Keresés az archívumban

Ahol a 12 éves Liszt is játszott – A Hét választófejedelem fogadó a pesti társasági élet központja volt A Belvárosban, a Váci utca 9. szám alatt, a Hét választófejedelem fogadó emeletén tartották Pest legelőkelőbb báljait az 1800-as évek első évtizedeiben. A fogadóban megszállt II. József is, itt adta első pesti koncertjét a 12 éves Liszt Ferenc. Az első pest-budai állandó híd terveit is a Hét választófejedelem nagytermében csodálhatta meg a közönség. A házat 1840-ben lebontották, a helyére épült Hild József háromemeletes klasszicista bérháza, ami ma a Pesti Színháznak ad otthont.

Ötven éve mutatkozott be a kisföldalatti első új szerelvénye A kisföldalatti mai járművei 50 éve jelentek meg Budapest villamosvonalain. Igen, a felszínen, mert az első prototípusokat a villamosvonalakon próbálták ki. Miért volt szükség 50 évvel ezelőtt az új járművekre, és hogyan készültek?

A másik budavári szálloda – Az egykori Burg Hotel és ami előtte volt A budai Vár legjelentősebb szállodája kétségtelenül a Hilton. Ezt nemcsak a világhírű márkanév, hanem az épület mérete és panorámás fekvése is magyarázza. Alig száz méterre tőle viszont két évtizedig tartotta a versenyt a nagy vetélytárssal a kis Burg Hotel. Hozzá hasonlóan ez is egy modern épület, elődei a II. világháborúban pusztultak el. Ám most ismét változás előtt áll a terület: az épületre részleges bontási engedélyt adtak ki, a belső terekben már meg is indult a munka.

Fényűző főúri rezidenciából lett a terrorkülönítmények kivégzőhelye – Százharmincöt éve épült a Teréz körúti Batthyány-palota Budapest egyik legszebb neoreneszánsz palotáját építtette fel az Oktogon közelében Batthyány Géza gróf, aki távoli rokonát, a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök lányát vette feleségül. A Teréz körút 13. szám alatti közös otthonukat a kor neves építészével, Hauszmann Alajossal terveztették meg, de feltételül szabták, hogy az a firenzei Strozzi-palota másolata legyen. Harminchárom év múlva a Tanácsköztársaság terrorkülönítménye vette birtokba a fényűző rezidenciát, pincéjében Cserny József alakulata több embert megkínzott és meggyilkolt.

110 éves az Erkel Színház – Eredetileg Népoperaként nyílt meg az ország legnagyobb teátruma Az Erkel Színház volt Népopera, Városi Színház, varieté és a Magyar Művelődés Háza, később mozi, majd az Operaház tagintézménye lett. Eredeti homlokzatát és belső tereit az idők során átépítették, a 110 év alatt egy valami nem változott: máig ez az ország legnagyobb befogadóképességű állandó kőszínháza.

Falusias utcából lett főúri környék – Nem először alakul át a Pollack Mihály tér A Nemzeti Múzeum mögött elhelyezkedő Pollack Mihály tér képe 2026-ra nagy átalakuláson megy keresztül annak köszönhetően, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát itt, a Magyar Rádió egykori épületeiben alakítják ki. Megmutatjuk, hogyan jött létre, és miként formálódott ez a helyszín a XIX–XX. század folyamán.

A művészet temploma – 115 éves a Szépművészeti Múzeum épülete A Szépművészeti Múzeum az ország egyik legismertebb épülete, mely nélkül elképzelhetetlen a Hősök tere. Pedig ezt emelték a legkésőbb, a szemközt álló Műcsarnoknál például tíz évvel fiatalabb. Mérete és komolysága azonban feledteti ezt a tényt – és persze már nem is fiatal, éppen 115 évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség előtt. Ennek kapcsán bemutatjuk a történetét és gyönyörű belső tereit is, amelyek Közép-Európa egyik leggazdagabb műgyűjteményének adnak helyet.

Az utolsó munkálatokat végzik az új Néprajzi Múzeum épületén a Városligetben Az impozáns üveghomlokzat elkészült, és rövidesen lezárulnak a több mint 7000 négyzetméteres zöldfelületű tetőkert munkálatai is. A városligeti új Néprajzi Múzeum, amely 2022 tavaszán nyílik meg a nagyközönség előtt, Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye lesz.

