Egy legendás vállalat születése
A magyar állam 175 éve megalapított egy vállalatot, amelynek két, csődbe ment magánvállalkozás adta az alapját. Az 1870. augusztus elsején létrejött cég a következő 120 évben a magyar ipar egyik legmeghatározóbb üzeme lett.
Egy legendás vállalat születése
A magyar állam 175 éve megalapított egy vállalatot, amelynek két, csődbe ment magánvállalkozás adta az alapját. Az 1870. augusztus elsején létrejött cég a következő 120 évben a magyar ipar egyik legmeghatározóbb üzeme lett.
Bányászélet a belvárosban – Árverés alatt az Arany János utca szecessziós gyöngyszeme
A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság fő nyersanyaglelőhelye ugyan Nógrád vármegyében volt, székházát mégis Budapesten építette fel 1905–1907 között. A tervek elkészítésével a korszak egyik legtermékenyebb építészét, Wellisch Alfrédot bízták meg, aki szecessziós homlokzatot rajzolt, és gondot fordított arra is, hogy azon megjelenjen a bányászok élete. Az állami tulajdonú ingatlant most árverésen értékesítik.
Thék Endre életművéről nyílt kiállítás a Bakáts téri templomban
Thék Endre a bútorművészet élvonalbeli képviselője, a hazai bútorgyártás megteremtője. Kastélyok, paloták és a századforduló legcsodálatosabb hazai épületeinek berendezései kötődnek a nevéhez – az Operaháztól a Budavári Palota Szent István-termének faburkolatáig. Most a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemplomában kiállítás mutatja be személyes életútját és a bútorgyárban kivitelezett jelentős termékeit, berendezéseit is.
Kormányzati paloták árverezése: elkelt az első belvárosi épület
Az árverésre kijelölt belvárosi állami épületek közül elsőként a nyitóképünkön szereplő V. kerület, Alkotmány utca 27. szám alatti ház kelt el, amely már ki is került a befektetésre ajánlott állami ingatlanokat tartalmazó katalógusból. Két másik belvárosi kormányzati palota árverése is lezajlott a közelmúltban, de nem érkezett rájuk licit, így ismételten meghirdették őket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési oldalán.
A Lánchíd részvényeinek jegyzése 185 éve kezdődött
A Lánchíd részvényeit 185 évvel ezelőtt kezdték el árusítani, azaz ekkortól lehetett jegyezni azokat. A részvények, amelyeket az építési költségek fedezésére bocsátottak ki, nem voltak olcsók, hiszen egy darab 500 forintba került, és bár a teljes összeget 5 év alatt kellett befizetni, mégsem volt nagy érdeklődés az értékpapír iránt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlést összehívó I. Ferencet Budán koronázták magyar királlyá
II. József 1784-ben Bécsbe szállíttatta a magyar koronát, amit a halálakor, 1790 februárjában diadalmenetben hoztak a magyarok Budára, és a továbbiakban a budai Várban őrizték. Budán koronázták magyar királlyá I. Ferencet 1792-ben, ezzel Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony és Sopron után Buda a koronázóvárosok sorába lépett.
Új ingatlanok kerültek helyi védelem alá a XII. kerületben
Tizenegy újabb épület kapott helyi védelmet a Hegyvidéken, többek között villák, nyaralók, társasházak és egy laktanya.
Ahol gőzmozdonyt is vezethettek a látogatók – 25 éve nyílt meg a Magyar Vasúttörténeti Park Budapesten
A Magyar Vasúttörténeti Park, ez az egyedülálló vasúti skanzen 25 éve nyílt meg Budapest XIV. kerületében, a Tatai úton, a MÁV egykori északi fűtőházában. Már a megnyitáskor is már jelentős kiállítással rendelkezett az azóta folyamatosan bővülő park, a 25. évfordulót pedig egy nagyszabású kiállítással ünneplik meg.
Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái
Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott, ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.
