Keresés az archívumban

Máig őrzi eredeti belső díszítését Budapest egyik legrégebben működő kávéháza A mai Múzeum Kávéház és Étterem 145 évvel ezelőtt még Schodl kávéháza néven nyitotta meg a kapuit, első üzemeltetője Schodl Ádám, a Hungária szálló korábbi főpincére volt. Patinás enteriőrje a legrégebbi a budapesti kávéházak közül. A Múzeum körút és a Bródy Sándor utca sarkán működő kávéház a kedvező elhelyezkedésének köszönhetően hamar népszerűvé vált, sokan látogatták, különböző asztaltársaságok is kialakultak benne, s több híres író is megfordult a falai között.

Több évtizedes terv válik valóra a Széll Kálmán teret a Városmajorral összekötő alagút megépítésével A Széll Kálmán teret a Postapalotával és a Városmajorral összekötő új gyalogosátjáró építése tavaly ősszel kezdődött, a két vége közel egy hónapja ért össze a Várfok utca alatt. A várhatóan év végén elkészülő alagút nemcsak akadálymentes átjárást fog jelenteni a környék gyalogosainak és kerékpárosainak a Városmajor felé, hanem az egykori Postapalota, újabb nevén Buda Palota épületének is teremt egy új bejáratot.

Budapest egykor és ma – 5 fotó alapján mutatjuk be, mennyit változott egy évszázad alatt a város A jelent a múlttal összehasonlítani mindig izgalmas: a városban járva gyakran felmerülhet bennünk, hogyan nézhetett ki ez vagy az az utca régen, mely házak álltak ott, és melyek épültek később. Ha egy archív képre nézünk, a ma is álló régi épületek, mint az Országház vagy éppen a Szent István-bazilika szilárd pontként segítenek minket a tájékozódásban, miközben rácsodálkozhatunk a hajdan kisvárosias hangulatú Csalogány utcára, a szinte felismerhetetlenül más Deák térre vagy éppen a régi Erzsébet hídra, amelyet sokan máig a legszebbek között tartanak számon.

Rövid életű volt az első fővárosi mozi – Az 1910-es évektől már filmszínházakba is jártak a budapestiek Ha az első budapesti mozi történetét megfilmesítenék, az biztosan nem dokumentumfilm lenne, hiszen már az alapító-tulajdonos testvérpár is sokszor egymásnak ellentmondóan emlékszik vissza az Ikonográfra. Igazából azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor volt az első vetítés az Andrássy út 41. szám alatt. Az engedélyt 1896. június 22-én adták ki, és ebben jóváhagyták a június 13-i előadást is. A tulajdonosok viszont májusi indulásról írnak. Annyi bizonyos, hogy a mozi, ahogy később Heltai Jenő elnevezte, 125 évvel ezelőtt indult el Budapesten, és bár sokszor „temették”, a mai multiplex mozik mellett a klasszikus filmszínházak is jelen vannak még a fővárosban.

Felújították Nepomuki Szent János szobrát Budafokon Restaurálták a hajósok védőszentje, Nepomuki Szent János 1750 körül készült barokk szobrát a XXII. kerületi Hosszúhegy téren. A felújítás során az 1,7 méter magas alak fejét az eredetinek megfelelőre cserélték és hiányzó csillagkoszorúját is visszakapta a szent.

A főváros legmeghatározóbb szobrait alkotta a 165 éve született Stróbl Alajos A 165 éve született Stróbl Alajos fővárosi szobrainak sokaságán szinte szédítő érzés végigtekinteni. Olyan jelentős műveket köszönhetünk neki, mint Szent István budavári lovas szobra, Arany János szobra a Nemzeti Múzeum előtt vagy épp a nemrég felújított budavári Mátyás-kút. De ő volt az is, akit kortársai „epreskerti várúr”-ként emlegettek, hiszen a művészetek otthonává varázsolta a terézvárosi Epreskertet, és még a lebontásra ítélt józsefvárosi kálváriát is odaszállíttatta, megmentve ezzel egy páratlan műemlékünket. Stróbl Alajos legszebb fővárosi alkotásait jártuk végig az évfordulón.

