Keresés az archívumban

Ferenc József ajándéka – 120 éve avatták fel Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobrát a Kodály köröndön Ferenc József király 125 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy tíz szobrot ajándékoz a nemzetnek, és ő maga fedezi a magyarság jeles személyiségeit megformáló köztéri műalkotások elkészítésének költségeit. Ezek közül az első két emlékművet 120 évvel ezelőtt avatták fel a Kodály köröndön, ám Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobra közül ma csak az első látható az eredeti helyén. Az évforduló alkalmából jártunk utána, hogyan alakult a Kodály körönd szobrainak sorsa az elmúlt évszázadban.

Feltárul a modern építészet világa – Bejártuk a Walter Rózsi-villát A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítási épülete tulajdonképpen önmagában is egy kiállítási tárgy. Az intézménynek több mint fél évszázados fennállása óta még nem volt saját kiállítótere, most viszont egy igazán autentikust kapott: egy modern villát, amelyben a látogatók nemcsak a faliszövegekből és képekből nyerhetnek információt erről a stílusról, hanem a térben is érzékelhetik annak jellegzetességeit.

Csak egy ház a sarkon – A magyar művelődéstörténet fontos helyszíne az Üllői úton Az Üllői út 17. szám alatt, az Erkel utca sarkán álló lakóház nem tűnik ki környezetéből, nincsenek különlegesebb épületdíszei, arányos és egyszerű. Mégis fontos és érdemes a bemutatni, mert olyan kiemelkedő személyiségek otthona és találkozási helye volt, akik óriási hatást gyakoroltak irodalmunkra, színházi életünkre, képzőművészetünkre és építészetünkre.

Az Országház utca rejtett kincse – Egy kalandos történetű díszterem A budai Várban, a keskeny Országház utca egy- és kétemeletes házai között sétálva nem is gondolnánk, hogy az egyik milyen hatalmas dísztermet rejt. Pedig tulajdonképpen logikus, hiszen az utca neve már sugallja, hogy egykor itt az ország legnagyobb főurai is megjelentek, nekik pedig reprezentatív terem dukált. A kalandos történetű helyiség életében 1929. májusának végén fordulópont következett be, ugyanis több évtizedes elhanyagoltság után visszaadták régi fényét.

Veterán villamosokkal gazdagodott a BKV járműparkja Hosszas kutató- és előkészítő munka eredményeképpen két különleges, veterán villamossal gazdagodott a BKV Zrt. járműparkja. Az egyik egy 1895-ben gyártott motorkocsi, a másik pedig egy 1910-ben készült pótkocsi. A tervek szerint hamarosan elkezdődhet a restaurálásuk.

A síremlékművészet remekei a Fiumeiben – Szoborparkként is megismerhetjük a sírkertet A Fiumei Úti Nemzeti Sírkert nem csupán az ország nagyjainak nyugvóhelyeként érdemel kiemelt figyelmet, de a síremlékekhez tartozó szobrok, műalkotások is felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Alaposabb megismerésükhöz mostantól a sírkertben járva már a telefonunkat is használhatjuk: a művészeti szempontból legkiemelkedőbb szobrokról és alkotójukról QR-kód segítségével olvashatunk ismertetést.

Új barlangot találtak Budán A II. kerületi Alsó Törökvész út egy szakaszán megsüllyedt a járda, ezt feltárva kiderült, hogy hasadékok és egy barlang rejtőzik a föld alatt.

200 éve született Bókai János, a Stefánia Gyermekkórház megteremtője Bókai János korának legismertebb és legelismertebb magyar gyermekorvosa volt. 1841-ben került Pestre, ahol az egyetem elvégzése után egy életre elkötelezte magát a szegény gyermekek gyógyítása mellett. Fia visszaemlékezéseiből élénk képet kaphatunk a XIX. századi Pestről, különös tekintettel arra, hol lakott és dolgozott a hazai gyermekgyógyászat egyik megalapozója, az Üllői úti gyermekgyógyászati klinika megteremtője.

Több mint százéves villamossal utazhatunk a Hűvösvölgybe a hét végén E hét vasárnap egy újabb nosztalgiajárattal utazhatnak majd az érdeklődők. Az egyik legszebb vonalon, a Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy között fog közlekedni az 1906-ban a budai Schlick-gyárban készült 2624-es pályaszámú villamos.

