyolcvan budapesti épület helyi védettség alá vételét tervezi.

Százezer ember a megnyitón, milliók a kiállításon – Húsz éve nyílt meg a Terror Háza Múzeum Húsz évvel ezelőtt, február 24-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapja előestéjén nyílt meg a Terror Háza, az egykori nyilas-, majd kommunista kínzóház, az Andrássy út 60. alatt. Hatalmas volt az érdeklődés, a megnyitón csaknem százezer ember jelent meg, hogy a magyar történelem két rettenetes korszakával megismerkedjen.

Tökéletesen illeszkedett a városszövetbe a Józsefvárosi Telefonközpont, ma elegáns szállodák működnek benne Az ipari épületeknek a városszövetbe való beépítése az 1880-as évek egyik fontos városfejlesztési kérdése volt. Egyfelől Budapest központjától egyre nagyobb távolságra próbálták elhelyezni – sok esetben áthelyezni – a zajos és szennyező anyagokat gyakorta kibocsátó nagyüzemeket, másfelől a közművesítés és kommunikáció fejlesztésére és kiszolgálására alkalmas központokat úgy kívánták a főváros vezetői megterveztetni, hogy azok minél jobban illeszkedjenek az adott utca vagy tér architektúrájába. Az utókor szerencséjére ez a szándék legtöbbször szemet gyönyörködtető eredményeket produkált, jó példa erre a József Távbeszélő Központ.

A szecessziós építészet mestere – Százötven éve született Ullmann Gyula A századfordulón Budapest rendkívül sokszínű város volt, és ez az építészetén is láthatóvá vált. Több stílus is hódított párhuzamosan, amelyek közül a Bécsben kialakult szecessziót legkövetkezetesebben Ullmann Gyula építész munkái képviselték, aki Kármán Gézával vezetett közös irodát. Születésének 150. évfordulóján bemutatjuk Ullmann gyönyörű fővárosi épületeit.

30 éve döntött a kormány a Lágymányosi híd megépítéséről A mai Rákóczi hídról, amely sokáig Budapest legfiatalabb Duna-hídja volt, éppen 30 évvel ezelőtt, 1992. február 20-án hozott döntést az akkori kormány. Már az 1960-as években terveztek hidat ide, így egy nagyon hosszú, három évtizedes folyamat zárult le az elhatározással. Ezután megkezdődhetett a híd építése, amely 1995-ben fejeződött be, az eredetileg tervezett villamos azonban csak 2015-ben haladt át rajta először.

Modernizálták az ELTE Márton Áron Szakkollégiumának budapesti épületét Felújították az ELTE Márton Áron Szakkollégiumának 518 férőhelyes épületét a III. kerület Kunigunda útján. Az intézmény 2016-ban került az ELTE vagyonkezelésébe, és még abban az évben döntött a kormány a 15 milliárd forintos felújításról. Ennek első eleme a most átadott kollégium modernizálása. Az elmúlt években az ELTE összes kollégiumában voltak fejlesztések és korszerűsítések.

Ferde pályás liftekkel nyílnak meg májusban az M3-as metró belvárosi állomásai Megnyílik májusban az M3-as metróvonal három állomása, a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák. Hazánkban először ezen a metróvonalon alakítanak ki ferde pályás felvonókat, amelyek összesen hat állomáson biztosítják majd az utasoknak a könnyebb közlekedést, másik három állomás a Ferenciek tere, az Arany János utca és a Nyugati pályaudvar megálló lesz.

Épülhet a Gellért-hegyi sikló gyalogos-aluljárója és lépcsője Megkapta a leendő Gellért-hegyi sikló állomásához vezető alagút és a Hegyalja útra felvezető lépcső építésére szóló engedélyt a fejlesztésért felelős cég. Ezzel újabb lépéssel került közelebb a megvalósuláshoz a Citadellához felvezető sikló építése, amely várhatóan 2023 végén fejeződik majd be.

