A pesti panoráma ékköve – Elárverezték a Belügyminisztérium székházát
A Lánchíd pesti hídfője Budapest egyik legelegánsabb része, melynek képe a XX. század elején alakult ki. A korszak legsikeresebb vállalkozásai építették fel itt székházukat, a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A pénzintézet alig harminc évig használhatta az épületet, amely az államosítás után a Belügyminisztérium otthona lett. A Dunára néző ikonikus palotát az állam pár hete eladta.
A pesti panoráma ékköve – Elárverezték a Belügyminisztérium székházát
A Lánchíd pesti hídfője Budapest egyik legelegánsabb része, melynek képe a XX. század elején alakult ki. A korszak legsikeresebb vállalkozásai építették fel itt székházukat, a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A pénzintézet alig harminc évig használhatta az épületet, amely az államosítás után a Belügyminisztérium otthona lett. A Dunára néző ikonikus palotát az állam pár hete eladta.
Budapestről Bécsbe: a fővárosi autóutak a múlt században
A Budapest–Bécs autóút 95 évvel ezelőtt, 1930. október 4-én nyílt meg. A hazai közútépítés ekkor még gyerekcipőben járt, Budapestről alig vezetett ki jó minőségű út. Néhány évvel korábban egy pestlőrinci szakaszon még azt vizsgálták a szakemberek, milyen burkolat felel meg a közúti gépjárművek terhelésének.
A világ legnagyobb repülőgépe járt Budapesten 1930-ban
Hatalmas óriásgép szállt le 1930. október 4-én, szombaton délután Mátyásföldön. A kor legnagyobb repülőgépét ezrek várták, és a kevés szerencsés egy rövid körrepülésen ki is próbálhatta, hogy milyen kényelmet tudott akkor nyújtani egy ilyen repülőgép.
A háború utáni első villanyrendőr
A budapesti közlekedésben 1945. szeptember 22-e kisebb fordulópont lehetett volna, ekkor ugyanis az Oktogonon ismét forgalomba helyezték a háború utáni első közlekedési lámpát. Azonban a villanyrendőr csak rövid ideig működött, és igen furcsa okok miatt a budapesti közlekedésnek csak 1946 tavaszától lehetett ismét része a forgalomirányító lámpa.
Amikor a metróról döntöttek
A budapesti metró építésének elkezdéséről 1950. szeptember 15-én döntött a kormány. A nagy erővel beinduló építkezést a kommunista párt a saját ötleteként próbálta megjeleníteni, a beruházásnak közlekedési, politikai és katonai okai is voltak.
Pest-Buda a reformkor idején vált az ország fővárosává
Pest-Buda városfejlődése a reformkor idején látványos változáson ment keresztül. Az ország többi városát megelőzve Pest igazi nagyvárossá fejlődött, Budával együtt pedig hazánk fővárosává vált. Ehhez azonban sok mindennek kellett megváltoznia. Széchenyinek köszönhetően más lett a két várossal kapcsolatos elképzelés, valamint átalakultak a gazdasági, társadalmi viszonyok, miközben Pest a kulturális és politikai élet központjává nőtte ki magát.
A Lánchíd szineváltozása 1880-ban
Miképp festették le a Lánchidat 145 évvel ezelőtt? 1880-ban egy vállalkozó valamivel több mint 8300 forintért vállalta el a Lánchíd teljes festését. Mit takart ez az összeg, és hogyan is végezték el akkoriban a híd festését?
Kétszáz éve jelent meg Vörösmarty Mihály hősi eposza, a Zalán futása
Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.
A Nagykörút 25 évvel ezelőtti felújítása
Az elmúlt hetekben, hónapokban ismét hangsúlyos téma lett a Nagykörút teljes felújításának szükségessége. Budapest e rendkívül fontos útjának legutóbbi nagyszabású, a teljes útvonalat érintő, 7 éven át tartó felújítása 25 éve fejeződött be.
A Margit híd szárnyhídja 125 éves
A Margit híd szigeti szárnyhídját 125 éve, 1900. augusztus 19-én adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg néhány érdekességet, amit talán kevesen tudnak erről a kis hídszerkezetről!
Ötvenöt éves a Libegő
Az eredetileg Jánoshegyi Légpályának nevezett Libegőt 55 éve adták át a forgalomnak. A Libegő nagy siker lett, az első napokban tízezrek akartak utazni az új eszközön.
