Keresés az archívumban

Az első műegyetemi építészdiploma birtokosának budapesti épületei 165 éve született Kiss István, aki elsőként kapott a Műegyetemen építészdiplomát 1880. február 27-én. Már fiatalon az Igazságügyi Minisztérium házi építője lett, és rövidre szabott élete folyamán számos jelentős épületet tervezett, melyeknek többsége ma már Magyarország határain kívül esik. Budapesten a legtöbb megvalósult épülete kórház, de épített néhány magánházat is. Most ezeket az épületeit mutatjuk be.

A Nemzeti Színház megpróbáltatásai – Számos épületben működött alapítása óta a nemzet teátruma 2002 óta áll és működik a Nemzeti Színház a Dunához közel eső, egykor vasúti csomópontnak helyet adó területen, a Rákóczi híd pesti oldalán. A helyszín is nagy változásoknak volt tanúja az elmúlt mintegy 200 év alatt, de a színház története sokkal fordulatosabban alakult. Mielőtt mostani otthonába költözött, számos épületben működött a társulat, kettőt ezek közül elbontottak, a többit eleve átmeneti megoldásként használták, közben pedig szinte évtizedenként felmerült az állandó otthon megépítésének gondolata, több alkalommal építészeti tervpályázatot is hirdettek. Más-más okokból, de ezek egyike sem jutott el a várt végkifejletig. Érdemes a meg nem valósult tervek és elképzelések ismertetésével felidézni a „Nemzeti” sorsának alakulását.

Menedék a város szélén – 30 éve szűnt meg a Csúcs-hegyi turistaház Az egykor rendkívül jól felszerelt, manzárdtetős turistaház 1926 óta fogadta a kirándulókat és a máriaremetei zarándokokat, a harmincas években több ezer turista fordult meg benne évente. Bár a II. világháborús hanyatlás után felújították, és visszatértek a vendégek, a rendszerváltást már nem sikerült túlélnie: magánkézbe került, és 1992-ben lebontották. Helyét ma már csak egy emlékkő és a Menedékház utca elnevezése őrzi.

Kívül gótikus, belül magyaros – A Pénzügyminisztérium palotájának meglepő díszei A várbéli Szentháromság téren már évek óta nagy munka zajlik: helyreállítják a Pénzügyminisztérium egykori palotáját, mellyel egy gazdagon díszített, neogótikus épület születik újjá. Most arra világítunk rá, hogy a századfordulón mennyire áthatotta az építészeket – így a tervező Fellner Sándort is – a nemzeti érzés kifejezésének igénye. A Pénzügyminisztérium belső tereiben ugyanis rengeteg magyaros szecessziós részlet árulkodik erről.

Hamarosan elkezdődhet az Artistaképző Intézet építése a Nyugati pályaudvar mellett Megkapta az építési engedélyt az Artistaképző Intézet új központja. Az épület a Nyugati pályaudvar szomszédságában lévő rozsdaövezet egy részére tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ részeként valósul meg egy egykori dízelmozdony-javító csarnok átépítésével és kibővítésével.

A pestiek kedvence volt a Városligeti-tó, de bűzös, nyákos vizére panaszkodtak a XIX. században A Városligeti-tó története jó ideig a vizének tisztaságáért vívott harc története is volt. A XIX. században sokáig nem tudták megoldani, hogy egészséges legyen a benne lévő víz, amelynek bűzösségéről, nyákosságáról számtalan cikk született. Most, hogy a napokban kipusztult a Városligeti-tó halállománya, felelevenítjük a küzdelmet, amelyet a városvezetők a víz tisztaságáért folytattak.

