Keresés az archívumban

Régi korok emlékeit gyűjtötték – 135 éve alapított múzeumot Budapest Budapestnek a fővárosi pozíciója rengeteg előnyt biztosít, de olykor hátrányokkal is jár. Így volt ez a múzeumok területén is: amiatt, hogy 1807-ben itt állították fel a Magyar Nemzeti Múzeumot, a főváros csak nyolcvan évvel később jutott oda – számos vidéki település után –, hogy létrehozzon egy saját intézményt. 1887. október 20-án – tehát éppen 135 évvel ezelőtt – azonban végre megszületett a döntés, és létrejött a Fővárosi Múzeum.

Eddig ismeretlen lelőhelyet találtak a régészek Csillaghegy határánál Különleges leletekre bukkantak a régészek a III. kerületben, a Pünkösdfürdő utcában: ugyanazon a helyen őskori, római kori, népvándorlás kori és avar kori emlékek is előkerültek. Találtak itt egy VI–VII. századi sírt, amelyben az eltemetett nő nyakán üveg gyöngysor, halántékán bronz karikaékszer, jobb kezén bronzgyűrű volt. Más értékes használati tárgyak is előkerültek a több korszakos lelőhelyen.

Túlhasználjuk a Margitszigetet? – A főváros csökkentené a látogatók számát A Margitszigetet jelenleg túlhasználjuk, le kell csendesíteni, vélekedik a Fővárosi Önkormányzat, amely Budapest sokak által kedvelt városrészében a pihenőpark jelleget szeretné erősíteni. A csendesítést jogszabály-módosítással kívánják elérni: a közterületek használatáról szóló fővárosi rendeletet oly módon tervezik megváltoztatni, hogy kevesebb ember vehesse igénybe a szigeten nyújtott szolgáltatásokat.

Szórakozóhellyé alakították a templomot és a kolostort – 235 éve nyílt meg a Várszínház A Budai Vár egyik jellegzetes épülete a Karmelita kolostor, melyet közel négy éve a Miniszterelnökség használ. A névadó szerzetesrend valójában már nagyon régen kivonulni kényszerült a falak közül, egészen pontosan 235 évvel ezelőtt alakították Várszínházzá templomukat. A kíméletlen beavatkozás magát az épületet is nagyban érintette, de javarészt ekkor alakult ki az a képe, amelyet ma is ismerünk.

Csúszik a Magyar Nemzeti Levéltár felújítása és bővítése Visszavonták a Magyar Nemzeti Levéltár székházának építési munkálataira kiírt közbeszerzési felhívást, így egyelőre nem lehet tudni, mikor kezdődhet meg a Bécsi kapu téri épület felújítása, Pecz Samu eredeti terveinek megfelelő bővítése és a háború után elbontott ikonikus tornyának visszaépítése.

Száznegyven éve leplezték le Petőfi Sándor szobrát Budapesten Több mint két évtizedre visszanyúló előzmények után, 1882. október 15-én leplezték le Petőfi Sándor híres budapesti szobrát, ahol később annyi politikai megmozdulást, ünnepi beszédet tartottak a szabadság eszméjének jegyében, hogy napjainkra ikonikussá vált az emlékmű. Hosszúra nyúlt viták, elapadó adománygyűjtés, az alkotás elkészítésére felkért szobrász halála nehezítette azt az utat, amelyet be kellett járni az ötlet felszínre bukkanásától a szobor felállításáig. Ezt a történetet járjuk körül írásunkkal.

Átépítik a Duna-parti szállodát, amely az egykori Lloyd-palota helyén áll A pesti Duna-korzó a második világháború pusztításai miatt veszítette el korábbi egyedülálló hangulatát. A régi palotasor helyére modern szállodák épültek, az elpusztult Lloyd-palota telkén pedig 1982 óta az Atrium Hyatt áll, amely ma a Sofitel nevet viseli. A szálloda hamarosan új homlokzatot kap, az építési engedély október elején vált véglegessé. Ebben azt olvashatjuk, hogy az épület egy szinttel magasabb lesz. A látványterveket még nem tették közzé.