Az új katolikus templomok nem akarnak versenyezni a panelházak magasságával Budapest elmúlt évtizedekben épült templomai mind külsejükben, mint belső kialakításukban különböznek a korábbi korok nagyszabású, katedrális jellegű templomaitól. Bár különböző stílusban készültek, és jellemzően nincsenek égbe nyúló tornyaik sem, mégis a kerületük emblematikus épületeivé váltak.

Egy mostoha sorsú kerület kivételes parkja Csepel történelme minden, csak nem fáklyásmenet. A mai napig alig három sáv köti össze Budapest többi részével, emiatt kiesik sokak látóköréből. Az utóbbi években azonban mintha megmozdult volna valami, és már nem csak a panelprogram érezteti hatását: a Ráckevei-Duna partján sokoldalú és igényesen kialakított sétányok, parkok várják nem csak a helyi lakosokat.

Felújítják a Mikszáth tér szökőkútját Józsefvárosban A 2014-ben egyszer már felújított, de két éve nem működő szökőkút javítása június közepén kezdődik meg.

Csaknem ezer utcanév emlékeztet Budapesten a határon túli területekre Budapesten utcák, terek elnevezései is őrzik azoknak a területeknek az emlékét, amelyek az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátummal más államok fennhatósága alá kerültek. A csaknem ezer ilyen közterületből kerestünk fel néhányat a trianoni évfordulón, amely 2010 óta immár a nemzeti összetartozás napja is.

Az első budapesti gyereknapot 115 éve tartották – Évtizedekig folyt az utcai adománygyűjtés az ünnepen a szegény gyerekeknek Száztizenöt éve, 1906-ban tartottak először gyereknapot Budapesten, és igencsak meglepődnénk, ha egy időgép segítségével visszatérhetnénk az akkori fővárosi utcákra. Az esemény tulajdonképpen segélyakció volt az árva és rossz sorsú gyermekek javára, de mindezt olyan népünnepély kísérte, amely a korabeli beszámolók és képek tanúsága szerint megmozgatta a társadalom minden rétegét. Az adománygyűjtő perselyek mellett a legelőkelőbb asszonyok ültek, az utcákon zenészek, mutatványosok vonultak, és emberek sokasága mulatott és adakozott bőkezűen.

Már életében teret neveztek el Pesten a nemzet ügyvédjéről – 175 éve született Apponyi Albert Budapest egyik fontos belvárosi terét már életében elnevezték róla, száz évvel ezelőtt az egész ország által ünnepelt hős volt, akinek születésnapján díszsorfalat álltak a fővárosiak. A nemzet ügyvédjének nevezték, ezt a címet a trianoni békediktátumot megelőző tárgyalásokon elmondott híres védőbeszédével érdemelte ki a ma 175 éve született Apponyi Albert. Bár életében és halála után is Magyarország egyik legnagyobb fiának tartották, a háború után igyekeztek őt elfeledtetni. Ma nem sok minden emlékeztet az egykor mindenki által tisztelt politikusra a magyar fővárosban.

Pünkösd napján leltek gyógyvízre a mai Pünkösdfürdő területén A történet szinte meseszerű, mert onnantól kezdve, hogy Ember Sándor jogtanácsos, későbbi országgyűlési képviselő egy dunai evezőtúra során véletlenül értesült a Békásmegyer melletti terület felparcellázásának szándékáról, és egy gyors döntéssel megvásárolta a földet, mintha minden arannyá változott volna a keze között. Hamarosan kiderült, hogy a terület egész Európában páratlan régészeti leleteket rejt, majd 1934 pünkösdjén gyógyvizet is találtak a telken, ahol hamarosan, 1935 nyarán megnyílt a ma Pünkösdfürdő néven ismert strand.

Két szép szurdokvölgy Budapest határában Különleges szépségű helyeken kirándultunk, ezúttal a főváros határában, ez azonban semmit sem von le értékükből. A Remete-szurdok és az Alsó-Jegenye-völgy naponta emberek százait, ezreit vonzza a kellemesebb hétvégi napokon. A sok érdekességet rejtő túra egy nap alatt kényelmesen teljesíthető.

