
Keresés az archívumban
Átadták a felújított Lónyay-Hatvany villát a budai Várhegyen
2021. szeptember 5. 10:00
Az eredetileg Ybl Miklós által tervezett, 1872-ben épült villa a második világháborúban bombatalálatot kapott, kiégett, majd lebontották. Az ezredforduló után teljesen újraépítették, ám az elmúlt években üresen állt. A közelmúltban a Batthyány Lajos Alapítvány számára újították fel, az épület a jövőben a szervezet székházaként működik majd.
Budapest egykor és most – 6 képen mutatjuk be, mennyit változott a városkép egy évszázad alatt
2021. augusztus 31. 9:00
A régi képek láttán nem győzünk rácsodálkozni Budapest változására: az egykori Lovardára a Nemzeti Múzeum mögött, a városrésznyi Újépületre a Szabadság tér helyén, a pesti és budai belváros eltűnt házaira, a Budavári Palota egykori pompájára és a Duna-parti szállodasor helyén valaha álló szép historizáló épületekre. Mi változott, és mi állandó? Hat kép segítségével megmutatjuk.
A Kossuth-szobor vándorlása az Országház előtt – A Parlament főbejáratával szemben akarták felállítani a monumentális emlékművet
2021. augusztus 22. 11:00
Az Országház előtti teret 1927 óta nevezik Kossuth térnek, ebben az évben avatták fel ugyanis a nagy államférfi szobrát. Pontos helyének kijelölése hosszan elnyúló vitákat váltott ki, s az elkészült alkotást próbaképpen a tér több pontján is felállították, míg a végleges helyére került.
A Pesti Állatkert 155 éve nyílt meg a Városligetben
2021. augusztus 8. 11:30
A különleges, egzotikus állatokra mindig is kíváncsiak voltak az emberek: a XVIII. században Pest-Budán megjelenő, állatsereglettel utazó mutatványosok mindig nagy népszerűségnek örvendtek. Az igazi állatkertre azonban sokáig kellett várni: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A pestbudai polgárok körében gyorsan népszerű lett a gyönyörű park, ahol ugrányt, kajdácsot, iramszarvast is láthattak. A foltos nyakorján, vagyis a zsiráf csak 1868-ban érkezett az Állatkertbe, Erzsébet királyné közbenjárására.
Az épülő Budavári Palotát is meglátogatta az 1751-ben a fővárosba látogató Mária Terézia
2021. augusztus 4. 15:00
Bár engedélyt adott a Budavári Palota bővítésére, Mária Terézia mindössze kétszer járt Pesten és Budán. Első látogatására uralkodásának 11. évében, 270 évvel ezelőtt, 1751 augusztusában került sor. Ekkor zajlott az országgyűlés Pozsonyban és ekkor pár napot Pesten és Budán töltött a királyi udvar.
Átalakult városkép: 6 érdekes képpárral idézzük fel, mennyit változott Budapest száz év alatt
2021. július 30. 9:00
A változást követni mindig izgalmas, főképpen akkor, ha Budapestről van szó! A régi fotók hűen dokumentálják, milyen volt korábban a főváros egy-egy háza, utcája vagy tere. Segítségükkel felidézhetjük az egykori Gizella téren álló Haas-palotát, rácsodálkozhatunk, hogy az 1880–1890-es években még milyen kopár volt a Rózsadomb, és a mai Margit körút inkább egy kisváros utcájára hasonlított. A pesti Duna-parton, az épülő Parlament épülete mellett pedig még gyárak álltak.
Hamarosan megnyílik a szabadstrand a Római-parton
2021. július 24. 14:00
Július 30-tól újra fürödhetünk a Dunában Budapesten. A Római-parton, a Kossuth Lajos üdülőpart 15–17. szám melletti Duna-parti területen ugyanis szabadstrand nyílik, ahol egészen augusztus végéig bárki megmártózhat majd a Dunában.