Mi maradt és mi változott? – Bejártuk a megújuló Citadellát
A jelenleg még zajló, várhatóan 2026 tavaszára befejeződő felújítás során a zárt erődből nyitott épületté válik a Citadella, amelybe minden oldalról be lehet majd menni, üveghídon kelhetünk át, de közben a háborúk nyomait is megnézhetjük a falakon. Az épület több mint 120 év múltán kap új, átfogó funkciót. Exkluzív séta keretében jártuk be a részben már elkészült épületet.
A Batthyány téri vásárcsarnok átépítése – Bevásárlóközpont lett az egykori piacból
Ötven éve adták át az átépített Batthyány téri vásárcsarnokot, amelyben 80 millió forintból alakítottak ki bevásárlóközpontot. Az eredetileg fedett piacnak készült épületben a budapestiek légkondicionált, szupermarket jellegű áruházzal és kétszintes, mozgólépcsővel összekapcsolt vásárlótérrel találkozhattak. A csarnokot 1975. július 10-én nyitották meg.
Ki fizesse a hídvámot? – Egyezséget kötött az állam és a főváros
Egy olyan jogszabály lépett életbe 1885. július elsején, amely a fővárosi hidak építésének alapját teremtette meg. A törvény egy nagyobb, átfogó megállapodás-rendszer része volt, amely valójában a budapesti hídvám kérdése körül forgott.
Autópályán Budapestről a Balatonra
Ötven éve, 1975. július 3-án adták át a forgalomnak az M7-es Balatonaligáig tartó szakaszát. A beruházás jelentősen megkönnyítette Budapestről a Balaton elérését, de az M7-es autópálya fejlesztése ezután évtizedekre megállt, Zamárdiig még sokáig csak félautópályán lehetett eljutni.
Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban
Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.
Így indult újra a második világháború után a budapesti autóbusz-közlekedés
Nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháborús pusztításból ocsúdó Budapestnek égető szüksége volt autóbuszokra, hiszen az ideiglenes hidakon villamosok nem közlekedhettek. A két városrész, Pest és Buda között a tömegközlekedést csak autóbuszokkal lehetett megszervezni, de használható járművek alig maradtak. Ezért volt jelentős, hogy 1945. július 2-án megindult Pest és Buda között az autóbusz-közlekedés.
A Citadella szerepe a második világháborúban
Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851–54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt a harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.
Széchenyi al-dunai útja
Széchenyi István 1830. június 24-én elindult Pestről egy hosszú többhetes utazásra. A célja ezzel az volt, hogy Pest és Magyarország, illetve az egész Habsburg Birodalom számára felmérje az Al-Duna szabályozásának lehetőségét. Mivel Pest alapvetően egy kereskedőváros volt, az Al-Duna hajózhatóvá tétele a város további növekedésének egyik alapja volt.
Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története
A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.
Finom eleganciáról tanúskodó épületek – 150 éve született Mellinger Artúr
Budapest városképét nemcsak a sokak által ismert építészek formálták, hanem olyanok is, akiknek neve feledésbe merült. Közéjük tartozik Mellinger Artúr, aki számos lakóépületet tervezett a XX. század első évtizedeiben. Munkái között találjuk a róla elnevezett Mellinger-házat a Ráday utcában, a közelmúltban megújult Radnóti Színházat is befogadó épületet a Nagymező utcában, több lakóházat a Dohány utcában és Budán is. Az építész születésének 150. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy felidézzük életművének meghatározó alkotásait.
Egy példátlan buszbaleset hatásai
A Ferihegyi gyorsforgalmi úton 1960. június 16-án súlyos autóbusz-baleset történt, összesen 13-an vesztették életüket. A 65 évvel ezelőtti balesetet sok körülmény okozta, ezeket és a tragédia hatásait, következményeit érdemes megismerni.
Ki volt Marco Casagrande, aki Szabadság-oszlopot tervezett 1848 hőseinek a Szent György térre?