Két év múlva kezdődhet a csepeli HÉV felújítása Mindkét irányba meghosszabbítják a csepeli HÉV-et, a munkálatokat több ütemben végzik. Az első ütemben – 2023-tól – új végállomást építenek a XXI. kerületben az Erdősor utcában, ezzel párhuzamosan korszerűsítik a vonalat a Kvassay hídtól. A második ütemben a Közvágóhídnál összekapcsolják a ráckevei vonallal, és a föld alatt vezetve a Kálvin térig meghosszabbítják. Ennek a kivitelezése legkorábban 2024-ben kezdődhet.

Aki megalkotta az ismeretlen történetíró szobrát – 150 éve született Ligeti Miklós Ligeti Miklós szobrászművész élete szorosan kötődik a fővároshoz: a Várnegyedben született, a Várkert Bazár műtermeiben kezdett ismerkedni a szobrászattal, majd sikeres szobrászként a Stefánia úton volt műteremháza. Pályája csúcsa a Városligetben található Anonymus-szobor, amely Budapest egyik jelképe lett. Ligeti Miklós legfontosabb budapesti szobrait kerestük fel születésének 150. évfordulóján.

Toszkánai mester öntötte Budapest ikonikus szobrait – A Millenniumi emlékmű munkálataihoz hívták fővárosunkba az olasz szakembert Budapest történetében szép számmal szerepeltek idegenben született mesterek, akik itt megtelepedve jelentős mértékben járultak hozzá a város fejlődéséhez. Különösen az építészet és az iparművészet területén jeleskedtek a leginkább német nyelvterületről származó szakemberek. Most egy olyan, mára némileg elfeledett mesterre szeretnénk felhívni a figyelmet, aki a napfényes Toszkána helyett választotta hazájául a magyar fővárost. Raffaelo Vignali vagy magyarosan Vignáli Rafael szoboröntő a Millenniumi emlékmű munkálataira érkezett Budapestre.

Hídroncsok a Dunában: a világháború pusztításának nyomai máig a víz alatt rejtőznek A napokban volt olvasható itt a PestBudán is, hogy elkezdődött a Duna medrének kutatása a Lánchíd környékén: a híd alatt régi hídroncsok, lőszerek után kutatnak. Bár a budapesti Duna-hidak felrobbantása óta eltelt több mint 75 év során a hídmaradványok nagy részét kiemelték, sok darab máig ott hever a folyó fenekén, így a következő hetekben gyakorlatilag bármi előkerülhet a mélyből.

Ékkő Budapest felett – A Jókai-kert megőrizte különleges báját Bár Jókai Mór nem a korabeli Budapest területén született és nevelkedett, mégis adott valamit a fővárosnak, ami pótolhatatlan. Az általa létrehozott kert és park a mai napig megőrizte báját a sok viszontagság ellenére. Ebben nagy szerepük van az itt található intézményeknek, amelyek igyekeznek megőrizni Jókai örökségét.

Harangzúgással, ágyúdörgéssel és Ferenc József beszédével nyílt meg 125 éve az Ezredéves Országos Kiállítás A magyar történelem kivételesen ünnepélyes pillanata volt a millenniumi kiállítás megnyitása. A monumentális tárlat egyszerre engedett betekintést az ország ezeréves múltjába, és segített számvetést készíteni a XIX. század gazdasági fejlődéséről. A kiállítás látogatói nemcsak bizonyságot szerezhettek arról, hogy Magyarország a sok viszontagság után reményteljes jövő előtt áll, hanem megtapasztalhatták, hogy élménygazdag programokban Budapest a legtöbb világvárossal felveszi a versenyt.

Visszakapja nagy tornatermét az Óbudai Árpád Gimnázium Jó ütemben halad az Óbudai Árpád Gimnázium tornatermének építése. A beruházással az iskola hamarosan visszakapja egykori nagy tornatermét, amelyet 1965-ben a Bláthy Ottó Ipari Technikumnak adtak és előadóteremmé alakítottak. A gimnázium számára akkor csak egy kisebb tornaterem maradhatott meg.