Megszépült a terézvárosi zeneiskola homlokzata Felújították a műemléki környezetben található Tóth Aladár Zeneiskola homlokzatát a VI. kerületi Szív utca 19–21. szám alatt. A patinás épület Feszl Frigyes tervei alapján épült 1874-ben. Az Erkel-iskolával közös udvart is átalakítják.

Száztíz éves szomszédok – A nagy iskolaépítő akció ikrei Budapesten szerencsére igen sok építészetileg is értékes iskolaépület található. Jelentős részük egy igen szűk időszakban, mindössze három év alatt jött létre: 1909 és 1912 között a Székesfőváros nagy iskolaépítő programot hajtott végre. Sok közismert alma mater született ekkor, az alábbiakban viszont két kevésbé híres példáját mutatjuk be ennek a termékeny érának.

A király ajándéka, avagy a tíz szobor legendája 125 éve történt, hogy Ferenc József 1897. szeptember 25-én tíz szobrot ajándékozott Budapestnek. A szobrok nagy része mind a mai napig előkelő dísze a városnak, többször írtunk is már róluk. Most azonban annak jártunk utána, hogy mi késztethette Ferenc Józsefet az ajándékozásra.

Az utolsó nagy kolerajárvány Az utolsó nagyobb kolerajárvány 150 éve tört ki, és 1872 őszén elérte Pestet és Budát is. Leküzdéséhez sok mindent megpróbáltak, de így is sok ezer ember hunyt el a betegségben. A járvány elmúltával jelentős egészségügyi fejlesztések kezdődtek a fővárosban.

A városfejlődést is segítette a Pest és Buda között 255 éve felállított hajóhíd Pest és Buda között közel 100 éven át egy 255 éve felállított hajóhíd biztosította a közlekedést. Ám az 1767-től használt hajóhidat húsz évvel később áthelyezték, nem mellesleg azért, mert új városrész építését tervezték a pesti városfalaktól északra. A híd az új helyén egészen a Lánchíd megnyitásáig, azaz 1849 végéig szolgálta a forgalmat.

Kossuth Lajos első köztéri szobra Budapesten – A zugligeti erdőben kell felkeresnünk a különleges alkotást Kevesen tudják, hogy a zugligeti Mátyás király út végén, az erdőben egy hatalmas talapzaton áll egy különleges, 110 éves Kossuth-szobor. Az egykori reformkori politikus születésének 220. évfordulóján felelevenítjük, hogy pontosan milyen körülmények között került a zugligeti erdőbe a műalkotás, és azt is megvizsgáljuk, hogy vajon tényleg ez volt-e az első köztéri Kossuth-szobor Budapesten.

Székelyföldről érkezett, és Budán lelt otthonra a 125 éve született Tamási Áron Tamási Áron író, az Ábel-trilógiák és számos remekmű szerzője Farkaslaka, Kolozsvár és Budapest között élt a második világháborúig. 1944-ben Budapestre költözött. Az ostromot barátoknál és Bajor Gizi színésznő otthonában vészelte át, majd megkapta Kádár Erzsébet festő és író Alkotás utcai bérlakását. Otthonában, ahol haláláig élt, született egyebek közt a Bölcső és Bagoly vagy egyik legérettebb műve, a Hazai tükör. Itt mondta tollba immár ágyban fekvő betegként befejezetlen önéletrajzi vallomását, a Vadrózsa ágát. A Kossuth- és négyszeres Baumgarten-díjas író 125 éve született.

