Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát
Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét és 155 évvel ezelőtt alapította meg azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.
Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát
Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét és 155 évvel ezelőtt alapította meg azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.
Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története
Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.
A Budapest hajó első útja
A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.
Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet
Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.
Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok
A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.
Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek
Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.
Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte
Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.
Buszok Budára
Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.
Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója
Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.
Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása
A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.
A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket
A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.
Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk
Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.
A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt
Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.
A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget
Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.
A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház
A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.
Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal
Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.
Egy ókori isten Pesten
Az épületek homlokzatain elhelyezett díszítések, legyenek azok szobrok vagy domborművek, sokszor nemcsak egyszerű, esetleg formakönyvből származó dekorációk, hanem beszédes alkotások is. Több olyan középület található Pesten a főútvonalak mentén, amelyeken a görög isten, Hermész alakja látható.
Akinek nincs szobra a Hősök terén – III. Béla király emlékezete a fővárosban
Mintegy fél évszázaddal Buda alapítása előtt, 1189-ben kétszer is diplomáciai találkozó helyszíne volt Óbuda: III. Béla király nyáron itt látta vendégül a keresztes hadjáratra induló német-római császárt, majd fél évvel később ugyanitt fogadta a császár követét. Az utókor által Magnus Bela Rex néven emlegetett királyt Székesfehérváron temették el, de a XIX. században a budavári Mátyás-templomban helyezték el földi maradványait. Cikkünkben felidézzük, milyen lehetett Óbuda a király 835 évvel ezelőtti itt-tartózkodása idején.
A 12-es buszjárat vége
Budapest egyik legfontosabb buszjárata volt a 12-es autóbusz, amely 1932-től közlekedett a Nagykörúton. Ezen a vonalon mutatkoztak be 1959-ben az új, óriás Ikarusok is. A nagykörúti autóbusz-történet 1989 szeptemberében ért véget.
A 7 jegyű telefonszámok bevezetése
A budapesti telefonálás 35 évvel ezelőtt alapjaiban változott meg. Az addig több mint 50 éve használt 6 jegyű telefonszámok 1989. szeptember 2-án éjféltől 7 jegyűre változtak. Az előkészítő munka évtizedekre szólt, de mire a magyar vezetékes telefonhálózat elérte volna a kívánt szintet, jórészt idejétmúlttá vált.
Színház és söröző is volt a Kilián laktanyában – 180 éve tervezték az Üllői úti kaszárnyát
Az egykori Mária Terézia, majd Kilián laktanya nevét minden hadtörténet vagy várostörténet iránt érdeklődő ismeri, de az épület születésének körülményeiről vagy sorsának gyakori változásairól valószínűleg kevesebben tudnak. Az eltelt majdnem két évszázad alatt a volt kaszárnya nagyon sok változást ért meg, már régóta nem katonák lakják, de hogy a városlakók számára is használható, elérhető épület lesz-e (és ha igen, mikor), arról még nem született végleges elképzelés.
Ahol világhírű tudósok tanultak – 120 éves a Fasori Evangélikus Gimnázium
Hazánk számos világhírű tudóst adott a világnak, akik felfedezéseikkel és találmányaikkal egészen átformálták a XX. századot. Bár többségük nem Magyarországon futott be ragyogó karriert, az ahhoz szükséges alapismereteket hazai iskolákban sajátították el. Közülük kiemelkedik a Fasori Evangélikus Gimnázium, mely éppen 120 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a tanulók előtt. A tanév kezdetén cikkünkben az intézmény történetétől olvashatnak.
A Földalatti eredeti kocsijai
Nemrég írtunk a földalatti vasút építésének megkezdéséről, amelynek most volt a 130. évfordulója. A mostani cikk azokat a kocsikat mutatja be, amelyekkel a megnyitótól egészen az 1973-as átépítésig közlekedett ez a páratlan városi vasútvonal.
A Keleti pályaudvar tervezője – Az ismeretlen Rochlitz Gyula
Rochlitz Gyula neve kevéssé ismert, pedig meghatározó épületeket tervezett Budapesten. A legtöbben talán a Keleti pályaudvart ismerik, de más munkáit is megtaláljuk a fővárosban. Rochlitz egész pályafutása alatt a MÁV épületeit tervezte, de olyan alkotásokhoz is köze volt, mint az Operaház.