Szemétlerakóból lett a nemzet főtere – A Kossuth tér története Ha Budapest utcái, terei és épületei mesélni tudnának, izgalmas történetek kimeríthetetlen sokaságát hallhatnánk. Ez különösen igaz a főváros legimpozánsabb, a nemzeti emlékezet szempontjából legfontosabb köztereire. A Kossuth Lajos tér története regényeket megszégyenítően gazdag drámákban és fordulatokban, felemelő eseményekben és tragédiákban. Megérdemelten született róla nemrég egy igényes és tartalmas kiadvány nem kisebb céllal, minthogy végigvezessen bennünket a téren zajló fontosabb eseményeken, s közben megmutassa annak folyamatosan változó arculatát.

A budai Vártól a Kossuth térig – Több épület is otthont adott az országgyűléseknek a Parlament megépüléséig A Parlament Budapest ikonikus épületének és legismertebb jelképének számít, de bő 140 éve a fővárosiak még nem tudhatták, hogy pár évtizeden belül milyen gyönyörű látvány fogja őket fogadni a Duna-parton. Egy igen hosszú folyamat vezetett ahhoz, hogy a Steindl Imre által tervezett épületben ülhessen össze a magyar Országgyűlés 1902-től. Bemutatjuk, hogy Budapest mely helyszínein üléseztek Magyarország egykori parlamenti képviselői a XVIII. század vége óta.

Főúri lakból a kultúra otthona – Fordulatos a története a belvárosi Károlyi-palotának A XX. század elején a lebontása is felmerült, kertjének helyén pedig Nemzeti Színház is épülhetett volna, a patinás klasszicista palota mégis megmenekült, és már évtizedek óta a kultúrát szolgálja. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó egykori Károlyi-palota most kezdődő felújítása apropóján azonban érdemes megemlékezni arról, hogy a múlt század első felében mennyi változáson ment keresztül az épület: kívül és belül is történtek átalakítások.

A magyar építészet egyik legnagyobb csodája: ez derül ki az Országházról szóló könyvből Budapest s egyben Magyarország világszerte is leghíresebb épülete kétségkívül az Országház. Nem véletlenül született róla temérdek könyv, tudományos vagy épp szórakoztató irodalom, dokumentumfilm. A parlamenti képviselők minden választás után – így várhatóan idén is – diadalittasan vonulnak ebbe a párját ritkító épületbe, s ámulattal felfedezik fel a csodáit. Mi most egy nagyszabású könyvet ismertetve mutatjuk be felépítésének történetét.

Meseországot idézik a különleges cseppkövek Budapest alatt – A Pál-völgyi-barlangban jártunk Idén tavasszal lesz 120 éve, hogy Déry József, a Turisták Lapja szerkesztője éppen a Szépvölgyi úton sétált felfelé, amikor a Pál-völgyi kőfejtőben, a bányaőri lakás kertjében földbe szúrt, apró cseppkőpálcikákra figyelt fel. Kérésére a bányaőr levezette őt a bánya nyugati szegletében nyíló üregbe, amelynek bejáratát nem sokkal azelőtt, a bányászati tevékenységnek köszönhetően találták meg. Akkor még nem tudták, hogy az üreg, a ma Harcsaszájúnak nevezett Látóhegyi-barlang egy sokkal hatalmasabb, immár 32 kilométeres barlangrendszer része.

A Kerepesi úttól a Rákóczi hídig – Húsz éve nyílt meg az új Nemzeti Színház A magyar nyelvű színjátszás igénye hívta életre a reformkorban a Nemzeti Színházat, amelynek igencsak hányatott sorsa volt: évtizedekig a mai Astoriánál működött, majd a Blaha Lujza téren talált otthonra, de első épületét lebontották, a másodikat pedig felrobbantották. Végleges helyét tervezték többek között az Erzsébet térre, a Városligetbe, végül az elmaradt világkiállítás egyik telkén épült fel, a pesti Duna-parton, a Lágymányosi hídnál. Húsz évvel ezelőtt adták át.