Nem érhette meg az Országház átadását a százhúsz éve elhunyt Steindl Imre Steindl Imre neve összeforrott fő művével, a budapesti Országházzal. A világ egyik legnagyobb parlamenti épületének köszönhetően a mestert az egyetemes művészettörténet is számontartja, ami kevés magyar építészről mondható el. Sokat kellett azonban dolgoznia, hogy idáig jusson, munkásságának főbb állomásai szerencsére ma is láthatók, és nagyrészt a fővárost ékesítik. Az alábbiakban bemutatjuk a kevésbé ismert budapesti épületeit is, így emlékezve az építészre halálának 120. évfordulóján.

A pesti Duna-korzó pezsgésének festője – Vaszary János eddig nem ismert műveit először állították ki Budapesten is tanult, tanított, lakott és alkotott Vaszary János festőművész. Amikor a XX. század elején, házasságkötése után a budai Várnegyed melletti Attila útra költözött, már a magyar festészet egyik sztárjaként tartották őt számon. Képei között megjelenik a főváros ábrázolása is, többek között egyik újonnan felfedezett művén, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria most megnyílt Vaszary-kiállításán is láthatunk.

Koponyák a Halászbástya alatt – Az elfeledett Szent Mihály-kápolna A XIX. század utolsó éveiben, a Halászbástya alapozását megelőző munkák során egy koponyákat rejtő üreg bukkant elő a föld alól, amelyre Schulek Frigyes építész a Vár egyik régi kazamatájaként hivatkozott. Ám sejthette eredeti funkcióját, mert megőrzésre érdemesnek ítélte, de a hely ezután ismét feledésbe merült, hogy a XX. század derekán megint rátaláljanak: immár a középkori Szent Mihály-kápolnaként azonosítva a helyet, amely 1997 óta a Halászbástya egyik legérdekesebb részletét jelenti.

A Hegyvidék első gyöngyszemei – Hild József budai villái A XIX. század első felében növekedésnek indult Pestről egyre többen költöztek ki a budai hegyekbe, hiszen a forgalom és zsúfoltság helyett ott nyugalom és friss levegő várta őket. A nagyobb telkek szabadon álló, kertes villák építését is lehetővé tették, melyek közül sokat a korszak legtöbbet foglalkoztatott építésze, Hild József tervezett.

Ilyen lesz az Ecseri úti metrómegálló és környéke Kiválasztották a nyertes pályázatot, ami alapján megújul az Ecseri úti metrómegálló és környéke. A látványtervekből kiderül, hogy üvegfalú pavilonok és új növények is lesznek. A metrómegálló felszíni rendezése várhatóan 2023 tavaszán kezdődik majd.

A Casanova-mítosztól Szent Erzsébet vándorbotjáig – A Batthyány tér és épületei Az Országházzal szemben, a Duna túloldalán fekvő Batthyány tér a budai Víziváros legforgalmasabb része. A jelenleg részfelújítás alatt álló tér épületei színes városképi együttest alkotnak: templom, vásárcsarnok, egykori fogadó, kolostorépület és kisebb lakóházak váltakozását láthatjuk. Fejlődését szolgálták kereskedők és egyházi rendek, állítólag innét menekült a nőcsábász Casanova, fontos összekötő pont volt Pesttel a második világégés után, ma pedig a felszín alatti közlekedést is segíti. Felidézzük múltjának főbb érdekességét.

110 éves ékszerdoboz a Bokréta utcában – Egy kocsigyártó dinasztia otthona A ferencvárosi Tűzoltó utca és Bokréta utca sarkán egy szemet gyönyörködtető lakóház áll, az arra közlekedők gyakran megállnak, hogy közelebbről megtekintsék épületkerámiáit, gondosan és művészien faragott kapuját vagy éppen a kupoláját díszítő kis saroktornyot. A ház valamikor a nemzetközi hírre szert tett Zupka-féle kocsigyártó, majd karosszériakészítő családi vállalkozás otthona volt, mely közvetlenül a gyár mellett épült 1912-ben. Az összeszerelő üzem helyén modern lakóház áll a Tűzoltó utcában, de a Bach János építész által tervezett egykori családi otthon az utókor szerencséjére megmaradt.