Budapest tengeri kikötő lett egy 90 éve vízre bocsátott hajó miatt
A hajót, amely újra elérhetővé tette a tengereket Magyarország számára, és amely tengeri kikötővé varázsolta Budapestet, 90 éve bocsátották vízre Újpesten. Ez volt a Budapest Duna-tengerjáró hajó.
Ahol József Attila múzsája is lakott – Tisztviselőknek épült a Ganz-gyár százéves bérháza az Ugocsa utcában
Száz évvel ezelőtt a lakásínség enyhítésére az állam nagyszabású lakásépítési akciót szervezett, melybe a vállalatokat is be akarta vonni. Ennek érdekében adókedvezményeket és kölcsönt ígért azoknak, akik bérlakások építésébe fogtak. Az akcióba bekapcsolódott a Ganz-gyár is, mely a kor egyik ismert építészével, Wälder Gyulával terveztette meg budai lakóházát a tisztviselői számára.
Alagút az Andrássy út alatt – 130 éve kezdődött a Kisföldalatti építése
Kevesebb, mint két év volt a megépítésére, késésről szó sem lehetett, ráadásul addig szinte példátlan dolgot kellett felépíteni, egy föld alatt vezetett, elektromos meghajtású városi vasutat. Lehet, hogy ma inkább elhalasztanák a kezdést, 1894-ben azonban bátran belevágtak a földalatti építésébe.
A villamosok nélküli Erzsébet híd
A budapestieket nagyon zavarta, hogy az Erzsébet híd 1903-as megnyitása után több mint egy évtizedig nem járt villamos a hídon, holott a vágányok elkészültek, és villamos is közlekedett a hídfőkig. Érthetetlen volt, hogy miért nem lehet megoldani az összeköttetést a két városrész között.
Alpár Ignác árnyékában – 165 éve született Alpár Ede műlakatosmester
Közhelyszerű megállapítás, hogy egy lakóház vagy középület megszületésének legfontosabb szereplője az építész. Az építkezés során az ő elképzelései válnak valóra, a munkálatokban résztvevő többi szereplőre kisebb felelősség hárul, de nevüket is kevesebben ismerik meg. Ettől természetesen egy épületszobrász, ólomüvegablak-készítő vagy éppen műlakatos is elérheti a szakma és a lakók, felhasználók megbecsülését. Alpár Ede is ilyen mester volt, az pedig, hogy testvére, Alpár Ignác a hazai építészet kimagasló alakja lett, bizonyára előnyt, de kihívást is jelenthetett a számára.
Öt érdekesség a 140 éves Keleti pályaudvarról
Nemcsak a közlekedési gondokat oldotta meg, de a magyar ipar büszkeségének is számított az 1884. augusztus 15-én átadott Keleti pályaudvar, ahonnan másnap gördültek ki az első szerelvények. Az épület több szempontból úttörőnek és hipermodernnek számított, noha az építkezés nem indult könnyen. Az évfordulóra öt érdekes tény felidézésével emlékezünk.
Felújították a Klauzál teret
Megújult Belső-Erzsébetváros legnagyobb tere. A Klauzál téren új fákat és cserjéket ültettek, felújították a játszóteret, többfunkciós sportpályát, kutyafuttatót és fitneszparkot is kialakítottak.
A 150 éve született Bethlen István miniszterelnökre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben
Megemlékezést tartottak a 150 éve, 1874. október 8-án született gróf Bethlen István miniszterelnök jelképes sírjánál a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben.
Késő modern épületeket mutat be a Kiscelli Múzeum plakátkiállítása
A BTM Kiscelli Múzeum munkatársai 2014 óta folyamatosan dokumentálják az 1945 utáni, budapesti késő modern épületeket, ebből a fényképanyagból nyílt plakátkiállítás a Városháza parkban. A plakátokon megjelenik az egykori Teherelosztó, a VITUKI toronyház, a Kossuth téri MTESZ-székház épülete és a Déli pályaudvar utascsarnoka is.
Folytatódnak a Pázmány Campus bontási munkálatai
Október első hetében folytatódik a Pázmány Campus tömbben, a józsefvárosi Palotanegyedben a belső épületek, a paloták közé ékelődő irodaépület, valamint a már elbontott stúdióépület és garázs melletti hátsó épület bontása. A Magyar Rádió egykori telephelyén a fellelhető értékeket megpróbálják megőrizni, az értékes tárgyakat, amelyeket most kézi bontással tárnak fel, majd átadják az értékleltárban megjelölt fogadó szervezeteknek.