Egy francia híd Budapesten – Százötven éve nyújtotta be a Margit híd terveit a párizsi mérnök A Margit hídra nemzetközi tervpályázaton keresték a tervezőt és a kivitelezőt. A híd helyéről nagyon sok vita folyt, hiszen az akkor még egyesítés előtt álló Budapest második hídját sokan másutt, a város déli részén képzelték el. A pályázatot egy francia mérnök nyerte el, aki fel is építette a hidat, ami sokban hasonlított ahhoz, ahogy ma a Margit hidat ismerjük.

A Lovarda és a Főőrség között – A Csikós-udvar és a Stöckl-lépcső szerepe a Várban A Budavári Palota nyugati oldala az elmúlt években teherautók zajától volt hangos, hiszen a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépítették az egykori Királyi Lovardát és a Főőrség épületét. E gyönyörű épületek már korábban elkészültek, az utóbbi időben még a környezetüket képező Csikós-udvaron dolgoztak, amit végre szeptember közepén a közönség számára is megnyitottak. Egy rövid utazásra hívjuk az Olvasót, melyben keresztülvezetjük az udvaron, utunk végpontja pedig a szintén újjáépített, elbűvölő Stöckl-lépcső lesz.

95 éve nyílt meg a Puskin mozi elődje, a Fórum filmszínház A Puskin mozinak otthont adó, 1895-ben Czigler Győző tervei szerint emelt épületben 1926 óta filmszínház működik, előtte a Magyar Világ kávéház volt az épület földszintjén. Az egykori Fórum filmszínházban vetítettek először hangosfilmet Magyarországon 1929-ben, igaz, ezt majdnem meghiúsította egy szabadalmi per.

Találkozási tér lesz a 2022 tavaszán megnyíló Néprajzi Múzeum A Néprajzi Múzeum 150 évvel alapítása után most először fog saját céljaira épült, új térben működni, amely valódi találkozási hely lesz a jövőben – hangzott el az intézmény tegnapi sajtótájékoztatóján.

Restaurálják a Lánchíd kőoroszlánjait A Lánchíd kőoroszlánjai a tervek szerint jövő év végére kerülnek vissza a helyükre, jelenleg restaurálják őket.

Negyvenéves a Nyugati felüljáró – Évek óta vita van a sorsáról Budapesten 40 évvel ezelőtt új felüljáró épült, az akkor Marx térnek nevezett Nyugati tér felett vezetett át az új átkelő, amelytől a főváros közlekedésének fejlődését várták. Ma már nagyon sokan inkább elbontanák, sőt 2019-ben be is jelentették, hogy Budapest elbúcsúzik a városképet csúfító szerkezettől, ám az elmúlt két évben nem sokat hallhattunk tervezett sorsáról.

Több építészeti stílus mestere volt a 85 éve elhunyt Böhm Henrik Böhm Henrik a XX. század elejének egyik meghatározó magyar építésze volt, akinek munkáival nemcsak Budapesten, de szerte az országban és a Felvidéken is találkozhatunk. Hegedűs Árminnal 125 éve, 1896-ban társult, közös építészeti irodát nyitottak. Évtizedekig tartó együttműködésük során számos közintézményt, lakó- és bérházat, fürdő- és gyógyszállót terveztek a késő historizáló stílusirányzattól a szecesszión át a neobarokkig.

80 éve vezették be a jobb oldali közlekedést Magyarországon A világ nagy részén manapság az autók az út jobb oldalán haladnak, az európai szárazföldön is ez a közlekedési rend van érvényben, bárhová is megyünk. Ez azonban nem mindig volt így: a jobbra hajtás Magyarországon csak 80 éve, 1941 novemberében lett általános, az európai kontinens országai közül az egyik utolsóként. Több járat azonban még ezután is az eredeti rend szerint közlekedett, a Kisföldalattin csak 1973-ban történt meg a váltás.

