Keresés az archívumban

Jókai Mór darabjával avatták fel a Vígszínházat 125 éve A Vígszínház 1896. május 1-jén felavatott épülete a XIX. századi európai színházépítészet egyik ékköve. A fennkölt hangulatú neobarokk stílusú palota az 1896-os millenniumi ünnepségek napjainkig fennmaradt emléke. A bécsi Fellner és Helmer építésziroda által tervezett 125 éves épület eleganciájában méltó versenytársa az Osztrák–Magyar Monarchia korában felavatott többi színházépületnek.
150 éves a Királyi József Műegyetem A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története a XVIII. századra nyúlik vissza, hiszen egyik jogelődjét, az Institutum Geometricumot 1782-ben, míg a másikat, a József Ipartanodát 1844-ben alapították. Mégis a mai, önálló és nevében is egyetemként működő intézmény 150 éve, 1871-ben jött létre, amikor is a király szentesítette az egyetem szabályzatát.
Nyugalom és feltöltődés – A Hajógyári-sziget különleges arca Az Óbudai-sziget vagy másik nevén Hajógyári-sziget az utóbbi időben kellemesebb arcát mutatja: nincsenek hetekig tartó rendezvények, fesztiválok, kihelyezett pavilonok sehol. Békés, mondhatni természetes oldalát fordítja felénk a terület, ezért érdemes róla beszámolni, mit is találhatunk Budapest leghányatottabb sorsú szigetén „békeidőkben”.
Megadták az építési engedélyt, megmenekül a pusztulástól a kelenföldi indóház A műemléki védettség alatt álló, 137 éves épületben vasúttörténeti kiállítóhelyet hoz létre a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. A tervek szerint az egykori állomásépület mellett múzeumkertet alakítanak ki és egy kortárs bővítést is kap majd a ház: egy kilátópontként, vonatnéző helyként működő teraszt. Az építési engedélyt most kapta meg a beruházás.
Harminc éve vonult ki a szovjet hadsereg Magyarországról – Mi lett az egykori budapesti laktanyákkal? Harminc évvel ezelőtt, 1991 nyarán hagyta el végleg Magyarországot a szovjet hadsereg. Az annak idején ideiglenesen itt állomásozónak mondott, de csaknem öt évtizeden át az országban tartózkodó Vörös Hadsereg ez idő alatt Budapesten is számos ingatlant birtokolt, amelyek a visszaadáskor többnyire igen leromlott állapotban voltak. Azóta három évtized telt el, az egykori katonai objektumokat több helyen felújították és igen jól hasznosították. Az évfordulón ezek közül keresetünk fel néhányat.
Gyártelepből izgalmas kulturális központ – 20 éves a Millenáris Park Ma a Millenáris egy hatalmas park és rendezvényközpont Budán, egykor azonban itt működött a Ganz-gyár, amelynek helyén, a csarnokok részbeni megtartásával éppen 20 éve, 2001. július 6-án nyílt meg Budapest egyik legnagyobb kulturális központja.
Cukrászda nyílt a Múzeumkert egykori kertészházában A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, a felújított egykori kertészházban mától egy új cukrászda működik, amelyet az Auguszt család üzemeltet. A Pollack Mihály téri oldalon található épületben felavatott üzletet arról az Apponyi Geraldine-ról nevezték el, aki Apponyi Albert unokahúga volt, és 1938-ban házasodott össze Albánia királyával.
Több pesti palotában is működött az Akadémia saját székházának megépítése előtt Hamarosan megkezdődik a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújítása. A neoreneszánsz palota 1862 és 1865 között készült el, Friedrich August Stüler berlini építész tervei szerint, a kivitelezést olyan neves építészek irányították, mint Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal. Az önálló székházra negyven esztendőt várt a tudósok társasága. Az 1825-ben alapított intézmény a város neves épületeiben bérelt termeket a Lánchíd melletti palota elkészültéig.