7+1 budapesti épület, amely nélkül elképzelhetetlen lenne Szent István állama
Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.
Két épület, egy homlokzat – Árverés alatt a Garibaldi utca gyöngyszeme
Az Országház környezete dúskál az ismertebbnél ismertebb épületekben, a közeli Garibaldi utca elegáns házai viszont a közelmúltig kevéssé voltak reflektorfényben. A nyáron azonban árverésen hirdettek meg itt egy állami tulajdonú ingatlant, így a mi figyelmünket is felkeltette az a hatalmas épület, amely az utca nyugati felét elfoglalja. Kiderült, hogy nem is egy, hanem két épület rejtőzik a terjedelmes homlokzat mögött.
Így rakták le a budapesti Duna-hidak alapjait
A Lánchíd budai hídfőjének alapkövét 180 éve, három évvel a pesti után tették le. Ez a három év jórészt az alapozás előkészítéséről szólt, ezalatt valójában csak ástak. Miért tartott ennyi ideig ez a munka, és miért gyorsabb manapság? Hogyan épültek a későbbi Duna-hídjak alapjai?
Az első tömeges fővárosi idegenforgalmi csalogató – Az Országos Általános Kiállítás 1885-ben
A budapesti Városliget területén 140 évvel ezelőtt szervezték az első olyan nagyszabású kiállítást, amelyen a teljes magyar ipar és mezőgazdaság bemutatkozott, felvonultatva a gazdasági és a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit. A több mint 300 ezer négyzetméternyi területen megrendezett Országos Általános Kiállítás ország-világgal akarta tudatni, milyen óriási fellendülés, gyarapodás, virágzás indult Magyarországon.
Egy legendás vállalat születése
A magyar állam 175 éve megalapított egy vállalatot, amelynek két, csődbe ment magánvállalkozás adta az alapját. Az 1870. augusztus elsején létrejött cég a következő 120 évben a magyar ipar egyik legmeghatározóbb üzeme lett.
Bányászélet a belvárosban – Árverés alatt az Arany János utca szecessziós gyöngyszeme
A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság fő nyersanyaglelőhelye ugyan Nógrád vármegyében volt, székházát mégis Budapesten építette fel 1905–1907 között. A tervek elkészítésével a korszak egyik legtermékenyebb építészét, Wellisch Alfrédot bízták meg, aki szecessziós homlokzatot rajzolt, és gondot fordított arra is, hogy azon megjelenjen a bányászok élete. Az állami tulajdonú ingatlant most árverésen értékesítik.
Thék Endre életművéről nyílt kiállítás a Bakáts téri templomban
Thék Endre a bútorművészet élvonalbeli képviselője, a hazai bútorgyártás megteremtője. Kastélyok, paloták és a századforduló legcsodálatosabb hazai épületeinek berendezései kötődnek a nevéhez – az Operaháztól a Budavári Palota Szent István-termének faburkolatáig. Most a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemplomában kiállítás mutatja be személyes életútját és a bútorgyárban kivitelezett jelentős termékeit, berendezéseit is.
Kormányzati paloták árverezése: elkelt az első belvárosi épület
Az árverésre kijelölt belvárosi állami épületek közül elsőként a nyitóképünkön szereplő V. kerület, Alkotmány utca 27. szám alatti ház kelt el, amely már ki is került a befektetésre ajánlott állami ingatlanokat tartalmazó katalógusból. Két másik belvárosi kormányzati palota árverése is lezajlott a közelmúltban, de nem érkezett rájuk licit, így ismételten meghirdették őket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési oldalán.
A Lánchíd részvényeinek jegyzése 185 éve kezdődött
A Lánchíd részvényeit 185 évvel ezelőtt kezdték el árusítani, azaz ekkortól lehetett jegyezni azokat. A részvények, amelyeket az építési költségek fedezésére bocsátottak ki, nem voltak olcsók, hiszen egy darab 500 forintba került, és bár a teljes összeget 5 év alatt kellett befizetni, mégsem volt nagy érdeklődés az értékpapír iránt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlést összehívó I. Ferencet Budán koronázták magyar királlyá
II. József 1784-ben Bécsbe szállíttatta a magyar koronát, amit a halálakor, 1790 februárjában diadalmenetben hoztak a magyarok Budára, és a továbbiakban a budai Várban őrizték. Budán koronázták magyar királlyá I. Ferencet 1792-ben, ezzel Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony és Sopron után Buda a koronázóvárosok sorába lépett.