Százhúsz éve hunyt el Tisza Kálmán miniszterelnök, Budapest fejlesztője Ezekben a napokban emlékezünk meg a monarchiabeli Magyar Királyság legmeghatározóbb miniszterelnökéről, borosjenői Tisza Kálmánról, aki éppen 120 esztendővel ezelőtt, 1902. március 23-án hunyt el józsefvárosi lakásában. A kortársai által Generálisként emlegetett politikus, aki kormányfői tisztségéből adódóan a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is elnöke volt, kiemelkedően sokat tett Budapestért.

„Homokbuczkák, dudva, kóró és vadnövények” – Ilyen volt a Magyar Nemzeti Múzeum környezete 1848. március 15-én Petőfi és a márciusi ifjak 1848. március idusán Pest-Budán történelmet írtak. A nevezetes nap helyszínei közül a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a múzeumpalota előtti tér vált leginkább emblematikussá. Az eseményt minden évben megidézzük, a szereplőkről is megemlékezünk, de a forradalom helyszíneiről csak említés szintjén szólunk. A múzeumépület és környezete tekintetében most kivételt teszünk és bemutatjuk, milyennek láthatták a forradalmárok egykor a legendás helyszínt.

Petőfi Sándor több helyen is lakott a Nemzeti Múzeum környékén A Nemzeti Múzeum 1848. március idusán az egyik fontos helyszín volt a márciusi ifjak, köztük Petőfi Sándor életében. Fél évtizeddel korábban Petőfi élete szintén több ponton kapcsolódott ehhez a környékhez, hiszen 1843-as és 1844-es pesti tartózkodásának fő helyszínei a múzeum körüli területen lelhetők fel. Több olyan, napjainkban már nem létező épület is volt a környéken, ahol a költő egy rövid időre megfordult, vagy éppen szállást bérelt.

Térképre vitt történelem – Miről mesélnek a budapesti utcanevek? A budapesti utcaneveket böngészve felmerülhet bennünk a kérdés: kikről is kapták a nevüket az utcák és terek, amelyeken naponta áthaladunk? Egy nemrégiben készült interaktív, bárki számára böngészhető térkép segít eligazodni a nevek útvesztőjében: például világosan kiderül belőle, hogy valós személyek éppúgy lehetnek névadók, mint kitalált szereplők, és egyes korszakok – például a XIX. század – pedig jóval több nevet adtak a városnak, mint mások. Kipróbáltuk az interaktív térképet, és izgalmas összefüggésekre bukkantunk.

Százezer ember a megnyitón, milliók a kiállításon – Húsz éve nyílt meg a Terror Háza Múzeum Húsz évvel ezelőtt, február 24-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapja előestéjén nyílt meg a Terror Háza, az egykori nyilas-, majd kommunista kínzóház, az Andrássy út 60. alatt. Hatalmas volt az érdeklődés, a megnyitón csaknem százezer ember jelent meg, hogy a magyar történelem két rettenetes korszakával megismerkedjen.

A szecessziós építészet mestere – Százötven éve született Ullmann Gyula A századfordulón Budapest rendkívül sokszínű város volt, és ez az építészetén is láthatóvá vált. Több stílus is hódított párhuzamosan, amelyek közül a Bécsben kialakult szecessziót legkövetkezetesebben Ullmann Gyula építész munkái képviselték, aki Kármán Gézával vezetett közös irodát. Születésének 150. évfordulóján bemutatjuk Ullmann gyönyörű fővárosi épületeit.

Megújul az Állatorvosi Egyetem neoreneszánsz épületegyüttese Megújul az Állatorvosi Egyetem Steindl Imre tervei alapján készült, Zsolnay majolikákkal és Róth Miksa ólomüvegeivel díszített épületegyüttese. Az 1881-ben elkészült Rottenbiller utcai épületeket, amelyek ma Európa egyik legrégebbi állatorvosképző egyetemének adnak otthont, a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően állítják helyre. Ennek részeként restaurálják a vöröstégla falazatokat, a tetőszerkezeteket, a nyílászárókat, a burkolatokat, de az épületek gépészeti, villamossági rendszerei is megújulnak.