Egy ma is álló Szabadság téri épületben nyitotta meg az első pesti leánynevelő intézetet Teleki Blanka
2021. július 16. 9:00
A sors különös fintora, hogy Teleki Blanka annak a katonai kaszárnyaként működő lipótvárosi Újépületnek a szomszédságában nyitotta meg az első pesti nőnevelő intézetet, amely 1851-ben a börtöne lett, mert a császári hatóságok szerint éppen az ő nevelőintézetéből indult el az 1848-as forradalom. Az egykori Sétatéren ma is álló épületben később bank, majd a Belügyminisztérium gazdasági rendőrsége működött, ma pedig a Katolikus Tábori Püspökség székháza.
A korszak neves fényképészei örökítették meg 125 éve a városligeti millenniumi kiállítást
2021. július 14. 9:30
Az 1896-ban megnyitott városligeti Ezredéves Országos Kiállítás a mai napig a maga nemében páratlan rendezvény. Ilyen nagy ívű, a nemzet történelmét, gazdaságát, iparát és néprajzát is bemutató tárlatnak azóta sem adott otthont fővárosunk. A korszak neves fotósai, Klösz György és Weinwurm Antal által készített fényképeknek köszönhetően ma is rácsodálkozhatunk az erre az eseményre épült gyönyörű pavilonokra, a néprajzi falura, az éttermekre, az ünnepi hangulatra.
Harminc éve vonult ki a szovjet hadsereg Magyarországról – Mi lett az egykori budapesti laktanyákkal?
2021. július 9. 11:00
Harminc évvel ezelőtt, 1991 nyarán hagyta el végleg Magyarországot a szovjet hadsereg. Az annak idején ideiglenesen itt állomásozónak mondott, de csaknem öt évtizeden át az országban tartózkodó Vörös Hadsereg ez idő alatt Budapesten is számos ingatlant birtokolt, amelyek a visszaadáskor többnyire igen leromlott állapotban voltak. Azóta három évtized telt el, az egykori katonai objektumokat több helyen felújították és igen jól hasznosították. Az évfordulón ezek közül keresetünk fel néhányat.
Újraindul a gödöllői és a csömöri HÉV fejlesztésének előkészítése
2021. július 1. 16:30
Folytatódik a H8-as gödöllői, illetve a H9-es csömöri HÉV és a 2-es metró összekötésének a tervezése. A beruházás része a HÉV-vonalak teljes felújítása, majd a metróval való összekötés után átalakítják az Örs vezér terére közlekedő buszok forgalmát.
A pezsgő budapesti élet tere volt egykor a Blaha Lujza tér múzeummal, színházzal, áruházzal
2021. június 28. 10:00
A Blaha Lujza tér nevét a nemzet csalogányáról kapta; a kor ünnepelt színésznője még megélte, hogy a lakóháza előtti közterület a nevét viseli. Budapest egyik legforgalmasabb és legismertebb tere ma már nem az egykor itt álló, vagy ma is itt álló díszes épületekről híres. A pezsgő, városi élet színtere sivár, jellegtelen közterületté változott, amelynek felújítását a nyáron tervezik.
Budapest egykor és ma – 5 fotó alapján mutatjuk be, mennyit változott egy évszázad alatt a város
2021. június 24. 9:00
A jelent a múlttal összehasonlítani mindig izgalmas: a városban járva gyakran felmerülhet bennünk, hogyan nézhetett ki ez vagy az az utca régen, mely házak álltak ott, és melyek épültek később. Ha egy archív képre nézünk, a ma is álló régi épületek, mint az Országház vagy éppen a Szent István-bazilika szilárd pontként segítenek minket a tájékozódásban, miközben rácsodálkozhatunk a hajdan kisvárosias hangulatú Csalogány utcára, a szinte felismerhetetlenül más Deák térre vagy éppen a régi Erzsébet hídra, amelyet sokan máig a legszebbek között tartanak számon.
