Keresés az archívumban

Apponyi Albert budapesti lakásai és budavári otthona Apponyi Albertet az 1920-as párizsi békekonferencián elmondott híres védőbeszéde után több száz magyar település választotta díszpolgárává, köztük Budapest, ahol 1921-ben Apponyi térnek nevezték el az addigi belvárosi Kígyó teret. Kultusza végig fennmaradt: amikor 87 éves korában genfi tárgyalásai alatt megbetegedett, minden fővárosi templomban és zsinagógában könyörgő istentiszteletet tartottak a gyógyulásáért. Halálhíre 1933. február 7-én érkezett meg Budapestre, és a megdöbbent fővárost azonnal ellepték a gyászlobogók. Különleges sírhelyet szántak neki: a Mátyás-templomban temették el, a budai Várban, ahol harminc évig volt az otthona. Halálának 90. évfordulóján budapesti lakhelyeit mutatjuk be.

Látványos fejlesztésekkel folytatódik a Nyugati pályaudvar felújulása A Nyugati pályaudvar Teréz körúti homlokzatán, az északnyugati torony felújítása mellett a délkeleti tornyon is megkezdődnek a munkálatok. A megújult homlokzat elől várhatóan ősszel bontják el a védőtetőt.

Bérházak mestere volt Schannen Ernő építész – Ybl és Hauszmann irodájában sajátította el a tervezést Schannen Ernő kevéssé ismert tagja a századforduló építészközösségének. Munkássága azonban jelentősen hozzájárult Budapest városképének alakulásához, egyedi stílust alakított ki, Pesten és Budán számos helyen találkozhatunk általa tervezett bérházakkal, de alkotott kórházat és banképületet, vidéken pedig kastélyokat is.

Aki templomot épített egy nyomornegyedbe – 155 éve született Foerk Ernő Foerk Ernő nem tartozik a híres építészeink sorába, de fő művét, a szegedi Fogadalmi templomot szinte mindenki ismeri. Ahhoz nagyon hasonló épülete Budapesten is található, méghozzá a XIII. kerületi Tripoliszban, amely a főváros egyik legfélelmetesebb környéke volt. Az 1930-ban felszentelt Szent Mihály-templom fényt vitt a kétes hírű városrészbe.

Az első magyar olimpiai bajnokból neves építész lett – 145 éve született Hajós Alfréd Hazánk nagyhatalomnak számít a vizes sportokban, amit már első olimpiai bajnokunk dicsősége is előre vetített: Hajós Alfréd ugyanis úszásban nyerte meg Magyarország első ötkarikás aranyát. Az athéni versenyen még mindössze tizennyolc éves volt, tehát a diadal után kellett pályát választania, a magyar delfinnek becézett úszó pedig építészmérnökké vált. A XX. század első felében ezen a területen is szép eredményeket ért el a ma 145 éve született Hajós Alfréd, alkotásai a korszak magas színvonalán álltak.

Aki Pestet és Budát többször megfestette: 200 éve született Ligeti Antal A magyar festészet egyik kiemelkedő alakja volt a 200 éve született Ligeti Antal. Különleges helyszíneken lakott, először gróf Károlyi István fóti kastélyában, később Budapest leghíresebb klasszicista palotájában: a Nemzeti Múzeum épületében. Az első otthonát a főúr támogatásának köszönhette, aki felismerte a fiatal festőművész tehetségét, és mecénásként lakást és ellátást biztosított számára. A Nemzeti Múzeum épületében lévő otthonát pedig a képtár őreként érdemelte ki, itt több mint húsz évig élt, innen vitték ki a temetőbe.

Pesten érett íróvá a 200 éve született Madách Imre A fiatal Madách Imre három évig élt Pesten. Miközben a pesti egyetemen jogi tanulmányait végezte, bekapcsolódott a társasági, kulturális életbe is. Rendszeresen megfordult a Pesti Magyar Színház előadásain, hangversenyre járt a Nemzeti Kaszinóba, de az igen művelt fiatalember festeni, vívni, zongorázni is tanult a fővárosban. Itt jelent meg első kötete. A 200 éve született Madách Imrére emlékezünk.

