Keresés az archívumban

A magyar buszgyártás ikonikus darabja volt az Ikarus 66 – Most felújítva láthatjuk a Közlekedési Múzeumban Különleges buszt mutatott be tegnap a nagyközönségnek a Közlekedési Múzeum: az utolsó tíz legyártott Ikarus 66-os modell egyikét. A járművet többéves restaurálás után állították ki Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító Dízelcsarnokában. Budapest egykor ezektől az Ikarus buszoktól várta, hogy gyorsabbá és kényelmesebbé váljon a közlekedés, a fővárosi utasok azonban kényelmetlennek találták őket.

Római kori temetkezéseket tártak fel Óbudán Késő római kori temetkezésre bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei az óbudai utca egyik telkén, ahol egy kőfal és tárológödrök maradványai is előkerültek.

Ahol Jókai Mór és ifj. Johann Strauss találkozott – Tűzvész pusztította el a lipótvárosi Német Színházat Az V. kerületi Báthory utca 24. szám alatt már csak egy emléktábláról tudhatjuk meg, hogy itt állt egykor a Pesti Német Színház. Ez már a harmadik helyszíne volt a pesti német színjátszásnak, de a teátrum itt sem működhetett sokáig. A megnyitás után húsz évvel, 1889. december 20-án tűzvész pusztította el az épületet, amelyben Jókai Mór is megfordult, sőt a művéből írt operettet is előadták itt.

Hetven éve bontották el a Hősök emlékkövét A Hősök terén, a Millenniumi emlékmű árnyékában megbújik egy másik alkotás is. A Hősök emlékköve egy tömegsírt szimbolizál, eredetileg az I. világháború névtelen sírokban nyugvó katonáinak emlékére állították 1929-ben, de nem a gyász volt az elsődleges üzenete, hanem az ezeréves határok megváltoztatása elleni mozgósítás. Az emlékkövet 1951-ben elbontották, de 1956 tavaszán, majd 2001-ben újra felállították, más formában és új üzenetekkel.

Ezrek voltak kíváncsiak a 2021-es év legnagyobb építészeti attrakciójára Valószínűleg a 2021-es év legnagyobb építészeti attrakciója a Budavári Palota déli összekötő szárnyának újraépítése és a Szent István-terem újraalkotása. Az augusztus 20-i ünnepi hétvégén soha nem látott tömeg várakozott a palotaudvaron, hogy bejusson a most átadott épületrészbe. Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese értékelte lapunknak a történteket.

Újjáépítették, de a díszítését és a nevét megváltoztatták – 75 éve adták át a Szabadság hidat Az államalapítás ünnepén megrendezett látványos budapesti tűzijáték végén izzó görögtüzek gyulladtak a hidakon, így a Szabadság hídon is. Akkor biztosan kevesen gondoltak arra, hogy ez volt az első híd, amelyet a II. világháborús pusztítás után újjáépítettek, és 1946. augusztus 20-án átadtak a forgalomnak.

A Kossuth-szobor vándorlása az Országház előtt – A Parlament főbejáratával szemben akarták felállítani a monumentális emlékművet Az Országház előtti teret 1927 óta nevezik Kossuth térnek, ebben az évben avatták fel ugyanis a nagy államférfi szobrát. Pontos helyének kijelölése hosszan elnyúló vitákat váltott ki, s az elkészült alkotást próbaképpen a tér több pontján is felállították, míg a végleges helyére került.

A párizsi sugárutak ihlették – 1876-ban adták át a mai Andrássy utat Pest belvárosa és a Városliget közötti közlekedés nagyon sokáig a Király utcán keresztül zajlott. A szűk utca nagyon zsúfolt volt, hiszen nemcsak a rendes forgalom haladt át itt, hanem azok is erre mentek, akik egy kis felüdülésre a Városligetbe tartottak. Ezen segített a hivatalosan 145 éve, 1876-ban átadott Sugárút, a mai Andrássy út, amelynek mentén pazar paloták épültek a földszintes házacskák helyére.

„Zsenik voltak a királyi palota építészei” – állítja a Szent István-terem újratervezője Építészként újrarajzolta az augusztus 20-án megnyíló Szent István-terem minden részletét, a királyi palota déli összekötő szárnyának ablakait, történeti ajtóit, parkettáit. Angyal Tibor hat éve foglakozik a II. világháború után megsemmisített díszterem újraalkotásával és a tapasztalatok birtokában azt állítja: történelmi lehetőség a királyi palota rekonstrukciója, amelyet a háború után eszelős dühvel és módszerességgel vertek szét, hogy egyetlen négyzetméternyi eredeti tér se maradjon belőle.