Megújul a Szabadság tér éke – A Magyar Nemzeti Bank visszakapja eredeti fényét A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, az intézmény jól ismert Szabadság téri épületét valójában még mint az Osztrák–Magyar Bank budapesti székházát adták át 1905-ben. A dualizmus időszakának gazdasági virágzása megjelenik a patinás, Alpár Ignác tervezte épületen is, amit a hamarosan kezdődő rekonstrukció remélhetőleg még inkább előtérbe hoz. A műemléki felújítás során az eredeti állapotokat építik vissza a belső térben, és korszerűsítik, energiatakarékossá teszik az egész épületet.

Folytatódik a budai fonódó villamoshálózat új szakaszának tervezése Újabb mérföldkőhöz érkezett a budai fonódó villamos új szakasza, elkészültek a bírálati engedélyezési és a kiviteli tervek. A villamospálya egy része füvesítve lesz, hét új megálló épül.

Száz éve volt a trónfosztás, de a Habsburg-emlékek velünk maradtak Száz évvel ezelőtt, 1921. november 6-án mondta ki a Nemzetgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. Magyarországon a Habsburgok évszázadokon keresztül uralkodtak. A XVIII. századtól erről többek között Budapest városrészeinek nevei, szobrok, emléktáblák és az ebben a korszakban átadott épületek, hidak mesélnek.

Nyolc építész és sokféle elképzelés – 1861-ben kezdték el tervezni a Tudományos Akadémia épületét November 3-án ünnepeljük a magyar tudomány napját, arra emlékezve, hogy 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon ajánlotta fel egyévi jövedelmét gróf Széchenyi István a Tudományos Akadémia létrehozására. 1861-ben nyolc hazai és külföldi építész adott be pályaművet az Akadémia épületére. A tervekből kiderül: eltérően képzelték el a tudomány palotájának városképi megjelenését. Sőt, a stílusról is élénk vita bontakozott ki.

Díjazták az Eiffel Műhelyház és a Károlyi-Csekonics-palota felújítását Több budapesti épület kapcsán osztottak Pro Architectura díjakat, az Eiffel Műhelyház, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központért létrehozását, a Károlyi-Csekonics Palota felújítását, valamint a Párizsi Udvar Hotel épületkerámia-restaurátori tervezési feladatait is elismerték.

Ahol a szakralitás és a világi élet találkozott – 145 évvel ezelőtt kezdték el építeni a ferencesek bazárját Budapest egyik legpatinásabb étterme, a koronavírus áldozatává váló és felszámolás alatt lévő Kárpátia több mint nyolcvan évvel ezelőtt az egykori ferencesek bazárjában nyitotta meg a kapuját 1934-ben. Az üzleti célokat is szolgáló, hatalmas épületet már eleve úgy tervezték, hogy kávéházat és éttermet is működtetnek benne, de a neves fotós, Klösz György karrierje is jórészt ebből az épületből indult.

Kezdődik az Magyar Nemzeti Bank székházának felújítása Novemberben indul a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának teljes rekonstrukciója. A munkák során az 1902 és 1905 között, Alpár Ignác tervei szerint épült bankpalotán helyreállítják a II. világháború utáni átalakítások által okozott építő- és képzőművészeti károkat, visszaadva így műemléképület eredeti pompáját. A felújítás végét 2024-re, az önálló magyar jegybank alapításának 100 éves évfordulójára tervezik.

Pazar belsőt rejtett Lipthay Béla báró egykori palotája a budai Duna-parton Bár Lipthay Béla neve keveseknek csenghet ismerősen, az 1848-as forradalmat is végigharcoló arisztokrata a XIX. század második felében a főváros közéletének aktív tagja volt: palotát is terveztetett magának a Duna-partra Ybl Miklóssal, ám a neoreneszánsz épület végül Unger Emil tervei szerint épült fel a Lánchídtól délre 1874-ben. A Lotz Károly és Benczúr Gyula freskóival díszített, a II. világháborúban megsérült épületet 1949-ben bontották le.