Új ingatlanok kerültek helyi védelem alá a XII. kerületben
Tizenegy újabb épület kapott helyi védelmet a Hegyvidéken, többek között villák, nyaralók, társasházak és egy laktanya.
Ahol gőzmozdonyt is vezethettek a látogatók – 25 éve nyílt meg a Magyar Vasúttörténeti Park Budapesten
A Magyar Vasúttörténeti Park, ez az egyedülálló vasúti skanzen 25 éve nyílt meg Budapest XIV. kerületében, a Tatai úton, a MÁV egykori északi fűtőházában. Már a megnyitáskor is már jelentős kiállítással rendelkezett az azóta folyamatosan bővülő park, a 25. évfordulót pedig egy nagyszabású kiállítással ünneplik meg.
Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái
Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott, ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.
Mi maradt és mi változott? – Bejártuk a megújuló Citadellát
A jelenleg még zajló, várhatóan 2026 tavaszára befejeződő felújítás során a zárt erődből nyitott épületté válik a Citadella, amelybe minden oldalról be lehet majd menni, üveghídon kelhetünk át, de közben a háborúk nyomait is megnézhetjük a falakon. Az épület több mint 120 év múltán kap új, átfogó funkciót. Exkluzív séta keretében jártuk be a részben már elkészült épületet.
A Batthyány téri vásárcsarnok átépítése – Bevásárlóközpont lett az egykori piacból
Ötven éve adták át az átépített Batthyány téri vásárcsarnokot, amelyben 80 millió forintból alakítottak ki bevásárlóközpontot. Az eredetileg fedett piacnak készült épületben a budapestiek légkondicionált, szupermarket jellegű áruházzal és kétszintes, mozgólépcsővel összekapcsolt vásárlótérrel találkozhattak. A csarnokot 1975. július 10-én nyitották meg.
Ki fizesse a hídvámot? – Egyezséget kötött az állam és a főváros
Egy olyan jogszabály lépett életbe 1885. július elsején, amely a fővárosi hidak építésének alapját teremtette meg. A törvény egy nagyobb, átfogó megállapodás-rendszer része volt, amely valójában a budapesti hídvám kérdése körül forgott.
Autópályán Budapestről a Balatonra
Ötven éve, 1975. július 3-án adták át a forgalomnak az M7-es Balatonaligáig tartó szakaszát. A beruházás jelentősen megkönnyítette Budapestről a Balaton elérését, de az M7-es autópálya fejlesztése ezután évtizedekre megállt, Zamárdiig még sokáig csak félautópályán lehetett eljutni.
Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban
Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.
Így indult újra a második világháború után a budapesti autóbusz-közlekedés
Nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháborús pusztításból ocsúdó Budapestnek égető szüksége volt autóbuszokra, hiszen az ideiglenes hidakon villamosok nem közlekedhettek. A két városrész, Pest és Buda között a tömegközlekedést csak autóbuszokkal lehetett megszervezni, de használható járművek alig maradtak. Ezért volt jelentős, hogy 1945. július 2-án megindult Pest és Buda között az autóbusz-közlekedés.
Film készült Lechner Ödönről
A Lechner család életéről és kulturális örökségéről szóló dramatizált dokumentumfilmet október közepén mutatják meg. A Lechner örökség című film végigköveti a legendás építész életét, családi történetét, ikonikus épületeit, valamint hatását egészen napjainkig.
Felavatták Margaret Thatcher szobrát a Millenárison
Margaret Thatcher, a Vaslady vasból készült szobrát a Millenáris Park Kis Rókus utcai oldalán állították fel, születésének 100. évfordulója alkalmából.
Vásárcsarnokokban ismerkedhetünk Budapest múltjával
Budapest vásárcsarnokaiban mutatkoznak be a fővárosi kerületek abból az alkalomból, hogy 75 évvel ezelőtt, 1950-ben hét várost és tizenhat községet csatoltak a fővároshoz.