Korának egyik legelegánsabb pesti szállója volt a bérházzá lefokozott Tigris Szálló Pest egyik legelegánsabb szállodája volt az V. Nádor utca 5. – Mérleg utca 10. szám alatti, Hild József tervezte Tigris Szálló a XIX. század derekán. Kávéháza és étterme is nevezetes volt, egy ideig az épületben működött a Kossuth Lajos vezette Pesti Hírlap szerkesztősége, de felolvasóesteket, komolyzenei koncerteket is tartottak itt az előkelő, művelt közönségnek. Az épületet 1901–1902-ben jelentősen átalakították, kissé talán le is fokozták, ennek ellenére ma is Hild József egyik legjobb középületeként tartjuk számon.

Egy 180 évvel ezelőtti ünnepség Pesten: a Lánchíd alapkőletétele A Lánchíd alapköve a pesti hídfő alatt található. Azt 180 éve, 1842. augusztus 24-én délután rakták le, és az ünnepségen a teljes akkori „elit” képviselte magát. Az alapkőletételi ünnepség egy gondosan megkomponált ceremónia volt, ahol azt is előírták, hogy melyik vendég viszi a díszes vakolókanalat vagy a jelképes ütésekhez a kalapácsot.

Egy kis India Budapesten – 145 éve született Medgyaszay István Medgyaszay István egy különleges színfoltot jelentett a XX. század első felének magyar építészetében. Számos társához hasonlóan őt is foglalkoztatta a nemzeti stílus megteremtésének gondolata, melyhez időben és térben is messzire nyúlt. Szenvedélyesen kutatta a magyar őstörténetet, ennek keretében még Indiába is elutazott. Épületei nemcsak ezeknek a nyomait hordozzák magukon, hanem nyugati tanulmányait és a modern anyaghasználatot is.

A Nemzeti Színház első épületét 185 éve adták át – Pest vármegye karolta fel a magyar nyelvű színjátszás ügyét Pesti Magyar Színházként nyílt meg 185 évvel ezelőtt, 1837. augusztus 22-én, de három év múlva már Nemzeti Színházként működött. Az első magyar nyelvű állandó színházat Pest vármegye támogatásának és Grassalkovich Antal herceg nagyvonalú adományának köszönhetjük. Az épület a mai Rákóczi út 3. szám alatt állt, először körbeépítették, bővítették, majd 1908-ban bezárták és lebontották.

„A haza minden előtt!” – Hirdeti homlokzatán a sokat megélt Országos Tiszti Kaszinó épülete A pesti belváros egyik legnagyobb épületegyüttese az egykori Országos Tiszti Kaszinó épülete. A Váci utca 38-as házszámú építmény a déli Klotild-palota szomszédságában áll, és létezését részben az Erzsébet hídnak is köszönheti. 1899-es átadása óta honvédtiszteknek biztosított társasági életet és közművelődést, működött kaszárnyaként is, közéttermeknek, mozinak, írói körnek, vívóklubnak, színháznak, honvédzenekarnak, számos rendezvénynek is otthont adott, ma pedig bankszékház. Története üde színfoltja Budapest gazdag múltjának.

A Szent Korona őrzői – 150 éve jött létre a Magyar Királyi Koronaőrség Eleinte az egyház, majd a kiválasztott főurak, később már reguláris szervezet őrizte a magyar államiság jelképét, a Szent Koronát. Először Mária Terézia hozta létre a Magyar Királyi Koronaőrséget a korona őrzésére, ám azt később a fia, II. József a felvilágosodás szellemében feloszlatta. Közel száz év elteltével, 1872-ben Ferenc József állította fel ismét a Koronaőrséget, amely egészen a második világháború végéig, 1945-ig teljesítette a feladatát.

45 éve avatták fel a Planetáriumot Budapesten jelenleg nem működik a Planetárium, az 1977. augusztus 20-án megnyílt épület ugyanis egyszerűen tönkrement, a vetítőgép pedig végzetesen elavult. A felújítás évek óta csúszik.