Rövid életű volt az első fővárosi mozi – Az 1910-es évektől már filmszínházakba is jártak a budapestiek
2021. június 23. 9:00
Ha az első budapesti mozi történetét megfilmesítenék, az biztosan nem dokumentumfilm lenne, hiszen már az alapító-tulajdonos testvérpár is sokszor egymásnak ellentmondóan emlékszik vissza az Ikonográfra. Igazából azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor volt az első vetítés az Andrássy út 41. szám alatt. Az engedélyt 1896. június 22-én adták ki, és ebben jóváhagyták a június 13-i előadást is. A tulajdonosok viszont májusi indulásról írnak. Annyi bizonyos, hogy a mozi, ahogy később Heltai Jenő elnevezte, 125 évvel ezelőtt indult el Budapesten, és bár sokszor „temették”, a mai multiplex mozik mellett a klasszikus filmszínházak is jelen vannak még a fővárosban.
Hálatemplomnak épült, Rákosi leromboltatta – 90 éve szentelték fel a Regnum Marianum-templomot
2021. június 22. 9:30
A magyar Szent Korona másolata mint kupoladísz volt a 90 éve felszentelt Regnum Marianum templom egyik különlegessége. Az 1931. június 14-i felszentelése után húsz évvel a szakrális épületet a kommunista diktatúra lebontásra ítélte, falait felrobbantva tette a földdel egyenlővé. Kevés olyan XX. századi magyar templom ismert a Kárpát-medencei emlékanyagban, amelynek tragikus sorsához oly sok érzelem kötődne, mint a városligeti Regnum Marianum történetéhez.
A főváros legmeghatározóbb szobrait alkotta a 165 éve született Stróbl Alajos
2021. június 21. 10:00
A 165 éve született Stróbl Alajos fővárosi szobrainak sokaságán szinte szédítő érzés végigtekinteni. Olyan jelentős műveket köszönhetünk neki, mint Szent István budavári lovas szobra, Arany János szobra a Nemzeti Múzeum előtt vagy épp a nemrég felújított budavári Mátyás-kút. De ő volt az is, akit kortársai „epreskerti várúr”-ként emlegettek, hiszen a művészetek otthonává varázsolta a terézvárosi Epreskertet, és még a lebontásra ítélt józsefvárosi kálváriát is odaszállíttatta, megmentve ezzel egy páratlan műemlékünket. Stróbl Alajos legszebb fővárosi alkotásait jártuk végig az évfordulón.
Oroszlán, karvaly, darumadár – A címerek ősi szimbólumai a nemesi családok múltjáról mesélnek a mágnásnegyedben is
2021. június 17. 9:30
Bár 1947-ben a kommunista rendszer megtiltotta a nemesi előnevek, jelvények, így a magáncímerek használatát is, szerencsére az egykori főúri palotákról nem tüntették el azokat. Az ősi, sokszor évszázadokra visszanyúló szimbólumok utaltak a tulajdonos családjára, a magyar történelemben játszott szerepükre és egyben esztétikai célokat is szolgáltak az épületeken. A XIX. század második felében a magyar arisztokrácia szívesen építkezett a Nemzeti Múzeum környékén, így itt több olyan épülettel is találkozhatunk, amelyeken hangsúlyosan szerepel a családi címer és azok motívumai. A Pollack Mihály téren a Festetics és Károlyi család palotáin láthatunk ilyeneket.
Pesten 205 éve gyulladt fel az első gázlámpa
2021. június 3. 9:00
Már a XVIII. században sok fejtörést okozott a pesti városatyáknak, hogy miképp lehetne biztosítani az éjszakai világítást a város utcáin, ezért 1715-ben elrendelték, hogy napnyugta után tilos gyertya vagy lámpás nélkül az utcán tartózkodni. Megjelentek a lámpahordozók, akik mécseseket, olajlámpákat vittek a gyalogosok előtt. A század végén kezdték felállítani a közterületen az olajlámpásokat, amelyek még mindig csekély fényt adtak. A megoldást a gázlámpa jelentette, amelyből az elsőt Pesten egy tudós kísérletező orvos, Tehel Lajos állította fel 1816. június 5-én. A lámpa a mai Egyetem téren, a Nemzeti Múzeum gyűjteményének helyet adó egyetemi épület homlokzatán gyulladt fel.