A volt Beloiannisz-gyár és több más modern épület is helyi védelem alá kerülhet Újbudán A XI. kerület több modern épületét is helyi védelem alá venné a főváros a vonatkozó rendelet módosításával. Ilyen a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár 1962–1963-ra datált tömbje, az 1963-ban átadott hajdani Vertesz-irodaház vagy az Eszék utca, Fehérvári út sarkán álló, 1960-ban elkészült lakóház.

Aki felvirágoztatta a Tungsramot – Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Újpesten. A magyar izzógyártás és -fejlesztés atyjának, a Tungsram márkanév felvirágoztatójának, az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnökének és mecénásának, a lelkes lokálpatriótának és hazafinak bronzszobrát, Tóth Dávid szobrászművész alkotását az újpesti Aschner Lipót téren helyezték el.

Zsúfolt otthonok, magas halandóság: nem volt könnyű életük a pestieknek 150 évvel ezelőtt Ma elképzelni sem tudjuk, milyen nyomorban éltek bizonyos városrészekben a pesti emberek a városegyesítés előtt. Az sem volt ritka a 150 évvel ezelőtti statisztikai adatok szerint, hogy több család lakott egyetlen szobában. Hamarabb meghaltak, akik olyan szobában éltek, ahol 6-10 ember zsúfolódott össze, az átlagos élettartam pedig még a legjobb helyzetű Belvárosban sem érte el a 26 évet. Cikkünkből kiderül, hogy főleg Ferencvárosban és Józsefvárosban volt nagy a nyomor, de a főváros többi kerületében sem javult a helyzet még hosszú ideig.

A jövőben a Várkert Bazárban is láthatjuk majd a Nemzeti Múzeum kiállításait A Nemzeti Múzeum évente legalább két kiállítást rendez ezentúl a Várkert Bazárban a Várkapitánysággal kötött együttműködés keretében, elsőként a Világkiállító magyarok 170: Magyarország a világkiállításokon 1851–2021 című tárlatot mutatja be a Déli palotákban idén ősszel. A Magyar Menyasszony című kiállítást pedig két helyszínen, a Múzeum épületében és a Várkert Bazárban párhuzamosan rendezik majd meg.

Világraszóló magyarok találmányait mutatja be a Millenáris új kiállítása A magyar tudomány, ipar, technika mintegy 600 kiemelkedő személyiségét és találmányait mutatja be 6000 négyzetméteren, 1,5 kilométeres útvonalon az Álmok Álmodói 20 - Világraszóló magyarok, magyar találmányok című tudománytörténeti kiállítás mától a Millenárison. Megelevenedik a magyar közlekedéstörténet, az orvoslás és élettudományok, az infokommunikáció, de az ipari és energiaszektor jelentős magyar fejlesztéseit is megismerhetik a látogatók. A tárlat célja, hogy bemutassa, a magyarok nemcsak a múltban voltak sikeresek, hanem ma is bírnak ezekkel a tulajdonságokkal.

Egykor nehezen szokták meg őket, mára Budapest látványosságaivá váltak a 125 éve átadott vásárcsarnokok Budapest világvárossá fejlődésének a korszerű élelmiszer-ellátás az egyik fontos tényezője volt. A városvezetés elengedhetetlennek találta a fedett, egészségügyileg is megfelelő elárusítóhelyeket, a folyamatosan ellenőrzött árukészletet, a megszabott árakat és a rögzített nyitvatartási időt, de ezeknek a feltételeknek az addig működő, szabadtéren rendezett piacok csak kevéssé vagy egyáltalán nem tudtak eleget tenni. Mindezek szabályozására tervezték a vásárcsarnokokat: a Fővám téri Központi Vásárcsarnok, a Rákóczi téri, a Klauzál téri, a Hunyadi téri és a Hold utcai éppen 125 éve, 1897. február 15-én nyitott meg.

Átadták a Haggenmacher-villa kulcsait, megmenekült az épület A Magyar Állam élt elővásárlási jogával, és megvásárolta a Fővárosi Önkormányzat által privatizálni kívánt XII. kerületi Haggenmacher-villát, amelynek helyén egykor az Istenszeme fogadó működött. A kulcsokat a napokban adták át. Az értékes műemlék tehát köztulajdonban marad, a tervek szerint a felújítást követően közösségi célokra használják majd.