Megújult Izsó Miklós síremléke a Fiumei úti sírkertben
Megújult Izsó Miklós szobrászművész eredetileg közadakozásból emelt síremléke a Fiumei úti sírkertben. A carrarai márványból készült, közel 135 éves síremléket teljeskörűen felújították.
Újabb díjat nyert a Magyar Zene Háza és a Liget Budapest
A világ legjobb turisztikai fejlesztése és Európa legjobb családbarát fejlesztése lett a Liget Budapest Projekt, a Magyar Zene Háza pedig az Európa legvonzóbb turisztikai attrakciója elismerést kapta meg az International Travel Awards versenyében, amely az utazás és a turizmus területén a legrangosabb díj.
Csónakázótó lesz Rákosmentén
A XVII. kerületben a Ferihegyi út és a Szabadság út közötti területen, a Rákos-patak mellett a tervek szerint építenek egy csónakázótavat és egy rendezvénytermet. Ezenkívül futókört, színpadot, tanösvényt, játszóteret, kerékpáros-pihenőt és kültéri fitneszparkot is kialakítanak.
Zarándokszállás nyílt az Erzsébet-kilátónál
Az Erzsébet-kilátó egykori kapuőri épületéből zarándokszállás lett, amely a 420 kilométeres Magyar Zarándokúthoz tartozik, és Zugligetből költözött az új helyszínre. A János-hegyi, 12 férőhelyes szállás igazi kuriózum: szép környezet és csodálatos kilátás várja a zarándokokat.
Átadták az Év háza díjakat – Két fővárosi épület is elismerést kapott
A legjobb középületért járó díjat a Budapesti Gazdasági Egyetem Központi Könyvtár és Hallgatói Központja kapta, a Walter Rózsi-villát pedig különdíjjal jutalmazták az Év háza versenyen 2024-ben. Idén 47 épületet neveztek az építészek a családi ház, középület és társasház kategóriákban.
Zöldebb lesz a Régi posta utca – Áthelyezik a Hermész-kutat
Növényekkel beültetett, új tér lesz a Régi posta utca és Apáczai Csere János utca sarkán, a belvárosban. Utcabútorokat, új ivókutat is telepítenek, illetve ide helyezik át a Hermész-kutat, amely a Váci utcában állt az időközben lebontott Fontana Áruház előtt. Egy várostörténeti, a középkori Pestet ábrázoló bronzmakett is kerül a kis térre.
Kiállítás nyílt a Városligetben a Magyarország 365 fotópályázat képeiből
November 3-ig látható a Városligeti Promenádon az a szabadtéri fotókiállítás, amely hazánk természeti szépségeit, építészetét és életképeit mutatja be. A Magyarország 365 fotópályázat tavalyi évének legjobb alkotásaiból válogattak, a tárlaton profi és amatőr fotósok felvételei egyaránt szerepelnek.
Felavatták Slachta Margit síremlékét a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben
Felavatták a 140 éve született és 50 éve elhunyt Slachta Margit síremlékét. A Szociális Testvérek Társasága alapítója, az első magyar országgyűlési képviselőnő emigrációban halt meg az Egyesült Államokban 1974-ben, földi maradványait 2021-ben szállították haza, amikor is ünnepélyesen újratemették a Fiumei úti sírkertben. Síremléke a mostani évfordulóra készült el.
Zöld sétány lesz Józsefváros egyik elhanyagolt területén
Megújítják a VIII. kerületi Szeszgyár utcát. Az egykori szeszgyár mellett fekvő kihasználatlan területen fákat ültetnek, egy árnyékos zöld sétány jön létre, ahol trambulint, mászófalat és padokat is elhelyeznek.
Emléktáblát avattak Marsall László költő tiszteletére
Márványtáblát állítottak Marsall László Kossuth-díjas költőnek egykori lakóházának falán, a XII. kerületi Schwartzer Ferenc utcában.
Felújítások a Szent János Kórházban – Átadták a korszerűsített traumatológiai centrumot
Átadták a teljeskörűen felújított és korszerűsített budai traumatológiai centrumot az Észak-budai Szent János Centrumkórházban. A Diós árok telephelyen, a 26-os épületben megújult az ambulancia, a sokktalanító, valamint a kisműtők helyiségei, a vizsgálók, a folyosók, kórtermek, a várótermek, a betegfogadó épület.