Nehezen szokták meg a budapestiek a 100 éve bevezetett 24 órás időszámítást
2021. június 1. 9:00
Ma már természetes, hogy egy vonat nem délután 1-kor, hanem 13 órakor indul a Nyugati pályaudvarról, de 1921. június 1-jén ez meglepő újdonságnak számított. A száz éve bevezetett 24 órás időszámítás még évek múlva is szokatlan volt a budapestieknek, pedig még az órák számlapját is újratervezték miatta.
Az első budapesti gyereknapot 115 éve tartották – Évtizedekig folyt az utcai adománygyűjtés az ünnepen a szegény gyerekeknek
2021. május 30. 9:00
Száztizenöt éve, 1906-ban tartottak először gyereknapot Budapesten, és igencsak meglepődnénk, ha egy időgép segítségével visszatérhetnénk az akkori fővárosi utcákra. Az esemény tulajdonképpen segélyakció volt az árva és rossz sorsú gyermekek javára, de mindezt olyan népünnepély kísérte, amely a korabeli beszámolók és képek tanúsága szerint megmozgatta a társadalom minden rétegét. Az adománygyűjtő perselyek mellett a legelőkelőbb asszonyok ültek, az utcákon zenészek, mutatványosok vonultak, és emberek sokasága mulatott és adakozott bőkezűen.
Emléktáblát avattak Pilinszky János egykori lakóházán az Izabella utcában
2021. május 27. 19:30
A negyven éve elhunyt és száz éve született Pilinszky Jánosra emlékezik idén a Kertész Imre Intézet. A féléves programsorozat nyitányaként ma a költő egykori, Izabella utcai lakóhelyén emléktáblát avattak, a Benczúr utcában pedig kültéri kiállításon mutatják be Pilinszky életét.
Aki megalkotta az ismeretlen történetíró szobrát – 150 éve született Ligeti Miklós
2021. május 19. 10:00
Ligeti Miklós szobrászművész élete szorosan kötődik a fővároshoz: a Várnegyedben született, a Várkert Bazár műtermeiben kezdett ismerkedni a szobrászattal, majd sikeres szobrászként a Stefánia úton volt műteremháza. Pályája csúcsa a Városligetben található Anonymus-szobor, amely Budapest egyik jelképe lett. Ligeti Miklós legfontosabb budapesti szobrait kerestük fel születésének 150. évfordulóján.
Mozgókonyhákkal enyhítettek Budapesten a háborús nyomoron 105 évvel ezelőtt
2021. május 17. 9:00
Az I. világháború közvetlenül ugyan nem érintette a hátországot, nem bombázták Budapestet az ellenséges repülők, mint a II. világháborúban, de a harcok következményeként a főváros lakói is nélkülöztek. Ezen 1916-ban mozgókonyhákkal kívántak segíteni: főzeléket és tésztaételeket szállítottak ki Budapesten a szegényebb negyedekbe.
A Duna-korzó híres szállodasora a millennium évében indult fejlődésnek
2021. május 5. 9:00
A pesti Duna-parton már a reformkor idején is több szálló és vendégfogadó várta a hazai és külföldi vendégeket. A vendéglátás egyik fellegvárát később a Lánchídtól délre eső Duna-korzó jelentette, az 1870-es években felépült házak többsége azonban eredetileg nem szállodának épült, s csak a millennium évében kezdődött meg a terület ilyen irányú fejlődése. A XIX. század végén már olyan előkelő luxusszállodák várták itt a vendégeket, mint a Hungária Nagyszálló és a Bristol, az 1910-es évektől pedig a Ritz.
Felújítják a Mária téri emlékoszlop talapzatát
2021. május 4. 14:00
Megújul az I. kerületi Mária téren álló Mária Immaculata emlékoszlop talapzata. Az alkotás felső részét a szoborral együtt tavaly már restaurálták.
A királyi palota várfalainál XIV. századi leleteket találtak a régészek
2021. május 3. 14:00
Az Anjou- vagy a Zsigmond-kori építkezésekből származnak azok a leletek, amelyeket a budavári királyi palota várfalainál, az Újvilág kertben találtak a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai. A leleteknek azért van különösen nagy jelentőségük, mert a palota Anjou-kori részeiről kevés adat ismert.