Egy izgalmas korszak tanúi – Stílusok kavalkádja a századfordulós villákon A századforduló elnevezés alatt általában az 1800-as évek végét és az 1900-as évek elejét szoktuk érteni, a boldog békeidők utolsó két évtizedét. Ez az időszak az építészet területén elképesztően nagy változatosságot hozott, ami nemcsak a nagy méretű középületeken, de a kisebb lakóházakon, villákon is megjelent. Erre remek példát szolgáltat egy kevéssé ismert építész, Lechner Jenő néhány korai villája is, melyek közül többet 1908-ban, vagyis száztizenöt éve vehetett át az új tulajdonosa.

A klasszicista építészet legfontosabb alkotása lett: 175 éve tárta ki kapuit a nagyközönség előtt az új Nemzeti Múzeum Amikor 1847-ben elkészült az ország legfontosabb klasszicista épülete, a Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum, időre volt szükség, hogy az évtizedek alatt összegyűjtött műtárgyakat és könyveket méltóképpen elhelyezzék benne, s létrehozzák a kiállítási tereket. A nagyközönség előtt a klasszicista palota 175 évvel ezelőtt, 1848. január 24-én nyílt meg, de ekkor még senki sem gondolta, hogy kevesebb, mint két hónap múlva az épület olyan események színtere lesz, amellyel örökre nemzeti jelképpé válik.

A világot jelentő deszkák hűlt helye – Lajta Béla és az első Nemzeti Színház Lajta Béla a magyar építészettörténet egyik legzseniálisabb alakja volt, akit szerencsére már saját korában is megfelelően értékeltek, és az utókor is tisztelettel ápolja emlékét. Tanulmányok hosszú sora, valamint több könyv is megjelent már életéről és munkásságáról, három évvel ezelőtt mi is megemlékeztünk halálának 100. évfordulójáról. Ma születésének jubileumát ünnepeljük, ugyanis 150 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Ebből az alkalomból egy szívéhez közel álló témát, az egykori Nemzeti Színházhoz készített terveit mutatjuk be.

Az elegancia mestere volt – 120 éve született Rimanóczy Gyula A hazai építészet egyik meghatározó alakja, Rimanóczy Gyula egyéni módon ötvözte a kor modern törekvéseit nemzeti jellegű és klasszikus elemekkel. Életművében olyan, a főváros arculatát meghatározó munkákat találunk, mint a ferences templom és rendház Pasaréten, az egykori Postás Nyugdíjas Otthon épülete a Cházár András utcában, a Dob utcai postapalota vagy a zuglói Páduai Szent Antal-plébániatemplom a Bosnyák téren. A 120 éve született építészre emlékezünk.

A József körúti ház, ahol Neumann Feriből Molnár Ferenc lett Az idén januárban 145 éve született Molnár Ferenc, a magyar irodalomtörténet külföldön egyik legjobban ismert és szeretett alakja. A Pestbuda is többször foglalkozott vele regényei, drámái és fővárosi kötődései kapcsán. Az írónak a saját élete is olyan volt, mint egy regény, tele fordulatokkal, sikerekkel és kudarcokkal. Az állandóságot leginkább az a József körúti ház jelentette, melyet édesapja építtetett, és ahol a leghosszabb ideig lakott a fővárosban.

Aki a szecesszió híve lett: a 155 éve született Sebestyén Artúr építészeti öröksége A ma 155 évvel ezelőtt született Sebestyén Artúr a századforduló egyik fontos építésze volt. A Műegyetem elvégzése után Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, építészeti munkásságát kezdetben a neobarokk formák határozták meg, aztán egyre jobban a magyaros motívumok felé fordult a figyelme. Számos épületet tervezett a fővárosban, vidéken és a határokon túl. Legismertebb munkája a szecesszió kihagyhatatlan alkotása, a Gellért Szálló és Gyógyfürdő.