Bródy Sándor íróra emlékeztek halálának 100. évfordulója alkalmából
A Nemzeti Örökség Intézete Bródy Sándor halálának 100. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott az író, drámaíró és publicista sírjánál a Kozma utcai izraelita temetőben. A síremléket, amely 2005 óta védett, a centenáriumra felújították.
Felújították a kerékpárutat a Margit hídon
A Margit híd északi oldalán, a Margit-szigethez közelebb eső oldalon futó kerékpárút az egyik legforgalmasabb kerékpáros-útvonal, melyet az elmúlt hetekben lezajlott felújításnak köszönhetően még kényelmesebben és biztonságosabban lehet használni.
Megújulhat Csepel központja
A tervek szerint megújítják Csepelen a Kossuth Lajos utca központi szakaszát, a Károli Gáspár utca és Görgey Artúr tér között. A cél, hogy árnyékos és biztonságos környezetet, közösségi teret alakítsanak ki a városrész főterének számító Szent Imre tér folytatásában.
A Keleti pályaudvar a 140. születésnapját ünnepli
A Rochlitz Gyula és Feketeházy János által tervezett Keleti pályaudvar vágányairól 1884. augusztus 16-án gördültek ki az első szerelvények. A pályaudvar megnyitásának 140. évfordulójára a vasúttársaság számos programmal készül.
Állványok között a Gellért-hegyi Szabadság-szobor
Nemrég felállványozták a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, amelyet a Citadella átépítési munkáihoz kapcsolódóan restaurálnak. Kijavítják a repedéseket, megtisztítják a kőelemeket, kicserélik a belső szerkezet kötéseit, átvizsgálják a több ezer rögzítőcsavart. A legfontosabb változás azonban, hogy az 1947-ben felavatott Szabadság-szobor talapzatára egy kőkereszt kerül, mégpedig oda, ahol egykor a szovjet katona szobra állt.
Megkezdődött az Ybl-lépcső újjáépítése a budai Várban
Egykor díszes lépcső vezetett a Szent György térről a Palota útra, ám ezt a II. világháború után elbontották. A díszes lépcső a Nemzeti Hauszmann Program keretében most eredeti formájában épül újjá, első szakasza nemsokára el is készül.
Felújítják a Pöttyös utcai metróállomás környezetét
A munkálatok során új gyalogosútvonalakat alakítanak ki, fákat, cserjéket ültetnek, és az egész terület új burkolatot kap. A felújítás várhatóan novemberre fejeződik be.
Elkezdődött a Honvéd Főparancsnokság Szent György téri épületrészének alapozása
Az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát idéző, de annál kisebb épületrész a Honvéd Főparancsnokság újjáépülő palotáját zárja majd le a Szent György tér felől. Az eredeti, Kallina Mór tervezte, 1881-ben elkészült minisztériumi épület a II. világháborúban sérült meg, nagy részét utána elbontották, ám utolsó traktusa még 2002-ig állt.
Átdolgozzák a Pázmány-campus terveit, jövőre idulhat az építkezés
Jövő tavasszal kezdődhetnek meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusához kapcsolódó munkálatok a VIII. kerületi Palotanegyedben. A Nemzeti Múzeum mögötti területen, ahol egykor a Magyar Rádió működött, a jelenlegi tervek alapján nyolc épületet bontanak le teljesen vagy részlegesen, hogy megépülhessenek az új egyetemi épületek. A Károlyi- és az Esterházy-palotát, valamint a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székházának ikonikus homlokzatát megtartják és felújítják.
Szobrot állítanak a budavári Szent György tér közepére
A Szabadság oszlopa a budavári Szent György tér közepén áll majd, tetején Hungária nőalakjával, a talapzaton három oroszlánnal, az emlékmű allegorikus formában jeleníti meg a 12 pontot. A tér teljesen újjáépül, elbontják a Szent Zsigmond-templom alapfalait jelképező köveket, az egykori romterületen park épül, a polgárváros felől érkezőket nemzeti lobogóval díszített fogadótér várja majd.
Felújítják a terézvárosi Liszt Ferenc teret
Megújul a Liszt Ferenc tér Andrássy út felőli része. Az Ady-szobor körüli térrész átjárható és zöldebb lesz, utcabútorokat és ivókutat is elhelyeznek.