Egy ferencvárosi régiség nyomában – 200 éve épült az első templom a Bakáts téren A Bakáts téri templom Ybl Miklós korai remekművei közé tartozik, mely 1879 óta nem csupán a tér legfontosabb épülete, de Ferencváros egyik jelképe is. Évek óta csodálhatjuk megújított külsejét, a belső terek rekonstrukciója pedig belátható időn belül teljesen elkészül. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy a IX. kerület legismertebb terén már 1822 óta működött templom. 200 évvel ezelőtt úgy épült meg, hogy a megrendelő és a használók is tudták, csak addig szolgálja a környék katolikus lakosságát, amíg állandó templomra nem cserélik. Bár a „csere” nem ment minden nehézség nélkül, 1865-ig ez volt a „Franzstadt” katolikusainak hitéleti központja.

Az Országház csendes alapkőletétele A magyar Országház a világ egyik legszebb parlamenti épülete. A hatalmas házat, amelyet Steindl Imre tervezett, 1885-ben kezdték meg építeni, az alapkövet pedig közel két évvel később rakták le, valójában mindenféle ünneplés nélkül.

Pest zöld folyosója: a Rákos-patak mentén jártunk Ma már nem élnek rákok benne, és a közelében lakókat nem fenyegeti árvízveszély. Négy kerületen folyik át, jelentőségét mutatja, hogy több városrész is viseli a nevét. A Rákos-patak térsége régen fontos szerepet töltött be az ország történelmében, Rákos mezeje sokáig az országgyűlések helyszíne volt. Ha ma végigsétálunk a patakparton, talán meglepődünk, hogy milyen sokféle módon hasznosítják a környékét.

Egy elfeledett foglalkozás: vízárusok Pest és Buda utcáin A víz alapvető létszükséglete az életnek, így jelentősége kiemelten fontos volt minden korban. Ma már természetes, hogy a csapból folyik a víz, de régen ez nem így volt, a vizet is árusok hordták a házakhoz, hogy mosni, főzni, tisztálkodni, és ami a legfontosabb, inni tudjanak az emberek. A XIX. században Pest és Buda jelentős fejlődésnek indult, az igényeket a helyi kutak és források már nem tudták teljesen kielégíteni, így megjelentek a vízárusok, akik pénzért mérték a portékájukat.

Budapesten sokan féltek a gyermekbénulás elleni oltástól, de végül sikerült legyőzni a kórt A járványos gyermekbénulás az 1950-es években több hullámban az ország számos pontján szedte áldozatait. Budapesten és az országban az első oltási kampány 65 évvel ezelőtt, 1957 július végén, augusztus elején zajlott. Ám a fővárosban jóval kevesebben oltatták be a gyermeküket, mint máshol, mert sokan tartottak az oltástól. Végül sikerült legyőzni ezt a rettenetes vírusos betegséget.

Lengyel–magyar két jó barát – Báthory István budapesti szobrának kálváriája A lengyel és a magyar nép barátsága évszázadokra nyúlik vissza, amelyet a középkorban uralkodó királyok alapoztak meg. Közülük az egyik legjelentősebb Báthory István volt, aki erdélyi fejedelemként szerezte meg a lengyel trónt is. Emlékét a két világháború között is ápolták, és 1933-ban – az uralkodó születésének négyszázadik évfordulóján – szobrot is terveztek állítani neki Budapesten, mely végül csak egy negyedszázaddal később került a helyére.