Az egri és az esztergomi bazilikán ma is láthatjuk a szobrait, ahogyan számos vidéki kastélyon is. Itáliában született, de magyar lányt vett feleségül, és közben majd 20 éven át élt és dolgozott hazánkban az olasz szobrász, Marco Casagrande. Tervezett szobrot Mátyás királyról, Szent Istvánról és az 1848-as forradalomról is. Utóbbi alkotása a Nemzeti Hauszmann Program keretében 177 év után valósul meg a Szent György téren.
Meseszerű épület a Városmajor utcában – A felújított Schachtner-ház
A budapesti épületek nagy többségét az osztrák–magyar kiegyezés után, a dualizmus időszakában emelték, és rájuk a történelmi stílusok többé-kevésbé hű követése jellemző. A megelőző évtizedekben az ízlés nem volt még annyira következetes, a homlokzatok inkább csak megidézték az elmúlt korok hangulatait. Ezért a XIX. század közepének romantikus épületei – például az alábbiakban bemutatásra kerülő Városmajor utcai Schachtner-ház is – bájos színfoltként tűnnek ki az utcaképből. A közelmúltban felújított műemlék egyházi átadása a hétvégén történt meg.
A nemzet építői – A Szabadelvű Párt megalakulásának története Budapesten
A magyar nemzet s benne Budapest történetének a legprosperálóbb korszaka volt a gazdaság, a kultúra és a demográfia területén az az 1875-től 1905-ig tartó időszak, amely az országot harminc évig eredményesen építő Szabadelvű Párt 150 évvel ezelőtti megalakulásával kezdődött. Az új szervezet a haza bölcsének, a nemzet prókátorának, Deák Ferencnek a támogatásával jött létre, és ugyanabban a belvárosi Lloyd-palotában volt a székhelye, mint korábban a Deák Pártnak.
A zugligeti villamosbaleset – 125 éve szabadul el a kirándulókkal teli kocsi
A budapestieket 1900 júniusában több villamosszerencsétlenség is sokkolta. Június 4-én a zugligeti villamosbalesetben több halott is volt, majd a következő napokban több kisebb baleset is történt. Az utasok ennek hatására a villamosvezetők ellen fordultak.
Egy csendes építész – 150 éve született Rainer Károly
Bár Rainer Károly nem tartozik a legismertebb hazai építészek közé, munkái mégis meghatározó elemei Budapest városképének. Nevéhez fűződik többek között az egykori Hazai Bank Rt. két épülete az V. kerületben, a Keleti Károly utcai Majláth-bérházcsoport, a József Attila utcai Mocsonyi-ház, valamint több lakóépület. Születésének 150. évfordulója kapcsán felelevenítjük építészeti örökségét.
Trianon-emlékművek Budapesten
Az 1920-as trianoni tragédia után Budapesten, a Szabadság téren épült fel a magyarság fájdalmára és veszteségeire emlékeztető központi emlékmű. A nagyszabású szoborkompozíciót 1945-ben elbontották, és évtizedekig nem is lehetett a trianoni traumáról beszélni. Összeállításunkban olyan közterületi alkotásokat mutatunk, amelyek napjainkban emlékeztetnek az ország 105 évvel ezelőtti feldarabolására, Magyarország kétharmadának elcsatolására.
Az Újpesti vasúti hid megnyitása
Nem annyira ismert híd, pedig Budapest számára nagyon fontos szerepe volt, ezen keresztül érkezett a szén a házak fűtéséhez, valamint az erőművekhez. Az Újpesti vasúti hidat is felrobbantották a II. világháború végén, és ugyan tervezték a végleges helyreállítást, 1954-1955-ben csak egy ideiglenes szerkezetre futotta. Ugyan egy, maximum két évtizedre szánták, de végül több, mint fél évszázadig szolgált az 1955 májusában átadott szerkezet.
