Keresés az archívumban

Kenyér- és lisztjegyet vezettek be 80 évvel ezelőtt Budapesten Bár látszólag a békés mindennapok jellemezték 1941-ben Budapestet, a háború hatásai már éreztették hatásukat. Korlátozták a húsfogyasztást, a gépkocsik használatát. Cukrot és zsírt már 1940-től csak jegyre lehetett vásárolni, és 80 évvel ezelőtt bevezették a liszt- és kenyérjegyet is. Ez a korlátozás Budapestet és környékét érintette 1941 szeptemberében.

Megnyílt az új uszoda a Belvárosban A Vadász utca 30. szám alatt épült V.30 Belvárosi Sportközpontot a nyári próbaüzem után szeptembertől már nemcsak az V. kerületben élők, hanem bárki megtekintheti és ki is próbálhatja. Az ökológiai és energiahatékonysági szempontok szerint épült létesítményben sportpályák, 4 pályás, 25 méteres medence, tanmedence és termálvizes wellnessrészleg is üzemel.

A híres Fészek Klub 120 éve nyílt meg A Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások Klubja, azaz a Fészek Klub 120 évvel ezelőtt, 1901. szeptember 7-én nyílt meg a Kertész utca, Dob utca sarkán. A legendás klub a művészeti élet népszerű és kedvelt találkozóhelye volt évtizedeken keresztül, ma már inkább csak rendezvényhelyszín. Ahogyan az egykori pezsgő klubélet, úgy az eredeti elegáns, szecessziós épület és pazar berendezése is már a múlté.

125 éve adták át a Nagykörutat – Budapest főútját az ezeréves Magyarország ünnepén avatták fel Ma Budapest egyik legforgalmasabb útja a Nagykörút, amelyet szebbnél szebb bérházak szegélyeznek. Kiépítése 25 évig tartott, megnyitásához házakat kellett elbontani, vasútállomást arrébb helyezni, területet feltölteni, de végül 125 éve, 1896. augusztus 31-én a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalosan is átadhatta Budapest közösségének.

Pályázatot írtak ki a Magyar Építészeti Múzeum megtervezésére Az egykori BM-kórház Bajza utca és Városligeti fasor sarkán lévő telekegyüttesén alakítják ki a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központot. A nyáron befejezett bontások után a területen jelenleg már csak két historizáló szanatóriumépület áll. A tervezett épület kisebb lesz az elbontott házaknál, így a telken nagy zöldfelület marad.

Újabb épület nyeri vissza eredeti formáját a Kodály köröndön Idén elkezdődött és várhatóan jövőre fejeződik be a Kodály körönd északi palotájának felújítása. Az Andrássy út és a Szinyei Merse Pál utca találkozásnál álló Hübner-ház a körönd négy látványos neoreneszánsz épületének egyike. A Bukovics Gyula tervezte és 1884-ben elkészült palotának eredetileg négy tornya volt, de kettőt még a II. világháborúban elveszített. A most folyamatban lévő munkálatok során ezeket is visszaépítik, emellett a homlokzatot kívül-belül felújítják.

Elkészült a tetőszerkezete, átadták a Nyugati pályaudvar megújult csarnokát Az 1877-ben elkészült pályaudvar tavaly kezdődött nagy rekonstrukciója során már felújították többek között a 144 éves épület jellegzetes tornyait és üvegfalait, most pedig elkészült a csarnok tetőszerkezetének és belső terének rekonstrukciója, így újra birtokba vehették az utasok. A munkák azonban tovább folytatódnak, a teljes felújítás várhatóan jövő nyárra fejeződik be.

Nyolcvanöt éves a legújabb Bécsi kapu Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1936-ban építették újjá a budai Vár Bécsi kapuját. A terv már hat évvel korábban is megfogalmazódott, de a gazdasági válság miatt csak ekkorra tudták biztosítani a pénzügyi hátteret. Az építkezés apropóját pedig Buda visszafoglalásának kétszázötvenedik évfordulója adta: a város 1686. szeptember 2-án került újra keresztény kézbe.

A Neuschlosz fivérek alkották a Szent István-terem intarziás parkettáját Augusztus 20-tól bárki megtekintheti a Budavári Palota megújult déli összekötő szárnyában található, újjáépített Szent István-termet. A díszterem szépségéhez, egyediségéhez a különleges intarziás parkettája is hozzájárul. De kik alkották meg eredetileg ezt az egyedi padlózatot? Ismerjük meg a Neuschlosz fivérek munkásságát!

