Keresés az archívumban

Száznegyven éve leplezték le Petőfi Sándor szobrát Budapesten Több mint két évtizedre visszanyúló előzmények után, 1882. október 15-én leplezték le Petőfi Sándor híres budapesti szobrát, ahol később annyi politikai megmozdulást, ünnepi beszédet tartottak a szabadság eszméjének jegyében, hogy napjainkra ikonikussá vált az emlékmű. Hosszúra nyúlt viták, elapadó adománygyűjtés, az alkotás elkészítésére felkért szobrász halála nehezítette azt az utat, amelyet be kellett járni az ötlet felszínre bukkanásától a szobor felállításáig. Ezt a történetet járjuk körül írásunkkal.

Újabb műalkotásokat lehet megismerni a Fiumei úti sírkertben A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben újabb jelentős művészeti értéket képviselő síremlékekről és alkotójukról olvashatunk ismertetést QR-kód segítségével. Az intézmény Szoborpark programjába most bekerült húsz műemlékleírás között szerepel Miklós Andor mauzóleumának szobra, valamint Pállik Béla síremléke.

Ipari csuklósok a fővárosban: Velük fejeződött be a magyar villamosgyártás Budapest a villamosok városa. Elképzelhetetlen lenne a főváros a hosszú sárga járművek nélkül. Az elmúlt 140 évben hihetetlenül sok típus koptatta a síneket, de kevés olyan meghatározó jármű volt közöttük, mint az ipari csuklós.

Felavatták a tizenötödik aradi vértanú, Kazinczy Lajos emlékhelyét a Fiumei úti sírkertben A tizenötödik aradi vértanú, Kazinczy Lajos tiszteletére állított emlékhelyet a Fiumei úti sírkertben a Nemzeti Örökség Intézete és a Madách Színház. A nyelvújító Kazinczy Ferenc fiát 1849. október 25-én végezték ki Aradon. A Fiume úti temetőben megtalálhatjuk az 1848-49-es szabadságharcban elesett honvédek parcelláját is, valamint három aradi özvegy síremlékét.

130 éve költözött be mai otthonába a Madách Imre Gimnázium A VII. kerületi Állami Gymnasium, vagyis a mai Madách Imre Gimnázium 1892 szeptemberében nemcsak az új tanévet, hanem új otthonát is köszönthette. Az 1881-ben alapított intézménynek több mint 10 éven át nem volt önálló épülete, bérelt helyiségekben folyt a tanítás. Az oktatási ügyeket irányító vallás- és közoktatási miniszter, Trefort Ágoston idősebb Bobula János építészt bízta meg a gimnázium terveinek elkészítésével. Ám Trefort időközben elhunyt, és az új miniszternek más elképzelései voltak a gimnázium épületéről.

Száztíz éves szomszédok – A nagy iskolaépítő akció ikrei Budapesten szerencsére igen sok építészetileg is értékes iskolaépület található. Jelentős részük egy igen szűk időszakban, mindössze három év alatt jött létre: 1909 és 1912 között a Székesfőváros nagy iskolaépítő programot hajtott végre. Sok közismert alma mater született ekkor, az alábbiakban viszont két kevésbé híres példáját mutatjuk be ennek a termékeny érának.

Mutatjuk, milyen lett a leégett, de most újjáépített Ráday utcai kollégium Tragikus körülmények között égett le 2019-ben a református kollégium a IX. kerületben, a Dunamelléki Református Egyházkerületnek a Ráday utca, Köztelek utca, Markusovszky tér, Biblia utca által határolt telkén. Helyén, a Markusovszky tér felőli oldalon most elkészült az új kollégiumi szárny, de emellett teljesen átalakították a Ráday utca, Köztelek utca által határolt, 1912-ben birtokba vett patinás központi épületet is. A megújult székházban a Ráday utca 28. szám felől a püspöki hivatalt, a Köztelek utca felől a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karát lehet megközelíteni.

Nyolcvanöt éve átadták, de hét év múlva felrobbant a kiszélesített Margit híd A Margit híd igazi luxusberuházásként készült el az 1870-es években, egy francia mérnök irányítása alatt. Ám Budapest második dunai átkelőjének forgalma nagyon alacsony maradt egészen a század végéig. Azonban az 1930-as évek elején már keskenynek bizonyult, ezért az átépítésről és a kiszélesítésről döntöttek. Az avatást 85 évvel ezelőtt, 1937. október 1-jén tartották.