130 évvel ezelőtt látott napvilágot a Pénzügyminisztérium új palotájának első terve
Jóformán alig ismert, hogy a Pénzügyminisztérium palotájához nem Fellner Sándor készítette az első terveket, hanem őt hat évvel megelőzve, 1895-ben ifj. Bobula János. S nem is azon a helyen épült volna a Várban, ahol ma áll, hanem a mai Hess András tér Pestre néző oldalán. Az épületről mindössze egy homlokzati rajz ismert, ami 130 évvel ezelőtt az Építészeti Szemle május 31-i számában jelent meg.
Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak
A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.
Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós
Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.
Emlékhelyet alakítanak ki a terézvárosi Liszt Ferenc téren
Terézvárosban emléket állítanak a nyilasuralom idején történt Liszt Ferenc téri vérengzés több száz áldozatának. A téren átfutó fekete törésnyomok mutatják majd azokat a helyeket, ahonnan az áldozatokat elhurcolták, a holttesteket eltemették.
Újraalkotják a Budavári Palota északi szárnyát díszítő trófeumokat
Archív képek és pontos tervrajzok alapján rekonstruálják a monumentális trófeumokat, azaz hadijelvényeket, melyek egykor a Budavári Palota északi szárnyát díszítették. Az újjászülető homlokzatra öt páros trófeum, valamint egy egyalakos kerül majd.
Átadták a Dandár fürdő felújított beltéri részét
Az 1930-ban megnyitott Dandár fürdő belső terének felújítása befejeződött, augusztus 1-jétől a beltéri medencék is igénybe vehetőek. A belső medencetér szaunája, a zuhanyzósor, a gépészet is megújult, korszerűsödött és megszépült a medencetér.
Felújítják a Mester utcát Ferencvárosban
Jövőre kezdődhet a IX. kerületi Mester utca belső szakaszának felújítása a Ferenc körút és a Haller utca közötti szakaszon. A tervek szerint a jelenleginél biztonságosabb, élhetőbb és akadálymentes utakat, új zöldfelületeket alakítanak ki, a terület pedig kerékpáros- és gyalogosbarát lesz.
Tervezés alatt a HÉV-vonalak felújítása
Már készülnek a tervek a HÉV-vonalak felújítására, a munkálatokat a szentendrei HÉV-vel kezdik. Még az idén elindul 54 új HÉV-szerelvény beszerzése is.
Szerkezetkész a Ludovika Campus új épülete
Elérte legmagasabb pontját a Ludovika Campus új épülete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén épülő Katasztrófavédelmi Intézet. Az Orczy-kertben található huszonnyolcezer négyzetméteres épületegyüttes a tantermek mellett többek között 220 fős kollégiummal és sportkomplexummal is kiegészül.
A könyvkötészet aranykorát megidéző kiállítás nyílt a Ráth György-villában
Gottermayer Nándor könyvkötő a XIX. század végén a saját iparágában épp olyan kiemelkedő mesternek számított, mint Róth Miksa az üvegművészetben vagy Thék Endre a bútorgyártásban. A legjelentősebb hazai könyvkötészet tulajdonosa volt. Fontos szerepet játszott a Jókai-kötetek megjelentetésében is, ezért az idei Jókai-emlékévhez kapcsolódóan kiállítás nyílt az élettörténetéről az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villában, a Városligeti fasorban.
Ismét megnyílt a Mária Magdolna-torony a budai Várban
Újra megnyitotta kapuit a Mária Magdolna-torony az I. kerületi Kapisztrán téren, a budai Várban. A késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony a Kapisztrán tér legrégibb épülete. A XV. század végén a Mária Magdolna-plébániatemplom háromhajós épületének a nyugati oldalán húzták fel az öt emelet magasságú tornyot.