Új tornyok az Amerikai úton – Megújult a Mazsihisz Szeretetkórházának főépülete Felújították a Mazsihisz budapesti Szeretetkórházának Amerikai úti új főépületét, amely eredetileg 1914-ben épült és 1994-ben kapta vissza a hitközség az Uzsoki utcai kórháztól. A megújult, 2300 négyzetméteres épület jellegzetes tornyokat is kapott.

A magyar buszgyártás ikonikus darabja volt az Ikarus 66 – Most felújítva láthatjuk a Közlekedési Múzeumban Különleges buszt mutatott be tegnap a nagyközönségnek a Közlekedési Múzeum: az utolsó tíz legyártott Ikarus 66-os modell egyikét. A járművet többéves restaurálás után állították ki Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító Dízelcsarnokában. Budapest egykor ezektől az Ikarus buszoktól várta, hogy gyorsabbá és kényelmesebbé váljon a közlekedés, a fővárosi utasok azonban kényelmetlennek találták őket.

Római kori temetkezéseket tártak fel Óbudán Késő római kori temetkezésre bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei az óbudai utca egyik telkén, ahol egy kőfal és tárológödrök maradványai is előkerültek.

Ahol Jókai Mór és ifj. Johann Strauss találkozott – Tűzvész pusztította el a lipótvárosi Német Színházat Az V. kerületi Báthory utca 24. szám alatt már csak egy emléktábláról tudhatjuk meg, hogy itt állt egykor a Pesti Német Színház. Ez már a harmadik helyszíne volt a pesti német színjátszásnak, de a teátrum itt sem működhetett sokáig. A megnyitás után húsz évvel, 1889. december 20-án tűzvész pusztította el az épületet, amelyben Jókai Mór is megfordult, sőt a művéből írt operettet is előadták itt.

Hetven éve bontották el a Hősök emlékkövét A Hősök terén, a Millenniumi emlékmű árnyékában megbújik egy másik alkotás is. A Hősök emlékköve egy tömegsírt szimbolizál, eredetileg az I. világháború névtelen sírokban nyugvó katonáinak emlékére állították 1929-ben, de nem a gyász volt az elsődleges üzenete, hanem az ezeréves határok megváltoztatása elleni mozgósítás. Az emlékkövet 1951-ben elbontották, de 1956 tavaszán, majd 2001-ben újra felállították, más formában és új üzenetekkel.

A Nyugatról érkező turistáknak alakították ki a luxusszállót – 60 éve nyitott meg újra a Royal Budapest egykori legendás szállodái a II. világháborúban szinte teljesen megsemmisültek és az 1950-es években, a Rákosi-érában nem fordítottak arra pénzt, hogy az országban luxushotelek épüljenek, hiszen nem volt rá fizetőképes kereslet. A helyzet az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után változott: az ország új vezetésének fontossá váltak a Nyugatról érkező turisták és a valuta, amit itt elköltöttek. Nagyszabású szállodafejlesztések kezdődtek, az első között építették át az egykori luxusszállót, a Royalt, amely 1961. augusztusában nyitott meg újra.

Ezrek voltak kíváncsiak a 2021-es év legnagyobb építészeti attrakciójára Valószínűleg a 2021-es év legnagyobb építészeti attrakciója a Budavári Palota déli összekötő szárnyának újraépítése és a Szent István-terem újraalkotása. Az augusztus 20-i ünnepi hétvégén soha nem látott tömeg várakozott a palotaudvaron, hogy bejusson a most átadott épületrészbe. Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai és kulturális vezérigazgató-helyettese értékelte lapunknak a történteket.

A kis pesti Pompidou hányatott sorsa – Szállodává alakítják az Almássy téri Szabadidőközpont egykori épületét Közel egy évtizede alussza (második) Csipkerózsika-álmát az Almássy téri Szabadidőközpont. Az egykori népszerű kulturális intézményt 2007-ben értékesítette Erzsébetváros önkormányzata és bár az akkori szállodaépítési tervek nem valósultak meg, a közelmúltban építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be a 35 évvel ezelőtt kis pesti Pompidou-ként emlegetett épület bővítésére és szállodává alakítására.