Az eltűnt Redoute nyomában – Pest első vigadója csupán 16 évig létezett A XIX. század elején a dinamikusan fejlődő Pest városának égetően szüksége volt már egy olyan elegáns bálteremre, amelyben az előkelő közönség igényeinek is megfelelő, színvonalas táncmulatságokat lehetett tartani. Az első fővárosi helyszín, amely erre a célra épült, a mai Pesti Vigadó elődje, a Redoute volt, ám a 190 évvel ezelőtt, 1833. január 13-án átadott klasszicista palota mindössze 16 évig díszítette a pesti Duna-partot.

Csodálatos palotával ajándékozta meg Fellner Sándor Budapestet Amikor a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri új palotáját 1905. január 16-án ünnepélyes keretek között átadták, Lukács László pénzügyminiszter a jeles eseményt pályafutása egyik fénypontjának nevezte. Fellner Sándor építész az ünnepségen nemcsak az új épület kulcsait nyújtotta át a miniszternek, hanem egy meglepetéssel is készült: ekkor leplezték le a Szentháromság térre néző díszterem festett üvegablakát, rajta Lukács Lászlót portréjával. Cikkünkben nemcsak a fényes átadási ünnepségről számolunk be, de bemutatjuk az elpusztult dísztermi üvegablak mára elkészült rekonstrukciós tervét is.

Egy kávéházi asztal mellett született meg a Nyugat folyóirat A Nyugat folyóirat 33 évnyi működésének fontos helyszínei voltak a kávéházak. Nemcsak azért, mert a szerkesztők olykor gőzölgő feketekávék mellett állították össze lapot, de a törzsasztaloknál találkoztak egymással a nyugatos alkotók, kávéházakban zajlottak a szenvedélyes irodalmi viták, és az olvasóközönség is számíthatott rá, hogy valamelyik kávéházban összetalálkozik kedvenc szerzőjével. Kávéházról kávéházra jártunk, nyomába eredtünk a legendás folyóiratnak, amely idén januárban 115 éves.

A ma emberét szólítja meg a most nyílt új Petőfi-kiállítás a PIM-ben A 200 éve született Petőfi tiszteletére a mai napon, január 14-én új, nagyszabású állandó tárlat nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az intézmény nem titkolt célja volt, hogy közelebb hozza a költő munkásságát a XXI. század emberéhez, a mindennapjainkhoz: az otthon fontossága, a barátok jelentősége vagy a szeretteinkért hozott áldozat mind olyan téma, amielyekkel könnyedén azonosulhatunk. A megismerést műtárgyak, különleges díszletek és multimédiás eszközök is segítik. Ma is aktuális témák, Petőfi tolmácsolásában.

A történelmi stílusok szerelmese – 70 éve hunyt el Fábián Gáspár A XIX. század második fele a történelmi stílusok újjászületésének nagy korszaka, amit szakszóval historizmusnak nevezünk. Bár a századforduló környékén a szecesszió különböző irányzatai megszüntették egyeduralmát, megmaradt a porondon, sőt az 1920-as évek elejétől másodvirágzását élte. Ennek az időszaknak az egyik legtermékenyebb építésze volt Fábián Gáspár, aki éppen 70 évvel ezelőtt hunyt el.

Egy különleges hely Ferencvárosban – 100 éve nyílt meg az Unitárius Misszióház a Hőgyes Endre utcában Az Üllői útra nyílik egy kis utca, mely Hőgyes Endre orvosprofesszornak, a budapesti Pasteur Intézet alapítójának a nevét viseli. Nem véletlenül, hiszen valamikor itt működött ez az intézet. Az utcában található még egy érdekes épület, mely az unitárius vallásfelekezethez tartozók számára ugyan ismert, a városlakók többsége azonban nem biztos, hogy hallott róla. A ház igazán különleges, hiszen egyszerre lakóépület és templom.

Neumann János-emlékévet hirdettek 2023-ra Neumann János matematikus születésének 120. évfordulója alkalmából a Neumann Társaság 2023-ra emlékévet hirdetett, melynek célja, hogy a világhírű matematikus örökségét minél többen megismerhessék. A neves tudós a belvárosban született, a Városligeti fasorban tanult, Budán járt egyetemre, sírja az Egyesült Államokban található.