Megnyílt a budai Vár legújabb mélygarázsa
A budai Vár harmadik parkolóháza, a Várgarázs 3. a Várhegy nyugati oldalán található, be- és kijárata a Palota útra vezet. A parkoló szintjeit a magyar történelem jelentős uralkodóházainak címereivel jelölték meg.
A kivilágított fővárost láthatjuk a Libegők éjszakáján
Az 1970-ben átadott Zugligeti Libegő a főváros egyik legismertebb nevezetessége, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik Pestre, Budára és a környező helyekre. Az idei Libegők éjszakáján, július 12-én a kivilágított fővárost is megcsodálhatjuk.
Felújítják a vásárcsarnokot Pesterzsébeten
A XX. kerületben, a Tátra téri 100 éves vásárcsarnok helyi védettség alatt álló épületét felújítják, a szabadtéri piactér alatt pedig kétszintes mélygarázst alakítanak ki.
Új játszótér épült Angyalföldön
A XIII. kerületben átadták a Dévényi utca és a Kisgömb utca sarkán található új játszóteret. A 600 négyzetméteres terület korábban építési telek volt. A játszótér egyharmadán zöldfelületet alakítottak ki, 15 fát ültettek.
Felújítják a Nemzeti Tornacsarnok épületét
A Kallina Mór által tervezett Szentkirályi utcai egykori Nemzeti Tornacsarnokot, amely jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik, hamarosan felújítják. Az eredetileg 1870-ben átadott épület homlokzatát megőrzik és helyreállítják, belül előadókat, szemináriumi termeket, irodákat és tornatermet alakítanak ki, és egy új, földszintes épület is készül.
Reprezentatív főbejáratot terveznek az Újbudai Polgármesteri Hivatal Bocskai úti épületére
Az 1942-ben épült, jelenleg az Újbudai Polgármesteri Hivatalnak helyet adó épület homlokzata teljesen megújul. Lezárult az ötletpályázat, melynek célja a főbejárat melletti homlokzatrészre, az egykori dombormű helyére illeszkedő alkotás megtervezése volt. Három pályaművet is díjazott a zsűri.
Hamarosan elkészül a Budavári Palota főkapujának rekonstrukciója
Korabeli fényképek és tervrajzok alapján rekonstruálják a Budavári Palota északi főbejáratának kovácsolt kapuját, amely eredetileg Jungfer Gyula műhelyében készült. A szecessziós jegyeket viselő főkapu rácsát gazdag népi virágmotívumok és a Szent Korona másolata díszíti.
Márai Sándor nyomában a Múzeumok éjszakáján
A XX. századi magyar és világirodalom kiemelkedő alkotója, a polgári eszmény következetes képviselője, a műveltség, a tudás elhivatott közvetítője volt Márai Sándor. Értékrendje sokak számára ma is erkölcsi útmutatóként szolgál. A szombati Múzeumok éjszakáján végigjárhatjuk azokat az I. kerületi helyszíneket, ahol Krisztinaváros neves írója is élte a mindennapjait.
Emlékhelyet avattak Törőcsik Mari tiszteletére a Feneketlen-tónál
A XI. kerületben, a Törőcsik Mariról elnevezett parkban egy köztéri emlékhelyet adtak át a Nemzet Színészének tiszteletére. Az évgyűrűket idéző, földből kiemelkedő elemek az 1935-ben született és 2021-ben elhunyt színésznő pályájának legfontosabb állomásait jelenítik meg.
Új kiállítás a második világháborúról
A II. világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából 1945 – Kereszttűzben címmel új állandó kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületében. A korabeli hadi cselekmények felidézése mellett főként a budai Vár, a Bécsi kapu tér, a levéltári palota és emberi sorsok bemutatásán keresztül kaphatunk betekintést azokba a tragikus eseményekbe, amelyek a mai napig is hatással vannak az életünkre.