Valóságos üzletközpont volt a korabeli Pesten a Nagy Kristóf-ház A Váci utca 6. számú egykori háza a benne működő gyógyszertár hatalmas Szent Kristóf-szobráról kapta a nevét, ezután kezdték el az épület előtt lévő térséget is Kristóf térnek nevezni. A Hild József tervei alapján két-, majd idővel háromemeletesre bővült épületben azonban a patikán kívül számos más üzlet is működött, többek között a ruhakereskedő Rothberger Jakab divatáruboltja, amely a császári és királyi udvari szállító címet is elnyerte.

Gótika a kapu mögött – Megújul a budai Vár egyik legtöbbet kutatott lakóháza Felújítják az Országház utca 9. szám alatti egyemeletes műemlék épületet. A budai Várnegyed egyik legtöbbet kutatott lakóháza a XV. században épült, majd a XVII. században barokk stílusban átépítették. A XIX. században egy újabb jelentős átalakításon ment keresztül. A ház kapualjának gótikus ülőfülkéi kiemelkedő értéket képviselnek a Várnegyedben, de homlokzata is figyelemreméltó.

Búcsú a Deák tér ikonikus fájától – Kivágják a megdőlt fenyőt Kivágják a Deák tér ikonikus fáját, a padok fölé hajló himalájai selyemfenyőt. A megdőlt fa sokak kedvenc találkozóhelye volt, s mivel a budapestiek kötődtek hozzá, a Főkert is érzékeny búcsút vett tőle a honlapján. Közölték: sem átültetni, sem alátámasztani nem lehet, nincs más lehetőség, csak a kivágás, mivel a közkedvelt fa balesetveszélyes.

Szobrot állítottak Adam Mickiewicz lengyel költőnek Óbudán Felavatták Adam Mickiewicz lengyel költő szobrát a róla elnevezett parkban Óbudán. Az ünnepségen elhangzott: a lengyel–magyar barátság egyik példája ez, hiszen amíg Varsóban Petőfi Sándornak van szobra, illetve utcát is elneveztek róla, Budapesten a lengyel irodalom egyik legnagyobb alakjának, Mickiewicznek állítottak most szobrot.

Közösségi kertet hoznak létre Újpesten A Tavasz, Nyár és Viola utcák által határolt, használaton kívüli sportpálya helyén hoznak létre közösségi kertet Újpesten. A negyven ágyás és a gyümölcsbokrok mellett a tervek között szerepel egy kerti ház építése, és egy árnyékos homokozót is kialakítanak a gyermekek számára.

Ilyen is lehetett volna – Egy százéves terv a Néprajzi Múzeumhoz Vasárnap ünnepélyes keretek között átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben. Az intézmény százötven éves fennállása során ez az első saját, múzeumi célra szánt székháza, bár tervek korábban is készültek hozzá. Közel száz évvel ezelőtt, 1923-ban is lezajlott egy pályázat, melyre változatos terveket nyújtottak be.

Átadásakor mindenkit lenyűgözött a Hungária fürdő épülete Bár a VII. kerületben lévő, Dohány utcai egykori Hungária fürdő gyönyörű szecessziós homlokzata és az épület nagy része megmenekült a pusztulástól, ám jelenlegi formájának kialakításakor jelentős átépítésen esett át, több részét elbontották. A vele egy kézben lévő, a szomszédos telken álló Continental szállót azonban az ezredforduló évében teljesen lebontották, helyén kortárs hotelépületet emeltek.

Átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben Május 22-én, vasárnap ünnepélyes keretek között átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben. Mint ismeretes, a beruházás a Liget Budapest program keretében valósult meg a Műcsarnok mögötti, Dózsa György úti egykori hatalmas parkoló helyén. A megnyitón elhangzott: a Liget Budapest program, Európa legnagyobb kulturális beruházása teljes egészében meg fog valósulni.

Megnyílt a nagyközönség előtt a Walter Rózsi-villa a Bajza utcában Stílusosan a múzeumok világnapján, május 18-án költözött be első kiállítóhelyére a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a felújított Walter Rózsi-villába, amelyet május 19-től lehet látogatni. Az 1936-ban készült épület különlegessége, hogy ez a főváros egyetlen látogatható modernista villája.