Amikor még jegesemberek járták Pest és Buda utcáit Tombol a kánikula Budapest utcáin, és egyre forróbb napok köszöntenek ránk. E szokatlanul meleg időszakban minduntalan a felfrissülés lehetőségeire gondolunk, na és a hűtésre, a jég jótékony hatására. A múlt században a budapesti utcák egyik jellegzetes figurája volt a jegesember, aki az élelmiszerek hűtéséhez, a jégvermek feltöltéséhez szállította, és igény szerinti méretre darabolta a hatalmas jégtömböket. Jóval az első hűtőszekrények megjelenése után, még az 1950–1960-as években is járták a jegesek Pest és Buda utcáit, miként ezt a korabeli fényképek is tanúsítják.

Haladjunk! – Ahogy a nőképzést a XIX. századi Pesten elképzelték Még a XIX. századi Pesten is gyakori vélekedés volt, hogy a nők taníttatása teljesen felesleges. A nem főúri családoknak fenntartott leányiskolákban leginkább szabás-varrást és háztartástant tanítottak. A szemléletbeli változást Veres Pálné indította el, amikor 155 éve tanácskozásra hívta a Tigris szállóba az irodalommal, művészetekkel foglakozó nőtársait. Az általuk alapított nőképző egylet tanintézetében nyelveket, irodalmat, számtant, gondolkodástant, történelmet, természettant, földrajzot, lélektant, esztétikát, művelődéstörténet, egészségtant, hittant is a tanultak a lányok a könyvvitel, a rajz és a gyorsírás mellett.

Kezdődhet az ötletelés a Népligetről – Tervpályázatot írt ki a főváros A Népliget megújítására írt ki pályázatot a Fővárosi Önkormányzat, a feladatra olyan tervezőcsapatok jelentkezhetnek, amelyeknek legalább egy tagja tájépítész. A Népligetről tavaly elfogadott stratégiai terv alapján kell megfogalmazniuk, hogyan képzelnék el Budapest 130 hektáros, 2005 óta védett közparkjának a jövőjét.

Városszerte megcsodálhatjuk a 85 éve elhunyt Zala György szobrait A Hősök terén álló Millenniumi emlékmű központi szoborcsoportját Gábriel arkangyallal éppúgy Zala Györgynek köszönhetjük, mint a Kossuth tér eredeti Andrássy- és Tisza István-szobrát, vagy éppen Erzsébet királyné méltóságteljes ülő szobrát a mai Döbrentei téren. Zala korának egyik legfoglalkoztatottabb szobrásza volt, örökségének pedig építészeti vonatkozása van: pesti villáját ugyanis nem más tervezte meg, mint a szecesszió mestere, Lechner Ödön.

A városegyesítés előtt kezdték meg a Margit híd építését – 150 éve indult a cölöpözés Pest és Buda második hídja volt a Margit híd, amelynek építését 150 éve, 1872. augusztus 1-jén kezdték meg, még a városegyesítés előtt. Sokan bírálták a kijelölt helyszínt, de a kormány úgy döntött, hogy az új dunai átkelőnek csatlakoznia kell a tervezett Nagykörúthoz, és azon keresztül a Sugárúthoz. A hidat egy francia mérnök tervezte, és az általa alapított francia cég építette, négy év alatt készült el.

A Nemzeti Múzeum belső átalakítása – Rejtett emelettel is bővült az épület A Magyar Nemzeti Múzeum hazánk egyik ikonikus épülete, ezért 1847-es átadása óta minden korban odafigyeltek állapotára. A XX. század elejére viszont már olyan mértékben megnőtt a gyűjteménye, hogy a túlságos zsúfoltság ellehetetlenítette a működését. Az őrzött anyag egy részét más épületekbe szállították, majd 1926-ban elkezdődött a nagyszabású helyreállítása, melynek keretében 1927-ben – kilencvenöt évvel ezelőtt – egy rejtett, harmadik emeletet is kialakítottak benne.

Egy 190 éves javaslat az állandó magyar színház létrehozására Az első állandó magyar nyelvű színház 1837 augusztusában nyílt meg Pesten, és egy közel 40 éves álmot váltott valóra. A színház építésének nagy lökést adott egy öt évvel korábbi mű, amely részletes és alapos javaslatot tett le az asztalra arról, hogyan lehetne egy magyar játékszínt alapítani, és a működést hosszú távon is biztosítani. Alkotója Széchenyi István volt, aki már ekkor, 1832-ben Buda-pestnek nevezte a magyar fővárost.