A Nemzeti Kaszinó 150 éve vásárolta meg belvárosi székházát – Ybl tervei alapján építették át Mint oly sok minden a XIX. századi Pest-Budán, a Nemzeti Kaszinó alapítása is Széchenyi István nevéhez fűződik. Ez a klub az ország sorsán javítani akaró főurak, politikusok találkozóhelye volt már a reformkortól kezdve. Éppen 150 éve, 1871-ben sikerült saját székházat vásárolnia, az addig csak bérelt Cziráky-palotát a mai Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán. A Hild József tervezte, majd Ybl Miklós által átalakított belvárosi épületben nemcsak a főúri elit tagjai cseréltek eszmét, de megfordult itt Rudolf trónörökös és VII. Edward angol király is. Sajnos, ezt az épületet sem láthatjuk ma, a II. világháború után lebontották.

Lakbérhátralék miatt félévente költözködött József Attila családja a Ferencvárosban Ferencváros, azon belül is a Ferenc tér környéke volt a lakóhelye születésétől egészen 14 éves koráig a magyar költészet egyik legnagyobb alakjának, József Attilának. Az édesapa, József Áron 1908-ban elhagyta családját, amikor a legkisebb gyermek, Attila hároméves volt. Bár addig is sokat költöztek, ezután szinte félévente kellett új otthon után néznie az örökös lakbérhátralékkal küzdő Pőcze Borbálának.

Budapest élménykamrája – Kamaraerdő mindenki számára tartogat izgalmakat Budapest legnépesebb kerületének legnagyobb összefüggő erdőségében teszünk látogatást most. Erdőség, de rászolgál az élmény kifejezésre, hiszen egyetlen helyen ennyiféle szabadidős tevékenységre talán máshol nincs is mód Budapesten.

Pápák Budapesten – Több egyházfő is járt a magyar fővárosban a megválasztása előtt Igazi meglepetésként hatott a közelmúltban a bejelentés: Ferenc pápa idén ősszel Budapestre látogat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére. Hasonló eseményre legutóbb épp harminc éve, 1991-ben került sor, amikor II. János Pál pápa járt a magyar fővárosban. Rajta kívül négy olyan katolikus egyházfőről tudunk, aki megfordult Budapesten, igaz még azelőtt, hogy római pápává választották. De mit ismertek meg az eddigi pápák a fővárosunkból? XI. Piusz 1891-ben itt látott először villamost, XXIII. János 1930-ban a Szent Imre-emlékévre érkezett, XII. Piusz és VI. Pál az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson vett részt. Bár még egyikőjük sem pápaként járt nálunk, mégis sokat jelentett számukra és a magyarok számára, hogy megismerték Budapestet.

Kétszáz éve áll a főváros egyik legrégebbi kálváriája a kiscelli kastély mellett A húsvéti időszakban egykor Budán és Pesten is számos kálváriát, vagyis keresztutat kerestek fel az emberek. A város egyik legrégebbi, 200 évvel ezelőtt felállított kálváriája, amely a Kiscelli Múzeum mellől indul, napjainkban is az egyik legtöbbet látogatott keresztút a fővárosban, de nem volt ez másként régen sem: még 1956-ban, a forradalom évében is rengetegen járták végig a kiscelli keresztutat, erről egy 65 évvel ezelőtti fénykép is mesél nekünk.

160 éve nyílt meg a Déli pályaudvar Egy hajdani temető helyén épült meg 1861-ben a Déli pályaudvar, amelynek indóházában minden megtalálható volt, amit egy vasúti végállomástól elvárnánk: a jegypénztárak és a várótermek mellett posta és vendéglő gondoskodott az utasok kényelméről, de volt itt vámhelyiség, sőt szolgálati lakások is. Egykor ez a terület a város szélének számított: az épülettől nyugatra fekvő budai domboldal még teljesen beépítetlen volt. Az indóházat, amelynek csarnoka faszerkezetű volt, idővel körbenőtte a város. A pályaudvar régi épületeiből azonban mára semmi nem maradt, a II. világháborúban teljesen elpusztultak.