Egykor gőzfürdő volt, most hotel épül a Kazinczy utcában A VII. kerületi Kazinczy utca 40–48. szám alatt, öt telek összevonásából jött létre az a terület, amelyen most 270 szobás hotel épülhet, kétszintes mélygarázzsal. A munkák részeként az utca egy szakaszát is felújítják, a telkeken jelenleg álló épületeket, így várhatóan a Táncművészeti Főiskola volt acél-üveg tömbjét és a historizáló, húsüzemként, majd szórakozóhelyként ismert 48-as számú házat is elbontják.

Parkot neveznek el Wittner Máriáról Csepelen Az 1956-ban halálra ítélt szabadságharcosról, Wittner Máriáról, a XXI. kerület díszpolgáráról nevezik el a volt Görgey-iskola helyén álló megújult parkot Csepelen.

Szerelmes verseiért rajongott a pesti közönség – 250 éve született Kisfaludy Sándor Méltó nyitánya volt a XIX. század magyar irodalmának Kisfaludy Sándor első kötete, a Himfy szerelmei – A kesergő szerelem című könyv, amely Budán jelent meg 1801-ben. A szenvedélyes szerelmi életét lírában megfogalmazó Kisfaludy már fiatalon nagy hatású tudóssá és irodalmárrá vált, a Magyar Tudós Társaság és a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. Az ő támogatásával adta ki testvére, Kisfaludy Károly a magyar irodalmat népszerűsítő jeles évkönyvét, az Aurorát. Kisfaludy Sándor ma 250 éve született.

Az idén ünnepeljük az Országos Széchényi Könyvtár megalapításának 220. évfordulóját Több mint negyven évig vándorolt Széchényi Ferenc gróf adománya a Nemzeti Könyvtár 220 évvel ezelőtti megalapítását követően, mígnem állandó helyére, a Magyar Nemzeti Múzeumba költözött. Később a gyűjteménynek innen is mennie kellett, cikkünkben bemutatjuk a különböző pesti helyszíneket.

A király ajándéka, avagy a tíz szobor legendája 125 éve történt, hogy Ferenc József 1897. szeptember 25-én tíz szobrot ajándékozott Budapestnek. A szobrok nagy része mind a mai napig előkelő dísze a városnak, többször írtunk is már róluk. Most azonban annak jártunk utána, hogy mi késztethette Ferenc Józsefet az ajándékozásra.

Az utolsó nagy kolerajárvány Az utolsó nagyobb kolerajárvány 150 éve tört ki, és 1872 őszén elérte Pestet és Budát is. Leküzdéséhez sok mindent megpróbáltak, de így is sok ezer ember hunyt el a betegségben. A járvány elmúltával jelentős egészségügyi fejlesztések kezdődtek a fővárosban.

Kossuth Lajos első köztéri szobra Budapesten – A zugligeti erdőben kell felkeresnünk a különleges alkotást Kevesen tudják, hogy a zugligeti Mátyás király út végén, az erdőben egy hatalmas talapzaton áll egy különleges, 110 éves Kossuth-szobor. Az egykori reformkori politikus születésének 220. évfordulóján felelevenítjük, hogy pontosan milyen körülmények között került a zugligeti erdőbe a műalkotás, és azt is megvizsgáljuk, hogy vajon tényleg ez volt-e az első köztéri Kossuth-szobor Budapesten.

Felavatták a Luther Otthon új épületét a XI. kerületben Meg­nyi­tot­ta ka­pu­it a Lu­ther Ott­hon – Evan­gé­li­kus Di­ák­ott­hon új, száz­húsz fé­rő­he­lyes épü­le­te a XI. ke­rü­le­tben, a Ma­gyar­or­szá­gi Egy­há­zak Öku­me­ni­kus Ta­ná­csa szék­há­zá­nak tel­kén. A mo­dern, a XXI. szá­za­di el­vá­rá­sok­nak meg­fe­le­lő fel­ső­ok­ta­tá­si kol­lé­gi­um Lágy­má­nyo­son, az egye­te­mek szom­széd­sá­gá­ban épült.

Budapest székesfőváros megemlékezése Kossuth Lajos születésének centenáriumán Kossuth Lajos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezetője volt. Már életében kultusz alakult ki körülötte, sok településen díszpolgárrá választották, itáliai otthonában is sokan felkeresték, 1894-es budapesti temetésén hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. Születésének 100. évfordulóján, 1902. szeptember 19-én méltó módon kívánt megemlékezni róla az ország.