Erős vár Kispesten – Kilencvenöt éves a kispesti evangélikus templom A kispesti Templom tér neve beszédes, hiszen három felekezet is ezen a szép helyen építette fel templomát: a katolikus, a református és az evangélikus. Közülük ez utóbbi a legújabb, bár már ez sem fiatal, hiszen 1927. május 22-én, vagyis éppen kilencvenöt évvel ezelőtt avatták fel. Tornyának különleges formája hűen tükrözi építése korának szemléletmódját, belső tere pedig az evangélikus hagyományokat.

Autómentes lehet az Aquincumi híd? – Csak az M0-s következő szakaszának megépítése után lesz új Duna-híd Óbuda és Újpest között Ismét napirenden van az Aquincumi híd ügye, a főváros a lakosság véleményét kéri arról, hogy milyen legyen az új dunai átkelő, mely területek között teremtsen közlekedési kapcsolatot. Bár kivitelezése nem a közeljövőben várható, mert feltétele az M0-s autópálya 10-es és 11-es út közötti szakaszának megépítése, másrészt megelőzi a Galvani híd is, ám egy felvetést már most vitára bocsátottak: az alternatívák között szerepel, hogy a hídon autók ne közlekedhessenek.

Egy szenzációs hely újjászületése – Száztíz éve nyitották újra az Állatkertet A Fővárosi Állat- és Növénykert Budapest egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja: a látogatókat egzotikus élőlények sokasága csábítja a Városliget északi felébe. A fő attrakciót jelentő állatok és növények mellett a kulisszákat adó épületek sem mindennapi alkotások, így az összkép valóban lenyűgöző. A bájos építmények nagy része az 1910-es évek legelején létesült, és az Állatkertet többéves zárva tartás után 1912. május 20-án, vagyis éppen száztíz évvel ezelőtt nyitották meg újra.

Losoncot kötötték össze Budapesttel a 155 éves Józsefvárosi pályaudvarról induló vonatok A budapesti pályaudvarok közül a harmadikként megnyílt Józsefvárosi pályaudvar eredetileg egy magánvasút számára épült, amely csődbe ment. A céget az állam vette át, és ez a döntés jelentős változásokat idézett elő a magyar közlekedéspolitikában.

1800 új fával gazdagodott a Péterhalmi-erdő Mintegy 1800 új fát ültettek el a XVIII. kerületi Péterhalmi-erdőben. Ugyanakkor ezt megelőzően számos beteg, illetve idegenhonos fát ki kellett vágni. A cél az erdő klímavédelmi funkciójának és ökológiai értékének növelése volt.

Íme, a Váci utca legidősebb lakóháza A Váci utca 13. és a Régiposta utca 15. szám alatti klasszicista saroképület a Váci utca legöregebb, ma is álló háza, és a kutatások szerint a főváros első háromemeletes lakóháza volt. Itt nyitotta meg kapuit Pest első műkereskedése, majd a XIX. század második felében Európa egyik legelőkelőbb divatszalonjának, az Alter és Kiss Divatháznak adott helyet. Híres bérlője volt Mikszáth Kálmán. A ház az elmúlt több mint 215 év alatt több csonkítást szenvedett el, de a restaurálásoknak köszönhetően eredeti szépségét jórészt ma is őrzi.

Díjat nyert a Belvárosi Sportközpont A Vadász utcában található Belvárosi Sportközpont díjat nyert egy szlovéniai szakmai megmérettetésen. Az elismerést hat különböző kategóriában ítélték oda, a sportközpont, illetve tervezőcsapata építészet kategóriában kapott elismerést.

A budapesti művészélet kedvelt alakja volt: 155 éve született Iványi-Grünwald Béla A századforduló magyar festészetének megújítói között tartjuk számon a ma 155 éve született Iványi-Grünwald Bélát. Az Andrássy úti Mintarajziskolában tanult, később a budapesti művészélet egyik kedvelt és meghatározó alakja lett, a Fészek Klub egyik alapítója és törzstagja. Szintén alapítója a hivatalos művészetpolitikával elégedetlen képzőművészek egyesületének, a Nemzeti Szalonnak, amelynek az Erzsébet téren volt a székháza. Amikor 1940-ben a János Kórházban elhunyt, kortársai nemcsak a tehetséges művészt, hanem a mindig derűs társasági embert is búcsúztatták.