A volt Beloiannisz-gyár és több más modern épület is helyi védelem alá kerülhet Újbudán A XI. kerület több modern épületét is helyi védelem alá venné a főváros a vonatkozó rendelet módosításával. Ilyen a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár 1962–1963-ra datált tömbje, az 1963-ban átadott hajdani Vertesz-irodaház vagy az Eszék utca, Fehérvári út sarkán álló, 1960-ban elkészült lakóház.

Százötven éve jött létre az első műemlékvédelmi szervezet – Felmérték az épített örökséget Európa nagy részéhez hasonlóan hazánkban is a XIX. század elejétől kezdett egyre nagyobb tömegeket megmozgatni a műemlékek ügye, de az első, kifejezetten e célt szolgáló intézmény csak 1872-ben, tehát 150 évvel ezelőtt jött létre. A közös múlt iránti érdeklődésből természetszerűleg fakadt az épített környezet iránti felelősségvállalás is, hiszen azokban őseink munkáját tisztelhetjük.

Középkor a századelőn – Aigner Sándor építészeti munkássága Pesten és Budán is áll egy-egy fontos, városképet meghatározó épülete, mégis alig ismerjük Aigner Sándor nevét. Az Üllői úti Örökimádás-templom és a Bartók Béla úti Szent Imre Kollégium is megvilágítja építészeti érdeklődését: a középkori stílusokban, neorománban és neogótikában tervezte épületeit. A budai Fő utcát is gazdagította volna egy hatalmas művével, 1912. január 30-án – tehát éppen száztíz évvel ezelőtt – bekövetkezett halála azonban megakadályozta ebben.

A Feneketlen-tó: vadregényes táj Újbudán A XI. kerületi Szentimreváros egyik emblematikus helye a Feneketlen-tó, amely a XIX. század végén mesterségesen keletkezett. A mai Kosztolányi Dezső tér helyén működő téglagyár munkásai ugyanis egy mélyben futó vízfolyást véletlenül átvágtak, a rétegvíz a felszínre tört, és lassan feltöltötte az agyagmedret. A Feneketlen-tó és partja a múlt század derekáig elhanyagolt volt, ide hordták a két világháborúban a törmelékeket, romokat. 1958 és 1960 között azonban rendbe hozták, és parkot alakítottak ki körülötte, azóta a budapestiek kedvelt helye.

Megvan az engedély, folytatódhat a Gellért-hegyi sikló építésének előkészítése Új építési engedélyt kapott a Gellérthegyi SIKLÓ Kft., így folytatódhat a sikló kialakításának előkészítése. A tervek szerint ha a pálya elkészül, a járművek 72 másodperc alatt érnek majd fel a Hegyalja úti végállomástól a hegy tetejére. A beruházás 2023. második felében készülhet el.

Visszaállítják az ELTE és a BME épületének lerombolt kupoláját Rekonstruálják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szent Gellért téri és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetem téri épületének historikus kupolás tetejét, amelyek a II. világháború pusztításai során semmisültek meg. A rekonstrukció során visszaépítik a kupolához kapcsolódó tetődíszeket, valamint a lerombolt épületszobrászati elemeket is.

A történelmi környezethez illő épület kerül a budavári Szentháromság térre – állítja a tervező A történelmi múlt iránti tiszteletet figyelembe vevő, a Várnegyed arculatához és az UNESCO világörökségi környezetéhez szorosan illeszkedő ház lesz a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Szentháromság téri új konferencia-központja – mondta el lapunknak az épületet tervező Reisz Ádám, a Rapa Architects vezetője. Azt is kifejtette, hogy a homlokzat visszaépítésnél a kiindulási alap a háború előtti állapot volt, hiszen erről a korról áll rendelkezésre olyan vizuális információmennyiség, amire alapozhattak.