Száztíz éve zárt be végleg a Pilvax, a márciusi ifjak törzshelye Van-e 1848. március 15-ének a Pilvaxnál emblematikusabb helyszíne? Költői kérdés, pedig a nemzeti kegyelet sem menthette meg a bontástól a városrendezés útjában álló neves épületet. A forradalom helyszínei közül a Magyar Nemzeti Múzeumot és például Táncsics budavári börtönét hosszú ideje nagy tisztelet övezi, ezért is meghökkentő, hogy más forradalmi helyszínek sorsa sok-sok évvel 1848 után a bontócsákány lett. Idén lesz 110 éve, hogy a Pilvax legendás boltívei alatt végleg megállt az élet, és bezárt a márciusi ifjak egykori törzshelye, amelyet hamarosan le is bontottak.

Triton kútjától az Ifiparkig – Sok történetet őriz a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertje Az 1874–1882 között épült Várkert Bazár Neoreneszánsz kertje a világ bármely kastélyparkjához méltó lenne, benne pedig számos olyan részletet fedezhetünk fel, amelyek saját szépségükön túl izgalmas történeteket is őriznek: a Triton-kút, a kert bimbózó rózsatövei és a középkori kortinafal is sokat mesélhetne, ha tudna. Ám mi most megtesszük helyettük!

Harminc éve kezdődött a Dohány utcai zsinagóga nagyszabású felújítása A magyarországi romantikus építészet egyik legszebb példája 1854 és 1859 között épült, és 1991 és 1996 között újult meg. A Ludwig Förster és Feszl Frigyes tervei alapján épült Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb zsidó temploma, Budapest egyik legkarakteresebb épülete, és ami a legfontosabb, világszerte a magyar zsidóság jelképe. Nemcsak stílusa, de története is igazán érdekes.

A Corvin Áruház csodái – Kívül és belül is igényes díszítéseket rejtett a város egykori büszkesége Unalmas, szürke dobozként ismerte meg a budapestiek nagy része a Blaha Lujza téren álló Corvin Áruházat. A lehangoló burkolat, amely az 1960-as években került az áruházra, egy lepusztulóban lévő, de eredetileg minden elemében igényes és művészi épületet rejtett, amelynek megépültekor csodájára jártak. Az ormótlan fémburkolatot 2018-ban eltávolították, és hamarosan elkezdődik végre az épület felújítása, így remélhetőleg nemsokára újra a régi fényében, csaknem olyannak láthatjuk majd a Corvin Áruházat, Reiss Zoltán építész, Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek alkotását, amilyen az 1926-os átadásakor volt. Addig be kell érnünk a régi fényképekkel, amelyek szerencsére megőrizték az épület egykori csodáit.

Az eltűnt Geist-ház és Pintér-ház nyomában – A Kálvin tér elfeledett arca A Kálvin tér közlekedési csomópont, Budapest egyik legforgalmasabb és legnépszerűbb tere, a közelben múzeumok, éttermek, szállodák találhatók, de a tér számos érdekességet is tartogat a várostörténet iránt érdeklődők számára. A Kecskeméti utca, Kálvin tér találkozásánál, ahol ma a Korona hotel híddal összekötött hatalmas tömbjei magasodnak, egykor két gyönyörű bérház állt, melyeknek izgalmas történetére érdemes visszaemlékezni.

Aki a Lánchíd oroszlánjait alkotta – Városszerte találkozhatunk Marschalkó János szobraival A budapesti Lánchíd egyre közeledő felújítása miatt aktuálissá válik, hogy amíg tehetjük, kerekedjünk fel, és még párszor keljünk át rajta! Fedezzük fel újra az ismert, de talán elfelejtett részleteket, olvassuk el a feliratokat, tanulmányozzuk a címereket, a névadó láncszemeket és főleg: gyönyörködjünk a látványban! Utoljára pedig: ne feledkezzünk meg az oroszlánokról! Ha pedig hazatérve további tudással szeretnénk gazdagodni, ismerkedjünk meg a híres szobrok alkotójával: Marschalkó Jánossal!

Karácsony előtt elkészül a Magyar Zene Háza Befejező szakaszához ért a Városligetben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése. Ebből az alkalomból a ház középpontjában az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el, hogy az építés időszakát megörökítsék a jövő számára. Egyben bejelentették: a nagyközönség már idén karácsony előtt birtokba is veheti a különleges épületet.