Grófi családokról mesélnek a Reviczky utca címeres palotái Kevés olyan épületet lehet látni Budapesten, ahol egy-egy főnemesi címer a maga teljességében tárul fel előttünk, úgy és abban a formában, ahogy egykor a rangemelési oklevélen szerepelt. Ezért is kuriózum és érdekesség, hogy a józsefvárosi Reviczky utca vonalán két ilyennel is találkozhatunk. Az egyik a Károlyi, a másik a Wenckheim családé. Mind a kettőt megmutatjuk!

Pestbuda Magazin 2022. február 13. Beszámolunk arról, hogy helyreállítják a budai Várban a Hunyadi-udvar egykori rámpáját. Felidézzük a százötven éve létrejött első műemlékvédelmi szervezetet. Bemutatjuk a máig megosztó, húsz éve átadott Lehel Csarnok épületét. Azt is megtudhatják, hogy újraalkotják a felújítás alatt álló Lánchíd díszes kandelábereit, valamint azt, hogy miért volt népszerű jármű a magyar Ikarus trolibusz. Tartsanak velünk!

A Lánchíd kandeláberei: átadásakor olajlámpák adták a fényt, most LED-világítást szerelnek fel A Lánchíd világítására szerződést kötöttünk a Holddal: így kifogásolta egy pesti élclap a XIX. század közepén, hogy rosszak a látási viszonyok az első fővárosi hídon. A jelenleg felújítás alatt álló Lánchíd kandelábereit az 1914-es állapotuknak megfelelően állítják helyre, de energiatakarékos LED-lámpákkal szerelik fel őket. A híd 1849-es átadása óta a világítás több alkalommal változott, ezeket mutatjuk be.

Magyarország legnagyobb fedett sportlétesítménye volt, de leégett – Negyven éve adták át a Budapest Sportcsarnokot Negyven éve adták át a közönség számára Magyarország akkori legnagyobb fedett sportcsarnokát, a 12 ezer férőhelyes Budapest Sportcsarnokot. A hatalmas épületben számos sportág világversenyeit rendezték meg, de fellépett itt sok magyar és világhírű külföldi zenekar és előadó is, így az Iron Maiden, a Metallica, a Deep Purple, Elton John vagy Tina Turner. Az épület 1999-ben teljesen leégett, elbontották, s helyén ma a Papp László Sportaréna áll.

Felújítják az ifjúsági tábort Csepelen A csepeliek kérésére egy családias szabadidőparkot alakítanának ki a XXI. kerületi Hollandi úti ifjúsági tábor, vagyis a régi úttörőtábor helyén. Az önkormányzat a csepeliekkel közösen, a kerületben élők igényeire szabva akarja megtervezni a helyszínt, ezért egy kérdőívet tett közzé és lakossági fórumot is tartott. A koncepciótervet a beérkezett válaszok és ötletek alapján készítik el. A szabadidőpark a Kis-Duna-parti fejlesztések részeként jönne létre.

Egy elfeledett rámpa – A Budavári Palota újabb részletét építik vissza A Budavári Palota nemcsak egy kívül-belül gyönyörű építészeti alkotás volt a XX. század közepéig, hanem káprázatos rendezvények helyszíne is, ahová hintókon, majd később elegáns autókkal érkeztek a vendégek. A főbejárat 1905 után a Szent György tér felől nyílt, egy újonnan épített szárnyépületben, melynek a túloldalához egy rámpa is csatlakozott. Ez a szintkülönbséget áthidaló építmény is része lesz a palota jövőbeli rekonstrukciós munkáinak.

Több ezer tonna hulladéktól tisztították meg a Tétényi-fennsíkot Több mint 4100 tonna építési hulladéktól tisztították meg a XXII. kerületi Tétényi-fennsíkot a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) kertészeti és hulladékgazdálkodási szakemberei. Ezzel a védett természeti területet, amely Budapest legnagyobb kiterjedésű száraz rétjeit fogja össe, visszaadták az őshonos növényvilágnak.