Felhőkarcoló-tervek Budapesten – A Károly körútra, az Astoriához és Rákóczi útra is terveztek magasházakat A PestBudán a napokban bemutattuk a most épülő Mol-tornyot, amely Budapest első igazi magasháza lesz. Nem lesz valódi felhőkarcoló, mert azokat az épületeket hívjuk így, amelyeknek magassága eléri a 150 métert, és a Mol-torony, ha kicsivel is, de alatta marad ennek a határnak. Magasházakat már közel 100 éve terveznek Budapesten, több építész túlszárnyalta volna az Országház és a Szent István-bazilika 96 méteres magasságát.

Még több fa lesz a Városmajorban: felújítják Buda legrégibb közparkját Kiírták a történeti jelentőségű városmajori közpark felújítására a nyílt tájépítészeti tervpályázatot. A beruházás során zöldebb, rendezettebb parkot hoznak létre Buda szívében, a XII. kerületben. A park zöldfelületét bővítik, új fákat telepítenek, új tisztásokat alakítanak ki, kizárják az autókat, újragondolják a belső ösvényeket, megújítják a játszótereket, az idősebbek több csendes pihenőhelyet kapnak, és a kutyásokra is gondolnak a tervpályázat kiírói.

Ez történt idén Budapesten – Az építészet kiemelkedő éve volt a 2021-es esztendő a magyar fővárosban Az év utolsó napján régi szokás visszapillantani az eltelt esztendőre, számot vetni a történtekről, összegzést készíteni. Az alábbiakban mi is összefoglaltuk, milyen jelentős fejlesztések valósultak meg Budapesten 2021-ben, hogyan változott a főváros képe. A járványhelyzet miatti zárlat ellenére igen mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött.

Megmentik a múlt emlékeit: felújítják a Jókai-kertet és a Steindl-villát Hamarosan kezdődhet az új látogatóközpont kialakítása a XII. kerületi, Költő utcai Jókai-kertben. A munkálatok része a mára romos Steindl-villa felújítása, kibővítése és a történeti kert rendbetétele. A villa termeiben természetismereti kiállításokat, foglalkoztató- és előadótermeket alakítanak ki, az épület bővítésével pedig további fogadótereket hoznak létre.

Velük indult Budapest világvárossá fejlődése – 150 éves fénykép mesél a városépítőkről A kiegyezést követően valóságos metropolisszá fejlődő Budapest építésében kiemelkedő szerepe volt azoknak az építészeknek, akiket Borsos József 1871-ben csoportképen örökített meg. Ybl Miklós, Baumgarten Antal, Unger Emil, Wéber Antal és munkatársaiknak olyan épületeket köszönhet a város, mint az Operaház, a Fővámház, a Várkert Bazár, az Andrássy út több villaépülete, vagy éppen a Pollack Mihály tér palotái: a Festetics-, Károlyi- és Esterházy-palota.

A magyar műemlékvédelem ikonja – 175 éve született Forster Gyula Forster Gyula a magyar műemlékvédelem mindeddig legtehetségesebb irányítója volt. A XIX. század végén és a XX. század elején több évtizeden keresztül határozta meg e szakterület szellemi és gyakorlati irányát is. Az épületek helyreállítása ügyében nem rettent meg vitába szállni az ország legtekintélyesebb építészeivel sem, hogy igazát érvényre juttassa, jelentős mértékben hozzájárult például a Belvárosi plébániatemplom megmaradásához.

Köztéri szobrot állítottak Benyovszky Móricnak Józsefvárosban Köztéri szobrot kapott Benyovszky Móric a VIII. kerületi Józsefvárosban. A XVIII. századi magyar világutazó 280 éve született, 235 éve hunyt el, bronz portréjának avatása a Benyovszky-emlékév záróeseménye volt.

A legnépszerűbb budapesti épület idén az Operaház és a Vajdahunyadvár volt Melyek a legnépszerűbb budapesti épületek? Ezt már a Google is méri. Az idei sorrend az Operaházzal és a Vajdahunyadvárral kezdődik.