Ahogy Ferenc József is láthatta – Bejártuk a magyar iparművészet egyik csodáját, a Budavári Palota újraalkotott Szent István-termét Semmihez nem hasonlítható élmény végigjárni a Budavári Palotának azt az újonnan rekonstruált déli összekötő szárnyát, amelyet a háború előtti állapotnak megfelelően állítottak helyre. Ebben található a századforduló egyik csodájaként is emlegetett Szent István-terem is, de több más, hitelesen újraalkotott helyiséget is megnyitnak a látogatók előtt augusztus 20-án. Az újjáépítés, mint a sajtóbejáráson részt vevő tudósítónk a helyszínen tapasztalta, méltó az elődök munkájához, ezek a termek valóban műalkotások, a magyar iparművészet remekművei. Most végigvezetjük az Olvasókat azon az útvonalon, amelyet egy tervezett látogatáskor bejárhatnak. Tartsanak velünk!

Ünnepélyesen átadták a Budavári Palota újjászületett Szent István-termét Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme, amely egykor a palota egyik legdíszesebb helyiségének számított. Az eredeti formájában újjáépült terem a mai hivatalos átadást követően, augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható lesz mindenki számára.

Budapest fölött az ég – Trianon miatt menekítették a Svábhegyre a csillagvizsgálót A Svábhegyen száz éve kezdték el építeni az új budapesti csillagvizsgálót, amely a Trianonnal elveszett ógyallai obszervatóriumot pótolta. A kezdeti nehézségek ellenére egy európai szintű kutatóközpontot hoztak létre néhány év alatt a Normafa melletti részen, ahol a csillagvizsgáló jellegzetes, kupolás épületében ma is kémlelik Budapest egét.

Egy városrész vált lakhatatlanná – Máig nem tudjuk, ki robbantotta fel a csepeli hadianyagraktárat 95 évvel ezelőtt Nagy erejű robbanás rázta meg Csepelt és Budapest déli részét 1926. augusztus 12-én, délután háromnegyed hétkor. A 95 évvel ezelőtti katasztrófa csepeli és budafoki házakban okozott súlyos károkat: betörte az ablaküvegeket, lesöpörte a cserepeket a háztetőkről. Szerencsére emberéleteket nem követelt a robbanás, amelynek tűzcsóváját és hangját egész Budapesten lehetett látni, illetve hallani.

Aki a nullás kilométerkövet is alkotta – Borsos Miklós 115 éve született A szobrászművészként, éremművészként és grafikusként egyaránt elismert Borsos Miklós 115 éve, 1906. augusztus 13-án született az erdélyi Nagyszebenben. Győrben, majd 1945-től Budapesten élt. Télen a Várnegyedben, az Úri utca 6. szám alatt, nyáron pedig Tihanyban dolgozott, állandó múzeuma pedig Győrben látogatható. Budapesten több alkotása is látható, egy-egy műve akaratlanul is felhívja magára a figyelmet.

Világhírűek voltak a Kissling-gyár csillárjai – A Szent István-teremhez újraalkották az egykori díszes világítótesteket A dualizmus korának kiemelkedő iparművészeti vállalatai közül jelentős szerepet mondhatott magáénak Kissling Rudolf és fia csillár- és bronzárugyára. Művészi szintű munkáiknak köszönhetően számos, ebben a korszakban megépült középületet díszítettek csillárjaik és egyéb bronztárgyaik. A Budavári Palota Szent István-termének eredeti csillárjait is a Kissling-gyár készítette el, az iparművészeti alkotásokat hosszas kutatómunka után sikerült ismét megalkotni.

Parkolóházak épülnek a Mexikói útnál az autómentes Városligetért Az autómentes Városliget megteremtését segítik a Kisföldalatti Mexikói úti végállomásánál építendő P+R parkolóházak, amelyeknek a tervezési szerződését ma írta alá a Budapest Fejlesztési Központ és a pályázaton nyertes Középülettervező Zrt. A parkolóházak létrehozása szervesen kapcsolódik a környék közlekedésének megújításához.