Már ötven évvel ezelőtt konkrét tervek születtek a mai Rákóczi hídra A volt Lágymányosi, ma Rákóczi híd helyére már az 1970-es években hidat terveztek, pályázatot is kiírtak a feladatra. A győztes terv egy betonhíd lett volna, de az elképzelések később változtak mind a híd szerkezetével, mind a szerepével kapcsolatban, így a hídépítés végül csak évtizedekkel később valósult meg, egészen más formában. Az első pályázat eredményét 50 éve, 1972 májusában mutatták be a nagyközönségnek.

Erőd a város felett – A Citadella valódi története és közkeletű tévedések Egy külföldi turista talán el sem hiszi, hogy a Gellért-hegyet nem emberi kéz alkotta. A város közepén magasodva lenyűgöző kilátást kínál, és így kézenfekvő lehet a gondolat, hogy idegenforgalmi céllal építettük. Pedig a természet ajándékáról van szó, és a kilátást nemcsak a gyönyörködtetésre, hanem hadászati célokra is fel lehetett használni. Ez indokolta egy erődítmény építését a hegytetőre, melyet Citadellának neveztek el. Az építmény a Várkapitányság révén teljesen újjászületik, a jelenleg zajló munkálatokat most alkalmunk nyílt megtekinteni.

115 éve adták át a Zeneakadémia új épületét A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri palotáját éppen 115 éve, 1907. május 12-én adták át. A zeneművészet egyik legfontosabb épülete a kiváló építészpáros, Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján készült, de a kor kiemelkedő iparosai is kivették részüket a munkálatokból. Az építészek évekig dolgoztak a terveken, hogy a megrendelő által megfogalmazott igény szerint magyaros elemekkel díszített modern épületet emeljenek.

Új épületszárnnyal bővül a Károlyi Sándor Kórház, felújítják a főépületet is Új épületrésszel bővül az újpesti Károlyi Sándor Kórház. Az új, hétszintes szárny építése mellett a kórház Ybl Miklós által tervezett főépületét is felújítják, de a területen lebontanak egy veszélyesnek ítélt épületet is.

Nagy idők tanúi – Több mint 800 éves piactér és egy középkori lakóház Óbudán Óbuda középkori piaca mellett egykor házak sora állt. A mai óbudai zsinagóga közelében lévő területen álló hajdani házak közül ma is látható egy eredeti formájában helyreállított épület. Ferenc deák háza ma Óbuda legrégebbi, épségben megmaradt lakóházának számít, amely számos érdekes történet mesél a látogatóknak, és amelyben egykoron még sörfőzde is működött.

Újbudától a Vérmezőig – 110 éve született Ottlik Géza Ma 110 éve született Ottlik Géza, Kossuth- és József Attila-díjas író, a kultikus jelentőségű Iskola a határon szerzője, világhírű irodalmi alkotások fordítója, a Nyugat harmadik nemzedékének tagja. Ottlik a kadétiskola elvégzése után Pasaréten élt, a kommunista diktatúra idején néhány évre elköltözött a fővárosból, majd 1958-tól 1990-es haláláig az Attila úton lakott, szemben az általa rajongásig szeretett Vérmezővel. Írói nagyságának állít emléket az Újbudán kialakított Ottlik-kert a Kosztolányi Dezső tér tőszomszédságában.

Színes mementó egy zseniális építészről – A Postapalota lett Sándy Gyula fő műve Egy nagy múltú város építészeti örökségének darabjait felkutatni és szemügyre venni örök turisztikai sláger. Budapest ezen a területen leginkább a dualizmus kori és a két világháború közötti hagyatékával emelkedik ki: Ybl Miklós, Steindl Imre vagy Lechner Ödön nevével jóformán mindenki találkozik, de ha mélyebbre ásunk, felsorolni is képtelenség, hány méltatlanul kevésbé ismert tehetség járult hozzá a magyar főváros ékesítéséhez. A Széll Kálmán tér délnyugati oldalát díszítő Budai Postapalota épülete is egy ilyen zsenihez kötődik: Sándy Gyula életéről és munkásságáról született idén egy szakmai és laikus szemszögből egyaránt figyelemre méltó kötet.