Páncélterem rejtekében – Így őrizték a Szent Koronát a budai Várban Ma már természetesnek tartjuk, hogy a magyar Szent Koronát bárki megtekintheti. Ám évszázadokon át egy lezárt vaspántos ládában tárolták, kulcsokkal és pecsétekkel védve, s csak különleges ünnepeken, így az 1867-es koronázáskor, az 1896-os millenniumi ünnep vagy az 1938-as eucharisztikus kongresszus idején lehetett elővenni. Féltve őrzött nemzeti kincsünk 45 évvel ezelőtti hazatérte alkalmából azt mutatjuk be, milyen körülmények között vigyáztak a koronára a budai Várban.

Ahol Gárdonyi és Móricz is gyakori vendég volt – Volt egyszer egy Valéria kávéház a Nagykörúton A pesti Nagykörút fejlődésének is meghatározója a valamikori Valéria kávéház, hiszen az Üllői út és a József körút sarkán nyílt kávézó az egész környékre pezsgő társasági életet hozott. A több mint 130 éves neoreneszánsz, háromemeletes épület túlélte a háborúkat és a forradalmat, ám azóta többször átalakították.

Vízkereszt napján tartották a ferencvárosi Bolgár Kulturális és Oktatási Központ bokrétaünnepségét A IX. kerületi bolgár művelődési házzal szembeni telken, az ortodox templom közelében épül a Bolgár Kulturális és Oktatási Központ. Az épület bokrétaünnepségét vízkereszt napján, január 6-án tartották, amely egybeesik az ortodox keresztények karácsonyi ünnepével.

125 éves a Központi Statisztikai Hivatal székháza A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal 1871-ben jött létre. Az intézménynek hosszú időn keresztül nem volt önálló otthona, folyamatosan költözni kényszerült. A fordulópont 1896-ban következett be, amikor is törvénycikk jelent meg az önálló épület felépítéséről. A terveket az elismert építész és műegyetemi tanár, Czigler Győző készítette. Az új székház átadására 1897. december 18-án került sor, de teljesen csak 1898 januárjában vették birtokba az épületet a hivatal munkatársai.

Így élt Pesten a mézeshetek után Petőfi Sándor és Szendrey Júlia Az ifjú, hazafias költővé váló Petőfi Sándor Pesten az 1840-es évek elején albérletből albérletbe költözött, a szerelem és a házasság azonban megváltoztatta addigi életét: albérlőből főbérlővé lépett elő. Ezeket a helyszíneket idézzük föl most nagy nemzeti költőnk születésének 200. évfordulóján, bemutatva, melyik utcában, melyik házban, milyen körülmények között élt ifjú feleségével a házasságkötés, a nászút, a mézeshetek után.

Így fejlődött Budapest 2022-ben – Középületek sorát adták át idén A 2022-es év szinte biztos, hogy negatív színezettel vonul majd be a történelembe, hiszen válságok sora terhelte, melyekből hazánk sem vonhatta ki magát. Ennek ellenére Budapest nagyon szépen fejlődött, sok beruházás ért véget idén: több új épület elkészült, és számos műemléket helyreállítottak. Az év utolsó napján visszapillantunk, és összefoglaljuk az esztendő történéseit.

Buda, Pest, Óbuda és a Margit-sziget összevonása: 150 éve hirdették ki a városegyesítési törvényt Budapest a világ egyik legszebb fekvésű fővárosa, melyre mi, magyarok igazán büszkék lehetünk. Mindig jólesik, ha egy külföldi látványosan rácsodálkozik például a Várból feltáruló panorámára. De nemcsak a természet ajándékának köszönhetjük ezeket az elragadtatott kifejezéseket, hanem az épített környezetnek is, melyet eleink teremtettek meg. Buda és Pest évszázadok óta élt egymás szomszédságában, mégis az egyesítésük adta meg azt a lendületet, amely azután oly sok fantasztikus épületet eredményezett a Duna két partján. Messzire nyúló előzmények után a városok összevonásáról az Országgyűlés 1872 végén hozott törvényt, melyet az uralkodó 1872. december 22-én szentesített, és másnap ki is hirdették.