Himnusz, Szózat, nemzeti forradalom – Térjenek haza, emberek! – hangzott el az Országház erkélyéről Évtizedekig még archív fotókat sem láthattunk az 1956-os eseményekről, hiszen nagy bajba került a diktatúra alatt, akinél ilyet találtak, de mára egyre több felvétel lát napvilágot a forradalom helyszíneiről, a pesti utcákról. Ma már szabadon nézegethetjük a lelkes felvonulókat, a jelképértékű helyszíneken a szabadságot ünneplőket, a Sztálin-szobor szétdarabolását és sajnos a Budapest utcáit ellepő tankokat, a szétlőtt házakat, a Kossuth téren fekvő halottakat, a sortűz áldozatait. Emlékük előtt is tisztelegve jártuk végig a forradalom helyszíneit.

Építész és festő – 175 éve született Schickedanz Albert, a Hősök tere tervezője Kevés olyan művész volt Magyarország történelmében, aki két művészeti ágban is jelentőset alkotott. Schickedanz Albert közéjük tartozott, hiszen festőként és építészként is remekműveket hozott létre. Benne az is különleges, hogy munkásságának nagy része egyetlen tér megformálásában, a mai Hősök terében összpontosult, nevéhez kötődik a Millenniumi emlékmű mellett a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum megtervezése is.

Paloták sorát tervezte az Andrássy útra a 175 éve született Feszty Adolf A kiegyezést követő évtizedek jelentős építésze, a neoreneszánsz paloták mestere volt Feszty Adolf. A korabeli lapok szerint legalább harminc épületet tervezett a mai Andrássy útra, ám jelenleg tizenegyről tudjuk biztosan, hogy az ő munkája. Így is joggal nevezhető a hivatalosan 1876-ban átadott, reprezentatív Sugárút egyik meghatározó építészének.

André Kertész hazatért – A világhírű fotós képeit a magyar állam vásárolta meg A józsefvárosi Teleki téren nőtt fel, Budapesten végezte iskoláit, önkéntesként harcolt az első világháborúban, és később az egyetemes fotótörténet egyik legnagyobb alakja lett. André Kertész néven vált világhírűvé. Fotográfiái most New Yorkból tértek haza: a magyar állam 1163 darab képét vásárolta meg, többségük 1925-ös Párizsba költözése előtt készült Magyarországon, a képek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Modern, mégis magyaros – 80 éves az albertfalvi Szent Mihály-templom Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal ünnepe, a legnépszerűbb, leggyakrabban ábrázolt angyalé. Budapest több temploma is őt választotta patrónusául, melyek közül a legfiatalabb az 1941-ben felszentelt albertfalvi plébániatemplom. A modern, mégis magyaros épületet a közelmúltban új közösségi házzal is bővítették.

Ötven évvel ezelőtt autópályahidat terveztek a belváros szélére A növekvő gépjárműforgalom már évtizedekkel ezelőtt is problémát jelentett a fővárosban. Még az is felmerült az 1970-es évek elején, hogy egy hatalmas autópályahidat építenek a Dunán, Lágymányos térségében. Ha az a tervezett híd megvalósult volna, ma egész más Budapesten élnénk.

Az első pesti gőzmalom jelentős ipari fejlődést indított el – 180 éve kezdte meg működését a József Hengermalom Ma már nehéz elképzelni, de egykor a Lipótvárosban, a mai Balassi Bálint – Stollár Béla – Falk Miksa és Balaton utca által határolt területen épült fel és működött Pest első gőzmalma, amely 1841. szeptember 22-én kezdte meg a működését. A József Hengermalom azonban több volt, mint egy egyszerű malom. A Széchenyi István kezdeményezésére létrejött modern üzem pénzügyileg nem volt sikeres, de hatására a malomipar és a gépipar is jelentős fejlődésnek indult. Pest a XIX. század második felében malomipari nagyhatalom lett.

Egy hely, amit már a rómaiak is kedveltek – Fedezzük fel együtt a Római-partot! Ha valakinek a strandolás, lángosozás jelenti a kikapcsolódást, úti célként többnyire a Balaton jut eszébe. Pedig Budapesten a Római-part is kínál hasonló lehetőséget. Itt nyílt meg 2021 nyarán – hosszú szünet után – a főváros első legális dunai szabadstrandja. Ám ennél a Római-part sokkal több. A terület az egyetlen igazi vízparti élményt nyújtó helyszín a budapesti Duna-szakasz mentén, sajátos miliője magával ragadja a látogatót. Aki a mintegy öt kilométeres partot valóban meg akarja ismerni, többórás kirándulásra készüljön, mint ahogy ezt mi is tettük. Tartsanak velünk!