Sas-hegy: egy hely, amelyet városi legendák öveznek A budapesti Sas-hegyre kirándulók igencsak kiváltságos helyzetben vannak, ugyanis a terület évtizedekig el volt zárva a nyilvánosság elől. Ma már – előzetes bejelentkezés után – látogatható a BAH-csomópont fölé magasodó hegy. Ha szakszerű vezetéssel bejárjuk, akkor bátran állítható, hogy kiemelkedő élményben lesz részünk: egyedi panoráma és igazi növényritkaságok várnak minket.

István hídnak akarták nevezni az első pesti függőhidat, végül Dróthíd lett a neve Dróthíd. Furcsa név, pedig így hívták azt a kis hidacskát, amelyet 195 éve, 1826. augusztus 9-én adtak át a Városligetben, a mai George Washington-szobor közelében. A kis gyalogoshíd akkor új technológiát képviselt, hiszen kábelhíd volt, és az első függőhíd Pesten.

A Pesti Állatkert 155 éve nyílt meg a Városligetben A különleges, egzotikus állatokra mindig is kíváncsiak voltak az emberek: a XVIII. században Pest-Budán megjelenő, állatsereglettel utazó mutatványosok mindig nagy népszerűségnek örvendtek. Az igazi állatkertre azonban sokáig kellett várni: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A pestbudai polgárok körében gyorsan népszerű lett a gyönyörű park, ahol ugrányt, kajdácsot, iramszarvast is láthattak. A foltos nyakorján, vagyis a zsiráf csak 1868-ban érkezett az Állatkertbe, Erzsébet királyné közbenjárására.

Közel 200 éve honosította meg az evezést a magyar fővárosban Széchenyi István A tokiói olimpiai játékokon a magyarok a vízi sportokban a hagyományokhoz híven ismét nagyon jól szerepeltek. Az evezés Széchenyi Istvánnak köszönhetően honosodott meg hazánkban, aki Angliában ismerkedett meg ezzel a sportággal. A XIX. század végén már rendszeresen tartottak versenyeket a budapesti Duna-szakaszon is. Sőt, 1925-től minden évben egyetemi sportklubok mérték össze tudásukat a Margit-sziget és a Műszaki Egyetem főbejárata közötti Duna-szakaszon, ennek köszönhetően maradt fenn számtalan olyan fotó, amelyen az evezősök mögött a háború előtti régi várost láthatjuk.

Egy szinte eltitkolt repülőbaleset Budapesten – 60 éve történt a zuglói tragédia Döbbenetes szerencsétlenség történt 60 éve Budapesten, egy repülő rázuhant egy zuglói házra. A 30 áldozatot követelő tragédia okai és a baleset hivatalos kezelése több mint érdekes, az akkori hatalom ugyanis igyekezett eltussolni az esetet. Ma már azonban ismerjük a szomorú történetet, amely hosszú időre véget vetett a főváros fölötti sétarepüléseknek.

Először láthatjuk fotókon, milyen lett az újjászületett Szent István-terem Most először láthatjuk fotókon is, milyen lett az új Szent István-terem a Budavári Palotában, amelyet két hét múlva, augusztus 20-án nyitnak meg a nagyközönség előtt. A frissen készült fényképeken a történelmi díszterem több részletét is megszemlélhetjük, köztük a már a helyére beépített új Zsolnay-kandallót, az új padló- és falburkolatokat, a királyokat és magyar szenteket ábrázoló új pirogránit képeket, sőt közelről megcsodálhatunk egy karosszéket és a függönykárpit egy részletét.

Alapítói művésznegyednek álmodták meg, Budapest kedvelt városrészévé vált Pestújhely Hogyan születik meg egy új városrész? Néha tudatos tervezéssel, néha talán csak a véletlen műve. A mai Pestújhely elődjeként számontartott Széchenyi-telep esetében a kettő együtt játszott szerepet. Bár Budapest XV. kerületének legkisebb városrésze hivatalosan csak 101 éves, születésének története 125 évvel ezelőtt, 1896 augusztusában kezdődött.

Elkezdődik a Vöröskereszt Egylet egykori székházának újjáépítése a budai Várban A Vöröskereszt Egylet számára épült, majd a Külügyminisztériumnak helyet adó, a II. világháború után lebontott épület rekonstrukciója során külső jegyeiben korhűen követi majd a sarokkupolás eredetit. Belsőépítészeti szempontból azonban modern megoldásokat alkalmaznak majd. A szomszédos Batthyány-palota részleges műemléki felújítását is elvégzik.