Kilencven éve helyezték el az első 0-s kilométerkövet a Clark Ádám téren Minden út a Lánchídhoz vezet. Ez a mondás annyiban igaz, hogy a Budapestről induló főutak kilométerben számított hosszát innen, a Lánchídtól, pontosabban a budai oldalon lévő Clark Ádám tértől mérik. Ennek jelzésére 90 évvel ezelőtt, 1932. május 7-én avatták fel itt az első 0-s kilométerkövet.

Visszakerült helyére a restaurált krisztinavárosi Immaculata-szobor – Eredetijét 320 éve állították Újabb nagy múltú szobor újult meg a fővárosban: a 320 éve, 1702-ben fogadalomból állított krisztinavárosi Immaculata–szobrot – Budapest legrégibb köztéri szobrát – ugyan 1928 óta másolat helyettesíti, időközben ez az alkotás is restaurálásra szorult. A munkát a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén végezték el a közelmúltban, tegnap pedig visszahelyezték a szobrot a Krisztina téri felállítási helyére.

Beemelték a Déli összekötő vasúti híd utolsó elemét is a helyére Immár átjárható az új összekötő vasúti híd harmadik szerkezete is, mivel beemelték annak utolsó tagját is a helyére. Ezt követően végzik el a vasúti szakági és egyéb munkálatokat, majd előreláthatóan augusztus elején fogják tartani a próbaterhelést. Ezzel egy újabb mérföldkőhöz jutott el a Déli körvasút fejlesztése, amelynek célja növelni az elővárosi vonatok kihasználtságát, ezzel csökkentve a fővárosi gépkocsiforgalmat.

Nyolcvanöt éve avatták fel II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát a Kossuth téren II. Rákóczi Ferenc szobra immár 85 éve áll a Kossuth téren. Felállításáról halálának 200. évfordulóján döntöttek, és két év múlva, 1937-ben állt is a szobor. Azóta csak a feliratokat változtatták, hol politikai, hol nyelvtani okból.

Az első műegyetemi építészdiploma birtokosának budapesti épületei 165 éve született Kiss István, aki elsőként kapott a Műegyetemen építészdiplomát 1880. február 27-én. Már fiatalon az Igazságügyi Minisztérium házi építője lett, és rövidre szabott élete folyamán számos jelentős épületet tervezett, melyeknek többsége ma már Magyarország határain kívül esik. Budapesten a legtöbb megvalósult épülete kórház, de épített néhány magánházat is. Most ezeket az épületeit mutatjuk be.

Száz éve repülhetünk utasként külföldre Budapestről Ma természetesnek tartjuk, hogy veszünk egy repülőjegyet, és egyszerűen csak felszállunk a repülőgépre. Kevesen gondolkodnak el azon, hogy vajon mióta tehetjük ezt meg. Pedig most évfordulót ünnepelünk: utasszállító repülőgépre Budapesten 100 évvel ezelőtt szállhattak fel először elődeink. Azóta hatalmas fejlődésen ment át az iparág és a turizmus is: a járvány előtti évben közel 16 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc repülőtéren.

A nagy változások előtt – Budapest a kiegyezés idején Az 1867-ben létrejött osztrák–magyar kiegyezés hazánk egyik virágkorát indította el. A 155 évvel ezelőtti egyezmény értelmében duális rendszer jött létre – innen származik a közkeletű dualizmus szavunk, mellyel az 1918-ig terjedő korszakot szoktuk jellemezni. Ez a felívelő éra nagy változásokat tartogatott magában: az iparosodás hatására egyre többen költöztek a városokba, különösen Budapest népessége nőtt robbanásszerűen. De milyen is volt a főváros az 1860-as évek második felében?

Léggömbbel Budapest felett – 120 évvel ezelőtt szállt fel a Turul A Városligetben megnyílt léghajós kilátó nem az első ilyen szerkezet Budapesten: már a millenniumi kiállításon is fel lehetett emelkedni léggömbbel a város fölé. A 120 évvel ezelőtt, 1902. május 1-én felbocsátott ballonnak, a Turulnak azonban nem a közönség szórakoztatása volt a célja, hanem a kutatás. A meteorológiai megfigyelések mellett számos légi felvételt is köszönhetünk neki, amelyek megmutatják, hogyan festett Budapest a magasból a XX. század legelején.