Ilyen lesz az újjászülető Budavári Palota – Mostantól bárki megnézheti a terveket Elkezdődött a Budavári Palota helyreállítása, a napokban jelentek meg az újjáépítéséhez készült látványtervek, így ma már pontosan tudhatjuk, milyen lesz az épület a rekonstrukció befejezését követően. A neobarokk királyi palota 1890–1905 között a korábbi palota jelentős bővülésével épült, ám 1945 után a háborús sérülésekre hivatkozva átépítve, leegyszerűsítve újították fel. A Hunyadi-udvarban hétfőn megnyílt látogatóközpontban bárki megtekintheti az újjáépítés terveit.

Aki Budapest legszebb épületeiben dolgozott: több helyszínen megörökítették Lónyay Menyhért emlékét Lónyay Menyhért a kiegyezés után több fontos posztot is betöltött, először a pénzügyeket irányította, majd 1871-től gróf Andrássy Gyulát váltva az ország első számú vezetője lett. A Szent György téri Sándor-palotából nem költözött túl messzire, hiszen nem sokkal korábban készült el panorámás villája a mai Hunyadi János út tetején, a Dísz térre nyíló várkapu mellett. Az idei Lónyay-emlékév zárásaként az egykori akadémiai elnök és főrendiházi tag budapesti kötődéseit mutatjuk be.

Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes – üzente a 140 éve született Kodály Zoltán Kodály Zoltán a magyar zeneirodalom egyik legnagyobb alakja, aki nemcsak kiemelkedően tehetséges zeneszerző volt, hanem kutató és pedagógus is. Népdalgyűjtő munkáját 1905-ben kezdte meg, saját műveivel 1910-ben lépett a nagyközönség elé, az 1923-ban írt Psalmus Hungaricus pedig óriási nemzetközi sikert hozott. Zenepedagógiai módszerét ma is alkalmazzák az oktatásban. A zeneszerző egykori otthonában, a Kodály köröndön ma a róla elnevezett emlékmúzeum működik.

Botrányos előtörténet, szenzációs végkifejlet – Százéves az Ostrom utcai Lukács-villa A Bécsi kapu térbe torkolló meredek Ostrom utca több értékes épületnek ad otthont, melyek igényes megjelenésükkel többnyire méltóak a kiemelt helyszínhez. Az 5-ös szám alatti egykori Lukács-villa keletkezésének története azonban botrányokkal tarkított, de ez a zavaros korszak számlájára is írható. Az éppen 100 éve elkészült villa falai azonban elrejtik ezt a csorbát, és a mai szemlélőnek már csak a tervező zsenialitásáról mesélnek.

Döbbenetet keltett Ganz Ábrahám halála – Hatvannégy gyári munkás gyerekének volt a keresztapja, mindenki örökölt Ganz Ábrahám, a megbecsült budai gyáros 155 évvel ezelőtt, 1867. december 15-én öngyilkos lett. Az alig több mint 20 éves Ganz-gyár a sikerei csúcsán volt, maga Ganz pedig elismert polgára volt Budának. A halálával hatalmas űrt hagyott maga után, hiszen olyan örököse, aki a családi vállalkozást át tudta volna venni, nem volt. A gyár azonban fennmaradt, és hihetetlen magasságokba emelkedett.

Egy Budán nevelkedett világsztár a középkorban – Bakfark Bálint és a róla elnevezett utca emlékei A reneszánsz fénykorában egy Budán tanult lantművész európai körútra indult, hogy zseniális zenei játékával lenyűgözze a kontinens uralkodóit és nemesi udvarait, akár szimpátiát keltve az Oszmán Birodalom veszedelme alatt sínylődő Magyar Királyság ügyéért. Bakfark Bálint diákként még láthatta Budát közvetlenül a hosszú török megszállás előtt. Emlékét ma egy kicsi utca őrzi, amely mellett a középkori városfal húzódott.