Százötven éve jött létre az első műemlékvédelmi szervezet – Felmérték az épített örökséget Európa nagy részéhez hasonlóan hazánkban is a XIX. század elejétől kezdett egyre nagyobb tömegeket megmozgatni a műemlékek ügye, de az első, kifejezetten e célt szolgáló intézmény csak 1872-ben, tehát 150 évvel ezelőtt jött létre. A közös múlt iránti érdeklődésből természetszerűleg fakadt az épített környezet iránti felelősségvállalás is, hiszen azokban őseink munkáját tisztelhetjük.

Folytatódik a Blaha Lujza tér felújítása A fatelepítés előkészítésével folytatódik a VIII. kerületi Blaha Lujza tér felújítása. A gyökércellák a napokban megérkeztek, a fákat a téli időjárásnak megfelelően ültetik majd el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársai. A fásítást a burkolatépítés és a térbútorok kihelyezése követi majd a téren.

Szerkezetkész a leégett diákotthon helyén épülő Ráday Kollégium Szerkezetkész a Károli Gáspár Református Egyetem új, korszerű Ráday Kollégiuma Belső-Ferencvárosban, a 2019-ben tragikus körülmények között leégett diákotthon helyén. Az új épület tetőterében, a közel 100 férőhelyes kollégium felett egy kápolnát is kialakítanak, de lesz zeneterem, tetőterasz és a Török Pál Kari Könyvtár is itt kap helyet. A helyreállítás mellett megújul a Dunamelléki Református Egyházkerület teljes székháza, ennek részeként a Ráday utcai régi épület homlokzatát az 1911-es állapotának megfelelően restaurálják.

Húsz éve adták át a Lehel Csarnok épületét A nagy múltú, több mint százéves Lehel téri piac helyén húsz évvel ezelőtt adták át a Lehel Csarnok épületét. A hatalmas, több mint háromszáz üzlethelyiséget magában foglaló ötemeletes csarnok megítélése a mai napig nagyon megosztó. A sokak által csak kofahajónak nevezett, posztmodern stílusban épült csarnokban naponta több ezer ember vásárol. Hogy lehet az, hogy bár már az 1900-as években is csarnokot akartak tervezni ide, mégis egészen a 2000-es évekig kellett várni erre? Ennek jártunk utána.

Az I. világháború előtti megjelenésüket kapják vissza a Lánchíd kandeláberei Az 1914-es megjelenésük szerint restaurálják és rekonstruálják a szakemberek a felújítás alatt álló Lánchíd történelmi, díszes világítóoszlopait. A híd eredeti közvilágítási oszlopaiból összesen négy nagy, három lámpatesttel felszerelt Széchenyi-korabeli bronzkandeláber maradt meg. A többi, mára elveszett lámpatestekről nincs részletes szakmai tervdokumentáció, ezért azokat korabeli fotók, dokumentumok és cikkek segítségével rekonstruálják.

Hetven éve mutatkozott be az Ikarus 60 troli Az 1950-es években kényszerűségből kezdték el gyártani azokat a magyar gyártású szóló, azaz nem csuklós trolibuszokat, amelyek az 1970-es évek közepéig közlekedtek. Ugyan szovjet technikát alkalmaztak, de a karosszéria ugyanaz volt, mint az akkor megjelenő Ikarus 60-as buszé. Az első Ikarus 60T, azaz troli 70 éve mutatkozott be a budapesti nagyközönségnek.

Megnéztük az új Néprajzi Múzeumot – Tavasszal adják át az épületet A Városligetben az utóbbi időben hatalmas változások történtek, melyeknek még nincs vége. A Műcsarnok mögötti hatalmas parkoló helyét egy lenyűgöző épület, az új Néprajzi Múzeum foglalta el. Nemcsak roppant méreteivel, hanem formájával is felhívja magára a figyelmet – teszi mindezt úgy, hogy közben tiszteletben tartja a környezete parkos jellegét. Tavasszal bárki felmehet majd az épület tetejére is, most egyelőre csak az érdeklődők szűkebb körének nyílt erre lehetősége.