Szobortalanítás Budapesten – Harminc éve bontották el a szocialista korszak emlékműveit Harminc évvel ezelőtt kezdődött meg az elmúlt rendszerhez kötődő szobrok eltávolítása Budapest közterületeiről. A szocialista korszak idején emelt emlékműveket, köztük Marx és Engels, Lenin, Kun Béla szobrait a XXII. kerületben kialakított szoborparkba szállították, ahol szabadtéri kiállításon azóta is megtekinthetők.

Átadták a Mazsihisz Szeretetkórház felújított épületszárnyát Megújult a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége fenntartásában működő Szeretetkórház Reichmann-szárnya. Az új, központi laboratórium önálló épületben kapott helyet, valamint új intézeti gyógyszertárral és egyéb kiszolgálóegységekkel bővült az intézmény.

A nyolcvan éve elhunyt Móricz Zsigmond pesti otthonai Az Üllői útról nemcsak Kosztolányi Dezső (Üllői úti fák), de Móricz Zsigmond is eszünkbe juthat. A XX. századi magyar realista prózairodalom egyik legnevesebb alkotója ugyanis húsz évig lakott Üllői úti otthonaiban, ahol olyan meghatározó művek születtek, mint a Tragédia vagy a Légy jó mindhalálig. Az író az első felesége öngyilkossága után a Fővám tér egyik bérházába költözött lányaival, majd rövid ideig a Bartók Béla út egy premodern stílusú házának lakásában élt. Móricz Zsigmond, akinek nevét köztéri alkotások, közintézmények, irodalmi ösztöndíj és számos közterület őrzi, nyolcvan éve hunyt el.

A Szabadtéri Színpad elődje volt: száz éve nyílt meg a Park mozi a Városmajorban Az elmúlt száz év alatt rengeteg minden változott a Városmajorban, de a kultúra és a garantált szórakozás mindvégig jelen volt, és a mai napig megtalálható a főváros első közparkjában. A Városmajori Szabadtéri Színpad elődje, a szabadtéri Park mozi immár több mint száz éve nyílt meg itt, de ezt követően is nagyon érdekesen alakult a park sorsa. 1935-ben felépült a méltán híres színpad is, amely a környezetével együtt folyamatos átalakulásokon esett át az eltelt évszázadban, beleértve a legutóbbi időket is.

Panelből átalakítva – Okosóvoda épül a XIII. kerületben A régi épület elbontása nélkül épül Magyarország első okosóvodája. A XIII. kerületi panelépület rekonstrukciója és bővítése során figyelembe veszik a fenntarthatóság és a digitális fejlődés szempontjait is.

Koponyák a Halászbástya alatt – Az elfeledett Szent Mihály-kápolna A XIX. század utolsó éveiben, a Halászbástya alapozását megelőző munkák során egy koponyákat rejtő üreg bukkant elő a föld alól, amelyre Schulek Frigyes építész a Vár egyik régi kazamatájaként hivatkozott. Ám sejthette eredeti funkcióját, mert megőrzésre érdemesnek ítélte, de a hely ezután ismét feledésbe merült, hogy a XX. század derekán megint rátaláljanak: immár a középkori Szent Mihály-kápolnaként azonosítva a helyet, amely 1997 óta a Halászbástya egyik legérdekesebb részletét jelenti.

Hatvanöt éves a szélesvásznú pesti mozi: szovjet filmet mutatott be a Corvin Ma már természetes, hogy a moziban hatalmas a vásznon, akár 24 méter széles és 18 méter magas is lehet, térhatású hanggal vagy 3D-ben is nézhetjük a filmeket. Az 1950-es években azonban ez másképp volt még Magyarországon, a moziban a vásznak pár méter szélesek voltak csak. Az első szélesvásznú mozi a forradalom alatt megsérült és 1957-re újjáépített Corvin volt.

A Hegyvidék első gyöngyszemei – Hild József budai villái A XIX. század első felében növekedésnek indult Pestről egyre többen költöztek ki a budai hegyekbe, hiszen a forgalom és zsúfoltság helyett ott nyugalom és friss levegő várta őket. A nagyobb telkek szabadon álló, kertes villák építését is lehetővé tették, melyek közül sokat a korszak legtöbbet foglalkoztatott építésze, Hild József tervezett.