A magyar nemzet ezeréves múltjának ünnepe – Így született meg a millenniumi kiállítás ötlete
2021. május 1. 16:00
A magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából tartott 1896-os millenniumi rendezvények központi eseménye a Városligetben megrendezett Ezredéves Országos Kiállítás volt. A fél éven át látogatható tárlat nemcsak a magyarság múltjába adott betekintést, hanem a kiegyezés utáni rendkívüli gazdasági fejlődés során elért eredménynek bemutatásának a lehetőségét is biztosította.
Visszakerül az eltüntetett felirat a Kossuth téri Igazságügyi Palotára
2021. április 30. 14:00
Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főbejárata felett egykor latin felirat hirdette az épület igazságszolgáltatási szerepét, mivel 1949-ig itt működött a Kúria. A feliratot azonban az ötvenes években levésték, ám most, az épület felújításával és a legfőbb bírói szerv visszaköltözésével hetven év után az eredeti jelmondat is visszakerül a helyére.
Valaha öt tó volt a területén – Tíz érdekes kép a 250 éves Füvészkertről
2021. április 26. 9:00
Jelenlegi helyén már 174 éve működik, legidősebb fái, a páfrányfenyők 200 tavaszt is megéltek már, tündérrózsáit hajdan a királyi család tagjai is csodálták. Területén, amely egykor a Festetics-kastély parkja volt, valaha 5 tó terült el, pálmaházát pedig generációk ismerték meg A Pál utcai fiúkból. Tíz érdekes kép alapján mesélünk az idén 250 éves Füvészkertről.
Visszakapja nagy tornatermét az Óbudai Árpád Gimnázium
2021. április 24. 14:00
Jó ütemben halad az Óbudai Árpád Gimnázium tornatermének építése. A beruházással az iskola hamarosan visszakapja egykori nagy tornatermét, amelyet 1965-ben a Bláthy Ottó Ipari Technikumnak adtak és előadóteremmé alakítottak. A gimnázium számára akkor csak egy kisebb tornaterem maradhatott meg.
A Nemzeti Kaszinó 150 éve vásárolta meg belvárosi székházát – Ybl tervei alapján építették át
2021. április 21. 9:00
Mint oly sok minden a XIX. századi Pest-Budán, a Nemzeti Kaszinó alapítása is Széchenyi István nevéhez fűződik. Ez a klub az ország sorsán javítani akaró főurak, politikusok találkozóhelye volt már a reformkortól kezdve. Éppen 150 éve, 1871-ben sikerült saját székházat vásárolnia, az addig csak bérelt Cziráky-palotát a mai Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán. A Hild József tervezte, majd Ybl Miklós által átalakított belvárosi épületben nemcsak a főúri elit tagjai cseréltek eszmét, de megfordult itt Rudolf trónörökös és VII. Edward angol király is. Sajnos, ezt az épületet sem láthatjuk ma, a II. világháború után lebontották.
Lakbérhátralék miatt félévente költözködött József Attila családja a Ferencvárosban
2021. április 19. 10:00
Ferencváros, azon belül is a Ferenc tér környéke volt a lakóhelye születésétől egészen 14 éves koráig a magyar költészet egyik legnagyobb alakjának, József Attilának. Az édesapa, József Áron 1908-ban elhagyta családját, amikor a legkisebb gyermek, Attila hároméves volt. Bár addig is sokat költöztek, ezután szinte félévente kellett új otthon után néznie az örökös lakbérhátralékkal küzdő Pőcze Borbálának.
A gyárának köszönhetjük az Országház kupoláját is – 200 éve született Schlick Ignác vasöntő
2021. április 17. 10:00
Az általa alapított gyárnak nélkülözhetetlen szerepe volt a magyar főváros fejlődésében, hiszen számos emblematikus épület vasszerkezeteit készítette el: az Országház kupoláját, az Operaház és a Magyar Tudományos Akadémia és az Iparművészeti Múzeum tetőszerkezeteit éppúgy, mint a Nyugati és a Keleti pályaudvar homlokzati üveg-vas függönyfalait, de öntödéjükben készült a Széchenyi téri Deák-szobor is. Noha a 200 éve született Schlick Ignác neve manapság keveseknek lehet ismerős, a magyar vasipar felvirágoztatójának és gyárának tevékenysége összeforrt Pest-Buda, majd az egyesített főváros fejlődésével.