Új tornyok az Amerikai úton – Megújult a Mazsihisz Szeretetkórházának főépülete Felújították a Mazsihisz budapesti Szeretetkórházának Amerikai úti új főépületét, amely eredetileg 1914-ben épült és 1994-ben kapta vissza a hitközség az Uzsoki utcai kórháztól. A megújult, 2300 négyzetméteres épület jellegzetes tornyokat is kapott.

Budapest egykor és most – 6 képen mutatjuk be, mennyit változott a városkép egy évszázad alatt A régi képek láttán nem győzünk rácsodálkozni Budapest változására: az egykori Lovardára a Nemzeti Múzeum mögött, a városrésznyi Újépületre a Szabadság tér helyén, a pesti és budai belváros eltűnt házaira, a Budavári Palota egykori pompájára és a Duna-parti szállodasor helyén valaha álló szép historizáló épületekre. Mi változott, és mi állandó? Hat kép segítségével megmutatjuk.

Hetven éve bontották el a Hősök emlékkövét A Hősök terén, a Millenniumi emlékmű árnyékában megbújik egy másik alkotás is. A Hősök emlékköve egy tömegsírt szimbolizál, eredetileg az I. világháború névtelen sírokban nyugvó katonáinak emlékére állították 1929-ben, de nem a gyász volt az elsődleges üzenete, hanem az ezeréves határok megváltoztatása elleni mozgósítás. Az emlékkövet 1951-ben elbontották, de 1956 tavaszán, majd 2001-ben újra felállították, más formában és új üzenetekkel.

A Kossuth-szobor vándorlása az Országház előtt – A Parlament főbejáratával szemben akarták felállítani a monumentális emlékművet Az Országház előtti teret 1927 óta nevezik Kossuth térnek, ebben az évben avatták fel ugyanis a nagy államférfi szobrát. Pontos helyének kijelölése hosszan elnyúló vitákat váltott ki, s az elkészült alkotást próbaképpen a tér több pontján is felállították, míg a végleges helyére került.

„Zsenik voltak a királyi palota építészei” – állítja a Szent István-terem újratervezője Építészként újrarajzolta az augusztus 20-án megnyíló Szent István-terem minden részletét, a királyi palota déli összekötő szárnyának ablakait, történeti ajtóit, parkettáit. Angyal Tibor hat éve foglakozik a II. világháború után megsemmisített díszterem újraalkotásával és a tapasztalatok birtokában azt állítja: történelmi lehetőség a királyi palota rekonstrukciója, amelyet a háború után eszelős dühvel és módszerességgel vertek szét, hogy egyetlen négyzetméternyi eredeti tér se maradjon belőle.

Ahogy Ferenc József is láthatta – Bejártuk a magyar iparművészet egyik csodáját, a Budavári Palota újraalkotott Szent István-termét Semmihez nem hasonlítható élmény végigjárni a Budavári Palotának azt az újonnan rekonstruált déli összekötő szárnyát, amelyet a háború előtti állapotnak megfelelően állítottak helyre. Ebben található a századforduló egyik csodájaként is emlegetett Szent István-terem is, de több más, hitelesen újraalkotott helyiséget is megnyitnak a látogatók előtt augusztus 20-án. Az újjáépítés, mint a sajtóbejáráson részt vevő tudósítónk a helyszínen tapasztalta, méltó az elődök munkájához, ezek a termek valóban műalkotások, a magyar iparművészet remekművei. Most végigvezetjük az Olvasókat azon az útvonalon, amelyet egy tervezett látogatáskor bejárhatnak. Tartsanak velünk!

Parkolóházak épülnek a Mexikói útnál az autómentes Városligetért Az autómentes Városliget megteremtését segítik a Kisföldalatti Mexikói úti végállomásánál építendő P+R parkolóházak, amelyeknek a tervezési szerződését ma írta alá a Budapest Fejlesztési Központ és a pályázaton nyertes Középülettervező Zrt. A parkolóházak létrehozása szervesen kapcsolódik a környék közlekedésének megújításához.