Felállították a Golgota téri stációkat Egy-egy elveszett, megsemmisült műemlék újjászületése, újraalkotása mindig öröm a közösség számára. Főleg, ha olyan különleges jelentőségű alkotásról van szó, mint a józsefvárosi Golgota téri kálvária, amelyet 1971-ben lebontottak. A 14 stáció most eredeti szépségében látható újra.

Újjáépítették, de a díszítését és a nevét megváltoztatták – 75 éve adták át a Szabadság hidat Az államalapítás ünnepén megrendezett látványos budapesti tűzijáték végén izzó görögtüzek gyulladtak a hidakon, így a Szabadság hídon is. Akkor biztosan kevesen gondoltak arra, hogy ez volt az első híd, amelyet a II. világháborús pusztítás után újjáépítettek, és 1946. augusztus 20-án átadtak a forgalomnak.

A Kossuth-szobor vándorlása az Országház előtt – A Parlament főbejáratával szemben akarták felállítani a monumentális emlékművet Az Országház előtti teret 1927 óta nevezik Kossuth térnek, ebben az évben avatták fel ugyanis a nagy államférfi szobrát. Pontos helyének kijelölése hosszan elnyúló vitákat váltott ki, s az elkészült alkotást próbaképpen a tér több pontján is felállították, míg a végleges helyére került.

A párizsi sugárutak ihlették – 1876-ban adták át a mai Andrássy utat Pest belvárosa és a Városliget közötti közlekedés nagyon sokáig a Király utcán keresztül zajlott. A szűk utca nagyon zsúfolt volt, hiszen nemcsak a rendes forgalom haladt át itt, hanem azok is erre mentek, akik egy kis felüdülésre a Városligetbe tartottak. Ezen segített a hivatalosan 145 éve, 1876-ban átadott Sugárút, a mai Andrássy út, amelynek mentén pazar paloták épültek a földszintes házacskák helyére.

„Zsenik voltak a királyi palota építészei” – állítja a Szent István-terem újratervezője Építészként újrarajzolta az augusztus 20-án megnyíló Szent István-terem minden részletét, a királyi palota déli összekötő szárnyának ablakait, történeti ajtóit, parkettáit. Angyal Tibor hat éve foglakozik a II. világháború után megsemmisített díszterem újraalkotásával és a tapasztalatok birtokában azt állítja: történelmi lehetőség a királyi palota rekonstrukciója, amelyet a háború után eszelős dühvel és módszerességgel vertek szét, hogy egyetlen négyzetméternyi eredeti tér se maradjon belőle.

A Szent István parkban nem kapott helyet – Államalapító királyunk szobrát Kispesten állították fel Az alkotást eredetileg a XIII. kerületi Szent István parkba szánták Lukács György szobrának a helyére, ám a Főváros másképp döntött, így államalapító királyunk 2,5 méter magas bronzszobra végül nem a róla elnevezett parkban, hanem a XIX. kerületi Templom téren kapott helyet.

Ahogy Ferenc József is láthatta – Bejártuk a magyar iparművészet egyik csodáját, a Budavári Palota újraalkotott Szent István-termét Semmihez nem hasonlítható élmény végigjárni a Budavári Palotának azt az újonnan rekonstruált déli összekötő szárnyát, amelyet a háború előtti állapotnak megfelelően állítottak helyre. Ebben található a századforduló egyik csodájaként is emlegetett Szent István-terem is, de több más, hitelesen újraalkotott helyiséget is megnyitnak a látogatók előtt augusztus 20-án. Az újjáépítés, mint a sajtóbejáráson részt vevő tudósítónk a helyszínen tapasztalta, méltó az elődök munkájához, ezek a termek valóban műalkotások, a magyar iparművészet remekművei. Most végigvezetjük az Olvasókat azon az útvonalon, amelyet egy tervezett látogatáskor bejárhatnak. Tartsanak velünk!

Ünnepélyesen átadták a Budavári Palota újjászületett Szent István-termét Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme, amely egykor a palota egyik legdíszesebb helyiségének számított. Az eredeti formájában újjáépült terem a mai hivatalos átadást követően, augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható lesz mindenki számára.