A társasági élet központja volt a Jókai–Feszty-villa, amelyet Petőfi-emlékházzá alakítottak át Jókai Mór és a Feszty házaspár Bajza utcai, epreskerti villájában a XIX. század végének leglátogatottabb művészeti szalonja működött. A velencei paloták mintájára épült házban szinte mindenki megfordult, aki a művészeti, kulturális vagy politikai életben akkortájt számított. Jókai halála után öt évvel, 1909-ben ebben az épületben nyílt meg a Petőfi-ház, amely első ízben tárta a közönség elé a Petőfi-relikviákat. Itt mutatták be először a híres nyomdagépet is, melyen a Nemzeti dalt és a 12 pontot nyomtatták.

Amikor megrendszabályozták a bérkocsisokat Budapesten Kisebbfajta háború tört ki a budapesti rendőr-főkapitányság és a bérkocsisok között 105 évvel ezelőtt, 1917-ben. A főkapitány a sok visszaélés és szabálytalanság miatt mindenképpen szabályok közé kívánta terelni ezt a fajta közlekedési szolgáltatást, erre a bérkocsisok sztrájkkal fenyegetődztek.

Közösségi kert lesz a Szent István parkban A XIII. kerületi Szent István parkban, a Pozsony út és Hollán Ernő utca közötti területen az eddig alacsony kerítéssel körbevett sarokparcellákat közösségi kertté alakítják. Felújítják a kosárlabdapályát is.

A pesti főútvonalak építésze – 110 éve halt meg Schmahl Henrik A Párisi Udvart és az Uránia Nemzeti Filmszínház épületét tervező Schmahl Henrik munkássága egy-két kivételtől eltekintve szinte teljes egészében Budapesthez kötődött. Az Ybl Miklós irodájából induló építész önállóvá válása után többféle stílusban tervezett, épületei főleg a város századforduló környékén kiépült legfontosabb útvonalait gazdagítják. Alkotásait megtaláljuk többek között az Andrássy úton, a Nagykörúton és a Rákóczi úton is.

A Budavári Palota környezete – Megújulnak a történelmi kertek A Nemzeti Hauszmann Program nemcsak a Budavári Palotanegyed épületeinek rekonstrukciójára, hanem az azokat körülfogó kertek megújítására is kiterjed. A királyi környezet a századfordulón értelemszerűen megkövetelte a szemet gyönyörködtető zöld felületeket is, amelyeken kertépítők serege dolgozott. E csodás környezet viszonylagos épségben vészelte át az ostromot, a második világháború utáni átépítés viszont nem kímélte, így tulajdonképpen e kertek is a tudatos rombolás óriási veszteseinek tekinthetők.

Felújítják az ELTE jogi karának Kecskeméti utcai épületét – A telken egykor a Csekonics-palota állt Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épülete a Kecskeméti utca 10–12. szám alatt található, illetve hozzá csatlakozik a Magyar utca 31–33. szám alatti épületszárny is. A műemlék épületegyüttest most felújítják, korszerűsítik. A telken egykor egy híres épület állt, a dúsgazdag Csekonicsok fényűző palotája.

Bordélyházak a régi Pesten – 155 éve adták ki az első bárcát Magyarországon az első bárcát 155 éve, 1867-ben adták ki. A „hivatásos kéjelgés" elsősorban a fővárosban terjedt el, ahol a szabályozásának egészségügyi okai voltak, de az adóbevételek növekedését és a rendfenntartás sikerességét is várták tőle. A legismertebb bordélyházak a VI., VII., VIII., kerületben működtek, de az orfeumok, lebujok, mulatók, egyes kávéházak is teret adtak a szakma képviselőinek.