Nyolcvanöt éve épült a Horthy Miklós híd – A háború utáni újjáépítést követően Petőfi híd lett A Petőfi híd Budapest belvárosának talán legkevéssé ismert hídja. Nem egy látványos alkotás, nem fényképezgetik az idelátogató turisták, de mégis, közlekedési szempontból a város egyik legfontosabb átkelője. A hidat 85 évvel ezelőtt, 1937. szeptember 12-én adták át, akkor még Horthy Miklós hídként.

Ráépítettek két szintet, de még mindig üresen áll a belvárosi Főposta műemlék épülete Közel 150 évvel ezelőtt, 1873-ban készült el a Belvárosban a Magyar Királyi Főposta impozáns épülete. A három utca által határolt postapalota alaprajzát és költségtervét Koch Henrik, a belső udvar üvegtetejének terveit pedig Szkalnitzky Antal készítette. A Petőfi Sándor, a Párizsi és a Városház utcák által határolt műemlék épület is magántulajdonba került, s már több mint tíz évvel ezelőtt szállodává akarták alakíttatni, ám az egykori Főposta ma is használaton kívül van.

Egy zseni első szárnypróbálgatásai – Lechner Ödön korai épületei Lechner Ödön a magyar építészeti formanyelvről lett igazán híres, amelyet a XIX. század utolsó évtizedétől kezdett alkalmazni. Tervezői pályája viszont már jóval korábban, az 1870-es évek legelején elindult, és szépen ívelt felfelé: százötven évvel ezelőtt egyszerre több épület is az ő elképzelése szerint valósult meg, bár még nem a később jellegzetessé váló stílusában. Az alábbiakban ezekből mutatunk be néhányat.

Kiváló építész, zseniális mérnök és nagy hatású tanár – Száz éve hunyt el Pecz Samu Kevés olyan építész élt Magyarországon, aki tervezőként és oktatóként is kimagasló teljesítményt nyújtott. Pecz Samu ilyen volt: a középkori formakincset felvonultató épületeiben bravúros mérnöki megoldásokat alkalmazott, ezek mellett műegyetemi tanárként építészhallgatók tömegeit vezette be a tervezés rejtelmeibe és a legjobbaknak irodájában is munkát adott. Fővárosunk olyan ikonikus épületei kerültek ki keze alól, mint a Központi Vásárcsarnok, a Szilágyi Dezső téri református templom vagy az Országos Levéltár.

A régészeti csudák országa – A világ ismét Budapestre figyel Közel 150 évvel ezelőtt Rómer Flóris, a magyar régészet atyja és Pulszky Ferenc múzeumigazgató vezetésével egy hatalmas régészeti kongresszust tartottak Budapesten. Idén, 2022. augusztus 31. és szeptember 3. között ismét Budapesten a világ archeológusainak szeme, miután több mint hatvan országból mintegy 2100 szakember részvételével itt rendezik meg az Európai Régészek Szövetségének 28. találkozóját. Ez alkalomból egy kiállítás is nyílt „A régészeti csudák országa – országimázs 1876” címmel a Nemzeti Múzeum kerítésén, mely Budapest régészeti múltját és világhírét mutatja be.

Tehervonatok a Margit körúton – A gyárakat szolgálta ki a bel-budai vasút Gőzmozdony vontatta teherszállító szerelvények a Margit körúton? Ma ez igen furcsán hangzik, holott az 1990-es évek közepéig volt itt teherforgalom. Ez az iparvágány eredetileg egészen a Filatorigátig tartott, és 1892. szeptember 1-jén adták át, jobb parti körvasút néven.

Kiemelkedő épületeket alkotott Budapesten a 45 éve elhunyt Kós Károly Kós Károly a XX. századi magyar építészet kiemelkedő alakja. Tervezői elgondolását nagyban meghatározta a népi formanyelv, különösen az évszázados hagyományokat őrző erdélyi falvak építészeti öröksége. Budapesten a Fővárosi Állat- és Növénykert épületei mellett a Wekerletelep központjának kialakítása tette Kós Károly munkásságát a nagyközönség előtt ismertté.

Légi parádé 1912-ben – Amikor még fizetni kellett a repülős bemutató megtekintéséért Elmaradt a légi parádé az idén augusztus 20-án, pedig a Szent István napi repülős bemutatók immár 110 esztendőre tekintenek vissza Budapesten. Az első augusztus 20-i légi bemutatót 1912-ben tartották, ugyanazzal a céllal, mint napjainkban: szemléltetni a pilóta tudását és megmutatni a repülőgép képességeit. A nagy és látványos eseményért akkor fizetni is kellett, ám utólag kiderült, a nézők többet vártak volna a pénzükért.