Budapest fölött az ég – Trianon miatt menekítették a Svábhegyre a csillagvizsgálót A Svábhegyen száz éve kezdték el építeni az új budapesti csillagvizsgálót, amely a Trianonnal elveszett ógyallai obszervatóriumot pótolta. A kezdeti nehézségek ellenére egy európai szintű kutatóközpontot hoztak létre néhány év alatt a Normafa melletti részen, ahol a csillagvizsgáló jellegzetes, kupolás épületében ma is kémlelik Budapest egét.

Az Adria-palota a történelem viharában A közelmúltban jelent meg a Hazának használj! Az Adria-palota története című kötet, amely nemcsak a Szabadság téren álló, közel 120 éves, jelenleg felújítás alatt álló épület történetét mutatja be, de bepillantást enged az egykori tulajdonosok, valaha itt élő hírességek életébe is.

A kórházspecialista építész – Freund Vilmos 175 éve született A 175 éve született Freund Vilmos építészeti sokoldalúságára jellemző, hogy az Andrássy út pompás bérpalotái és villái mellett hivatali és szakrális épületek, valamint több kórházépület is az ő nevéhez fűződik. Éppen ezért kórházspecialistaként is emlegetik. Érdekesség, hogy a szakirodalom csupán egyetlen olyan alkotásáról tud, amely nem a fővárosban épült: a fiumei Adria Magyar Tengerhajózási Társaság palotája.

Aki a nullás kilométerkövet is alkotta – Borsos Miklós 115 éve született A szobrászművészként, éremművészként és grafikusként egyaránt elismert Borsos Miklós 115 éve, 1906. augusztus 13-án született az erdélyi Nagyszebenben. Győrben, majd 1945-től Budapesten élt. Télen a Várnegyedben, az Úri utca 6. szám alatt, nyáron pedig Tihanyban dolgozott, állandó múzeuma pedig Győrben látogatható. Budapesten több alkotása is látható, egy-egy műve akaratlanul is felhívja magára a figyelmet.

Világhírűek voltak a Kissling-gyár csillárjai – A Szent István-teremhez újraalkották az egykori díszes világítótesteket A dualizmus korának kiemelkedő iparművészeti vállalatai közül jelentős szerepet mondhatott magáénak Kissling Rudolf és fia csillár- és bronzárugyára. Művészi szintű munkáiknak köszönhetően számos, ebben a korszakban megépült középületet díszítettek csillárjaik és egyéb bronztárgyaik. A Budavári Palota Szent István-termének eredeti csillárjait is a Kissling-gyár készítette el, az iparművészeti alkotásokat hosszas kutatómunka után sikerült ismét megalkotni.

Szálloda épül a Kertész utca foghíjtelkén – A XIX. századi házakat másfél évtizede bontották le A VII. kerületi, Kertész utca 21. és 23. szám alatti, XIX. századi lakóházakat az erzsébetvárosi ingatlanpanama néven elhíresült ügy során, 2004-ben értékesítette a VII. kerület akkori vezetése. Mindkét épületet elbontották. Lakásokat terveztek a helyükre, ám az elképzelés nem valósult meg. Most kiderült: a 15 éve üresen álló, parkolóként üzemelő telken egy 254 szobás szálloda épül.

István hídnak akarták nevezni az első pesti függőhidat, végül Dróthíd lett a neve Dróthíd. Furcsa név, pedig így hívták azt a kis hidacskát, amelyet 195 éve, 1826. augusztus 9-én adtak át a Városligetben, a mai George Washington-szobor közelében. A kis gyalogoshíd akkor új technológiát képviselt, hiszen kábelhíd volt, és az első függőhíd Pesten.

A Pesti Állatkert 155 éve nyílt meg a Városligetben A különleges, egzotikus állatokra mindig is kíváncsiak voltak az emberek: a XVIII. században Pest-Budán megjelenő, állatsereglettel utazó mutatványosok mindig nagy népszerűségnek örvendtek. Az igazi állatkertre azonban sokáig kellett várni: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A pestbudai polgárok körében gyorsan népszerű lett a gyönyörű park, ahol ugrányt, kajdácsot, iramszarvast is láthattak. A foltos nyakorján, vagyis a zsiráf csak 1868-ban érkezett az Állatkertbe, Erzsébet királyné közbenjárására.