Felavatták a kispesti Bozsik-stadion előtt a Honvéd Aranyoroszlán-szobrát A főváros egyik legújabb szobrát a XIX. kerületben, a megújult Bozsik-stadion bejárata előtt állították fel. Az 5-6 ezer elemből álló, rozsdamentes acélból készült 6 tonnás oroszlánszobor 4-5 hónapon át készült és különlegessége, hogy belülről vörös fénnyel világítható meg, olyan hatást keltve, mintha izzana.
Üvöltő Bengálik, tekergőző Hernyók – Sokféle villamos szolgálta Budapestet az elmúlt évtizedekben UV, ICS, Bengáli, CAF, Combino, Hannoveri – az elmúlt évtizedekben ezek a villamosok határozták meg Budapesten a villamosközlekedést. Most újabb CAF gyártmányok álltak forgalomba, de nézzük meg, hogy milyen villamosokkal is közlekedtek a budapestiek, és mit jelentenek ezek a fura nevek?
Szobrot állítottak Szkander bégnek, Hunyadi János szövetségesének a Városligetben A Vajdahunyadvár szomszédságában, a városligeti Platán sétányon avatták fel Szkander bég mellszobrát. Az alkotás Tirana város ajándéka Budapestnek. Szkander bég albán fejdelem egykor Hunyadi Jánossal szövetségben harcolt az oszmán birodalom terjeszkedése ellen.
Az Operaháztól az Országházig – Számos reprezentatív épület díszítőfestését Scholtz Róbertnek köszönhetjük A polgáriasodó, világvárossá váló Pest-Buda, majd Budapest városképének meghatározó részei voltak a díszes középületek és paloták. Számos reprezentatív épület dekorálásában fontos szerepe volt Scholtz Róbert díszítőfestőnek, akinek munkásságát egyebek mellett az 1945-ben elpusztult, de hamarosan újjászülető Szent István-terem is dicséri.
Egyszer volt, hol nem volt a Vidámpark – Az 1800-as évek elején települt a Városligetbe az egykori Vurstli Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.
A fertőző betegek bejelentését 140 éve rendelték el Budapesten A betegségek és a járványok hozzátartoznak történelmünkhöz, ahogyan ezt az elmúlt másfél évben tapasztalhattuk. A XIX. században kezdték felismerni, hogy az egyes kórságok miképp terjednek, és azt hogyan lehet megakadályozni. Budapesten 140 évvel ezelőtt, 1881. július 1-jén léptek életbe az új járványügyi szabályok. A bejelentési kötelezettség, az elkülönítés ma is segíti a járványok elleni védekezést.
Az 1870-es években Pesten templomtornyok és gyárkémények versenyeztek egymással Pest gazdasági fejlődését jól mutatták az 1870-es években városszerte megjelenő gyárkémények, kürtők. Ugyanakkor a város rangjának megfelelően egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a templomtornyok és toronysisakok díszes megjelenésére is. Az évtized elején a terézvárosi plébániatemplom tornyát építették át, majd a város különböző pontjain számos más templom is új, elegáns tornyot és toronysisakot kapott, amelyek a mai napig a városkép meghatározó elemei.
Újraindul a gödöllői és a csömöri HÉV fejlesztésének előkészítése Folytatódik a H8-as gödöllői, illetve a H9-es csömöri HÉV és a 2-es metró összekötésének a tervezése. A beruházás része a HÉV-vonalak teljes felújítása, majd a metróval való összekötés után átalakítják az Örs vezér terére közlekedő buszok forgalmát.
A budapesti tömegközlekedésben 55 éve vezették be az egységes bérlet- és jegyrendszert A fővárosi közlekedési vállalatoknál az 1960-as évek közepére már 130-féle menetjegy létezett. A rendszer szinte átláthatatlan volt, ráadásul a jegyekből sokkal kevesebb bevétele volt a vállalatoknak, mint amennyibe a rendszer működtetése került. Ezért 1966. július 1-től Budapesten új viteldíjrendszert vezettek be, amely tulajdonképpen a mai napig megmaradt.
Helyreállítják a kettétört határkövet Óbudán Óbudán helyreállítják az Aranyhegyen található, közel 150 éves határkövet. A III. kerületi Határkő utca és Jutas utca kereszteződésében álló különleges jelzőkő tavaly tört ketté.