Egy 180 évvel ezelőtti ünnepség Pesten: a Lánchíd alapkőletétele A Lánchíd alapköve a pesti hídfő alatt található. Azt 180 éve, 1842. augusztus 24-én délután rakták le, és az ünnepségen a teljes akkori „elit” képviselte magát. Az alapkőletételi ünnepség egy gondosan megkomponált ceremónia volt, ahol azt is előírták, hogy melyik vendég viszi a díszes vakolókanalat vagy a jelképes ütésekhez a kalapácsot.

Egy kis India Budapesten – 145 éve született Medgyaszay István Medgyaszay István egy különleges színfoltot jelentett a XX. század első felének magyar építészetében. Számos társához hasonlóan őt is foglalkoztatta a nemzeti stílus megteremtésének gondolata, melyhez időben és térben is messzire nyúlt. Szenvedélyesen kutatta a magyar őstörténetet, ennek keretében még Indiába is elutazott. Épületei nemcsak ezeknek a nyomait hordozzák magukon, hanem nyugati tanulmányait és a modern anyaghasználatot is.

A Nemzeti Színház első épületét 185 éve adták át – Pest vármegye karolta fel a magyar nyelvű színjátszás ügyét Pesti Magyar Színházként nyílt meg 185 évvel ezelőtt, 1837. augusztus 22-én, de három év múlva már Nemzeti Színházként működött. Az első magyar nyelvű állandó színházat Pest vármegye támogatásának és Grassalkovich Antal herceg nagyvonalú adományának köszönhetjük. Az épület a mai Rákóczi út 3. szám alatt állt, először körbeépítették, bővítették, majd 1908-ban bezárták és lebontották.

„A haza minden előtt!” – Hirdeti homlokzatán a sokat megélt Országos Tiszti Kaszinó épülete A pesti belváros egyik legnagyobb épületegyüttese az egykori Országos Tiszti Kaszinó épülete. A Váci utca 38-as házszámú építmény a déli Klotild-palota szomszédságában áll, és létezését részben az Erzsébet hídnak is köszönheti. 1899-es átadása óta honvédtiszteknek biztosított társasági életet és közművelődést, működött kaszárnyaként is, közéttermeknek, mozinak, írói körnek, vívóklubnak, színháznak, honvédzenekarnak, számos rendezvénynek is otthont adott, ma pedig bankszékház. Története üde színfoltja Budapest gazdag múltjának.

Egy ferencvárosi régiség nyomában – 200 éve épült az első templom a Bakáts téren A Bakáts téri templom Ybl Miklós korai remekművei közé tartozik, mely 1879 óta nem csupán a tér legfontosabb épülete, de Ferencváros egyik jelképe is. Évek óta csodálhatjuk megújított külsejét, a belső terek rekonstrukciója pedig belátható időn belül teljesen elkészül. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy a IX. kerület legismertebb terén már 1822 óta működött templom. 200 évvel ezelőtt úgy épült meg, hogy a megrendelő és a használók is tudták, csak addig szolgálja a környék katolikus lakosságát, amíg állandó templomra nem cserélik. Bár a „csere” nem ment minden nehézség nélkül, 1865-ig ez volt a „Franzstadt” katolikusainak hitéleti központja.

Az Országház csendes alapkőletétele A magyar Országház a világ egyik legszebb parlamenti épülete. A hatalmas házat, amelyet Steindl Imre tervezett, 1885-ben kezdték meg építeni, az alapkövet pedig közel két évvel később rakták le, valójában mindenféle ünneplés nélkül.

Aki magyar királyi herceg volt – Százötven éve született Habsburg–Lotaringiai József Negyven évig, 1944-ig élt a budai Várban, Szent György téri palotájában, a magyar közéletben aktív szerepet játszott, az Országgyűlésben felsőházi tag volt, még az Akadémia is elnökké választotta. Habsburg–Lotaringiai József, aki József nádor unokája volt, 150 éve született. Emlékét beárnyékolja, hogy felesküdött a Károlyi-féle népköztársaságra, és a nyilasokkal is megfért. Földi maradványait 1992-ben hozták haza és a Budavári Palota kriptájában temették el.