Restaurálják a krisztinavárosi Nepomuki Szent János-szobrot Felújítják a Horváth-kertben álló Nepomuki Szent János-szobrot. Az alkotás eredetije a XIX. század első felétől őrizte az Ördög-árok partját, ám a régi, megrongálódott szobrot a hatvanas években elbontották, helyette 1999-ben készült el a ma is látható szobor, amelynek azonban mára aktuálissá vált a restaurálása.

65 éve sugározta az első hivatalos adást a Magyar Televízió A televízió lassan százéves találmány, amelynek kifejlesztésén számos magyar kutató dolgozott a kezdetekkor. Magyarországon mégis csak az 1950-es években kezdtek el azon munkálkodni, hogy a hazai háztartásokban is lehessen fogni magyar adást. A kísérleti adások már 1956-ban elindultak, majd a forradalom után, 1957. április 26-án este már filmet is vetített a tévé, de az első „hivatalos" adást, a Hősök terei felvonulást politikai okból csak 1957. május 1-én sugározta a Magyar Televízió.

A Nemzeti Színház megpróbáltatásai – Számos épületben működött alapítása óta a nemzet teátruma 2002 óta áll és működik a Nemzeti Színház a Dunához közel eső, egykor vasúti csomópontnak helyet adó területen, a Rákóczi híd pesti oldalán. A helyszín is nagy változásoknak volt tanúja az elmúlt mintegy 200 év alatt, de a színház története sokkal fordulatosabban alakult. Mielőtt mostani otthonába költözött, számos épületben működött a társulat, kettőt ezek közül elbontottak, a többit eleve átmeneti megoldásként használták, közben pedig szinte évtizedenként felmerült az állandó otthon megépítésének gondolata, több alkalommal építészeti tervpályázatot is hirdettek. Más-más okokból, de ezek egyike sem jutott el a várt végkifejletig. Érdemes a meg nem valósult tervek és elképzelések ismertetésével felidézni a „Nemzeti” sorsának alakulását.

85 éve leplezték le Hadik András lovas szobrát a budai Várban A Csikós-szobrot is készítő ifjabb Vastagh György szobrászművész alkotását 1937-ben leplezték le az Úri utca és Szentháromság utca találkozásánál lévő kis téren az ország akkori vezetőinek jelenlétében. A Habsburg Birodalom egykori hadvezérének, Hadik Andrásnak és a 3. huszárezrednek emléket állító szoborhoz az ötvenes évek óta egy furcsa szokás is kötődik a ballagó műegyetemisták körében.

Pestről Budára – Háborús sebesültek gyógyítására jött létre az Irgalmasrend kórháza A Betegápoló Irgalmasrend, amely több mint 370 éve érkezett hazánkba, elkötelezte magát a harcokban megsebesült katonák gyógyítása mellett, ezt a szolgálatot a rend tagjai a legmagasabb szinten teljesítették már a török háborúk idején is. Első hadikórházuk a volt Invalidus-házban, a mai Központi Városháza épületében nyílt meg az 1700-as években, majd Budán, a Frankel Leó úton alapítottak egy ispotályt. Ez az intézmény ma is működik Budai Irgalmasrendi Kórház néven.

Méhek a tetőn – Megújul a Postatakarékpénztár belső csarnoka A Szabadság tér szomszédságában a századfordulón felépült Postatakarékpénztárban már hónapok óta felújítási munkák folynak. Lechner Ödön fő művén kívül a mester három másik alkotása is helyreállítás alatt van: az Iparművészeti Múzeum, a Városliget melletti Sipeki Balás-villa és az Andrássy úti Drechsler-palota. Míg utóbbiak kívülről is látható, nagyobb volumenű változáson mennek keresztül, a Postatakarékpénztárnak a belső pénztárcsarnoka kapja vissza eredeti kupoláját. Egykoron ezt is a homlokzathoz hasonló fantáziadús ornamentika jellemezte, azonban a használat igényei szerint az idők során átalakították, de a történelem viharai sem kímélték.

Hatvan évvel ezelőtt is válaszút előtt állt Budapest – A főváros közlekedése az 1960-as években Budapest közlekedése 60 évvel ezelőtt is válaszút előtt állt. A szakemberek olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mennyire kell fejleszteni az addigra elavult tömegközlekedési hálózatot, hogyan kell a várost felkészíteni a várható autóforgalomra. E döntések meghozatalát tanulmányok is segítették. Egy 60 éve megjelent munka alapján mutatjuk be Budapest akkori közlekedési dilemmáit.