Ilyen volt az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum a Budavári Palotában Magyar díszruhában fogadta Bécsben az Országgyűlés küldöttségét, magyarul mondta utolsó szavait – talán ezek is hozzájárultak, hogy felfoghatatlan tragédiaként élte meg az ország Erzsébet királyné 1898-as meggyilkolását. A királyi palotában 1908-ban nyílt meg az emlékmúzeuma. Az ott bemutatott tárgyak egy része 2021. november 27-től megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Wittelsbachok – Sisi családja című kiállításon. Ebből az alkalomból meséljük el, milyen is volt az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum a Budavári Palotában.

A másik budavári szálloda – Az egykori Burg Hotel és ami előtte volt A budai Vár legjelentősebb szállodája kétségtelenül a Hilton. Ezt nemcsak a világhírű márkanév, hanem az épület mérete és panorámás fekvése is magyarázza. Alig száz méterre tőle viszont két évtizedig tartotta a versenyt a nagy vetélytárssal a kis Burg Hotel. Hozzá hasonlóan ez is egy modern épület, elődei a II. világháborúban pusztultak el. Ám most ismét változás előtt áll a terület: az épületre részleges bontási engedélyt adtak ki, a belső terekben már meg is indult a munka.

Egy francia híd Budapesten – Százötven éve nyújtotta be a Margit híd terveit a párizsi mérnök A Margit hídra nemzetközi tervpályázaton keresték a tervezőt és a kivitelezőt. A híd helyéről nagyon sok vita folyt, hiszen az akkor még egyesítés előtt álló Budapest második hídját sokan másutt, a város déli részén képzelték el. A pályázatot egy francia mérnök nyerte el, aki fel is építette a hidat, ami sokban hasonlított ahhoz, ahogy ma a Margit hidat ismerjük.

A műemlékvédelem egykori Budavári Palotája – Új tulajdonosa lett a Táncsics utcai épületnek A budavári Táncsics Mihály utcában számos műemlék sorakozik, közöttük az 1. szám alatti barokk palotának különleges szerep jutott a műemlékvédelem területén: 1970-es helyreállítása óta itt működött az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve annak utódszervezetei egészen a legutóbbi időkig. Az épületet most eladta a magyar állam, így a jövőben új funkciót fog kapni. Ez azonban nem idegen tőle: hosszú története alatt sokféle tulajdonosa volt, akik eltérő módon használták a XVIII. században épült palotát.

Hamarosan elkészül a Makovecz-templom, amelynek alapkőletételén még az építész is jelen volt Makovecz Imre, az organikus építészet mestere számos épület mellett sok templomot is tervezett. A rákoskerti Mennybemenetel-templom terveit 2008 és 2009 között készítette el, amelyhez a szükséges anyagi források abban az időben nem álltak rendelkezésre. Két évvel ezelőtt azonban elkezdődött a templom építése, amely mára a befejezéséhez közeledik. A napokban már az új harangot is elhelyezték a tornyában.

Kilencvenöt éve van műjég a városligeti korcsolyapályán Ma 95 éve, 1926. november 20-án a Városligetben átadták a gépi hűtéssel működtetett korcsolyapályát. A műjégnek köszönhetően meghosszabbodott a szezon, lehetővé téve a korcsolyázást akkor is, amikor a hőmérséklet nem csökken nulla fok alá. A városligeti volt az ország első, Európa második mesterséges jégfelülete.

A budapesti panoráma gyöngyszeme – 125 éve készült el az újjáépített Mátyás-templom A főváros és az ország egyik legismertebb temploma a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagy ahogyan leggyakrabban emlegetjük, a Mátyás-templom. Az eltérő nevek főleg abból adódnak, hogy igen hosszú történelme során sokféle funkciót betöltött, illetve sokféle külsőt is öltött. A ma látható neogótikus épület a több évtizedes, Schulek Frigyes vezette átépítés eredményeként 125 évvel ezelőtt készült el.