A Pesti Állatkert 155 éve nyílt meg a Városligetben A különleges, egzotikus állatokra mindig is kíváncsiak voltak az emberek: a XVIII. században Pest-Budán megjelenő, állatsereglettel utazó mutatványosok mindig nagy népszerűségnek örvendtek. Az igazi állatkertre azonban sokáig kellett várni: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A pestbudai polgárok körében gyorsan népszerű lett a gyönyörű park, ahol ugrányt, kajdácsot, iramszarvast is láthattak. A foltos nyakorján, vagyis a zsiráf csak 1868-ban érkezett az Állatkertbe, Erzsébet királyné közbenjárására.

Először láthatjuk fotókon, milyen lett az újjászületett Szent István-terem Most először láthatjuk fotókon is, milyen lett az új Szent István-terem a Budavári Palotában, amelyet két hét múlva, augusztus 20-án nyitnak meg a nagyközönség előtt. A frissen készült fényképeken a történelmi díszterem több részletét is megszemlélhetjük, köztük a már a helyére beépített új Zsolnay-kandallót, az új padló- és falburkolatokat, a királyokat és magyar szenteket ábrázoló új pirogránit képeket, sőt közelről megcsodálhatunk egy karosszéket és a függönykárpit egy részletét.

Az első pesti lóvasút 155 évvel ezelőtt indult el Pesten 1866. augusztus 1-jén indult el a városi lóvasút menetrend szerinti közlekedése. Az első vonal a mai Kálvin tértől egészen Újpestig vezetett, a menetidő 35 percig tartott. A gróf Károlyi Sándor által szorgalmazott új közlekedési eszköz sikeres volt, és a lóvasút jelentősen hozzájárult Újpest fejlődéséhez. Az első pálya átadása után néhány évvel Pestet és Budát szinte behálózták a lóvasútpályák.

Hamarosan megnyílik a szabadstrand a Római-parton Július 30-tól újra fürödhetünk a Dunában Budapesten. A Római-parton, a Kossuth Lajos üdülőpart 15–17. szám melletti Duna-parti területen ugyanis szabadstrand nyílik, ahol egészen augusztus végéig bárki megmártózhat majd a Dunában.

Felújítják a belvárosi Hild teret Korszerűsítik az V. kerületi Hild teret és környékét: megújítják a játszóteret, a közvilágítást és egy földszintes kis épületet is építenek a mosdók számára.

Hatalmas népünnepéllyel köszöntötték Budapesten az óceánrepülőket 90 éve Budapest népe nem sokszor sorakozott fel, hogy hazánkfia hőstettét az utcán ünnepelje. A temetések voltak sajnos a gyakoribbak, de 90 éve megadatott a fővárosnak, hogy hősként, utcai parádén ünnepeljen magyarokat. Endresz Györgyöt és Magyar Sándort, akik három világrekordot megdöntve repülték át az Atlanti-óceánt.

Vívóterem működik az angyalföldi zsinagógában A második világégést követően hazánkban számos zsinagóga maradt gyülekezet nélkül. Az ország több pontján üresen maradt egyházi rendeltetésű épületeket vagy lebontották, és építőanyagukat más épületek felújításához, újjáépítéséhez felhasználták, vagy más funkciót kaptak. A Dózsa György úton található zsinagóga épületét nem bontották el, ma is közösségi használatban van - de másképpen, mint egykor.

Házomlás Angyalföldön – Nyolc ember életét követelte a 90 évvel ezelőtti tragédia Egész Budapestet megrázta az a szerencsétlenség, amely 90 éve történt, és nyolc munkás halálát követelte. Építés közben összedőlt egy ház Angyalföldön, a Szent László úton.

110 éve viseli Mikszáth Kálmán nevét a város egyik leghangulatosabb tere 1911-ben kapta a mai Mikszáth Kálmán tér az íróról a nevét, arra emlékezve, hogy életének utolsó szakaszát a családjával együtt a tér 1. számú házában töltötte. Mikszáthék több helyen is laktak Józsefvárosban, s a tértől nem messze volt a család első önálló pesti lakása is. A tér idővel még más, az író emlékét idéző műalkotásokkal is bővült.