Átadták a felújított Blaha Lujza teret – Több mint öt és fél éve jelentették be, mára megvalósult December 10-én vehették birtokba a közlekedők a felújított Blaha Lujza teret. A nemzet csalogányáról elnevezett tér átalakításáról 2017-ben döntött a Fővárosi Közgyűlés, amely 2018 márciusában a szükséges forrásokat is elkülönítette. A tényleges munkálatok azonban csak 2021 júniusában kezdődtek meg. A most átadott tér sok mindenben más lett, mint azt öt évvel ezelőtt elképzelték.

Építkezések 150 éve Pesten, a városegyesítés előtt Pest és Buda 1872-ben már a városok egyesítésre készült, Pesten nagyszabású városfejlesztési tervet fogadtak el, nagy beruházásokról döntöttek. Azonban mindemellett a városban egyéb épületek is emelkedtek. Nézzük, hogyan fejlődött a város, és mennyibe került egy lakóház felépítése!

Átadták a főváros legmagasabb épületét – Megnyílt a Mol új székháza Átadták a Mol Campust, Budapest legmagasabb irodaházát. A Kopaszi-gát mellett álló 143 méter magas épület tavasztól a nyilvánosság előtt is megnyitja a kapuit, és a látogatók a 29. emeleti kilátóteraszra is felmehetnek. A megnyitót követően a történelmi egyházak XI. kerületi képviselői megáldották az épületet.

Amikor válság volt a húszas évek Budapestjén: lakásépítési programot indított a főváros Budapesten a dualizmus időszakában a legtöbb bérházat magánbefektetők emelték, hiszen ekkoriban hatalmas kereslet volt rá: nagy tömegek költöztek fel a fővárosba. A tendencia az első világháború után is folytatódott, de ekkor a gazdasági környezet már közel sem volt olyan kedvező, ezért maga a székesfőváros indított kislakás-építési programot. Közülük több épület is 1926 novemberére–decemberére készült el, az első lakók kilencvenhat évvel ezelőtt költözhettek be.

A Ludovika Akadémia: 150 éves a magyar tisztképzés Százötven évvel ezelőtt, 1872-ben nyílt meg a Ludovika Akadémia, a honvédtisztképző katonai iskola. A magyar tisztképzés megindításáról az 1808-as országgyűlésen határoztak, ám ténylegesen csak 64 évvel később indult meg az oktatás. Az akadémia saját épülete a VIII. kerületben ugyan már 1830–1836 között felépült közadakozásból, Pollack Mihály tervei szerint, ám a klasszicista palota évtizedekig használaton kívül volt. Egy 1872-es törvény azonban ismét elrendelte a magyar királyi honvédségi akadémia felállítását.

Séta az időben – A budai zsidóság közel 800 évnyi történetéről mesélnek a várbeli házak Bár a budavári zsidóság története a várossal egyidős, kevésbé köztudott, hogy hány helyszínen találkozhatunk a közösség emlékeivel, és hány ház őriz történeteket a középkortól egészen a XXI. századig. A Várkapitányság Budai Vársétáinak idegenvezetője most ebbe nyújtott betekintést a Shalom, Buda! című vársétán a Pestbudának.

Letették a ferencvárosi szakrendelő új épületének alapkövét Elhelyezték a IX. kerületi, Mester utcai egészségügyi szakrendelő új épületének alapkövét. Az intézmény már meglévő épülete egy 6 szintes, 3000 négyzetméteres szárnnyal bővül. Az épület a legkorszerűbb technikával épül, zöldtetőt kap, fűtését hőszivattyú biztosítja majd. Az új épület a tervek szerint 2024 tavaszán készül el.

Egy 110 éves ferencvárosi iskolaépület – Kőrössy Albert Kálmán egyik remekműve A szecessziós iskolaépítészet egyik nagy alapterületű remekművét három utca, a Lenhossék, a Vendel és a Balázs Béla határolja. Főhomlokzata olyan hatalmas, hogy legalább 50 méterre kell eltávolodnunk ahhoz, hogy szépségét megcsodálhassuk. Amikor elkészült, kiemelkedett az egyszintes középső-ferencvárosi házak közül. Mára jobbára modern lakóházak veszik körül, s talán a helyén is lakóház állna, ha nem kapott volna új funkciót néhány évvel ezelőtt.