A zuglói Millenárison játszották az első hazai nemzetközi futballmérkőzést – A magyar sport bölcsőjének nevezett pálya 125 éves A Millenárisról manapság mindenkinek a népszerű budai park jut eszébe, pedig a pesti oldal is büszkélkedhet Millenárissal. A zuglói Millenáris, amely Budapest első sportpályája, 125 éve működik, és sokan a magyar versenysport bölcsőjeként is emlegetik. A döntött kanyaros kerékpárospálya, azaz a velodrom, már megépítésekor is korának egyik legkorszerűbb pályája volt, az 1927-ben történt átépítés után az itt rendezett világbajnokságon tízezrek szurkoltak a lelátón. Magyarországon itt rendezték az első nyilvános nemzetközi futballmérkőzést.
Többfunkciós közösségi teret adtak át Újpalotán Mind a kisebb gyermekek, mind az idősebbek számára biztosít szórakozást az a közösségi tér, amelyet a közelmúltban adtak át az újpalotai Drégelyvár utcában. Az elhanyagolt parkot a XV. kerületi önkormányzat újította fel.
A 45 éve átadott Flórián volt Magyarország első valódi bevásárlóközpontja A Flórián Üzletközpont, akkori hivatalos nevén Óbudai Centrum Áruház volt Magyarország első igazi üzletközpontja, amelyet 45 éve adtak át. Az óbudai lakótelep és Észak-Buda kiszolgálására építették, és annyira fontos volt, hogy még az itt talált római kori romokat, az egykori légiós tábor parancsnoki épületének maradványait is beáldozták érte.
A pezsgő budapesti élet tere volt egykor a Blaha Lujza tér múzeummal, színházzal, áruházzal A Blaha Lujza tér nevét a nemzet csalogányáról kapta; a kor ünnepelt színésznője még megélte, hogy a lakóháza előtti közterület a nevét viseli. Budapest egyik legforgalmasabb és legismertebb tere ma már nem az egykor itt álló, vagy ma is itt álló díszes épületekről híres. A pezsgő, városi élet színtere sivár, jellegtelen közterületté változott, amelynek felújítását a nyáron tervezik.
A Millenniumi Földalatti Vasutat a bécsiek is irigyelték – Kiállítás nyílt a kisföldalattiról Ha valaki a Deák téren jár és van szabad fél órája, mindenképpen térjen be a Földalatti Vasúti Múzeumba, amelynek új kiállítása a 125 éves a Millenniumi Földalatti Vasutat mutatja be. Számos fotót, tárgyi emléket, tervet, makettet állítottak ki, amelyekből sok, eddig kevésbé ismert érdekesség derül ki a millennium évében épült és máig népszerű kisföldalattiról.
Több évtizedes terv válik valóra a Széll Kálmán teret a Városmajorral összekötő alagút megépítésével A Széll Kálmán teret a Postapalotával és a Városmajorral összekötő új gyalogosátjáró építése tavaly ősszel kezdődött, a két vége közel egy hónapja ért össze a Várfok utca alatt. A várhatóan év végén elkészülő alagút nemcsak akadálymentes átjárást fog jelenteni a környék gyalogosainak és kerékpárosainak a Városmajor felé, hanem az egykori Postapalota, újabb nevén Buda Palota épületének is teremt egy új bejáratot.
Felújítják a Radnóti Színháznak is helyet adó társasház homlokzatát A terézvárosi Nagymező utca 11. számú épület homlokzata és az erkély balesetveszélyessé vált, így a közelmúltban megkezdődött a felújítás. A munkálatok során a homlokzaton pótolják a hiányzó mészkőlapokat és az erkélylemezeket is, a munka várhatóan nyár végére fejeződik be.
Rövid életű volt az első fővárosi mozi – Az 1910-es évektől már filmszínházakba is jártak a budapestiek Ha az első budapesti mozi történetét megfilmesítenék, az biztosan nem dokumentumfilm lenne, hiszen már az alapító-tulajdonos testvérpár is sokszor egymásnak ellentmondóan emlékszik vissza az Ikonográfra. Igazából azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor volt az első vetítés az Andrássy út 41. szám alatt. Az engedélyt 1896. június 22-én adták ki, és ebben jóváhagyták a június 13-i előadást is. A tulajdonosok viszont májusi indulásról írnak. Annyi bizonyos, hogy a mozi, ahogy később Heltai Jenő elnevezte, 125 évvel ezelőtt indult el Budapesten, és bár sokszor „temették”, a mai multiplex mozik mellett a klasszikus filmszínházak is jelen vannak még a fővárosban.