Aki nélkül a Szabadság híd sem lenne ugyanaz: száz éve halt meg Nagy Virgil, a fém építőmestere 100 éve hunyt el Nagy Virgil, aki Budapest látképét alapjaiban meghatározó szerkezeteket tervezett, neki köszönhetjük a Szabadság híd építészeti kialakítását és az 1945-ben felrobbantott régi Erzsébet híd esztétikai megjelenését is.

Nyolc építész és sokféle elképzelés – 1861-ben kezdték el tervezni a Tudományos Akadémia épületét November 3-án ünnepeljük a magyar tudomány napját, arra emlékezve, hogy 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon ajánlotta fel egyévi jövedelmét gróf Széchenyi István a Tudományos Akadémia létrehozására. 1861-ben nyolc hazai és külföldi építész adott be pályaművet az Akadémia épületére. A tervekből kiderül: eltérően képzelték el a tudomány palotájának városképi megjelenését. Sőt, a stílusról is élénk vita bontakozott ki.

A ledöntött emlékművek a régi időkről mesélnek Október 23-án az 1956-os forradalom kitörésének euforikus eseményére, a Sztálin-szobor ledöntésére is emlékezünk. Ma az egykori szovjet diktátor monumentális szobrának csupán a csizmája tekinthető meg, az is csak azonos méretű másolatban a XXII. kerületi Memento Parkban, ám a rendszerváltáskor elbontott köztéri alkotásokból az eredetieket láthatjuk a múzeumként működő szobortemetőben. Az 1990-ben megbukott kommunista diktatúra szobrait jelentős alkotók, köztük Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pátzay Pál, Varga Imre készítették.

Himnusz, Szózat, nemzeti forradalom – Térjenek haza, emberek! – hangzott el az Országház erkélyéről Évtizedekig még archív fotókat sem láthattunk az 1956-os eseményekről, hiszen nagy bajba került a diktatúra alatt, akinél ilyet találtak, de mára egyre több felvétel lát napvilágot a forradalom helyszíneiről, a pesti utcákról. Ma már szabadon nézegethetjük a lelkes felvonulókat, a jelképértékű helyszíneken a szabadságot ünneplőket, a Sztálin-szobor szétdarabolását és sajnos a Budapest utcáit ellepő tankokat, a szétlőtt házakat, a Kossuth téren fekvő halottakat, a sortűz áldozatait. Emlékük előtt is tisztelegve jártuk végig a forradalom helyszíneit.

Jeles festőink nyomában – Festőszobrok Budapesten Az október 18-i magyar festészet napja alkalmából Budapest festőszobrainak nyomába eredtünk: bemutatjuk, hogyan élnek a főváros emlékezetében a jeles alkotók, mely festőknek, miért és hogyan tartották fontosnak megőrizni az emlékét.

Építész és festő – 175 éve született Schickedanz Albert, a Hősök tere tervezője Kevés olyan művész volt Magyarország történelmében, aki két művészeti ágban is jelentőset alkotott. Schickedanz Albert közéjük tartozott, hiszen festőként és építészként is remekműveket hozott létre. Benne az is különleges, hogy munkásságának nagy része egyetlen tér megformálásában, a mai Hősök terében összpontosult, nevéhez kötődik a Millenniumi emlékmű mellett a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum megtervezése is.

Paloták sorát tervezte az Andrássy útra a 175 éve született Feszty Adolf A kiegyezést követő évtizedek jelentős építésze, a neoreneszánsz paloták mestere volt Feszty Adolf. A korabeli lapok szerint legalább harminc épületet tervezett a mai Andrássy útra, ám jelenleg tizenegyről tudjuk biztosan, hogy az ő munkája. Így is joggal nevezhető a hivatalosan 1876-ban átadott, reprezentatív Sugárút egyik meghatározó építészének.