Tündérkert a Svábhegyen – Jókai Mór hegyvidéki életéről nyílt kiállítás
Az idén 200 éve született Jókai Mór svábhegyi életével ismerkedhetünk meg a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény XII. kerületi, Zugligeti úti új kiállításán. Láthatunk Jókaihoz köthető személyes használati tárgyakat, fényképeket, leveleket, megtudhatjuk, hogyan alakította ki a nagy magyar író a híres svábhegyi kertjét, a lebontott Jókai-villát pedig maketten ismerhetjük meg.
Plakátok a XX. század elejéről a Várkert Bazár rámpáján
Különleges szabadtéri tárlat nyílt a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján. A múlt század eleji nagyváros hangulatát idézik a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből válogatott alkotások. A művészi kivitelezésű plakátokon keresztül megelevenedik az egykori világ, megjelennek a sörkertek, mozik, mulatók, a hőlégballon, a hullámfürdők és a sétahajók.
Elköltözik a Városligetből a Mezőgazdasági Múzeum
Gödöllőre költözik a Városligetből a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az intézménynek jelenleg helyet adó Vajdahunyad vára pedig új funkciót kap a jövőben. Magyarország történetét bemutató kiállítás nyílik majd az épületben, és konferencia-központot is kialakítanak benne.
Gyorsvasúttal Ferihegyre – A Nyugati pályaudvarról indul majd a repülőtéri járat
Közvetlen vasúti összeköttetés lesz a Nyugati pályaudvar és a Ferihegyi repülőtér között. A gyorsvasút a Nyugatitól Kőbányáig a meglévő vasúti hálózaton közlekedik majd, új nyomvonal csak innen épül a repülőtérig. Az 1 milliárd eurós – mintegy 400 milliárd forintos – beruházás a magántőke bevonásával valósul meg, a pályázatot várhatóan még ebben az évben kiírják.
Második világháborús katonai tömegsírt tártak fel a Bécsi kapu téren
Budapest 1944–45. évi ostroma alatt elhunyt német katonák földi maradványait találták meg a budai Várban, a Bécsi kapu téri Nemzeti Levéltár udvarán, egy tömegsírban. A tizennégy elesett katonát egy gránáttölcsérben temették el, közülük hétnek az azonosítója is előkerült az exhumálás során, így az ő személyazonosságukat pontosan meg lehet állapítani. A földből számos személyes tárgy, órák, fésűk, borotvák, egészségügyi felszerelés, illetve korabeli fémpénzek is előkerültek.
Hamarosan befejeződik a Citadella megújítása
A Citadella belső parkjában folyamatban van a burkolatok, a korlátok, a díszkivilágítás kiépítése, a növények telepítése, de zajlik a Szabadság-szobor előtti park, valamint az erődöt körülölelő sétány kialakítása is. A munkálatok már a végéhez közelednek.
Így utaz(t)unk mi Nagy-Budapesten – Új kiállítás nyílt a Földalatti Vasúti Múzeumban
Fotók, plakátok, jegyek és bérletek, járműtáblák, utastájékoztatási anyagok, gyermekkönyvek és játékok színesítik a BKV Deák téri múzeumának új kiállítását, amely Nagy-Budapest születésétől dolgozza fel a fővárosi közösségi közlekedés kultúrtörténetét, mégpedig a legfiatalabb korosztály nézőpontjából.
Iskolautcát alakítanak ki a józsefvárosi Trefort Gimnázium előtt
Józsefvárosban 2025 áprilisában elfogadták az Iskolautca Programot, amelynek keretében több iskola bejáratánál lezárják az utcát az autóforgalom elől, hogy ott biztonságos közösségi teret alakítsanak ki. Elsőként az Astoria metrómegálló közelében, a Trefort utcában, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium előtt alakítanak ki iskolautcát.
Megnyílt az Édenkert játszótér a Reformáció Emlékparkban
Megújult a játszótér a VII. kerületben, a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán található Reformáció Emlékparkban.