Jókai leghűségesebb olvasói – Száz év után kerülhet a Jókai térre Stróbl Alajos Olvasó lányok című szobra
2021. április 16. 9:30
Nemcsak a könyveknek, a szobroknak is megvan a maguk sorsa – erre gondolhatunk a terézvárosi Jókai tér most kezdődő felújításának terveit látva. Jókai Mór 1921-ben felállított szobrának árnyékában ugyanis feltűnik egy kisebb alkotás, mely a Városliget fái alól lehet ismerős sokunk számára. Az Olvasó lányok szobrát az alkotó Stróbl Alajos eredetileg is a Jókai téri Jókai-szobor mellékalakjainak szánta, ez a terv azonban akkor nem valósult meg. A végül csak később elkészült, 1929-ben felállított Olvasó lányok szobra most a Városligetből kerülhet át az eredetileg neki szánt helyre.
Csak az évtized második felében számíthatunk a zöldterületek növekedésére Budapesten
2021. április 15. 17:00
Részletesen tanulmányoztuk a Fővárosi Közgyűlés által nemrég elfogadott Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervet. A Radó Dezső-tervnek is nevezett dokumentum lényegében összegzése azoknak a budapesti zöldterületi fejlesztéseknek, amelyekről már korábban kormányzati, kerületi vagy fővárosi döntés született, ezek közül több beruházás már megkezdődött és jelenleg is zajlik, s van néhány új elem, amely friss elképzelésként került be a közelmúltban közzétett programcsomagba.
Szent Imre kultusza – Városrész, templom és köztéri szobor is őrzi a herceg emlékét a XVIII. kerületben
2021. április 14. 10:30
Első királyunk, Szent István fiát ünnepelte az ország 90 évvel ezelőtt. Az apjával együtt 1083-ban szentté avatott Imre herceg halálának 900. évfordulóján, 1930–1931-ben nagyszabású emlékévet rendeztek, és róla nevezték el Pestszentimre községet is, amely 1950-től Budapest XVIII. kerületének részévé vált. A kerületben templom is viseli a herceg nevét, valamint a kerület első köztéri szobra is Szent Imre alakját mintázza.
Különös viszállyal indult a főúri negyed története – Panaszt emelt az építkező gróf ellen a telekhatárát védő szomszéd
2021. április 9. 18:00
A mágnásnegyedben található Bródy Sándor utca 5. szám alatti ház 1928 óta, közel kilencven esztendőn át volt a Magyar Rádió tulajdonában. A háromemeletes épület az 1870-es évek elején készült el az akkori tulajdonos Trisztinovits Mihály megbízásából, ám azt megelőzően az ingatlanon annak a Fejér István ügyvédnek a földszintes háza állt, aki a szomszédos Festetics-palota építésekor éles konfliktusba került a kivitelezést végző munkásokkal. A telekhatárát féltette az Ybl Miklós által tervezett, gróf Festetics György számára készülő palotától, a főúri negyed legelső rezidenciájától, ezért a városi hatósághoz fordult panaszával.
Pápák Budapesten – Több egyházfő is járt a magyar fővárosban a megválasztása előtt
2021. április 8. 10:00
Igazi meglepetésként hatott a közelmúltban a bejelentés: Ferenc pápa idén ősszel Budapestre látogat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére. Hasonló eseményre legutóbb épp harminc éve, 1991-ben került sor, amikor II. János Pál pápa járt a magyar fővárosban. Rajta kívül négy olyan katolikus egyházfőről tudunk, aki megfordult Budapesten, igaz még azelőtt, hogy római pápává választották. De mit ismertek meg az eddigi pápák a fővárosunkból? XI. Piusz 1891-ben itt látott először villamost, XXIII. János 1930-ban a Szent Imre-emlékévre érkezett, XII. Piusz és VI. Pál az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson vett részt. Bár még egyikőjük sem pápaként járt nálunk, mégis sokat jelentett számukra és a magyarok számára, hogy megismerték Budapestet.