Lengyel–magyar két jó barát – Báthory István budapesti szobrának kálváriája A lengyel és a magyar nép barátsága évszázadokra nyúlik vissza, amelyet a középkorban uralkodó királyok alapoztak meg. Közülük az egyik legjelentősebb Báthory István volt, aki erdélyi fejedelemként szerezte meg a lengyel trónt is. Emlékét a két világháború között is ápolták, és 1933-ban – az uralkodó születésének négyszázadik évfordulóján – szobrot is terveztek állítani neki Budapesten, mely végül csak egy negyedszázaddal később került a helyére.

Az MNB ingatlankezelőjéhez került a lebontott Burg Hotel telke A Szentháromság téri egykori Diplomataházat 2022 elején bontották le, a helyén egy új konferencia-központ fog épülni, amelynek a látványterveit már korábban bemutatták. A telek a közelmúltban az MNB ingatlankezelőjéhez került.

Haladjunk! – Ahogy a nőképzést a XIX. századi Pesten elképzelték Még a XIX. századi Pesten is gyakori vélekedés volt, hogy a nők taníttatása teljesen felesleges. A nem főúri családoknak fenntartott leányiskolákban leginkább szabás-varrást és háztartástant tanítottak. A szemléletbeli változást Veres Pálné indította el, amikor 155 éve tanácskozásra hívta a Tigris szállóba az irodalommal, művészetekkel foglakozó nőtársait. Az általuk alapított nőképző egylet tanintézetében nyelveket, irodalmat, számtant, gondolkodástant, történelmet, természettant, földrajzot, lélektant, esztétikát, művelődéstörténet, egészségtant, hittant is a tanultak a lányok a könyvvitel, a rajz és a gyorsírás mellett.

Megnyílt a felújított Jókai tér A VI. kerületi Jókai téren a rekonstrukció során új utcabútorokat helyeztek ki, megújították a zöld felületet, fákat ültettek, és egy csobogót is elhelyeztek, a terület több irodalmi témájú utalást is kapott kőbe vésett idézetek formájában.

A városegyesítés előtt kezdték meg a Margit híd építését – 150 éve indult a cölöpözés Pest és Buda második hídja volt a Margit híd, amelynek építését 150 éve, 1872. augusztus 1-jén kezdték meg, még a városegyesítés előtt. Sokan bírálták a kijelölt helyszínt, de a kormány úgy döntött, hogy az új dunai átkelőnek csatlakoznia kell a tervezett Nagykörúthoz, és azon keresztül a Sugárúthoz. A hidat egy francia mérnök tervezte, és az általa alapított francia cég építette, négy év alatt készült el.

Budapest első főpolgármestere 125 éve hunyt el A városegyesítés időpontjától, 1873-tól volt Budapest főpolgármestere Ráth Károly, akit összesen négy alkalommal választottak újra. Abban a negyedszázadban töltötte be ezt a posztot, amikor a magyar főváros világvárossá fejlődött. Szemtanúja volt az Andrássy út, a Nagykörút kialakításának, láthatta, hogyan épülnek fel Budapest híres épületei, közintézményei, iskolái, kórházai. Még részt vett a millenniumi ünnepségeken, és főpolgármesterként hunyt el 125 évvel ezelőtt, 1897. július 30-án.

Így élt az anyák megmentője – A korabeli Pest-Buda is megelevenedik a Semmelweis Ignácról készülő filmben Semmelweis Ignác szülészorvos, sebész és tanár a Tabánban született, abban a házban, amelyben ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum működik. Korszakalkotó tevékenységét, a gyermekágyi láz okának felderítését és megelőzésének kidolgozását sokáig nem ismerte el a tudományos szakma hazánkon kívül. Semmelweis jelentősége ma már vitathatatlan, a világhírű orvosok közé tartozik. Életéről most történelmi film készül, melyen megelevenedik a korabeli Pest-Buda is.

Tervek egy világvároshoz – Budapest városrendezésének kezdetei Budapest aranykora egybeesett az ország gazdasági szárnyalásával: az 1867-es kiegyezés után szédületes fejlődésnek indult a Duna mindkét partján fekvő város. A növekedés szabályozott mederbe terelése érdekében az Országgyűlés 1870-ben megalapította a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melynek első feladatai közé tartozott egy általános városrendezési terv beszerzése. Ennek alapján 1872-ben – százötven évvel ezelőtt – el is készült Pest első átfogó rendezési terve.