Közel 200 éve honosította meg az evezést a magyar fővárosban Széchenyi István A tokiói olimpiai játékokon a magyarok a vízi sportokban a hagyományokhoz híven ismét nagyon jól szerepeltek. Az evezés Széchenyi Istvánnak köszönhetően honosodott meg hazánkban, aki Angliában ismerkedett meg ezzel a sportággal. A XIX. század végén már rendszeresen tartottak versenyeket a budapesti Duna-szakaszon is. Sőt, 1925-től minden évben egyetemi sportklubok mérték össze tudásukat a Margit-sziget és a Műszaki Egyetem főbejárata közötti Duna-szakaszon, ennek köszönhetően maradt fenn számtalan olyan fotó, amelyen az evezősök mögött a háború előtti régi várost láthatjuk.

Először láthatjuk fotókon, milyen lett az újjászületett Szent István-terem Most először láthatjuk fotókon is, milyen lett az új Szent István-terem a Budavári Palotában, amelyet két hét múlva, augusztus 20-án nyitnak meg a nagyközönség előtt. A frissen készült fényképeken a történelmi díszterem több részletét is megszemlélhetjük, köztük a már a helyére beépített új Zsolnay-kandallót, az új padló- és falburkolatokat, a királyokat és magyar szenteket ábrázoló új pirogránit képeket, sőt közelről megcsodálhatunk egy karosszéket és a függönykárpit egy részletét.

Leemelték a Lánchídról az első oroszlánszobrot A Lánchíd felújításának során elkezdték a pesti hídfőnél levő kőoroszlánok eltávolítását. A három darabból álló szobrokat elszállítják és restaurálják, a tervek szerint jövő év végén kerülnek vissza a helyükre. A felújítás során az alkotásoknak csak azokat a részeit állítják helyre, amelyek eredetileg is megvoltak.

Alapítói művésznegyednek álmodták meg, Budapest kedvelt városrészévé vált Pestújhely Hogyan születik meg egy új városrész? Néha tudatos tervezéssel, néha talán csak a véletlen műve. A mai Pestújhely elődjeként számontartott Széchenyi-telep esetében a kettő együtt játszott szerepet. Bár Budapest XV. kerületének legkisebb városrésze hivatalosan csak 101 éves, születésének története 125 évvel ezelőtt, 1896 augusztusában kezdődött.

Az épülő Budavári Palotát is meglátogatta az 1751-ben a fővárosba látogató Mária Terézia Bár engedélyt adott a Budavári Palota bővítésére, Mária Terézia mindössze kétszer járt Pesten és Budán. Első látogatására uralkodásának 11. évében, 270 évvel ezelőtt, 1751 augusztusában került sor. Ekkor zajlott az országgyűlés Pozsonyban és ekkor pár napot Pesten és Budán töltött a királyi udvar.

Ókori horogkereszt is előkerült a Buszesz területén Óbudán az egykori szeszgyár területén új szakaszba lépett a feltárási munka, a Budapesti Történeti Múzeum régészei római kori pénzérméket, egy bronzból készült pelta alakú katonai veretet, valamint egy szvasztikát, más néven horogkeresztet ábrázoló bronz ruhakapocstűt is találtak a lelőhelyen.

Öt évvel az Erkel utcai klasszicista épület bontása után elkészült a helyére épített új lakóház Bár a városfejlődés során gyakran előfordul, hogy a régi épületek közül egyeseket lebontanak, a helyükre pedig újat építenek, akkor viszont igen fájdalmas mindez, ha olyan érték veszik el, amely egyedi vagy ritka, helyére pedig olyan épület kerül, amelyről mindez cseppet sem mondható el, ráadásul a többé-kevésbé egységes utcaképet is feláldozzák. A IX. kerületi Erkel utca 18. szám alatti klasszicista lakóház nagy vihart kavaró bontása után öt évvel elkészült a helyére szánt új lakóépület. Megmutatjuk, milyen lett.

Élet a Lánchíd előtt – Főhercegi látogatásból született a dunai hajóhíd A Pest és Buda közötti hajóhidat Albert főherceg látogatása miatt építették meg, és kis túlzással gróf Széchenyi István utazása miatt szüntették meg. A Duna két partja közötti hajóhidat 255 éve állították fel, és 171 éve bontották el.