Öt évvel az Erkel utcai klasszicista épület bontása után elkészült a helyére épített új lakóház Bár a városfejlődés során gyakran előfordul, hogy a régi épületek közül egyeseket lebontanak, a helyükre pedig újat építenek, akkor viszont igen fájdalmas mindez, ha olyan érték veszik el, amely egyedi vagy ritka, helyére pedig olyan épület kerül, amelyről mindez cseppet sem mondható el, ráadásul a többé-kevésbé egységes utcaképet is feláldozzák. A IX. kerületi Erkel utca 18. szám alatti klasszicista lakóház nagy vihart kavaró bontása után öt évvel elkészült a helyére szánt új lakóépület. Megmutatjuk, milyen lett.

Élet a Lánchíd előtt – Főhercegi látogatásból született a dunai hajóhíd A Pest és Buda közötti hajóhidat Albert főherceg látogatása miatt építették meg, és kis túlzással gróf Széchenyi István utazása miatt szüntették meg. A Duna két partja közötti hajóhidat 255 éve állították fel, és 171 éve bontották el.

Az első pesti lóvasút 155 évvel ezelőtt indult el Pesten 1866. augusztus 1-jén indult el a városi lóvasút menetrend szerinti közlekedése. Az első vonal a mai Kálvin tértől egészen Újpestig vezetett, a menetidő 35 percig tartott. A gróf Károlyi Sándor által szorgalmazott új közlekedési eszköz sikeres volt, és a lóvasút jelentősen hozzájárult Újpest fejlődéséhez. Az első pálya átadása után néhány évvel Pestet és Budát szinte behálózták a lóvasútpályák.

Átalakult városkép: 6 érdekes képpárral idézzük fel, mennyit változott Budapest száz év alatt A változást követni mindig izgalmas, főképpen akkor, ha Budapestről van szó! A régi fotók hűen dokumentálják, milyen volt korábban a főváros egy-egy háza, utcája vagy tere. Segítségükkel felidézhetjük az egykori Gizella téren álló Haas-palotát, rácsodálkozhatunk, hogy az 1880–1890-es években még milyen kopár volt a Rózsadomb, és a mai Margit körút inkább egy kisváros utcájára hasonlított. A pesti Duna-parton, az épülő Parlament épülete mellett pedig még gyárak álltak.

Nemcsak lakhatást biztosítottak, hanem neveltek is a Pesti Szent Imre Kollégiumban A katolikus egyetemisták és főiskolások lakhatási gondjainak enyhítésére a századfordulón magánkezdeményezésre jött létre a Szent Imre Kollégium, amely később országos hálózattá fejlődött. A kollégium először az Irányi utcában, majd az Üllői úton működött. A Pesti Szent Imre Kollégium végül a Ferencvárosban, a Ráday utca 43–45. számú épületben talált végleges otthonra. A neves kollégium megsínylette a Tanácsköztársaság időszakát, de közel fél évszázados története a II. világháborút követő korszakfordulóval ért véget. Az épületben ma is kollégium működik.

A 125 éve alapított Mezőgazdasági Múzeum számára építették fel újból a Vajdahunyad várát A Városligeti-tó egykori Széchenyi-szigetén álló Vajdahunyad vára 1896 óta nagy népszerűségnek örvend. Különleges megjelenésével és egyedi atmoszférájával látogatók tízezreit vonzza. Falai, jellegzetes épületrészei között sétálva térben és időben hosszú utat lehet megtenni Felvidéktől Erdélyig, a romántól a barokk korig. A falak pedig Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági gyűjteményét és múzeumát rejtik, amely ebben az évben ünnepli alapításának 125. évfordulóját.

Ma is áll a Rákóczi úti lakóház, amelynek 85 évvel ezelőtt leomlott a sarka Hatalmas tragédiát okozhatott volna Budapesten 1936-ban egy összedőlő ház. A lakók hiába jelezték a tulajdonosok felé, hogy repednek a falak, nem érzik biztonságban magukat, érdemi intézkedés nem történt. A Rákóczi út 73-as számú ház sarka 1936. július 23-án, délután 3 óra előtt pár perccel összeomlott.

Budapest nem került fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára Az UNESCO mai döntése alapján nincsenek veszélyben a főváros világörökségi helyszínei.