Száz éve vette fel Vilma királynő nevét a Városligeti fasor – Budapest bővelkedik holland emlékekben
2021. április 6. 9:00
A Városligeti fasor már több mint kétszáz éves, de villákkal és középületekkel szegélyezett elegáns úttá, Pest elitövezetének részévé a XIX. század utolsó harmadában vált. Sikeres emberek sora építtetett itt magának lakóházat vagy nyaralót, az itteni szanatóriumokban kezeltette magát sok híresség. Fogalommá vált a Városligeti fasor neve, mégis 100 évvel ezelőtt, 1921-ben átnevezték Vilma királynő útra. Különös történet, amelyben a hollandok segítségnyújtását kívánta megköszönni Budapest.
Döntöttek a pesti rakpartok megújításáról: a Kossuth tértől a Bálnáig sétány lesz, átalakul a Széchenyi tér is
2021. április 1. 19:30
Aláírták a pesti rakpartok megújításáról szóló megállapodást a kormány és a főváros képviselői. A tervek szerint új sétányt és zöldfelületeket alakítanak ki a Kossuth Lajos tértől a Bálnáig, megszűnik a Széchenyi téri körforgalom, megújul a 2-es villamos pályája és a Közraktár utca is.
Buda első református temploma volt Pecz Samu neogótikus mesterműve a Szilágyi Dezső téren
2021. március 27. 11:00
A millennium évében készült el, tehát éppen 125 éves Pecz Samu neogótikus mesterműve, a Szilágyi Dezső téri református templom. Azelőtt Budán nem volt saját istentiszteleti helyük a reformátusoknak, gyülekezetüket a budavári evangélikusok fogadták be. Első templomuk felépítését magas rangú politikusok és közéleti személyiségek támogatták, még Ferenc József is hozzájárul anyagilag a költségekhez. A főváros ingyen adta át a Dunára néző telket, de kikötötte, hogy arra monumentális templomot kell építeni. Pecz Samu alkotása, amelyet 1896. március 29-én szentelték fel, megfelelt ennek a követelménynek: a Szilágyi Dezső téri református templom a budai Duna-part meghatározó épülete lett, megjelenésével jelentős mértékben járul hozzá Buda látképének harmóniájához.
Feketéllett a tömeg a Corvin Áruház megnyitásakor a Blaha Lujza téren
2021. március 25. 12:00
Hatalmas szenzáció volt a Corvin Áruház 95 évvel ezelőtti megnyitása. A vásárlók izgatottan készültek a nagy napra, mert nem akartak lemaradni a hirdetésekben beharangozott rendkívüli eseményről. Ezrek özönlötték el a megnyitás napján, 1926. március 24-én a Blaha Lujza teret, feketéllett az áruház környéke a tömegtől, a hatalmas emberáradat miatt a villamosközlekedés is leállt, a rend fenntartását pedig a rendőröknek kellett biztosítani. Mindenki elsőként akarta megismerni Budapest legújabb, legérdekesebb látványosságát.
Látványterveket közöltek az Agrárminisztérium rekonstrukciójáról
2021. március 24. 9:00
Nyáron elkezdődhet a Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének felújítása. A most közzétett látványterveken látható, hogy a neoreneszánsz homlokzatokat eredeti szépségükben állítják helyre. Kiderült az is, hogy az eddig elzárt központi udvart meg fogják nyitni a látogatók előtt. A palotát Bukovics Gyula tervezte, kivitelezése ugyanúgy 1885-ben kezdődött, mint a tér túloldalán álló Országház építése, de tizenöt évvel korábban, 1887-re elkészült.