Felújították Nepomuki Szent János szobrát Budafokon Restaurálták a hajósok védőszentje, Nepomuki Szent János 1750 körül készült barokk szobrát a XXII. kerületi Hosszúhegy téren. A felújítás során az 1,7 méter magas alak fejét az eredetinek megfelelőre cserélték és hiányzó csillagkoszorúját is visszakapta a szent.
Hálatemplomnak épült, Rákosi leromboltatta – 90 éve szentelték fel a Regnum Marianum-templomot A magyar Szent Korona másolata mint kupoladísz volt a 90 éve felszentelt Regnum Marianum templom egyik különlegessége. Az 1931. június 14-i felszentelése után húsz évvel a szakrális épületet a kommunista diktatúra lebontásra ítélte, falait felrobbantva tette a földdel egyenlővé. Kevés olyan XX. századi magyar templom ismert a Kárpát-medencei emlékanyagban, amelynek tragikus sorsához oly sok érzelem kötődne, mint a városligeti Regnum Marianum történetéhez.
Restaurálták Róth Miksa üvegmozaikját a fasori evangélikus templom bejárata felett Visszahelyezték a fasori evangélikus templom bejárata fölé Róth Miksa üvegmozaikját. Az 1905-ből származó alkotás több mint egyéves restaurálás után került újra a helyére.
A főváros legmeghatározóbb szobrait alkotta a 165 éve született Stróbl Alajos A 165 éve született Stróbl Alajos fővárosi szobrainak sokaságán szinte szédítő érzés végigtekinteni. Olyan jelentős műveket köszönhetünk neki, mint Szent István budavári lovas szobra, Arany János szobra a Nemzeti Múzeum előtt vagy épp a nemrég felújított budavári Mátyás-kút. De ő volt az is, akit kortársai „epreskerti várúr”-ként emlegettek, hiszen a művészetek otthonává varázsolta a terézvárosi Epreskertet, és még a lebontásra ítélt józsefvárosi kálváriát is odaszállíttatta, megmentve ezzel egy páratlan műemlékünket. Stróbl Alajos legszebb fővárosi alkotásait jártuk végig az évfordulón.
A budapesti lakások harmadában volt csak fürdőszoba az 1930-as években A XX. század első felében a budapesti lakások felszereltsége meg sem közelítette a ma megszokottat. Az 1930-ból származó statisztikai adatok szerint a lakások 23 százaléka nem rendelkezett vízvezetékkel, mindösszesen csak a harmadukban volt fürdőszoba, és kicsit több mint felében WC.
Kilátóból csodálhatjuk a panorámát a Naplás-tónál A XVI. kerületi Naplás-tónál a kerületi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésében épült meg az a 27 méter magas kilátó, amelyből megtekinthető a Naplás-tó, a Gödöllői-dombság, valamint a Cinkotai erdő panorámája.
A háború után ideológiai rombolás dúlt a Várnegyedben Budapest ostroma a II. világháború legkegyetlenebb csatái közé tartozott, a legnagyobb sérüléseket a Várnegyed szenvedte el. A Várhegy környékén, az itt álló mintegy 6500 lakásból mindössze 1400 maradt meg épen. A pusztítás pedig a háború után is folytatódott: a kommunista diktatúra ideológiai okokból számos épületet rombolt le, holott azok megmenthetők, újjáépíthetők lettek volna. Számos ikonikus épület, köztük több templom és a Várkert is a kommunista „helyreállítás” áldozatává lett.