Vívóterem működik az angyalföldi zsinagógában A második világégést követően hazánkban számos zsinagóga maradt gyülekezet nélkül. Az ország több pontján üresen maradt egyházi rendeltetésű épületeket vagy lebontották, és építőanyagukat más épületek felújításához, újjáépítéséhez felhasználták, vagy más funkciót kaptak. A Dózsa György úton található zsinagóga épületét nem bontották el, ma is közösségi használatban van - de másképpen, mint egykor.

Házomlás Angyalföldön – Nyolc ember életét követelte a 90 évvel ezelőtti tragédia Egész Budapestet megrázta az a szerencsétlenség, amely 90 éve történt, és nyolc munkás halálát követelte. Építés közben összedőlt egy ház Angyalföldön, a Szent László úton.

110 éve viseli Mikszáth Kálmán nevét a város egyik leghangulatosabb tere 1911-ben kapta a mai Mikszáth Kálmán tér az íróról a nevét, arra emlékezve, hogy életének utolsó szakaszát a családjával együtt a tér 1. számú házában töltötte. Mikszáthék több helyen is laktak Józsefvárosban, s a tértől nem messze volt a család első önálló pesti lakása is. A tér idővel még más, az író emlékét idéző műalkotásokkal is bővült.

Az Erzsébet híd felhajtójának szélesítésekor a templom eltolása is felmerült, végül a járdát süllyesztették le Az 1930-as években Budapesten már olyan nagy volt az autóforgalom, hogy az állandó dugók és a balesetveszély elhárítása érdekében át kellett építeni az Erzsébet híd pesti hídfőjét. Még a Belvárosi plébániatemplom eltolása, sőt elbontása is szóba került, de ehelyett egy ötletes és olcsó műszaki megoldást választottak a tervezők. A híd új felhajtója 1936. július 17-re készült el.

Egy ma is álló Szabadság téri épületben nyitotta meg az első pesti leánynevelő intézetet Teleki Blanka A sors különös fintora, hogy Teleki Blanka annak a katonai kaszárnyaként működő lipótvárosi Újépületnek a szomszédságában nyitotta meg az első pesti nőnevelő intézetet, amely 1851-ben a börtöne lett, mert a császári hatóságok szerint éppen az ő nevelőintézetéből indult el az 1848-as forradalom. Az egykori Sétatéren ma is álló épületben később bank, majd a Belügyminisztérium gazdasági rendőrsége működött, ma pedig a Katolikus Tábori Püspökség székháza.

Jövőre megkezdődhet az új Közlekedési Múzeum kialakítása az Északi Járműjavító területén A Kőbányai úti Északi Járműjavító egy különleges időszaki kiállítással búcsúzik: az épület októberig megtekinthető jelenlegi állapotában, a tárlaton pedig nem pusztán az egykori üzem életét, hanem az itt létesítendő új Közlekedési Múzeum terveit is bemutatják. A 2009-ben bezár járműjavítóból alakítják ki azt az új kulturális negyedet, amelynek központja a múzeum és a már meglévő Eiffel Műhelyház. A területet összekötik a Népligettel is, és a tervek szerint új vasúti megálló is épül majd.

Budapest első pályaudvaráról 175 éve gördült ki a vonat Az első pesti indóházat 1846. július 15-én adták át, innen indult el aznap az első magyar gőzvontatású vonat Vácra, amely a Bécs felé vezető vasútvonal első szakasza volt. A vasúti közlekedéssel Pest központi szerepe megerősödött az országon belül, és jelentős fejlődést indított el. Olyannyira, hogy a vasúti forgalom az 1870-es évekre már kinőtte Pest első pályaudvarát.

A korszak neves fényképészei örökítették meg 125 éve a városligeti millenniumi kiállítást Az 1896-ban megnyitott városligeti Ezredéves Országos Kiállítás a mai napig a maga nemében páratlan rendezvény. Ilyen nagy ívű, a nemzet történelmét, gazdaságát, iparát és néprajzát is bemutató tárlatnak azóta sem adott otthont fővárosunk. A korszak neves fotósai, Klösz György és Weinwurm Antal által készített fényképeknek köszönhetően ma is rácsodálkozhatunk az erre az eseményre épült gyönyörű pavilonokra, a néprajzi falura, az éttermekre, az ünnepi hangulatra.