Szobrot állítottak Szepesi Györgynek, a legendás sportriporternek Angyalföldön kapott szobrot a száz éve született Szepesi György, a legendás sportriporter, az Aranycsapat „tizenkettedik tagja".

Az épület, amely egykor könyvek otthona volt – A Révai Testvérek könyvesháza az Üllői úton Az Üllői út Kálvin tér és Nagyvárad tér közötti szakasza számos olyan épülettel rendelkezik, amelyek nem csupán építészeti értékeik miatt fontosak, de művelődéstörténeti szempontból is jelentősek. Szerencsére az elmúlt néhány évben ezek közül többet sikerült az eredeti tervek szerint felújítani. Az Üllői út 18. számú ház is ebbe a csoportba tartozik, sok évtizedes állagromlás után megújult. Az arra járók valószínűleg nem tudják, hogy amikor ez a ház 1898-ben felépült, a Révai Testvérek könyvesházának adott otthont.

Látványosan halad a Lechner Ödön tervezte Sipeki Balás-villa felújítása, már szerkezetkész az új épületrész A XIV. kerületi Hermina úton álló, 1905 és 1907 között épült szecessziós villa – ma a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) székháza – teljes körű rekonstrukciója 2021 tavaszán kezdődött. A munkálatok része a tetőzet rendbetétele, a 2700 négyzetméternyi vakolat felújítása restaurátori felügyelet mellett, de a hall kékes fényű eozinmázas csempékkel díszített egyedülálló kandallója és lépcsője, a homlokzat műkő elemei is visszanyerik régi pompájukat. A villa mellett lebontott, 1970-es évekbeli toldaléképület helyén emelt új épületrész már elérte a szerkezetkész állapotot.

175 éve égett le a Pesti Német Színház, a város egykor legnagyobb teátruma A mai Vörösmarty tér Duna felé eső oldalát az elmúlt 200 évben nagyon sok épület szegélyezte, elsőként az 1812-ben átadott Pesti Német Színház. Bár a hatalmas, 3500 néző befogadására alkalmas épületben a kor kiváló magyar művészei is felléptek, például Déryné, másodkarnagya pedig egyidőben maga Erkel Ferenc volt, a teátrum azonban alig 35 évig működhetett, ugyanis 1847. február 2-án leégett.

Megújul a Szilágyi Erzsébet fasor Tizenhat rossz állapotú, menthetetlen fát vágnak ki a Főkert munkatársai a Szilágyi Erzsébet fasorban, de helyükre és az ősszel kivágott, szintén menthetetlen példányok helyére egy éven belül 32 új egyedet ültetnek. A tavaly ősszel kezdődött és idén januártól márciusig folytatódó fasorfelújítási munkálatok során összesen 367 fa igényel valamiféle beavatkozást a II. és XII. kerület határán húzódó Szilágyi Erzsébet fasorban.

115 éve indult el a villamos a Várkert rakparton A villamos pályája a Lánchídnál alagútban, a föld alatt kerüli meg a budai hídfőt. Építésekor azonban a vonalvezetésről 9 évig vitatkozott a fővárosi tanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, nehezen tudták eldönteni, hogy a felső vagy az alsó rakparton vezessék-e el a villamost. Végül csak sikerült lezárni a vitát, így 115 éve, 1907-ben elindulhatott a villamosközlekedés a Lánchídtól délre.

A Régi Műcsarnok történetét idézi meg a 150 éves Képzőművészeti Egyetem A Régi Műcsarnok néven is ismert főépületének frissen restaurált Lotz-freskói mellett a ház múltját idéző klasszikus és kortárs műalkotásokkal, valamint dokumentumokkal várja a közönséget február 15-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei című kiállítása. A tárlat az Egyetem 150 évét ünneplő programsorozat része.