Nyolcvan éve lett közlekedési csomópont a Széll Kálmán tér Egykor agyagbánya, majd sportpálya volt a mai Széll Kálmán tér helyén, ahol 80 éve, 1941. júniusában adták át azt a villamoscsomópontot és a gyalogos-felüljárót, amely évtizedekig meghatározta a „Kalef” arculatát. Akkor a tér közepén a villamosok számára körforgalmat hoztak létre, ahonnan a járművek minden irányba tovább tudtak haladni. Modern utasvárókat, buszvégállomásokat is építettek, de a korabeli nagyközönség tetszését nem nyerte el maradéktalanul a fejlesztés.
Oroszlán, karvaly, darumadár – A címerek ősi szimbólumai a nemesi családok múltjáról mesélnek a mágnásnegyedben is Bár 1947-ben a kommunista rendszer megtiltotta a nemesi előnevek, jelvények, így a magáncímerek használatát is, szerencsére az egykori főúri palotákról nem tüntették el azokat. Az ősi, sokszor évszázadokra visszanyúló szimbólumok utaltak a tulajdonos családjára, a magyar történelemben játszott szerepükre és egyben esztétikai célokat is szolgáltak az épületeken. A XIX. század második felében a magyar arisztokrácia szívesen építkezett a Nemzeti Múzeum környékén, így itt több olyan épülettel is találkozhatunk, amelyeken hangsúlyosan szerepel a családi címer és azok motívumai. A Pollack Mihály téren a Festetics és Károlyi család palotáin láthatunk ilyeneket.
Eldőlt, hogy a Szent István park helyett Kispesten állítják fel az államalapító király szobrát Véglegessé vált, hogy Szent István király szobrát nem a róla elnevezett parkban, hanem Kispesten, a Templom téren állítják fel. Erről a főpolgármester a járványhelyzetben elrendelt egyszemélyi felhatalmazása alapján döntött június 14-én. A felhatalmazás június 15-ig volt érvényben. Korábban arra hivatkozva függesztették fel a szoborállítási munkálatokat a Szent István parkban, hogy az alkotás zöld területet vett volna el, holott egy korábbi szobor helyére került volna.
Tanösvényt alakítottak ki a Szép-völgyi erdőben A II. kerületi Szép-völgyi erdőben egy jellegzetes megjelenésű bogárfajról, a nagyfejű csajkóról nevezték el a nemrégiben átadott tanösvényt. Az eddig elhanyagolt, 16 hektáros területen facsemetéket ültettek, különleges madárlest és erdei játszóteret is kialakítottak.
Árpád-házi királyok és szentek festője volt – Roskovics Ignác tizenkét műve ékesítette a Szent István-termet A XIX. század utolsó évtizedeinek és a századfordulónak egyik népszerű festőművésze volt Roskovics Ignác. Az életművét meghatározó egyházi és történelmi témájú alkotásai közül kiemelkedik a Budavári Palota Szent István-terme számára készített tizenkét festménye, amelyek alapján a Zsolnay-gyárban kerámiaképek készültek. Az alkotások, amelyek közül tíz a legfontosabb Árpád-házi királyainkat és szentjeinket, kettő pedig Szent István életének egy-egy jelenetét ábrázolja, augusztus 20-tól ismét látható majd az újraalkotott Szent István-teremben.
Az új katolikus templomok nem akarnak versenyezni a panelházak magasságával Budapest elmúlt évtizedekben épült templomai mind külsejükben, mint belső kialakításukban különböznek a korábbi korok nagyszabású, katedrális jellegű templomaitól. Bár különböző stílusban készültek, és jellemzően nincsenek égbe nyúló tornyaik sem, mégis a kerületük emblematikus épületeivé váltak.
Egy mostoha sorsú kerület kivételes parkja Csepel történelme minden, csak nem fáklyásmenet. A mai napig alig három sáv köti össze Budapest többi részével, emiatt kiesik sokak látóköréből. Az utóbbi években azonban mintha megmozdult volna valami, és már nem csak a panelprogram érezteti hatását: a Ráckevei-Duna partján sokoldalú és igényesen kialakított sétányok, parkok várják nem csak a helyi lakosokat.
Átadták a Madárbarátok tanösvényét a Városligetben Interaktív tanösvényt hoztak létre a Városligetben egy korábban elhanyagolt részen, a nemrég átadott Mőcsényi Mihály Botanikus Kert mellett, ahol 335 növény és 123 madárfajjal ismerkedhetnek meg a látogatók.