Felújították a Fiumei úti sírkert ravatalozóját
A Nemzeti Örökség Intézete felújíttatta a Fiumei úti sírkert ravatalozójának lépcsőjét és homlokzatát. A 145 éves épületet Máltás Hugó tervezte.
Újjászületnek a Honvédelmi Minisztérium egykori szobrai a Szent György téren
A budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság Szent György téri oldalán visszaállítják az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát, az eredeti díszítőelemeket, a szobrokat, reliefeket, ornamentikákat. A harmadik emelet párkányán egykor négy kiemelkedő hadvezér szobra sorakozott, Árpád fejedelem, Hunyadi János, Zrínyi Miklós és Pálffy János, ezeket is újraalkotják.
Számos ház és közösségi kert nyitja meg a kapuit májusban
A Nádor utcai CEU Campus, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Piarista Gimnázium, a Róth Miksa Emlékház, az ELTE Trefort kert és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is csatlakozik az idei Budapest100 programsorozathoz. Kinyitja kapuit a budai Vár több műemlék lakóháza és sok más épület Budapest tizennégy kerületében, de az építészeti örökség mellett idén a város néhány különleges kertje is megismerhető.
A Magyar Tudományos Akadémia 200 évét bemutató kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban
Gróf Széchenyi István adományozólevele az Akadémia megalapítására, Kisfaludy Károly költő halotti maszkja, a székház egykori homlokzatát díszítő oroszlánfejek és Karikó Katalin Nobel-díja is látható a Magyar Tudományos Akadémia 200 évét bemutató nagyszabású kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Városi sétával is készül a BKK a közlekedési kultúra napjára
Május 11-én hét különböző vezetett városi sétával, közös mozizással és egy installációval is várja az érdeklődőket a BKK. A séták többek között olyan témák köré épülnek, mint a megújuló Nagykörút, a pesti viadukt vagy a gyerekbarát városi terek, de lesz biciklis túra is.
Emlékhelyek napja lesz szombaton
Országszerte várják a nemzeti és történelmi emlékhelyek május 10-én a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, bemutatók, családi programok és sok látnivaló lesz csaknem ötven helyszínen.
Térplasztikát avattak a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából
A Határtalan történet című térplasztika egy 80 méter hosszú idővonal, amely a székház bejáratától indul a Széchenyi tér szíve felé. A köztéri alkotás 200 tardosi nemes mészkőlapon állít emléket az elmúlt két évszázad Akadémiához kötődő tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek.
Az idei szezonban is elindultak a nosztalgiajáratok a fővárosban
Budán és Pesten a belvárosi vonalak mellett a külső kerületekben is találkozhatunk muzeális járművekkel a tavaszi-nyári időszakban. A BKK a működőképes eredeti villamosokat, klasszikus Ikarus autóbuszokat, trolikat és az 1969-ben gyártott első, Budapestre szállított szovjet metrókocsikat is bemutatja az október végéig tartó nosztalgiaszezonban.
Szobrot avattak Bálint gazda emlékére a Budai Arborétumban
A százéves korában elhunyt Bálint György kertészmérnöknek, Bálint gazdának a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai campusának arborétumában, a felső kertben állítottak mellszobrot.
Kerítéskiállítás nyílt Klebelsberg Kunó tiszteletére az Andrássy úton
A 150 éve született Klebelsberg Kunó életművét bemutató tablókiállítás nyílt a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti irodaházánál. A kerítéskiállítás az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter életútját és munkásságát mutatja be.
Budavári emlékek – Együttműködés a kulturális értékek megőrzéséről
Együttműködési megállapodást írt alá a Budavári Önkormányzat és az Országos Széchényi Könyvtár a Budavárhoz köthető kulturális értékek megőrzéséről. A cél a kiadványok digitalizálása, bemutatása és közkinccsé tétele, könyvek közös kiadása, valamint az I. kerületben élt híres emberek emlékezetének megőrzése.