Híres magyar festők vízparti képei – Megnyílt a Várkert Bazár új szabadtéri kiállítása
Jelentős magyar festőművészek vizes tematikájú alkotásaiból mutat be válogatást A Nyár a parton – folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel című tárlat. A Várkert Bazárban kiállított tablókon egyebek mellett Vaszary János, Egry József, Ferenczy Károly, Aba-Novák Vilmos vagy Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek reprodukciói jelennek meg, felidézve Magyarország legismertebb vizeit: a Dunát, a Balatont, de kedvelt tengerparti helyszíneket is láthatunk a képeken.
Magyar Nobel-díjasok portréjával díszítették egy lakóház falát
Elkészült a Nobel-díjasok Fala a VII. kerületi Wesselényi utcában. Egy lakóház tűzfalára Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós óriásportréja került fel, a műalkotáson az olvasható, hogy „Magyarként, a tudomány élvonalában, az emberiséget szolgálva”.
Különleges gépkocsikat restaurálnak, köztük az egyhengeres Csonka-autót
Újabb járművekkel, köztük ritkaságokkal bővült a közelmúltban a Közlekedési Múzeum gyűjteménye. Folyamatban van néhány ikonikus villamos felújítása, restaurálni fogják Csonka János 1900-as évek elejéről származó egyhengeres személygépjárművét és más különleges gépkocsikat, köztük egy Csepel teherautót és egy MÁVAG-tehergépjárművet is.
Felavatták az új Olimpiai Emlékfalat a Farkasréti temetőben
Az elhunyt olimpiai bajnokok tiszteletére emlékfalat állítottak a Farkasréti temetőben. A gyűrű alakú falon összesen 172 név szerepel.
Meghosszabítanák a 12-es villamos vonalát a Lehel térig
A BKK a 12-es villamos útvonalának meghosszabbítását tervezi. A Rákospalotáról induló járat ősztől a Lehel térig közlekedne.
Felújították a józsefvárosi Krúdy Gyula utca és Mária utca egy-egy szakaszát
A VIII. kerületben két utcaszakasz újult meg a Lőrinc pap tér környékén. Szélesebbek lettek a járdák, fákat ültettek, növényágyásokat is telepítettek a Krúdy Gyula utca és a Mária utca egy-egy szakaszán.
Védett lett Kállai Pál versenylovas sírja a Fiumei úti sírkertben
Az országban jelenleg mintegy 700 temetkezési helyen 6300 védett sír van. Ezek a magyar nemzet nagyjainak nyughelyei, és nem lehet őket felszámolni. Mostantól közéjük tartozik Kállai Pálnak, minden idők egyik legeredményesebb versenylovasának síremléke is, amely a Fiumei úti sírkert művészparcellájában található.
A főváros legszebb részein szól a zene – Idén is lesz Zenélő Budapest
A főváros történelmi terein 60 minikoncertet rendeznek a nyáron. Az idén 10. jubileumát ünneplő Zenélő Budapest sorozatot olyan helyszíneken rendezik meg, mint a Műcsarnok, a Kossuth tér, a Várkert Bazár vagy a Hegyvidéki Kulturális Szalon. A Budai Palotanegyed megújult történelmi helyszínein, így például a Csikós-udvaron és Karakas pasa tornyánál is lesznek rendezvények.
Közösségi tér nyílt a 2-es villamos pályája alatti viaduktban
Évtizedekig zárt ajtók rejtették a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszon a 2-es villamos útpályája alatt található helyiségeket. A viadukt jelenleg kiállító- és közösségi térként működik, ahol a Duna-part és a városlakók történetéről szóló tárlat is látható.
Zöldebb lesz a belvárosi Egyetem tér: 21 fát ültetnek
Változatos térkialakítással, különböző korú és méretű fák ültetésével újítják meg a belvárosi Egyetem teret. A munkálatok várhatóan 2025 tavaszáig tartanak.
Meghosszabbítanák a 42-es villamos vonalát
A BKK 3 kilométerrel hosszabbítaná meg a 42-es villamos vonalát. A fejlesztés célja, hogy a Havanna-lakótelepen át a Gloriett-telepre is el lehessen jutni környezetbarát, modern kötöttpályás járatokkal, közvetlen összeköttetést biztosítva egyúttal a lakótelep és a 3-as metró között is.
Felújítás a pesti alsó rakparton
Idén nyáron a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-parton 8 fát ültetnek, és 365 négyzetméteren évelőágyást telepítenek. A rakparton párakaput, automata öntözőrendszert és árnyékolókat is elhelyeznek.