Hamarosan befejeződik az Ybl lépcső újjáépítése a Várban
Eredeti formájában épül újjá az egykori díszes lépcső, mely a Szent György térről a Palota útra vezetett és a II. világháború után elbontották. A hamarosan elkészülő Ybl lépcsőt a nyugati kertek átadását követően használhatják majd a látogatók.
Idősotthont adtak át a XVI. kerületben
Új idősotthont adtak át a XVI. kerületi Cinkotán. Az intézmény ötven férőhelyes, a 2200 négyzetméteres épülethez egy csaknem négyezer négyzetméteres kertészeti zöldfelület tartozik.
Visszatérhet a villamos a Bajcsy-Zsilinszky útra
A budapestiek közkedvelt közlekedési eszköze az ikonikus sárga villamos. Számukra jó hír, hogy a belvárosi Bajcsy-Zsilinszky útra újratervezik a villamosvágányokat, de a Nyugati tér és a Lehel tér között is a felszínen közlekedne ismét a villamos. Így átszállás nélkül lehet majd utazni Budafokról Káposztásmegyerre. A kiviteli tervek 2028-ra készülnek el.
Átadták az MTK Sportparkot a Kerepesi úton
A most megnyílt új MTK Sportpark területén többek között egy 5000 fős nézőtérrel rendelkező, több mint 11 ezer négyzetméteres sportcsarnok, egy 3800 négyzetméteres edzőcsarnok, 33 800 négyzetméteres zöldterület és egy hatalmas napelempark is található.
Megnyílt a nagytétényi kastély parkja
Megnyitották a nagytétényi Száraz–Rudnyánszky-kastély kertjét a nagyközönség előtt a XXII. kerületben. A tervek szerint a következő lépés a kastély megújítása lesz. Az 1751-ben elkészült, Mayerhoffer András által tervezett barokk műemlék épületet 2018-ban felújításra hivatkozva zárták be, de a munkálatok még nem kezdődtek el.
Már a homlokzati díszeket helyezik fel a Budavári Palota északi szárnyára
Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán már megkezdődött a faragott homlokzati díszítőelemek felhelyezése. A nyugati oldalon az épület magassága már elérte a második emelet felső részét, így hamarosan elkezdődhet a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Itt már helyükre kerültek a süttői mészkőből újonnan kifaragott homlokzati díszítőelemek is, valamint elkészült a földszint és az első emelet közötti vasbeton boltozatsor.
Megnyílt a Déli körvasút fejlesztését bemutató látogatóközpont
A Déli körvasút fejlesztését bemutató látogatóközpont nyílt Újbudán, az építkezés közvetlen közelében. A Ferencvárosi és a Kelenföldi pályaudvart összekötő Déli körvasút fejlesztése során 6 kilométer új vágányt építenek és 7,7 kilométert építenek át, 7 vasúti híd újul meg, és 5,1 kilométer vasbeton támfal jön létre.
Felújítják a rabbiképző intézet műemlék épületét
Korszerűsítik, felújítják és akadálymentesítik az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem VIII. kerületi, Gutenberg térre néző épületét. Új közösségi tereket is létrehoznak, az udvarokat üvegtetővel fedik le. A budapesti rabbiképző intézet 1877-ben nyitotta meg kapuit.
Emléktáblát avattak a Margit körúton egy ferences vértanú tiszteletére
A II. kerületben, a Margit körúti ferences kolostor falán állítottak emléktáblát P. Kriszten Rafael ferences vértanúnak. A II. világháború alatt üldözöttek ezreit mentette, mentőhálózatot szervezett, ingyenkonyhát nyitott, a Margit híd felrobbantásakor csónakból mentette az embereket. Koholt vádak alapján elítélték 1951-ben, a börtönben halt meg.
Átadták az új evangélikus óvodát Kelenföldön
A XI. kerületben, Kelenföldön két évvel ezelőtt kezdték meg egy új evangélikus óvoda építését, amely mostanra készült el.
Az MTK Budapest sportegyesület kapja meg a Sorsok Házát
A Józsefvárosi pályaudvar területén évekkel ezelőtt elkészült Sorsok Háza épületegyüttesét és két másik ingatlant az MTK Budapest sportegyesület kapja meg, a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja kialakítására. Itt működik majd az MTK által alapított általános és középiskola. A sportegyesület ígérete szerint az egykori Kőbányai úti piac területén egy Városliget színvonalú közparkot építenek ki.