Az első pesti lóvasút 155 évvel ezelőtt indult el Pesten 1866. augusztus 1-jén indult el a városi lóvasút menetrend szerinti közlekedése. Az első vonal a mai Kálvin tértől egészen Újpestig vezetett, a menetidő 35 percig tartott. A gróf Károlyi Sándor által szorgalmazott új közlekedési eszköz sikeres volt, és a lóvasút jelentősen hozzájárult Újpest fejlődéséhez. Az első pálya átadása után néhány évvel Pestet és Budát szinte behálózták a lóvasútpályák.

A neoreneszánsz homlokzat klasszicista belsőt rejt a lipótvárosi Hercegprímás utcában Az 1844-ben Hild József által klasszicista stílusban kivitelezett, a XX. század elején neoreneszánsz stílusban átalakított, a mai Hercegprímás utca 7.szám alatti ház a Szent István-bazilikát körülölelő tér egyik legszebb épülete. Már maga a homlokzat is különleges az emeletenként váltakozó díszítésekkel, a hangulatos belső udvar pedig megőrizte a klasszicista jegyeket. Ami beárnyékolja a palota történetét, az az egykori tulajdonosok élettörténete.

Átalakult városkép: 6 érdekes képpárral idézzük fel, mennyit változott Budapest száz év alatt A változást követni mindig izgalmas, főképpen akkor, ha Budapestről van szó! A régi fotók hűen dokumentálják, milyen volt korábban a főváros egy-egy háza, utcája vagy tere. Segítségükkel felidézhetjük az egykori Gizella téren álló Haas-palotát, rácsodálkozhatunk, hogy az 1880–1890-es években még milyen kopár volt a Rózsadomb, és a mai Margit körút inkább egy kisváros utcájára hasonlított. A pesti Duna-parton, az épülő Parlament épülete mellett pedig még gyárak álltak.

Először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót tervezett a Gellért-hegyre Novák Ferenc A XIX. utolsó évtizedében Novák Ferenc építész mutatta be a közvéleménynek a Gellért-hegyi sikló tervét, amely összekpcsolódott a Citadella lebontásának szándékával. Novák elképzelése szerint nemcsak sikló épült volna a Gellért-hegyre, hanem kilátó, világító szobor és millenniumi emlékműként Nemzeti Panteon is. Az építész először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót épített volna, amelyre az engedélyeket is megkapta. Álma mégsem vált valóra.

Nemcsak lakhatást biztosítottak, hanem neveltek is a Pesti Szent Imre Kollégiumban A katolikus egyetemisták és főiskolások lakhatási gondjainak enyhítésére a századfordulón magánkezdeményezésre jött létre a Szent Imre Kollégium, amely később országos hálózattá fejlődött. A kollégium először az Irányi utcában, majd az Üllői úton működött. A Pesti Szent Imre Kollégium végül a Ferencvárosban, a Ráday utca 43–45. számú épületben talált végleges otthonra. A neves kollégium megsínylette a Tanácsköztársaság időszakát, de közel fél évszázados története a II. világháborút követő korszakfordulóval ért véget. Az épületben ma is kollégium működik.

Az utolsó simításokat végzik a Budavári Palota Szent István-termén Számos szakértő évek óta tartó munkájának eredményeként augusztus 20-tól régi fényében csodálhatjuk meg a Szent István-termet a Budavári Palotában. A több éves munka immár a végéhez közelít, szinte minden egykori díszítőelem a helyére került. Újra a világhírű Zsolnay-kandallón áll Szent István mellszobra, elhelyezték azokat pirogránit képeket is, amelyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak és felszerelték a hatalmas csillárokat és különleges falikarokat is. Az augusztus 20-i megnyitó után néhány napig ingyenesen lesz látogatható a Szent István-terem.

A 125 éve alapított Mezőgazdasági Múzeum számára építették fel újból a Vajdahunyad várát A Városligeti-tó egykori Széchenyi-szigetén álló Vajdahunyad vára 1896 óta nagy népszerűségnek örvend. Különleges megjelenésével és egyedi atmoszférájával látogatók tízezreit vonzza. Falai, jellegzetes épületrészei között sétálva térben és időben hosszú utat lehet megtenni Felvidéktől Erdélyig, a romántól a barokk korig. A falak pedig Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági gyűjteményét és múzeumát rejtik, amely ebben az évben ünnepli alapításának 125. évfordulóját.