160 éve üzent hadat a földutaknak Pest városa Ma Budapest úthálózata jellemzően burkolt utakból áll, bár vannak még földutak, de ezek száma folyamatosan csökken. Budapesten aránylag későn kezdődött az utcák lekövezése, de 160 éve Pest városa szabályrendeletet fogadott el arról, milyennek is kell lennie a kövezett utaknak.
A Budavári Palota őrei – A magyar testőrségek hagyományai elevenednek meg a Főőrség kávéházában A Hunyadi-udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes szépségében áll a Főőrség épülete, melyben a nemrég megnyílt kávéház a magyar testőrségek hagyományait eleveníti fel, az emeletén kialakított tárlat pedig eredeti egyenruhák és fegyverek, korabeli dokumentumok másolatainak segítségével mutatja be hazánk katonai alakulatának történetét. A kávézó kínálata a budapesti kávéházi kultúra fénykorát idézi, belső tere pedig a testőri egyenruhák színeire utal, mely a magyar nemzeti uniformisok egyik csúcsteljesítménye volt. A PestBudának Bottyán István ügyvezető mesélt a megújult Főőrség múltjáról és jelenéről.
Százötven éve szentesítették a Nagykörút megépítéséről szóló törvényt Árvízelvezető csatorna, esetleg ipartelepeket kiszolgáló hajózható vízi út vagy inkább elegáns útvonal? A XIX. században számos terv született a Nagykörút helyére, a kérdést 150 éve zárta le egy törvény.
Június 16-án teljesen lezárják a Lánchidat: kezdődik a tényleges felújítás A Lánchíd-felújítás előkészítése utolsó szakaszába ért, a pesti hídfő mellett már felállították és összeszerelték a 12 tonna teherbírású, több mint 30 méter magas toronydarut, június 16-án pedig teljesen lezárják a hidat. Az autósok jövőre, a gyalogosok pedig 2023-ban kapják vissza a Budapest egyik jelképének számító, 1849-ben átadott átkelőt.
Lezárják egy hónapra a Nyugati pályaudvart A Nyugati pályaudvar tavaly megkezdődött felújításában az utas- és vágánycsarnok rekonstrukciója már 95 százalékban elkészült, most karbantartási munkák miatt június 19-én az egész épület bezárja kapuit és csak július 18-án nyit újra. A főváros egyik legforgalmasabb, évente 18 millió utast fogadó pályaudvarát legutóbb 1978-1988 között újították fel.
Felújítják a Mikszáth tér szökőkútját Józsefvárosban A 2014-ben egyszer már felújított, de két éve nem működő szökőkút javítása június közepén kezdődik meg.
Kihunyt neonok – Sok reklámtábla emlékeztet még a régi világra a Rákóczi úton Hajdan neonfeliratok százai borították színes fénybe a budapesti éjszakát, de a folyton kiégő és energiapazarló csövek helyét már évtizedekkel ezelőtt átvették a korszerűbb hirdetések. A szocializmus reklámfeliratai közül azonban sok tábla vagy annak rozsdás maradványa a mai napig eredeti helyén látható, rombolva a városképet.
Aláírták a szerződést, még a nyáron elkezdődik a Blaha Lujza tér felújítása Bár a korábbiakhoz képes egyszerűbb formában, de még nyáron megkezdődik Budapest egyik legfontosabb, évtizedek óta elhanyagolt csomópontjának felújítása. A beruházás keretében nemcsak a tér felszínét építik át, de a térhez kapcsolódó főutak és járdák érintett szakaszait is.
A háború után elbontották, de 35 éve újra felépítették a Budavári Siklót A Budavári Sikló az első gépi hajtású tömegközlekedési eszköz volt a fővárosban, és fontos szerepet töltött be a Vár közlekedésében. A II. világháború után 40 évig nem épült újjá, csak 35 évvel ezelőtt, 1986. június 5-én indult el ismét. Ma már tömegközlekedési jelentősége elhanyagolható, de a turisták a Siklóból szívesen csodálják Budapest egyedi panorámáját.