Emléktáblát avattak Ocskay László honvéd századosnak a zuglói zsinagóga falán
Felavatták a II. világháborúban több száz zsidó üldözöttet megmentő Ocskay László honvéd százados, a Világ Igaza emléktábláját a Thököly úti zsinagógában.
Különleges épületek nyílnak meg a Kulturális Örökség Napjain
A Kulturális Örökség Napjain idén országszerte mintegy kétszáz helyszínen több mint 400 programmal várják a látogatókat. Szeptember 20-án és 21-én olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a a Pénzügyminisztérium József nádor téri székházába, a budavári Sándor-palotába, az Országházba, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Levéltár épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.
A 200 éve született Türr Istvánra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben
Megemlékezést tartottak a 200 éve, 1825-ben született Türr István megújult síremlékénél a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A legendás hazafi a magyar szabadságharc katonája, Garibaldi oldalán az olasz egység harcosa, kormányzó és diplomata is volt.
Elindult az Iskolautca program
Két fővárosi iskolánál, a XIV. és a XVII. kerületben elindult a Budapesti Közlekedési Központ által koordinált Iskolautca program, amelynek célja, hogy biztonságosabb legyen az intézmények közvetlen környezete. Az iskolautcák lehetnek állandóan lezárt, akár átalakított közterületek vagy csak meghatározott időszakokra – például reggel vagy délután – forgalom elől elzárt útszakaszok.
Kétszáz éve született Kozma Sándor, az első magyar legfőbb ügyész
Az igazság apostolának nevezték, hatalmas tisztelet övezte életében és halála után is. Születésének 200. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben emlékeztek meg Kozma Sándorról, az első magyar legfőbb ügyészről. Síremlékét Kallós Ede készítette.
Megemelték a Flórián téri felüljárót
Új fázisába lépett a Flórián téri déli felüljáró felújítása, a szakemberek speciális hidraulikus szerkezet segítségével megemelték a hídfők előtti első támaszköz szerkezetét, hogy a több mint negyvenéves sarukat korszerűbbekre cseréljék. Az emelőmunka és sarucsere várhatóan egy hétig tart. A déli hidat márciusban zárták le, a munkák előreláthatóan novemberre fejeződnek be.
Emléktáblát avattak az újpesti Városháza fennállásának 125. évfordulóján
Az újpesti Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából a Városháza dísztermében emléktáblát avattak, és felidézték a városrész és az épület múltját.
Cinkotáig járhat a 2-es metró
A gödöllői és a csömöri HÉV-vonalak felújításának tervezésére írt ki pályázatot az Építési és Közlekedési Minisztérium, ebből kiderül, hogy Cinkotáig metró válthatja fel a HÉV-et. A tervezőkkel 2026 márciusáig kötnek szerződést, a tervek elkészítésére és engedélyeztetére több mint 3,5 év jut, a kivitelezés 2030-ig indulhat meg.
Új bölcsőde nyílt az I. kerületben
A Naphegyen, egy Dezső utcai villában nyílt meg az I. kerület legújabb bölcsődéje. A 120 éves épület egykor lakóház volt, legutóbb zeneiskola működött benne, majd üresen állt. A fatornyos villát a kerületi önkormányzat felújíttatta, az épületet a bölcsődei funkcióknak megfelelően alakították át.
125 éves az újpesti Városháza
Újpest ikonikus épülete, a Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából helytörténeti séta és más események is felidézik az épület és a városrész múltját.
Újabb szabadstrand nyílt a Dunán
Újbudán megnyílt a Duna-fürdő Árasztó-part, így újabb fővárosi Duna-partszakaszon van lehetőség a strandolásra. A fürdőhely augusztus 31-ig látogatható.
Emlékhelyet alakítanak ki a terézvárosi Liszt Ferenc téren
Terézvárosban emléket állítanak a nyilasuralom idején történt Liszt Ferenc téri vérengzés több száz áldozatának. A téren átfutó fekete törésnyomok mutatják majd azokat a helyeket, ahonnan az áldozatokat elhurcolták, a holttesteket eltemették.