Amikor már nem gyárból jött a gáz – Így állt át Budapest az új fűtési módra Budapesten fél évszázada határozták el, hogy a belvárosból kiszorítják a légszennyező szénfűtést és áttérnek a gázra. Akkoriban kétféle gázt is használtak a háztartásokban: a szénből előállított városit és a földgázt. Előbbit azonban idővel egyre inkább kiszorította a hatékonyabb földgáz, amelyhez viszont a hálózatokat is át kellett építeni, a gázkészülékeket pedig kicserélni. Az átállás ötven éve, 1972-ben nagy lendületet kapott, mindez azonban áldozatokkal is járt: a városi gázt előállító Óbudai Gázgyár napjai ekkortól kezdve meg voltak számlálva.

A régi pesti városfalat keresték egy pesti csőtörés után A csőtörések előfordulnak. Néha csak kellemetlenek, van, hogy komoly kárt okoznak, ritkán pedig érdekes felfedezéseket is eredményeznek. Ez történt a belvárosban, ahol 1972-ben egy csőtörés nyomán úgy vélték, hogy a régi pesti városfal egyik szakasza került napvilágra.

Bemutatták az újbudai zöldfolyosó tanulmányterveit Online lakossági fórumon mutatta be a Déli Körvasút mentén létrehozandó újbudai zöldfolyosó közösségi tervezéssel készült tájépítészeti tanulmányterveit a Budapest Fejlesztési Központ. A nagyközönség, a résztvevők számos olyan javaslatot tettek, amelyek beépültek a most ismertetett tervekbe.

Egy épület két arca – A józsefvárosi Heinrich-udvar Az Üllői út páros oldalán, az Iparművészeti Múzeummal szemben áll egy neobarokk bérház, amelyet Heinrich Ferenc vaskereskedő építtetett. Nem messze tőle, a szomszédos Mária utcában pedig egy szecessziós jellegű raktárépület hosszú homlokzata húzódik. Az ember nem is gondolná, hogy a kettőnek köze van egymáshoz, pedig mégis: mindkettőt a Heinrich vaskereskedő család építtette. Utóbbi 1912-re készült el, vagyis száztíz évvel ezelőtt kezdhették el feltölteni áruval.

Keresik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának kivitelezőjét A józsefvárosi Palotanegyedben kap helyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új, egységes campusa. A 2027-ig tartó munkálatok részeként a Szentkirályi utca 26. szám alatt új campusépületet emelnek, a Bródy Sándor utca 15. szám alatti műemléki épületet felújítják, a Szentkirályi utca 28-30. számú palotát pedig átalakítják, és hozzákapcsolják a mellette lévő egyetemi épülethez. A kivitelezésre nyílt közbeszerzési pályázatot írtak ki.

A Róka-hegy, a főváros Grand Canyonja Bár a címben szereplő állítás természetesen hasonlat csupán, ugyanakkor az való igaz, hogy a Róka-hegyben lévő bányaüregek látványa az amerikai óriás völgyrendszerre hasonlít. A hegy nagy részét azonban az idők során már elhordták, illetve körbeépítették, ezért sajnos rókával sem egyszerű már a környéken találkozni. Azonban ami megmaradt a rögös múlt után a hegyből és környékéből, az mindenképpen megér egy kiruccanást.

Megnyílt a Magyar Zene Háza a Városligetben A magyar kultúra napja alkalmából ünnepélyesen átadták a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Magyar Zene Házát a Városligetben. A különleges épületben megnyílt új intézmény 2022. január 23-tól érdekes zenei programokkal, izgalmas és interaktív zenetörténeti állandó kiállítással, valamint a következő hétvégén egy háromnapos programsorozattal várja a nagyközönséget.

A Feneketlen-tó: vadregényes táj Újbudán A XI. kerületi Szentimreváros egyik emblematikus helye a Feneketlen-tó, amely a XIX. század végén mesterségesen keletkezett. A mai Kosztolányi Dezső tér helyén működő téglagyár munkásai ugyanis egy mélyben futó vízfolyást véletlenül átvágtak, a rétegvíz a felszínre tört, és lassan feltöltötte az agyagmedret. A Feneketlen-tó és partja a múlt század derekáig elhanyagolt volt, ide hordták a két világháborúban a törmelékeket, romokat. 1958 és 1960 között azonban rendbe hozták, és parkot alakítottak ki körülötte, azóta a budapestiek kedvelt helye.