Elkészült a sportközpont a Belvárosban – Különleges építészeti megoldásokat alkalmaztak a Vadász utcában Sport- és élményközpontot alakított ki Belváros Önkormányzata a Vadász utca 30. szám alatt. Az új létesítményben a sportpályák mellett 4 pályás, 25 méteres medence, tanmedence és termálvizes wellness részleg is üzemel majd, amelyet saját termálvizes kút táplál. Az épület tervezésekor nagy hangsúlyt fektettek az ökológiai és energiahatékonysági szempontokra. A különleges építészeti megoldások eredményeként a kis alapterületre számos sportrészleget sikerült beilleszteni.

Ferencváros egykor a malmokról volt ismert – A Gizella és a Hungária újjászületve őrzi a múltat Malmok és Ferencváros, Ferencváros és a malmok. Volt idő, amikor a két szó nagyon gyakran szerepelt egymás mellett az újságok oldalain. Hosszú időn keresztül a mai IX. kerülete volt az élelmiszeripar egyik központja. A középkortól egészen az 1870-es évekig hajómalmok tucatjai dolgoztak a ferencvárosi folyópart mentén, utána pedig hatalmas gőzmalmok jelentették a megélhetés biztos forrását sok ezer pesti és Pest környéki munkás számára. Hajómalmokat manapság csak múzeumokban láthat az ember, a régi ferencvárosi gőzmalmok közül azonban maradt még néhány, bár az is igaz, hogy már régóta nem őrölnek bennük.

Jókai Mór darabjával avatták fel a Vígszínházat 125 éve A Vígszínház 1896. május 1-jén felavatott épülete a XIX. századi európai színházépítészet egyik ékköve. A fennkölt hangulatú neobarokk stílusú palota az 1896-os millenniumi ünnepségek napjainkig fennmaradt emléke. A bécsi Fellner és Helmer építésziroda által tervezett 125 éves épület eleganciájában méltó versenytársa az Osztrák–Magyar Monarchia korában felavatott többi színházépületnek.

150 éves a Királyi József Műegyetem A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története a XVIII. századra nyúlik vissza, hiszen egyik jogelődjét, az Institutum Geometricumot 1782-ben, míg a másikat, a József Ipartanodát 1844-ben alapították. Mégis a mai, önálló és nevében is egyetemként működő intézmény 150 éve, 1871-ben jött létre, amikor is a király szentesítette az egyetem szabályzatát.

Nyugalom és feltöltődés – A Hajógyári-sziget különleges arca Az Óbudai-sziget vagy másik nevén Hajógyári-sziget az utóbbi időben kellemesebb arcát mutatja: nincsenek hetekig tartó rendezvények, fesztiválok, kihelyezett pavilonok sehol. Békés, mondhatni természetes oldalát fordítja felénk a terület, ezért érdemes róla beszámolni, mit is találhatunk Budapest leghányatottabb sorsú szigetén „békeidőkben”.

Harminc éve vonult ki a szovjet hadsereg Magyarországról – Mi lett az egykori budapesti laktanyákkal? Harminc évvel ezelőtt, 1991 nyarán hagyta el végleg Magyarországot a szovjet hadsereg. Az annak idején ideiglenesen itt állomásozónak mondott, de csaknem öt évtizeden át az országban tartózkodó Vörös Hadsereg ez idő alatt Budapesten is számos ingatlant birtokolt, amelyek a visszaadáskor többnyire igen leromlott állapotban voltak. Azóta három évtized telt el, az egykori katonai objektumokat több helyen felújították és igen jól hasznosították. Az évfordulón ezek közül keresetünk fel néhányat.

Felavatták a kispesti Bozsik-stadion előtt a Honvéd Aranyoroszlán-szobrát A főváros egyik legújabb szobrát a XIX. kerületben, a megújult Bozsik-stadion bejárata előtt állították fel. Az 5-6 ezer elemből álló, rozsdamentes acélból készült 6 tonnás oroszlánszobor 4-5 hónapon át készült és különlegessége, hogy belülről vörös fénnyel világítható meg, olyan hatást keltve, mintha izzana.

Üvöltő Bengálik, tekergőző Hernyók – Sokféle villamos szolgálta Budapestet az elmúlt évtizedekben UV, ICS, Bengáli, CAF, Combino, Hannoveri – az elmúlt évtizedekben ezek a villamosok határozták meg Budapesten a villamosközlekedést. Most újabb CAF gyártmányok álltak forgalomba, de nézzük meg, hogy milyen villamosokkal is közlekedtek a budapestiek, és mit jelentenek ezek a fura nevek?