Átadták az újjáépült Tamariska Cserkészházat Csepelen A csepeli Tamariska-dombon, az egykori gázcseretelep helyén 2019-ben épült egy cserkészház, amelynek egy része idén februárban leégett. Az újjáépített Tamariska Cserkészházat vasárnap avatták fel.

Idén átadják a felújított Blaha Lujza teret Év végéig befejeződik a Blaha Lujza tér felújítása. November 29-én elkezdődött a műszaki átadás-átvétel, még lehetnek kisebb javítási munkálatok, de a teret még az idén birtokba vehetik a gyalogosok. Tizenegy kis méretű, úgynevezett mikroszobrot is elhelyeztek a növénykazetták ülőfelületén. Az alkotások az egykori Népszínház, majd Nemzeti Színház színészlegendáit mutatják be egy-egy ikonikus szerepükben.

A mi házunk, a mi utcánk – A Frankel Leó út környéke, ahogy a koreaiak is látják A II. kerületi Frankel Leó utat és környékét közel 200 archív képpel, korabeli újságcikkekkel és tervrajzokkal mutatja be az a kiállítás, amely a Koreai Kulturális Központban, a II. kerületi Frankel Leó út 30–34. alatt nyílt meg tegnap. A mi házunk, a mi utcánk című tárlattal – a befogadó ország helytörténetének megismertetésével – a koreaiak, mint elmondták, hidakat kívánnak építeni a két nép között, remélve, hogy az ide látogatók a koreai kultúrához is közelebb kerülnek.

A Magyar Zene Háza elnyerte az egyik legrangosabb amerikai építészeti elismerést Számos korábbi szakmai díj után a Magyar Zene Háza Európa után Amerikában is sikert aratott. Az ikonikus épület a világ egyik legrangosabb építészeti fődíját nyerte el, a Design of the Year elismerést.

A romantika mestere volt – 100 éve hunyt el Máltás Hugó Máltás Hugó a kevéssé ismert építészeink közé tartozik, pedig rendkívül hosszú pályát futott be, és matuzsálemi kort élt meg: kilencvennégy évesen hunyt el 1922-ben. Hogy neve nem került be a köztudatba, az a sokkal többet foglalkoztatott kortársainak, elsősorban Ybl Miklósnak a számlájára írható. Pedig Máltás is meglehetősen nagy számban tervezett, különösen a romantika időszakában. Alkotásaiból az alábbiakban mutatunk be egy összefoglalást.

Thék Endre, Róth Miksa, Jungfer Gyula nyomában – Visszahozzák a századfordulós tudást, oktatni fogják a szépmíves mesterségeket Budapesten a korábban elpusztult történelmi jelentőségű épületek közül többet sikerült újraalkotni az utóbbi években, de a kézműves szakemberek hiánya miatt a megvalósítás hatalmas kihívást jelentett. A jelenleg folyamatban lévő és a jövőben tervezett rekonstrukciókat segíti majd, hogy a jövő évtől olyan képzés indul, amelyen ezeket a művészi tehetséget is igénylő mesterségeket lehet magas színvonalon elsajátítani – hangzott el csütörtökön a Hauszmann Alapítvány konferenciáján a budai Várban.

Aki Újpestet alapította: 225 éve született gróf Károlyi István Gróf Károlyi Istvánnak hatalmas birtoka volt Pest környékén, többek között Fóton és a mai Újpest területén. Eleinte csak megengedte, hogy megtelepedjenek a földjén az emberek, majd 1840-ben már szerződésben is rögzítette, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak. Károlyi gróf előírta, hogy a földjén építkezőknek a házaikat az utcai fronton kell elhelyezniük, hogy dísztelen és jó ízléssel ellenkező épület ne rombolhassa a látványt. Újpest alapítójára emlékezünk születésének 225. évfordulóján.