Ötven éve még több patkány élt Budapesten, mint ember A patkány az egyik legnépszerűtlenebb állat. Mindemellett veszélyes is, hiszen számtalan betegséget terjeszt. Régen minden nagyváros hemzsegett ezektől a rágcsálóktól, s ma is csak kevés település mondhatja el magáról, hogy szinte patkánymentes. Budapest az egyik.

Mutatjuk a látványterveket az újjászülető József főhercegi palota belső tereiről Idén kezdődik a József főhercegi palota újjáépítése a budai Várban. A látványterveken látható a rekonstruált üvegtetejű díszlépcsőház, a két emelet magasságú díszterem és a neoreneszánsz kert.

Bölcs, diplomatikus, barátságos vezetője volt a fővárosnak – 200 éve született Ráth Károly, Budapest első főpolgármestere Az 1873-ban egyesített Budapest első főpolgármestere Ráth Károly lett. Bár a jogász végzettségű városvezető már 52 éves volt, amikor elfoglalta ezt a fontos posztot, népszerűségének köszönhetően sokan úgy értékelték a tevékenységét, hogy egész életét a fővárosnak szentelte. Pozícióját 24 éven át töltötte be, mivel minden alkalommal őt választották újra, mindaddig, amíg tisztségéből halála el nem mozdította. Ma nevét nem viseli budapesti közterület, és szobrát sem találjuk a fővárosban.

Lemond a zeneiskola számára felújított Damjanich utcai épületről a Freeszfe, új pályázatot írnak ki A VII. kerületi Damjanich utca 4. szám alatti épületet a kerület korábbi vezetése a Molnár Antal Zeneiskola számára újíttatta fel, a napokban azonban Freeszfe Egyesület költözhetett bele. Az ügy kapcsán kitört botrány hatására az egyesület most közölte: a szemeszter végével lemondanak az épület bérleti jogáról. Hogy a zeneiskola végül megkapja-e a számára felújított házat, még nem tudható, az önkormányzat ugyanis új pályázatot ír ki az épület hasznosítására.

Mutatjuk a látványterveket: ilyen lesz a megújuló Szentlélek tér Óbudán Felújítják a Szentlélek teret és környékét, Óbuda egyik legnagyobb forgalmú csomópontját. A tervek szerint a tér több ütemben újul majd meg, az első szakaszban a jelenlegi bódékat cserélik újakra, amelyek között helyet kap grilles reggeliző, kávézó és nemzeti dohánybolt, valamint nyilvános illemhely is. A tér közepére tervezett épület csak később, a fejlesztés tervezett II. ütemében készülhet el, három éven belül. Az új épületekről nemrég látványterveket is közzétettek.

A Festetics-palota építésével indult a pesti mágnásnegyed története A hajdan mágnásnegyednek hívott józsefvárosi Palotanegyed története 1862. február 14-én indult, amikor Festetics György telket vásárolt közvetlenül a Nemzeti Múzeum mögött, amelyre Ybl Miklós tervei szerint építtetett pompás palotát. A negyed első főúri rezidenciája ma is kiváló állapotban van, és másfél évszázad óta hirdeti a Festeticsek egykori gazdagságát és Budapest aranykorának kezdetét.

A 70 éve elhunyt Bajor Gizi villája sok üldözött számára nyújtott menedéket Ma van 70 esztendeje, hogy elhunyt a kiváló Kossuth-díjas színésznő, Bajor Gizi, a Nemzeti Színház örökös tagja. Nevét Magyarországon szinte mindenki ismeri, aki egy kicsit is érdeklődik a magyar színházművészet iránt, azt azonban kevesebben tudják, hogy egykori villája igazi menedékként szolgált 1944 és 1945 között, amikor többek között zsidókat és neves írókat is bújtatott itt. A művésznő emlékét azóta is őrzi egykori villája a XII. kerületi Stromfeld Aurél úton immár Bajor Gizi Színészmúzeumként.