Újraalkotják a Budavári Palota északi szárnyát díszítő trófeumokat
Archív képek és pontos tervrajzok alapján rekonstruálják a monumentális trófeumokat, azaz hadijelvényeket, melyek egykor a Budavári Palota északi szárnyát díszítették. Az újjászülető homlokzatra öt páros trófeum, valamint egy egyalakos kerül majd.
Átadták a Dandár fürdő felújított beltéri részét
Az 1930-ban megnyitott Dandár fürdő belső terének felújítása befejeződött, augusztus 1-jétől a beltéri medencék is igénybe vehetőek. A belső medencetér szaunája, a zuhanyzósor, a gépészet is megújult, korszerűsödött és megszépült a medencetér.
Felújítják a Mester utcát Ferencvárosban
Jövőre kezdődhet a IX. kerületi Mester utca belső szakaszának felújítása a Ferenc körút és a Haller utca közötti szakaszon. A tervek szerint a jelenleginél biztonságosabb, élhetőbb és akadálymentes utakat, új zöldfelületeket alakítanak ki, a terület pedig kerékpáros- és gyalogosbarát lesz.
Tervezés alatt a HÉV-vonalak felújítása
Már készülnek a tervek a HÉV-vonalak felújítására, a munkálatokat a szentendrei HÉV-vel kezdik. Még az idén elindul 54 új HÉV-szerelvény beszerzése is.
Szerkezetkész a Ludovika Campus új épülete
Elérte legmagasabb pontját a Ludovika Campus új épülete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén épülő Katasztrófavédelmi Intézet. Az Orczy-kertben található huszonnyolcezer négyzetméteres épületegyüttes a tantermek mellett többek között 220 fős kollégiummal és sportkomplexummal is kiegészül.
A könyvkötészet aranykorát megidéző kiállítás nyílt a Ráth György-villában
Gottermayer Nándor könyvkötő a XIX. század végén a saját iparágában épp olyan kiemelkedő mesternek számított, mint Róth Miksa az üvegművészetben vagy Thék Endre a bútorgyártásban. A legjelentősebb hazai könyvkötészet tulajdonosa volt. Fontos szerepet játszott a Jókai-kötetek megjelentetésében is, ezért az idei Jókai-emlékévhez kapcsolódóan kiállítás nyílt az élettörténetéről az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villában, a Városligeti fasorban.
Ismét megnyílt a Mária Magdolna-torony a budai Várban
Újra megnyitotta kapuit a Mária Magdolna-torony az I. kerületi Kapisztrán téren, a budai Várban. A késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony a Kapisztrán tér legrégibb épülete. A XV. század végén a Mária Magdolna-plébániatemplom háromhajós épületének a nyugati oldalán húzták fel az öt emelet magasságú tornyot.
Megnyílt a budai Vár legújabb mélygarázsa
A budai Vár harmadik parkolóháza, a Várgarázs 3. a Várhegy nyugati oldalán található, be- és kijárata a Palota útra vezet. A parkoló szintjeit a magyar történelem jelentős uralkodóházainak címereivel jelölték meg.
A kivilágított fővárost láthatjuk a Libegők éjszakáján
Az 1970-ben átadott Zugligeti Libegő a főváros egyik legismertebb nevezetessége, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik Pestre, Budára és a környező helyekre. Az idei Libegők éjszakáján, július 12-én a kivilágított fővárost is megcsodálhatjuk.
Felújítják a vásárcsarnokot Pesterzsébeten
A XX. kerületben, a Tátra téri 100 éves vásárcsarnok helyi védettség alatt álló épületét felújítják, a szabadtéri piactér alatt pedig kétszintes mélygarázst alakítanak ki.
Új játszótér épült Angyalföldön
A XIII. kerületben átadták a Dévényi utca és a Kisgömb utca sarkán található új játszóteret. A 600 négyzetméteres terület korábban építési telek volt. A játszótér egyharmadán zöldfelületet alakítottak ki, 15 fát ültettek.
Felújítják a Nemzeti Tornacsarnok épületét
A Kallina Mór által tervezett Szentkirályi utcai egykori Nemzeti Tornacsarnokot, amely jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik, hamarosan felújítják. Az eredetileg 1870-ben átadott épület homlokzatát megőrzik és helyreállítják, belül előadókat, szemináriumi termeket, irodákat és tornatermet alakítanak ki, és egy új, földszintes épület is készül.