Akik a hazát szolgálták – Az 1848-as hősök emlékezete Budapesten
2021. március 15. 15:00
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeinek a kultusza az elmúlt 173 évben folyamatos volt. A történelem sokszor emberpróbáló korszakaiban más-más módon élt e dicső kor jól ismert hőseinek emlékezete. Budapestnek mind a 23 kerületében található képző- vagy iparművészeti alkotás, amelyeknél március 15-én – járványmentes időben – a méltó ünneplés biztosított. A magyar fővárosban nemcsak köztéri alkotások, hanem épületeken elhelyezett szobrok, mozaikok, domborművek is biztosítják az 1848-as hősökre való folyamatos emlékezést.
Szobrot állítottak a Múzeumkertben a márciusi ifjak egyik vezéralakjának, Vasvári Pálnak
2021. március 14. 11:00
Vasvári Pál a márciusi ifjak egyik vezéralakja volt, fontos szerepe volt a 12 pont véglegesítésében. A szabadságharc egyik hőseként, a harcokban esett el 1849-ben, mindössze 23 évet élt. A Nemzeti Múzeum kertjében szombaton avatták fel mellszobrát.
Amikor a Lloyd-palotában dőlt el az ország sorsa
2021. március 13. 9:00
Volt egy épület Budapesten, amelynek a falai között születtek meg a XIX. század utolsó harmadában az ország sorsát meghatározó döntések. Miniszterelnökök, főrendiházi tagok, főispánok gyűltek itt össze rendre, hogy a haza jövőjét megvitassák, a tanácstermekben éppen úgy, mint a kártyaasztalnál. A kiegyezést támogató Deák Párt, majd új nevén a Szabadelvű Párt székhelye volt a Lloyd-palota. Az épületet, amely a Lánchíd pesti oldalán, a mai Széchenyi téren állt, sajnos már csak régi fényképekről ismerhetjük, mert a II. világháború után elbontották. Ám mivel harminc esztendőn keresztül itt döntöttek az ország sorsáról, megérdemli, hogy emléket állítsunk neki.
A szecessziós bérpaloták mestere – 150 éve született Bálint Zoltán építész
2021. március 11. 11:00
Jelentős szerepet játszott Budapest építészetében a 150 éve született Bálint Zoltán, de neve, sajnálatos módon, ma már kevéssé ismert. Pedig termékeny életműve, az építésztársával, Jámbor Lajossal közösen alkotott munkái a magyar szecessziós építészet megkerülhetetlen alakjává emelték őt.
Aki számos szecessziós épülettel gazdagította Budapestet – 150 éve született Kármán Géza Aladár
2021. március 7. 9:30
A századforduló éveiben megjelenő szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt Kármán Géza Aladár. A bécsi irányzatból és a német Jugendstilből inspirálódva tervezett számos villát, bérházat, középületet, üzletet Budapest-szerte, de fővárosunk első modern nagyáruházát is ő álmodta meg. A szecesszió stílusjegyeivel, növényi ornamentikával, lágy vonalakkal, ívelt formákkal díszített épületei ma is szemet gyönyörködtetőek, üde színfoltjai városunknak.
Elkészült a Magdolna Udvar – Kulturális intézmény nyílik a régi budafoki városháza épületében
2021. március 6. 17:00
Budafok új kulturális intézményében helyet kap az új helytörténeti galéria és több kiállítótér, a belső udvarban, vagyis az átriumban pedig egy kávézót is kialakítanak. A régi városháza épületéből kialakított intézmény egyik szobájában egy úgynevezett látványraktár is lesz, amelynek tárgyait kézbe lehet venni.
Többfunkciós pihenőpark épül a pünkösdfürdői Duna-parton
2021. március 5. 14:00
Környezettudatos, ökológiai szemléletű városszéli pihenőparkot alakítanak ki a III. kerületi pünkösdfürdői Duna-parton. Az elképzelések szerint a terület pihenésre, sportolásra, piknikezésre, játékra alkalmas részei jól elkülönülnek majd egymástól, a csendre vágyó látogatók nem hallják majd a sportpályák zaját, a kerékpárosok külön pihenőpontot kapnak, a kutyák és gazdik pedig saját agility pályán hódolhatnak majd a sportoknak. A munkálatok hamarosan megkezdődnek, a parkot várhatóan ősszel adják majd át.