Felújítják a pesti alsó rakpartot a Kossuth tér és a Margit híd között Hamarosan méltó környezet fogadja a Budapestre látogatókat és az ott élőket a Duna-parton, a Margit híd és Parlament között, ugyanis még az idén megkezdődik a pesti alsó rakpart e szakaszának felújítása a Fővárosi Önkormányzat beruházásában. A rekonstrukcióra a kormány 787 millió forintot folyósított, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának döntése alapján. Az európai uniós közbeszerzési értesítőben ma jelent meg a rakpartszakasz megújítására kiírt pályázat, az építkezés idén júniusban kezdődik, és 2021. december 31-én befejeződik.

Csaba királyfitól Gábriel arkangyalig – Különleges üzeneteket hordoznak Budapest főterei Budapest szimbolikus terein a XX. század első felében több olyan nagyszabású szoborcsoportot állítottak fel, amelyek elsőre talán könnyen értelmezhetőnek tűnnek, ám valójában jóval mélyebb jelentést hordoznak. A Hősök tere, a Szabadság tér vagy a Kossuth tér szobrai egytől egyig olyan alkotások, amelyek megjelenésükkel identitásformáló erővel is hatnak a sokat megélt magyarság számára.

Art deco a Boráros térnél: 100 éves a Hangya Szövetkezet egykori székháza A boltjaival és különböző vállalkozásaival egykor az egész országot behálózó Hangya Szövetkezet életében új fejezet nyílt 1920-ban: elhatározták ugyanis, hogy új, méltó székház építésével ünneplik meg fennállásuk közelgő 25 éves jubileumát. A mai Közraktár utca 30. szám alatt Györgyi Dénes tervei alapján nemsokára felépült az art deco stílusú székház, amely azóta is áll, és immáron száz éve hirdeti büszkén az egykor három szomszédos házból álló Hangya-központ sikerét.

Ma 50 éve halt meg Rákosi Mátyás – Pártvezetőként svábhegyi villa járt neki, végül a Volga partján hunyt el Rákosi Mátyásra szerencsére ma már szinte semmi nem emlékeztet Budapesten. Pedig a nevével jelzett korszak a hazánkban négy évtizeden át tartó államszocialista rendszer legkegyetlenebb időszaka volt. A 1940-es évek közepétől koncepciós perekkel kezdődött az előző társadalmi rendszer megsemmisítése, képviselőinek likvidálása, 1949-re a többpártrendszer teljes felszámolása és a totális diktatúra kiépítése: a korlátlan hatalom birtokosa pedig Rákosi Mátyás lett, Sztálin legjobb magyar tanítványa. A szovjet diktátor 1953-as halálakor enyhült ugyan Magyarországon is az elnyomás, de Rákosi az állampárt vezetőjeként egészen 1956-ig hatalomban maradt. Ekkor azonban pártutasításra a Szovjetunióba kellett távoznia, s ott halt meg ma 50 esztendővel ezelőtt. Az évfordulón két budapesti villáját is felkerestük.

Új látványtervek: ilyen lesz a Pénzügyminisztérium épülete a Várban Kiderült, hogyan néz majd aki az az irodatömb, amely az újjáépülő Szentháromság téri pénzügyminisztériumi palota Fortuna-udvarán áll majd. Korábban szintén állt itt egy irodaépület, ezt 2019-ben lebontották.

Indul a Meggyfa utcai játszótér felújítása Óbudán Február elején kezdődik a III. kerületi Meggyfa utcai játszótér felújítása, melynek során új játékokat telepítenek, növényeket ültetnek, korszerű és biztonságos burkolatokat fektetnek le, de lesz ivókút és 3D-s ugróiskola is. A munkálatok várhatóan két hónapig tartanak majd.

Hetven éve költözött az ÁVH a Fehér Házba – Hamarosan felújítják a Duna-part híres modernista épületét A pesti Fehér Ház, vagyis mai nevén az Országgyűlés Irodaháza számos funkcióval rendelkezett már megépülése óta, sokak emlékezetében MSZMP-székházként él, pedig a Belügyminisztériumként épült monumentális alkotás egykor az ÁVH székházaként is szolgált. Nyugtalanító emléke ellenére érdemes megismerkedni e kvalitásos épület történetével, főleg most, hogy közeleg a felújítás.